Barátoson a hajdani néptanító és füvész, Bibó József (1843—1914) nevét vette fel a helyi iskola. Cófalváról négy, a szomszédos Orbaitelekről 23 gyerek gyalogol ide naponta az iskolába Kértek iskolabuszt, de nem kaptak. Barátos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a magyarországi Bereznával. Ez iskolai kapcsolat is. A hollandai segítők az iskolát támogatták. Barátosi Balogh Benedek (Lécfalva, 1870. ápr. 4 — Bp., 1945. febr. 3.), a mandzsu-tunguz-kutató, földrajzi utazó, a turnaizmus néven ismert őstörténeti elmélet egyik markáns képviselője 1908—1909-ben és 1914-ben gyűjtött értékes néprajzi adatokat az Amur folyó mentén élő népeknél, kéziratos gyűjteményét és tárgyi anyagának egy részét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. Munkái Baráthosi Turáni Könyvei címmel 1926 és 1942 között jelentek meg 18 kötetben. Tánczos Olga helybeli magyartanár, helytörténész úgy látja, a faluban is megérdemelne a jeles kutató egy emléktáblát. Kelemen József sepsiszentgyörgyi középiskolai történelemtanár, közel fél tucat iskolamonográfia és tanügytörténeti tanulmány szerzője több évtizedes kutatómunkájának eredménye a falutörténet, melynek Barátos a címe. /Kisgyörgy Zoltán: Múlt és jelen Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Magyarbükkös magyar közössége református, 1968-ban 536 reformátust tartottak számon. Jelenleg a gyülekezet lélekszáma 263. Szép Eduárd lelkipásztor említette, hogy gyülekezeti házuk épül. Azt remélik, hogy 2003. őszéig sikerül befejezniük az építkezést. Marosludas környékén nincs ilyen jellegű épület, így ez a környékbeli református gyülekezetek közös rendezvényeire is alkalmas lesz. Ugyanakkor előadások, felkészítők számára is megfelelő teret biztosít majd. Az utóbbi években javításokat végeztek a templomban. Beépítették a templom falába Kemény János faragott kőcímerét. /Simon Virág: Fogyatkozó, de építő magyarbükkösiek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Szabadságnak elmondta: a magyar oktatási pótlék folyósítását — amit azon szülőknek biztosít a státustörvény, akik kiskorú gyermekeiket magyar tagozaton taníttatják — az Illyés-alapítvány pályázatrendszerén keresztül bonyolítja majd le a magyar állam. - A pedagógusszövetség stratégiai partnere lesz ebben a magyar államnak: mi gyűjtjük össze a kitöltött pályázatokat, és - amikor az ügy minden részlete tisztázódni fog - valószínűleg más feladatokat is fel fogunk vállalni — nyilatkozta az elnök. Az ügy hátterét jól ismerők azért aggódnak, hogy az áprilisi magyarországi országos választások egészen más irányt szabhatnak a pótlék-rendszernek. Ezért az RMPSZ felelős szakemberei szeretnék óvatosan kezelni az ügyet, nehogy a beindulás után néhány héttel leálljon a pályázati ívek begyűjtése. /Szabó Csaba: Beindul a magyar oktatási pótlék-rendszer. Az RMPSZ gyűjti be a pályázatokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A szenátus és képviselőház febr. 14-i együttes ülésén — mint azt Gálfalvy Zsolt, a közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja ismertette — meglepetésszerűen szóba sem jött az RTV vezetőségének leváltási ügye. Megfigyelők szerint a sajátos "elnapolás" annak a következménye, hogy a hatalomra éhes politikai körök még nem osztották el teljesen maguk között a tisztségeket. Mások szerint lélektani hadjárat útján próbálják megbénítani a televíziót. /Sz. Cs.: Még tisztségben Hadji Culeáék. Elnapolták az RTV-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 18-án Budapestre utazik Mircea Geoana román külügyminiszter, aki társelnöki minőségében részt vesz a román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén. "Budapesten a kormányközi vegyes bizottság ülésével egy időben megünnepeljük a román-magyar alapszerződés aláírásának ötödik évfordulóját is" - mondta Geona. A magyar-román kapcsolatok fejlesztése keretében ugyanakkor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 19-én és 20-án Kolozsváron és Szatmárnémetiben tesz látogatást, Kolozsváron megbeszélést folytat román partnerével, Cristian Diaconescuval, Vasile Soporan megyei