Határozati indítványt nyújtott be az Európa Tanács huszonnégy képviselője a romániai magyar kisebbség által a felsőoktatásban elszenvedett diszkrimináció ügyében. A január 24-ikei keltezésű dokumentum benyújtását Göran Lindbad svéd képviselő javasolta, a magyar képviselők közül pedig aláírásával támogatta többek között Frunda György (RMDSZ) és Németh Zsolt (Fidesz). A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, dr. Hantz Péter 24-én és 25-én az Európa Tanács számos képviselőjét tájékoztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetről. Az állásából elbocsátott egyetemi oktató találkozott az Európa Tanács kisebbségügyi és oktatási szakbizottságainak vezetőivel is. Eugen Nicolaescu, Maros megyei PNL-elnök, képviselő kijelentette: politikai kampányeszköznek tartja az indítványt. /ET határozati indítvány BBTE ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke levelet írt Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, ismertetve álláspontját a román külügyminiszter, illetve az egyetemvezetés legutóbbi nyilatkozataival kapcsolatban. Hantz Péter kifejtette: a magyar feliratozásra vonatkozó egyetemi dokumentumokat úgy fogalmazták meg, hogy többféleképpen is lehessen azokat értelmezni. Úgy véli: valószínű, hogy az egyetem vezetői elveszítették realitásérzéküket, és nem taktikai megfontolásból, hanem saját ostobaságuk által indíttatva támadták a román külügyminisztert. A BKB-alelnök levelében ismertette a vonatkozó kezdeményezések, döntések és a kibocsátott okmányok történetét, hangsúlyozva, hogy a megállapított határidők jelentése nem világos. Több okirat egymásnak ellentmondó intézkedéseket, utasításokat tartalmaz. Hantz emlékeztet rá, hogy 2005 novemberében Salat Levente és Nagy László volt rektor-helyettesek, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke végiglátogatták a magyar tagozat kari közösségeit. Ennek során Szamosközi többször kijelentette, hogy a magyar feliratok pár napon belül elkészülnek, és kikerülnek az egyetem falaira. Mindezt megemlíti az a Brüsszelben terjesztett BBTE-kiadvány is, amelyben azt állítják, hogy az egyetem falain többnyelvű feliratok vannak. Hantz szerint az egyetemi vezetők nem akarják kihelyezni a magyar feliratokat, az erre vonatkozó zavaros rendeleteket csak azért adták ki, hogy elaltassák a magyar közösség figyelmét. /Hantz Péter levele Göncz Kingának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Nagy Lászlót jelölték a BBTE oktatói Magyari Tivadar mellé. Nagy László újra elfoglalja a rektor-helyettesi tisztséget, derült ki a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak február 1-jei közgyűlésén. Az egyetem önkényes vezetési stílusa miatt novemberben Salat Leventével együtt lemondott rektor-helyettest a magyar tagozatvezetők győzték meg az elmúlt napokban arról, hogy vállalja el a tisztséget. A közgyűlés zárt ajtók mögött zajlott. Magyari Tivadar – akit a tagozatvezetők tanácsa korábban rektor-helyettesnek jelölt – „higgadt, heves vitáktól mentes” gyűlésként jellemezte a találkozót. Magyari ismertette rektor-helyettesi programját: szakmai irányba akarja terelni a magyar tagozat életét, az önálló magyar karok, illetve a feliratozás kritikus kérdésének napirenden tartásával. A rektor-helyettesek jelölése kapcsán néhány ellenvélemény is elhangzott; egyesek kifogásolták az ideiglenesen megürült rektor-helyettesi tisztségek betöltését. Az oktatók jóváhagyták a magyar tagozat működési szabályzat tervezetét, amit még az egyetem szenátusának is el kell fogadnia. „A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) kapcsolatosan úgy vélekedtek, hogy a tagozatvezetés korábban megfogalmazott álláspontja az irányadó” – tájékoztatott Magyari. A néhány napja született állásfoglalás szerint az oktatók nem értenek egyet a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátásával. Azonban nem támogatják a BKB által választott megoldásokat, illetve a szerintük sokszor megfontolatlan eljárásokat, melyek ellehetetlenítik a magyar tagozat önállósítása érdekében tett erőfeszítéseket. /Kelemen Tamás: Régi-új rektor-helyettes. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja Székelyföld területi autonómiája mellett érvelt Bécsben tartott előadásában. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának Vezető Tanácsa pedig állásfoglalásában azt írta, hogy „sokan nem értenek egyet a BKB által választott módszerekkel, valamint az általa kezdeményezett, sokszor megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal”. Továbbá „a magyar oktatók ténylegesen semmilyen formában sem jelölték ki és hatalmazták fel a BKB tagjait a BBTE magyar tagozata érdekeinek a képviseletére”, ezért felszólítják őket arra, hogy „nyilatkozataikat, akcióikat minden esetben csak a saját nevükben tegyék”. Megdöbbentő, milyen aljas játék folyik, írta Bagoly Zsolt. Láthatók, kik az igazi árulók. /Bagoly Zsolt: Felháborodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./

