"Március 9-én 18 kolozsvári református teológiai hallgató indult szórványmisszióba Temes és Hunyad megye gyülekezeteibe. Egy négytagú csapat a Szászváros melletti Lozsádra érkezett, egy másik négytagú pedig Vajdahunyadra és a mellette fekvő Hosdátra. A másik csoport a Bega menti falvakban szállt meg és Igazfalván, Bodófalván és Szapáryfalván, valamint Lugoson szolgáltak. A harmadik csapat Zsombolya missziói egyházközségben és a hozzá tartozó településeken végzett ünnepi szolgálatot. A misszió vezetője Vetési László kolozsvári szórványügyi előadó az ősz óta lelkész nélküli Végváron, valamint a vele szomszédos Ötvösdön látta el szolgálatot. /Kolozsvári teológusok Temes és Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./"

"A kedvezménytörvény módosítása ellen a Csoóri Sándor költő által február közepén meghirdetett aláírás-gyűjtési akció íveit eddig 40 ezer magyarországi és 65 ezer kárpátaljai magyar hitelesítette kézjegyével. Márc. 10-én Csoóri Sándor a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek - köztük a Hajrá Magyarországért Mozgalom, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - képviselőivel sajtótájékoztatót Budapesten. Csoóri Sándor szerint a kedvezménytörvényben biztosított segítségek nem politikai jellegűek, hanem az egyetemes kultúrát szolgálják. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a magyar nemzet egységét jelképező törvény kérdésében "nincs középút". Hangoztatta: nem lehet feladni azt az alapelvet, melynek lényege, hogy a magyarok éppen magyarságuk miatt segítenek határon túli testvéreiken. Csoóri Sándor hozzáfűzte, létezik egy harmadik út is, az autonómia, amelyet ha megkapnának a határon túli területen élők, akkor nem lenne szükség a törvényre. Az író elmondta: az összegyűjtött aláírásokat a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén adják át a testületnek, valamint lehet, hogy a dokumentumokat eljuttatják a parlamentnek is. Megjegyezte: a Felvidéken és a Vajdaságban is folytatják az aláírásgyűjtést, de ezekről a területekről egyelőre nem érkezett még összesítés. /Százezer aláírás a kedvezménytörvényért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Marosvásárhelyen szervezi meg az RMDSZ a márc.15-i központi ünnepségét. Híre kelt, hogy egyesek megzavarni készülnek az ünnepséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke leszögezte, nem fognak a provokációknak felülni. Brassai Zsombor ügyvezető elnök hallotta: diákokat igyekeznek beszervezni, hogy megzavarják ezt az ünnepséget. Brassai Zsombor szerint a Polgári Körök találkozóján elhangzott néhány zavarják meg a márc. 15-i rendezvényt. Kelemen Atilla kifejtette: nem szeretné, ha Maros megye, a romániai magyarság engedne a megosztó kísérletnek, ami sajnos az anyaországot megosztja az utóbbi időben, "s amit egyesek itt is szorgalmasan kopírozni próbálnak." /Mózes Edith: Az ünnep emberi és nemzeti méltóságunk próbája is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./"

"Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./"

"Márc. 7-9. között háromnapos felkészítő tanfolyamon vettek részt Parajdon azok a szállásszervezők és vendéglátók, akik a falusi turizmus területén fejtik ki tevékenységüket. A felkészítő tanfolyam szervezője magyarországi részről Orosz Sándorné, a József Nádor Szakképző Iskola igazgatóhelyettese volt. A tanácskozás közös konzultációval zárult. /Deáky András, Gyimesbükk: Szállásszervezők és vendéglátók tréningje Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"

