A monda szerint Erzsébet királyné egykor Székelykeresztúr környékén is járt, és a városból kifelé vezető úton, Betfalva után, egy forrásnál tartott pihenőt. 1904-ben egy ismeretlen kőfaragó díszített kővályúba vezette a forrást, természetesen a királyné emlékére. Idővel a kő elmozdult, és félő volt, hogy elsüllyed a vizenyős talajban. Ezért 1987-ben Sándor József székelykeresztúri utászmérnök betonba ágyazta a kőkutat, majd rovásírással, a székely himnusz egyik sorát idézve, a betonba beleírta: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”. Egy idő múlva a Szekuritáté emberei felfigyeltek erre, utasítás érkezett, meg kell találni azt, aki a betonba rótta az idegen jeleket, és meg kell fejteni, mit jelentenek azok. Állítólag készült egy jelentés, mely szerint pusztán cirill betűkről van szó, tehát nincs veszély. Ezután Sándor József a kisgalambfalvi híd lábára felvéste a magyar himnusz dallamának lekottázott hangjegyeit. Ez újabb fejtörést okozott az akkori hatóságoknak. /Szente B. Levente: Sándor József „lelki védjegye”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Ujj János Aradi irodalmi lapok című kötete megcáfolja azt a hiedelmet, hogy Aradon nem volt irodalmi élet. A városban a XIX. század végén és a XX. század első felében induló irodalmi próbálkozások többsége rendre megbukott. Csupán egy-két folyóirat ért meg több évfolyamot, közöttük a 22 éven át folyamatosan megjelenő Vasárnap kivételnek tekinthető. Tiszavirág-életű volt Franyó Zoltán próbálkozása a Geniusokkal, Szántó György irodalomtörténeti jelentőségű, mégis zátonyra futó Periszkopja. Ujj János tanulmánykötetbe szerkesztette erre vonatkozó kutatásait. Az olvasó csak “egy cseppet kap a tengerből”, jegyezte meg a szerző, a város 170 éves sajtómúltjának gazdagságára és árnyaltságára utalva. A könyv másik érdeme a Kölcsey Egyesület gondozásában megjelentetett Havi Szemle teljes repertóriumának összeállítása. Hasznos kézikönyv Ujj Jánosnak az Alma Mater kiadásában megjelentetett könyve. /Puskel Péter: Magvas tanulmány az aradi irodalmi lapokról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

Románia az utóbbi másfél évtizedben komoly haladást ért el az emberi jogok tiszteletben tartásában, de maradtak aggályos jelenségek, egyebek mellett a kisebbségekkel szembeni bánásmód területén – áll a brit külügyminisztérium éves emberi jogi jelentésében. A Foreign Office szerint Románia lakosságának 7 százalékát kitevő magyar kisebbségnek az új alkotmány ugyan lehetővé teszi a magyar nyelv használatát jogi eljárásokban, ennek azonban csak "nyomokban" lehet érvényt szerezni. A bírói karban széleskörű a korrupció. A médiára – főleg a televízióra és a helyi sajtóra – politikai nyomás nehezedik. /Brit emberi jogi aggályok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Romániában a második világháború idején azért történhetett meg a holokauszt, mert „az antiszemitizmusnak mély gyökerei vannak az ország politikai és kulturális történelmében” – állapította meg a Nemzetközi Holokauszt Bizottság jelentése. A dokumentumot Elie Wiesel Nobel-díjas író mutatta be Bukarestben Ion Iliescu államfő, illetve az amerikai és az izraeli nagykövet előtt. A romániai Holokauszt Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a hazai zsidóság és intézményeik megsemmisítésére vonatkozó parancsokat a legmagasabb állami méltóságok adták ki. „A román polgári és katonai hatóságok 280 és 380 ezer közötti romániai és ukrajnai zsidó haláláért felelősek” – áll a jelentésben, amely szerint 340 ezer zsidónak azért sikerült megmenekülnie, mert a kormány 1943-ban felfüggesztette a deportálásokat. A dokumentum hamarosan román és angol nyelven is megjelenik. /Volt román holokauszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Továbbra is az igent támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén számos fontos kérdést kell Budapesten megvitatni. "Ezek közül nem tűr halasztást a kettős állampolgárság ügye, illetve a kérdésről tartott népszavazással kapcsolatos álláspontok egyeztetése, mivel közismert, hogy ebben eltér a véleményünk a magyar kormányétól" – mondta Markó. További fontos kérdés a határon túli magyarok magyarországi költségvetési támogatásának megvitatása. Jónak, de kissé megkésettnek nevezte az RMDSZ elnöke a külhoni magyar útlevél bevezetését. /Az RMDSZ továbbra is az igent támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

