Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
1999. március 25.
"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"
1999. március 30.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./
1999. április 1.
"Seres László rendkívül durván támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Kirohanásának az oka: Csurka István kijelentette: szeretné, ha Tőkés László lenne a jövőben a magyar köztársasági elnök. Seres véleményt mond a püspökről: "Tőkés László az utóbbi időben azzal múlatta szabad idejét, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az RMDSZ és elnöke ellen, a szervezet kormányzati részvétele ellen, valamint Székelyföld elszakadása /na jó: -autonómiája- mellett szervezett etnocentrista baráti piknikeket, felbecsülhetetlen szívességet téve a Román Igazság és Élet Pártjának." Seres Csurka Istvánt karlendítő pártelnöknek nevezte és hozzátette, ha a jelölést Tőkés László megtisztelőnek vette, akkor "ez az ember és ez a párt megérdemlik egymást, csak minket hagyjanak békibe." /Seres László: Dekóder. = Mancs (Budapest), ápr. 1./"
1999. április 2.
"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
1999. április 7.
"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"
1999. április 12.
Továbbra is Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, miután a szervezet küldötteinek kevesebb mint kétharmada szavazott leváltása mellett a zárt ajtók mögött tartott kétnapos budapesti küldöttgyűlésen. A titkos voksolást azon bizalmatlansági indítvány alapján tartották, amelyet az MVSZ nyugati régiójának több tagja fogalmazott meg. Az anyaországi régióból öten igennel, 41-en nemmel voksoltak. A nyugati küldötteknél ugyanez az arány 73, illetve 15 szavazat. A kárpát-medencei régióban 19-en támogatták, 41-en ellenezték Csoóri Sándor felmentését. A kezdeményezők négy pontban összesen 30 kifogást fogalmaztak meg Csoóri Sándor személye ellen. Ezek között szerepel a vezetésre való alkalmatlanság, a szövetség működésének akadályozása, a nyugati régió egyenlőtlen kezelése, valamint több pénzügyi probléma, például vélelmezett pénzpocsékolás, felülköltekezés, indokolatlannak tartott kifizetések. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a felvetett vádak mindegyikét dokumentumokkal tudja cáfolni. Utalt arra: az 1996 előtti ügyeket is érintő felvetések közül több igaz ugyan, de már jó ideje megoldódott. Egyelőre nem nyilatkozott arról, tervez-e jogi lépéseket a személye elleni támadás kapcsán. Megjegyezte, az anyaországi régió több tagja javasolta, hogy indítson pert az elhangzottak visszautasítására. Csoóri megbízatása hivatalosan 2000-ben jár le. /Magyarok Világszövetsége: Csoóri Sándor marad. = Új Szó (Pozsony), ápr. 12./
1999. április 17.
Bill Clinton amerikai elnök San Franciscóban tartott beszédében a koszovói helyzetet elemezve Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított pozitív hozzáállását hangsúlyozta. Clinton szerint Romániának sikerült demokratikus módon orvosolnia a nemzeti közösségek problémáit, és biztonságot teremtenie a térségben. Bill Clintonra hivatkozva Emil Constantinescu államfő ápr. 16-i sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: Románia külpolitikájának fő célkitűzése továbbra is az euroatlanti integráció. Az államfő szerint szóba sem jöhet az ország területi épségének a megsértése vagy veszélyeztetése. Az amerikai vélekedés, miszerint Románia a térség pozitív példája, jelentősen előmozdíthatja az ország katonai, politikai beilleszkedését a nyugati érdekszférába. /Pozitív példa a romániai kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1999. április 17-18.
Abból az alkalomból, hogy a parlament 150 éve, 1849. ápr. 14-én fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, magyar országgyűlési képviselők látogattak el Nagyváradra, hogy megkoszorúzzák a nyilatkozat egyik aláírójának, Szacsvay Imrének a szobrát. Szacsvayt a szabadságharc leverése után kivégezték. Ezzel egyidőben az Országgyűlés Debrecenben, a Nagytemplomban emlékülést tartott. A Nagyváradra induló küldöttség tagjai az Országgyűlés jelenlegi jegyzői voltak. A küldöttség tagjai Nagyváradon találkoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel, majd ellátogattak a római katolikus püspökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1999. április 21.