"Ippről sok szó esik, főként a román sajtóban, a sajnálatos 1940-es incidens miatt, amikor valaki(k) esztelenül szembe akart(ak) szegülni a bevonuló magyar hadsereggel. Ipp ad otthont a képzőművészeti alkotótábornak, amelyre elsősorban fiatal, pályájuk elején álló művészeket, jelölteket és szilágysági művészeket toboroznak, munkáikkal elviszik majd az IPPART üzenetét. Hét éve léptek először a közönség színe elé az azóta is minden esztendőben táborzáráskor, a Szent István napján megnyitott kiállításon bemutatják az ippi táborban készült alkotásokat. Most volt a hagyományos kolozsvári bemutatkozásuk a Gy. Szabó Béla Galériában. /Szabó Zsolt: A VI. IPPART. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Március 15. a világon élő minden magyar ünnepe, de mindemellett a szabadság, a testvériség és egyenlőség üzenetét hordozza más népek számára is. Ez a nap a népek közötti egyetértésre és békés együttélésre emlékeztet" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Markó Béla beszámolt arról, hogy márc. 22-én Országos Önkormányzati Konferenciára kerül sor Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke külön kitért a konferencia meghívottainak névsorára is, amelyből kiemelte Lamperth Mónika magyar belügyminisztert valamint Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert. A Reform Mozgalom megalakulása Markó Béla szerint azt bizonyítja, hogy az RMDSZ radikális platformja krízishelyzetben van: hangsúlyosabbá vált megosztottsága, egyik része az RMDSZ-en belül akar maradni, másik része meg a kiválást szorgalmazza. Hozzátette, hogy az RMDSZ platformjainak jogukban áll ilyen jellegű mozgalmakat létrehozni, vagy platformjaikat megszüntetni. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot kivizsgáló parlamenti albizottságnak a tanács feloszlatására vonatkozó döntésével kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy az albizottság nem működött teljes mértékben törvényes keretek között. Ennek megalakításában megszegték többek között a Parlamentnek azt a szabályát, amelynek értelmében, minden parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát a bizottságban. Az RMDSZ-nek nincs egyetlen képviselője sem vett részt az albizottság munkálataiban. Nem megoldás a tanács feloszlatása - fogalmazott az RMDSZ politikusa. /RMDSZ sajtótájékoztató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"Az erdélyi magyar közösségben nem az ideológiák mentén, hanem a magyar kormány által kedvezményezett és hátrányosan megkülönböztetett csoportosulások között történt szakadás - állapította meg legutóbbi számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ című hetilap. A lap főszerkesztője, Stanik István kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a pluralista nézetek együttélését a kisebb-nagyobb viták ellenére hosszú éveken át lehetővé tette az RMDSZ. - A szembefordulást a Fidesz-kormány idézte elő azzal, hogy az általa preferált Reform Tömörülést és a Tőkés László által képviselt csoportosulást megkülönböztetett politikai és anyagi támogatásban részesítette. Ebben az időszakban az RMDSZ vezetőségének az Erdélybe került támogatások mindössze hét százalékába volt beleszólása, a többiről Budapesten döntöttek. Becslések szerint, hétmilliárd forintra tehető az a pénz, amivel az Orbán-kormányhoz közel álló erdélyi klientúra "projektjeit" támogatták - írta a szerző. A kommentár szerint az RMDSZ legitim vezetése visszanyerte, belső ellenzéke pedig elvesztette hatalmi pozícióit és ebben a helyzetben már sem a Reform Tömörülés, sem Tőkés László nem találja helyét. A legjobb védekezés a támadás elvét alkalmazva, frontális támadást indítottak az RMDSZ ellen, de nem sikerült megakadályozni a szövetség kongresszusának összehívását, és bekövetkezett, amitől féltek: elsöprő győzelmet aratott az a vonal, amelyet Markó Béla, a szövetség elnöke fémjelez, ezzel szemben (Tőkés