Nov. 12-én ismét összeül Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyre a határon túli magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, illetve a magyar kormány képviselői hivatalosak. A testület legutóbb 2003 májusában ülésezett, az elmúlt másfél évben pedig alaposan megszaporodtak az egyeztetésre váró problémák, amelyek közül a kettős állampolgárság kérdése a legsürgetőbb. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: három pontban fogalmazna meg elvárásai: szülessen olyan közös politikai nyilatkozat, amelyben minden résztvevő az igennel való szavazásra szólítja fel Magyarország polgárait a dec. 5-én sorra kerülő kettős állampolgárságról való ügydöntő népszavazáson, továbbá szülessen konszenzus az itthon maradás megerősítésének gazdasági, nemzetpolitikai programjáról, szülessen meg a támogatási rendszereket stabilizáló döntés: a mindenkori magyar költségvetésnek egy adott százalékát a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésére lehessen fordítani. A kettős állampolgárság helyett fölajánlott külhoni útlevél egyelőre ismeretlen eljárás, ezt nem tudják támogatni. /Köllő Katalin: Ma újra összeül a MÁÉRT. Takács: Nem fogadunk el pótmegoldásokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Abszurdumnak tartja a külhoni magyar útlevél intézményét a magyar állampolgárság kiterjesztését kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke szerint amennyiben a külhoni útlevelet a kormány nem egy esetleges külhoni magyar állampolgárság részeként képzeli el, az ugyanolyan szappanbuborék, mint amilyen annak idején a Petőfi–Schiller-egyetem bejelentése volt Romániában. Markó Béla üdvözölte a szülőföldalapot és a gazdaságfejlesztési programot is. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, aki az állampolgárságra szavaz, az otthon maradásra és az autonómiára szavaz. A püspök a kormány riogatási szándékát látja abban az állításban, hogy 537 milliárd forint többletkiadással járna a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar kormánypártok kitartanak a népszavazási „nem” mellett. Ezt Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke és Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke közösen jelentette be. Pártjától némiképp elrugaszkodva Szili Katalin házelnök a lelkiismeretük szerinti szavazásra biztatta a magyarországi választókat. /Rostás Szabolcs: Buborék a külhoni útlevél? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Virtuálisan Nagyszalontán is lehet majd szavazni a kettős állampolgárságra – nyilatkozta Török László polgármester. Az RMDSZ hajdúvárosi szervezetének elnöke közölte, a november 28-i romániai parlamenti választások napján a „hivatalos” voksaikat megtett nagyszalontaiak felkereshetik a helyi Magyar Házat is, ahol külön szavazófülkében nyilváníthatnak véleményt arról, igénylik-e a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Emellett Budapestre juttatják azokat a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat, amelyeket az RMDSZ Bihar megyei szervezete kezdeményezésére a megye valamennyi településén gyűjtenek a magyar lakosság körében. /Gazda Árpád: Kettős állampolgárság: Szalontán nem bízzák a véletlenre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A magyarországi testvérmegyék közgyűléseinek elnökeihez fordult nyílt levélben Hargita Megye Tanácsának vezetősége. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Petres Sándor alelnökök rámutattak: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a magyarországi közéletben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan vélekedések, amelyek arra buzdítják az ország polgárait, hogy a december 5-i népszavazáson nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról rendelkező törvénykezdeményezést illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy a félmillió kezdeményező javaslatának népszavazás általi elvetése súlyos lelki traumát okozhat az önhibájukon kívül, Magyarország határain kívül rekedt – egyre fogyatkozó – magyar közösségeknek. /(Daczó Dénes): Levelek az IGENÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és Önkormányzati Konferenciája felhívással fordul a magyar nemzeti közösség újraegyesítésének ügyében „minden anyaországban élő és szavazati joggal bíró testvérünkhöz, hogy folyó év december 5-én szavazzon igennel a magyar kettős állampolgárság lehetőségét biztosító indítványra” – áll a felhívásban. /RMDSZ-felhívás anyaországi magyarokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívást adtak ki a kettős állampolgárság kapcsán. Remélik, írták, hogy „magyarországi nemzettársaink is felismerik e nemzetegyesítő lépés által kínálkozó történelmi lehetőséget. Végre esélyünk van békés úton elkezdeni a trianoni méltánytalanság és jogsérelem orvoslását.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kampánystábot szervez, melynek a célja, hogy minél több anyaországi településre képeslapokat, plakátokat és az „IGEN” megszavazására bíztató kiáltványokat juttassanak el. /Erdélyi magyar fiatalok a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Óriási hullámokat vet Magyarországon a közelgő népszavazás. Minden tévécsatornán ezzel a kérdéssel foglalkoznak. A kormánypártiak akkorákat hazudnak, hogy a polgárnak égnek mered a haja. Ugyanaz a szemrebbenés nélküli hazugságáradat jön ki belőlük, mint annak idején Kovács Lászlóból, aki a státustörvény körüli vitákban 23 millió román megjelenésétől féltette Magyarországot, állapította meg Veres János, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője. Egyesek attól félnek, hogy az állampolgárság megadásával a határon túliak szavazhatnak is. Holott jól tudják, hogy aki nem magyarországi lakos, az nem szavazhat. Féltik továbbá a magyar egészségügyet a határon túli betegektől, holott mindenki tudja, hogy kórházi kezelésben az részesülhet, aki fizeti az egészségbiztosítást. /Veres István: Változik Gyurcsányék hozzáállása? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

