Előadássorozatot tervez a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári egyetem magyar tanszékeiről, erre meghívják Dobolyi Alexandra magyar szocialista EP-képviselőt is, mondta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szóvivője. Eszerint lezárulni látszik a sajtóban folyó vita. Dobolyi ugyanis meglátogatta a Babes-Bolyai Egyetemet, találkozott a vezetőséggel, de nem tárgyalt a BKB képviselőivel. Erre a BKB sajtónyilatkozatban reagált, elmarasztalva pozitív nyilatkozataiért Dobolyit, aki szintén a sajtó útján válaszolt. A BKB szerint a képviselő asszony csak az intoleráns egyetemi vezetőkhöz közelálló magyar oktatókkal találkozott, s habár Bodó Barna, a BKB elnöke értesült, hogy Dobolyi Kolozsváron van, nem sikerült találkozót kieszközölni. /Debreczeni Hajnal: BKB: konferencia az egyetemről, Dobolyi Alexandra is ott lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A magyar karokért és az egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy tekintélyes német lapban megjelent cikk alapján Andrei Margát, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnökét Ceausescu dicsőítésével, a kommunizmus alatt tisztség betöltésével, valamint cenzori feladatok ellátásával vádolta. Hantz Péter, a BKB szóvivője a Frankfurter Allgemaine Zeitung május 22-i cikkét ismertette, amely élesen bírálja a BBTE-t, mivel az nem biztosítja a magyar felsőoktatás megfelelő fejlődését. A cikk Andrei Margának a múltjára is kitér. Hantzék a sajtótájékoztatón egykori, Marga által aláírt újságcikkeket mutattak be, melyekben Nicolae Ceausescu diktátort dicsőítette, és az egyetem egykori rádiójának cenzoraként is működött. A kolozsvári egyetem sajtóközleményben határozottan visszautasította a BKB-sok „alaptalan és rágalmazó” vádjait, miszerint a BBTE-n diszkriminálnák a magyar diákokat. Az egyetem vezetősége elítéli az intézmény személyiségei ellen irányuló befeketítési szándékkal születő támadásokat. Szász Csaba, a BKB tagja emlékeztetett, hogy tavaly decemberben egy petícióval keresték meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot. Azt kérték a tanácstól, hogy a magyaroknak idegen nyelvként oktassák az államnyelvet, a vizsgakövetelmények is ehhez igazodjanak. A diszkriminációellenes tanács válaszában elismerte, hogy román és magyar gyerekek között e tekintetben sérül az esélyegyenlőség elve. A sajtótájékoztatón jelen levő Kása Zoltán, a BBTE matematika szakos oktatója közölte: az általuk megkeresett jogászok szerint a Bolyai Egyetem jogilag továbbra is létezik, mivel a Babes és a Bolyai Egyetem összeolvadásából létrejött Babes–Bolyai Tudományegyetem alapító okirata nem létezik. /B. T.: Andrei Marga kommunista múltját bányászta elő a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

„Román-magyar fórum a romániai magyar felsőoktatásról” címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett május 31-én Bukarestben a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A résztvevők megegyeztek: semmilyen érv nem szól az önálló magyar állami egyetem létrehozása ellen. „Nem érezzük jól magunkat” – fogalmazta meg az önálló állami magyar egyetem létjogosultságának egyik érvét a kerekasztal egyik házigazdája, Hantz Péter. A fórumon a romániai elit számos személyisége – köztük Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu és Gabriel Andreescu – is részt vett. A BKB elnöke, Bodó Barna kifejtette: szerinte először arra a kérdésre kell felelni, politikai vagy szakmai kérdés-e az intézmény. „Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen süketek párbeszéde folyik” – fogalmazott. Mint mondta, véget kell vetni a sajtón keresztüli üzengetéseknek, a fenyegető leveleknek, a BKB tagjai ellen irányuló támadásoknak, szakmai előrelépésük akadályoztatásának. Smaranda Enache szerint a román társadalomnak nem kell alattvalóként kezelnie a magyar kisebbséget, amikor sajátságos problémáira javasol megoldást. /Gujdár Gabriella: Magyar egyetem – ellenérv nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Értelmiségi fórumot rendezett Bukarestben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), amelyen román politológusok, szakemberek is részt vettek – jelezte Hantz Péter, a BKB alelnöke. – A magyar felsőoktatás jövőjéről és a Bolyai Egyetemről esett szó. A BKB részéről Bodó Barna elnök is jelen volt a találkozón. – A rendezvényen a hiányos tájékozódás és a félretájékoztatás jeleivel szembesültünk. Akik eljöttek, többnyire támogatták a magyar egyetem beindítását. Szerettük volna, ha azok közül is jelen vannak páran, akik nemrég aláírták a Bolyai Egyetemet ellenző nyilatkozatot. Végre leültünk és megbeszélhettük a kérdést. Megismertettük a résztvevőket a valós helyzettel – jegyezte meg Hantz. /K. O.: Értelmiségi fórum a Bolyai Egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A tordai magyar iskola helyzetéről is tájékoztatta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője az ENSZ emberjogi főtitkárságának kisebbségi és oktatási kérdéssel foglalkozó biztosait. Június 7-én történt látogatásával kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett: korábban már járt Genfben, ahol iktatta az általa benyújtott tájékoztató háttéranyagokat. Ezt követően az ENSZ illetékeseitől június 7-ére kapott kihallgatási időpontot, amelyen szóvá tette az erdélyi magyar felsőoktatás problémáját. Hantz kiemelte az államilag finanszírozott magyar egyetem hiányát. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen nem létezik valós multikulturalizmus. Hantz megemlítette a román nyelv anyanyelvként történő oktatási gyakorlatát, ami a kisebbségeket diszkriminálja, valamint a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémáját is. Felvetette a csángókérdést, de ismertette a tordai iskola, valamint a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Líceum sportpályája körüli botrányt. Az ENSZ tájékoztatásának két következménye lehet. A szervezet helyszíni tájékozódás után a Romániáról szóló jelentésében megemlítheti a BKB által jelzett visszás dolgokat, drasztikusabb megoldás az lenne, ha ezekkel a gondokkal foglalkozó külön közleményt is kibocsát. /Az ENSZ-nél a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Gazda Zoltán, a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke bejelentette, hogy az MPSZ széki szervezete közösen a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrát, melynek érdekében máris tekintélyes bizonyító dokumentációs anyagot gyűjtöttek össze. Kérésüket a BKB elnöksége jeles közéleti személyiségekkel is alá kívánja íratni. Gazda közölte, hogy idén is kiadják a tavaly alapított Wass Albert-díjat. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész által készített bronzplakettből valamint az oklevelekből álló díjat a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöksége kapja meg ünnepélyes keretek között július 10-én Sepsiszentgyörgyön: Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter. Kimagasló erőfeszítésükért, a magyar karok, illetve a magyar egyetem visszaállításáért részesülnek a Wass Albert-díjban. /Az MPSZ beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrákat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága elé hívták a Bolyai Kezdeményező Bizottságban tevékenykedő három magyar egyetemi oktatót. Bodó Barna docenst, valamint Kovács Lehel és Hantz Péter adjunktust június 26-án hallgatják meg az „intézmény hírnevét romboló magatartásukkal” kapcsolatban. A három oktató az önálló magyar karok létrejöttét és a Bolyai Egyetem újraindítását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője. A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott felszólításban az egyetem hivatkozik egy korábbi figyelmeztető levélre, amelyben azzal fenyegették meg a három oktatót, hogy a munkaszerződésük felbontását is eredményezheti a BBTE multikulturális jellegét bíráló tevékenységük A Krónika értesülései szerint a három oktatóhoz eljuttatott felszólításban az áll, hogy „folyamatosan hamis információkat terjesztettek az egyetemmel kapcsolatosan, amellyel súlyosan ártottak az intézmény hírének.” A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél mellé hét mellékletet is csatoltak: ezek román és magyar nyelvű újságcikkek, valamint a BKB közleményei. A felszólítás hivatkozik Nicolae Bocsan rektor egy korábbi levelére, amely ellen a magyar oktatók március eleji közgyűlésén tiltakoztak, és szolidaritást vállaltak megfenyegetett kollégáikkal. Az egyetem vezetősége által március elején kiadott fenyegető hangvételű levélben – amelynek címzettje ugyanezen három oktató volt – azzal vádolják Hantz Pétert, Kovács Lehelt és Bodó Barnát, hogy hamis képet közvetítettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegéről. A levélben a rektor kitért arra, hogy e három egyetemi alkalmazott megszegte az oktatók statútumáról szóló törvény előírásait, mely arról rendelkezik, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük jó hírnevét. A levélben a rektor közölte: szándékában áll alkalmazni az oktatási törvény azon paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől akár a munkaszerződés felbontásával sújtják a jogszabály megszegőit. A BKB alelnöke, Hantz Péter a Krónikának mindössze annyit közölt: nemrég kapták kézhez az etikai bizottság elé citáló levelet, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. /Kelemen Tamás: Etikai eljárás a BKB-vezetők ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Június 26-án hallgatja meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három legaktívabb vezetőségi tagját, Bodó Barnát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Nicolae Bocsan rektor az etikai bizottság elnökéhez, Liviu Pophoz intézett levelében kifejtette, hogy a három oktató rosszhiszeműen hamis adatokat terjesztett a BBTE-ről, ami súlyosan károsítja az intézmény hazai és nemzetközi megítélését. Az egyetem rektora ezek közé sorolta a BKB-sok azon állítását, miszerint az