Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
1999. május 25.
"A NATO koszovói beavatkozása teljességgel új kontextusba helyezi a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ez a fordulat Molnár Gusztáv szerint az, hogy "a NATO egyértelműen az emberi és kisebbségi jogokat részesíti előnyben a nemzeti szuverenitással szemben" (Szabadság, április 28.) Ezért kulcsfontosságú, hogy ne simuljanak bele a román kormánypropagandába, írta Borbély Zsolt Attila. Most elhivatott, bátor vezetésre van szükség. Kincses Elődöt tartja alkalmas vezetőnek. Bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusán "kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni..." /Borbély Zsolt Attila: Sorsforduló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./ A cikk a kongresszus előtt született."
1999. május 27.
Május 27-én tartotta az RMDSZ-vezetés első kongresszus utáni sajtóértekezletét a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla az elmúlt időszak legfontosabb törvényalkotási eseményeiként értékelte a szenátusban máj. 25-én elfogadott helyhatósági törvényt, illetve a képviselőházban vita alatt álló szekusdossziékról szóló törvénytervezetet. - A probléma a reform, illetve a koalíció működése - mondotta. Seres Dénes szenátor ismertette a helyi közigazgatásról és a helyi autonómia megszervezéséről szóló törvény fontosabb rendelkezéseit. Ez a törvény a helyi autonómiák európai chartájának szellemében lényegesen bővíti a helyi tanácsok hatáskörét, közelebb hozza a döntéshozatalt az állampolgárhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27. 1482. szám/
1999. május 27.
Markó Béla szövetségi elnök máj. 26-ától kinevezte Szepessy Lászlót az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatójává. A hivataligazgatót a szövetségi elnök a bukaresti és marosvásárhelyi irodák munkájának irányításával és összehangolásával bízta meg. /Igazgató az Elnöki Hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1999. május 28.
Szatmárnémetiben, a Kölcsey Kollégiumban Páskándi Géza költő egykori iskolájának könyvtárában máj. 25-én dokumentációs központot hoztak létre, ahol nem csupán a névadó költővel kapcsolatos könyvek, kiadványok, kéziratokat gyűjtik, hanem a szatmári iskolákban tanult jeles értelmiségiek alkotásait, továbbá minden olyan irodalmi, történelmi és egyéb vonatkozású nyomtatványt és kéziratot, melyek az irodalmi, a hely- és művelődéstörténeti kutatásokat elősegíthetik, hozzájárulhatnak Szatmár megye és a térség jobb megismeréséhez, a tudomány, a művészet és a művelődés terén betöltött szerepének dokumentált feltérképezéséhez. Az alapítók remélik, hogy mielőbb újabb kötetekkel, film- és hangszalagokkal gazdagodik a dokumentációs központ. /Muzsnay Árpád: Páskándi-központ Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1999. május 28.
Reiff István neve ismerős a brassói magyar lakosok között az egykori Magyar Vegyes Líceum igazgatójaként, az RMDSZ volt szenátoraként, cserkészként, népművelőként. Reiff István idén összehívja az általa alapított néptáncegyüttes mindegyik volt és jelenlegi tagját, hogy együtt ünnepeljék meg a Búzavirág félévszázados létezését. Erre az alkalomra jelenteti meg Kék a búzavirág. A mindenkori brassói líceum tánccsoportjának, a mai Búzavirág népi együttesnek története című, fényképekkel illusztrált tanulmányát, visszaemlékezéseit, melyben felsorolja az összes, közel 700 egykori és jelenlegi tag nevét is. Az ünnepségsorozat május 28-án kezdődik az Áprily Lajos Líceum dísztermében megrendezett Emlékkiállítással, díszelőadás is lesz, majd ezt követően kerül sor az Áprily udvarán a baráti találkozóra. /Tóásó Áron Zoltán: Ötvenéves Búzavirág. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1999. május 28.