Sólyom László köztársasági elnök, aki a történelmi egyházak vezetőinek társaságában elfogyasztott közös vacsorával zárta kétnapos romániai látogatását, márciusban visszatér Erdélybe. Elmondta: annyi szeretetben részesült, és annyi tennivalóval szembesült, hogy idén több erdélyi látogatást is tervez. A püspökökkel tartott vacsorát megelőzően az elnök az Erdélyi Múzem-Egyesület dísztermében a kolozsvári értelmiségiekkel és intézményvezetőkkel találkozott. Az összejövetelen Sólyom rövid összefoglalót kapott néhány civil szervezet történetéről, tevékenységéről és aktuális gondjairól: a beszámolókban visszatérő motívumként szerepelt a finanszírozás kérdése. A felszólalók elsősorban az Illyés Közalapítvány megszűnése miatti aggodalmukat fejezték ki, és a köztársasági elnök közbenjárását kérték a helyzet megnyugtató rendezésére. A vendég szembesült a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyes magyar oktatóinak véleménye és a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak nézetei közti különbségekkel is. Magyari Tivadar rektor-helyettes-jelölt úgy fogalmazott: a tanároknak tanítani kell, és életben tartani a különböző oktatási programokat. Bodó Barna BKB-elnök felszólalását nemcsak a teremben lévőknek szánta, hanem azoknak is, akiknek „meg kellene hallaniuk. ” Az EME-székházban rendezett összejövetel záróakkordjaként Sólyom László Hantz Péterrel, a BKB alelnökével együtt emelt a magasba egy olyan magyar feliratú táblát, amely a Hantz és Kovács Lehel elbocsátásának eredője volt. „Az elnök ismertette velünk útja tapasztalatait, mi pedig igyekeztünk kifejezni nagyrabecsülésünket, hogy ellátogatott közénk” – foglalta össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott találkozót Adorjáni Dezső Zoltán püspök. A Gandul napilap emlékeztetett, hogy Sólyom László a romániai magyarságot a magyar nemzet részének nevezte, majd pedig Tőkés László református püspökkel egyeztetett. „Történelmi megbékéléseket kötött a két ország, amikor a NATO és az EU kapujában álltak, a szecesszionizmus borzalmas betegsége azonban ismét előbújt” – írta a bukaresti lap. Azt is kiemelte, hogy Sólyom László Marosvásárhelyen nem rejtette véka alá a román államfő és a közte lévő véleménykülönbséget az autonómia kérdésében. A Romániát Keletről sarokba szorították című írásban a Ziua című napilap azt fájlalja, hogy míg Ukrajna államelnöke szemrehányást tett Romániának az itt élő ukrán kisebbség jogfosztottsága miatt, és Moldova föderalizálását kérte, a magyar államfő a területi autonómia mellett foglalt állást. /Csinta Samu: Elnöki vizit: folytatása következik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Egy magyar nemzet él a Kárpát-medencében, az anyaországon kívül élő magyarok pedig nem „kisebbségek”, hanem az egységes magyar nemzet Erdélyben vagy Délvidéken élő részei, jelentette ki kolozsvári látogatásán Sólyom László köztársasági elnök, hozzátéve: folyamatosan ezt hangoztatta körútja során, hogy megértsék a magyarok, de a románok is. Ez az állásfoglalás hosszú évtizedek óta először villantja fel a tényleges nemzetegyesítés lehetőségét, hiszen míg a „kisebbségeknek” legjobb esetben csak többletjogok jár(ná)nak, addig népek gyakorolhatják az önrendelkezést. Sólyom László erdélyi ‘56-osokkal találkozott, és kitüntetéseket adott át nekik. A román államfővel megpróbálta megértetni az önálló állami magyar egyetem és a BBTE-n létrehozandó magyar karok szükségességét, a két óhajtott autonómiaforma mellett viszont még a magyarországi diplomácia jellegzetes szemérmetességével állt ki: azt mondta, az EU-ban a kulturális autonómia szükséges, a területi pedig lehetséges, ha az állam alkotmányával is összhangban áll. Sólyom László Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen tartott előadásában leszögezte: a romániai magyarságnak joga van a teljes körű, önálló anyanyelvi képzésre. A kulturális autonómia Európában magától értetődő jognak számít, de ha egy közösség akarja, a területi önrendelkezés is megvalósítható, fejtette ki. Sólyom László az általa Erdély fővárosának nevezett Kolozsváron szóvá tette a magyar feliratok hiányát, a magyar egyetem ügye elleni fellépéseket, a két magyar oktató elbocsátását és a kisebbségi törvény megfeneklését. A köztársasági elnök Hantz Péter BKB-alelnök ajándékát, a kitenni nem engedett Magyar Irodalomtudományi Tanszék feliratú táblát magasba tartva vállalt közösséget a BKB-val és a magyar felsőoktatásért harcolókkal. /Bagoly Zsolt: Új korszakot nyithat az államfő kijelentése. Sólyom László: Nem kisebbségek, nemzetrészek! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Kényelmes többséggel hagyta jóvá február 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus Magyari Tivadar és Nagy László rektor-helyettesek kinevezését. A két oktatót a BBTE magyar tagozata jelölte korábban. Magyari Tivadar hangsúlyozta: a megbízást azért vállalta el, hogy a BBTE magyar tagozatának kiépítése érdekében a tizenhét évvel ezelőtt elkezdett munka ne maradjon abba. Emlékeztetett: most történik a két éves magiszteri képzésre való átállás, a magyar tagozatnak pedig az az érdeke, hogy a változtatáskor meghozott fontos döntésekből ne maradjon ki. Véglegesítették a magyar tagozatra vonatkozó, annak nagyobb fokú önállóságát lehetővé tevő működési szabályzatot. Ezt már eljuttatták a BBTE rektorához, és várják, hogy az egyetem szenátusa napirendre tűzze. Az egyetemről hiányzó többnyelvű feliratokat illetően hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy ezt a kérdést is napirenden tartsák, de elsősorban arra kaptak megbízást a magyar tagozat vezető testületétől, hogy a magyar nyelvű oktatás fejlesztésén és minőségének javításán dolgozzanak. Magyari szerint ezen a téren előrelépést leghamarabb abban lehet elérni, hogy az egyetem múltjáról tájékoztató kiadványokban és rendezvényeken az intézmény magyar múltja, annak kiemelkedő személyiségei is kellő hangsúllyal megjelennek. A két rektor-helyettesi tisztség tavaly november végén üresedett meg azt követően, hogy Salat Levente és a most ismét megválasztott Nagy László lemondtak posztjukról. Ők azután döntöttek így, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti, hónapok óta feszültségektől terhelt viszony. Magyari jelöltetése már hosszabb ideje ismert volt, a második rektor-helyettesi tisztségre több oktatót is felkértek, de nem vállalták a megbízatást. A magyar oktatók közgyűlése végül a lemondott Nagy Lászlót kérte fel, aki elfogadta az újabb mandátumot. /B. T. : Kinevezték a két magyar rektor-helyettest. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A két rektor-helyettes kinevezésével kapcsolatban Hantz Péter volt egyetemi tanársegéd elmondta: nagy hibának tartja a döntést. Emlékeztetett arra, hogy néhány héttel korábban még a magyar oktatók álláspontja az volt, hogy mindaddig nem tárgyalnak a BBTE vezetőségével, amíg nem teljesítik követeléseiket, a magyar feliratok elhelyezését, az önálló magyar karok létrehozását és a menesztett két magyar adjunktus újbóli alkalmazását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szerint ezek után senki nem fogja komolyan venni a magyarság bármilyen követelését, ha ilyen könnyen lemondanak mindenről. Hozzáfűzte: teljesen feladták, és eladták a magyar nyelvű felsőoktatás jövőjét. Hantz Péter felháborodását fejezte ki Nagy László újbóli kinevezése miatt. Mint fogalmazott, a régi-új rektor-helyettes egyike azoknak, akik Salat Levente volt rektor-helyettes kollégájával együtt 2004-ben meghiúsították a magyar karok beindítását, jóllehet a magyar tanárok 80 százaléka támogatta a kezdeményezést. /(pam): Hantz: Feladták a magyar felsőoktatás jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa megkérdezte Magyari Tivadar frissen kinevezett rektor-helyettest, hogy a magyar oktatók választott vezetői komolyan gondolták tavaly december 7-én kelt közleményüket, miszerint a tagozati alapszabályzat – többnyelvűség – Hantz és Kovács visszavétele – hármas követelmény valóban követelmény volt, és nem csupán eljátszottak egy szerepet, hogy a nyilvánosságot megnyugtassák? Magyari Tivadar szerint az egyetem sokkal bonyolultabb, lényegesen többről van szó, mint a kétnyelvű feliratokról. Az oktatás, a félszáznál is több magyar szak napi igazgatása állandó szervezést, intézkedést kíván, ezért nem halaszthatták tovább a két rektor-helyettes kinevezését. Szerinte „nincs arról szó, hogy követelményeket