egyetem vezetősége levonta a fizetésüket, megakadályozta őket a doktori cím megszerzésében, a BBTE nem teszi lehetővé számukra a szakmai előrelépést. Az önálló magyar egyetem létrehozását célzó tevékenységük számos külföldi utazást feltételezett, a BKB-sok pedig soha nem rendelkeztek engedéllyel a rektor részéről, így ezek mind igazolatlan hiányzásnak számítanak, fejtette ki a rektor. A BBTE azt követően dolgozta ki a szigorúbb etikai szabályzatát, hogy a BKB-sok tavaly novemberben Erdély több városában tüntetést szerveztek az önálló erdélyi magyar egyetem újraalapításáért. /B. T.: A BBTE etikai bizottsága előtt a BKB-sok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Július 5-re halasztotta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három vezetőjének meghallgatását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. A BKB-sok formai hibára hivatkoztak, és az ülés nyilvánosságát kérték. Ezt a kérésüket a bizottság megtagadta. – A közintézmények átláthatósága nagyon fontos az olyan társadalmakban, amelyek demokratikusabb működésért küzdenek – jelentette ki Bodó Barna, a BKB elnöke a mintegy negyedórás ülés végén. A BKB-sok azt kifogásolták, hogy a bizottság ülésén nem vehetett részt a sajtó. Ezt az egyetem belső szabályzata tiltja, de a BKB-sok az 571-es, a közintézmények alkalmazottainak védelmére vonatkozó törvényre hivatkoztak, amely szerintük ezt megengedné. Bodó Barna úgy vélte, mivel a BBTE is közintézménynek számít, etikai kódexének az ülések zárt jellegére vonatkozó előírása nem biztosít megfelelő átláthatóságot a döntéshozatalban. A BKB-sok ezért írásban is benyújtották az etikai bizottsághoz a meghallgatás nyilvánosságára vonatkozó kérelmüket. Kérésüket elutasították. Liviu Pop, az etikai bizottság elnöke elmondta: az elvi döntést a kérelem elutasításáról már meghozták, a határozatukat július 5-én pedig írásban is megindokolják. Pop szerint a BKB-sok által említett törvény csak a korrupciós ügyekre és nem fegyelmi kihágásokra vonatkozik. Hantz Péter elmondta: az etikai bizottság június 26-án ülésén nem vettek részt a BBTE magyar és német tagozatát képviselő oktatók. /B. T.: Elhalasztották a BKB-sok meghallgatását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Nem Cs. Gyimesi Évát, hanem az irodalomtörténész Soliloquium az erdélyi magyar egyetemről című cikkét június 2-án megjelentető Élet és Irodalom hetilap kiadóját, az Irodalom Kft.-t pereli a Bolyai Kezdeményező Bizottság – pontosította a sajtóper kapcsán elterjedt hírt Hantz Péter, a BKB szóvivője. Az egyetemi lobbiszervezet konkrétan azt kifogásolja, hogy a szóban forgó cikkben a szerző „ágenseknek”, azaz ügynököknek minősítette a BBTE magyar karaiért, illetve a Bolyai Egyetemért akciózó testület tagjait. /Nem Cs. Gyimesi Évát, hanem az Élet és Irodalom kiadóját szándékszik perelni a BKB. = Transindex, júl. 3./

Július 5-én ügyrendi vitával kezdődött a Babes–Bolyai Tudományegyetem Etikai Bizottságának ülése, amelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait hallgatták ki. A vád szerint Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel hamis információkat terjesztettek az egyetemről, és lejáratták az intézményt. Az Etikai Bizottságnak hat tagja jelent meg a tárgyaláson, a BKB-tagok először is tudni szerették volna, hogy döntőképes-e a testület, egyszersmind látni óhajtották azt az okmányt, amellyel a szenátus a tagokat kinevezte. A testület előkerítette az okiratokat, ebből kiderült, hogy a bizottság legitim és döntőképes de csak akkor hozhat határozatot, ha a jelenlevő tagok egyhangúan szavaznak. Az ülésre a sajtó képviselőit nem engedték be, annak lefolyásáról a BKB szóvivője, Hantz Péter a következőket nyilatkozta: a testület azt kívánta tudni, mikor, és hogyan félemlítették meg a magyar tanárokat? Hantz elmondta, hogy tudomása szerint a fizika kar dékánjára nyomást gyakoroltak, megpróbálták rávenni, hogy szakmailag lehetetlenítse el a BKB-szóvivőt. A bizottság kérdésére megnevezett egy személyt, aki az ezzel kapcsolatos párbeszédnek tanúja volt. A második kérdés az volt, hogy honnan veszik azt az információt, miszerint a jogi karon mindössze egy magyar oktató van? A BKB-tagok erre felmutatták az egyetem saját kiadású tájékoztató füzetecskéjét, ahol ez az információ szerepelt. Végül, arra voltak kíváncsiak, hogyan és miért szólították fel a szenátus magyar tagjait az ülések bojkottálására? Hantzék pontosítottak: ők csupán arra kérték a magyar tanárokat, vegyék fontolóra a szenátus üléseinek bojkottálását, figyelembe véve, hogy a testület úgyis minden magyar javaslatot elutasít, tehát véleményük szerint, jelenlétük a szenátusban puszta formaság. Felmerültek kisebb, fegyelmi jellegű kérdések is, az Etikai Bizottság tagjai Hantz Péter utazásaira voltak kíváncsiak. Az adjunktus kifejtette: mindössze két alkalommal távozott el hosszabb időre, és mindkét alkalommal tájékoztatta erről feletteseit. Az Etikai Bizottság határozatainak csupán konzultatív jellege van, tehát még ha el is marasztalják a BKB tagjait, annak csak akkor lesz következménye, ha a szenátus és az egyetem rektora is ennek megfelelően dönt. /E.