Nov. 11-én megnyitották a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, 1995-ben, amikor kezdték, ők sem gondolták volna, hogy megéri a rendezvény e jubileumi alkalmat. A megnyitó után ismertették az idei Szép könyv cím nyertesét. Ez évben a díj birtokosa a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó lett. /Nagy Botond: Könyvbe kötött hangulat. Megnyílt a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontnak ma sincs önálló épülete, az Országos Restitúciós Bizottság által visszaszolgáltatott öt ingatlan közül ez az épület válik leghamarabb szabaddá. Az épületet mostanáig az 1–es Számú Általános Iskola használta, jelenleg pedig kőművesek dolgoznak. Az épület egy részének a felújítására a termek felszabadulása után kerül sor. Visnyai Csaba, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója olyan iskolának az igazgatója, amelynek nincs önálló épülete. Reméli, hogy egy varróosztályt és a számítástechnikai labort átköltöztethetik a Zárda épületébe. /Boros Ernő: Két éven belül a katolikus líceumé a volt Zárda iskola épülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

A Szentmárton Napok nyitórendezvényeként vendégszerepelt nov. 10-én Csíkszentmártonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíki Területi RMDSZ karavánja keretében az együttes eddig tíz előadást tartott a csíki falvakban. Ráduly Róbert Területi RMDSZ elnök az RMDSZ politikusai nevében elnézést kért azért, hogy nem mindig úgy döntöttek a politikusok, ahogy azt elképzelték volna. Csíkkozmáson a helyi közösség erejéből felújított, modern kultúrotthonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése is rendhagyó volt, hiszen a hangosító berendezés meghibásodása következtében a közönség a táncok mellett a népdalok szövegeit is élvezhette. Az előadáson az együttes tagjai rímbe is szedték gondolatikat: tulipánra sok stampilla/ kormányfő lesz Markó Béla. /(Daczó Dénes): „Tulipánra sok stampilla”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Brailán a belvárosban van a református templom. Hegyi Mózes egykori brailai pap 1937-ben adta ki Végvár című könyvecskéjét a helyi református egyház fennállásának 75. évfordulója alkalmából. Hegyi Mózes részletesen megadta, hogy melyik esztendőben hány fiatal tanult a helyi magyar iskolában. Az 1887-88-as tanévben nem kevesebben, mint 126-an jártak oda. A brailai református templom, 1892-ben épült. Azonban megfogyatkozott és megöregedett a helyi magyar közösség. A reformátusok templomát immár az itteni román pünkösdisták használják, alkalomszerűen továbbra is helyük van benne a reformátusoknak. /Sike Lajos: Vendégségben a regáti magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A sokoldalú szobrász Lövith Egon nov. 10-én grafikusként mutatkozott be Kolozsváron, a főtéri Kisgalériában. Kisgrafikákkal, amelyeket bagatelleknek nevez. /Németh Júlia: Bagatelles. Lövith Egon kisgrafikái a Kisgalériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Nov. 10-én Kolozsváron, a Tranzit Házban bemutatták Fischer István Németországban élő erdélyi származású filmrendező Rémálmok nyomában című alkotását, amely a Désről 1946-ban Ábrahám Adolf névvel Amerikába került, és ott neves történész-politológussá vált Randolph L. Braham professzor portréfilmje. A képsorok sorra vették Braham professzor életének legfontosabb állomásait. Désen az egykori zsidónegyedet, a szülői házat, a magyarok 1940-es bevonulását, a cionista szervezkedéseket, Auschwitzot (családjából sokan pusztultak el a vészkorszakban). 