A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Márc. 22-én díszpolgárrá avatták Kolozsváron Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminisztert. Theodorescu kijelentette: nem szégyelli azt, hogy nacionalista, majd felvázolta a Mátyás szoborcsoport restaurálásának tervét. A miniszter szerint a szoborcsoportot darabonként fogják majd felújítani a szaklaboratóriumok, úgy, hogy a restaurált darabok visszakerülnek még azelőtt az alapzatra, mielőtt a következő figurára kerülne a sor. A minisztérium támogatni fogja anyagilag a felújítást, de a munkálatok elkezdéséről a helyi önkormányzat dönt majd. /Részletekben újítják fel a Mátyás-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Évi közgyűlését tartotta március 22–én a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Szatmárnémeti Véndiákszövetség. A szövetség magyar tanintézeteket, kulturális rendezvényeket. Fazekas Lóránd tanár kérte a Kölcsey Népitánc Együttesének a támogatását. Kereskényi Sándor szenátor szerinte a Véndiáktalálkozó helyt adhatna műhely jellegű tudományos találkozóknak, tudomány–népszerűsítő kerekasztal–megbeszéléseknek is. /b.attila: Otthont — itthon! A Szatmárnémeti Véndiákszövetség közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

Márc. 25-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: több olyan esetről van tudomása, amely során a magyar nemzetiségűek sokkal több személyt jelentettek be, mint amennyi a valóságban létezik, továbbá más településen vagy Magyarországon élő polgárokat írattak be a számlálóbiztossal. Simion Tusa, a 12-es számú körzet számlálóbiztosa érvelni próbált a polgármester kijelentése mellett: a hatáskörébe tartozó zónában többen vannak olyan magyar nemzetiségűek, akiknek nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük, így ezeket nem lehet állandó kolozsvári lakosként regisztrálni. A Szabadság felvetette, hogy a pataréti cigányoknak még személyazonossági igazolványuk sem volt, mégis részt vettek a népszámláláson. Az illetékesek nem adtak választ. Funar megerősítette: adott esetben személyesen látogat el azon magyar nemzetiségű polgárokhoz, akikről gyanítja, hogy pontatlan információkat szolgáltattak a számlálóbiztosoknak. Szerinte a népszámlálást követően az RMDSZ gyászolni fog, hisz nem lesz meg a jogokat biztosító 20 százalékos arány. Bejelentette: a párhuzamos adatgyűjtésnek köszönhetően a polgármesteri hivatal március 28-án, csütörtökön máris nyilvánosságra hozza a népszámlálás adatait. — Az RMDSZ-eseket is megszámoljuk. Hogy hányan lesznek? Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell. Számarányuk tíz százalék körül mozog - jósolta Funar. /Kiss Olivér: "Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell" A polgármester csütörtökre ígéri a népszámlálás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőkeexportjának 7 százaléka Romániába irányul – közölt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétvégén Debrecenben rendezett magyar-román üzleti konferencián. Elmondta: jelenleg 3.500 magyar-román vegyes vállalat van Romániában, amelyek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szomszédos országban. - Ezzel Magyarország a 13. helyen áll a romániai tőkebefektetők sorában - tette hozzá Németh Zsolt. Tavaly 1,1 milliárd dollár volt a kereskedelmi forgalom a két ország között. - Romániába 760 millió dollárért exportáltunk, míg az import 362 millió dollár volt - fűzte hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "kiszámítható, szabályozott gazdasági környezet várja a magyar befektetőket Romániában". A tanácskozáson Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy "a román pénzpiac stabil, elkötelezetten az Európai Unió felé haladnak". /Magyar-román üzleti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Márc. 25-én a közigazgatási bíróság úgy döntött, két esetében a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó közüzemek vezetőtanácsi tagságával. A