Máj. 6-án Marosvásárhelyen, a Fotóklub Várgalériájának termeiben nyílt meg a hetvenéves Haragos Zoltán fotókiállítása. Öt évtizedes munkássága alatt a 425 kül- és 245 belföldi kiállításon vett részt és több mint 130 alkalommal díjazták képeit. A fotóművészet terén elért kiváló eredményeiért 1965-ben az Artist FIAP (AFIAP), 1976-ban pedig az Excellence FIAP (EFIAP), legmagasabb címeket kapta a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetségtől. /Haragos Zoltán derűs képei. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 28./
1999. május 31.
"A koalíciós kormány hivatalba lépése után azonban megalakult a Vallásügyi Államtitkárság keretében a Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztálya. Ennek körülményeiről nyilatkozott Tőkés Elek, az osztály igazgatója. Elmondta, hogy l997 februárjában került a Vallásügyi Államtitkárságra, ahol egy jó ideig harmad- és negyedrangú referensként dolgozott, amihez tulajdonképpen csak középiskolai képzettség szükséges. De elvállalta, mert az egyházfők, annak érdekében, hogy ne veszítsenek pozíciót Bukarestben, ezt elvárták tőle. A balkáni taktikázgatások eredményeképpen az ígérgetések l997 novemberéig elhúzódtak, akkor végre megszületett a kormányhatározat ennek az osztálynak a létrehozását illetően, őt pedig kineveztek osztályvezető igazgatónak Az osztály pedig, amelynek meg kellett volna alakulnia, egyenrangú lett az egyházi kapcsolatok osztályával. A kisebbségi egyházak osztálya azonban még ekkor sem épülhetett ki, mert az államtitkár l998 márciusáig nem volt hajlandó az állást meghirdetni. Végre, RMDSZ-nyomásra, a koalíció kormányra lépése után egy évvel létrejött az osztály, ahol egymaga volt egy ideig. Nem is csoda, hiszen az államtitkár, a valóban igen szűkös költségvetési keretre hivatkozva, nem alkalmazta a minisztériumokban használt fizetési besorolásokat, s ezért az alacsony juttatásért nagyon nehéz olyan jelölteket találni, akik hajlandók a bukaresti tartózkodás költségeit elvállalni. Tőkés Elek kinevezése után már részt vehetett az államtitkárság vezető tanácsának ülésein, ám ezek rendszertelenül folynak, nem határozzák meg előre a napirendi pontokat, s így állandóan résen kell lennie, hogy megtudhassa, mi is történik. Szerinte az államtitkár szándékosan nem engedi kiépülni a kisebbségi egyházak osztályát, mert véleménye szerint ennek nem kisebbségi, hanem etnikai egyházak osztályának kellene lennie. Különben az ortodox egyházon kívül egyik egyház sem szerveződik etnikai alapon. Sem a református, sem a katolikus. Ezek világegyházak. Tehát etnikai egyházakról semmiképpen sem lehet szó. 1998 júliusától munkatársa van Nagy Benedek személyében, aki a katolikus egyházakat képviseli. - Tőkés Elek a magyar történelmi egyházak panaszaival, beadványaival foglalkozik. Sikerült apró-cseprő dolgokat számukra elintézni.. A leggyakoribb panaszok a pénzügyi ellenőrzések nyomán kirótt büntetésekhez kötődnek, ugyanis az egyházak nyilvántartása többnyire két nyelven, románul és magyarul történik. Ennek jogi alapja is van, mert a könyvelésre vonatkozó törvény előírja, hogy a pénzügyi nyilvántartás az állam nyelvén, azaz románul kell hogy történjen, a még érvényben levő l948-as vallásügyi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az egyház belső életében használhatja saját anyanyelvét. Az igazság pedig az, hogy az állami pénzügyi ellenőrzés nem terjedhet ki csak azoknak az összegeknek a felhasználására, amelyeket az állam folyósít az egyházaknak. Nem ellenőrizhetik viszont azt, hogy mi történik az egyháztagok adományainak felhasználásával. Az egyházak úgy érzik, ezen a területen