Heves vitákat váltott ki a NATO kérése a román légtér korlátozás nélküli használatára. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke leszögezte, hogy pártja határozottan ellenzi a NATO Jugoszlávia elleni katonai akcióját. A párt azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt és a kormány egyes minisztereit, hogy a koszovói konfliktus kapcsán olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek nem felelnek meg a parlament március végén elfogadott álláspontjának. - Emil Constantinescu közleménye egyértelműen leszögezte: a NATO a tavalyi kérését ismételte meg, amely kizárólag a román légtér használatára vonatkozik. - A román értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást amellett, hogy Romániának az európai és euroatlanti integrációt kell választania a pánszláv szövetséggel szemben. /Éles vita a légtérhasználatról. Román értelmiségiek nyílt levele a Milosevics-politika ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
1999. április 21.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában gunyoros hangon írt a Magyarok Világszövetségéről, továbbá igyekezett nevetségessé tenni Borbély Imrét, aki az MVSZ nemzetstratégiájának kidolgozója. /Kuszálik Péter: A háttérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. április 27.
Borbély Zsolt Attila tanulmányában pontokba szedve sorakoztatta fel érveit amellett, hogy az RMDSZ következő kongresszusán le kellene váltani Markó Béla szövetségi elnököt. Szerinte az RMDSZ válságban van, nem sikeres az érdekvédelmi, a közképviseleti és az érdekegyeztető funkciója. Az RMDSZ jelenlegi vezetése fontosabbnak tartja saját pozíciójának megőrzését, mint az RMDSZ programjának képviseletét, állapította meg. Borbély Zsolt Attila végkövetkeztetése: Markónak mennie kell. /Borbély Zsolt Attila: Markónak mennie kell. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. április 27.
Kétéves fennállását ünnepelte az Érmihályfalvi Figyelő. Érmihályfalván 1997 áprilisában Boros József tanár munkájának köszönhetően indult el a havilap. 1998 márciusától Sz. Sütő Éva lett a főszerkesztő, 1998 ősze óta pedig Zih Noémi vezetésével készül a lap. Az ünnepségen Cseke Péter, a Korunk főszerkesztője színvonalas kiadványnak mondta az Érmihályfalvi Figyelőt. /Rencz Csaba: Kétéves az Érmihályfalvi Figyelő. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. május 3.
Ápr. 29-én Budapesten átnyújtották Benkő Samu /Kolozsvár/ művelődéstörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét. Az elismerést még február végén ítélte oda az intézmény közgyűlése, amikor is a testület megválasztotta rendes tagjának az erdélyi tudóst. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. február 25./ 1949 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. 1953-tól több mint két évtizeden át a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének, majd 1975-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Az erdélyi művelődéstörténész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 18?19. századi művelődéstörténet, Bölöni Farkas Sándor, Kemény Zsigmond, Ormós Zsigmond, Bolyai János, Újfalvi Sándor kéziratos hagyatéka. Benkő Samu a szerzője többi között A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben című munkának is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
1999. május 4.
Máj. 1-jén Nagyszőlősön felavatták a város egykori lakójának, Bartók Bélának a szobrát. A világhírű magyar zeneszerzőnek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a nagyszőlősi közönség állított emléket - a Magyar Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával - a város egyetlen magyar tanintézménye, a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában. Az eseményhez az szolgáltatta az alkalmat, hogy - korabeli újságok tudósításai szerint - 1892. május 1-jén a mostani iskola, akkori vármegyeháza épületében adta a 10 éves Bartók Béla első hangversenyét, amelyen saját szerzeményeit is játszotta /Bartók-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./
1999. május 4.
A PER a hét végén Poiana-Brassó üdülőhelyen szervezett zárt ajtók mögötti kerekasztal tanácskozást a koalíciós pártok vezetőinek részvételével annak megvitatására, hogy a kormányzati szerepvállalás milyen hatással volt a romániai magyar kisebbségre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre. A kormánykoalíció rendkívül jól és ígéretesen kezdett 1996-ban, ám alig egy év alatt kiderült, hogy a nemzeti többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatai zsákutcába jutottak. A román politikában megerősödött a nacionalista áramlat - jelentette ki Dan Pavel politológus, az alapítvány bukaresti irodájának vezetője a román sajtóban megjelent nyilatkozatában. A konferencián az RMDSZ vezetői hasonlóan értékelték a helyzetet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten leszögezte: a jelen pillanatban semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Romániát a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. /A kormányzati szerepvállalás hatása a romániai magyar kisebbségre és az RMDSZ-re. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./
1999. május 6.
