Az Erdély Versailles-aként számon tartott bonchidai Bánffy-kastély hírnevét nemcsak építészeti értékeinek, hanem a 70 hektáros parknak is köszönhette. A park újratelepítésére az első lépeseket most megtették: a helybeli iskolások fűzfákat és jegenyéket ültettek. /Farkas Imola: Bonchida. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Kolozsváron látható Abodi Nagy Béla festőművész gyűjteményes kiállítása. Abodi Nagy Béla életműve szerves részévé vált a 20. századi erdélyi, összmagyar és európai művészetnek, írta Németh Júlia. Abodi Nagy Béla 1949-től 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a kolozsvári főiskola festészeti tanszékének tanára volt. /Németh Júlia: Személyre szabott történelem. Abodi Nagy Béla gyűjteményes kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Farkasaszón az elenyésző létszámú (csupán 45 lélek) római katolikus lakosság okt. 31-én ünnepelte kis temploma felújításának befejezését. Schönberger Jenő megyéspüspök magyarul és románul köszöntötte a híveket és köszönte meg a segítők jóakaratát. A főadakozó a svájci Orsolyita rend volt. Emellett jókora összeggel segítették a község ivóvízhálózatának korszerűsítését, fejlesztését. /(Farkas E. Zoltán): Farkasaszó ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 4-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában újraszentelték a Borromei Szent Károly tiszteletére emelt püspöki kápolnát. Utoljára 1949-ben miséztek a teremben, amelyet az elmúlt félszáz évben a Kőrösvidéki Múzeum tulajdona volt. Tempfli József megyéspüspök megköszönte az RMDSZ segítségét, hogy támogatta a püspökséget. /(Balla Tünde): Kápolnaszentelő a nagyváradi Barokk-palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A telefonközpontban a tudakozónál ha valaki magyarul szólal meg, azonnal felszólítják: beszéljen románul. Amennyiben pedig az illető ennek nem tesz eleget, akkor tájékoztatás nélkül hagyják. A magyarok is fizetnek előfizetők díjat, ezért az eljárás eleve megkérdőjelezhető, állapította meg Boros Ernő, a lap munkatársa. A kért információ megadása kötelesség lenne. /Boros Ernő: „Vorbim si ungureste”. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Nov. 5-én kezdődött a Királyhágómelléki Református Gimnáziumok Találkozója, melynek ezúttal a szatmárnémeti Református Gimnázium ad otthont. A vendégül látott zilahi és nagyváradi diákok közös áhítaton vettek részt a Láncos–templomban. /Gimnazisták találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