számára) az utolsó hatalmi pozíció, a tiszteletbeli elnöki tisztség is elveszett. - Körvonalazódik az új stratégia: alakítsunk polgári köröket, hozzunk létre Reform Mozgalmat, alakítsuk meg a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzati Tanácsát, szervezzünk lakossági fórumokat. Egyfajta forradalom, az egységbontás forradalma kezdődött, a "forradalmi alaphangot" pedig a március 14-re, Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórum adja majd meg - hangsúlyozta a kommentár. /Erdélyi magyar közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./"

"Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Temesváron márc. 10-én ülésezett a megyei TKT. Arról határoztak, hogy máj. 17-én küldöttgyűlésen választanak képviselőt a Temes megyének fenntartott két SZKT-helyre, ugyanakkor ez a testület szavaz az új területi RMDSZ-elnök személyéről is. Temes megyének mindössze négy hely jut a 146 tagú új SZKT-ban, ebből egy-egy alanyi jogon jár a parlamenti képviselőnek (Toró T. Tibor) és a területi elnöknek (Halász Ferenc), a verseny tehát csak két helyért folyik. SZKT-tagságra pályázhat az, aki legalább három hónapja tagja az RMDSZ-nek vagy valamelyik társult szervezetnek, legalább ötven RMDSZ-tag támogatását élvezi. /P. L. Zs.: Közvetve választanak SZKT-tagokat és megyei RMDSZ-elnököt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./"

"A Postafiók rovat közölte Kovács Albert olvasó levelét, aki elítélte az RMDSZ kettészakadásán munkálkodókat. Sárdobálás, lejárató rágalom, kampány, vehemens és hazug megnyilatkozások, ellenrendezvények szervezése és szövetségesek verbuválása - mindezt a belső ellenség - nem ellenzék végezte. Mégis megmaradt a magyar érdekvédelmi szervezet egysége. A levélíró kiállt Markó Béla programbeszéde mellett: nagyszerű program. Kovács Albert minősített: Németh Zsolt fidesz-főideológus egy polgári párt alakítását körvonalazza az RMDSZ kettéosztásával. Továbbá keményen bírálta a Fideszt: "négy éven keresztül a magyar adófizetők pénzét is jól tudták osztani maguk, rokonok, barátok és szimpatizánsok közt." /Kovács Albert, Tasnád: Atyáskodás és / vagy megosztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Hasonló hangnemű írások sorakoznak a Postafiók rovatban."

"Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Erdély és a Partium minden részéről várnak résztvevőket a Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórumra. A rendezvényen megalakítják a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának kezdeményező-bizottságát. "Romániai magyar közképviseleti szervezetünk eredeti egységének szellemében a kolozsvári fórumra mindazokat elvárjuk, akik erdélyi magyarságunk eme eredeti és máig érvényes célkitűzését nem tagadták meg, és vele azonosulni tudnak. Nemzeti érdekazonosságunk teljesség iránti igényével hívjuk meg a Márciusi Fórumra és ünnepi rendezvényeinkre a polgári, egyházi és a politikai élet köréből és képviseletében mindazokat, akik az erdélyi magyar önkormányzat ügyét magukénak vallják, és létrehozásáért erkölcsi és politikai kötelezettséget vállalnak" - tartalmazza a mai fórum alkalmából kiadott közlemény."Megfigyelői" szándékkal vesznek részt a Márciusi Fórumon, valamint március 15. alkalmából az RMDSZ által szervezett ünnepségeken a Nagy-Románia Párt (PRM) parlamenti képviselői. Petru Calian, a PRM Kolozs megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ, valamint a Tőkés László református püspök hívei által március 14-15-ére meghirdetett rendezvények veszélyt jelentenek az ország biztonságára, és erősítik az etnikumok közötti feszültségeket." A PRM kész tájékoztatni a román hatóságokat. /Fórum az önrendelkezés jegyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 12-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában vitaestet tartottak az erdélyi magyarság demográfiai távlatairól a kutatók. A szakmai tanácskozás kiindulópontjául a Magyar Kisebbség folyóirat legutolsó, demográfiai-népszámlálási súlypontú száma szolgált. Székely István és Bárdi Nándor bevezetője után Veres Valér, Horváth István, Magyari Tivadar és Kiss Tamás szociológusok, valamint Szilágyi N. Sándor nyelvész fejtette ki véleményét, elsősorban Varga E. Árpád vitaindító tanulmánya nyomán. A szociológusok szerint az eddig ismertté vált adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az erdélyi magyarság fogyásának okairól világos képet alkothassanak. Átfogóbb vizsgálatok, nyelvészeti, szociolingvisztikai tanulmányok is kellenek annak megértéséhez, hogy miképpen adják fel egyes csoportok fokozatosan az anyanyelvüket. A kivándorlás nem csupán fogyást jelent, hanem a népességstruktúra rendkívül hátrányos megváltozását is. /Kevés a valós folyamatelemzés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Szatmári Friss Újság szerkesztőségét felkereste néhány magyar nemzetiségű azzal, hogy többszöri próbálkozás után sem engedték át őket a román-magyar határon. A határőrök kérték, hogy mutassák fel a pénzt, ez megtörtént, ennek ellenére nem engedték át őket Magyarországra. Annyit mondtak, hogy biztosan dolgozni mennek, ezért fordították vissza őket. Többször hallani hasonló panaszt. Az újságíró elkísérte őket, akkor átmehettek, de megjegyezték, csakis azért sikerült átkelniük, mert újságírókkal együtt utaztak. Az újságíró kérdésére a határrendészeten azt válaszolták, hogy minden további nélkül át kell engedni az utazókat, nem lehet megtagadni a kilépést azért, mert feltételezik, hogy az utazó munkavállalás céljából megy külföldre. /T. L.: A határrendész ránézésre dönti el, hogy kit enged át és kit nem? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Lincshangulat alakult ki a Bákó megyei Külsőrekecsinben azt követően, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elkezdte gyűjteni a szülők kérvényeit a magyar nyelv iskolai oktatása bevezetésére. A rekecsini csángókat Eugen Ciuraru plébános bujtotta fel a magyar nyelv iskolai tanítása ellen azzal, hogy prédikációiban a magyartanulást halálos véteknek, a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatást pedig júdáspénznek nevezte. Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő szerint csak hitelesített kérvényekkel lehet bevezetni a magyar nyelv iskolai tanítását. - Nem adjuk el a gyerekjeinket a faluból! Egy sem akarja eladni, de nem veszik számát - válik ki egy öregasszony hangja a külsőrekecsini templom előtti hangzavarból. "Ki engedte meg, hogy ide jöjjenek? Mutissa az igazolványát!" - von felelősségre egy másik. Egy férfi megpróbálja kirángatni kezemből a riportermagnót azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy földhöz csapja. "Menjenek a magyarokhoz filmálni (filmezni)! Ne jöjjenek ide!" "Miért vitték el az asszonyokat Bákóba a notárhoz (közjegyzőhöz)?! - von felelősségre egy harmadik asszony. - Hogy ott szemnálják meg (írják alá) a gyerekek eladását?!" "Nem adjuk oda a magyaroknak a gyermekeinket!" - ékes, archaikus csengésű magyar nyelven hangzik több irányból is a kiabálás. Aztán egy középkorú férfi érkezik a helyszínre nagy határozottsággal. "Pleaca de aici, mai (Tűnés innen!) - szólít fel immár románul. A férfi kijelenti, hívta már a rendőrséget. Kövek helyett jéggöröngyöket, hógolyókat dobnak utána. Döbbenetes, hogy magyarul lázadnak a magyar nyelv ellen. A székelyudvarhelyi filmesek megjöttek, de hamar menni kényszerültek. A miséről kijövő felbőszült tömeg a