bíróság Molnos Lajos RMDSZ-es és Ruja Nicolae egységpárti városi tanácsos esetében hozott ítéletet. Gheorghe Funar polgármester perbe fogta mindazon városi tanácsosokat, akik valamely közüzem vezetőtanácsának tagjai. Mi több, megtagadta, hogy a 2001 május–szeptember időszakra kiadja tanácsosi juttatásukat. Molnos Lajos bejelentette: óvást emel a döntés ellen. Máté András ügyvéd, városi tanácsos értetlenségének adott hangot a közigazgatási bíróság döntésével kapcsolatban. Emlékeztetett: a parlament és a kormány úgy értelmezte a törvényt, hogy ennek rendelkezései csupán a következő helyhatósági választások után lépnek érvénybe, és ez így is helyénvaló, hisz egy jogszabályt visszamenőleg nem lehet alkalmazni. Egy héttel korábban a bíróság úgy döntött, 2001 május–szeptember időszakra a polgármesteri hivatalnak ki kell fizetnie az kifogásolt önkormányzati képviselők juttatását. Ezzel elismerték, hogy a tanácsosok jogosan töltötték be tisztségüket. /K. O.: Pert vesztettek a tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján, Gödöllőn, a határon túli magyarsággal való együttműködésről szólva Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. - A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a következő években működésbe kell hozni - hangsúlyozta az államtitkár. Gyönyörű tájakon, jó földeken, magas intelligenciájú, kreatív emberek, akik nyelvükkel, ideáljaikkal és életvitelükkel ezer szálon kötődnek az egyre erősödő magyar gazdasághoz – emelte ki. A kedvezménytörvény kitágította a határon túli magyarok perspektíváját. Világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá— hívta fel a figyelmet. Az államtitkár véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. A státustörvény előmozdítja a magyar–magyar kapcsolatok átstrukturálását is. Korábban a kapcsolatok vezérelve a karitativitás volt, de az anyaország és a határon túli magyarok gazdasági együttműködését csakis egy olyan kapcsolatrendszer segítheti elő, amelyben a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt együttműködés hátterében a karitativitás másodlagos szerepet játszik. Németh Zsolt leszögezte: ennek az átalakulásnak a kulcsát a határon túli magyarság és Magyarország közötti érdekegyeztetést előmozdító Magyar Állandó Értekezlet létrehozása jelentette. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában kifejtette: a XXI. századi magyar élet elképzelhetetlen a nemzeti identitás feladásával. Azt a szellemi, kulturális örökséget kell hasznosíthatóvá tenni, amivel maga a történelem áldotta meg a magyarságot, az anyaországot, leszakadt nemzetrészeit egyaránt. Fontos feladat az is, hogy a tömbmagyar külhoni közösségeket a belső anyaország szigeteivé alakítsák, hogy az értékteremtés folyamatos lehessen, ez pedig erős intézményrendszerrel lehetséges, ami a mostani kormánykoalícióval el is kezdődött - hívta fel rá a figyelmet Szász Jenő. Elég csak a Sapientia Egyetem, vagy a székelyudvarhelyi hivatásos néptáncműhely és színház létrehozását említeni. A XXI. század magyarsága közvetlenül is részt vehet a nemzet gyarapodásában - emelte ki a Szász Jenő. Biztató adatnak tartotta, ami 1996-ban fordult elő első alkalommal hosszú évtizedek óta, hogy többen születtek Székelyudvarhelyen, mint amennyien meghaltak. - Mostanra már kétszer több lett a születések száma, mint az elhalálozásoké, itt mi jelentjük a példát Magyarországnak - hangsúlyozta a polgármester. A tanácskozás szekcióüléseken folytatta munkáját. /Gazdasági potenciál a határon túli magyarság. Szász Jenő: A tömbmagyarságot alakítsák anyaországi szigetté. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Az RMDSZ értékelése szerint, országos szinten a népszámlálás rendben zajlik - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Kevés számban ugyan, de elég lényeges kihágásokat is tapasztaltak. Például a nemzetiségre, az anyanyelvre vonatkozó mezőket több helyen ceruzával próbálták kitölteni, a kettős állampolgárok vagy a huzamosabb, illetve rövidebb ideig külföldön tartózkodók adatainak felvételét megtagadták, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig olyan eseteket jeleztek, ahol a kérdőívet nem íratták alá az érintett személyekkel. Kolozsvárra vonatkozóan Nagy Zsolt kiemelte Gheorghe Funar polgármesternek a város magyar nemzetiségű lakosságának megfélemlítési kísérleteit. A polgármester szavainak nem szabad hitelt adni, hangsúlyozta. A polgármesternek nincs utólagos ellenőrzési joga. Nagy Zsolt megerősítette: törvénytelen a Funar jelezte márc. 28-i kolozsvári eredményhirdetés. Az eredményhirdetés az Országos Statisztikai Hivatal kizárólagos hatásköre. Az első gyorsjelentés hónapokat vehet igénybe. Az ügyvezető alelnök kijelentette: törvénytelen a polgármester azon szándéka, hogy a népszámlálási adatlapokat egy ideig a polgármesteri hivatalban tartsák, átvegyék az adatokat, s csupán ezt követően adják át a statisztikai hivatalnak. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége felkérte Kolozsvár magyar lakosságát, hogy őrizze meg továbbra is nyugalmát. /Kiss Olivér: Diverziókeltő, megfélemlítő a polgármester. Törvénytelen a csütörtökre tervezett eredményhirdetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Arad város tanácsának márc. 26-i ülésén Király András RMDSZ-elnök helyi tanácsosi minőségében indítványozta 90 millió lej átutalását a helyi költségvetésből a Szabadság-szobor  visszaállítását megelőző tanulmányok elkészítésére. A voksolás előtt felszólalt néhány tanácsos szerint nincs itt az ideje a szobor visszaállításának. Az ellenzők kisebbségben maradtak, a határozattervezetet elfogadták. Király András elmondta: "Jelenleg a szobor elhelyezésére keresünk szóba jöhető variánsokat. A színház és a római katolikus templom előtti parkba nem lehet, mivel oda minden bizonnyal a Szentháromság szoborcsoport kerül. Jó lenne az elesett román katonák emlékműve mellé, azaz majdnem eredeti helyére tenni. Az idősek parkjára is gondolunk. Tartalék megoldásként szerepel a civil szférához átkerülő vár". A tanulmány elkészítése és jóváhagyása után a nagyközönség is elmondhatja véleményét a szobor újrafelállításáról. /(Gujdár): 90 millió lej a Szabadság-szobor visszaállítási tanulmányára. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Kolozsváron, márc. 27-én az RMDSZ csúcsvezetése jelenlétében bemutatták a Korunk demográfiai számát. Veres Valér, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének tanára szerint, aki a kérdésről tanulmányt közölt a lapban, a Korunk demográfiai száma hozzájárul, hogy könnyebben emésszük meg az idei népszámlálás eredményét. Szerinte ugyanis több mint százezerre tehető azon erdélyi magyarok száma, akik az elmúlt években végleg elhagyták szülőföldjüket. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: meggyőződése szerint Kolozsváron húsz százalék fölött lesz a magyarság aránya. A vitadélutánon felmerült a népszámlálás adatainak utólagos ellenőrzése is. Magyari Nándor László szociológus szerint erre adottak a lehetőségek, és ezt meg kellene valósítani. Újságíróknak nyilatkozva a polgármester ténykedéseiről Markó Béla kijelentette: Kolozsvár az itteni polgároké, nem pedig a polgármesteré. /Kiss Olivér: Markó: Kolozsváron 20%-nál több magyar lesz. Bemutatták a Korunk demográfiai számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Miként lettek a foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők jobbak, mint a Balkánon élő többi nép? - boncolgatta e kérdést a minap a lipcsei könyvvásáron Mircea Cartarescu 45 éves román író, akinek előadását rövidített formában tette közzé a Süddeutsche Zeitung c. napilap. "Ifjú koromban magam is bódultan faltam a román romantikus írók hősi eposzait, akik nem győzték dicsérni hőseink erényeit, a csatamezőn tanúsított bátorságukat, sugárzó felsőbbrendűségüket" - írta, sorsdöntőnek nevezve az utóbbi tulajdonság kialakulásában egyes erdélyi (román) értelmiségiek áttérését az ortodoxról a görög-katolikus hitre. A konvertálás révén e személyek eljuthattak Itáliába, ahol tanulmányaik során a "latin szellemiség" olyannyira a bűvkörébe vonta őket, hogy kialakult bennük az a tudat, mely szerint a románok nem egyebek modern kori rómaiaknál. Ezáltal nyilvánvalóan felsőbbrendűek minden szomszéd néphez képest, amelyek később telepedtek le a térségben. Idővel újabb "nemzeti primátusok" keletkeztek: a románok a térség első, kereszténynek született népe, a többiek csak utólag vették föl a keresztény hitet. Külön trákomán mozgalom fáradozott azon, hogy kimutassa a dákok hatalmas jelentőségét az ókori világon belül. Románia hanyatlását a "balkanizálódás" okozta, amely a sokat szidott fanarióta korszakban ment végbe. A románok felsőbbrendűbbnek tartották magukat a Balkán többi népénél. A román nép, amely évtizedeken át volt foglya a bezártságnak és az intenzív nacionalista propagandának, 1989-ben túltáplált tudattal lépett ki a szabad világ színpadára, hogy legott - és katasztrofális következményekkel - szembesüljön a valósággal. Ennek pedig elképedés, frusztráció, öngyűlölet és legfőképpen mások ellen irányuló gyűlölet lett az eredménye. Ebben gyökerezik mind a "belső ellenséggel" (magyarok, cigányok, zsidók) szembeni fellépés, mind a külpolitikában gyakran tetten érhető nyugatellenes szellem - mutatott rá előadásában Mircea Cartarescu. /A román nemzettudat nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Szatmár megyében legalább 20 ezer cigány él, többségük, 65-70 százalékuk magyarul beszél. Horváth Ignác, a helyi romaszövetség elnöke úgy véli, nagyobb részük magyarnak vallja magát a mostani népszámláláson, annak ellenére, hogy a szövetségség által kiadott felhívás a roma nemzetiség vállalására szólította fel őket. A magyar igazolvánnyal foglalkozó megyei információs irodán is elég sok roma jelentkezik. A csaknem teljesen cigány lakosságú Csedregből tömegesen jelentkeztek az irodán, főleg férfiak és fiatalok. /A csedregi cigányok tömegesen kérik a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-i vendége a csángómagyarság kiváló ismerője, a budapesti dr. Atzél Endre, a Máltai Lovagrend tagja volt. Családi gyökerei Erdély felé ágaznak, édesapja báró Atzél Ede volt. Ismeretségben állt Domokos Pál Péterrel, később is kiváló szakemberekkel - Kallós Zoltánnal, Pozsony Ferenccel, Tánczos Vilmossal. Atzél Endre úgy fogalmazott: talán csak az ausztrál bennszülöttek azok, akik elnyomatottságukban és kiszolgáltatottságukban "lekörözik" a moldvai magyar népcsoportot. Csíky Boldizsár faggatására a vendégelőadó megrázó történetekkel állt elő. Találkozott csángó emberrel, aki bűnösnek mondta magát, mert az Urat magyarul káromolta, románul kellett volna bűnét meggyónnia, de nem tudván románul, benne rekedt a lélek. Atzél Endre segélyt szállít Csángóföldre, anyanyelvüket vesztő csángó ifjúságot visz ki tanulmányútra, és abban jár, hogy vissza is térjenek. - A csángó-ügy divatos lett, abból meg is lehet élni. Vannak tehát, akik a csángóságnak élnek és vannak, akik a csángóságból élnek. Perka Mihály Szabófalván magyar nyelvre tanította a fiakat, Petrás Marika abbahagyta az ősi népdalok gyűjtését, a zaklatások miatt Magyarországra települt. A Szentszéknek van tudomása ugyan a csángómagyarsággal történő dolgokról, kérték is a Vatikánt, hogy hívja vissza a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásától mélyen elzárkózó, vagy a csángók nemzetiségi hovatartozását a román asszimilációs politikának kedvezően beállító, Robu érsekkel kiváló kapcsolatokat ápolgató apostoli nunciust - mondotta Atzél -, bár a csángó- ügy még nem ok arra, hogy visszahívjanak egy pápai nunciust. Az egyházi főméltóság ígérte, hogy a jövőben tartózkodni fog olyan dolgok kommentálásától, amikhez nem ért. /Lokodi Imre: Atzél Endre a csángókról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Márc. 26-án teremavató könyvbemutató