támasztottak, és azután meghátráltak”. Kívülről nézve azonban ez látszik, tette hozzá az újságíró. A magyar oktatók először csak félig hátráltak meg: a rektor követelésére kinevezték Magyari Tivadart. Bocsan rektor minimális jelét sem adta a jóindulatnak. Ennek ellenére a magyarok tettek közeledő, helyzet-feladó lépést: kinevezték a második rektor-helyettest is, Nagy László személyében. Ő ráadásul úgy lépett vissza a rektor-helyettesi pozícióba, hogy a lemondását követő nyilvános sértegetésekért, becsmérlésért a rektor soha nem kért bocsánatot. Szabad-e ilyen mélyre görnyedni? – kérdezte a publicista. Néhány kivétellel elmagyaráztuk mindenkinek – fogalmazott Magyari. Valóban, az egyedül maradt Egyed Emesének nehéz lehetett volna „elmagyarázni”. Úgyszintén, a megkeseredett Sárkány-Kiss Endrének, aki már Magyari kinevezésekor is elhagyta az ülést. A magyar oktatók amennyire csak lehetett visszavonultak, úgy döntöttek: konzerválják a magyar tagozat jelenlegi lassú kimúlásának állapotát. Egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre több lehetőség közül választhatnak, és eljön az idő, amikor a mai divatos szakok, ahol most tolonganak a diákok, ugyanoda jut, ahol jelenleg a reál-szakok egy része tart: öt-hat ember végez egy évben, és a megszűnés veszélye lebeg a fejük felett. Kovács Lehel állást kapott a Sapientia EMTE-n, Hantz Péter pedig hamarosan külföldre utazik, posztdoktori kutatómunkára. Az egyetemen minden készen áll a visszarendeződésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadság vagy szendvics? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A kolozsvári egyetemnek új magyar rektor-helyettesei vannak. Nehéz helyzetben vállalták tisztségüket, elhatározásuk már csak ezért is dicséretes, írta Horváth Andor. Szemükre vetik: vállalták a megbízatást, noha a román egyetemi vezetés a két előző rektor-helyettes lemondása után magyar részről megfogalmazott feltételek egyikét sem teljesítette. Hantz Péter és társai a kétnyelvű táblákkal sikeresen mutattak rá ország-világ előtt arra, hogy az egyetemen ellentmondás feszül az elvek és a valóság között. Akciójuk széles körben rokonszenvet ébresztett, de következménye nem lett. A cikkíró szerint a kevésbé rosszat választani nem nagy öröm, de kötelező. /Horváth Andor: Egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A Bolyai Egyetem ügyének alakulására érdemes odafigyelni. A kétnyelvű táblák kihelyezése Hantz Péter és Kovács Lehel részéről előremutató gesztus volt egy olyan területen – az erdélyi magyarság ügyében –, amelyet hagyományosan a sóhajtozás, a trianoni kopjafák állítása, illetve a román miniszteri és államtitkári székek utáni lihegés jellemez. Másrészt, mert a Bolyai-ügy kitűnően szemlélteti a lelkiismeretlen, megalkuvó és kártékony erdélyi magyar politikát, írta a Kaszás Péter a budapesti Magyar Nemzetben. Elég felidézni, ahogy néhány hete Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy júniusban hatályba lép a Babes–Bolyai Egyetem szenátusának határozata, hogy ki lehet helyezni magyar nyelvű táblákat az intézetben – majd két nappal később a román diplomácia „helyesbített”, és közölte: mégsem lehet magyar felirat a kolozsvári egyetemen, mi több, a magyar tanárok elbocsátása indokolt volt. Ugyanilyen jellemző az is, ahogy Leonard Orban, az Európai Unió többnyelvűségért felelős román biztosa közölte: az egyetem ügye nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért az Európai Bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A románok célja, hogy csírájában elfojtsanak minden, a magyar felsőoktatás önállósodása irányába mutató kezdeményezést. A román nemzetpolitikának emellett alapvető stratégiai célja, hogy a magyarságot a hatalom minden szintjéről kiszorítsa. Könnyebb elsorvasztani a magyar kultúrát, ha nem hagyják kibontakozni a magyar nyelvű felsőoktatást. Kolozsváron 1920-ban még 80 százalék felett volt a magyarok aránya, míg ma már a 20 százalékot sem éri el. Amennyire érthető a román soviniszták magatartása, annyira érthetetlen a magyaroké. Markóékban a botrány kitörése után nemhogy a kormányból való kilépés lehetősége nem merült fel, de a legkisebb konfrontációt sem vállalták a románokkal az elbocsátott oktatók ügyében. Hasonlóan érthetetlen, hogy Nagy László és Magyari Tivadar annak ellenére elfogadta a románok által felkínált rektor-helyettesi posztot, hogy egyetlenegy sem valósult meg azon feltételek közül, amelyekhez az egyetem magyar