Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere felelőtlennek, hazugnak és tendenciózusnak nevezte Borbély László parlamenti képviselőnek március 15-én, a Székely vértanúk emlékművénél a háromnyelvű helységnévtáblák lefűrészelésével kapcsolatosan elhangzott kijelentéseit.- Nem fűrészeltem le semmilyen táblát! Egyébként is a háromnyelvű helységnévtáblákat nem Borbély László és nem is a Borbély család tette ki. Az ilyen, számomra nagyon kellemetlen kijelentések a kisszerű emberekre jellemzők. Borbély László pedig kérjen elnézést – jelentette ki a polgármester. - Borbély László elmondta, nem ez az első alkalom, hogy Dorin Florea alaptalanul vádol és végül rágalmaz. – Az tény, hogy két hete eltűntek a táblák és azóta sem kerültek vissza. /Antalfi Imola: Florea kontra Borbély. Vita "elnézésügyben". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

A legújabb bukaresti magántévé telefonos kérdéseire adott válaszból áradt a magyar nemzeti közösség felé megnyilvánuló gyűlölet. Átlagban tíz magyarokat ostorozó véleményre jutott egyetlen megértő, európai szintet képviselő válasz. A telefonhívások egyaránt szidták a pofátlan magyarokat, akik ahelyett, hogy meghúznák magukat a béketűrő, jóindulatú, barátságos stb. románok között, most is szemtelenül olyan jogokat követelnek, amelyek ismeretlenek a földkerekségen. Hallatlan, mit nem kívánnak, hiszen vannak iskoláik, egyetemeik, ez is példátlan Európában! Bezzeg a szerencsétlen magyarországi románok félelmetes elnyomás alatt élnek, se egyetem, se himnusz, és még a pap is magyarul prédikál. A kutya székelyek nem is akarnak megtanulni románul, annak ellenére hogy ők magyarul beszélő románok. Egy öreg harciasan ajánlkozott, hogy akár bocskorban is hajlandó Budapestre menni fegyverrel a kezében. /Jósa Piroska: Nemzetállam és himnusz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

1998-ban történt, hogy az Adevarul című bukaresti, valamint a Cuvintul Liber és a 24 Ore Muresene című helyi lapokban megjelent cikkek szerzői azt kifogásolták, hogy a marosvásárhelyi bíróságon a román nyelvet kellőképpen nem ismerő fél meghallgatása magyar nyelven történt. A szaktárca azonnali vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az érintett bíró, Adorjáni Erzsébet eljárása mindenben megfelelt a törvényes rendelkezéseknek. Ennek ellenére ezt követően sem Adorjáni, sem más többé nem követte a három évtizedes gyakorlatot, azóta kizárólag a hivatalos román nyelvet használják. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvhasználati joga az alapvető emberi jogok közé tartozik – mondta Tőkés József, aki 1968-tól nyugdíjaztatásáig, 1975-ig volt a Maros Megyei Törvényszék elnöke. –Tőkés szerint a hetvenes évek végéig nem is volt gond, hisz a bírói testület tagjai fele-fele arányban voltak románok és magyarok. Mára ez az arány megváltozott, a vásárhelyi bíróság 24 tagú, valamint a megyei törvényszék 21 tagú bírói testületének csupán 2, illetve 3 magyar nemzetiségű tagja van, ami nem tükrözi a város s a megye etnikai összetételét. - A mintegy három évtizeden át folytatott, magyar nyelvet is használó gyakorlat során – ugyancsak Tőkés szerint – egyetlen alkalommal sem merültek fel kifogások sem az igazságügyi tárca, sem más államigazgatási szervek, sem az egyes ügyekben megidézett személyek részéről. Egészen a már említett 1998-as esetig. Azonban semmiféle indoka nincs a ‘98-ig követett joggyakorlat megváltoztatásának. Markó Béla szövetségi elnök a 2000 augusztusában Marosvásárhelyen tartott IX. Anyanyelvi Konferencián még a következőképpen nyilatkozott: "Amit mi itt Erdélyben teszünk, küzdelem az anyanyelvhez való jogért, amelyet másképpen, mint az édesanyához való jogot, nem tudok elképzelni. Ez tehát nem politika, annál több, fontosabb, lényegesebb. Ez nem a fordításhoz, nem a szinkronizáláshoz való jog." Rá alig öt hónapra viszont – igaz, közben parlamenti választások voltak, s megköttetett az utódkommunistákkal