Marosvásárhelyen a helybeli óvónő- és tanítóképző XII. D osztálya előzőleg irodalmi összeállítást mutatott be, febr. 2-án pedig farsangi lakodalmast. Sipos Anna magyar szakos tanárnő hangsúlyozta: a nemzettudat, a magyarságtudat ápolása a cél, és mivel nagyon erős a hagyományok, népszokások megtartó ereje, ezért felelevenítették a farsangi lakodalmast. /Járay Fekete Katalin: Képzettebb pedagógusok a jövőnek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy fölkereste a szakminisztériumot, segítséget kérve magánerdészeti hivatalokat illetően, az erdészeti államtitkársághoz tartozó néhány személy ugyanis akadályozta a törvények életbe léptetését. A magánerdészetek működését szabályozó kormányhatározatot nem jelentették meg a Hivatalos Közlönyben. A miniszter megígérte, hogy bizottságot hoz létre, amely kivizsgálja a vitás kérdéseket, azonban a beperelt felet meg sem kérdezték, kijátszották a közbirtokosságokat. Január végén újabb találkozót tartott, ezen a miniszter jelen volt. Garda jelezte, hogy nem ért egyet a kivizsgálás módjával, hiszen a támadott felet nem hallgatták meg. Az erdészeti hivatal vezérigazgatója azt mondta, hogy Garda politikai nyomást gyakorol a közbirtokosságokra. A tanácskozáson a miniszter helyszíni kivizsgálást indítványozott. Végül Garda sürgetésére a Hivatalos Közlönyben megjelent a kormányhatározat. /Gál Éva Emese: Elrejtették a kormányhatározatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Érdeklődni kezdett a Hargita megyei rendőrség azoknál a családoknál, akiknek közvetlen hozzátartozói a Bákó megyei Klézsén oktatják a csángómagyar gyermekeket. Az indokolatlan kivizsgálásban – amelyről a megyei rendőrparancsnok nem tud – részt vettek a Bákó megyei tanfelügyelőség illetékesei is.. A szentegyházi Bogdán, illetve a gyergyócsomafalvi Mihálydeák családnál érdeklődtek gyermekeik felől a helyi rendőrőrs munkatársai, míg a gyergyószárhegyi Borsos családnál a Bákó megyei tanfelügyelőség két illetékese tett látogatást. Benedek Klára, a szentegyházi Tamási Áron Általános Iskola igazgatóját a városi rendőrség egyik tisztje kereste fel, és az oktatási intézmény egykori végzőse, Bogdán Melinda felől érdeklődött. A rendőr nem tudja, miért kell begyűjtenie ezeket az információkat. Borsos Gyöngyi tanítónő Gyergyószárhegyen élő szüleinél már a Bákó megyei tanfelügyelőség alkalmazottaiként mutatkozott be két civil férfi, aki azt firtatta, lányuk hol végezte tanulmányait, és jelenleg hol dolgozik. A gyergyócsomafalvi rendőrőrsön senki sem válaszolt a Krónika munkatársának telefonhívására, a szentegyházi kapitányságon azt a választ kapták: tudomásuk szerint pedagógusok után egységükből senki sem folytatott vizsgálatot. Ioan Negrusa tábornok, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka elmondta, beosztottjai érdeklődésének okát nem ismeri, mivel arra rendeletet nem adott ki. Negrusa tábornok megígérte, hogy a napilap írásos beadványa alapján kivizsgálja az ügyet. /Rostás Szabolcs: Gyanús kivizsgálás. Rendőrségi látogatás a székely tanároknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint nincsenek egészséges versenyfeltételek az RMDSZ-ben A sokszínűségnek meg kellene mutatkoznia, mind a döntések előkészítésében, mind a döntéshozatalban, s azután a végrehajtásban. A Reform Tömörülés nyolc éves múltra tekint vissza, de a gyökerei 1990-re tehetők, amikor az RMDSZ és az egész erdélyi magyar civil társadalom átalakult. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének politikai csoportjából nőtt ki a Reform Tömörülés. "Nem engedményekre, kicsiny megegyezésekre, hanem szolid, törvényes alapra van szükségünk ahhoz, hogy saját sorsunkat kezünkbe vehessük." – jelentette ki Toró. Az egyezségek ugyanis időlegesek és bármikor visszavonhatók. Toró úgy látja, hogy egyre inkább elhatalmasodik az RMDSZ jelenlegi vezetőknél a kizárólagosságra törekvés szándéka. A képviselőházi frakción belüli Polgári Szárny létrehozása éppen ezt a folyamatot kívánja megállítani. Toró nem gondol szakadásra. Az RMDSZ programjában háromszintű autonómia szerepel, ami két szintre bontható le. Az egyik egy tág értelemben vett kulturális autonómia, a másik a személyes autonómia. Ez nem egy etnikai alapú autonómia lenne, hanem a régiók autonómiája, s ezeken belül, ott, ahol elegendő nagy számban élnek magyarok, az illető regionális autonómiának megvan a maga sajátos státusa, ami főleg a nyelvhasználatot illeti. Toró kitért arra is, hogy nem tudja megmondani, az RMDSZ és a közösség hány százaléka támogatja a Reform Tömörülést vagy a polgári értékrendet. Nem történt még egy ilyen típusú megkérdezése az erdélyi magyaroknak. Ennek a megkérdezésnek a legtisztább módja azoknak a közvetlen általános választásoknak a kiírása, amely napirenden szerepel már lassan egy évtizede. /Andó András: Interjú. "Szükség van a magyar nemzet határtologatás nélküli egyesítésére". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A Project On Ethnic Relations ( PER) immár több mint 10 éve tevékenykedik Romániában. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője visszatekintett. 1991-ben alakult a PER, a Terv az Etnikai Kapcsolatokról, amerikai nemkormányzati szervezetként. Célja a kelet-európai új helyzetben az etnikai kapcsolatok figyelése, illetve ahol gondok merülnek fel, ezek megelőzése. 1991-ben Bukarestben alakult meg az országos, 1993-ban a marosvásárhelyi iroda. Utóbbi azért, mert itt több nemzetiség él együtt és gondok merülnek fel. Eleinte a román-magyar kérdés volt a középpontban, mivel az 1990. márciusi események után amolyan hidegháborús helyzet állt fenn a magyar képviselet és az akkori, hatalmon levő román politikusok között. A PER által folyamatosan szervezett találkozók következtében bizonyos fokú megegyezések születtek. A PER intézményesítette a találkozókat, ez a tíz év eredménye. Egy másik konkrét példa a rendőrséggel kapcsolatos. A hadrévi cigányellenes események után volt egy olyan rendezvénysorozatuk, amelyen amerikai és romániai rendőrök vettek részt. A marosvásárhelyi iroda sokat foglalkozott a kétnyelvűséggel. A roma kérdés nagyon fontos a PER-nek már 1993 óta. Az állam meghirdette a stratégiát, amit roma szakértők dolgoztak ki, de nagyon kevés pénzt áldoznak az ilyen jellegű programokra. /(antalfi): Tízéves múlt a PER. A kitartó munkában bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyász, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnöke ismertette az alapítvány munkáját. Az alapítvány célja a határon túli magyar betegek ellátásának támogatása, amely részben arra irányul, hogy javuljon a határon túli betegellátás színvonala, valamint az együttműködés a határon túli és a magyarországi orvosok között. Ha a beteg kezeltetése semmiképpen nem oldható meg a határon túl, akkor megszervezik és anyagilag támogatják a magyarországi kezelést. A 12 év alatt mintegy 60 000 beteget támogattak, ezek több mint 70%-a Erdélyből érkezett, 10–15% Kárpátaljáról, valamint a Vajdaságból, és viszonylag kis létszámban jöttek Szlovákiából és Horvátországból. A javaslatoknak, kérelmeknek körülbelül egy tizedét tudják elfogadni, az elfogadás kizárólag szakmai szempontok szerint történik. Minden területről gyűjtik az adatokat, pontosan tudják, hogy a határon túli betegellátásban milyenek a feltételek. Nincs sem Romániában, sem Kárpátalján olyan gyermekkardiológiai szívsebészeti osztály, amelyen az újszülött