"Huszonkét év óta nem volt ilyen mértékű gyógyszerhiány Székelyudvarhelyen a kórházban, állította Oláh József, az intenzív osztály vezető főorvosa. Tűk, érzéstelenítők, altatószerek, oldatok...valamennyi hiánycikk ma a kórházban. A nemcsak Udvarhelyszéket, de a környező megyék lakóit is ellátó, szakmailag jól felkészült orvosokkal tevékenykedő udvarhelyi kórház adóssága több mint 30 milliárd lejre rúg. Balázs Piroska, a kórházi gyógyszertár főgyógyszerésze az elmúlt hetekben segélykérő levelet küldött a sajtónak. A helyzetet ismertették valamennyi fórumon, pénz azonban sehonnan nem érkezett. A vészesen eladósodott székelyudvarhelyi kórház évek óta a jószívű adakozók - a helyi egyházak, a vállalkozók, a helyi Caritas szervezet és a Mallersdorfi Ferences Nővérek - segítségével tud csak létezni, Nagy Ágnes ápoló igazgató is megerősítette: "Két éve nem vásárolt a kórház pelenkát, lepedőt, pokrócot, tisztítószert, tápszert. A legtöbb ilyen jellegű fogyóanyaggal a ferences nővérek látnak el bennünket."/Fábián Kornélia: A székelyudvarhelyi városi kórház kórlapja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"A második versenyvizsga eredményeképpen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatói tisztségét Kolozsi Kilián, a színház fiatal színésze tölti be. /(Bajna György): Új igazgató a Figura élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./"

"Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ "

"XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Ion Iliescu elnök az Otopeni repülőtéren fogadta a királyi párt. Svédország királya és a román államfő négyszemközti megbeszélést folytatott a Cotroceni palotában, ezt követően kitüntetéseket adtak át egymásnak. /Bukarestben a svéd király. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Újabb viszályra ad okot a két ifjúsági ernyőszervezet, a MIT és a MIÉRT között a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány ifjúsági szaktestületének összetétele. A MIT azt vetette a MIÉRT szemére, hogy kisajátította a két testületet, és ezáltal csökkenti az RMDSZ politikáját ellenző ifjúsági szervezetek pályázási esélyeit. A két alapítvány kuratóriumának, illetve alkuratóriumának tagjai természetesnek tartják, hogy az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT uralja az ifjúsági szaktestületeket. A Communitas Alapítványt azzal a céllal hozta létre az RMDSZ, hogy a Kisebbségi Tanácson keresztül a romániai költségvetésből a kisebbségeknek szánt évi pénzösszeget pályázati úton az erdélyi magyarság különböző intézményeinek, szervezeteinek szétossza. A MIT erre hivatkozva sérelmezi, hogy egyetlen tagja sem kapott helyet az alapítvány ifjúsági szaktestületében. Nagy Zsolt, a Communitas kuratóriumának tagja, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke természetesnek tartja, hogy az alapítvány szaktestületeibe az RMDSZ-hez közel álló személyek kerüljenek.A Krónika felvetésére, miszerint Markó Béla RMDSZ-elnök, az erdélyi alkuratórium elnöke többször is bírálta a régi, MIT-es többségű szaktestület egyszínűségét, ennek ellenére az új testület is egyszínűvé sikeredett, Kelemen Hunor pontosítani kívánt. Mint mondta, Markó bírálata nem a testület összetételére, hanem döntéseinek egyszínűségére vonatkozott. /ifj. Cseke Péter: Ki osztja az ifjúságnak szánt pénzeket? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./"