visszalépés történt, hiszen visszamenőleg sem Ceausescu, sem Iliescu idejében nem sértették meg ezeket a jogaikat. Anghelescu államtitkár ebben az ügyben átiratot küldött a pénzügyminiszternek és a pénzügyőrség igazgatójának, amelyben kérte őket, hogy egyforma eljárásban részesítsenek minden egyházat, azaz ne csupán a református egyházat zaklassák és büntessék. Az igazi gondot a templomépítésre szánt összeg jelenti. Az elégedetlenség akkor robbant ki, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent egy-egy kormányhatározat, amely a kormány tartalékalapjából tízmilliárdokat juttatott az ortodox egyháznak, a magyar egyházaknak pedig semmit. Azzal érveltek, hogy a magyar egyházakat úgyis mindig segítik külföldről. "Viszont nekünk is vannak állampolgári jogaink, mi államfenntartó tényező vagyunk, tehát az állami tartalékalapból a mi egyházainknak is részesülniük kell", szögezte le Tőkés Elek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hivatalba lépése és ténykedése során azután sikerült kétmilliárd kétszázötven-millió lejt megszerezniük ebből az alapból egyházaknak. Ebből az összegből és abból, amit az államtitkárságtól kaptak, már futja öt darab l25 férőhelyes templom felépítésére. - Jelenleg l5 bejegyzett egyház van, a többi egyesületként szerepel. Köztük a Jehova Tanúi felekezet is, amely azonban hivatalosan bejegyzett egyház szeretne lenni, s ennek érdekében pert is indított a vallásügyi államtitkárság ellen. - Az utóbbi kilenc évben hatalmas előretörésről számolhatnak be a neoprotestáns egyházak. Addig ugyanis, amíg az ország lakosságának legnagyobb részét alkotó ortodoxok kilenc év alatt 860 templomot építettek, addig az l992-es népszámlálás szerint a lakosság 2-3 százalékát kitevő neoprotestánsok szinte ugyanennyit. Vagyis a pünkösdisták 330 építési engedélyt kaptak a vallásügyi államtitkárságtól, a baptisták 270 körülit, az adventisták pedig körülbelül 300-at. Bizonyos felekezetek nyugati támogatást kapnak arra, hogy itt hittérítést végezzenek. - Az ország felekezeti térképe rohamosan meg fog változni. /Szabó Piroska: Az állam és az egyházak viszonyának kulcskérdései Beszélgetés Tőkés Elekkel, a Vallásügyi Államtitkárság Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztályának igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
1999. május 31.
"A szükségesnél alacsonyabb részvételi arány miatt határozatképtelenné nyilvánították a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) rendkívüli küldöttgyűlését május 28-án a budapesti Magyarok Házában. A meghívó értelmében a közgyűlést május 29-ére újra összehívták. A május 28-i ülésen a 300 küldöttből 200 helyett csak 160-an regisztráltatták magukat: 52-en a nyugati, 48-an a kárpát-medencei, 60-an pedig az anyaországi régióból. A határozatképtelenség ellenére többen támogatták azt az elgondolást, hogy az ülést nyilvánítsák előkészítő vitának. Ennek megfelelően a tanácskozás nem oszlott fel, hanem megkezdte az egyes feladatok áttekintését. A megbeszélés napirendjén a tavalyi mérlegbeszámoló és a jövő évi költségvetés előterjesztése, illetve elfogadása, a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése, valamint a Magyarok V. Világkongresszusának összehívása szerepelt. - Nyílt levélben fordult Csoóri Sándor elnökhöz a nyugati régió néhány tagja az áprilisi közgyűlésen elhangzott, szerintük szélsőséges, antiszemita megnyilvánulások miatt - derült ki a május 29-i rendkívüli küldöttgyűlésén. Amint a nyilatkozat megfogalmazói írják, a legutóbbi közgyűlésen szélsőséges hangnem uralkodott, intoleráns és antiszemita hozzászólások hangzottak el. Félelmetesnek