A 2004–2005-ös tanévtől ismét az iskola alapítója, Szabó Péter, jelenlegi józsefvárosi plébános igazgatja Temesváron a Gerhardinum Római Katolikus Líceumot. Tizenkét évvel ezelőtt egy óvodát kellett rekordidő alatt iskolává varázsolnia, amit sikeresen meg is oldott, de az akkori legnagyobb gond: a megfelelő bentlakás biztosítása máig nem nyert megoldást. Közben elköltöztek az egykori Piarista Főgimnázium épületébe, az egyház jogos tulajdonába, mégis a Műszaki Egyetemtől bérelik a tantermeket. A Temesvári Püspökség fizeti a költségeket, a volt Elektromotor (Grigore Moisil) Iskolacsoport bentlakásában. Mindenért közelharcot kell vívni. A négyágyas szobákba öt főt zsúfoltak be, tanulószobát, bár ez minden kollégiumban jár, nem kaptak, az esti közös imára kért kis szobát olyan költséggel számolják, mintha laknának benne. A komfort sem megfelelő. Évek óta kérnek egy külön épületet/épületrészt, de nem tudtak eredményt elérni. Vannak üres bentlakások, de azokat nem adják át, ezért is érezhetik a tanügy mostoha gyermekének magukat.  A püspökség visszakapta az Aradi úton egy ingatlanját, rengetegbe kerül a rendbetétele. Amikor majd elkészül, odaköltöztetik a bentlakókat. A Gerhardinumban újdonság a három évesre tervezett kántorképzés, az ének-zeneoktatás megerősítése. Tóth Flóra, a Zenekollégium tanárnője vezeti az énekkart. /(Sz. I.): Még mindig “mostohagyermek” az egyházi iskola. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Nov. 6-án ünneplik a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ fennállásának tizedik évfordulóját. A tagság a helyi EKE–szervezet alapító elnökének, Csillag Antalnak a sírjánál emlékezik és helyez el koszorút. Ezt követően az ünnepi rendezvények színhelye a Kölcsey Ferenc Főgimnázium lesz. Másnap autóbuszos kirándulással folytatódik a jubileumi ünnepség. /Tízéves a szatmárnémeti EKE. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Temesváron, a Szent György székesegyházban nov. 4-én gyászmisén emlékeztek a fél évszázada elhunyt dr. Pacha Ágoston temesvári megyés püspökre. Roos Márton megyés püspök felidézte az elhunyt főpásztor alakját. Pacha Ágostont /Móricföld, 1870. nov. 26. – Temesvár, 1954. nov. 4./ 1923. március 12-től a háromfelé osztott csanádi egyházmegye Romániához tartozó részének apostoli kormányzójává nevezték ki. Az 1930-ban létesült temesvári egyházmegye irányítását, immár püspökként, az év október 16-án vette át, 1939–1944 között pedig a román szenátusnak is tagja volt. 1948-ban az akkori román kormány felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, nem ismerte el többé a nagyváradi, a szatmári, valamint a temesvári latin szertartású püspökségeket, az egyházi épületeket elkobozta, a nunciatúra működését felfüggesztette, kirakatperekkel megkezdődött az egyházi elöljárók és lelkipásztorok bebörtönzése. 1950-ben a 82 éves Pacha püspököt letartóztatták, hazaárulás és kémkedés vádjával bíróság elé állították, majd 18 évi nehéz börtönre ítélték. A legyengült, csaknem teljesen megvakult főpásztort 1954-ben szabadon engedték. Ezt követően még négy hónapot élt a temesvár-józsefvárosi plébánián. /S. E.: Emlékezünk. Pacha Ágoston püspök halálának 50. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Megemlékezést tartottak nov. 5-én a Brassótól 22 kilométerre lévő Földváron, az egykori haláltábor helyén álló emlékműnél. A földvári lágerbe elhurcoltakat nem közvetlenül lelőtték, felakasztották stb., hanem olyan körülmények között tartották, hogy közülük minél többen elpusztuljanak. /Boros Ernő: Megemlékezés Földváron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Pálfalva község az ombodi református gyülekezet kezdeményezésére, emléktáblát avat Soltész János, egykori ombodi lelkipásztor emlékére. Soltész János huszonhat éven át volt az ombodi református gyülekezet lelkipásztora. Megírta a Nagybányai Reformált Egyházmegye történetét (Abban az időben Ombod a Nagybányai Református Egyházmegyéhez tartozott.) Az 1902–ben megjelent kiadvány szerzőjét az ombodi temetőben helyezték örök nyugalomra. /Emléktábla Soltész Jánosnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