szívhibáit operálni tudnák, ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkoznak. A magyar költségvetés rendszeresen biztosít egy adott összeget a határon túli magyarok gyógykezelésre, ez jelenleg 290 millió forint. Ez a 290 millió forint több milliárd forint értékű kezelést jelent, mert pontos kivizsgálással jó irányba indítják el az otthoni kezelést. Konzultálva a fogadóintézménnyel, optimális betegutat terveznek. Csak kiegészítő szerepük lehet, amit nem szabad úgy értelmezni, 10 millió magyarországi mellett még vállalkoznának 3 millió ember betegellátására. Inkább kiegészítő, együttműködő, komplementer egészségügyi ellátást biztosítanak. Kiépítették a szakmai kapcsolatokat, ami nemcsak magyar orvosokra vonatkozik: több száz orvossal működnek együtt. Erdélyben kb. 30 helyen van előszűrő állomás, ezeket kell fölkeresni. A Segítő Jobb igénybe veszi az egyházi intézmény Reménység Szigete nevű szolgáltatását. /Gál Éva Emese: "Akkor lépünk közbe, amikor éppen ránk van szükség" Beszélgetés dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyásszal, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az idei Bolyai-napok keretében 57 tevékenységet szerveztek a Bolyai Líceum, illetve a Református Kollégium pedagógusai és diákjai, állapíthatta meg Bálint István igazgató. Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, hogy az idei Bolyai-év első nagyszabású megmozdulása volt a Bolyai-napok rendezése. Az iskola legjobb tanulóit megjutalmazták. Szalkay József adta át a Bolyai Collegium Alapítvány által meghirdetett Vivat Academia! pályázat nyerteseinek a három-, két-, illetve egymillió lejes jutalmat a legsikeresebb dolgozatokért. Az ünnepi hét a diákok műsorával ért véget. Fellépett a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette énekkara, a tanárok kamarakórusa, a IX-XII.-es diákok a Bolyaiak emlékét idéző irodalmi összeállítást mutattak be. /A Bolyai-napok záróünnepségén díjazták a legjobbakat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Orosz Raimond Lóránt lelkész augusztusban került a 268 lelket számláló irinyi református gyülekezetbe, melynek négy évig nem volt lelkipásztora. Első dolga volt, hogy felélessze azt, aminek még voltak gyökerei. Felújították a férfi énekkart, megalakult az asszonykórust. Külön foglalkozik a gyermekekkel és külön az ifjakkal. Az elmúlt évben tíz személyt temetett és csak egyet keresztelt. Gyülekezeti termet alakított ki. Iriny faluban a szülők kérték, hogy az iskolában is ő végezze a vallásoktatást. /Elek György: Gyülekezetet vállalni nagy felelősség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Közel két évnyi szünet után farsangi bált szerveztek a magyarságnak Kolozsváron, a hatalmas sportcsarnokban. Sikeres volt a jótékonysági bál. Sebesi Karen Attila megköszönte a sportigazgatóságnak, hogy a hivatalos kolozsvári hangulat ellenére nem határolódott el a magyar kezdeményezéstől. A jótékonysági esten 15 millió lej gyűlt össze a fedél alatt lévő Kisbácsi Magyar Ifjúsági Ház építésének folytatására. Az elnök bizakodó: összegyűl a munkálatokhoz szükséges 300 millió lej. A bál alkalmával a 15 millió fölött Boros János alpolgármester, Pálffy Zoltán megyei tanácsos, Sebesi Karen Attila egyenként félmillió lejt, Tóth Ferenc egymilliót adományozott, a báli bár bevételeit — kétmillió lejt — a Bakó cég teljes egészében felajánlotta. /K. E.: Tánccal a kisbácsi ifjúsági házért. Közel 20 millió lej gyűlt a jótékonysági bálon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A képviselőház febr. 7-i ülésén megszavazta a ROMPRES Országos Hírügynökség szervezését és működését szabályozó törvénykezdeményezést. A plénumban a szakbizottság által elfogadott formát