tagozatának tanácsa a tisztségek betöltését kötötte. A rektor-helyettesi posztok elfogadása után az egyetem magyar tagozatának tanácsa nyilatkozatot adott ki, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság akcióit „megfontolatlannak, megtervezetlennek, zavarkeltőnek és manipulatívnak” nevezte. Ilyen elvtelen magatartás az európai kisebbségpolitikában teljesen ismeretlen. Európa-szerte több kisebbség is autonómiával rendelkezik, több kisebbségnek saját egyeteme van. Másfelől olyan politikai érdekképviselete, mint a Markó Béla vezette RMDSZ, egyetlen európai kisebbségi közösségnek sincs. A Bolyai-ügy tökéletesen jellemzi az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 17 esztendejét. /Kaszás Péter, Magyar Nemzet: A kolozsvári Bolyai-ügy. Az RMDSZ politikájára nincsen kisebbségi példa sehol sem Európában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./

Április 5-én sajtóértekezletet tartott a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Budapesten, az Országház külügyi és határon túli magyarokért bizottságának üléstermében. Az eseményen részt vettek és hozzászóltak magyar országgyűlési és europarlamenti képviselők is, továbbá a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének frissen megválasztott elnöksége, Zsigmond Barna Pál elnök vezetésével. Hantz Péter BKB-alelnök és szóvivő ismertette az elmúlt három hónapban az erdélyi magyar felsőoktatásban bekövetkezett eseményeket. A sajtó képviselőinek átadta a BKB marosvásárhelyi tagozata által összeállított tízpontos követeléslistát, amely miatt több ízben halálosan megfenyegették Ajtay Kincses Mária professzor asszonyt, a BKB marosvásárhelyi tagozatának elnökét. A BKB elnöke elmondta: szerinte a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatók vezető tanácsa korábbi álláspontjával ellentétesen úgy jelölt magyar rektor-helyetteseket, hogy semmi nem teljesült a magyar akadémiai közösség legfontosabb követeléseiből. A sajtótájékoztatón Hantz átadta az EP és ET képviselőknek azokat az aláírásokat, amelyeket a BBTE-n gyűjtöttek 2006 decembere és 2007 márciusa között a magyar Természettudományi, illetve Bölcsészettudományi Karok beindítása érdekében. Az íveket az érintett oktatók 85%-a aláírta. A BKB-alelnök közölte, hogy a BBTE magyar rektor-helyettesei eltanácsolták a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Volt olyan kolléga, aki azért nem írta alá, mert nem volt meggyőződve arról, hogy a magyar karokon magasabb lesz a fizetése, más meg attól félt, hogy komolyabban kell majd vennie az oktatást és a kutatást – fogalmazott Hantz. Hantz megköszönte azoknak a magyar politikusoknak, akik levelet írtak román kollegáiknak, és a Romániába látogató Sólyom László államfőnek, hogy szakított a mosolydiplomácia gyakorlatával. Hantz átadta azt a „Nicolae Bocsan egyetemi tanár – rektor” feliratú táblát is, amelyet novemberben nem sikerült elhelyeznie a rektori iroda ajtaján. Németh Zsolt közölte: a tábla mindaddig ki lesz függesztve az Országházában, ameddig az egyetem nem oldja meg a kétnyelvű feliratok kérdését. Zsigmond Barna Pál, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének új elnöke elmondta: azt szeretné, ha a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületének tagszervezetei alakulnának minden magyar felsőoktatási intézményben, és ha össze tudnák hangolni a romániai magyar felsőoktatás önállósítása érdekében tett civil kezdeményezéseket. /Nicolae Bocsan a magyar parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hantz Péter, a BKB alelnöke elmondta, hogy a magyar rektor-helyettesek elárulták a magyar oktatókat, mert korábbi ígéreteikkel szemben nem vetették föl a problémákat, és nem tiltakoztak az egyetem „multikulturalizmusát” taglaló újabb Strassburg-i kiállítás ellen sem, továbbá lebeszélték a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Amikor közölték egy vezető magyar filozófiaprofesszorral, aki egyben Bolyai Társaság elnöke is, hogy az aláírásokat eljuttatják Brüsszelbe és Strassburgba, rájuk förmedt, hogy „maguk ezeket nem viszik sehova!”, és megtagadta, hogy visszaadja azokat az íveket, melyeket az ő kívánalmai szerint alakítottak át, és amelyeket már több kollegája aláírt. Hantz kitért arra, hogy az RMDSZ, néhány kezdeti nyilatkozat kiadását leszámítva, semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezése érdekében. /Hantz Péter, a BKB alelnöke és szóvivője: „Maguk ezeket nem viszik sehova!”