"A bukovinai székelyek ragaszkodnak a hagyományokhoz, ápolják a múltból átmentett szellemi kincseket. Hiába szórták szét őket a szélrózsa minden irányába, a bukovinai székelyek falvai között szoros a kapcsolat. Ebben nagy szerepe van a budapesti székhelyű Bukovinai Székely Szövetségnek, amely évről évre megrendezi a nagy székely találkozókat, mesevetélkedőket. Szabó Juliannát, a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetőjét idén januárban választották be a Székely Szövetség 12 tagú vezetőségébe. Elmesélte, hogy augusztusban az aldunai bukovinai székelyek (Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza) rendeznek nagy székely találkozót, melyre a csernakeresztúriakat is meghívták. Szabó Julianna két esztendeje vezeti a Hagyományőrző Egyesületet, amely kilenc esztendővel ezelőtt alakult meg a Hunyad megyei Csernakeresztúron. Azóta télidőben hetente gyűlnek össze a csoport tagjai bukovinai és dél-erdélyi táncokat, dalokat tanulni. Jelenleg 35 tagú a csoport, a legkisebbek alig töltik a nyolcat, az idősebbek már hatvan felé járnak. /(GBR): Csernakeresztúri hagyományápolók. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./"

"Bereckben a római katolikus egyházközösség, a Gábor Áron Alapítvány és a Művelődési Központ őrzi az önazonosság-tudatot is. Bereckben templomuk alapkő-letételének 200. évfordulójára készülnek /az előzőt az 1802-es földrengés pusztította el./ A templom históriájának megírására Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár vállalkozott, aki Bereck és Háromszék históriájának egyik legjobb ismerője. A Gábor Áron Alapítvány tevékenységének 12. esztendejébe lépett. Khell Ödön tanár és az alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, ennek eredménye az emlékház megteremtése és a Gábor Áron szobrának felállítása. A helyi Művelődési Központ vezetője Balogh András, értékes helyi történelmi, irodalmi és közművelődési kiadványok szerkesztője és írója. A művelődési centrum rendezvényeinek jellege messze túlmutat Berecken, a kisrégió határán. Balogh András a Berecki Harangszó című helyi kiadvány legújabb számán végezte az utolsó simításokat. /Kisgyörgy Zoltán: Tavasz Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./"

"Idén a Kárpát-medencei magyar képzőművészek közül Jakobovits Miklós nagyváradi festőművészt részesítették Munkácsy-díjban. Eddig Jakobovits Miklóson kívül a nagybányai Véső Gusztáv és az ugyancsak nagyváradi Ujvárossy László kapta meg a Munkácsy-díjat. /Munkácsy-díj Jakobovits Miklósnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"

"Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./"