Az aradi Jelen és a temesvári Heti Új Szó kiadói évek óta keresik az együttműködés lehetőségét. Májustól az aradi és temesvári régióban párhuzamosan két magyar nyelvű lap jelenik meg: a pénteki Heti Új Szó ismert formájában és szerkezettel, valamint a két lap közös szerkesztésében napvilágot látott Nyugati Jelen napilap. /Új napilapunk: a Nyugati Jelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Balta János, a Jelen kiadójának igazgatója jelentette be ezt a változást: Jelen című aradi napilap ezentúl Nyugati Jelen címen jelenik meg. Az első, 20 oldalas szám az 1999. április 30. ? május 2. dátumot viselte. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Temesvárnak nem szabad saját magyar napilap nélkül maradnia - írta beharangozójában Jámbor Gyula, a Jelen főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1999. május 7.
"Az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel: Markó Béla szövetségi-elnökkel és Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel készített interjút a Szabadság. Markó kiemelte, hogy szükség van az RMDSZ önkormányzati struktúrájának megújítására, hiszen ily módon "a közéleti személyiségek, értelmiségiek, egyházi vezetők, akik nap mint nap nem politizálnak, a vitáinkban és döntéseinkben" is jelen lehetnek. "Az RMDSZ azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet volt, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott" - nyilatkozta Markó. Kérdésre válaszolva a szövetség elnöke elmondta: "amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát". Markó Béla megemlítette, hogy a washingtoni NATO-csúcs nyilatkozatában a felvételre váró országokkal kapcsolatosan "szerepelnek politikai kritériumok, többek között az etnikai, kisebbségi kérdések megoldása. Ez azt jelenti, hogy erősítenünk kell a hangunkat ebben az irányban" - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, hogy a kongresszuson "bizonyos stratégiai megfontolásokat kell újragondolnunk", a mostani geopolitikai helyzethez kapcsolódva. Kincses Előd elmondta: annak ellenére, hogy az 1990-es marosvásárhelyi események után hosszú ideig nem tartózkodott az országban, mindig részt vett az RMDSZ munkájában, állást foglalva olyan kérdésekben "amelyek a romániai magyarságot érintették". "Tehát egy pillanatig sem szakadtam el, a lehető legszorosabb kapcsolatot tartottam az itthoni emberekkel és eseményekkel" - nyilatkozta Kincses, majd kifogását fejezte ki azzal szemben, hogy "a kezdeti eufória után" az RMDSZ tagságán belül "nincs akarat az apró munkára", "nincs elszántság a mindennapi küzdelemre" és ez "megnehezíti az érdekérvényesítést". Kincses beszámolt arról, hogy jó kapcsolatban van az RMDSZ különböző mentalitású csoportjai között, ezért elő tudná segíteni az együttműködést. Kérdésre válaszolva a Maros megyei RMDSZ-elnök elmondta: "A radikális politika azt jelenti, hogy a demokratikus intézményrendszeren belül maradva a demokrácia és a törvény által biztosított elvi lehetőségeket határozottan szembesítsük a valósággal". /Szabó Piroska: Interjú. Beszélgetés az RMDSZ-elnöki tisztség jelöltjeivel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"
1999. május 7.
Jakabffy Elemér mint az ésszerű és gyakorlatias kisebbségi politizálás megtestesítője vonult be a mai romániai magyarság köztudatába - nem utolsósorban a Szatmárnémetiben megrendezett Jakabffy Napok révén. Az eddigi Jakabffy Napok - már témaválasztásukkal is - arra törekedtek, hogy Jakabffy Elemér gondolkodásának és magatartásának máig időszerű vonatkozásait állítsák előtérbe. Az európai nyitott társadalom és a kisebbség. Tradíciók a Kárpát-medence magyar közgondolkodásában (1993), Közösségi érdekvédelem és önkormányzat (1995), A nemzetiségi társadalom és intézményrendszere (1996), Az egyházak szerepvállalása a nemzeti közösségek önépítésében (1997) már címükkel, tematikus választásukkal jelezték, hogy mennyi jelenleg hasznosítható (sőt, sürgősen hasznosítandó!) eleme van Jakabffy erkölcsi példájának, szellemi örökségének. Ezek a rendezvények tudatosították azt is: Jakabffy mindenkor a dialógus, az együttműködés, az érdekek és az értékek egyeztetésének, kölcsönös tiszteletének a híve volt. /Kereskényi Sándor: Jakabffy Elemér örökségének időszerűsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
1999. május 8.
Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. május 8.
"II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1999. május 8.
A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem nyárádszeredai levelező kertészmérnök konzultációs központjának 54 végzettje veheti át magyarországi diplomájának honosított változatát. Három hónap alatt végezték el a honosítást, ami romániai viszonylatban rekordidőnek számít. /Dr. Jakab Sámuel: Honosították a kertészmérnöki diplomákat. = Népújság (Marosvásárhely). máj. 8./
1999. május 10.
"Mivel a történelmet nem lehet elfelejteni, ma az állampolgárok csak úgy ismerhetik fel egymásban a partnert, sőt a testvért, ha nagyon ragaszkodnak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához és a párbeszédhez a megbocsátás és a megbékélés szándékából táplálkozva - hangsúlyozta II. János Pál pápa Bukarestben, a cotroceni palotában tiszteletére rendezett fogadás során elmondott beszédében. "Fontos, hogy az együttélésre és a békére törekvő állam figyelemmel legyen kivétel nélkül minden emberre, aki a területén él. Egy nemzetnek az a kötelessége, hogy mindent megtegyen az összes lakos egyenlőségén alapuló nemzeti egység érvényesüléséért, függetlenül a lakosok származásától és felekezeti hovatartozásától, fejlesztenie kell a másság elfogadásának érzését" - szögezte le a katolikus egyházfő. "Kétségtelen, hogy a területi változások, amelyek nyomán különböző nemzetiségű és felekezetű népességek egyesítése történt, bonyolult társadalmi- vallási mozaik kialakulását eredményezték, különösképpen Erdélyben. A nemzeti és a vallási együttélésnek köszönhetően, türelemmel és főként azzal az akarattal, hogy megvalósuljon az együttélés művészete, az ellentétek és a félelmek leküzdhetők" - mondta a pápa, aki az Ut unum sint kezdetű enciklikájának azt a gondolatát idézte, hogy a szembenállás és a konfliktus álláspontjáról olyan szintre kell emelkedni, ahol az egyik és a másik fél kölcsönösen partnernek fogadja el egymást. A Cotroceni palotában elmondott beszédében II. János Pál különös hangsúllyal szólt a szolidaritás eszméjének fontosságáról, mind nemzetközi, mind társadalmi vonatkozásban. Arra szólította fel a románokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot szolidaritásukról, s ezzel konkrét példáját adják annak, hogy azonos területen élve erős testvéri kapcsolatok alakulnak ki. II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka közös nyilatkozatot adott ki a jugoszláviai konfliktusról. A párbeszéd felújítására és a fegyveres konfliktus beszüntetésére szólították fel a jugoszláv konfliktusban érdekelt feleket. Szolidaritásukról biztosították az otthonaikból és szülőföldjükről elüldözötteket, akik szeretteiktől elválasztva menekülni kényszerülnek, egyszersmind együttérzésüket fejezték ki a gyilkos bombázások áldozataival, a nyugalomtól és békétől megfosztott lakossággal. A pápa és a pátriárka felszólította mindazokat, "akik így vagy úgy felelősek a jelenlegi tragédiáért": legyen bátorságuk újrakezdeni a párbeszédet, találják meg az igazságos és tartós béke megteremtésének a feltételeit, hogy lehetővé váljék a menekültek hazatérése, véget érjen a Jugoszláviában élők szenvedése - legyenek azok szerbek, albánok vagy más nemzetiségűek - és lerakhassák a szövetségi Jugoszláviában élő valamennyi nép új együttélésének alapjait. A két egyházfő támogatásáról biztosította a lakosság szenvedéseinek enyhítésére törekvő humanitárius és különösen a keresztény szervezeteket. A közös nyilatkozat felkérte a konfliktusban részt vevő feleket, "rakják le végleg a fegyvert, hogy a Balkánon lehetővé váljék a testvériség és az együttélés tiszteletére épülő" élet. /II. János Pál: az ellentétek és félelmek leküzdhetők. A pápa és a román pátriárka nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./ Máj. 9-én Bukaresten, az Unirea téren mintegy 30 ezer ortodox és katolikus hívő gyűlt össze a Teoctist pátriárka és az ortodox zsinat tagjai által celebrált szentmisén, amelyen jelen volt II. János Pál pápa is. Első ízben történt meg, hogy a pápa egy másik egyházvezető kíséretében foglalt helyet a pápai gépkocsiban. A szentmisét követő szónoklatában II. János Pál pápa aláhúzta, hogy a román nép a történelem legsötétebb korszakában sem vesztette el hitét Istenben. Ama reményének adott hangot, hogy a katolikus és ortodox egyház, illetve a görög katolikus és ortodox egyház viszonya egyre inkább letisztul bármely félelemtől és kételytől. Délután hatalmas tömeg előtt celebrált román nyelvű szentmisét a Szentatya az Izvor parkban, amely alkalommal magyar nyelvű leckeolvasás is volt. Az esti órákban a pápa visszarepült Rómába. /Véget ért II. János Pál pápa látogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./"
1999. május 10.
"Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"
1999. május 11.
II. János Pál pápa látogatásának ökumenikus, illetve politikai jelentőségét hangsúlyozták a román lapok, melyeknek többsége rendkívül nagy terjedelemben számolt be a katolikus egyházfő bukaresti programjáról. A pápa romániai látogatása megváltoztatta a keresztény világ történelmének menetét - hangsúlyozta a Romania Libera. A Curierul National szerint Bukarestben lépték át a harmadik évezred keresztény egységére nyíló ajtó küszöbét. A román lapok beszámolói általában a délelőtti szentmisére helyezték a hangsúlyt, kiemelve azt, hogy katolikus egyházfő most volt először jelen ortodox liturgián. /János Pál bukaresti útjának sajtóvisszhangja. Ökumenikus és politikai jelentőségű tett. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
1999. május 11.
Beregszászon a napokban megalakult a LIMES társadalomkutató műhely, amely több szempontból elemzi majd a kárpátaljai magyarság helyzetét. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola mellett létrehozott intézet vezetője, Soós Kálmán, a történettudomány kandidátusa, főiskolai tanár elmondta: a műhely elsődleges céljaként az ukrajnai magyarok körében folyó humán kutatások megszervezését, az intézet köré csoportosuló kutatók munkájának összehangolását, publikációs tevékenységük elősegítését nevezte meg. Soós a LIMES tevékenységét négy fő irányban szeretné kibontakoztatni, amelyek kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos oktatási, történelmi, nyelvi és szociológiai kérdések kutatását ölelnék fel. /Magyar kutatóintézet Beregszászon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1999. május 12.
"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"
1999. május 13.
Megnyitásának egyéves évfordulóját ünnepelte vasárnap a K. L. Fotógaléria. Az évforduló alkalmából a galéria névadójának, Kálmán Lászlónak a munkáiból nyílt kiállítás. 1995. június 3-án elhunyt Kálmán László emlékét. Harmadéves volt, mikor a halál elragadta. Fotók, néhány festmény, grafikák, vázlatok emlékeztetnek rá. Huszonnyolc éves lenne most Kálmán László. /Erdei Róbert: Remember Kálmán László. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 18.
A temesvári református magyarság az Új Ezredév nevet adta tervezett templomának, egyházi központjának. Szekernyés János helytörténész visszatekintett a vidék reformátusainak múltjára. 1552-ben Temesvár török kézre került, de nem szakadt meg teljesen a protestáns hitélet. A törökök vallási szempontból türelmesek voltak, de a templomokat elvették. Temesközben tartották az első zsinatot, és a térségben választották 1549-ben Gönczi Máté személyében az első magyar protestáns püspököt is. 1867 után gyors fejlődésnek indult Temesvár, erős magyarosodási folyamat kezdődött. - Szekernyés János a temesvári református egyházközség történetének a megírásán dolgozik. /Út a templomépítésig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 18./
1999. május 22.