szavazták meg. A szakbizottsági vita során Márton Árpád képviselő elmondta, hogy a ROMPRESnek olyan országos jelentőségű hírügynökségnek kellene lennie, amely hírt gyűjt be és továbbít, nem pedig véleményt. Egy ilyen intézménynek hitelesnek kell lennie, ez pedig autonóm működést feltételez. Az elfogadott jogszabály szerint a ROMPRES Hírügynökség a kormány hatásköre alól átkerül a parlament felügyelete alá. /A ROMPRES hírügynökségről szavaztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Magyar nyelvterületen 14 iskola viseli a Bolyai János nevet, az apáról, Farkasról csak a marosvásárhelyi volt református kollégiumot nevezték el - hangzott el Bálint István igazgató beszédében az idei Bolyai-napok záróünnepségén. Az egyhetes megemlékezés, amelyet minden évben február elején tartanak, az 1775.febr. 9-én született névadó, Bolyai Farkas tiszteletére az idén egyben a Bolyai János születésének 200. évfordulójára meghirdetett Bolyai-év nyitóünnepsége is volt. Az iskola jellegét meghatározó matematika, informatika, fizika, kémia tematikájú rendezvények mellett az alkalmazott gazdaságtanban, történelemben, honismeretben jeleskedő diákok is bizonyították felkészültségüket, ismereteiket. /Bolyai-napok 2002. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

A kilenc romániai magyar színház és színtársulat összesített műsorával, színházi kritikákkal és írásokkal jelent meg a Transindex internetes közszolgálati portáloldal színházi melléklete, a Hamlet. A http://hamlet.transindex.ro internetes címen található melléklet a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat, nagyváradi Szigligeti Ede Társulat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a temesvári Csíki Gergely Színház aktuális műsorait összesíti. Közölték a kolozsvári színház műsorpolitikájáról folyó vita sajtóbibliográfiáját is. A Hamlet-melléklet vezetője Bodó A. Ottó kritikus, a Függöny című internetes színházi szakfolyóirat szerkesztője. A Transindex több kulturális mellékletet működtet. Ilyen a távközlés világkarrierjével foglalkozó Kommunikációtörténet, a kortárs képző- és fotóművészetet bemutató Art. /Színházi mellékletet indít a Transindex. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

Az Erdélyi Matematikai Lapoknak története önmagában is bibliográfiai kuriózum. Gamma című elődjét a sokoldalú Bencze Mihály (matematikus, költő, pedagógus, lap- és könyvkiadó, közösségszervező, népművelő) alapította 1977-ben s adta ki 1989-ig, néhány évnyi szünet után 1996-ban szINFonia néven jutottak hozzá a szerencsések, 2000-től pedig az említett címen jelenik meg, szórványosan. A kiadványt a Wildt József Tudományos Társaság és a Bencze vezette Fulgur Kiadó jelentette meg Brassóban, Borzási Dávid szerkesztésében. A szerzők egy része a brassói Áprily Lajos Középiskola diákja. Ugyacsak Brassóban jelent meg tavaly novemberben az Erdélyi Bumeráng, Bencze Nimród szerkesztésében, ez egy viccgyűjtemény, de még inkább humorturmix. Kilencedikes diákok egy csoportja hozta össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

Adrian Nastase miniszterelnök szerint "jó lenne", ha az újságírókat francia mintára felelősségre lehetne vonni. A miniszterelnök "kiegyensúlyozott, rugalmas" médiatörvény mellett foglalt állást, és hangsúlyozta: nem ért egyet az újságírók bebörtönzésével, akiknek ehelyett kötelességük lenne kijavítani téves információikat. /Nastase: Sajtótörvény francia recept szerint. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A képviselőház módosította a kiutazási feltételekről szóló kormányrendeletet. Eszerint az országból kiutazó román állampolgároknak nem kell egészségbiztosítást felmutatniuk, amennyiben olyan országokba utaznak, amelyekkel Románia megállapodást kötött a kölcsönös orvosi ellátásról. Döntésével az alsóház elfogadta Kerekes Károly RMDSZ-képviselő módosítási javaslatát. A kormányrendelet szenátusi vitája még hátravan. /Egészségügyi biztosítás nélkül a határon át. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az illegális munkavállalás céljával külföldre induló román állampolgárokat hamarosan már az ország határán megpróbálják kiszűrni. Az idegenforgalmi minisztérium tíz speciálisan kiképzett ellenőrt küld a határra, akiknek fő feladata az lesz, hogy megállapítsák: valódi turisták-e a magukat azoknak valló kiutazók. Figyelmüket elsősorban a szervezett csoportokra fordítják. /Turisztikai ellenőrzés a határon? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A BBTE szenátusának legutóbbi ülésén elfogadott határozat értelmében ezentúl törvénytelen a más felsőfokú intézményekben való tanítás azoknak az egyetemen munkakönyvvel alkalmazott oktatóknak, akik nem rendelkeznek az igazgatótanács által kibocsátott engedéllyel. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese a Szabadságnak elmondta: a tanárok statútumában található, hogy a tanárok két munkahelyet tölthetnek be, tehát a múlt heti döntés a törvényes előírások alapján született. A Sapientián is oktató tanárokat nem érinti hátrányosan a szenátus döntése - fejtette ki Kása. /B. T. Engedély kell a "vendégtanároskodásra". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Korunk kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét a közelgő népszámlálásról és általában a romániai magyarság közérzetéről. Az 1989 utáni korszak vonatkozásában meglehetősen kritikus véleményt fogalmazott: az erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok, művészek, költők nem tudtak biztos jövőképet felkínálni az itteni magyarságnak. Mindez oda vezetett, hogy "a fiatal nemzedék jelentős része gondolkodik arról, hogy ne itt, Romániában teremtsem a maga számára egzisztenciát, hanem valahol máshol, többnyire Magyarországon - vagy nyugatabbra. " - mondotta Markó. Markó Béla úgy látja, hogy bizonyára csökkenés volt a legutóbbi népszámlálás óta, és aggodalommal várja a friss adatokat. Markó Béla reménykedik, hogy nem fog bekövetkezni állami szintű eltitkolás vagy hamisítás, de figyelmeztet, hogy sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor a népszámlálási biztosok elfogultan próbálják kezelni a nemzetiségi kérdést. /Közösségi kedélyállapot - romániai magyar közérzet. Korunk-interjú Markó Bélával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Az árvákért, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekért alakult meg Székelykeresztúron a Gyermekmosoly Egyesület. Itt található a megye legnagyobb gyermekotthona, melyet – az európai normák szerint – lassan fel kell számolni, hogy lakóik igazi családoknál kapjanak helyet. Ezt a tevékenységet vállalta fel Györgypál Ilona és Györgypál Zoltán is, akik a Gyermekmosoly Egyesület alapítói. Jelenleg három árvát nevelnek saját otthonukban; távlati terveik közt szerepel a bővítés, a tevékenységi kör kiterjesztése, egy gyermekház felépítése, melyben 8–12 gyermek lelhetne otthonra több nevelő felügyelete alatt. Az egyesület kitűzött célja szerint, fogadottjait nemcsak tizennyolc éves korukig istápolná, hanem a pályaválasztásban, elhelyezkedésben, lakásszerzésben is segítségükre lenne. /Zsidó Ferenc: Új egyesület a láthatáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