prefektussal, továbbá találkozik Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőivel, s részt vesz a Sapientia Egyetem ünnepi kuratóriumi ülésén is. /Megünneplik az alapszerződést. Mircea Geoana Budapestre készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Farkas Árpád erdélyi magyar költő és Ernesto Rodrigues portugál költő-műfordító kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot, az irodalmi díjat febr. 14-én adták át budapesten, a Gellért Szállóban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádnak Ladocsi Gáspár katolikus püspök, Ernesto Rodriquesnek pedig Makovecz Imre építész nyújtotta át az 1997 óta - hagyományosan Bálint napján - adományozott kitüntetést. A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága - melynek Makovecz Imre az elnöke - annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. /Balassi Bálint-emlékkard Farkas Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

A Tanügyminisztérium 1955-ben minden indoklás nélkül megszüntette a székelykeresztúri tanítóképzőt, és helyébe gyermekotthont létesített. Az otthon első nemzedéke a kézdivásárhelyi és csíksomlyói gyermekotthonokból hozott 120 növendék volt. Az intézet növendékeinek száma évről évre nőtt, a csúcsot az 1984–85-ös tanév jelentette, amikor a gyermekotthonnak 647 növendéke volt. Abban az évtizedben vált ez az intézet Románia legnagyobb magyar gyermekotthonává. Az intézet legutóbbi történetében fontos dátum volt 1994. május 20., ugyanis ekkor vette fel az 1848–49-es szabadságharc hősének, Zeyk Domokosnak a nevét, ugyanakkor leleplezték az intézet előtt lévő Zeyk Domokos-szobrot is. Egy másik fontos dátum 1998 júniusa. Ekkor az 1997/26-os számú sürgősségi kormányrendelet és több kormányhatározat alapján Romániában a gyermekotthonok a Tanügyminisztérium hatásköréből a megyei tanácsok rendelkezésébe kerültek, ez történt a keresztúri gyermekotthonnal is. Hargita Megye Tanácsának határozata értelmében 2002. végéig fel kell számolni a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekelhelyező Központot. Eddig négy pályázatot nyújtottak be a Pharehoz azzal a céllal, hogy a nagy árvaházat kisebb, családias központokra cserélhessék. Bodó József, a központ igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi 196 növendékből 155-160 családi házakba fog kerülni. A múlt évben megnyert Phare-program alapján 20 házat vásárolnak Székelykeresztúr, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós környékén, és ezeket családi otthonokká alakítják át. Általában 8–10 gyermek, 3 nevelő és egy kisegítő alkalmazott kerül egy-egy otthonba. A városi iskolaigazgatók ebben az épületben látják a székelykeresztúri szakmai oktatás bázisának kialakítási lehetőségét. /László Miklós: Megszűnik a gyermekotthon. Családokhoz kerülnek a keresztúri árvák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Budapesten febr. 14-én kezdődött a kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia Politikai szélsőség és etnikai kapcsolatok az új évezredben címmel, melyet az amerikai központú Project on Ethnic Relations és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen szervezett. A rendezvényen magas rangú romániai, szerbiai szlovákiai és magyar kormánytisztviselők, valamint neves amerikai és nyugat-európai politikusok és szakértők vesznek részt. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár megnyitójában hangsúlyozta: reméli, hogy a szlovákiai választási kampányban nem kap jelentős szerepet az aggasztó magyarellenes hang, amely a kedvezménytörvénnyel összefüggő pozsonyi parlamenti vitában előfordult. Németh Zsolt felszólalásában kiemelte: a politikai szélsőségek akkor nyerhetnek igazán teret, ha azt a média engedi. - Igazi programra, hosszú távú stratégiára és önfegyelemre van szükség a politikai szélsőségekkel szemben. A politikai erők feladata a szélsőséges jelenségek elszigetelése és kioltása - mondta Németh Zsolt. Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke, volt román külügyminiszter arról beszélt, hogy nemcsak a szélsőséges jelenségek, hanem annak gyökerei ellen is fel kell lépni. Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt emelte ki hozzászólásában, hogy a régióban élő különböző népeknek meg kell találniuk az utakat a békés együttéléshez, amit az elmúlt tíz esztendő történései is igazoltak. A kétnapos tanácskozáson részt vesz többek között Zarko Korac szerbiai miniszterelnök-helyettes, Ján Carnogursky szlovák igazságügy- miniszter, Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora. /Konferencia a szélsőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Kallós Zoltán, a Kallós Alapítvány vezetője és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE előadója felvállalták, hogy Válaszúton népfőiskolai előadássorozatot indítanak télidőben a környékbeli gazdák számára. A tanfolyamokra szombatonként kerül sor. A legutóbbi rendezvényen a több, mint 20 résztvevő Feketelakról, Köblösről, Boncidáról és természetesen Válaszútról érkezett. A tervek szerint a következő hetekben növényvédelmi, állattenyésztési, állategészségügyi, zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint agrárpolitikai (agrártámogatási) előadások hangzanak el. /Sikeres gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 5-én véget ért Budapesten a 33. Magyar Filmszemle. Az utóbbi években szinte hagyománnyá vált az erdélyi színészek szerepeltetése a magyar film világában. Ez a hagyomány idén is megmaradt. Sok filmet készítettek Erdélyről, Erdélyben és erdélyi emberekkel. A játékfilm kategóriában például: Miklauzic Bence: Ébrenjárók című filmjében: Márkó Eszter és László Péter; a Gulyás Gyula: Fény hull arcodra című filmben Tompa Klára, Gáspárik Attila, Váta Loránd, Bíró József, míg Puszt Tibor: Ibrinkó című filmjében Kárp György, Makra Lajos, Szabó Tibor, Moldován Orsolya, Márdírosz Ágnes, Márkó Eszter, Molnos András, Sorbán Csaba, Zsigmond Éva, Kolcsár József és Mag Örs szerepeltek. A kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában Jeli Ferenc: Szép halál volt című filmjében Hatházi András, Sebestyén Melinda, Szélyes Ferenc, Kárp György, Győrffy András, Tatai Sándor, Makra Lajos, Nagy Kopeczky Ádám, Bíró József, Ferenczy István, Udvari Sütő András, Dunkler Róbert, Kilyén László keltették életre a film történetét. /Horváth Beáta teatrológus hallgató: Erdélyi tájak, emberek a budapesti Filmszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A Fidesz febr. 16-án tartotta XIV., rendkívüli kongresszusát, melynek üzenete az volt, hogy az idei választás mérföldkő lesz az ország életében, ekkor dől el, folytatódik vagy megtörik a fejlődés íve. A tanácskozás az Összefogás kongresszusa nevet kapta, és ennek jegyében a Fidesszel együttműködési megállapodást kötött szervezetek vezetői is felszólaltak a budapesti Körcsarnokban rendezett eseményen. Orbán Viktor kormányfő a kongresszuson aláírta a Fidesz és a polgárok jelképes szerződését, amely a párt választási programjának főbb elemeit tartalmazza. Ennek értelmében 2006-ig elérik, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege egy gyerek után egymillió, két gyerek után kétmillió, három gyerek után hárommillió forint legyen, a magyar polgár átlagos keresete pedig megkétszereződjön. A felszólaló határon túli magyar politikusok a tavaly életbe lépett kedvezménytörvényt méltatták. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elismerését fejezte ki a kormányzatnak, mert az a konfrontatív helyett a kooperatív politikát választotta a szomszéd államokkal. A politikus méltatta a státustörvény elfogadását, és az azzal kapcsolatos tavaly aláírt magyar-román miniszterelnöki egyetértési nyilatkozatot. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerését fejezte ki a kormánynak amiért "mert és tudott a saját szemével látni." Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a német keresztény pártok kancellár-jelöltje a választásokat történelmi jelentőségűnek nevezte, mert ekkor dől el szerinte, hogy folytatódhat-e az a sikeres politika, amelyet Orbán Viktor és kormánya indított el. Gyürk András, a Fidelitas vezetője úgy ítélte meg, hogy a szocialisták az emberi indulatok legaljára építenek, széthúzást, irigységet és önzést szítanak. /Fidesz-kongresszus – összefoglaló. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közötti együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság tagjai febr. 17-én Kolozsváron megbeszélést folytattak a kormánypárt tizennégy erdélyi szervezetének képviselőivel a helyi szinten megkötendő protokollumok tartalmáról. A megállapodás előírja, hogy a két politikai alakulat harminc napon belül megyei szinten is megállapodásokat köt. A prefektúrán zajló találkozón többek között jelen volt Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Geoana külügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke és Cosmin Gusa főtitkár. Ioan Rus belügyminiszter elmondta: még a héten elkezdik a tárgyalásokat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével a helyi szintű protokollum megkötése érdekében. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak az egyetemek szenátusai dönthetnek az új magyar karok és tanszékek létrehozásáról. A bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Arra a megállapodásra jutottak, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek a tanügyi törvény előírásainak és az egyetem autonómiájának tiszteletben tartásával történhet meg. /Papp Annamária: Kormánypárti egyeztetés a helyi megállapodásokról. Rus: Csak az egyetemek szenátusa dönthet új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a kormánypárt elkezdje értelmezni a központi szinten megkötött protokollumot, hiszen annak kidolgozásakor és aláírásakor mind a kormánypárt, mind pedig az RMDSZ országos vezetősége tudatában volt annak, hogy mit lehet abban konkrét formában megfogalmazni. A képviselő szerint a protokollumnak éppen a konkrétumok jelentik az erősségét, amelyek közé tartozik a magyar karok és tanszékek létesítése is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián vagy az Agrártudományi egyetemen. "Amennyiben külön értelemzést nyer helyi szinten a központi protokollum, nekünk is viszonyulni kell ahhoz. Mi következetesen be szeretnénk tartani annak előírásait és továbbra is úgy érezni, hogy a megállapodás nemcsak elvi szinten fogalmaz meg bizonyos kitételeket. Ha azonban értelmezést akarnak érvényesíteni — a mai találkozó résztvevőinek nyilatkozata pedig erre utal — akkor mi is kénytelenek leszünk bekeményíteni és kérni a protokollum felülvizsgálását", mondotta Kónya-Hamar Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

Mircea Geoana külügyminiszter febr. 18-án Budapestre érkezett, részt vett a magyar–román kormányközi vegyes bizottság ülésén. Minden politikai feltétele megvan annak, hogy Magyarország és Románia kapcsolatai erőteljesen fejlődjenek - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, melyet Mircea Geoanaval közösen tartottak. A két külügyminiszter a sajtótájékoztatón közös nyilatkozatot írt alá a vegyes bizottság létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából, amelyben kifejezték elégedettségüket a kétoldalú kapcsolatok példa nélküli fejlődése miatt. Geoana úgy fogalmazott: a két ország kapcsolata kiállta a kedvezménytörvény próbatételét. A magyar diplomácia vezetője kiemelte, hogy a CEFTA-térségben Románia Magyarország legnagyobb piaca. Hangsúlyozta: Magyarország kész a román termékek vásárlásának növelésére annak érdekében, hogy mérséklődjön a Románia oldalán mutatkozó kereskedelmi deficit. Elmondta, hogy magyar részről nagy reményeket fűznek a két ország kis- és középvállalatainak befektetéseit támogató garanciaalap létrehozásához. Mircea Geoana nagyra értékelte, hogy Magyarország támogatja Románia euroatlanti integrációját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A két miniszter a nap folyamán nyitó beszédet mondott azon az üzletember-találkozón, amelyet a román külügyminiszter kezdeményezésére rendeztek meg Budapesten, a vegyes bizottság ülésével egy időben. – A kormányközi vegyesbizottság az 1996-ban aláírt kétoldalú alapszerződés alapján jött létre 1997. márc. 12-én. A 11 szakbizottságot magában foglaló testület utolsó ülésére 1999-ben került sor Bukarestben. /Kiálltuk