. = Erdely. ma, ápr. 6./ Elvárjuk az új román kormánytól, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyét a nyugvópont felé közelítse – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „Mi azzal fogjuk ezt segíteni, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon nem hagyjuk elaludni az ügyet” – tette hozzá, pozitívumként értékelve, hogy a magyarországi parlamenti pártok összefogtak ebben az ügyben. „Nemzetpolitikai ügyekben így kell eljárnunk” – mondta. Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője hangsúlyozta, hogy az EP-ben minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy Románia teljesítse a csatlakozáskor vállaltakat, így az államilag finanszírozott magyar karok, illetve magyar egyetem felállítását. Hozzátette: a kulturális autonómia, de Székelyföld számára a területi autonómia is megkerülhetetlen kérdés. /Nem hagyják aludni a BBTE ügyét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak (BKB) sikerült kivívni egy apró kis győzelmet a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalával folyó harcában. Tavaly július 14-én a BBTE rektora Hantz Pétert, a BKB alelnökét megrovásban, Bodó Barna elnököt pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítette a BKB tevékenysége miatt. A döntést mindketten megfellebbezték a munkaügyi bíróságon, illetve a szakminisztérium legfelsőbb etikai fórumán. Utóbbi, bár 2006 szeptembere lett volna az eljárás határideje a törvények szerint, máig nem adott választ. A temesvári törvényszék április 5-én tárgyalta a Bodó Barna ügyét, és helyt adott az óvásnak, vagyis az egyetemet a büntetés visszavonására kötelezte. A határozat nem végleges, az egyetem fellebbezhet. Április 10-én Hantz Péter iktatta az RMDSZ ügyvezető elnökségén a támogató aláírások jegyzékének egyik példányát. A lista öt eredeti példányban készült el, amelyeket eljuttattak az illetékes európai fórumokhoz. /Vesztett a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői Budapesten jártak. Tájékoztatták a képviselőket, és támogatásukat kérték. A felkeresett képviselők meghallgatták és biztosították őket arról, hogy számíthatnak segítségükre. Horváth Andor kifogásait hangoztatta: szerinte célok, tervek keverednek és ütköznek. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak ugyanis több gondja van. Ezeket csak külön-külön lehet kezelni. Él az igény, hogy legyen Romániában önálló állami magyar egyetem. Ennél alacsonyabb szintű, kompromisszumos igény: önálló magyar karok létrehozása a jelenlegi Babes–Bolyai Egyetemen. Hantz Péterék jól tudják, hogy az adott körülmények között a két igény kizárja egymást. Jó, ha a budapesti képviselők szót emelnek az egyetemért, de ehhez az kell, hogy pontosan tudják, miről van szó. /Horváth Andor: Bolyai. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

„Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával” – írta a Reformatorisch Dagblad tudósítója a holland reformátusok lapjának március 16-i számában. Cs. Gyimesi Éva szerint Visky S. Béla, a kolozsvári Református Hitoktatói Kar tanára, a teológiai tudományok doktora egyedül, már-már Don Quijote-i küzdelmet folytat az egyházon belüli nyilvánosság szabadságáért. Cs. Gyimesi Éva hangsúlyozta, hogy a legteljesebb átvilágítást a romániai magyar politikai elit elszabotálta, ezért példaadónak látja, hogy Visky S. Béla most az átvilágításra biztat. Cs. Gyimesi Éva szerint jelenleg „Tőkés László maga képviseli a hallgatás, sőt elhallgattatás falát, méltatlanul egykori önmaga és egyháza legjobb hagyományaihoz, hiszen lényegében – egykori hősiessége ide vagy oda – ma ő sem vizsgázik különbül demokráciából, mint előző rendszerbeli feljebbvalója, Papp László. ” Tőkés László püspök elhitetné mindenkivel, hogy „független jelölt”, „pártok felett áll”, holott úgy „focizik”, ahogyan csapatkapitánya, Orbán Viktor odaátról diktálja – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve: „Ha a Vezér Budapesten kordont bont, rögvest maga is – kicsiben, váradi méretekben – ugyanezt teszi, és közös csapatuk ifjú középcsatára, doktor Hantz, Kolozsváron rúgja az egyetemi kapufákat. Az EMNT logóján ott az Árpád-sávos zászló, meg a turulmadár. Méltók-e az egykori hőshöz és mai palástjához úgy is, mint európai parlamenti képviselő (ön)jelölthöz a nemzeti kirekesztés szimbólumai?” /Cs. Gyimesi Éva: Elkorhadt a talapzat. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 19./; Előzmény: A magyar egyetemért kiálló Hantz Pétert elbocsátották.