zajlott Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai, nemrég felújított székházában. Sipos Gábor történész elmondta, a székház nagytermét többfunkciósnak szánták, könyvtárként, tudományos műhelyként is működik, és időnként hasonló rendezvényeknek is otthont ad majd. Ezúttal az Erdélyi Magyar Tudományos Füzetek legújabb darabját mutatták be az érdeklődőknek. A Mennyei barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez című kötetet Egyed Emese rendezte sajtó alá. /Sándor Boglárka Ágnes: A testőr–költő aktualitása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Az Európai Parlament szerint a magyar kedvezménytörvény "negatív hatással lehet minden más nemzetiségű román állampolgárra", s a testület ezért várja azt az értékelést, amelyet a két ország készít majd a törvényről a tavaly decemberben aláírt magyar–román egyetértési nyilatkozat alapján — közölte a román sajtó. A sajtóbeszámolók szerint ez az értékelés az Európai Parlamentnek az EU-bővítéséről készülő idei első jelentésének Romániára vonatkozó részében szerepel. A Romániára vonatkozó fejezetet Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, brit jelentéstevő készítette. A jelentés számos sürgető teendőre hívta fel a román kormány figyelmét. Ezek között szerepel a korrupció problémája, a közigazgatás erősítése, a közpénzek és a közösségi alapok felhasználásának ellenőrzése, beleértve a csatlakozásra való felkészülést szolgáló uniós pénzekét. A dokumentum szükségesnek tartja a fegyverexport ellenőrzését. A jelentés hangsúlyozta, hogy növelni kell a rendőrség felelősségét. Nyugtalanítónak tartja, hogy a román rendőrség túlságosan gyakran alkalmaz erőszakot, a hatóságok pedig nem lépnek fel kellő eréllyel a családokon belüli erőszakkal, a gyermek- és leánykereskedelemmel szemben. /Brüsszel a státustörvény értékelését várja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Márc. 28-án Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész plakátkiállítása. Damokos Csaba a kincses városban végezte a formatervezői szakot. Leginkább a sepsiszentgyörgyi színház előadásainak plakátjai fűződnek nevéhez. Damokos Csaba filmplakátjai a legutóbbi Budapesti Filmszemlén kedvező visszhangot váltottak ki. /Ördög I. Béla: Húsz vendégplakát a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az RMDSZ azt reméli, hogy a most befejeződött népszámlálás adatai legalább annyi magyar nemzetiségű román állampolgárt mutatnak majd ki, mint ahány magyar nemzetiségű a tíz évvel ezelőtti hivatalos statisztikákban szerepelt - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Márc. 28-ibukaresti sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke kiemelte: a kormány nem készítette elő jól az akciót, ami számos fogyatékosságot szült az összeírás során. Elfogadhatatlan, amit a népszámlálással kapcsolatban Kolozsvár polgármestere művelt. Hangsúlyozta: törvényes felelősségre vonást követel az, hogy a polgármester folyamatosan igyekezett megfélemlíteni a város magyar lakosait, hogy ne vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Az RMDSZ elnöke szerint hasonló próbálkozások a moldvai csángók körében is előfordultak, ezt a szövetség jelezte az illetékes hatóságoknak. Voltak olyan szabálytalanságok is, hogy ceruzával próbálták beírni az önként vállalt nemzetiséget és az anyanyelvet. - Az RMDSZ szakembereinek értékelése azonban az, hogy a népszámlálás nagyobb visszaélések és rendellenességek nélkül zajlott le — hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a tíz évvel ezelőtti adatok nem a valós helyzetet mutatták. Akkor nagyon feszült volt a román–magyar viszony, és az RMDSZ nem tudta úgy ellenőrizni a népszámlálást, mint most. Ezért az akkori hivatalos adathoz legalább még 200 ezer magyart hozzá kell számítani. /A népszámlálás első eredményei júniusban várhatók. Markó Béla: valószínűleg ugyanannyi magyart találnak, mint 1992-ben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./