a státustörvény próbáját? Martonyi-Geoana találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Mircea Geoana megkoszorúzza Gozsdu Elek sírját. Gozsdu Elek ügyvéd egy Budapest központjában fekvő épületegyüttest hagyott a román államra, amelyet a román hatóságok szeretnének visszaszerezni. A román delegáció tagjai között van Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Pavel Abraham, a belügyi tárca államtitkára is. Mircea Geoana sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A román külügyi tárca adatai szerint a Romániában befektetett magyar tőke értéke 2001 novemberében elérte a 185 millió dollárt, míg a román cégek megközelítőleg 38 millió dollárt fektettek be Magyarországon. Tavaly novemberben 3.543 román-magyar vegyesvállalatot jegyeztek, míg Magyarországon 1.954 román-magyar cég működött. A két ország között folyó kereskedelem értéke a tavaly 970 millió dollár volt, 11,78 százalékkal több, mint 2000-ben. A Magyarországra irányuló román export értéke 371,5 millió dollár, míg a behozatalé 599,3 millió dollár, az ennek következtében kialakult negatív szaldó 227,8 millió dollár. /Mircea Geoana Budapesten. Magyar-román üzleti fórum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Négy miniszter: Mircea Geoana, Ioan Rus, Vasile Puscas, Vasile Dancu, egy pártfőtitkár: Cosmin Gusa, és egy alelnök: Viorel Hrebenciuc, valamennyi a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetőségi tagja, valamint Erdély és Bánát 14 tagszervezetének vezetői összeültek a kolozsvári megyeházán, hogy megbeszéljék az RMDSZ és a SZDP közötti együttműködési megállapodás végrehajtási problémáit. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei elnöke a sajtónak elmondta, hogy már e héten elkezdik a megbeszéléseket az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével, a helyi szintű egyezmény megkötése érdekében. Az SZDP és az RMDSZ egyezményt felügyelő bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Ezek során fogalmazódott meg a tárgyalók részéről, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek létrehozása csakis a tanügyi törvény előírásainak és az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával jöhet létre. Vagyis a kérdésben nem a kormánypárt határoz, hanem az egyetemek vezetői. /(Csomafáy Ferenc): RMDSZ-SZDP együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A képviselőház febr. 26-i ünnepi ülésén a képviselők esküt tesznek az ország és a nép iránti hűségükre. Ez azért szükséges, mivel az államfő kihirdette a honatyák ország és nép iránti hűségesküjéről szóló 8/2002-es törvényt. A jogszabály szerint a képviselők esküt tesznek az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartására, a demokrácia, a polgári jogok és szabadságjogok, valamint "Románia egységének, területi integritásának", szuverenitásának és függetlenségének védelmére. Az esküt minden képviselő fennhangon elmondja, szövegét aláírja és átadja a házelnöknek. /Hűségesküre kötelezik a képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Az újabb RMDSZ–SZDP-paktum megkötésénél az egyezmény magyar nyélbeütői is ugyanazt hozták fel érvként, mint amit a románok: a protokollum bel- és külpolitikai stabilitást hoz az egész országnak. Nastase és kormánya nyugodtan alhat egy esztendeig. "Az állampártként működő SZDP éppen azt tehet velünk, amit akar" – állapította meg Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Szólnia, kiabálnia, kellene az RMDSZ-nek mindannak láttán, ami makro- és mikrogazdasági szinten folyik. Azonban az RMDSZ nem szól, hanem épp ellenkezőleg, némasági fogadalmat tesz egy pártközi protokollum formájában. Egyházi és közösségi magyar vagyonok restitúciója egyhamar nem lesz a protokollum alapján. A moldvai magyarok meg sincsenek említve. Állami felsőoktatás bővítése elodázva, mert a román többségű egyetemi szenátusok autonómiájába az SZDP nem szólhat bele. /Dénes László: Ki a nyugodt? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./ Veress Dávid elítélte a protokollumot, mert ezzel az RMDSZ feladta a honi magyarságunk belső önrendelkezéséért megkezdett harcot. Ez a feladás a moldvai Szaláncfürdőn született meg, éppen abban az országrészben, ahol évszázadok óta tűzzel-vassal irtják a magyar nyelvet a csángók körében. "Nyíltan ki kell mondani, hogy a moldvai csángómagyar véreink ellen a Hatalom – érdekvédelmi szövetségünk felső vezetésének viselkedése láttán – megfélemlítő, megsemmisítő lélektani hadjáratot folytat." Veress Dávid határozottan tiltakozott ezen magatartás ellen. A magyar igazolvány után, amely a nemzet újjászületését is jelenti, "egy emberibb és magyarabb jövőkép kell, ezt pedig csak a kiépítendő autonómiánk, belső önrendelkezésünk biztosíthatja." /Veress Dávid, Csíkszereda: A feladás helyett jövőképet! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./

Szilágycseh városi könyvtára 42 232 kötetes, az állományból 9952 magyar nyelvű /23 %/, ugyanakkor a kisváros lakóinak több mint 75 százaléka magyar nemzetiségű. Tavaly a könyvtárnak összesen 1154 olvasója volt, zömmel diákok. Az elmúlt évben 14 635 kötetet kölcsönöztek, ebből magyar nyelven 9555 kötetet /34 %/. A magyarok tehát többet olvasnak. 2001-ben a könyvtár 450 kötettel gyarapodott, ebből a magyar nyelvű kötetek száma nem éri el a százat. /Baksai Károly: Sokkal többet olvasnak a magyarok. Tavaly 100 magyar könyvet vásároltak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Sylvester Lajos fenyegető üzenetet kapott: ha nem száll le egy patinás nevű történelmi erdélyi család gyalázásáról, majd rászállnak ők. Sylvester Lajos leszögezte, inkriminált írásában nem egy családról írt, hanem egy Magyarországon igen magas politikai szerepet vállalni kívánó személyről. Meg arról a jelenségről, hogy kampánycélokkal kiféle-miféle emberek játsszák meg az ,,erdélyit", vagy hivalkodnak erdélyi gyökereikkel. Sylvester felelősséget érez, hogy olvasókat tájékoztassa, méltánytalanságokat követnek el egyes személyek, olyanok, akik egy csoport hatalomra törő érdekeit felvállalták. Ítéljék meg, "hogy a magyar státustörvény kapcsán a magyarsággal együtt vagy ezek szomszédságában élő népek ellenünk hangolása, uszítása, a tények elferdítése, a hamis ígéretek halmozása milyen haszonnal jár jelenlegi állapotunk javítása és jövőnk alakulása felől nézvést." Bizonyos magyar körök által elítélt, kigúnyolt, a magyar koronát meggyalázó kampány ellenére mégis hányan igénylik a magyar igazolvány megszerzését. "Egyúttal azt is vegyük számba, hogy az európai uniós csatlakozás megnehezítése (a mezőgazdasági fejezet lezárása például stb., stb.) s a magyar parlamentben a destruktív ellenzéki fellépések — a sértett leszármazottak védence nincs utóbbiak között —, mint a médiatörvény jóváhagyása és száz másféle hasonló mennyiben szolgálja a magyarság ügyét.Én felelősségem teljes tudatában azt is állítottam, hogy ez nem hazaárulás, ami egy nem hivatalos parlamenti szóváltás alkalmával elhangzott, hanem nemzetárulás, annak a nemzetnek az elárulása, amelynek virtuálisan mi is tagjai lennénk." – "Ez még mind semmi: verőlegényeket kell alkalmazni az ,,ellenség" megrekcumolására, sőt, ezt utólag úgy kell beállítani, hogy az illető a vétkes. Miért ment oda? — kérdezi Forró úr a Magyar ATV-ben. Miért mer nyilatkozni (összetört orrsövénnyel), amikor a rendőrség még nem zárta le az ügyet, csak a két tettest csípte el? Ez sem elég? Az egyházak nyájas megközelítése után most ávós ,,jogkörrel" felruházott templomellenőrző és istentiszteletek szövegét rögzítő brigádokat akarnak bevetni. " "Egyébként a valóban nevén nevezettek lapunkat drótpostán olvassák, s a ,,rázósabb" írásokat személyesen is elküldöm az érintetteknek. Érdekes, ők jobbnak látták (eddig) hallgatni a megjegyzésekről, mert ezt nehezen lehetne harmonizálni például azzal a mindennap hallható tétellel, hogy a határokon kívüliek is elégedetlenek a kedvezménytörvénnyel, s hogy ők aztán igazán felkarolják az ügyeinket. (Mint Rákosi, Kádár és Horn meg Kovács uralgásuk hosszú évein át.)" /Sylvester Lajos: Fenyegető üzenet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ Tehát Medgyesy Péter ismeretlen hívei megfenyegették Sylvester Lajost!