nevezik, hogy az amerikai magyarok delegációját zsidó bérenceknek, Soros-karvaly betolakodóknak szólították. Szerintük Csoóri Sándor ezt nemcsak "néma cinkossággal" eltűrte, de elnökhöz méltatlan kijelentésekkel fokozta a gyűlölködő hangulatot. A megfogalmazók felszólították Csoóri Sándort, hogy vállaljon felelősséget a történtekért, valamint azért, hogy évek óta "nem képes összefogni a világmagyarság képviselőit". Csoóri Sándor újságíróknak nyilatkozva, a neki tulajdonított kijelentéseket illetően rágalomnak minősítette a vádakat, és kijelentette, hogy ilyet nem tett, szeretné, ha az állításokat jegyzőkönyvvel és tanúkkal bizonyítanák. A május 29-i küldöttgyűlésén az MVSZ nyugati régiójának elnöke, Papp László bejelentette lemondását. Az aláírók által kifogásolt intoleráns és antiszemita kijelentéseket egyes küldöttek szóban is elismerték, mások azonban határozottan cáfolták. Papp László lemondását azzal indokolta, hogy képtelen tovább dolgozni a kialakult légkörben. /Botrányba fulladt a Magyarok Világszövetségének rendkívüli küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
1999. június 1.
"Kibéd faluban készülődnek a település első írásos említése 500. évének, Seprődi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötődő személyiségekre emlékeznek. Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezéséből nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költő, műfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életművévé vált Kibéd. /Közügy lett belőle. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./"
1999. június 3.
Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1999. június 4.
Bukarestben Fények és színek címmel a nagybányai festőiskola egykori nagy mestereinek képeiből válogatott kiállítás megnyitójával kezdődött a máj. 31-től jún. 6-ig tartó Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozata. A megnyitón Páll József, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta: a két nép kultúrájának kölcsönös megismerése jelentős szerepet játszik a román-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Maria Berza, a román Művelődésügyi Minisztérium államtitkára hozzáfűzte, hogy a két szakminisztérium feladatának tekinti a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség identitásának ápolását. /Magyar Hét Bukarestben. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./
1999. június 4.
Nagyszebenben 1858-ban alakult meg az első polgári kultúregyesület, a magyar Kaszinó. A Polgári Kör 1944 augusztusáig működött, amikor az új hatalom megszüntette, és az épületet a baloldali irányzatú Magyar Dolgozók Országos Szövetsége /MADOSZ/ vette át. 1952-ben a kommunista hatalom megszüntette a MADOSZ-t. A több ezer kötetes könyvtárat feldúlták. Sok szebeni magyar család nagyobb számú kötetet mentett meg a pusztulástól. - Az RMDSZ megalakulásával újraéledt a magyar kultúrtevékenység. Megalakították a Polgári Magyar Művelődési Egyesületet, amely öt évvel ezelőtt lett jogi személy. Az egyesület a megszüntetett Polgári Kör jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, jogosan visszaigényli az elkobzott épületet. Sikeres előadásokat tartanak. Az egyesület tavaly rendezte meg első ízben a Szeben Megyei Magyar Kultúrnapokat. Az egyesület keretén belül népi tánccsoport is működik, Fazekasné Székely Erzsébet vezetésével. Nagy eredmény a Nagyszeben és Vidéke című újság beindítása, amelynek első száma öt éve, júniusban látott napvilágot. Főszerkesztője Kalmár Zoltán, aki ezt a beszámolót is írta. /Kalmár Zoltán: Ötéves a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1999. június 8.