"Szatmárnémetiben a Kölcsey Napok alkalmából szervezett író-olvasó találkozó vendégeke volt Kocsis István, a vidékről származó drámaíró. Nagy Gyula magyartanár elmondta, hogy az iskola egykori tollforgatói közül sokan váltak neves írókká és költőkké. Ezek többsége Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Magyarországra vagy nyugat-európai országokba költözött. Kocsis Istvánnak meghatározó élménye volt az erdélyi színjátszással való találkozás. Két és fél évtizeden át drámaírónak hittem magam, vallotta Kocsis István, de másfél évtizede - bár a regény- és drámaíráshoz is igyekszik hű maradni- inkább a történelemtudománnyal foglalkozik, ezen belül elsősorban közjog-történettel. Eleinte csupán a történelemhamisítás leleplezésével foglalkozott /Történészek a kereszten c. könyve/, később pedig a történelmi közjogfejlődés sajátosságaival, ide tartozik a Szentkorona-tan. Erről szól Magyarország Szent Koronája (Püski, Budapest, 2000) című munkája. /Elek György: Vendégünk volt Kocsis István író. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"Ápr. 9-én a jelek szerint végképp összeomlott Szaddám Huszein uralma Irakban: bagdadiak ezrei vonultak az utcákra, ahol örömujjongással, a békét jelképező olajágakat lengetve fogadták a város utcáin előrenyomuló szövetséges harckocsikat. A tömeg megsemmisítette a diktátor városszerte elhelyezett, nagyméretű arcképeit, és megrohamozta a hivatalos épületeket. A felkelés össznépi fosztogatásba torkollott. A CNN szerint a bagdadihoz hasonló felkelések törtek ki Irak több városában is. Az iraki fővárosba hajnalban több ezer szövetséges katona nyomult be nyugati, észak-nyugati és déli irányból. Bagdad központjában irakiak százai próbálták meg ledönteni Szaddám Huszein mintegy hatméteres bronzszobrát. A sokadik nekifutás végül eredményre vezetett: a szobor megingott, majd lassan dőlni kezdett. A tömeg diadalittasan megrohamozta a kövezeten heverő torzót, és ütlegelni kezdte. Az amerikaiak Bagdad délnyugati negyedeiből nyomulnak a városközpont felé. Londoni iraki ellenzéki források szerint a legmagasabb rangú iraki állami vezetők elhagyták Bagdadot, és az elnök szűkebb hazájába, a Bagdadtól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Tikrít térségébe menekültek. /Ledőlt a szobor, megdőlt a rendszer. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Hosszú csend után egy nyilatkozat erejéig ismét hallatta a hangját a Református Megújulási Közösség (ReMeK), melynek tagjai sérelmezik a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi vezetési gyakorlatát. A ReMeK elnöksége annak a határozatnak a felülvizsgálatát és visszavonását kérte, melyben a kerület közgyűlése átfogó felmérést ír elő a lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők RMDSZ-beli szerepvállalásáról. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, a Közösség elnöke Szűcs László kérdéseire válaszolt.Kállay elmondta, hogy a ReMeK három éve alakult, amikor egyes lelkipásztorok és egyházi tisztségviselők úgy érezték, az egyház eltávolodik attól a céltól, amit követnie kellene. Egyre inkább átpolitizálódik az egyház. Három éve feloszlatták az egyházkerület fegyelmi bizottságát. Ez a rendelkezés indította a lelkipásztorokat arra, hogy összegyűljenek és megfogalmazzanak egy hitvallás jellegű iratot, amit a ReMeK Programjának neveztek el. Nem kegyességi irányzatról van szó, hanem a bibliás reformátusság felmutatói kívánnak lenni. A ReMeK elindította a presbiteri képzést, regionális ifjúsági találkozókat szerveztek. Az egyházkerület Közgyűlésén a ReMeK-et elítélték. Kállay azt állította, hogy a kommunista rendszerben Királyhágómelléken az egyház vezetői megalkudtak, azonban a gyökereknél akkor is óriási nemzetmegtartó erő rejlett az egyházban. Jövőre tisztújítás lesz az egyházkerületben, készülnek erre, hangzott a kérdés. A ReMeK nem lépett, de Kállay nem tartja kizártnak, hogy valamilyen formában kifejezésre juttassák: más vezetőséget szeretnének. A ReMek most elsősorban a felmérés ellen tiltakozik, mert ez a lelkészek és az egyházi tisztségviselők személyiségi jogait sérti. Mindenkinek szuverén emberi joga, hogy milyen pártot, társadalmi szervezetet támogat. /Ismét meg kellett szólalnunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Idén mások mellett Láng Gusztáv irodalomtörténész (aki Kolozsvárról távozott Szombathelyre) is József Attila-díjban részesült. Láng Gusztávot a legtöbben a Kántor Lajossal együtt írt Romániai Magyar Irodalom 1945-1970 egyik szerzőjeként ismerik. Láng Gusztáv leszögezte: ezzel a könyvvel lerakták egy új kisebbségi kánon alapjait, összhangban a korabeli magyarországi (és összmagyar) kánonképzésekkel. Láng később egyetemi előadásain Ady, Babits, Kosztolányi kapcsán ugyanazzal a szocreál kánonnal kellett szembekerülnie és szembefordulnia, amely nemzedékének megnyomorítója volt. A művek leírásához később nagy segítséget nyújtott Láng Gusztávnak a strukturalizmus. Azonban a leírást mindig egy érték-hierarchizált struktúra megértéseként gondolta el. Láng Gusztáv a transzilvanizmussal mint írói és költői világképpel foglalkozik, ami sok tekintetben különbözik a politikai transzilvanizmustól. Úgy látja, hogy a Trianon utáni transzilvanizmus szoros kapcsolatban van a 20. század elejének magyar polgári radikalizmusával. A transzilvanizmus ellen az volt az utóbbi időben a fő kifogás, hogy "helyi" ideológia és "helyi" identitás, ezért a provincializmus melegágya. A figyelmes olvasó azonban meggyőződhet róla, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A transzilvanizmus nem helyi, nem kizárólag erdélyi hagyományokra épül, hanem az egész magyar múltat, az egész magyar irodalmat tekinti elődjének és előzményének. A transzilvanizmus kulturális értelemben közvetlenül az egyetemeshez kívánja kapcsolni nemcsak a kisebbség értéktudatát, hanem a magyarság egészét. Láng Gusztáv dolgozik transzilvanizmus-könyvén. Úgy érzi, ez lesz a legfontosabb munkája. - Láng Gusztáv (sz. Budapest, 1936. jún. 12.) 1959-től a Magyar Irodalom Tanszékén dolgozott 1984-ig, ekkor Magyarországra települt át, s a szombathelyi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén tanszékvezető főiskolai tanár lesz. Jelenleg is itt tanít. 1971-ben és 72-ben Kántor Lajossal kiadják a Romániai magyar irodalom 1945-1970 című könyvüket (Kriterion, Bukarest). Önálló kötetei: A jelen idő nyomában (Kriterion, Bukarest, 1976); Kiskatedra (Szombathely, 1992 - Komp-Press, ); A lázadás közjátéka (Savaria University Press, Szombathely, 1996 - Stúdium, Kolozsvár, 1997) Kivándorló irodalom (Komp-Press, Kolozsvár, 1998), Dsida Jenő (Kriterion, 2001). Díjak: Timotei Cipariu-díj (Kántor Lajossal); Életünk-jutalom és emlékérem; Arany János jutalom és emlékérem; József Attila-díj. /A transzilvanizmus az egész magyar irodalmat tekinti előzményének. Interjú Láng Gusztáv irodalomtörténésszel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Maros megyében a megyeszékhelyen, Marosludason, Mezőzáhon, Nyárádszeredában, Segesváron és Szászrégenben működnek több száz árva és elhagyott gyereknek otthont adó elhelyezési központok. Jelenleg a megyében az árvaházakban gondozott gyerekek száma 1107. A kormánystratégia alapján 2007-ig felszámolják a nagyméretű árvaházakat, s a gondozottakat pótcsaládoknál, rokonoknál helyezik el. Domby Károly, a megyei igazgatóság vezetője elmondta, hogy a gyermekeknek megfelelő, családias életkörülményeket kell biztosítani. Jelenleg a hét elhelyezési központból ötben családi modulokban élnek a gyerekek, ami azt jelenti, hogy 8-10-en tartoznak egy kis családhoz. Az itt nevelkedettek viszont az életbe kilépve nem tudnak alkalmazkodni, nem találják fel magukat, nem tudják kezelni a fizetésként kapott pénzt. Megyeszinten eddig 3200 árva és elhagyott gyermeket sikerült az árvaházból kivenni és pótszülőkhöz, családokhoz, a tágabb értelemben vett családjukhoz helyezni. Nagy részüket nagyszüleik, rokonaik nevelik; több mint 200-at szakképzett pótszülők gondoznak. Jó pár gyerek az alapítványok, nemkormányzati szervezetek által működtetett családi házakban, árvaházakban él. A családi környezetben élő, rokonok, pótszülők által nevelt gyerekek pár hetes szeretetteljes gondozás után nagymértékben megváltoznak. Egy pótszülő 1-2 gyerek nevelését vállalhatja. A pótcsaládok tevékenységét negyedévenként ellenőrzik a szociális munkások. /Simon Virág: Nem kerül lakat az árvaházakra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./"