az együttműködési egyezmény is – egy ügyvezető elnökségi ülés után már azt nyilatkozta, hogy "vannak még fontos területek, amelyeken szabályozni kell az anyanyelv használatát, mint például az igazságszolgáltatás, ahol létezik ez a lehetőség azáltal, hogy fordítót biztosítanak". Legutóbb Kerekes Károly képviselő próbálkozott azzal, hogy a kormánypárttal kötött, 2002-re érvényes együttműködési protokollumba illesszék be a bíróságok megszervezésére vonatkozó 92-es számú törvény módosítását, olyan értelemben, hogy az garantálja a kisebbségek anyanyelvének használatát. Azonban ez nem sikerül. /Szentgyörgyi László: Amikor Justitia nem ért magyarul – és nem is akar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 18-án, 253 napos börtönbüntetés letöltése után Héjja Dezső előtt megnyílt a csíkszeredai börtön kapuja. Az Agache-perben négy évre elítélt Héjja a múlt év augusztusában nyújtotta be kegyelmi kérését Ion Iliescu államfőhöz. Iliescu most elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt. 56 évesen ártatlanul a rács mögé került, nyilatkozta. Idegileg és lelkileg teljesen kikészült. Lába sem javult, csak mankóval tud járni. /Iochom István: Agache-ügy. Elnöki kegyelem Héjja Dezsőnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 20-án jelenik meg a Székely Újság, megyei közéleti hetilap első száma Sepsiszentgyörgyön. Az új kiadvány a Kézdivásárhelyen 1904-44, illetve 1989-91 között megjelent újság jogutódjává szeretne válni. Szerkesztési elve elődeiéhez hasonló: objektív és átfogó hetilap kíván lenni. Minden szerdán 24 oldalon jelenik meg. Szerkesztői a Székely Hírmondó egykori munkatársai, kiadója pedig a sepsiszentgyörgyi Impress Kft. A Székely Újság igazgatója Román György, főszerkesztője Kovács Mária. /(Iochom): Új hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 20-án Funar, Kolozsvár polgármestere, nyomdafestéket nem tűrő nyelven nyilatkozott a RMDSZ által terjesztett népszámlálási tájékoztató szórólapokról, továbbá veréssel és büntetéssel fenyegette meg a Szabadság munkatársát. Funar szerint az RMDSZ megfenyegeti tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy magyarnak vallják magukat. A "revizionista, irredenta, pofátlan" akcióról Funar értesíti a prefektust, a közigazgatási minisztert, a miniszterelnököt, az államfőt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és más illetékes tisztségviselőket és közintézményeket. Azt szeretné elérni, hogy a polgárok "ocsmány módon történő befolyásolása" miatt Kolozsváron érvénytelenítsék a népszámlálást, ne ismerjék el a magyarság számarányára vonatkozó adatokat. — A népszámlálók ellenőrzik majd mindazokat, akik magyarnak vallották magukat. "Személyesen megyek azokhoz, akik magyarnak vallották magukat — Jelenlétemben merjék majd magyarnak vallani magukat - jelentette ki Gheorghe Funar. Funar azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja a Szabadság riporterét a városháza üvegterméből. "Ne legyen arcátlan, mert kidobom magát, hogy a lába sem éri a földet! Ha nem beszél velem tisztességesen, megegyengetem a csontjait. Hogy ez veréssel való fenyegetés? Nem, nem én foglalkozom majd Önnel. Vannak olyan munkatársaim, akik jól tudnak csontot egyengetni" - fenyegetőzött a polgármester. A polgármester meglepődött, hogy a Szabadság nyomára akadt két olyan személynek, akiket az adatszolgáltatás megtagadása miatt tízmilliós büntetéssel fenyegettek. Gheorghe Funar megparancsolta munkatársainak, hogy "a népszámlálásra vonatkozó titkos adatok nyilvánosságra hozása" miatt 20 millió lejre büntessék a Szabadság riporterét. Megtudtuk viszont, hogy állítólag a Huszár család szidalmazta a számlálóbiztost, és nem engedte be a lakásba. Görög Máriát pedig azzal vádolják, hogy nem volt hajlandó együttműködni a számlálóbiztossal, mivel "nem ismeri a román nyelvet". Az idős hölgy nem lévén jelen az üvegteremben, hiába érveltünk, hogy a szomszéd segítségével Görög Mária kitöltötte a