Kapcsolat, együttműködés, közös erőfeszítés, nyitás – e négy irányelv jegyében tartotta a hét végén A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Egyed Ákos, az EME elnöke javaslatára az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a történeti Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. Egyes Ákos azzal indokolta a monográfia megírásának tervét, hogy bár a millennium idején, 1896-ban Magyarországon a vármegyék és a városok történetéről számos munka jelent meg, ezekből a történeti Erdély majdnem teljesen kimaradt. Egyed Ákos szerint évszázados hiányt kell pótolni a történeti és természeti régiók monografikus kutatásával és megírásával. Az egyesület hét szakosztálya, illetve az Erdély-szerte létező közel negyven tudományos műhely képviselői elfogadták a javaslatot, amelyet az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter is messzemenően támogat. Az EME másik nagy terve fennállása 150. évfordulójának méltó megünneplése. Jakó Zsigmond történészprofesszor javaslatára az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy a jubileumra az EME saját, illetve egyetemi könyvtárakban őrzött és használt óriási mennyiségű tudományos gyűjteményének feldolgozásával készüljenek tanulmánykötetek, monográfiák annak felmutatására, hogy az EME és az erdélyi tudomány mivel járult hozzá az összmagyar tudományossághoz. /Monográfia készül Erdélyről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Szakmai, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében kifejtett munkájáért az MTA által alapított, és az EME-vel közösen kiadott Arany János-kitüntetést és díszoklevelet kapott dr. Péter Mihály orvos, az MTA külső tagja, a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora, az EME marosvásárhelyi orvostudományi szakosztályának vezetője. Hasonló elismerésben részesült a kolozsvári dr. Bitay Enikő, az EME műszaki szakosztályának vezetője. /Kitüntetések a tudományos élet megszervezéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

„A szakmérnöki oktatás a mai napig hiányzik a magyar nyelvű romániai egyetemi és főiskolai képzés palettájáról. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Gábor Dénes Főiskola (GDF) Erdélyi Konzultációs Központja, amelynek végzettjeit egyre inkább keresik az erdélyi és európai munkahelyeken” – fejtette ki dr. Selinger Sándor. A magyarországi főiskola erdélyi központjának igazgatója a tanintézet hétvégi kolozsvári diplomakiosztó ünnepségén elmondta, az idei végzettekkel együtt a GDF hét erdélyi oktatási helyszínén végzett okleveles mérnökeinek száma 325-re emelkedett. /Benkő Levente: Diplomakiosztó ünnepség a Gábor Dénes Főiskolán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben Arad és Gyula között megtartották a Kézfogások rendezvényt, később aláírták a testvérvárosi egyezményt is. A tizedik évforduló alkalmából november elején Gyulán, 19-én pedig Aradon emlékeztek meg az eseményről. /Péterszabó Ilona: Tízéves a Kézfogások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Pattermanné Farkas Györgyi Magyarországról küldött olvasói levelében /Racionális döntés a népszavazáson, nov. 13./ kifogásolta Asztalos Lajos írásának hangnemét, mondván, az "ma már csak a magyar szélsőjobb sajtó sajátossága". Asztalos Lajos válaszában leszögezte, nem tartja magát szélsőjobbnak. Kik azok, akik 1956-ban a tömegbe lőttek, a forradalom vérbefojtása után vallattak, ítéltek, akasztottak, üldöztek, elnyomtak, most pedig szemforgató módon áldozataik sírját koszorúzzák, a demokrácia bajnokának szerepében tetszelegnek? – kérdezte. Akik hol 23 millió román, hol a szomszédos országok magyarjainak Magyarországra özönlésével fenyegetnek. Mindenki ellen kikelnek, aki föl meri emlegetni múltbéli viselt dolgaikat. Szerintük azok szélsőjobboldaliak vagy éppenséggel fasiszták. Magyar állampolgárként, de áttelepedés nélkül, szülőföldünkön akarjuk megőrizni anyanyelvünket, szögezte le Asztalos Lajos. /Asztalos Lajos: Ésszerű döntés reményében… Válasz Pattermanné Farkas Györgyinek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Első alkalommal szervezte meg nov. 20-án a Hargita megyei önkormányzat a civil szervezetek konferenciáját, melyet Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a kezdeményezést. A konferencián előadások hangzottak el a környezetvédelemről, a politika és a civil szféra együttműködéséről, az EU-elvárásokról a civil szférával szemben, a közösségfejlesztésről, a kihívásokról stb. /Szüszer-Nagy Róbert: Civil szervezetek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.