A hetedik alkalommal szervezendő Dávid Ferenc ifjúsági emlékzarándoklat nov. 6-án kezdődik a dévai várban. A zarándoklaton az elmúlt évben 500-600 fiatal vett részt. Az unitárius egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőt, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet rendezésében, november 5-én Kolozsváron tartották meg. Nem sokkal a zarándoklat előtt előkerült az első emléktábla, amely 1910-től a húszas évek közepéig díszítette a nagy reformátor sírját. A végképp elveszettnek tekintett emléktábla a dévai múzeum hátsó udvarán került elő. Az emléktábla jelenleg a múzeum hátsó udvarán áll. /CH. A.: Dávid Ferenc-emléknapok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Major Gizella marosvásárhelyi képzőművész az 1970-es évek derekán Gyergyószentmiklóson kezdte tanári és művészi pályáját. Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson megnyílt a tárlata. Rajzok, metszetek és pasztellek sorakoznak a falakon. /Színvonalas képzőművészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Lezsák Sándor Aradra látogatott, nov. 4-én az aradi Alma Mater Alapítvány meghívására találkozott az érdeklődőkkel. Lezsák Sándor a magyarságról, az iskola szerepéről és a politika természetéről fejtette ki nézeteit. Szerinte az a fajta liberális neveléselmélet, amelyet most próbálnak Magyarországon bevezetni, évtizedekkel ezelőtt tönkretette a nyugat-európai és az amerikai oktatást. Az előadó szerint a legfontosabb, amit ma egy pedagógus a nevelő-oktató iskolában tehet, az a magyarságtudat, az Európa-tudat és a veszélytudat gyermekek lelkébe történő oltása. Lezsák Sándor Klebelsberg Kunóval vallja, hogy abból még soha sem volt baj, ha az oktatásra, de abból igen, ha a hadseregre sokat költöttek. Lezsák Sándor elmondta, hogy a Dávid Ibolya-csoport minden áron szavazatokat akar, míg a lakitelki munkacsoport olyan feladatok megoldásán dolgozik, mint a kistelepülések iskoláinak a megmentése, mert olcsóbb egy iskolát működtetni, mint a tömegközlekedés káros hatásainak kitett gyermekeket kockázatmentesen a házuktól valamelyik szomszéd település iskolájába szállítani. /Nagy István: Lezsák Sándor Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

A Hargita megyei Máréfalva helyi tanácsa és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a helység művelődési otthonában a falu szülötte, Balázs Imre festőművész alkotásaiból avat állandó kiállítást. Az ünnepség nov. 7-én lesz. Megnyitóbeszédet mond Banner Zoltán művészettörténész. /Balázs Imre-képtár Máréfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Megjelent Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról /Irodalmi Jelen Könyv, Arad/ című hézagpótló könyve. A rendhagyó monográfia Arad 1885–1945 közötti históriáját több mint 400 archív képeslap és fotó kíséretében mutatja be. /Irodalmi Jelen Könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Nov. 7-én Kolozsvárott tartottak megbeszélést a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjairól és szó esett a szórvány gondjainak megoldását szolgáló többlépcsős tervről. A megbeszélésen az RMDSZ területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. A tanácskozás alapja volt a romániai magyar óvodások, iskolások aránya az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében, mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. Az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, a 2002/2003-as tanévben viszont a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető tanintézményeket. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására több lépcsős tervet dolgoznak ki. Ebben szerepel a kistérségi oktatási központok kialakítása, bentlakásos rendszerrel. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 7., 2574 sz./

Az újraindult KALOT, a katolikus ifjúsági mozgalom egyéves születésnapját ünnepelték okt. 16-án Csíkszeredában. A KALOT céljai között van olyan fiatalok nevelése, akik lelki, erkölcsi magatartásukkal hozzájárulnak egy erkölcsi és szociális alapon nyugvó, demokratikus társadalom építéséhez. Az első évben összesen 150 fiatal vett részt a KALOT rendezvényein. Az újraindult KALOT közösségvezető-képző tábort szervezett és kiadta a KALOT: Múlt, Jelen, Jövő ismertető füzetet. /Egyéves a romániai KALOT. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 7./

Kismamaotthont szenteltek fel Árkoson. A sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság külföldi segítséggel építtette fel a létesítményt. A humanitárius társaság célja, hogy a támasz nélküli kismamák megtarthassák gyermeküket, illetve a várandóság idejére és a szülés utáni négy hónapig menedéket találjanak. /Árkosi kismamaotthon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 7./