kérdőívet, a számlálóbiztos pedig — a nyugdíjas nő elmondása szerint — elégedetten távozott. Vasile Gherman, a városi népszámlálási bizottság titkára, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az érintettek végül csupán írásos figyelmeztetést kapnak, amely nem jár pénzbírsággal. A Szabadság főszerkesztője, Balló Áron, fontolóra veszi a polgármester beperelését a lap munkatársának megfenyegetéséért. /Kiss Olivér: A polgármester veréssel és büntetéssel fenyegette a Szabadság riporterét. Funar ellenőrizné a magukat magyarnak vallókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 20-án, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétől, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló személyek válaszait a kérdőívben feltüntetni. Markó elmondta, az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot. "Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdőjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla. /Csángóföldi visszaélések. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Nyugati Jelen munkatársai márc. 19-én Tornyán találkoztak az olvasókkal. A gondok, a faluközösség sérelmei kerültek terítékre. A határátkelő megnyitásával Tornya a megye egyik nyugati kapujává vált, ez azonban nem látszik meg a település arculatán. A falu szélén, a kishíd tövében egyre nőnek a szemétkupacok. A kultúrház faláról omlik a vakolat, a teteje beázik. Jó ideje az óvodában sincs magyar csoport. Most azonban lenne rá lehetőség: mióta Fekete Erika óvónő jár ki Tornyára, több magyar szülő íratta be gyermekét az óvodába. A magyar csoport beindítását a megyei tanfelügyelőségen a szülőknek kell kérvényezni. Balta János, a Nyugati Jelen igazgatója biztosította a jelenlévőket: a szerkesztőség támogatja azt, hogy szeptembertől legyen magyar csoportja az óvodának. A fakultatív jellegű magyar oktatás beindítását szintén kérvényezni kell. /Balaj Katalin: Tükör. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Nagybányán a március 15-i ünnepség-sorozat részeként felavatták a Teleki Sándor gróf nevével fémjelzett helyi Magyar Házat, amely a harmadik Máramaros megyében (a máramarosszigeti Hollósy Simon-Ház és a felsővisói Magyar Ház mellett), s amely nem jöhetett volna létre a nagybányai magyarok összefogása és az Illyés Közalapítvány, közvetve pedig a magyar állam anyagi támogatása nélkül. "Itt, e mai ünnepen is már sokan hiányoznak, akik még tavaly itt voltak, ma már másutt ünnepelnek" – hangzott el több hozzászóló beszédében. A Nagybányai Ifjúsági Szövetség /NISZ/ tagjai jelen voltak az ünnepen. - A medgyesi MADISZ a református templomban koszorúzott és adott elő szavalóműsort. A besztercei MADISZ a művelődési ház nagytermében diákműsorral ünnepelte márc. 15-ét. /(Farkas E. Zoltán): Itthon ünnepeljék március 15-ét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Márc. 15-én elhangzott a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, Dávid Lajos rövid köszöntője.Az Illyés Közalapítvány elnöke, dr. Halzl József bejelentette: a Közalapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 20 millió forinttal támogatja a Teleki Magyar Házra vonatkozó tervek megvalósítását. A Magyar Ház átadásakor Dávid Lajos felolvasta a ház alapító okiratát. Jelképes ajándékokkal köszönték meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, a Magyar Ház részleges felújításához. Az avatóünnepséget kulturális program zárta. /Vásárhelyi D. Miklós: Felavatták a Teleki Magyar Házat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 22./

