Szept. 26-án tartották a Tatros forrásánál elnevezésű fesztivált Gyimesközéplokon. A polgármesteri hivatal érdemoklevéllel tüntette ki a községben az elmúlt évtizedekben hagyományőrző munkát végző kiemelkedő személyiségeket. Felléptek a meghívott Gyimes-völgyi, moldvai csángómagyar, csíkszeredai, valamint a magyarországi Zagyvarékasról érkezett műkedvelők. A szabadtéri rendezvény igazi népünnepély volt. /A Tatros forrásánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Az elmúlt hét végén tartották Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Ifjúsági Napokat. Közgazdászok adtak tanácsokat a pénzügyi lehetőségekről az érdeklődőknek. Figyelemre méltó volt a fotókiállítás, valamint a helyi születésű képzőművészek tárlata. /Bajna György: Gyergyói Ifjúsági Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

A múlt hét végén volt Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Borsos Gábor gyergyószentmiklósi képzőművész kiállításának megnyitója, egyben a frissen megjelent albumának bemutatója Az album a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 13. köteteként jelent meg, Márton Árpád előszavával és értékelésével. /A Borsos Gábor életműve a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

Tamás Gáspár Miklós A Hét hetilap vendégeként érkezett Kolozsvárra, szept. 24-én találkozott az érdeklődőkkel. A moderátori szerepet Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka, A Hét szerkesztői vállalták. Tamás Gáspár Miklós kifejtette: a magyarországi magyarok azért szeretik jobban a románokat, mivel ők nem költöznek ki Magyarországra, ellentétben az erdélyi magyarok egy részével. /F. I.: Szamizdat pamfletek szerzője a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) kedvező jogerős ítélet született abban a perben, amelyet a tanintézmény a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen indított amiatt, hogy a városháza megtagadta az intézmény nevét tartalmazó kétnyelvű (román és magyar) felirat elhelyezését az intézmény homlokzatára. /B. T.: Feliratügyben az EMTE győzött. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a vele készített interjúban leszögezte, ha a közös előválasztás elmulasztása oda vezet, hogy az RMDSZ kibukik a parlamentből, azért mindenképpen Markó Bélát terheli a felelősség. Tizenöt évvel a rendszerváltozás után a magyar társadalom megérett a politikai pluralizmusra. – A Magyar Polgári Szövetség elismeréshez a legnagyobb segítséget a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség adta. /Gazda Árpád: Szász Jenő: nem odázható sokáig az összmagyar megmérettetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének leköszönt elnöke, részt vesz az RMDSZ október 10-i előválasztásán. Szondy Zoltán veszélyesnek minősítette az önálló erdélyi magyar politizálásról való lemondást. „Az, hogy Szondy Zoltán részt vesz az RMDSZ előválasztáson, nem jelenti azt, hogy közös RMDSZ– MPSZ előválasztásokat szerveznénk” – hangsúlyozta Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit sajnálatosnak nevezte a Szondy jelölése által kialakult helyzetet. Szondy Zoltán 2000-ben RMDSZ-esként jutott mandátumhoz Csíkszereda helyi tanácsában. A csíkszeredai újságíró idén tavasszal a helyhatósági választásokon MPSZ-esként próbált szerencsét, akkor listavezető volt a szervezet csíkszeredai tanácsosi listáján. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán MPSZ-tagként indul az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő tisztázta a választáson indulásával kapcsolatos híreket. Markó Béla szept. 16-án, a bukaresti sajtóértekezleten, újságírói kérdésre azt válaszolta: “Pécsi Ferenc, a szatmári MPSZ elnöke például már jelezte azon döntését, hogy indul az RMDSZ választásokon.” Markó szept. 