A Communitas Alapítvány Önt az ArtDeal – Romániai fiatal magyar művészek fesztiválját szervezi meg Bukarestben, nov. 20-28-a között, melynek fő célkitűzése, hogy ízelítőt nyújtson a fiatal romániai magyar művészek tevékenységéből, alkotásaiból. A meghívott művészek alkotásaikkal a színház, a fotó, a zene, a film, valamint a multimédiás művészetek világába engednek betekintést nem konvencionális környezetben, klubokban, kávézókban. /Önt az ArtDeal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nov. 21-én, vasárnap Kaplonyban felszentelték az új református templomot, amelynek építését 1996–ban kezdték el. Tőkés László püspöke hangsúlyozta: „nem azért építünk templomot, hogy kitóduljunk a kicsi Magyarországra, hanem mert itt akarunk élni.” Az igehirdetés után fellépett többek között a nagykárolyi Collegium régizene–együttes, Varga Sándor színművész és a kaplonyi kórus. /Boros Ernő: Templomszentelés Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Elindult a gyergyószentmiklósi kulturális és civil szervezeteknek levelezési listája az interneten, melynek e-mail címe: gykultura@nextre.ro. Készül a gyergyói kulturális események weboldala is, melynek címe: www.gykultura nextra.ro lesz. /Gyergyói kultúra az interneten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Szatmárnémetiben nov. 21-én felavatták a Németi református templomban az ifjúsági gyülekezeti termet. Dr. Hegedűs Lóránt volt püspök hirdetett igét. Az összköltségből körülbelül egymilliárd lej az egyháztagok adományaiból gyűlt be, 450 millió lejt külföldi támogatók, illetve a helyi parlamenti képviselők közbenjárására a kultuszminisztérium adott. Hegedűs Lóránt szerint a kettős állampolgárságot ellenzők hozzájárulnak a határon túli magyarok lelki megsemmisüléséhez. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese kifejtette: amikor egyes magyarországi politikusok arról beszélnek, hogy mi csupán költségvetési tétel vagyunk az anyaország számára, és azzal riogatják az ott élőket, hogy el fogjuk árasztani Magyarországot a kettős állampolgárság elérése után, akkor Szatmárnémeti felé kell nézni, mi itt építjük a jövőt, mert itt akarunk maradni, a szülőföldünkön. /Fodor István: Felavatták a Németi Református Egyházközség ifjúsági gyülekezeti termét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Nov. 21-én Petrozsényban zsúfolásig megtelt a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő unitárius templom. Beiktatták a Székelyföldről Petrozsényba jött Bálint Róbert lelkészt. Az unitárius templom 80. évfordulója egybeesik Petrozsény várossá nyilvánításának 80. évfordulójával, jelezte magyar nyelvű felszólalásában Schreter Károly, Petrozsény polgármestere, aki anyagi segítséget is nyújtott a templom teljes felújítására. A felújítás novemberben ért véget. Ehhez evangélikusok, reformátusok és római katolikusok is besegítettek, hangsúlyozta a zsilvölgyi ökumenizmus szellemét az ifjú lelkész. /Chirmiciu András: Áldás a bástyák megvédésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Temes megyében Végváron a református egyházközség visszakapta egykori tulajdonát, a helybeli általános iskola épületét. Nov. 21-én a hálaadó istentiszteleten Fazakas Csaba esperes hirdette az igét, jelen volt a testvértelepülés, Röszke küldöttsége is, beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Az iskola (iskoláink) visszaszerzése a kulturális autonómia megvalósításának fontos állomása – hangsúlyozta a képviselő. A röszkeiek átadták szokásos karácsonyi könyvajándékukat. Este a Csiky Gergely Színház a Café Molnár című darabbal szórakoztatta a közönséget. /Sipos János: Az öröm pillanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Templomépítő lelkészére, dr. Dobri Jánosra emlékezett nov. 21-én, vasárnap Kolozsváron a kerekdombi református gyülekezet, születésének 90. évfordulója alkalmából. Dr. Dobri János egész életét és sokrétű tevékenységét egyháza és népe szolgálatába állította. 