1946-ban Amerikába távozott. Randolph L. Braham a holokauszt-kutatás nemzetközileg elismert alakja. /Ö. I. B.: Rémálmok nyomában – Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Képzőművészeti tárlattal kezdte idei évadját Tordán a Népfőiskola. A tordai Petőfi Társaság IKE galériájában Gligor Mihaela és Labancz Lóránt tordai képzőművészek festményei, szőttesei tekinthetők meg. A tárlatmegnyitón Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke köszöntötte a közönséget, majd Suba László képzőművész méltatta a kiállított munkákat. Labancz Lóránt elmondta, hogy több hónapon át készíti faliszőnyegeit. /Ladányi Emese Kinga: Évadkezdés a tordai Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Nyolcadik alkalommal szervezte meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivált a Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány a vidék adatközlő táncosai, énekesei és zenészei számára. A múlt hét végi rendezvényen a buzai hagyományőrző zenekar és a szamosújvári Sóvirág zenélt. 76 énekes, táncos és zenész lépett közönség elé. /Értéket őriz a Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nov. 10-ére tűzték ki a tárgyalást a gyergyószentmiklósi bíróságon, amelyben Melles Elődöt, Ferencz Károlyt és Ferencz Dénest „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen”, valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen” vétkekkel vádolta az ügyészség. A tárgyaláson Melles Előd nem jelent meg, jelen volt Ferencz Károly és több tanú Gyergyószárhegyről. A tárgyalást 2005. jan. 12-ére halasztották. /A tárgyalást elhalasztották. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

  Az iskolai könyvtárak könyvtáros-találkozóját szervezte meg Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum könyvtárosa.  Háromszéken kilencvenkét iskolai könyvtár működik, harminckettőben dolgozik teljes, illetve fél állású könyvtáros, a többiben önkéntesek szolgálják ki az olvasókat. Idén huszonhárman tettek képesítő szakvizsgát. A találkozón szó esett az iskolai könyvtárak informatizálásának szük­ségességéről is. /(fekete): Iskolai könyvtárosok egymás között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Másfél hónapig volt jelen a romániai magyar sajtópiacon A Nap című, Csíkszerdában és Bukarestben szerkesztett napilap, a bukaresti román Ziua című lap magyar nyelvű kiadása. Nov. 10-től – anyagi források hiányára hivatkozva – beszüntette megjelenését. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek – jelentette ki Patrubány Miklós elnök nov. 12-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyszínén, a Béla király úti kormányrezidenciánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. "Sajnos, a Máért összehívásáért felelős miniszterelnök nem tartotta fontosnak, hogy a kettős állampolgárságot kezdeményező szervezet elnökét meghívják” – mondta Patrubány. A Fidesz összesen 3,5 millió példányban minden magyar háztartásba eljuttatja szórólapját, amellyel igen szavazatra buzdít a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. "A népszavazás kérdése politikai megmérettetés és lépcsőfok, amelyben nem könnyű tisztán és világosan látni" – jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, közölve, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében is nemmel kell voksolni, "mert ha igent mondanánk, az a múltról szólna". /Megkezdődött Budapesten a Máért VIII. ülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./

A Magyar Állandó Értekezlet teljességgel egyértelművé tette, hogy az MSZP és az SZDSZ a magyar történelem ,,szégyenletes és gyalázatos históriák” fejezetébe sorolandó álláspontja a parlamenti pártok közül nem csak a Fidesz – MDF igenpárti eltökéltségébe ütközik, hanem a határon kívüli pártok és szövetségek véleményének határozott akaratába is, állapította meg Sylvester Lajos.  Tisztázódott, hogy a kettős állampolgárság Európában közismert, bevett gyakorlat és jogszerű. /Sylvester Lajos: Szülőföldünk a Kárpát-medence. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/

A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./