Romániában máris legalább hét Antonescu-szobor áll, köztük a háborús bűnökért elítélt marsall 1999-ben, Nagysármáson leleplezett mellszobra. Ilie Bucur pópa idehozatta Marosvásárhelyről az Antonescu-szobrot /ott nem engedélyezték a felállítását/, és felállították az ortodox templom kertjében. Nagysármáson a magyar közösség száma viszont jócskán meghaladja a húsz százalékot, ennek ellenére nincsenek kétnyelvű táblák. A faluban erős a "vátrás fészek", melynek fő szervezője Bucur pópa, a jelenlegi PRM-elnök. A pópa Gheorghe Funart példaképének tekinti. 1999-ben az Antonescu-szobor avatására eljött Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek és sok nyugalmazott katonatiszt. A helyi RMDSZ tiltakozott a szoborállítás ellen. Ilie Bucur pópa a Krónika munkatársának kifejtette: meg kellett mentenie a megaláztatásoktól a szobrot. Antonescu Besszarábia és Bukovina megmentője, a románok nemzeti hőse, szavalta a pópa. /Salamon Márton László: Háborús bűnök és bűnösök Sármáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ A Vatra Romaneasca és egykori pártja, a PUNR Marosvásárhelyen szobrot akart állítani Ion Antonescunak. A talapzat engedély nélkül, egyik napról a másikra el is készült az egykor Bethlen Gáborról elnevezett marosvásárhelyi sétányon. Nagy Győző, Vásárhely 1992 és 1996 közötti polgármestere azonban nem engedélyezte a mellszobor elhelyezését; az alkotást végül Nagysármáson állították fel. /Sz. E.: Az Antonescu-szobor útja Vásárhelytől Sármásig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen adtak hírt a román lapok, amiért köszönet illeti a román sajtót - hangsúlyozta márc. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez azt jelenti, hogy a román közvéleményt érdekelte, ami március 15-én történt. Az RMDSZ elnöke különösen fontosnak és méltánylandónak tartotta, hogy Romániában kedvező változás történt az ilyen, a nemzeti kisebbségek számára fontos ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatban a közgondolkodásban. - Meggyőződésem, hogy bizonyos eredményeket már elértünk, bizonyos mértékben változott a közgondolkodás. Ez nem azt jelenti, hogy már meg is oldottunk minden problémát, de elindultunk a megoldás irányába — mondta. Markó ennek szellemében üdvözölte, hogy Ion Iliescu román államfő a napokban elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen lejátszódott eseményekkel kapcsolatos Agache-per egyik elítéltjét. /Markó Béla köszönetet mondott a román sajtónak. Tárgyszerűen számolt be március 15. erdélyi megünnepléséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Mircea Geoana külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság hamarosan - április-május folyamán - fizetésképtelenné válik - írta márc. 21-i számában a Ziua című napilap. A Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetői, a kommunisták nem tudták megoldani a Dnyeszteren túli terület problémáját, ellenségükké tették a besszarábiai ortodox vallásúakat, üldözni kezdték az ellenzéket, bonyolulttá tették a gagauz terület helyzetét és tovább súlyosbították a gazdasági válságot - mondta a külügyminiszter. Bukarest nem ért egyet azokkal a románellenes, diktatórikus kijelentésekkel, amelyekkel a moldovai vezetés az ország lakossága ellen fordul. Románia történelmi felelősséget visel a Moldovai Köztársasággal szemben. Történelmi szempontból felelősek vagyunk azért, hogy Moldova Európa irányába tartson - szögezte le Mircea Geoana. /Külügyi előrejelzés a moldovai válságról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Váratlan fordulatot vett a Funar, Kolozsvár polgármestere által tett márc. 21-i pataréti látogatás. Gheorghe Funar arról szerette volna meggyőzni a szeméttelepről élőket, hogy ne magyarnak, hanem romának vallják magukat a népszámláláson. A számkivetettek legtöbbjének nem volt személyazonossági igazolványa. Ennek ellenére a helyszínre érkezett népszámlálók kitöltötték nekik a kérdőíveket. Gheorghe Funart előre elkészített transzparensekkel várták a pataréti cigányok: Munkahelyeket akarunk! Személyazonosági igazolványt! Ezenkívül az itteniek sajátos, piros-fehér-zöld betűkkel írott feliratokkal lepték meg a város első emberét: Magyar igazolványt! Magyar iskolákba adjuk gyermekeinket! Attila leszármazottai vagyunk! A polgármester falfehéren sétált el a tüntetők mellett. A pataréti cigányokat összeírták annak ellenére, hogy nem volt