"Febr. 19-én Kolozsvárra látogatott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, akit erdélyi körútjára Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke is elkísért. A politikus Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel folytatott tárgyalásokat, majd Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével találkozott. Ezt követően megtekintette a Központi Tájékoztatási Irodát, majd Kónya-Hamar Sándor képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével folytatott rövid megbeszélést. Az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel való munkaebéd után az államtitkár részt vett a Sapientia Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésén. Délután Németh Zsolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezte Polgári Fórumon tartott előadást, amelyen jelen volt Tőkés László és Pap Géza református püspök is. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral estére tervezett találkozó a román fél távolmaradása miatt elmaradt. Németh Zsolt kolozsvári programja a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (ELTE) készített dokumentumfilm és a Video-Pontes készülő új stúdiójának megtekintésével zárult. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón kifejtette: jelen pillanatban teljes az egyetértés a magyar–román kapcsolatok terén. Úgy vélte: a Magyarország és Románia közti jó kapcsolat a térség stabilitásának fontos tényezője és hozzájárul ahhoz, hogy az egész régió szabályozott, rendezett módon haladjon az európai integráció útján. Örömmel állapította meg, hogy Kolozs megye több magyarországi településsel tart fenn elmélyültebb kapcsolatot, kifejezve reményét, hogy ezt a jövőben sikerül majd még szorosabbra fűzni a gazdaság, a tudományos és kulturális élet számos területén. Németh Zsolt végül közölte: együttműködésre vagyunk ítélve, Románia és Magyarország, a románok és magyarok érdekei nem ellentétesek egymással. Vasile Soporan prefektus úgyszintén pozitívnak ítélte meg a román–magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a Nastase-Orbán megállapodás aláírása történelmi pillanat volt. Az RMDSZ csúcsvezetőségével folytatott tárgyalások után Németh Zsolt és Markó Béla közös sajtóértekezletet tartott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a látogatásra rendkívül fontos és jó pillanatban került sor, a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Románia a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírásával az egész térség számára fontos üzenetet fogalmazott meg az etnikai kérdést illetően azáltal, hogy az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Az RMDSZ elnöke örömmel újságolta el a sajtónak, hogy Németh Zsolt különös meglepetést okozott számára, ugyanis a magyar államtitkár személyesen hozta el a szövetségi elnök nevére kiállított magyar igazolványt, amit Markó fontos ajándéknak, szimbolikus meglepetésnek értékelt. - Az elmúlt évek során nagy utat tettünk meg Románia és Magyarország kapcsolatépítésében. Ez az időszak egyszerre vezetett Magyarország és Románia, illetve az erdélyi magyarság és az anyaország összefogásához - mondotta Németh Zsolt. A politikai államtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, az Orbán-Nastase megállapodás egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Nem csupán a magyar–román összefogás tekintetében tettünk meg azonban nagy utat — folytatta —, hanem a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a terén is. Ennek nagyon fontos célja volt, hogy megerősítsük az összetartozás érzését a Kárpát-medencében. Biztosak vagyunk abban, hogy egy egészséges identitású magyarság nagymértékben hozzájárul a szomszédos országok belső felemelkedéséhez és gyarapodásához. Ezért volt nagy jelentőségű például a Millenniumi-ünnepségsorozat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozása és nem utolsósorban a státustörvény megalkotása — szögezte le a magyar politikus. Kifejezte reményét, hogy az új romániai magyar konzulátusok megnyitásának ügye kimozdul a holtpontról. Este zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezésében a Polgári Fórum. Németh Zsolt előadásában többek között a Magyarok Világszövetségének 1997-ben tartott ülését idézte fel, amelyen az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula jelenlétében Tőkés László püspök a kétszeres kisebbségi sorsot kifogásolva kijelentette: eljött az idő a határon túli magyarok egyenjogúsítására. A magyar politikus szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2002-ben mind a Kárpát-medencei összefogás, mind pedig a korábban bizalmatlansággal átitatott román–magyar viszony kedvezőbb lett. A hosszú, feszültséggel telített időszakra a kedvezménytörvény kapcsán megkötött Orbán-Nastase megállapodás tett pontot, mondotta az előadó. Az EMTE létrehozását az államtitkár egyedülálló munkának értékelte. Nincs fontosabb az egyetem sikerre vitelénél, hiszen ez fontos eleme az erdélyi magyarság jövőképének, fogalmazott. Azt ígérte, hogy a magyar polgári kormány minden támogatást megad majd az intézménynek. Pap Géza református püspök megköszönte a magyar kormánynak az ádáz harcot, kitartást, amellyel a kedvezménytörvény megalkotásáért és érvényesítéséért harcolt. Tőkés László püspök előadása kezdetén közölte: Németh Zsolt egy magyar igazolvánnyal lepte meg. A püspök úgy véli: a jelenlegi RMDSZ-politika hitelesíti és alátámasztja azt a hamis állítást, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika. Tőkés László utalt a kormánypárt politikusainak azon kijelentéseire, hogy külföldön kívánják mediatizálni az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, hogy "ország világ lássa, Romániában milyen jól megy sorunk". Hangsúlyozta: a magyarság asszimilációja és az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás azonban nem támasztja alá azt a sikerpropagandát, amelyet az RMDSZ terjeszt. "Olyan csapdába kerültünk, amely végig ment Neptunon, Snagovon és Slanic Moldovan", mondotta. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte: sok helyen az RMDSZ a kormánypárt platformjává válik, mint például Szilágy megyében. Hangsúlyozta: senki sem tudja elhitetni vele, hogy ez az "utódkommunista párt", a romániai MSZP, amely minden nyomorúságunk mögött áll, az erdélyi magyarság szövetségese lehet. Kifejtette: a romániai magyar közösség természetes szövetségese a magyar nemzet, és csak rájuk támaszkodva törhet ki ebből a helyzetből, hiszen a jelenlegi politikai palettán Romániában nem találhat igazi partnert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai asszimáláció, a magyar politikai osztály beleolvadása a román politikába a magyarság számára végzetes lehet. Vigyázni kell, hogy "a kolozsvári gödrök ne váljanak az erdélyi magyarság csapdájává", összegezett a püspök. /Papp Annamária: Erdélyi körúton Németh Zsolt. Markó Béla átvette magyar igazolványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely az SZDP–RMDSZ protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, olyan rendőröket is alkalmazzanak, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Tiltakozásul az ellenzék elhagyta a termet. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő javaslatára a törvénytervezetbe beiktatták azt az új cikkelyt is, amely megteremti a lehetőséget a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására. Az RMDSZ szerint lehetővé kell tenni, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a biztonsági szervek azon képviselői közt, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, legyen olyan is, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ-javaslatot követően nem késlekedett a nagyromániás Tudor Marcu és Damian Brudasca reakciója sem, akik szerint a javaslat impertinens és túllő a célon. Azzal vádolták a kormánypártot, hogy nagy engedményeket tesz az RMDSZ-nek. Pavel Abraham belügyminisztériumi államtitkár köztes megoldást javasolt: eszerint azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kisebbségi nyelvet is ismerő rendőröket is alkalmazni kell. A kormánypárti Pavel Abraham "javított változatát" végül 107 képviselő megszavazta, 73 ellenezte, 10-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozásképpen elhagyta a termet, és nem vettek részt a szavazáson, a procedúra megismétlését szorgalmazták. Szünet után kiderült: a szavazás érvényes. A törvénytervezet végső szavazásra a későbbiekben kerül sor. Toró T. Tibor elmondta: az RMDSZ és az SZPD-s Abraham javaslata közt a különbség abban áll, hogy az egyik számon kérhető, a másik pedig lehetőséget ad kibúvóra. Az RMDSZ előterjesztése értelmében kötelező lett volna, hogy bármely szolgálatban, amely a lakossággal kapcsolatban van, a kisebbség nyelvét ismerő személyt alkalmazzanak. A végül elfogadott "finomított" változat viszont csak annyit mond ki, hogy kötelező ilyen személy alkalmazása, ez pedig akár egy, az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőrre is korlátozódhat. /P. J. A.–Sz. K.: Döntött a képviselőház: Magyar nyelvet ismerő rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Székelyudvarhelyien a febr. 19-i önkormányzati ülésen a városatyák Mircea Dusa prefektus felügyelete mellett kiigazították a januárban megszavazott városi költségvetést. Szász Jenő polgármester kifejtette: a prefektus törvénytelennek tartotta és elutasítja az udvarhelyi tanács azon döntését, hogy a helyi adókat és illetékeket 2002-re csak öt százalékkal emelte, valamint kérte a kormányrendeletben megállapított 31,2 százalékos adóemelést. Végül a tanácsosok kénytelenek voltak megszavazni a prefektus által követelt adóemelést. Szász Jenő a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arról számolhatott be, hogy némileg rendeződött a korábban veszélyeztetett szociális és kulturális intézmények sorsa. Pótköltségvetésig a Művelődési Ház 2,6 milliárd, a SZINFO és a TourInfo egyenként 300 millió, a múzeum 1,6 milliárd, a könyvtár 1,7 milliárd, a polgármesteri hivatal pedig 10,4 milliárd lejből gazdálkodhat. /Zilahi Imre: Kiigazított büdzsé. Takaréklángon működő intézmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Homoródalmás után febr. 21-én Csíkszeredán, a Kriterion Házban mutatták be Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című kétkötetes munkáját. A könyv az 1953–60 közé eső időszak felelevenítése. Az író A sátán labdái című munkájából ismert módszerrel a jelzett évek dokumentumait idézte, kritikákból, különböző jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. Szabó Gyula visszaemlékezéseinek következő két kötete a közeljövőben fog megjelenni. /Szabó Gyula könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./