kocsijuk felborításával fenyegetett. A külsőrekecsiniek tántoríthatatlan viselkedésére történelmi példa is akad. 1949 márciusában történt a kommunista hatóságok Carol Susan plébánost próbálták letartóztatni, ám a falu közösségével találták szembe magukat. Elpáholva tért vissza Bákóba a pap elfogására kiküldött Szekuritáté-különítmény. A rekecsini ellenállást csak a hadsereg bevetésével, és Anton Benchea kántortanító főbelövésével sikerül megtörni. Ennek az eseménynek az évfordulójára hívták a templomba a híveket március 12-én reggelre. - Ciuraru Eugen plébános a múlt héten a mise végén halálos véteknek mondta a magyar nyelv tanulását - magyarázza Szarka Péter, a magyartanítás ügyének egyik helyi kovásza. A pap azt is mondta, vigyázzanak az emberek, mert egy pohár italért eladják a gyermekeiket. Azt mondta, az is vétek, ha Erdélybe adják őket iskolába. Szóba hozta a magyar igazolványokat és az oktatási-nevelési támogatást is. Azt mondta, adják vissza a pénzt, mert ez júdáspénz. A faluban egyébként körülbelül százan kérvényezték a magyar igazolványt. A húszezer forintnak megfelelő összeget egyetlen családnak vitte ki eddig a posta. A plébános oltár előtti kifakadása azt a tanácskozást követte, amelyre március másodikán 80 gyermek szülei gyűltek össze. Három nap múlva 12 szülő egy kisbusszal el is utazott Bákóba, hogy közjegyző előtt nyilatkozza: kéri gyermekei számára a magyar anyanyelv iskolai tanításának a bevezetését. A többi szülő számára további kisbuszos "kirándulásokat" terveztek az oktatási program képviselői. "Ezt a módszert tavaly kísérleteztük ki, akkor bevált - magyarázza Hegyeli Attila programvezető. - Így sikerült elérni, hogy Klézsén és Pusztinán az ősz óta immár az iskolában is tanítunk. Éveken át azon bukott el a magyartanítás iskolai bevezetése, hogy amikor a szülők bevitték a kérvényt az igazgatóhoz, vagy megfélemlítette, vagy lebeszélte őket a szándékukról. Ezért nem gyűlt össze soha elég aláírás. Ha pedig összegyűlt, akkor a tanfelügyelőség derítette ki, hogy nem hitelesek. Így viszont a szülőknek nem is kell találkozniuk az iskolaigazgatóval, a tanárokkal. A hitelesített kérvényeket ajánlott levélben, tértivevénnyel küldjük el a tanfelügyelőségre, és ezzel tulajdonképpen minden olyan személyes kontaktust kiiktatunk, amely megfenyítésre vagy megfélemlítésre adna lehetőséget." Külsőrekecsinben egyébként immár kilencéves hagyománya van az iskolán kívüli magyaróráknak. A kilencvenes években nyaranta magyarországi vendégek foglalkoztak az itteni gyermekekkel. Idővel aztán állandósult a program. A Szarka-portára az elmúlt hónapokban 117 gyermek járt több váltásban iskolán kívüli foglalkozásra. "Írunk, olvasunk, rajzolunk, játszunk - világosít fel Szarka Felicia, a botcsinálta tanítónő. - Az biztos, hogy itt mindenki jól érzi magát. Különben nem jönne." A tanítónő elment a paphoz, hogy próbáljon beszélni vele, de az háromszor is becsapta előtte az ajtót. Egy órával a mise befejezése után már eloszlott a tömeg a templom előtti térről. Gazda Árpád újságíró csengetett a plébánia ajtaján, nem érkezett válasz. Kinyitotta az ajtót, Ciuraru plébánossal találta szemben magát. Gazda kísérletet tett arra, hogy elmondja, miért keresi, de a pap már rákiáltott: "Iesi afara, mai! Pleaca de aici imediat!" (Kifelé! Tűnés innen azonnal!) Csendőrpertut használt a harmincas korosztályhoz tartozó pap, és bevágta az ajtót. "A feudalizmus korát idézik az itteni viszonyok - magyarázza később az autóban Hegyeli Attila. - Az egyszerű falusi emberek nem is gondolkoznak, vakon igazodnak a pap elvárásaihoz." Az iskolában Laura Dumitru igazgatónő indulattal válaszolt: "Márpedig ebben az iskolában semmiféle magyaróra nem