17-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén újra foglalkozott a kérdéssel, és megismételte, hogy “Pécsi bejelentette, jelölteti magát az előválasztásokon”. Pécsi ezután közölte a helyreigazítást. Emlékeztetett, hogy csak öt parlamenti képviselő (ezek között volt ő is) vállalta a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet benyújtását a román parlamentben. Azóta ez a kérdés napirenden van. Az RMDSZ is azért karolta fel az autonómiát, mert ez a törvénytervezet jelentékeny támogatásnak örvend a magyar választók körében. Pécsi emiatt akart megméretkezni egy újabb mandátumért, de csak abban az esetben, ha Szatmár megyében is megszervezik az urnás előválasztásokat. Az elektoros előválasztás, amely mellett az RMDSZ Szatmár megyei vezetősége döntött, kizárja a szavazásból azt a közel 7000 személyt, akik támogatták aláírásukkal az MPSZ-t. Ezért Pécsi nem fog részt venni az elektoros előválasztáson. A jövőben a Pro Civitas és a Vállalkozók Fóruma egyesületekben fog tevékenykedni. /Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő: Urnást igen, elektorost nem. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Az Erdély Ma hírportál három körkérdést intézett olvasóihoz az éppen aktuális romániai magyar közéleti kérdésekkel kapcsolatban. A hírportál szerkesztősége értékelte a válaszokat. Jelezték, a beérkezett válaszok mennyisége kevés volt.   Az első kérdésre, hogy ki képviselné a legmegfelelőbben a romániai magyarságot elnökjelöltként, a szavazatok 44%-át Szilágyi Zsolt kapta, második a 24%-os Szász Jenő, 20%-kal pedig Eckstein-Kovács Péter végzett a harmadik helyen. A második kérdés: hány százalékot szerez Markó Béla a romániai elnökválasztáson? Az olvasók 68%-a 2%-os, azaz minimális támogatottságot jósolt, és csupán 7% reménykedik abban, hogy Markó Béla jobb eredményt fog elérni, mint annak idején Frunda György (8%).). A harmadik kérdés: a  kettős állampolgárság növelné-e az erdélyi magyarok kivándorlásának mértékét? Az olvasók 21%-a még egy 5%-os “visszavándorlásra” is tippelt, mintha a “külső” állampolgárság védőernyőként garantálná az itthoni, nyugodtabb életet. Mindössze 29%-nyi voksol a kivándorlási kedv fellendülésére. /Nincs alapja a tömeges kivándorlással való riogatásnak. Szabad választáson Szilágyi Zsolt lehetne az RMDSZ államfőjelöltje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke soron kívüli találkozót kért az Országgyűlés elnökétől és a parlamenti pártok frakcióvezetőitől, mert szerinte a parlament alkotmánysértést követett el, amikor újabb akadályt gördített a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírása elé. „Az Országgyűlés alkotmánysértést követett el, amikor az MDF kérésére szeptember 20-án napirendre tűzte az üggyel versengő törvénytervezetet. A magyar parlament szeptember 13-án a több mint 200 ezer összegyűlt aláírás alapján elrendelte a kötelező ügydöntő népszavazást a külhoni magyarok állampolgárságával kapcsolatban, a 20-i döntéssel azonban akadályt gördített a népszavazás kiírása elé”. Szakértők szerint nem zárható ki, hogy a népszavazást épp az MDF által benyújtott törvénytervezetre hivatkozva nem írják majd ki, amely szintén a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzésével kapcsolatos. /MVSZ: alkotmányt sért a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szept. 27-én Kincses Előd ügyvéd, valamint Andrássy Árpád (a marosludasi RMDSZ szervezetének elnöke) sajtótájékoztatójukon kifogásolták az RMDSZ felső vezetésének tevékenységét Kincses Előd szerint a romániai magyar politizálásban erkölcsi és szakmai megújulásra van szükség: „Ebbe a balkáni politikai stílusba, amelyet elsősorban az SZDP és hűséges szövetségese, az RMDSZ csúcsvezetése képvisel, sehogyan sem illeszthetőek az általam képviselt elvek, értékek, a jogkövető magatartás, az igazságosság, a határozottság. Ezért bármennyire is hízelgő, hogy szenátori jelölést kaptam, – mivel nem tartanak becsületes állóurnás előválasztást -, úgy döntöttem, nem veszek részt az október 2-i gyűlésen.” /-demeter-: Kincses nem lesz jelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Több mint száz sepsiszentgyörgyi fiatal magyar értelmiségi írta alá a Pro Regio nevű kezdeményezést, amelyben kérik, hogy az RMDSZ és az MPSZ vezetői hagyják abba a politikai harcot, kezdjenek párbeszédet. A dokumentumot a kezdeményezők elküldték Markó Béla RMDSZ-elnöknek, és Szász Jenőnek, az MPSZ vezetőjének. Antal Árpád András, a felhívás egyik kezdeményezője elmondta, az aláírók támogatják Székelyföld autonómiáját. /Fiatal értelmiségiek felhívása RMDSZ–MPSZ párbeszédre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március mártírja, Cseresznyés Pál a Dunakanyarban megrendezett Magyar Sziget fesztiválon jelen volt, a szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnökeként. A mozgalom minden hónapban támogatja őt. Tavaly jelent meg Cseresznyés Pál önéletrajzi könyve /Március mártírja. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál kálváriája (1991. január 16-1996. december 24), a szerző magánkiadása, 2003/ Tófalvi Zoltán előszavával. Cseresznyés Pál a könyvet azzal kezdte, hogy mindenkinek megbocsát. Úgy érzi, hogy magyarnak lenni azt jelenti: szeresd a közösségedet, a nemzetedet és a hazádat. Cseresznyés Pálnak van még egy nótagyűjtése, remélhetőleg hamarosan napvilágot lát, 113 ritka nóta lekottázva. Azok az emberek, akik ezeket a nótákat tudták, már jórészt meghaltak. – A Történelem főutcája nevet viselő rendezvényeknek hamarosan Cseresznyés Pál is az egyik állandó tagja, szereplője lesz. Ő a HVIM-et is elkísérte Szegedre, amikor nemrég a délvidéki magyarellenes atrocitások ellen tartott tiltakozó nagygyűlést. /Fábián Tibor: Március mártírja. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Szatmárnémetiben az utolsó pillanatban még két személy jelentkezett előválasztási megméretésre: Reha Endre református pap, képviselőjelölt, akinek programja: „Védelmezni és megóvni az RMDSZ-t a szétzilálástól” és Juhász Zsolt, a megyei tanács műszaki osztályának mérnöke a szenátusban kíván tevékenykedni. Összesen tehát 13-an vetélkednek Szatmár megyében az október 8-i előválasztási megméretésen, közülük 8-an a képviselői és 5-en a szenátori listán. /(Sike Lajos): Reha Endre református pap, képviselőjelölt programjából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Rendőrségi idézést kapott Nagy Mária és Fernengel Melinda Hildegard, a székelyudvarhelyi Német Demokrata Fórum két képviselője, akiket azzal vádolnak, hogy a helyhatósági választások idején hamisítást követtek el, amikor a Fórum nem létező Hargita megyei szervezete nevében választási listákat állítottak össze, illetve hagytak jóvá. Tőkés László királyhágómelléki református püspök levelet küldött az érintetteknek, melyben együttérzését fejezi ki, valamint megígérte, hogy nyomon követik a hatósági zaklatás eseményeit. /Rendőrségre idézték a Német Fórum képviselőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A marosvásárhelyi romák képviselőivel megszervezett találkozót követően, Dorin Florea polgármester kijelentette: a polgármesteri hivatal tulajdonát képező lakásokból mihamarabb ki kell költöztetni a roma családokat. – Az alpolgármesterek – Csegzi Sándor és Bárczi Győző – a helyhatósági választások után közel négy hónappal sem kapták meg a feladatok elosztására vonatkozó polgármesteri rendeletet. A Népújság érdeklődésére Dorin Florea elmondta: elvárja, hogy az elképzeléseit tartalmazó programokat támogassák az alpolgármesterek és az őket kijelölő pártok, azaz az RMDSZ. „Akkor jelölöm ki a feladatköreiket, amikor politikai szempontból állást foglalnak, párbeszédbe kezdenek velem.” Florea kifogásolta, hogy az alpolgármesterek sokat kirándulnak: Budapestről Kecskemétre, Szegedre. – Dorin Florea nem hajlandó tudomásul venni, hogy az ő hatásköre a helyi tanács helyhatósági politikájának meghatározása. /Antalfi Imola: Polgármesteri ötletek "romaügyben". Alpolgármesterek vakvágányon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Asztalos Ferenc képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a 2004–2005-ös tanévtől kezdve jogi személyiségként csak azok a tanintézmények működhetnek, ahol a tanulók létszáma eléri a 200-at. Ezek az iskolák rendelkezhetnek vezetőséggel, külön ügyvitellel, költségvetéssel. A többi vagy egy nagy iskola fiókintézete lesz, vagy több ilyen iskola összeáll egy nagy intézménnyé, vagy megszűnik. A szórványban, de általában az erdélyi magyar oktatási hálózatban számos kis létszámú iskola van és ahol megszűnik az iskola, ott a kisebbségi közösség is a megszűnés útjára lép. Ezért sikerült a törvénybe betenni, hogy sajátos esetekben minisztériumi jóváhagyással 200-as létszám alatti intézmények is tovább működhetnek, tájékoztatott Asztalos Ferenc. Az iskolák finanszírozásának alapja a fejkvóta lesz. A magyar iskolák diákjai számára nagyobb fejkvóta jár, mint amilyent az ugyanolyan román iskoláknak adnak, figyelembe véve a magyar nyelv és irodalom tanításából származó többletköltségeket. /Román Győző: Mit ér a tanár, és mit ér a bér? Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Marosvásárhelyen a 15-ös és 17-es iskolák egyesítésével összevonták a két hatodik osztályt, megszüntetve ezzel az intenzív angol oktatást, továbbá az informatika szakos osztályt is. Minderről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, ráadásul nincs annyi pad, ahol az összeterelt gyerekek elfértek volna. Szülők panaszukkal a tanfelügyelőség vezetőségéhez fordultak. A megbeszélésen nem volt jelen Albertini Zoltán, aki a magyar tagozatok munkájáért felel. A megbeszélésen a szülők szerint Somesan Stefan főtanfelügyelő becsmérlően szólt arról, hogy "csordában" jelentek meg, és azt hiszik, hogy a 90-es évek szellemében cselekedhetnek. A csendőrséggel is fenyegette őket, majd a törvényre hivatkozott, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy létszám alatti osztályt finanszírozzon a tanfelügyelőség. Később az iskola portása – valószínű felsőbb utasításra – szintén a csendőrséggel fenyegetőzött, Az újságíró kérdésére a főtanfelügyelő kijelentette, hogy egy csoport szülő tüntetni jött a tanfelügyelőségre. A főtanfelügyelő kijelentette, nem engedheti meg, hogy 16 tanulóért fizesse a tanárokat /magyar osztályról van szó/. Később kiderült, hogy román osztályok működhetnek 17 diákkal. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő szerint az ő segítségét nem kérte senki. Elmondta, hogy megyei szinten folyamatosan csökken a magyar gyerekek száma, s a 101 ezerből már a 30 ezret sem érik el. Mindez nem lehet mentség arra, hogy akár egy osztályközösséggel olyan módon járjanak el, ahogy azt a marosvásárhelyi volt 15-ös iskolában tették. /Bodolai Gyöngyi: A tanfelügyelőségen a csendőrséggel fenyegetőztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Dicsőszentmártonban négy éve várnak a magyar helységnévtáblára. Chindris Ovidiu alpolgármester kijelentette, nem tud arról, hogy megérkezett a magyar nyelvű tábla, de a város vezetőségének utasítására nem helyezték ki. A helyi unitárius egyház visszakapta a valamikori felekezeti iskola épületét, amelyben jelenleg a házasságkötő terem, a pénzügyi igazgatóság és a polgárőrök székelnek. Nagy Endre unitárius lelkész-esperes közölte, a helyi tanács fizet bérleti díjat, de a pénzügyi igazgatóság nem halandó erre. Kiderült, hogy a Constantin Brancusi Iskolaközpontban csak román tannyelvű szakiskolai osztályokat akarnak indítani. Az iskola vezetősége azt jelentette, hogy a beiratkozott 17 magyar diák román nyelven akar továbbtanulni. A területi RMDSZ-elnök közbenjárására az érintett 17 diák magyar szakosztályban tanulhat. /Simon Virág: Vendégoldal – Dicsőszentmárton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

A Kovászna megyei román nyelvű napilap felháborodottan közölte, hogy egy munkahelyi ajánlás „Attila nyelvén” fogalmazódott meg. Ugyanabban a lapszámban állásajánló hirdetés jelent meg angolul. Angolul tehát lehet, csak magyarul nem! /Attila nyelvén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A mindössze 50 lelket számláló református közösségű Reszegén szept. 26-án, vasárnap történelmi jelentőségű eseményre került sor: felavatták a gyülekezet templomát. Az eseményen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki elismerően szólt a maroknyi közösség példás élni akarásáról. Az, hogy az 50 lelkes közösség templomépítésre vállalkozott, a csodák csodája. Balogh Sándor nyugalmazott nagykárolyi esperes szorgalmazta az építést, és nyugdíjba menetele után is fáradságot nem kímélve segített. Maga a templom – melyet Bara István és Eszter terveztek – nagyon szép kivitelezésű, az új keletű erdélyi építészet stílusát képviseli, a szó jó értelmében: népies, egyszerű, meghitt hangulatot sugárzó. /Fodor István: Vasárnap felavatták a reszegei református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