1939–1944 között tábori lelkész volt, a következő négy évet szovjet fogságban töltötte. 1949-től tanított a Protestáns Teológia Orosz nyelv és keleti egyháztörténeti tanszékén. Dr. Dobri Jánost a titkosrendőrség többször zaklatta, kihallgatta, 1956-ban letartóztatták, mert lemásolt egy Ravasz László beszédet és Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd azt átadta valakinek. 1957-ben 6 év börtönre ítélték, az első időben a Duna csatornánál raboskodott, rabtársaiban is tartotta a lelket. 1963-ban szabadult, de a teológiára már nem vették vissza és azóta sem rehabilitálták. A kerekdombi gyülekezetben szolgált. Templomtervét hét éves huzavona után fogadták el a hatóságok, és 1980-ra épült fel a templom. /Vincze Judit: Dobri János emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Az 1989-es események után írók, színészek, képzőművészek lelkesen a forradalmi változások mellé álltak. Ma már senkit nem találunk közülük a politikai vagy egyházi vezetők mellett. Az ország legkiválóbb művészei kétmillió lej nyugdíjból tengődnek. Ebből fizetnek műtermet, vesznek festékeket. Az elmúlt tizenöt év alatt, közös összefogással, már rég meg kellett volna valósítani egy erdélyi magyar képzőművészeti múzeumot, valamint felépíteni a Barabás Miklós Céh székházát., állapította meg Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke. Körülbelül két éve kedvező változások is érezhetők mind a politikai, mind az egyházi vezetők részéről. Nagyobb a párbeszédre való hajlam, másrészt nagyobb az igényesség a szoborállításoknál. /Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke): Értékekkel Európába. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Lugoson jöttek össze Temes megye magyar nyelv és irodalom szakos tanárai tapasztalatcserére, módszertani beszélgetésre az elmúlt hét végén. Király Rozália lugosi tanárnő tartott gyakorlati bemutatót Az iskolai színjátszás szerepe az anyanyelv oktatásában témakörben. Antoine de Saint-Exupéry gyermekeknek és felnőtteknek szánt irodalmi meséjét, A kis herceget adta elő hatodikos tanítványaival. A színjátszó csoport ezzel az előadással látogat Temesvárra, Újszentesre és Szekszárdra. /(SZ. I.): A magyartanár munkája benne van az iskola hangulatában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Nov. 19-20-án rendezték meg Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő menti falusi műkedvelő színjátszók XII. találkozóját. A fesztivál a vendéglátók előadásával indult. /Mészely Réka: Falusi műkedvelő színjátszók találkozója Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban kiemelte, hogy az RMDSZ-nek oda kell figyelnie a szociális és gazdasági problémákra. Sokan elfordultak a politikától. Az RMDSZ komoly szórványprogramja van, sorra nyitják meg az iskolákat. Markó a kettős állampolgársággal kapcsolatban leszögezte: élesen szemben állnak a magyar kormánypártok, a magyar kormány véleményével. A kitelepülés megelőzésére olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy innen ne akarjanak elmenni az emberek, de főleg a fiatalok. Markó úgy fogalmazott, hogy „nálunk november 28-án lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról, mint ahogy az autonómiáról is/Gyarmath János: Mi már vasárnap „kettős igennel” szavazunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Kiderült, hogy az MSZP Székelyudvarhelyen nyomtatta a kétszeres nemre buzdító propagandairatát, másfél milliós példányszámban. A kiadvány A felelős döntés! – nélkülözhetetlen gondolatok a december 5-i