"Másfél hónap után tért vissza Japánból a Maros Művészegyüttes magyar tánccsoportja. A szervezők két éven át készültek a távol-keleti turnéra, amely végül a Japan Folklore Report művészeti társaságnak köszönhetően jött létre. Ez a szervezet állta mellesleg az együttes költségeit, pluszban pedig 350 millió lejt utalt át a Maros Művészegyüttes számlájára. A tánccsoport 27, egyenként 120 perces nagysikerű előadást tartott Japánban. /Japán turnéról tért vissza a Maros Művészegyüttes. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./"

"A nagyváradi színház magyar társulatát, a Szigligeti Társulatot tizenegy magyarországi teátrummal együtt meghívták a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol Móricz Zsigmond Rokonok című drámáját fogják eljátszani, Bodolay Géza rendezésében. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója szerint az utóbbi időben azok a társulatok, azok az előadások értek el folyamatosan sikereket, amelyek az alternatív színjátszás felé tájékozódtak. Elsősorban Kolozsvár, a gyergyói Figura Stúdió, de Sepsiszentgyörgy és Temesvár is. Úgy ítélték meg, hogy Várad a maga hagyományos színjátszásával nem "ütőképes", nem korszerű, nem odavaló. Mostani előadásuk hagyományos színház, és mégsem az, egy kissé groteszkbe forduló, de összességében móriczi előadás. /Szilágyi Aladár: Pécs vendége: a Szigligeti Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Közel 17 ezer külföldi állampolgártól tagadták meg a Romániába való beutazást idén az év első három hónapjában. A be nem engedett külföldiek listáján Magyarország az első: az év első negyedében 5456 magyar állampolgárt fordítottak vissza a határról. A magyarok után a Moldovai Köztársaság állampolgárai (4206) és a szerb állampolgárok (2773) következnek a sorban. A Romániába történő beutazást a legtöbb külfölditől azért tagadták meg, mert vagy nem rendelkeztek az önmaguk fenntartásához szükséges jövedelmi forrással, vagy az irataik nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. /Határról visszafordított személyek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./"

"A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő temesvári Szórvány Alapítvány a jubileum alkalmából szervezett Szórvány Napok - 2003 című háromnapos konferencia megnyitóján, ápr. 10-án az alapítvány elnöke, Bodó Barna a diaszpóra-kutatás alapkérdésének azt nevezte, hogy a szórványba rekedt közösség képes újratermelni önmagát, kinevelni saját értelmiségi rétegét. Temesváron a Kós Károly Közösségi Központ konferenciatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Szórvány Alapítvány számos hazai és magyarországi, valamint nyugat-európai tudományegyetemmel és szakintézettel áll társult viszonyban, ötszáz kötetes szakkönyvtára van, a Szórvány-füzetek sorozat már a tizenhetedik kötetnél tart. Bodó Barna bemutatta a legfrissebb, Státusdiskurzus című könyvet, amely a magyarországi státustörvény által kiváltott román közvéleményről és a jogszabály román sajtóbeli fogadtatásáról végzett kutatómunkát foglalja kötetbe. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke aggodalmának adott hangot, mondván: "a magyar közvélemény mintha elfelejtett volna két és fél millió határon kívül rekedt magyart". Szerinte húsz-harminc éven belül teljesen kiveszhet a szórványmagyarságból a nemzethez való tartozás érzése. "Ha van nemzeti sorskérdés, akkor ez az - mondta. - A segítség nem az Illyés Közalapítvány vagy az Anyanyelvi Konferencia dolga, ehhez megfelelő magyar kormánystratégia kell." Pomogáts bírálta a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok irányába folytatott támogatáspolitikáját. "Az 5500 milliárd forintos államháztartásból erre az évre alig valamivel több mint egymilliárd forintot hagytak jóvá a közalapítványnak, amennyit még utoljára szavazott meg az Orbán-kabinet" - mondta. Egyed Ákos történész és Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete tagjának értekezése után kitüntették a kisebbségi jogok érvényesítésében végzett munkájukért Gabriel Andreescu és Kovács Péter kisebbségügyi szakértőket, valamint Tytti Isohookana-Asunmaa finn egyetemi tanárt. Személyesen csak Andreescu vette át a Pro Minoritate-díjat, a másik két kitüntetettnek később kézbesítik a pergamenre írt, latin nyelvű érdemokleveleket. A konferencia ápr. 11-én a buziásfürdői Park Szállóban folytatódik. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./"