-R. F.: Kérdőre vonták Hantzékat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Ami a BKB-tagok szakmai előmenetelét illeti, Bodó Barna kijelentette, ez rá vonatkozik egyedül, ugyanis ő már három éve teljesítette az előmenetelhez szükséges feltételeket, ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, ő nem állította soha, hogy azért nem halad szakmailag, mert a BKB tagja. Az etikai bizottság tagjai közül hiányzott a 2 magyar, illetve 1 német tag, továbbá hiányzott egy diák, aki szintén tagja a bizottságnak. Az etikai bizottság tagjai – a sajtó kérdéseit elkerülendő – egy másik kijáraton hagyták el a termet. /Debreczeni Hajnal: Etikai vádak a BKB-sok ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Régi francia mondás, a „Du sublime au ridicule, il n’ya qu’un pas” – azaz: a fenségestől a nevetségest csak egy lépés választja el. Sokrétű lett az a vita, amely a Bolyai Kezdeményező Bizottság színrelépése óta a kolozsvári magyar közéletben kialakult. A „mit akarnak ezek a senkik” című felhördülés szerint a BKB-tagok szakmailag túl keveset érnek ahhoz, hogy egy ilyen horderejű kérdést a vállukra vegyenek. Valójában bárkinek lehet alapvető joga, hogy a számára fontos ügyeket lehetőségei szerint barikádra vigye. A másik érvelés szerint hitelesebb lenne ez a követelés, ha a tudományos-szellemi élet nagyjai hozakodtak volna elő vele. A tudomány és a művelődés legnagyobbjai szótlanul elviselték, hogy az önálló állami magyar egyetem ügyét a szőnyeg alá söpörjék. A diktatúra idején rá kellett jönni arra, hogy a nemzet nagyjai többnyire eladhatók. Kényelmes most azzal vádolni Hantz Péteréket, hogy kitartó tudományos munka helyett a politikai színpadon akarnak tündökölni, főleg azok részéről, akik megfelelő tudományos címek birtokában nem tudnak, vagy nem akarnak döntően lépni. Hol voltak a nagytekintélyű professzor urak és hölgyek, amikor Kovács Lehel és Hantz Péter először vetették fel a témát? Egyetem és kultúra címmel, jubileumi kötet jelent meg Andrei Marga 60. születésnapjára. Több száz oldalas szorgalmas tömjénhintés, szószaporítás. Ha a BBTE okosan küzdene a magyar törekvések ellen, akkor az egész BKB-sztorit agyonhallgatná. Hatalmas öngól Hantzék beidézése az Etikai Bizottság elé. Ha pedig megszavaznak ellenük valamilyen eljárást, akkor senki nem mossa le az egyetemről a megtorló, megfélemlítő, diktatórikus intézmény bélyegét. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Du sublime au ridicule. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

„Ahol csend van, ott nem mozdul semmi” – foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó eredménynek könyvelte el Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke elmondta, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, „esetleg Székelyudvarhelyen”. Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi felsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártérítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a lapban Cs. Gyimesi Éva, hogy a bizottság korifeusai „szakmailag inkompetens ágensek” lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albert-díjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. /Domokos Péter: Tüntetésekre készül a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Másfél éve kezdte meg küzdelmét a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem visszaállításáért. A kis lépések politikája tizenöt esztendő alatt semmilyen előrelépéshez nem vezetett, ezért érezték fontosnak néhányan – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakosztályából, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói közül, a diák- és ifjúsági szervezetekből –, hogy újra fel kell vállalniuk a kezdeményezést. Július 10-én a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete Wass Albert-díjjal tüntette ki a BKB három vezetőjét: Bodó Barna elnököt, Kovács Lehel alelnököt és Hantz Pétert, a szervezet szóvivőjét. Az ünnepélyes díjátadás alkalom volt egy lakossági fórumra is. Az egyetem a jövőt jelenti, olyan típusú oktatást, amely nélkül elképzelhetetlen egy polgáriasult közösség – mondta Bodó Barna. 1990 januárja óta napirenden van a Bolyai Egyetem újraindítása. ,,Jó néhány évnek kellett eltelnie, amíg az egyetem kérdése megint megfelelő hangsúllyal, erővel, nyomatékkal napirendre kerülhetett” – fogalmazott Bodó Barna, aki öt pontban vázolta, mi változott, amióta fiatal kollégái, Hantz Péter és Kovács Lehel létrehívták a BKB-t. Azóta a magyar egyetem ügye folyamatosan jelen van a közéletben, már nem egy szűk elit, nem a romániai magyarság kérdése, hanem a demokratizálásé. Eredménynek könyvelhető el, hogy a BKB lépéselőnyt szerzett, ők tematizálják a folyamatot, a hivatalosságok pedig válaszolni kényszerülnek. Tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel vállal­ták a konfrontációt, és hiszik, hogy az ügy eredményes képviselete érdekében a demokrácia által megengedett minden eszközt ki kell használniuk – mondotta Bodó Barna. Kiemelte: megkezdődött a párbeszéd. Elérték, hogy a román média egy szelete ma már pontosan érti, mit akarnak. A BKB vitte ki az európai politikai színpadra a Bolyai Egyetem ügyét, a legnagyobb belpolitikai eredmény pedig az, hogy márciusban az egyetemmel kapcsolatban sikerült egy lapra gyűjteniük két olyan aláírást (Markó és Tőkés), amely az elmúlt években nem szerepelt együtt.   