lesz! Efelől biztosíthatom!" Később hozzátette:. "Ezek a gyermekek románul sem tudnak. Tudja, mennyit bajlódunk a román nyelv megtanításával is az elemi osztályokban?" Végül mégis elismerte, ha törvényesen kérvényezik, nem tehet mást, mint hogy befogadja a magyarórákat az iskolába.A törvényességet hangsúlyozta néhány órával később Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő is a bákói hivatalban. Klézsén Hegyeli Attila tanár magyarórák reggel hétkor kezdődnek, mert csak így lehetett megoldani, hogy a különböző osztályokba járó gyermekek valamennyien jelen lehessenek. /Gazda Árpád: "Nem adjuk el a magyaroknak a gyermekeinket!" = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Fennállásának tízéves évfordulója megünneplésére készül a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, jelezte Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. Visszaemlékezett: gyermekkora óta kapcsolatban állt a könyvvel, mert édesapja saját könyvtárral rendelkezett, és olvasótábort szervezett maga köré. Tőzsér József a hatvanas évek óta foglalkozik könyvterjesztéssel, később az állami könyvterjesztő vállalatnál országos terjesztést, hálózatot épített ki, továbbá a Könyvet postán szolgálat, amelyet Beke György Tőzsér-postának keresztelt el. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó sorozatai, a Bibliotheca Transsylvanica, a Nobile Officium, a Műterem, a Mesevonat, az Emlékirodalom, az Erdély hegyei, a Technikatörténet nagy érdeklődésre tartanak számot. Évente negyven-ötven író-olvasó találkozót szervezett. A tízéves évfordulót rendezvénysorozattal ünneplik. A megnyitóra márc. 31-én kerül sor a Csíki Játékszín termében, megnyitóbeszédet mond dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Gálfalvi Zsolt, a Román Írószövetség alelnöke. A következő napokban író-olvasó találkozók lesznek, "A könyv útja a szerzőtől az olvasóig" című kiállításon kéziratokat, könyvillusztrációkat és a kiadónál megjelent 225 könyvet mutatják be. /Ferencz Imre: Könyv, szerző, olvasó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./"

"Február végén Temesvárra és Nagyváradra látogatott Szatmárnémetiből a Katolikus Férfiak Szövetsége. Mindkét városban istentiszteleten vettek részt, utána pedig a szövetség munkáját népszerűsítő beszélgetést folytattak új tagok toborzása érdekében. A szövetség legutóbbi akciója a március 7-i gyertyás körmenet volt, ahol tagjaik a Caritas és a Békehadtest (Peace Corp) képviseletében megjelentekkel tüntettek az erőszak különböző formái ellen. /B. É.: Bővül a katolikus férfiszövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Katonai helikopter körözött márc. 14-én délben a Kolozsváron tartott ökumenikus istentiszteletre gyülekezők feje fölött. A helikopter több alkalommal, mintegy 50 méteres magasságban húzott el a Szent Mihály-templom felett, sötétzöld törzsén világosan látszott a katonai jelzés. A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren nem tudtak a helikopterről, innen a IV. Hadtesthez irányítottak. Iacob Dragos katonai szóvivő sem tudott a gépekről, viszont megadta a Légierő Vezérkarának bukaresti számát. Onnan Liliana Tanase szóvivő számát kaptuk meg, aki visszairányított a szolgálatos tiszthez, de hozzátette, nem tud arról, hogy a légierő helikopterei küldetésben lettek volna Kolozsvár környékén. A vezérkar szolgálatos tisztje végül az aranyosgyéresi légitámaszponthoz irányított, az ottani szolgálatos tiszt szintén nem tudott a helikopterről. /Honnan jött a gépmadár? = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Két hónappal meghosszabbították az államosított ingatlanok visszaigénylésének határidejét a legutóbbi kormányülésen. A sürgősségi kormányrendelet