A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Alapfokon pert nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna, az önálló magyar egyetemért és magyar karokért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Bodó elmondta: a temesvári törvényszék arra kötelezi a felsőoktatási intézmény vezetőségét, hogy vonja vissza a vele szemben hozott szankciót. A BBTE tavaly nyáron részesítette írásbeli figyelmeztetésben a BKB elnökét. A BKB küzdelme 2005 őszén kezdődött, amikor a magyar oktatók egy részét tömörítő civil szervezet Erdély fontosabb egyetemi városaiban tüntetéseket szervezett az önálló magyar egyetem visszaállítása érdekében. A BKB-sok a BBTE-n belüli magyar karok létrehozása mellett is síkra szálltak. A konfrontáció tavaly ősszel érte el a csúcsot, amikor Hantz Péter, a BKB szóvivője saját kezűleg helyezett el magyar feliratú táblákat a BBTE épületeiben. Kísérletét megakadályozták, majd a BKB másik frontemberével, Kovács Lehellel együtt eltávolították az egyetemről. A BKB több jogorvoslati eljárást is indított. Bodó Barna emlékeztetett: tavaly nyáron Hantz Péter ellen is eljártak, de Bodó írásbeli figyelmeztetésénél súlyosabb büntetést szabtak ki rá, azaz megrovásban részesítették. Ezt a döntést Hantz is megtámadta a bíróságon, ügyét a kolozsvári törvényszéken tárgyalják. Ezzel párhuzamosan mindketten panaszt tettek a román oktatási minisztériumnál, de egyelőre egyik oktató sem kapott választ a szaktárcától. Hantz és Kovács az egyetemről való eltávolításuk ügyében is kétféle úton keresnek jogorvoslatot: egyrészt panaszt tettek az emberjogi biztosnál az egyetem általuk törvénytelennek tartott eljárása miatt, másrészt pedig munkajogi pereket indítottak. A jogi eljárások még folynak. /Jogi úton keresik igazukat az egyetemi oktatók. Bodó Barna már pert nyert. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Egyesek az RMDSZ házi szociológusának tartják Magyari Tivadart, az erdélyi magyar liberális értelmiség jellegzetes alakját. Szeret román körökben forgolódni, és – mintha kisebbrendűségi komplexusa lenne – abban az illúzióban ringatja magát, hogy többre fogják becsülni, ha sikerül a túlsó térfélen elfogadtatnia magát. Magyari Tivadar elfogadta a Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetése által felkínált rektor-helyettesi posztot. Észre kellett volna vennie, hogy ha fel is használják, a románok is ugyanannak tartják, mint a magyarok: árulónak. Vajon megköszönte már Magyari Tivadar Hantz Péternek a rektor-helyettesi posztot? – kérdezte az Erdélyi Napló. /S. P. : Találgatás Magyari Tivadarról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Levelet intézett Franco Frattini európai biztoshoz a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik elbocsátott oktatója, Hantz Péter. A levél szerint „abszurd és anakronisztikus, hogy a 21. század Európájában romániai akadémiai vezetők, a román diplomácia hathatós támogatásával hadjáratot viselnek olyan alapvető kisebbségi jogok ellen, melyeket Európa minden jelentősebb nemzeti közössége élvezhet – a romániai magyarság kivételével”. „Diákjainkat már a középiskolai román nyelvvizsgákon diszkriminálják, a felsőoktatásban pedig számos fontos szak nem tanulható magyar nyelven” – olvasható a levélben. A levél szerint „Románia megoldatlan kisebbségi problémák egész sorát hurcolta be magával az Európai Unióba. Az RMDSZ, kormányon belül vagy kívül sem tudta elérni a Bolyai Egyetem újraindítását. A belpolitikai eszközök kimerülése, a mindenkori román kormány elutasító, kisebbségellenes magatartása miatt kellett az RMDSZ-nek az Európai Parlamenthez fordulnia. ” Hantz Péter a levélben azt kérte Franco Frattinitől, „vesse latba befolyását a romániai magyarságtól elvett Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A romániai hivatalos szervek számára az európai fórumok, főleg a Bizottság javaslatai követendő irányvonalat jelenthetnek. ” /Lobbi a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Felhívást tett közzé katolikus értelmiségiek egy csoportja, amelyben azt kérik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, hogy foglaljon állást, és szólítsa fel Marton József nagyprépost, kanonokot, pápai káplánt, lelkésztanárt az egyetemi szenátori tisztségből való lemondásra. Az aláírók nehezményezik, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem 2006. november 27-i szenátusi ülésén a lelkésztanár megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. Hozzáteszik: tettét csak súlyosbította azzal, hogy a szenátus december 21-i gyűlésén sem szavazott az egész erdélyi magyarságot megdöbbentő kizárási határozat ellen. A katolikus értelmiségiek érvelése szerint a Református Teológiai Kar képviselőjének hasonló magatartásától