Hét megyére kiterjedő hálózattal rendelkezik a dévai központú Szent Ferenc Alapítvány. Déva és Szászváros mellett Zsombolya, Torockó, Gyergyószárhegy, Kolozsvár, Nagyszalonta, Szováta és Petrozsény az a település, ahol a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett alapítvány különböző gyermekvédelmi programokat beindított, vagy a közeljövőben beindít. Új, V–XII. osztályos iskola kezdte meg működését Déván. Az épületet a liechtensteini hercegnő adományából sikerült megvásárolni, az Apáczai Közalapítvány és több magánadományozó támogatásával kijavították, a berendezés költségeit pedig a Rotary Klub állta. Déván nagyon sok gyermeket fogadtak be, az alapítvány által gondozott kiskorúak összlétszámát a szerzetes maga sem ismeri pontosan. „Itt most minden csúcsra járatva működik, maximális fordulatszámon dolgoznak a kollégák – fogalmaz Csaba atya. – Érezzük, hogy a Magyarok Nagyasszonyának palástja alatt vagyunk Déván.” A Temes megyei Zsombolyán hét gyerekkel elkezdte működését egy új ház. Csaba atyáék a Fehér megyei Torockón is vettek egy házat, ahol szintén veszélyben forgott a magyar nyelvű oktatás. Szárhegyen a domboldalban lévő ferences kolostorban alakítottak ki gyermekvédelmi központot, itt egyelőre 11 gyerek lelt otthonra. Böjte Csaba elképzelése szerint a Kájoni János által épített gyergyószárhegyi kolostort a Hargita megyei gyermekvédelmi tevékenységeik központjává alakítják. Bihar megyében Nagyszalontán, a jövő nyári építkezés után 40–50 gyermeknek szeretnének kényelmes otthont biztosítani. Szovátán – miután idén tűz pusztította el a félig kész épületet – nagy a visszaesés. Csak tíz gyermek van ott, de az újjáépítés szépen halad. A megtorpanás ellenére korszerű épület fog az alapítvány rendelkezésére állni. Az alapítvány nem feledkezik meg azokról sem, akik egyetemen, főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Számukra egyelőre egy kolozsvári tömbházlakást bérelnek, de Csaba atya nekik is szeretne venni egy állandó lakást. Október elején tizenhárman kezdik az egyetemi évet Csaba atya „gyermekei” közül. Szászvárosban működik gyermekvédelmi központ, a Szent Erzsébet Központban több mint hetven gyermekkel köszöntötték az új tanévet. Petrozsényben is szépen halad az építkezés. /L. J.: Tanévkezdés Csaba atyáéknál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli szept. 25-én a mezőkeszüi adventista imaház. Itt van a Mezőség legnagyobb adventista gyülekezete. /Erkedi Csaba: Mezőkeszü. 75 éves az adventista imaház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A kolozsvári Magyar Opera elérkezett nyolcadik, egyben utolsó Erkel-bemutatójához. Véget ért tehát egy nagyszabású vállalkozás, amely a teljes erkeli opera-életmű bemutatását tűzte célul maga elé. A Magyar Opera nem mindennapi teljesítménye nem jöhetett volna létre a Gyulai Várszínház támogatása nélkül, az operákat közös produkciókként állították színre. A Magyar Opera utolsó Erkel-bemutatója a Dózsa György című opera, melynek ötfelvonásos eredetijéből alkotta meg Hary Béla és Dehel Gábor a két részben játszódó kolozsvári változatot. A kolozsvári országos bemutató szept. 26-án lesz. Karmestere a teljes opust levezénylő Hary Béla, aki ez esetben is zenei dramaturgja az operának. Az opera rendezője az a Dehel Gábor, aki felvállalta az erkeli életmű színpadra állítását. A rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Erkel Ferenc: Dózsa György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A kisebbségek helyzetéről szervezett marosvásárhelyi szemináriumon Varga Attila RMDSZ képviselő kijelentette: az RMDSZ nem támogatja a területi autonómia gondolatát. Varga az autonómia alatt némi többletjogokat ért, ami a tömbben élő magyarságot kell hogy megillesse. /RMDSZ-autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

 Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök a napokban részt vett a zilahligeti református templom avatóünnepségén, és beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a polgári kormány által megindított békés, a határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Hozzátette: ,,…lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határokon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti”.  Orbán Viktor ez alkalommal útlevél nélkül lépte át a határt. A kormánypárti magyar média egy hét múltán is írja, hogy micsoda pimaszság ez az ,,útlevél-otthonfelejtéses” mese, számolt be Sylvester Lajos. A baloldali újságírók ezzel foglalkoznak, nem arról, hogy Orbán Viktor leszögezte: ,Mi ugyanis elsősorban nem politikai küzdelmet folytatunk pártokkal pártokért, kormányokkal kormányokért, a mi küzdelmünk elsődleges célja a közösségépítés, a teljes magyar nemzeti egység megalkotása. A polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés, a státustörvény, a magyar igazolvány, a magyar egyetem, az iskolatámogatás nem valamilyen futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang, prelúdium.” /Sylvester Lajos: A nemzetegyesítés nem futó kaland. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Lemondott tisztségéről Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének elnöke, aki kijelentette, hogy Szász Jenő MPSZ-elnök megsértette őt. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke kijelentette: az Országos Előválasztási Bizottság megvizsgálta Szondy dossziéját, és megállapította, hogy indulhat az október 10-i előválasztásokon. /Lemondott MPSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

A Magyar Polgári Szövetség két volt vezetőségi tagja Szikszai László és Szondy Zoltán, valamint a Csíki Területi RMDSZ elnöke Ráduly Róbert Kálmán szept. 24-én közös sajtótájékoztatót tartottak. Ráduly Róbert elmondta: Szondy Zoltán képviselő jelöltségével kapcsolatosan megszületett a döntés: a jelöltség érvényes. /(Daczó Dénes): Szász Jenő nem bízik Szondy Zoltánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Vekov Károly képviselő újabb mandátumra jelentkezett. Szerinte az igazi munka a nyilvánosság számára kevésbé hozzáférhető szakbizottságokban folyik, a plénumban az előterjesztett törvényjavaslatokat a szavazógépezet rendszerint különösebb vita nélkül fogadja el. A frakción belüli RMDSZ-viszonyok, a protokollum által meghatározott szabályok leszűkítik a mozgásteret. Csak azt lehet megvalósítani, amit az egész frakció elfogad. Vekov büszke az egyházi létesítmények, templomok körüli szabadtéri rendezvényeket szabályozó törvényre, amelyre Kolozsvár ex-polgármesterének folyamatos provokálásai szolgáltatták az alapot. A szakbizottsági munkában sikerült megakadályoznia néhány olyan törvény elfogadását, amely az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását lehetetlenné tette volna. Vekov elismerte, négyéves mandátuma alatt előfordult, hogy olyasmi megszavazására kötelezte a frakció-fegyelem, ami ellen tiltakozott a lelkiismerete. Vekov tagja volt a frakción belüli belső ellenzéknek, a Polgári Szárnynak, amely többször szembefordult a frakció akaratával. Egyike volt azoknak, akik benyújtották a székely autonómiatervezetet. /Sz. K.: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Vekov Károly képviselő válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A hivatalos előválasztási kampány 25-én kezdődik – mondták a székelyudvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatón. Mindenki jöhet, RMDSZ tagsági könyvecskével, magyarigazolvánnyal. Sajnálja, hogy az MPSZ képviselői nem vesznek részt az előválasztásokon – mondotta Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke. Székelyudvarhelyen nyolcezer RMDSZ-tag szerepel a helyi szervezet nyilvántartásában, számuk ennél is több, körülbelül tizenegyezer. – Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Polgári Szövetség is a témában. „A mi javaslatunk közös összmagyar előválasztás megszervezése volt, nem az RMDSZ-előválasztás – jelentették be, korábban kiszorították az Udvarhelyi Polgári Egyesület tagjait a városi önkormányzatból. /Sajtótájékoztatók az előméretkezés kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A szept. 