Kovács Lehel a BKB eddigi tevékenységét vázolta. A tavaly januárban megalakult szervezet elsőként egy európai kisebbségi felsőoktatási konferencia szervezését vállalta. Ez pénzhiány miatt csak virtuálisan jöhetett létre, de a világhálón lebonyolított beszélgetések egy európai kisebbségi egyetemi charta létrehozásának alapjául szolgálnak. A konferencia kimondta: európai szinten az erdélyi és a felvidéki magyar oktatás van a legrosszabb helyzetben. 2005 júniusában kezdték meg a Bolyai-esték szervezését. Tavaly szeptemberben döntöttek arról, hogy nemzetközi színre viszik a magyar egyetem ügyét. Brüsszelbe, Strasbourgba, az EU különböző szerveihez juttatták el a dokumentációt, ismer­tették a valós helyzetet, a hiányosságokat. Bemu­tatták, hogy mit jelent a magyar egyetem hiánya, kiemelték a csángómagyar oktatás hiányosságait is. 2005 októberében négy erdélyi városban szerveztek tüntetést a Bolyai Egyetemért, novemberben elkezdték a tanárok körében az aláírásgyűjtést, a 179 oktatóból 149 egyértelműen támogatta három önálló magyar kar létrehozatalát. Decemberben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak a magyar gyerekek román tanításának ügyében, több hónapos halogatás után nemrég kaptak választ, amely leszögezi, sérül az esélyegyenlőség, és felszólítja a minisztériumot külön tanrend kidolgozására. Aláírásgyűjtést kezdtek, 83 nagynevű tudós és 11 Nobel-díjas csatlakozott ügyükhöz, februárban a polgármesterek és a történelmi egyházak vezetői fordultak beadvánnyal az egyetem szenátusához, és kérték a három önálló magyar kar létrehozását. Márciusban ültek össze a BBTE magyar oktatói, kiderült, közösségük megosztott: van, akit megfélemlítettek, s azért nem vállalja fel az önállósodás ügyét, mások személyes érdekből ellenzik. Szintén márciusban szerveztek egy fórumot a protestáns teológián, amelyen civil szervezetek, az RMDSZ, a magyar oktatók és a minisztérium képviselői fogalmaztak meg közös állásfoglalást. Áprilisban Bukarestben román értelmiségi találkozót tartottak, májusban imaláncot szerveztek, és megkezdték az idén októberre tervezett II. kisebbségi felsőoktatási konferencia előkészítését. Júniusban az egyetem etikai bizottsága elé idézték a BKB vezetőit, azzal vádolják őket, hogy ártottak az egyetem hírnevének. Hantz Péter terveik kitért a magyar diákok román oktatásának megváltoztatása érdekében kidolgozott stratégiájukra. Újabb beadvánnyal fordulnak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben kérik, egyértelműen mondják ki: a helyzet diszkriminatív. Alkotmánybírósági határozatot is kérnek, s ha ez azt mondja ki, hogy a kisebbségi gyerekek román oktatása nem diszkriminatív, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. ,,Semmiképpen nem hagyjuk az ügyet elaludni” – szögezte le Hantz Péter. A magyar egyetem ügyében októberben újabb, több várost érintő tüntetést szerveznek. Hantz úgy véli, az EU-nak nem ügye a kisebbségi kérdés rendezése, de érdeke, hogy csend és nyuga­lom legyen a térségben. Nem állnak le a lobbitevékenységgel sem, az ENSZ-t, az EP-t, az Európai Biztonsági Tanácsot szándékoznak megkeresni. /Farkas Réka: Hosszú küzdelem lesz, de meg kell harcolni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Bodó Barna írásbeli figyelmeztetését, Hantz Péter megrovását, illetve Kovács Lehel ellen az eljárás megszüntetését javasolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. Az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását szorgalmazó három magyar oktatót félretájékoztatással és a BBTE hírnevének rontása miatt vonták kérdőre. „Egyértelmű, hogy ki akartak rúgni bennünket állásunkból. Dacára annak, hogy csak aránylag enyhe büntetést róttak ki ránk, fellebbezni fogunk” -reagált Hantz Péter egyetemi lektor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság keretében kifejtett munkájukat pedig folytatják. Az etikai bizottság elnöke, Liviu Pop jogi egyetemi tanár a Ziua című napilap szerint azt mondta, hogy a javaslat csak akkor emelkedik jogerőre, ha azt az egyetem szenátusa is elfogadja. Bodó Barna viszont jelezte: már kézhez kapták a BBTE rektora, Nicolae Bocsan által aláírt rendelkezést az ellenük hozott adminisztratív intézkedésekről. A rektor szerint a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását követelő három magyar oktató félretájékoztatta a közvéleményt, ugyanakkor rontotta a BBTE hitelét. A rektora