"Emil Constantinescu elnök jún. 5-én Marosvásárhelyre látogatott, ahol "figyelmeztette" a helyi román értelmiséget: "felelősen" viszonyuljanak ahhoz az - értesülése szerint - országszerte terjesztett "újabb tervhez", amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza. Constantinescu kijelentette: tudomása van arról, hogy erdélyi értelmiségi körökben egy nyilatkozat készül, amely autonómiát követel Erdély és a Bánság részére Románia föderalizálása keretében. Constantinescu leszögezte, hogy "soha semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a román nép legfontosabb érdekeinek". Az államfő szerint a koszovói drámába torkollott jugoszláviai válság is a szerb értelmiség nevezetes nyilatkozatával kezdődött. A különböző értelmiségiek ehhez hasonló "kalandjai" végül a közembereken csattannak. Személy szerint semmi olyan kezdeményezést nem támogat, hangsúlyozta Constantinescu, amely Románia területi egységét veszélyezteti, és nemkívánatosnak minősítette a regionális autonómiának a gondolatát. Rasvan Popescu elnöki szóvivő közölte: Emil Constantinescu a figyelmeztetéssel annak kívánta elejét venni, hogy a Budapesti Nyilatkozat évfordulójára tervezett lépés olyan helyzetet teremtsen, amelyet a szélsőséges nacionalista erők használhatnának ki. Emlékeztetőül: 1989. június 16-án - Nagy Imre és társainak újratemetése alkalmával - emigrációban élő román ellenzéki politikusok találkoztak Budapesten a Magyar Demokrata Fórum tagjaival, s e találkozó résztvevői adtak ki egy nyilatkozatot, amely a Ceausescu-diktatúra felszámolását, a román és a magyar nép párbeszédét sürgette. A nyilatkozatot aláírta többek között Göncz Árpád és I. Mihály volt román király is. /Constantinescu figyelmeztet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., A nyilatkozattervezethez az RMDSZ-nek nincs köze. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./"
1999. június 9.
"A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"
1999. június 11.
"Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"
1999. június 11.
Jún. 11-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla politikai tájékoztatót tartott, majd helyzetjelentést terjesztett elő. Felkérte az elnököket, tartsák be a területi szervezetek alapszabályzata esetleges módosításának kongresszus által előírt határidejét. A nemrég lezajlott román - magyar futballmérkőzés utáni magyarellenes megnyilvánulások kapcsán pedig arra kérte a részvevőket, hogy a jövőben bármilyen hasonló jelenségről vagy jogsérelemről nagyon gyors tájékoztatást adjanak. A szövetségi elnök hangsúlyozta a Koszovó utáni helyzetelemzés szükségességét és azt, hogy véleménye szerint ebben az RMDSZ-nek kezdeményező szerepet kell vállalnia. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 14. - 1494. sz./
1999. június 12.
"Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"
1999. június 12.
"Sebestyén Spielmann Mihály szeretettel búcsúztatta a pénzhiány miatt nyugdíjba küldött Deé Nagy Anikó levéltáros kutatót, a Teleki Téka munkatársát, "Teleki Sámuel fogadott leányát, századokon túli titkárát". A könyvtáralapítóról harminc év alatt összegyűjtött, egybeszerkesztett nagy monográfiája eseményszámba ment, régi kis téka-kötete Telekiről meghozta számára a szakma és a közönség elismerését. Jelenleg is dolgozik, most készülő munkái között van a Bolyaiak magántékája, az enyedi kollégium legkorábbi nyomtatott diáknévsora - többek között. Deé Nagy Anikó kutatott itthon és a levéltárakban, Kolozsvárott, Budapesten, Bécsben. Sebestyén Spielmann Mihály felvázolta, miről is írt Deé Nagy Anikó: Árva Bethlen Kata könyvtáráról, s egy másik Bethlen grófnő, iktári Bethlen Zsuzsánna tékájáról, a 18. századi női könyvgyűjteményekről, összeszedte és kiadásra készítette elő a Téka ex-libriseit, több száz darabot határozott meg, nyomdászjelvényeket keresett ki, katalógust szerkesztett szinte elsőként az országban, a magyar bibliakiadások kérdéskörében hozott érdekesen újat a Teleki- és Bolyai-állományok alapján, írt az erdélyi magán- és közkönyvtárak múltjáról, kutatta az ún. Csíki Székely Krónika nálunk őrzött példányát, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és Teleki Sámuel viszonyában mélyedt el. - Deé Nagy Anikó az EMKE Monoki István könyvtári díjának nyertese, a filológiai tudományok doktora. Sokszor vele azonosították - több-kevesebb joggal - Marosvásárhelyen a Teleki-könyvtárat. A kutatók őt keresték, a külföldi vendégek az ő magyarázatára voltak kíváncsiak. Oroszlánrésze van abban, hogy a bázeli Teleki Alapítvány, a kancellár leszármazottai által létrehozott szervezet 1992 után fölemelte a porból az amúgy egyre inkább államilag elhanyagolt bibliotékát. /Sebestyén Spielmann Mihály: Hommage á D.N. Anikó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./"
1999. június 12.
Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató két, néhány évvel ezelőtt megjelent kötete, Az én első tisztességes napom (Kriterion, 1994), valamint a Menj ki én lelkem a testből (Pallas-Akadémia, 1995) című szokásmonográfiák szerves folytatása a Pallas-Akadémia Kiadónál nemrég megjelent Szeretet fogott el a gyermek iránt. - A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson című könyv. A két előbb említett kötet a szakemberek elismerése mellett nagy közönségsikernek örvendett. A csíkszentdomokosi közösségi élet átmeneti rítusainak kutatója és kiváló ismerője, dr. Balázs Lajos - a lakodalom, majd a halál és temetkezés szokásvilága után - ezúttal az emberi élet másik nagy fordulója, a születéshez kapcsolódó rítusok, szokások feltérképezésére vállalkozott. Ezzel a könyvvel teljessé vált az emberi élet három nagy és alapvető fordulójának monografikus bemutatása. A néprajzi trilógia egyedülálló szakmai próbálkozás, olyan értelemben is, hogy egyazon kutató ugyanazon település szokásegyüttesét tárja fel a vertikális vizsgálódás tudatos szándékával. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1999. június 14.
Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 14.
"Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"
1999. június 15.
"Szinte kórusban határolódott el az ország politikai elitje attól a "Kolozsvári Nyilatkozattól", mely Erdély, a Bánság és a Részek (Partium) közigazgatási autonómiája mentén kívánta vitára késztetni a hazai politikumot. Az aláírókként megjelölt politikusok közül tulajdonképpen csak Bakk Miklós lugosi önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Bakk Miklós hangsúlyozta, a nyilatkozat lényegében folytatása a Nagy Imre újratemetésekor 1989 júniusában elfogadott román-magyar nyilatkozatnak. Ez utóbbi, öt hónappal Ceausescu bukása előtt kinyilvánította, hogy Erdélynek a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. Biztosítania kell mindegyik nemzet jogát az autonóm képviselethez és a kulturális autonómiához. Azt a dokumentumot magyar oldalról többek között Bíró Gáspár, Csoóri Sándor, Für Lajos, Jeszenszky Géza, Molnár Gusztáv, Kulin Ferenc, Mészöly Miklós, Göncz Árpád, Mécs Imre, Szent-Iványi István, Szabad György, Vásárhelyi Miklós és mások is aláírták, a román emigrációból pedig Mihnea Berindei, Ariadna Combes, Ion Vianu, Dinu Zamfirescu, Doru Braia, Matei Cazacu, Paul Goma, I. Mihály király, Virgil Ierunca, Eugène Ionesco, Monica Lovinescu és mások látták el kézjegyükkel. Amint Bakk Miklós az Erdélyi Naplónak kifejtette, a mostani nyilatkozattal az volt a szándékuk, hogy vitát csiholjanak a román állam szerkezeti alkotmányos reformjáról, ráirányítsák a figyelmet e reform szükségességére. A nyilatkozat a szubszidiaritás és a devolúció elvét követve azt szorgalmazza, hogy a döntések Romániában is mennél közelebb kerüljenek a helyi közösségekhez. Értelmezése szerint a nyilatkozat egy olyan államszerkezeti reformra utal, amelyben a központi kormányzat hatáskörében csupán a külpolitika, a honvédelem s a fontosabb pénzügyi (államháztartási) döntési jogkörök maradnának meg, a többi hatáskör átszállna a tartományokra, melyek e jogkörök mellett rendelkeznének a saját intézményrendszer kialakításának a szabadságával is. Az ország ilyen berendezkedése teljesen új keretet nyújtana a kisebbségi kérdés rendezésének is. Bakk Miklós szerint rendőrállami reflexekről árulkodna, ha eljárás indulna a kolozsvári nyilatkozattervezet néhány föltételezett aláírója ellen. - A Kolozsvári Nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés esetén sem fogható fel úgy, hogy ez érdekek, értékek valamelyikét sértené. /Gazda Árpád: A vállalt dokumentum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./"
1999. június 15.