népszavazáshoz címet viseli, és tizenhat oldalon keresztül tárja olvasója elé az esetleges sikeres népszavazás után bekövetkező tragédiát. Az első oldalon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta meg az alaphangot: “Amikor elmondjuk, hogy a határon túli fiatalok jelentős része, vagy a közel 800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli nemzettársunk valószínűnek tartja, hogy áttelepedik Magyarországra, itt venné igénybe az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, itt tartana igényt nyugdíjra, akkor nem riogatunk, hanem tájékoztatunk, és nem alaptalan dolgokat híresztelünk, hanem a tényeket soroljuk.” Hasonló a vélemény mind a tizenhat oldalon keresztül. Mindez hatalmas felháborodást váltott ki a székelyudvarhelyiek körében. Az MSZP azt nyilatkozta, nem tudott arról, hogy másfél milliós kiadványukat hol nyomtatják. Az RMDSZ elhatárolódott a dologtól, a cég igazgatója közölte, nem tartja feladatának a cenzúrázást, számára az fontos, hogy háromszáz alkalmazottját kifizesse. Azonban 2002 végén ez az igazgató lefújta a Haza a magasban című könyv nyomását, mikor megtudta, hogy Bayer Zsolt az egyik szerzője. Az RMDSZ újabb közleményben kért igent az anyaországiaktól, felszólítva a kormánypártokat, vizsgálják fölül álláspontjukat, és “ne folytassanak az anyaországi választókat és a határon túli magyarokat egymással szembeállító kampányt”. Gyurcsány Ferenc szerint nem velük van a baj, hanem a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésről, mely “pocsék és megosztó”. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

A Magyarok Világszövetsége szerint a magyar kormány alkotmánysértő és törvénysértő magatartást tanúsít akkor, amikor részesévé válik a kettős állampolgárságról szóló ellenkampánynak, ezért a szövetség feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen – mondta Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke. “(...) az egyik kormányzó párt, az MSZP, milliós tételben gyárt olyan, a választókat súlyosan félretájékoztató dokumentációt, amelynek címoldalán ott szerepel maga a miniszterelnök, amelynek a második oldalán ott szerepel a kormány egyik minisztere, Hiller István. Ez megengedhetetlen, aki ezt elköveti, a népszavazás tisztaságát, esélyegyenlőségét veszélyeztető bűncselekményt követ el” – közölte Patrubány Miklós. Elmondta: az MVSZ a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211 paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. Közölte: “Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (...) a Times-ban olyan utalást tett, amely alkalmas arra, hogy a kisantant országokat, jelesül Romániát és Szerbiát, magyarokat a magyarok ellen hangolja.” “Mindezek alapján azt kell mondanunk, hogy a MVSZ kénytelen az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordulni” – tette hozzá. /Az MVSZ feljelentést tett a magyar kormány népszavazási kampánya miatt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

- A határon túli magyaroktól nem kell félni, mert nem akarják elenni előlünk a kenyeret, nem túrnak ki bennünket a lakásunkból, és nem orozzák el a nyugdíjunkat sem, csupán útlevelet szeretnének, mert ez biztonságot ad számukra – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nov. 21-én a Duna Televízió műsorában. Orbán Viktor közlése szerint a státustörvény keretében most 6-7 milliárd forintot költ Magyarország a határon túli magyarok támogatására, és szerinte ennél biztosan nem kerülne többe semmilyen kettős állampolgársághoz rendelt jogosítvány. Hangsúlyozta: a határon túli magyarok az utóbbi években sem tehertételt jelentettek az ország számára, sőt, ha megnéznék mennyi bevételt és mennyi kiadást hoztak, akkor a mérleg pozitív lenne. Véleménye szerint a kormányzat kettős állampolgársággal kapcsolatos számításai "minden alapot nélkülöznek". Szerinte ha sikeres a népszavazás és az igen lesz többségben, akkor a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) újra össze kell hívni, és a határon túli magyarokat is be kell vo