felrótta a három magyar oktatónak, hogy akadályozták a felsőfokú oktatási intézmény működését azzal, hogy az egyetem szenátusának magyar tagjait a testületből való kilépésre szólították fel. A rektor szerint a három magyar oktató igazolatlanul hiányzott, amikor külföldre utazott, Hantz pedig valótlanságot állít, amikor arról beszél, hogy a BBTE jogi karán egyetlen magyar oktató van állásban. A BBTE etikai bizottsága magyar tagjainak a távollétében július 4-én hallgatta meg a BKB három vezetőségi tagját. A magyar oktatók cáfolták azt az állítást, miszerint azt hirdették: a BKB-ben kifejtett munkájuk miatt nem haladhatnak előre az oktatói ranglétrán. Azt is tisztázták, hogy külföldi útjaikra minden esetben szabadidejükben utaztak. Hantz Péter az egyetem egyik kiadványával bizonyította, hogy a jogi karon valóban csak egy magyar oktató van. – Ez az egész arra irányult, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításáért folytatott munkánkban az óvakodva ugyan, de mellettünk álló kollégákat megfélemlítsék. Nem adjuk fel – szögezte le Hantz Péter. Bodó Barna szerint a BBTE etikai bizottsága úgy járt el, mint a kommunizmus idején a koncepciós pereket tárgyaló bíróság: a meghallgatáson általa elmondottakból ugyanis kiragadtak részeket, és így az eredetitől egészen eltérő értelmet adtak az elmondottaknak. /A BKB vezetői nem hátrálnak meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Jóváhagyta Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa az etikai bizottság javaslatát, amelynek értelmében a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőire különféle szankciókat rónak ki. A Bolyai Egyetem visszaállításáért küzdő oktatók kijelentették: fellebbezni készülnek a döntés ellen. Az etikai bizottság azt javasolta, Bodó Barnát írásbeli figyelmeztetésben, Hantz Pétert pedig megrovásban részesítsék, Kovács Lehel esetében a felmentést ajánlotta. A szenátusi döntés tét nélkül maradt, ugyanis az ajánlást Nicolae Bocsan rektor már napokkal ezelőtt hatályba léptette. Az etikai bizottság javaslata egyébként a testület két magyar tagjának távollétében született, akik a magyar oktatók meghallgatására összehívott két ülés egyikén sem vettek részt. /Kelemen Tamás: A szankciók jogosságáról döntöttek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Rendkívüli találkozóra hívta augusztus 1-jén a sajtó képviselőit a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A testület társelnöke, Kovács Lehel beszámolt a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, ismertette azt az óvást, amelyet Hantz Péter és Bodó Barna nyújtott be a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Etikai Bizottságának elmarasztaló döntése miatt, végül Bolyai-emlékplakettet adományozott azoknak a sajtótermékeknek – köztük a Szabadságnak is –, amelyek az elmúlt időszakban rendszeresen ismertették a BKB tevékenységét. Az emlékplakett Gergely Zoltán szobrászművész munkája. A BKB ismertette azt a tíz pontot, amelyet a testület marosvásárhelyi részlege továbbított az ottani Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem tanári karának. Ebben kifejtik: követelik három magyar kar – egy általános orvosi, egy gyógyszerészeti és egy fogorvosi – létrehozását. Kérik olyan magyar csoportok létesítését, amelyben a gyakorlati oktatás magyar, a klinikai gyakorlat pedig román és magyar nyelven folytatódjon. A magyar oktatást terjesszék ki a hároméves kollégiumi képzésre is. A magyar diákok számára évfolyamonként legalább 150 helyet tartsanak fenn, különítsék el a magyar oktatóknak fenntartott helyeket, és emeljék 50 százalékra a magyar szenátusi tagok számát. A magyar nyelvet minden szinten használhassák, és jelenjenek meg a kétnyelvű feliratok. Vizsgálják ki a magyar diákokat és tanárokat ért sérelmeket, végül pedig: az államvizsga, a diplomamunkák megvédése és a rezidensi vizsga magyar nyelven is legyen lehetséges. A felsorolt követelések megvitatására kérik, hogy üljön össze a magyar oktatók testülete. A BKB két vezetője, Hantz Péter és Bodó Barna megfellebbezték a BBTE Etikai Bizottságának elmarasztaló döntését. Az aláírók kifogásolják az Etikai Bizottság döntésének valamennyi pontját. Kifejtik, hogy a második pontban ez szerepel: „Kétségtelenül, ezek a vádak az egyetem akadémiai vezetősége ellen irányulnak, amely egyedül képes ilyen intézkedésekre, és nyomások gyakorlására”. Az elmarasztaltak hangsúlyozták: a szóban forgó újságcikkben nem utaltak a nyomás forrására. Hantz a tárgyalás idején kijelentette: tanúkkal tudja igazolni, hogy a Fizika Kar dékánja utasítást kapott arra, hogy őt szakmailag lehetetlenítse el, és nem egyezett bele. Dr. Karácsony János helyettes dékánról van szó. Hantz és Bodó értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyetem vezetősége támadásnak minősíti egy olyan információ hangoztatását, amely a tanintézmény egyik hivatalos kiadványában szerepel – a Jogi Karon dolgozó magyar oktatók számáról lévén szó. Hantz Péter