"Temesváron magyar képzőművészetis hallgatók mutatkoztak be. Az immár hagyományossá vált kiállítás a Bánsági Magyar Napok keretében ápr. 8-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A temesvári képzőművészeti fakultás magyar hallgatói a hagyományos technikával készült színes fényképek, fotómontázsok, óriás méretű festmények, grafikák mellett műanyagból és papírból készült installációk is helyet kaptak, de nem maradt ki a videózásra és számítógépes képfeldolgozásra épülő happening sem. Szekernyés János, a Romániai Képzőművész Szövetség temesvári fiókjának elnöke kiemelte, a kiállítás teret biztosít az új művészeti törekvések kibontakozásának. /Gurzó K. Enikő: Leleményes sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./"

"Nagyváradon van egy modern szerzetesi társaság: az Élet Kenyere Közösség. A hetvenes évek elején alakult meg Franciaországban, az evangéliumi életre kötelezték el magukat. Jézust imádni az Oltáriszentségben, vállalni a gyermek és szegények szolgálatát, és szegénynek lenni a szegények között. Ez az életprogramjuk. Nagyváradon a kilencvenes években létesült házuk Várad-Velencén. Daróczi István bábszínész és felesége, Tyukodi Irén két gyermekkel, és Ungvári Ildikó tanárnő, és két befogadottjuk is. Ápr. 12-én püspöki szentmise keretében teszi le első fogadalmát Ungvári Ildikó, a váradi katolikus ifjúság ismert tagja s öltözik be Jézus jegyesének mint szerzetesnő. /Hesz Ágnes Márta, Nagyvárad: Fogadalomtétel a velencei plébániatemplomban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./"

"Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "

"Márc. 29. és ápr. 4. között volt a Rákóczi Emlékünnep, amelyre a Nagybányai Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium /Nagybánya/ Schönherr Gyula Történelemköre szervezésében került sor. Március 29-én az alsós diákok történelmi vetélkedője zajlott, 31-én pedig a felsősöké. Az ünnepélyes eredményhirdetésen fellépett a Németh László Gimnázium kórusa is, majd Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke, a vetélkedő főszervezőjeként elmondta: azon kell lennünk, hogy "magyarságunk ne csak anyanyelvünkkel kössön nemzetünkhöz, hanem szívünkkel, tetteinkkel is." Köszönet jár Simori Sándornak, a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör vezetőjének, a színház biztosításáért. /(Szika Levente Zoltán): A nagyságos fejedelem emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 11./ "