Óvni kell a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mert ez a szervezet egyszerre politikai, pártszerű szövetség és a magyar nemzeti érdek érvényesítésének legfőbb letéteményese – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke az Erdélyi Riport legfrissebb számában megjelent interjújában. Szerinte a magyarországi döntéshozóknak nem szabadna kikerülniük a kettős állampolgárság problémáját. /Dávid Ibolya szerint az RMDSZ a magyar nemzeti érdek érvényesítésének legfőbb letéteményese. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

Erdély más megyéi mellett Szatmár is kivette a részét abból a kampányból, amellyel IGEN szavazatra buzdítják az anyaországi magyarokat. A nagyszalontai Bocskai Szövetség kezdeményezte akcióban Kovászna, Maros és Kolozs megye településeinek nevezetességei mellett immár három Szatmár megyei város látványosságairól is készült képeslap, ezt a következő napokban fogják terjeszteni magyarországi városokban. A Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti építészeti és műemlék–látványosságaiból összeállított képeslap–triót nagyrészt ifjúsági szervezetek fogják eljuttatni a magyarországi otthonokba, vagy nyomják majd az utcán sétálók kezébe. A magyarországi önkéntes képeslaposztó–munka nagy részét az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) tagjai végzik majd, a Szatmár megyei képeslapok kinyomtatásával a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezésére kezdtek el foglalkozni. Komsa József, az MVSZ küldötte felkérésére Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke a Kelet–Magyarország című napilapban közzétett, az RMDSZ megyei szervezete nevében igennel való szavazásra fogja kérni az anyaországiakat. /Princz Csaba: Szatmári képeslapok a december 5–i IGEN–ért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) fáklyás és gyertyás felvonulást rendez nov. 25-én este Erdély nagyvárosaiban az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke elmondta, a felvonulást este, ugyanabban az időpontban rendezik minden városban, és részvételre szólította mindazokat, akik fontosnak tartják az autonómiát és a kettős állampolgárságot. /Fáklyás és gyertyás felvonulás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Frunda Györgynek a kovásznai RMDSZ-kampánytalálkozón tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint Csapó autonómiatervezetét ,,az RMDSZ dolgozta ki még 1993-ban”, elmondta: nem akarja minősíteni volt kollégája kijelentését, de határozottan állítja, hogy nem az RMDSZ, hanem ő dolgozta ki a Székelyföld autonómiatervezetét, Frundának ehhez semmi köze nem volt. Az 1993-as évszám is téves, 1995-ről van szó – tette hozzá. /(Iochom): Csapó József cáfol. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

   A kettős állampolgárság kérdése alaposan felkavarta az (egyelőre magyar) kedélyeket. Mindez világosan mutatja, hogy a kormányzó MSZP-nek, a szocialista pártnak nincs jövőképe, következésképpen nemzetstratégiája sincsen. Ezért a nagy kapkodás, az örökös ígérgetés egyfelől s a nemzet határon belüli részének önzésére, alantas ösztöneire apelláló riogatás másfelől, írta Bogdán László.  Hiller István pártelnök bedobott a köztudatba egy új fogalmat: a nemzetpolgárság fogalmát. Az MSZP szerint a kettős állampolgárság kérése nem jogos igény, ezért biztatnak nemmel voksolásra. /Bogdán László: Nemzetstratégia és jövőkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./