náluk személyazonossági igazolvány. A számlálóbiztos szerint csupán egyetlen cigány vallotta magyarnak magát, alig több mint tíz pedig románnak. /Kiss Olivér: Szeméttelepi népszámlálás polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedből jelezték, hogy a kérdezőbiztos a választ meg sem várva beírta egy magyar nemzetiségű család tagjának az etnikai hovatartozásához, hogy "román". Amikor azonnal kérték a hiba kijavítására, ugyanazzal a kék golyóstollal, amivel a téves adatot beírta, a javítást is bejegyezte, noha tudott dolog, hogy javítani csak piros golyóstollal szabad. Az adatfelvétel után a biztos azt állította, hogy a kitöltött kérdőívet a családfőnek nem kell aláírnia. Az érintett utána érdeklődött, és végül a szomszédban érte utol a biztost, ahol a kérdőívet aláírhatta. - Hat hónapos gyermeket nem írtak be az űrlapba — panaszolja egy kolozsvári. Annak ellenére, hogy a népszámlálás minden olyan személyre érvényes, aki 2002. március 18-án 0.00 órakor élt. /Népszámlálási tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Hunyad megyében több helyről (Petrozsényból, Brádról, Déváról) érkezett visszajelzés, hogy a számlálóbiztosok ceruzával jegyzik fel  a magyar anyanyelvű és nemzetiségű lakosok adatait. Az emberek felháborodással jelezték az ilyen eseteket az RMDSZ által kiépített információs hálózat irodáiban. Az RMDSZ-megfigyelők már szóban jelezték a megyei népszámláló bizottságnak ezeket az eseteket, de még nem került sor a leellenőrzésre, esetleges felelősségvonásra. Hunyad megyében élő forró fejű székely ember buzgalmában magyar állampolgárnak vallotta magát, nem gondolva arra, hogy aki már ennyire magyar, azt nem tartják számon a román állampolgárok soraiban. /GBR: Visszajelzések a népszámlálásról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Vladimír Meciar azt állította, hogy a státustörvény megalkotását annak idején ő javasolta Horn Gyulának. A háromszoros szlovák exkormányfő, az ősszel esedékes választások legesélyesebb pártvezetője, az ellenzékben politizáló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS LS) elnöke, a Pozsonyban megjelenő Vasárnap című magyar családi magazinnak nyilatkozva állította azt, hogy "ami a külföldi kisebbségekre vonatkozó törvényt illeti, érdekes, hogy ezt én javasoltam Horn úrnak győri tárgyalásainkon. Amikor közöltem vele, hogy jó lenne, ha törvényben szavatolnák a külhoni magyarok jogait Magyarországon, Horn nyilvánosan megvádolt, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok átköltöztetését akarom. De az Istenért, nem erről volt szó, hanem az általam javasolt törvényről, amelyet most Orbán Viktor megvalósított". A lap megkérdezte: csak nem azt akarja mondani, hogy a státustörvény az ön ötlete volt? "Nem az enyém, hanem más országoké, amelyek hasonló törvényeket fogadtak el" — így Meciar, aki elmondta: akkoriban Szlovákiában ők is hasonló jogszabállyal rendezték a határon túli szlovákok hazai jogállását", és én azon voltam, hogy a magyarok is hasonló jogi normát hozzanak létre, miközben a magyarországi szocialisták ezt keményen ellenezték." Vladimír Meciar kifejtése szerint "az Orbán-féle törvény akkor lenne jó, ha nem avatkozna be a szlovákiai jogrendbe, és ha nem teremtene egyenlőtlenséget aszerint, hogy a szülők milyen iskolába adják a gyereküket". "A törvény többi rendelkezése pedig hadd érvényesüljön, sőt, adjanak még több jogot a törvény kedvezményezetteinek" — vélekedett Vladimír Meciar, aki a beszélgetésben azt is kijelentette: mozgalma és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közti együttműködést a választások után elképzelhetőnek tartja, mert szerinte Szlovákiában két stabil és szavahihető párt van. Mint mondta: az egyik a HZDS, a másik az MKP. /Meciar javasolta a státustörvényt Horn Gyulának? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A nemzet nagyobb, mint az ország; ha belépünk az Európai Unióba, s a határok veszítenek jelentőségükből, 10 millió lakosú, közepes nagyságúnak tartott országból 15 milliós nemzet leszünk — mondta Orbán Viktor márc. 20-án Szegeden. A magyar miniszterelnök a Haza és haladás című est díszvendégeként tartott beszédében hangsúlyozta, hogy valójában az Európai Unió jön Magyarországra, és nem fordítva, hiszen "ki szeretné terjeszteni határait, s mi szívesen látjuk, jól fogja magát érezni nálunk". Orbán Viktor Magyarországnak az európai fejlett országokhoz való felzárkózásáról szólva úgy vélekedett, hogy ezen az úton "senkire nem számíthatunk, csak magunkra, mert a magyarok felemelkedése egyetlen népnek fontos: nekünk". /Orbán Viktor: 15 milliós nemzet leszünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Veres Emőd, az RMDSZ Ügyvezető elnöksége által létrehozott információs iroda munkatársa a népszámlálással kapcsolatos panaszokat, gondokat összefoglalta. Sokan érdeklődnek, hogyan járjanak el akkor, ha kettős állampolgárságuk van, illetve, ha külföldön tartózkodnak hosszabb ideje. Sokan panaszkodnak, hogy a biztosok nem kódoltak helyben. Azonban nem kötelező a helyszíni kódolás. Visszaélés viszont a ceruzás kitöltések esete. Veres szerint nem minden esetben a rosszindulat vagy a csalás szándéka a mozgatóok. Az ilyen esetekben a panasztevőnek célszerű írásban, pontos névvel és címmel beterjesztenie az RMDSZ területi irodájához észrevételét. Oda lehet hatni, hogy elrendeljék a megfelelő korrigálást. - Egyes tévé-állomások, lapok hírül adták, hogy számos roma, Moldvában pedig csángó vallja magát magyarnak. /(Gyarmath János): Baj van a ceruza körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tiltakozott az ellen, hogy a prefektúra és a megyei rendőrkapitányság kivizsgálást kezdeményezett minden olyan népszámlálási rendellenesség ügyében, amelyre a magyar lakosság, esetenként a sajtó hívta fel a figyelmet. Gheorghe Funar szerint nem befolyásolja kedvezően a népszámlálók munkáját az a tény, hogy a rendőrség is "beleavatkozott" a népszámlálásba, és esetenként még házkutatást is elrendelnek azon biztosok ellen, akiket az "eremdéeszesek" megrágalmaznak. A polgármester véleménye szerint más megyékből szállítja át az RMDSZ a magyarokat, hogy növeljék ezek részarányát a megyében, és forintezrekkel, illetve élelmiszercsomagokkal győzködik a magyar eredetű románokat, hogy magyarnak vallják magukat. Vasile Soporan prefektus közleményt adott ki, amelyben utasította Funar polgármestert, hogy vonja vissza azokat az űrlapokat, amelyekkel egyes biztosok — a hivatalossal párhuzamosan — a polgármesteri hivatal népszámlálását végzik. /Sz. Cs.: Felfigyeltek a kolozsvári népszámlálásra. Orrára koppintottak a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Funar polgármester azon kijelentésére, miszerint később saját maga fogja ellenőrizni, hogy ki merte magát magyarnak vallani, Markó Béla a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: Gheorghe Funar ilyen jellegű "tervei" törvénytelenek, és ezekre nemcsak a prefektusnak, de a közigazgatási miniszternek is fel kellene figyelnie. Fel szeretném hívni viszont a figyelmét a magyaroknak arra, hogy nem kellene szívre venni a polgármester minden egyes nyilatkozatát. Funarnak éppen az a célja, hogy stresszelje a magyarságot. Kérem Kolozs megye magyarságát, hogy vallja magát nyugodtan magyarnak és magyar anyanyelvűnek, mert a funari fenyegetőzések egyrészt törvénytelenek, másrészt kivitelezhetetlenek. Márc. 22-i sajtóértekezletén Octav Cosmanca közigazgatási miniszter jogtalannak minősítette Funar párhuzamos népszámlálását, viszont felkérte az RMDSZ-t arra, hogy hagyjon fel a romák identitástudatának különböző utakon történő befolyásolásával. Cosmanca szerint Hargita és Kolozs megyében egyaránt voltak erre kísérletek, ezt bizonyítják azok a cédulák is, amelyeken — állítólag — az RMDSZ arra buzdította a romákat, hogy vallják magukat magyarnak. /Harc a kisebbségi százalékarányokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./