23–26. közötti félixfürdői 3. MIÉRT Akadémia megnyitóján Kovács Péter elnök köszöntötte a fiatalokat. Súlyos gondot jelent a kivándorló erdélyi magyar ifjú értelmiség, a romló népességi statisztikák és az erdélyi magyar fiatalok általános rossz közérzete. Halász János, az ITD Magyarország romániai vezetője elmondta, a tavalyi ötletbörzén leginkább támogatott e-meló program támogatásukkal beindulhatott, ezer jelentkezőre 150 cég csapott le. Dr. Baranyi Béla, az MTA Regionális Kutatások Központjának osztályvezetője az EU és Magyarország régiórendszeréről beszélt, előadását dr. Szabó Gyula tudományos munkatárs értekezése egészítette ki. /Balla Tünde: MIÉRT: Beszéljünk az ifjúság sorsáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Bánság – az európai kultúra tere címmel rendeztek háromnapos szimpóziumot Temesváron. Hazai és külföldi kutatók, irodalomtörténészek értekeztek a soknemzetiségű térség szellemi értékeiről. A német, illetve román nyelven elhangzott dolgozatokban magyar vonatkozásokat is említettek, bánsági magyar írókat idéztek. A tanácskozásról tudósító Pongrácz P. Mária feltette a kérdést, miért nem volt magyar a kezdeményezők, az előadók vagy a társszerzők között? /Pongrácz P. Mária: A térség szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Szatmárnémetiben a városi tanács legutóbbi egyöntetűen megszavazták, hogy Deák Árpád szobrászművész Petőfi szobrát a városi kórház előtt állítsák fel. Dr. Fanea Dumitru kormánypárti tanácsos kifejtette: Petőfinek előkelőbb helyet is választhatott volna az RMDSZ, azt is megszavazták volna. A liberálisok képviselője, dr.Enatescu Virgil kifogásolta, hogy az RMDSZ nem kért anyagi támogatást a tanácstól a szoborállításra. Ugyancsak megszavazták, hogy hivatalosan is a nemrég elhunyt kiváló színész, Ács Alajos nevét viselheti a színház stúdióterme. /(Sike Lajos): A románok is egyöntetűen Petőfire szavaztak! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szept. 24-én ünnepelték Kolozsváron, hogy száz éves a Farkas utcai református templom előtti álló Szent György-szobor. Az egybegyűlteket Dáné Tibor Kálmán köszöntette az eseményt szervező Erdélyi Közművelődési Egyesület nevében. A Szent György-szobor eredetije Prágában, a Szent György kolostorban található, másolatai pedig bőven akadnak. A kolozsvári másolat 2500 helyi polgár közadakozásából kerülhetett fel helyére. Az ünnepsége szept. 25-én tudományos ülésszakkal folytatódik. /Sándor Boglárka Ágnes: 100 éves a Szent György-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szept. 24-én Cseh Áron kolozsvári főkonzul meghívására Emil Boc polgármester és két helyettese, Boros János és Adrian Popa hivatalos látogatást tett a külképviseleten. A magyar diplomata többek között beszámolt a konzulátus tevékenységéről, egyben felvetette a főtéri székhely előtti parkolás kérdését. A konzulátus azt szeretné, ha az intézmény alkalmazottai, de elsősorban magas rangú vendégek számára a polgármesteri hivatal engedélyezné a parkolást az épület előtt, ahol ez jelenleg tilos. Cseh Áron arról is beszámolt, hogy az épületben rövid időn belül elkezdi működését az új vízumosztály.- Ez a látogatás fontos esemény volt, mert megalakulása óta – Gheorghe Funar expolgármester szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikája miatt – a konzulátus nem vette fel a kapcsolatot a helyhatósággal. /Kiss Olivér: A magyar főkonzulátuson a városháza vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Duna Televízióban már a megvalósulásra váró nagy terv, a magyarok világtévéjének megteremtésének jegyében készült el a legújabb műsorrács. – Az alapító okiratban már szerepelt, hogy legfontosabb feladatunk a határon túli magyarság tájékoztatása – figyelmeztet Belénessy Csaba tájékoztatási alelnök. A jövőben hétköznapokon, délután öttől egy órában a határon túli információknak jut főszerep. Rendre a tíz perces Kárpáti Híradóval indul a program, majd következik a Régiók adása. Emellett – szeptember 26-án – új műsor indul Magyarok címmel. Ennek keretében bejárják a magyar lakta területeket, és rendszeresen kapcsolják Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Pozsonyt, Ungvárt és Szabadkát. /Sz. Z. A.: Újra fókuszban a magyarlakta területek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kifogásolta a magyar politikusok gyakori erdélyi utazásait és követelte "a magyar hivatalos személyek semmivel sem indokolt romániai magánlátogatásainak megritkítását" a Cronica Romana bukaresti napilap szept. 24-i száma. A magyarellenes román újság arra reagált, hogy Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke október elsején Szatmárnémetiben találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A román lap magyarázatot követelt "a látogatás céljáról és körülményeiről olyan körülmények között, amikor az (csak) Erdélyre szorítkozik". A vezércikket szignáló lapigazgató, Razvan Voncu felrótta a bukaresti hatalomnak, hogy 1989 óta Magyarországgal szemben "egyfajta furcsa vazallusi magatartást és naivitást tanúsít". /A Cronica Romana magyarellenes kirohanása Szili Katalin tervezett romániai látogatása kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