az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatosan is állást foglal: az Etikai Bizottság véleményével ellentétben nem tíz, hanem csupán három napra utazott el, és úgy véli, etikailag elfogadhatatlan az, hogy eljárást indítsanak ellene akkor, amikor ő a doktori címét védi egy nagy hírű egyetemen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: BKB: megfellebbezték az Etikai Bizottság döntését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Újabb diplomáciai offenzívát indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai oktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációra. Hantz Péter, a BKB alelnöke nemrég Hágában tárgyalt Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, illetve dokumentumokat adott át a holland képviselőknek az oktatás helyzetéről. A BKB vezetői az elmúlt napokban a magyar Külügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium figyelmét is felhívták a Romániában tapasztalható jogsértésekre. /Újabb BKB-akció a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

Október 17-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium előtti parkban elkezdődött a „Leendő Bolyai Egyetem Nyílt Napja” elnevezést viselő népszerűsítő kampány. A rendezvényt a román sajtóban megjelent uszító jellegű vezércikk harangozta be, s a rendezők közül kettőt az elmúlt éjszaka arra próbáltak rávenni a rendőrségen, hogy egy el nem követett plakátozásról adjanak nyilatkozatot. A fiatalokkal durván, ellenségesen bántak, számolt be Körtesi Sándor tanár, a rendezvény főszervezője. A sátrat állító fiatalok tevékenységét csendőrök és egy rendőrautó felügyelte. A karhatalom ilyen mértékű jelenléte egy magát demokratikusnak nevező országban visszás. Az európai kisebbségek közül az erdélyi magyarság az egyetlen, amely nem harcolta ki magának a jogot ahhoz, hogy államilag támogatott anyanyelvi felsőoktatási hálózatot működtessen – erősítette meg a szórólapon olvasható adatokat Hantz Péter, Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa, aki a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként az uniós intézmények, az ENSZ, a hágai EBESZ illetékeseit és több európai parlament tagjait tájékoztatta a romániai magyar felsőoktatás valós helyzetéről, beleértve a marosvásárhelyi OGYE problémáit is. Jelenleg Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de az egyetemi hallgatóknak csak az 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, holott az ismeretszerzés anyanyelven a leghatékonyabb. Jelenleg nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvosképzés. /(bodolai): Az uszítás és megfélemlítés ellenére. Kampány az önálló Bolyai egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Éppen aznap kézbesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeinek a rektor újabb fenyítő levelét, amikor Budapesten közösen ülésezett a román és a magyar kormány. Míg a két ország, a két nép felhőtlen viszonyának a képeit sugározták a tévécsatornák, Erdély fővárosában a jó román–magyar viszony határai mutatkoztak meg. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyűjtőterületének az egységes fejlesztéséről írnak alá szerződéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elismertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvű román feliratokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. A budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. /Lázár Lehel: Látszatshow. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Újabb fenyegető levelet kapott dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalától. A dr. Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél szerint Hantz Péter rendszeresen megszegi az érvényben lévő szabályokat, provokálja az adminisztratív személyzetet, belekontárkodik az akadémia hatáskörébe, és zűrzavart kelt az egyetemen. Mindez súlyos fegyelmi visszaélést jelent, ezért Bocsan nyomatékosan felszólítja Hantzot, hogy ne kezdeményezzen olyasmit, ami nem tartozik az ő munkakörébe, szüntesse be az egyetemen zűrzavart keltő tevékenységeket. Ellenkező esetben az egyetem vezetősége habozás nélkül alkalmazni fogja azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyeket a munkaügyi kérdéseket szabályozó törvények ilyen esetben előírnak. Hantz Péter közleményében leszögezte: „amíg a BBTE a jövő héten, Európai parlamenti kiállításon próbálja elhitetni a világgal, hogy multikulturális, addig itthon továbbra is fenyegetik a magyar oktatás egyenjogúságáért kiálló oktatókat.” A BKB alelnöke beszámol arról, hogy néhány nappal korábban Kovács Lehel kollégájával lefényképezték azokat a kizárólag román nyelvű táblákat, amelyek alá a jövő héten elhelyezik majd a magyar fordításokat, a táblákról pedig méretet is vettek. Munkájukat az egyetem néhány adminisztratív alkalmazottja hisztérikus megnyilvánulások kíséretében akadályozni próbálta, például a testükkel védték a feliratokat a fényképezéstől. /P. A. M.: Bocsan ismét megfenyegette Hantzot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Az Európai Parlament (EP) magyarországi képviselői nem lehetnek eredményesek az erdélyi magyarság problémáinak a képviseletében, ha az erdélyi magyar EP-megfigyelők hallgatnak, fejtette ki Gál Kinga fideszes képviselő Brüsszelben, amikor erdélyi magyar újságírók egy csoportját látta vendégül. A képviselő asszony érintettek megnevezése nélkül több olyan konkrét esetet is megemlített, amikor értékelésük szerint a magyar képviselők által végzett meggyőzőmunkát lenullázta az RMDSZ-es megfigyelők hallgatása vagy ellentétes előjelű megszólalása. Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Ezt Hantz Péter megerősítette. A lap munkatársa megkérdezte Szabó Károlyt, a szenátor cáfolta ezt, de nem idézte fel, hogy pontosan mit is mondott. /Gazda Árpád: Brüsszeli hátramozdítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Néhány nappal ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) bejelentette, hogy önerőből fog érvényt szerezni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tavaly májusi szenátusi döntésének, és saját költségén kifüggeszti a magyar nyelvű feliratokat az egyetem Farkas utcai főépületében. A hírt közlő Kovács Lehel tanársegéd azt is megjegyezte: tudomása van arról, hogy a BBTE vezetősége megkísérli megakadályozni a tervet. A BKB november 22-én megtörtént kifüggesztette a feliratokat. Az akciót végrehajtó Hantz Péter komoly akadályokba ütközött, a feliratok kihelyezését nagyrészt fizikailag meggátolták, ahol pedig sikerült kifüggeszteni, ott pár perc múlva eltávolították, néhol összetörték őket. A sajtó képviselőit nem engedték be. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa hisztérikus, diktatórikus és erőszakos fellépésével szavatolta a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a győzelmet. A magyar nyelvű feliratok ugyan mindössze percekig álltak a helyükön, ennek ellenére a BKB világraszóló diadalt aratott. Az akció nyomán ugyanis a teljes kolozsvári sajtó – és általa a közvélemény – tanúja volt annak, hogy az intézmény, ha kell erőszakkal, ha kell hazugsággal, de megvédi a saját dogmáit. A bezárt ajtókkal, a makacs elutasítással biztosították maguknak a sajtó ellenszenvét. Az egyetem szóvivője mosolyogva állította, hogy a sajtónak szabad bejárása van az egyetem épületébe. Két perccel később mégis elállták az újságírók útját. A végén Hantz Péter megmutatta azokat a szórólapokat, amelyeket az egyetem külföldön terjeszt, és amelyben az áll, hogy a kisebbségek nyelvei jelen vannak az egyetemen. A BBTE multikulturalitása abban merül ki, abban, hogy ezt a multikulturalitást széltében-hosszában hangoztatja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. Kalandfilmszerű akciót hajtott végre a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Arra a kérdésre, hogyan vélekedik a BKB feliratozási akciójáról, Nagy László, a BBTE rektor-helyettese kifejtette, hogy az ilyen típusú akciókat nem tartja jóra vezetőnek. „Körülbelül másfél éve hivatalosan kérjük a magyar feliratozást. Igényünket továbbra is fenntartjuk, de nem ez a megoldás” Nagy László szerint akkor valósulhat meg a magyar feliratozás, ha az egyetemen normális munkahangulat uralkodik. Dékáni gyűlésen a rektor felhatalmazást kért ahhoz, hogy törvényesen járjon el Hantz Péterékkel szemben. A többség megszavazta a javaslatát. Az Európai Parlamentben a BBTE hirdeti multikulturális jellegét. Nagy László helyesli, hogy ismertté tegyék az egyetemet. Azonban csakis a valóságot kell bemutatni. /Kelemen Tamás: Interjú Nagy Lászlóval, a BBTE rektor-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Feljelentést tett a rendőrségen Hantz Péter ellen a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivőjét a BBTE vezetősége minősített közrendháborítással és rongálással vádolja. Előzőleg Hantz Péter az egyetem folyosóin több magyar nyelvű táblát szerelt fel. A feliratok ügye szóba került a magyar tagozatvezetés november 22-i ülésén is. Nagy László rektor-helyettes szerint a résztvevők többségének álláspontja szerint a dolgok azért fajultak ide, mert az egyetem román vezetősége a halogatás taktikáját alkalmazta a magyar feliratok ügyében. – Mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar nyelvű táblákat fel kellett volna már szerelni ezelőtt egy évvel, de legalább néhány hónappal ezelőtt – mondta Nagy László. A BKB megnyilvánulásával kapcsolatban nem alakult ki egyértelmű álláspont. Hantz Péter úgy tudja, hogy amikor ülésezett a szenátus, és Nicolae Bocsan rektor a ő menesztését kérte, megszavazták a javaslatot. Nagy László rektor-helyettes ezt nem cáfolta és nem erősítette meg. „Nem tudok semmit, nem nyilatkozom” – jelentette ki. A magyar oktatók a rektor véleményével nem értettek egyet, és néhány napon belül hivatalos közleményt bocsátanak ki erről. /Feljelentette Hantz Pétert az Egyetem. A BKB akciója megosztotta a magyar oktatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./