"Az RMDSZ elfogadott állásfoglalásai: a/ AZ RMDSZ Koszovó-nyilatkozata A koszovói konfliktus bizonyítéka annak, hogy a térségben a kisebbségi kérdés nem tekinthető megoldottnak. Az erőszakos asszimiláció és az etnikai tisztogatás az autonómia elvének és gyakorlatának tagadása, valamint a kérdés erőszakos kezelése destabilizálja a régiót. Az RMDSZ határozottan támogatott minden olyan rendezést, amely a válság politikai eszközök igénybevételével való megelőzését célozta. A kialakult helyzetben elkerülhetetlenné és indokolttá vált a nemzetközi közösség, a NATO katonai beavatkozása.Az RMDSZ szerint a román kormány és a parlament helyesen döntött a nemzetközi közösséggel, és azon belül a NATO-val való együttműködés tekintetében. Az állásfoglalás leszögezte, hogy beigazolódott az az elv, amely szerint egy nemzeti közösség csakis a különböző autonómiaformák törvényes biztosításával integrálható egy modern polgári társadalomba. Az RMDSZ támogat minden olyan, a nemzetközi közösség által szorgalmazott politikai megoldást, mely biztosítja a Koszovó autonómiájának visszaállítását és a menekültek hazatérését, támogatja a térség nemzeti közösségeinek belső önrendelkezési törekvései, közöttük a vajdasági magyarság által szorgalmazott autonómiaformák megvalósulását. Elengedhetetlennek tartja a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és az autonómiák gyakorlásának nemzetközi garanciáit. "Határozottan állítjuk, hogy az 1996-os választások után Románia a nemzeti közösségek problémáinak megoldása tekintetében, sajnos, még nem tekinthető modellnek. Az RMDSZ VI. kongresszusa felkéri az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió, a NATO és más nemzetközi szervezetek tagállamait, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék a demokratikus megoldások térnyerését. Javasoljuk egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, amelynek előkészítésén és ülésein a rendezési folyamatban részt vevő országok képviselői mellett a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek küldöttei is jelen vannak" - hangsúlyozza az RMDSZ állásfoglalása. /Az RMDSZ Koszovó-nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ b/ Állásfoglalás az RMDSZ kormányzati szerepéről. Az RMDSZ továbbra is partnere kíván lenni a romániai demokratikus erőknek. Vállalja a reform által megkövetelt népszerűtlen intézkedések felelősségét, de elvárja a kormányprogram kisebbségi fejezetének maradéktalan betartását. "Két és fél évvel a jelenlegi koalíció megalakulása után meg kell állapítanunk, hogy nem alakultak ki az eredményes és tartós jogi garanciákat nyújtó feltételek nemzeti közösségünk megmaradásához. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy román?romániai magyar reprezentatív kerekasztal összehívását, amelynek az összes függőben levő és vitatott kisebbségi, valamint magyar-román vonatkozású problémák képezik tárgyát" - szögezte le az állásfoglalás. /A kongresszus állásfoglalása a kormányzati szerepről. Román-romániai magyar kerekasztal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./c/ Az RMDSZ kongresszusa a csángókról hozott határozatában leszögezte, hogy a "a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet része." "A csángómagyarság vállalja az egyetemes magyarsághoz tartozást és azt a sajátos önazonosságot, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban jellegzetes etnikai jegyeket is magába foglal." A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségével együttműködve az RMDSZ "kiemelt helyet biztosít a sajátos etnikai önazonosságot is vállaló csángómagyar közösség egyéni és kollektív jogai védelmének."Szükséges "a csángómagyarság sajátos oktatási programmal működő tanügyi intézményeinek létrehozása és működtetése, önálló kulturális intézmény létesítése, a csángómagyarság körében a működő ifjúsági szervezetek megalakulásának elősegítése és megerősítése." Az RMDSZ támogatja a csángómagyarok azon kérelmét, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
1999. május 25.
"Az RMDSZ stratégiája elfogadhatatlan, Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR első alelnöke Temesváron. Szerinte az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán "nem európai, Amerika ellenes megfogalmazások hangzottak el". Toró T. Tibort - mint mondta - "azért küldtek éppen ide Temesvárra, hogy megbontsa a városban és a megyében a toleranciát, az etnikumok közti harmóniát". - Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke párthívei brassói tanácskozásán kijelentette: "Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyékben, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak". /RMDSZ-ellenes kirohanások. Még a levegőt is elvennék a magyaroktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"