Fényszilánk a címe Székelykeresztúr református egyházközsége havonta megjelenő gyülekezeti lapjának, a felelős szerkesztő, Antal Zoltán esperes. Sok helyi egyházi lap létezik, mindegyik a kisebb vagy nagyobb közösségek gondjainak, gondolatainak nyújt fórumot. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Csíksomlyón a katolikus fiatalok a Kistestvér hasábjain olvashatnak az őket érintő egyházi dolgokról, a homoródalmási unitáriusok Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Fészekrakó címen adja ki lapjukat. A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenet cím alatt jelentetett meg hírlevelet. A marosvásárhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek is van lapja, a Tükör. És van a bánsági katolikusoknak is egy érdekes, háromnyelvű folyóirata, a Vita Catholica Banatus. A Krisztus Világossága című, havonta megjelenő folyóirat 1998 februárja óta jelenik meg, mind tartalmában, mind kivitelezésében egyházmegyei érdeklődést és elismertséget vívott ki magának. /Fényszilánk és társai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
1999. június 16.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Takács Csaba jelenlegi ügyvezető elnököt bízta meg az új ügyvezető elnökség kialakításával. Az ügyvezető elnököt és az ügyvezető elnökséget az SZKT és a SZET együttes ülése nevezi ki a szövetségi elnök javaslatára. Takács Csaba elmondta, hogy elkezdte a konzultációkat az ügyvezető elnökség kialakítását illetően. Fontosnak tartja a belső választások megtartását, az önkormányzati választások előkészítését, illetve a parlamenti választások megszervezését és lebonyolítását. - Jún. 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. /Takács Csaba marad az ügyvezető elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1999. június 16.
"A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"
1999. június 16.
A brassói magyar líceum tánccsoportjának /Búzavirág Népi Együttes/ történetét írta meg Reiff István Kék a búzavirág /Fulgur Kiadó, Szecseleváros/ című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1999. június 18.