értelmében az egykori tulajdonosok vagy örököseik május 14-éig nyújthatják be a tulajdonjogot igazoló iratokat.A kormány azért jelölt ki újabb határidőt, mert a 2001/10-es visszaigénylési törvény alkalmazását felügyelő testülethez mintegy 1600 kérés érkezett, amelyekben az igénylők jelezték, nem sikerült még azokat az iratokat beszerezniük és mellékelniük, amelyek igazolják, hogy a néhai ingatlantulajdonos örökösei. Az államosított ingatlanok visszaigénylését a 2001/10-es törvény szabályozza. A rendelet kimondja, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22. között, valamint a 1940/139-es törvény értelmében önkényesen elkobzott ingatlanokat eredetileg 2002. február 14-éig lehet visszaigényelni, de ezt a határidőt később több ízben is módosították, legutóbb 2003. március 14-ére. A 10/2001-es törvény szerint az elkobzott ingatlanokat természetben adják vissza, illetve ha ez nem lehetséges, a tulajdonosok pénzbeli kárpótlásban részesülnek. /Plainer Zsuzsa: Kitolták a visszaigénylési határidőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Két napra a csíkszeredai Sapientia Egyetemre költözött a Pilvax kávéház. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére az egyetem előterében márc. 14-én kávéházat rendeztek be, ahol kávéval, teával kínálták a fiatalok az ide betérőket. Az ünnepi hangulat megteremtését az itt kifüggesztett Nemzeti dal és a márciusi ifjak 12 pontja szolgálta, a szervezők különböző programokról is gondoskodtak. Kokárdát készítettek a fiatalok, hogy azokat majd a délutáni programok résztvevőinek adják át. Délután szavalóestet tartottak, majd gitárest szórakoztatta a csíkszeredai Pilvax kávéház vendégeit. /Pilvax kávéház a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"

"A Fidesz 15 évvel ezelőtt keltezett alapító dokumentumában már megjelent a határon túli magyarság iránti felelősségérzet és kötelesség-vállalás - jelentette ki Németh Zsolt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke márc. 14-én a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínén tartott előadást nemzetpolitikai kérdések az új helyzetben témával. A lakossági fórumot a Reform Mozgalom szervezte. Németh Zsoltot az intézmény egyik alapítójaként köszöntötte Györffy Jenő, az EMTE csíkszeredai karainak kancellárja. A szervezők nevében Papp Előd csíkszeredai alpolgármester kérte fel szólásra a vendéget. Németh Zsolt előadása során az egyetem alapításának és fejlesztésének szükségességéről szólt, megjegyezve, hogy továbbra is prioritás kell maradjon az állami magyar egyetem létesítése. Mint mondta, a jelenlegi magyar kormányzat politikája ellentmondásos jellegű a státustörvény kérdésében. A magyar rendszerváltástól eltelt tizenöt évet értékelve elmondta, hogy ebben az időszakban mélyreható változás ment végbe. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, majd Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a trianoni határok lebontását eredményezi. /Sarány István: Németh Zsolt a magyar nemzetpolitikáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"

"A hetven éve született Sükösd Ferenc /Alsósófalva, 1933. márc. 3. - Marosvásárhely, 1972. december/ festőművész. Tragikusan távozott /gázmérgezésben halt meg/, alkotóereje teljében. Legutóbb tavaly nyáron Budapesten, az Ernst Múzeumban a Felezőidő - Romániai magyar művészet 1965-75 című nagy sikerű kiállításon mutatták be erdélyi tájkompozícióját. /(nk): Hetven éve született Sükösd Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./"