A népszámlálás kérdőívén a nemzetiség, anyanyelv és vallás rovatánál csak két opció (román és egyéb, illetve ortodox és egyéb) jelenik meg. Az RMDSZ szerint egyértelmű a megosztási szándék, az viszont még nem világos a szövetség képviselői számára, hogy miképpen lehet a hátralevő rövid időszakban megakadályozni a tíz évvel ezelőtti diverzió megismétlődését. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a mellékletben szereplő nemzetiségeknél a román, makedoromán és aromán; magyar (11), székely (33) és csángó (41); német, szász és sváb; orosz, ukrán, lipován, rutén és gagauz opciók jelennek meg. Az anyanyelvnél hasonló a felsorolás, annyi eltéréssel, hogy a magyaroknál a magyar (11) és a székely (29) "nyelvet" különböztetik meg, a csángó "nyelvről" viszont nem tesznek említést. (Zárójelben az idevonatkozó kódszámok.) A vallásnál az ortodox (10), római katolikus (11), görög katolikus (12), református (13), ágostai hitvallású evangélikus (14), magyar evangélikus lutheránus (15), unitárius (16), örmény (17), őskeresztény (18), baptista (19), továbbá pünkösdista (20), adventista (21), evangélikus keresztény (22), evangélikus (román evangélikus) (23), muzulmán (24), zsidó (25) és egyéb felekezeteket sorolnak fel. Az alpolgármester szerint az űrlap készítői takarékossági meggondolásból nem sorolták fel minden egyes kérdőíven a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási opciókat. Elmondta: a határozatlanok számára ezzel a módszerrel azt próbálják "szuggerálni", hogy a román opciót válasszák. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei elnök szerint az esetet az RMDSZ-nek sürgősen jeleznie kellene a kormánypárttal jövő héten esedékes újabb kiértékelésen. Kovács Csaba képviselő, helyi közigazgatási szakbizottság tagja úgy nyilatkozott: ő korábban is figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét arra, hogy a Szövetségnek komolyan oda kell figyelnie a népszámlálás előkészületeire. Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke kifejtette: a napokban döntenek arról, mi a teendő, miképpen lehet ezt a diverziót leállítani, vagy legalább a sajtón keresztül felhívni a magyarság figyelmét e veszélyes helyzetre. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint míg a magyar/székely "elkülönítés" mögött egyértelműen megosztási szándék húzódik meg, az a tény, hogy a nyilatkozónak felkínálják, hogy csángónak vallja magát, nem elvetendő. Legfennebb az a veszély állhat fenn, hogy azok is csángóknak vallják magukat, akik már elrománosodtak, tehát román anyanyelvűek - mondotta. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum oktatásra vonatkozó fejezete többek között új magyar karok és tanszékek beindításának a lehetőségét írja elő a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az egyetem százegy tagú szenátusban jelenleg csupán huszonkét magyar nemzetiségű tanár van, ez megkérdőjelezi az újabb próbálkozások sikerességét. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese elmondta: a román kollégák eddig elsősorban azért nem merték felkarolni a magyar karok létrehozásának gondolatát, mivel nem létezett az ehhez szükséges politikai akarat. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az oktatási főosztály vezetője a Szabadságnak elmondta: a kétpárti együttműködési szerződés oktatásra vonatkozó fejezete a BBTE tanári karával, valamint a civil szférával történő egyeztetések során kristályosodott ki. Nem tagadta: a végleges szöveg eltér a tárgyalási alapként benyújtott eredeti szövegtől. Annak ellenére, hogy a magyar egyetemisták száma folyamatosan növekedett 1990 óta, sok szakon még most sincs képviselve a lakosság nemzetiségi összetételének arányában. Jelenleg, a diákság egészének csupán 3,7%-a magyar, míg a magyarság számaránya közel 7%. /Borbély Tamás: Szélesebb körű autonómiát Egyeztetések új magyar karokról, tanszékekről a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./