Rokaly József gyergyószentmiklósi történész a Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban közlő Zeno Millea sorozatos magyargyalázó többéves tevékenységére reagált az Erdélyi Napló aug. 10-i számában. Erre jött a fenyegető válasz: „ünnepélyesen megígérem: megmutatom, hogy meg fogja bánni még a pillanatot is, amelyben elhatározta, hogy golyóstollat vesz a kezébe!” /Timpul…, szept. 4. / írta Zeno Millea. A Gyergyói Székely Tanács állásfoglalásában felháborodva reagál a sajtóban közzétett fenyegetésre: „Íme, Szerbia és Montenegró után, ahol a vajdasági magyarok sorozatos etnikai támadásoknak, atrocitásoknak vannak kitéve, most (…) Romániában fenyegetnek meg létében és intellektuális mivoltában egy olyan magyart, aki szóvá merte tenni a magyarok és történelmük sorozatos gyalázását. – Így készül Románia integrálódni az Európai Unióba?" /Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10.

Antal István személyében új igazgatója van Kőrösfőn az iskolának. Idén indul az informatika tanítás. Az ehhez szükséges felszerelést – öt számítógépet – pályázat útján, illetve külföldi segítséggel szerezték be. Kőrösfőn 75–80 magyar gyerek van, az iskolát, óvodát sikerült felújítani. – Nyárszón 12 gyermekkel ismét beindult a magyar óvoda. /F. I.: Kőrösfő. Új iskolaigazgató a községközpontban. Tizenketten a nyárszói magyar óvodában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A tanévkezdésre sikerült az iskolákban a szükséges javításokat elvégezni, újdonság, hogy idéntől három számítógép is a tanulók rendelkezésére áll, tájékoztatott Demjén Katalin, Oláhbaksa alpolgármestere. A község területén most folyik az ivóvíz bevezetése. /F. I.: Oláhbaksa. 3 számítógép az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A helybeli és környékbeli magyar fiatalokat kívánja összefogni a Vajdahunyadon nemrég megnyílt Magyar Ifjúsági Internet Klub, amely a település Magyar Házában működik – tájékoztatott Takács Attila, a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács elnöke. Eddig tíz darab számítógéppel, egy nyomtatóval, egy fax-telefonnal és irodai kellékekkel sikerült ellátni a klubot. Ingyenes számítástechnikai tanfolyamot is szerveznek. /Magyar Ifjúsági Internet Klub nyílt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kőműves Éva nyílt levelet intézett Szász Jenő polgármesterhez, leszögezve, hogy magyarság parlamenti bejutása a Szász Jenő által vezetett megosztottság miatt veszélyben van, ez az összmagyarság elleni vétek. /Kőműves Éva: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Fontos a Szabadság kezdeményezte aláírásgyűjtést a kábeltévé-társaságok részére, hogy több magyar nyelvű műsor legyen. Érdekes, hogy ezt is egy újság kezdeményezi, és nem az RMDSZ. Az olimpia ideje alatt az MTV 2 minden sportadást beszüntetett, helyette a Napkelte és a Napnyugta műsorokat sugározta. Igaza van annak, aki jogosan azt állítja, hogy mi, külhoni magyarok ne számítsunk az anyaország támogatására, mert ők érzelmileg távol állnak tőlünk, írta keserűen Korodi Zoltán. A Duna tévé sem az, aminek indult, most az MTV befolyása alatt áll. /Korodi Zoltán: Még egyszer az MTV-ről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Zimándújfalu magyar iskolájába hat gyereket írattak idén a magyar első osztályba, az alsó tagozatra 25, az V–VIII. osztályba 49 diák jár. Halász Ágnes igazgatónő kifogásolta, hogy nincs az iskolának tornaterme. Most kapta a hírt arról, hogy a jövőben állami költségvetésből tornatermet építenek. /(nagyálmos): Tornaterem a zimándújfalusi magyar iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./