a református egyház elhatárolódott, és Buzogány Dezső lelkésztanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. A katolikus egyház viszont semmit nem tett Marton József felelősségre vonása érdekében, annak ellenére, hogy ezt az egyház neves értelmiségi tagjai is nyomatékosan kérték. Az aláírók elítélik Marton József tettét. Kijelentik: botrányosnak tartják, hogy ilyen emberek nevelik a leendő hittantanárokat. A Szabadság kérdésére Potyó Ferenc helynök, érseki irodaigazgató elmondta: személy elleni támadásnak tartja a felhívást, érvelésével nem ért egyet. Hangsúlyozta: Marton József a második – érdemi – szavazásnál nem is volt jelen, az első voksolás pedig nem volt döntő jellegű. Ezenkívül az egyetemi szenátusi tagok esetében fontos szempont az erkölcsi megfelelőség, de legalább ugyanilyen lényeges az, hogy az illető személy szakmailag, tanügyileg is helyt álljon. Ami a Református Egyházra való hivatkozást illeti, Potyó szerint hibás, hiszen Buzogány Dezsőt azóta visszaválasztották szenátori tisztségébe. /Marton József lemondatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem elveszítette azt a pert, amelyet Bodó Barna, az egyetem volt tanára, indított az intézmény ellen Temesváron. Bodó Barnát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökét az egyetem etikai bizottsága 2006. augusztusában figyelmeztetésben részesítette, amiért állásfoglalásaival ártott az egyetem jó hírének. Az egyetem szenátusa ezt jóváhagyta, és azzal szankcionálta Bodó Barnát, hogy nem hagyta volna jóvá az esetleges fizetésemelési kérelmét. A bíróság alapfokon is Bodó Barnának adott igazat, de a Babes-Bolyai Egyetem fellebbezett. A Temesvári Fellebbviteli Bíróság egyetemet elmarasztaló döntése viszont már jogerős. Az egyetem így vissza kell, hogy vonja a Bodóra kiszabott büntetést, és ki kell fizesse a perköltséget. Bodó Barna időközben otthagyta a kolozsvári egyetemet, mert úgy vette észre, a rektorátus nyomást gyakorolt miatta a dékáni hivatalra. Mivel a BKB két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt az egyetem 2006 decemberében kirúgta, most már a BKB egy tagja sem tanít a Babes-Bolyain. /Bodó Barna pert nyert a Babes-Bolyai ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Másodfokon is pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna politológus, egyetemi oktató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, a temesvári táblabíróságon. 2006. július 14-én hamis adatok terjesztése és az egyetem lejáratása vádjával a rektor Bodó Barnát írásos figyelmeztetésben, Hantz Péter alelnököt írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig fegyelmi úton bontotta fel Hantz Péter és Kovács Lehel BKB-alelnökök munkaszerződését. Valamennyi döntés ügyében az érintettek bírósághoz fordultak. A perekben a Bodó Barna keresete nyomán született az első jogerős ítélet. Cristina Nistor, a BBTE szóvivője nem kívánta kommentálni a bíróság döntését. A Kolozs Megyei Törvényszékhez folyamodó Hantz Péter és Kovács Lehel egyelőre sikertelenül pereskedett, az elmúlt héten kapták meg az elutasító ítéletet. „Az indoklás szövege rendkívüli módon hasonlít az egyetemi fegyelmi bizottság érvelésére – jegyezte meg Kovács Lehel. – Úgy látszik, Temesváron meg lehet nyerni egy ilyen pert, Kolozsváron ez nehezebb. ” Hozzátette, máris fellebbeztek a döntés ellen, és ha kell, készek a strasbourgi emberjogi bíróságig vinni ügyüket. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megjegyezte, a BKB-s vezetők pereiről soha nem esett szó a rektorral folytatott megbeszélésein. /Gazda Árpád: Bodó nyert, Hantzék vesztenek? = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Az RMDSZ Állandó Tanácsa azt javasolja Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, hogy szerepeljen bejutó helyen a szövetség európai parlamenti listáján. Az EMNT elnökének az RMDSZ-listán való esetleges szerepeltetése először idén tavasszal merült fel, amikor számos magyarországi közéleti személyiség, illetve több RMDSZ-es politikus (Sógor Csaba, Toró T. Tibor, majd Eckstein-Kovács Péter) arra kérte Markó Bélát: tegye lehetővé egy összmagyar jelöltlajstrom összeállítását, amelyen Tőkés László befutóhelyre kerülne. Ettől a javaslattól akkori az RMDSZ vezetősége határozottan elzárkózott. Tőkés László szerint konszenzusos alapon olyan nemzeti jelöltlista összeállítása szükséges, amelyet az egész erdélyi magyarság támogat. Az így összeállítandó 35 fős jelöltlistán helyet kellene kapnia például a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek, Hantz Péternek és Bodó Barnának is. A tárgyalások időpontja és helyszíne egyelőre még bizonytalan. /Benkő Levente: RMDSZ: Tőkéssel az EP-be. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./