A kül- és belföldi közvéleményt az 1980-as évek elején mélyen megrendítette Bözödújfalu elárasztása. Az 1988-as eredeti „szisztematizálási tervben” a három, Bözödújfaluban jelen levő felekezet mindegyike számára kijelöltek egy-egy erdőszentgyörgyi telket templomépítés céljára. Ezeket azonban Ceausescu később megvonta az egyházaktól. A politikai fordulatot követően az egyházak kérelmezésére a Maros Megyei Tanács újból kijelölte és átadta az érintett egyházaknak az eredetileg megállapított telkeket. Az elárasztott falu unitárius temploma helyett így – jelentős összegű állami kárpótlási jellegű finanszírozással és külföldi, illetőleg egyházi támogatással – felépült az impozáns új templom. Az erdőszentgyörgyi új unitárius templom összköltségéből több mint 3 milliárd lejt a román állam, 8 millió forintot a magyar kormány vállalt magára, de jelentős részt vállalt az unitárius egyház is. /Jakabffy Tamás: Az új templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Elmérgesedett a viszony a református püspökség és Nagy Gábor között Marosvásárhelyen. Nagy Gábort volt intézetvezető alapfokon munkaügyi pert nyert a püspökség ellen. Nagy Gábor menesztése után három hónappal sem volt hajlandó visszaszolgáltatni az intézmény személygépkocsiját. /Szucher Ervin: Testőrökkel a volt igazgató ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Októberben, Médiabefutó 2004 néven magyar tehetségkutató-versenyt rendeznek tíz romániai városban. A cél olyan fiatal tehetségek felkutatása, akik a jövő nagy romániai magyar sztárjai lehetnek. Zene, szavalás és színpadi jelenet, tánc és egyéb kategóriában keresik azokat akik a 11–21 éveseket, akik a színpadon, rádióban, televízió-műsorokban és az írott sajtóban is megállják a helyüket. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ, a rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány. /Sztárokat keres magának a romániai magyar média. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szept. 20–24. között a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület immár második alkalommal szervezte meg a Gyarmathy Zsigáné nevét viselő alkotótábort. A táborba hat településről vettek részt gyerekek, akik a kalotaszegi faragás alapjait sajátíthatták el, de a varrás illetve a bogozás rejtelmeibe is betekintést nyerhettek. Hatvan diák vett részt a táborban. /Alkotótábor az Ady Endre Iskolában. Fafaragás, varrás, bogozás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szept. 23-26-a között a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ immár XII. alkalommal szervezte meg a műkedvelő színjátszók /MŰSZIT/ találkozóját. A helyi a Figura Stúdió Színház nyitott, a fellépők között volt a mákói Bokréta Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Diákszínpada, a Dicsőszentmártoni Népszínház és a bukaresti Petőfi Színkör. /A XII. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Okt. 1-jén Marosvásárhelyen, Bernády Házban Józsa Nemes Irén (1918-2003) marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból nyílik emlékkiállítás. A Nyárád mente festőjének tartott művész munkáiban a hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes, színes univerzumát, embereit, szokásait örökítette meg. /Józsa Nemes Irén- emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

A Magyarországgal szomszédos országokból érkező és ott letelepedni kívánók "vándorlása" nem tekinthető migrációnak, hanem áttelepülésnek – jelentette ki egy budapesti nemzetközi konferencián Tóth Pál Péter, a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke. Rámutatott: a Magyarországra érkező külföldiek döntő többsége magyar nemzetiségű, Magyarországot anyaországának tekinti. "Az, hogy csak a rendszerváltás óta százezernél többen települtek át, még mindig a »trianoni krízissel« magyarázható, az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán ugyanis határainkon túlra került több mint hárommillió magyar" – mondotta. 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak ott, 97 százalékuk a környező országokból érkezett. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, a tavaly a bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők száma pedig 104 ezer volt. 2003-ban további 40 ezren folyamodtak tartózkodási engedélyért. Az egykori Jugoszláviából a sorozás elől Magyarországra menekülők beilleszkedése jóval nehézkesebb. A letelepedési engedélyre jogosulttá váló vajdasági magyarok egyelőre nem kapnak családi pótlékot, sem egészségügyi ellátást. Közülük harmincan már tíz éve befogadó-állomásokon élnek. /Százezren felül a Magyarországra áttelepülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./