A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Az MSZP és az SZDSZ aggódik, mondván, a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárság beláthatatlan következményekkel jár. Kovács László külügyminiszter 1997-ben, a magyar–román alapszerződés aláírása előtt kijelentette, nem hajlandó feláldozni a határon túli kétmillió magyarért Magyarország érdekeit. Horn Gyula pedig arra volt kíváncsi, mi lesz a magyar egészségüggyel, amikor az immár magyar állampolgársághoz jutott határon túliak elözönlik a magyarországi egészségügyi intézményeket? Az MSZP-nek olyan szakemberei vannak, akik időben felhívják a figyelmet a leselkedő vészre, írta Asztalos Lajos. 2001 decemberében például Kovács László ("23 millió román fogja elözönleni Magyarországot"), a fő-fő pufajkás, Horn Gyula ("21 millió román özönli el Magyarországot"). Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a magyar állampolgárság birtokában minden harmadik 18 és 35 év közötti határon túli magyar Magyarországra telepedik. Ezért szörnyen aggódnak, második Trianont emlegetnek. Fiatalítás volt az MSZP-ben, de nem hagynak fel a kádári hagyománnyal. Mert ennek az a lényege, hogy ne avatkozzanak a szomszédos országok belügyeibe. Közben szó sem esik arról, hogy a határon túliak döntő többsége megelégszik a magyar útlevéllel, és nem akar áttelepedni. /Asztalos Lajos: Szavazás a kettős állampolgárságról – harangfélreveréssel kíséri az MSZP, az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke nov. 7-én Háromszékre látogatott és elmondta, azt javasolja a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzanak igennel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítására. „Ennek kapcsán álláspontunk azonos a határon túli magyar politikai alakulatokéval: maradéktalanul támogatjuk a kettős állampolgárság biztosítását" – mondta Németh. Hozzáfűzte, a kettős állampolgárság megadása révén megtörténik a magyar nemzet szellemi újjáegyesítése, erre pedig azért is szükség lenne, mivel 2007 január elsejétől Magyarország is bevezeti a schengeni vízumpolitikát. „Emiatt Magyarország csak vízum alapján engedheti be az EU-n kívüli országok állampolgárait. Ha Románia addig nem csatlakozik az EU-hoz, az erdélyi magyaroknak vízumot kell kérniük Magyarországtól, ez pedig elkerülhető lenne, ha rendelkeznének magyar útlevéllel" – nyilatkozta Németh Zsolt. /Németh Zsolt Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),

Nov. 8-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben fogadta Frank Nickelsent, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEV) főtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2859. sz./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai az RMDSZ kampánykörútja során a csíki településeken felléptek. A körút során bemutatkoznak az RMDSZ jelöltjei: Sógor Csaba szenátorjelölt, Kelemen Hunor és Korodi Attila képviselőjelöltek. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke elmondta: fontos az, hogy tudjuk értékelni, amit együtt megvalósítottunk. /(Daczó Dénes): Erdélyi táncok forgatagában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

„21. századi rabszolgaság”- így jellemezte az emberkereskedelmet Elena Timofticiuc az AIDRom munkatársa, aki több romániai nagyváros után Nagyváradon is ismeretterjesztő hadjáratot folytatott a hatalmas méreteket öltő embercsempészet megállítására. Az emberkereskedelemről tartott előadásában kitért a trükkös csábításokra, pénzszerzés reményében külföldre édesgetik főként a lányokat, majd prostitúcióra kényszerítik őket. A veszély ellenére külföldi munkára csábító hirdetések tucatjai jelennek meg naponta a lapokban. /Balla Tünde: Virágzó emberkereskedelem Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A Kolozs megyei RMDSZ nov. 6-án tartotta Önkormányzati Konferenciáját, amelynek során tisztújításra is sor került. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: ez az első alkalom, hogy a június óta elöljárói tisztséget viselő önkormányzati tagok összegyűlnek. Az új elnök Kerekes Sándor, alelnökök Molnos Lajos és Török Bálint. A konferencia megszavazta az anyaországhoz intézett felhívást, amelyben a kettős állampolgárság egyértelmű igénylése áll majd. /F. I.: Önkormányzati Konferencia Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Négyszázötven évvel ezelőtt született a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa, Balassi Bálint. A Balassi évforduló alkalmából állította össze Egyed Emese a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője a Boldog azki akarsz lenni életedben című Balassi-fantáziát, amelyet a kolozsvári Állami Magyar Színházban tekinthettek meg az érdeklődők. A THÉ-TRUPP Egyetemi Irodalmi Színjátszó csoport előadása, amelynek tervezője és rendezője szintén Egyed Emese volt, felidézte a költő korának hangulatát, felelevenítve műveit. Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor a Babes–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. /(köllőkata): Az Balassi előtt való főhajtás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./