A csereháti iskola építkezési engedélyének meghosszabbítási perét elveszítette Székelyudvarhely Bukarestben. Borbély László államtitkár a tárgyalás előtt egy nappal írta alá azt a dokumentumot, melyre a Szeplőtelen Szív apácarend jogi képviselete alapozott, és amellyel nyert a tárgyaláson. Borbély László, az RMDSZ színeiben lett kormánytisztviselő, azután írta alá az általunk is mellékelt dokumentumot, miután lezajlott a találkozó a minisztériumban Székelyudvarhely képviselete, valamint a Szeplőtelen Szív görög-katolikus kongregáció érdekeit képviselők között. Ott ígéretet tett Szász Jenő polgármesternek: nem ír alá semmi olyat, ami a bírósági tárgyalás átpolitizálását jelenthetné. Nem így történt. Kérdés, hogy lehet-e egy valamilyen szempontból kisebbségi érdeket feláldozni a többségi érdekekért. Marad a kérdésfelvetés akkor is, ha a többséget a romániai magyarság, a kisebbséget pedig a még utolsó, majdnem száz százalékosan magyar Székelyudvarhely város jelenti. Bár érthető, hogy az RMDSZ politikájának a csereháti kérdés csupán egy kérdés, Udvarhely számára sok tekintetben a kérdést jelenti. A Szeplőtelen Szív kongregáció ugyanis teljesen kizárja az önkormányzattal való együttműködést, valamint kisegítő iskola helyett árvaházat akar működtetni az épületben, ami nem felel meg a területbérbeadási szerződésben foglaltaknak, melyben a román görög- katolikus apácarend érdekeit képviselő ARIS INDUSTRIE Rt., valamint az udvarhelyi polgármesteri hivatal megállapodott. Az önkormányzat azzal tudta ez idáig befagyasztani a megállíthatatlant, hogy az alapperben (a területbérbeadási szerződés megszegésének kérdésében) születendő végleges bírósági döntésig a csereháti kisegítő iskola építése fel volt függesztve. Ugyanis ez az egyetlen olyan adminisztratív döntés, melyben nem lehet megkerülni az önkormányzatot. A sors, vagy a politika (?) fintora, hogy éppen egy RMDSZ államtitkár kézjegye miatt veszítette el utolsó aduját az utolsó, 98 százalékban magyarlakta romániai város. /Szőke László: Feláldozta-e Udvarhelyet az RMDSZ? = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./
1999. június 19.
Kézdivásárhelyen Forró Ágnes alkotásai festőművész édesapjának, Forró Antalnak a műveivel közös tárlaton láthatók a városi múzeumban. Forró Antal /Kézdimartonos, 1924. március 7.- Kolozsvár, 1982/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, Kolozsváron telepedett le, ott élt haláláig. Forró Ágnes először múlt év októberében mutatkozott be a Kézdivásárhelyen rendezett kiállításával. Õ is a kolozsvári főiskolán végzett. Témaválasztásukban és szellemiségükben munkái hasonlítanak az édesapjáéhoz. Forró Ágnest a tájban nem annak szépsége ragadja meg elsősorban, hanem az, ami az elmúlás, a pusztulás jeleit hordozza magán. Forró Ágnes sokoldalú tehetség, Kolozsváron évtizede grafikusként tartják számon, grafikai szerkesztőként dolgozik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapoknál, a Tinivár Kiadónál, számos meséskönyv és tankönyv szerkesztője és illusztrátora. A főiskolán kerámia szakon végzett. - Forró Antal művészi munkásságának hagyatéka olyan érték, amely megérdemli, hogy valahol megőrizzék és megbecsüljék, halála után, lánya gondoskodása és nagylelkű adománya révén a kiállított harminc alkotás itt marad, a kézdivásárhelyi múzeum állandó képtárát gyarapítja. /Visszatérés a szülőföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./
1999. június 19.
Kéthetes lengyelországi útjának utolsó helyszínén, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál pápa jún. 16-án szentté avatta IV. Béla magyar király leányát, Boldog Kingát. A Szentatyának négy küldöttség ajánlott fel kegyajándékot. A magyar nemzet küldöttségének élén székely népviseletben két gelencei faragó-mester haladt, kezükben annak a székelykapunak kicsinyített másával, amelynek eredetijét a VET (Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága) kizárólag magánadományokra alapozva készíttette és adományozta Ószandec városának, és amely két hete a klarissza kolostor bejáratánál levő tér legfőbb dísze. II. János Pál pápa maga is áthaladt alatta és a szentmisén mondott beszédében külön is méltatta. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Szent Kingának és a lengyel-magyar barátságnak méltó emléket állító monumentális és teljesen egyedi székelykapuért. Patrubány Miklós levelet adott át a pápának, amelyben Erdélybe hívta meg Õszentségét. /Erdélyi ajándék és meghívólevél a pápának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1999. június 21.
"Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"