"Németország támogatná azt, hogy Románia még az európai uniós csatlakozás előtt a Schengen-országok keleti határát képezze - jelentette ki ápr. 11-én kolozsvári sajtóértekezletén Ioan Rus belügyminiszter. Elmondta: a hét elején sorra került találkozón a kérdést Gerhard Schröder és Adrian Nastase is megvitatta. Rus szerint Románia ezáltal átugraná az úgynevezett Schengen előtti stádiumot, és máris úgy cselekedne, mintha az egyezmény részese lenne. Ioan Rus arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a magyar és a román kormány által kötött megállapodás értelmében ápr. 10-től a román állampolgárok a határon rendelkezésre bocsátott vízum (pecsét) nélkül utazhatnak Magyarországra. Ezenkívül az ápr. 9-én aláírt megállapodás értelmében a magyar féllel egy új határátkelőt nyitnak, ahol a két ország határőrei és vámosai közösen végzik majd tevékenységüket. /Kiss Olivér: Románia lehet az Európai Unió keleti határa. Soporan az SZDP polgármester-jelöltje? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetősége állásfoglalást adott ki arról, hogy öt képviselőtársuk - Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor- közleményt /Szabadság, ápr. 2./ fogalmazott meg az alkotmány-módosításokkal kapcsolatosan. A közlemény pontatlanságokat, rosszhiszemű állításokat és szakmai tévedéseket tartalmaz. Az öt képviselőtárs márc. 16-án "meglehetősen rossz magyarsággal" megírt alkotmány módosító szövegtervezetet nyújtott be Markó Béla szövetségi elnöknek, valamint a két parlamenti RMDSZ-frakciónak, kérve, hogy azt tartsa fenn a parlament együttes ülésén. Az alkotmány módosítás RMDSZ-en belüli vitája 2001. szeptemberében indult el. A szöveg kidolgozásával megbízott RMDSZ-munkacsoport begyűjtötte, megvitatta és feldolgozta az RMDSZ-tagoktól, platformoktól, társult szervezetektől érkező javaslatokat. 2002. júl. 26-án a parlament 2002/23 sz. határozatával létrehozta az alkotmány módosítás szövegtervezetét kidolgozó bizottságot, amelyben az RMDSZ-t Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor képviselte. A bizottság 2003. febr. 26-án fogadta el az elkészített és a plénum elé benyújtandó alkotmány módosító törvénytervezetet. Az öt képviselő javaslata, melyet elfogadhatatlan dilettantizmussal fogalmaztak meg, megengedhetetlen késéssel érkezett. A képviselők nem ismerték sem az RMDSZ, sem a bizottság javaslatait, mert olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket a parlamenti bizottság már elfogadott (felekezeti oktatás, anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban), illetve, az RMDSZ javasolt, a bizottság elutasított, de az elkövetkező plénumbeli vitákban fenn fog tartani (például a nemzeti kisebbségnek államalkotó nemzeti közösségként való meghatározása, ami a közjogi jogalanyiságot jelenti, a személyi elvű autonómia alkotmányos meghatározását). A közlemény aláírói szerint az RMDSZ javaslatai nem tartalmazzák a szervezet "hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit". A frakció vezetősége szerint igenis tartalmazzák az összes stratégiai jelentőségű célkitűzésünk alkotmányos megfogalmazását. Az RMDSZ 1991-ben nem fogadta el az alkotmányt, mert rossznak tartotta. Ez a vélemény az évek során nem változott. 2001-ben megszületett az alkotmány felülvizsgálatára irányuló politikai akarat. A mostani tervezet tartalmaz néhány, a kisebbségi, közösségi jogokat szélesítő, bővítő rendelkezést, ezért az RMDSZ nyugodtan vállalhatja, mi több, aláírásával támogathatja az alkotmánymódosító tervezetet. /Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetősége: Egy közlemény margójára. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 11-én megbeszélést folytattak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői között. A visszaszolgáltatás egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek a találkozó napirendjén. A résztvevők továbbá áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselői által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által előállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselőit, hogy amennyiben nem sikerül begyűjteni a bizonylatokat, akkor a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. A jövő hónap elejére várhatók az első döntések - tájékoztatott Markó Attila. A találkozó befejezése után Markó Attila helyettes államtitkár külön találkozott a történelmi magyar egyházak képviselőivel, amelynek során a tárgyaló felek a magyar egyházak sajátos problémáit beszélték meg. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelős nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet: támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek részvételével létrehozandó megfigyelő munkacsoport összeállítását a restitúciós folyamat monitorizálására. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban áll a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Ő maga is nehezményezi, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetőséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta: Mircea Geoana román külügyminisztertől legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért. /Egyeztetések a restitúció kérdésében. Legnagyobb gond a bizonylatok megszerzése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"