"Márc. 14-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban Kozma Dezső egyetemi tanár, a kötetek szerzője bemutatta a nemrég megjelent Ady Endre-, Arany János-, Madách Imre- és Mikszáth Kálmán-monográfiákat. A magyar irodalom szakos pedagógusok tanácskozása keretében zajló könyvbemutatót követően a Református Gimnázium diákjai nagysikerű Ady-műsort mutattak be. /(anikó): Kozma Dezső egyetemi tanár könyvbemutatója Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./"

"Mircea Geoana külügyminiszter márc. 14-én kijelentette, hogy a Günther Verheugen által Romániával kapcsolatban elmondottakhoz hasonló kijelentéseket higgadtan kell kezelni, akár az Európai Bizottság vagy az EU tagállamainak, akár az Egyesült Államok vezetőitől származnak. Az AFP hírügynökség szerint Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa márc. 13-án csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária támogatják az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak szüksége van ezekre az államokra. A román külügyminiszter kifejtette, Verheugen megjegyzései illeszkednek a legutóbbi bukaresti látogatása során a román vezetéssel folytatott megbeszélések keretei közé. "Mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok, és általában a nemzetközi közösség számára nyilvánvaló, hogy közelednek az iraki válságról szóló vita döntő mozzanatai, ezért számítunk rá, hogy ebben az időszakban intenzívebbé válnak az európai országok álláspontjaival kapcsolatos nyilatkozatok", mondta Geoana. A külügyminiszter hozzátette, az iraki helyzet kapcsán Románia egy közös európai álláspont mellett száll síkra, ezt bizonyítja az is, hogy Románia mindig magáévá tette az EU közös álláspontját, legutóbb két nappal korábban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában. /Verheugen kijelentéseit higgadtan kell kezelni. Mircea Geoana válasza a bővítési biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ "

"Kolozsváron márc. 15-én a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt lelkész tartott rövid áhítatot, majd Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. A kolozsvári Református Kollégium ünnepi műsora következett, majd az emlékezők a Petőfi utcai Biasini szálló elé vonultak, ahol a hagyományoknak megfelelően ünnepi beszédek hangzottak el. Boros János alpolgármester után Kónya-Hamar Sándor beszélt, aki elmondta: ma sem akarunk mást, csak méltó, biztos, alkotó, építő életet itt, Kolozsváron is. Hangsúlyozta: ki kell mondani végre a történelmi igazságot, mert nem igaz például az, hogy a magyar szabadságharcnak negyvenezer erdélyi román áldozata volt. Ezzel szemben az az igazság, hogy az erdélyi diéta 1848. május 29-én kezdődő, Kolozsváron tartott ülése után első igazságként mintegy negyvenezer román erdélyi szabadult fel a jobbágyi sorsból. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét olvasta fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor így fogalmazott: - Furcsa pillanatban ünnepelünk most itt százötvenöt év után. Éjjel katonai repülőgépek szállnak át a város felett, a határtól néhány kilométerre maffiózók ölnek meg miniszterelnököket, régi barátok ugranak egymás nyakának, nemcsak itthon, hanem a nagypolitikában is, egyszóval a háború spektruma néz elénk. Vekov Károly képviselő hangoztatta, azt hitték, 1989 decembere óta eltűnt a cenzúra és az elhallgattatás, azonban most megpróbáltak ünneplő hangokat elhallgattatni, ünnepléseket megakadályozni, és mindezt március idusán. A márc. 14-i fórumról szólva, a képviselő kijelentette: a Márciusi Fórum remélhetőleg új korszak kezdetét jelzi. A hosszú hallgatásnak és apátiának véget kell vetni. Végül a tömeg a Házsongárdi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták a Honvéd obeliszket. /Papp Annamária: Egymással élni testvériségben. Március 15-i ünnepségek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"