"Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya vezetője összegezte a magyarországi könyvtámogatások szerepét, rendszerét, ezzel reagált a Krónikában korábban megjelent cikkekre. Az előzményekről adott számot Dávid Gyula tanulmányában /A romániai magyar könyvkiadás egy új évezred határán, in: Romániai magyar évkönyv 2000., Szórvány Alapítvány, Temesvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. 1989-ben 7 kiadónál jelentek meg magyar nyelvű címek, 1992-1993 fordulóján már 63 olyan állami vagy magánkiadót tartottak számon, amelyek könyvet adtak ki magyar nyelven. A romániai/erdélyi magyar könyvkiadás szempontjából leglényegesebb újdonság a magyar állami támogatás megjelenése volt. E feladatok felelőse 1990-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998 után pedig az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 1992-2000 között a magyarországi költségvetési források mai értéken számolva több mint kétmilliárd forinttal segítették a szomszédos országok magyar könyvkiadásának újjáalakulását. Ennek az összegnek kb. 45-50 százaléka mindig Erdélynek jutott. E forrásból Romániában 1997-ben 32 kiadó 136 könyvcímét, 1998-ban 33 kiadó 124 könyvcímét, 1999-ben 27 kiadó 108 könyvcímét és 2000-ben 34 kiadó 119 magyar nyelven megjelenő kiadványát támogatták. A támogatások elosztása nyilvános, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszerben történik. Az alkuratóriumok javaslatait minden évben egy szakmai testület zsűrizi Budapesten. A szakmaiság nagyfokú biztosítása végett e testületben jelen van a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Pomogáts Béla, Cholnoky Győző kisebbségkutató szociológus, dr. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész professzor, Borbándi Gyula író és természetesen a kultusztárca szakmai apparátusa. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a határon túli könyvkiadók számára megnyitotta a sikeres pályázás lehetőségét, olyan költségvetési forrásokból, melyeket addig nem vehettek igénybe. Így kaphatott támogatást jó néhány erdélyi könyvkiadó arra, hogy magyar és nem magyar szerzők műveit németre vagy angolra fordíttathassa, és megjelentethesse, hogy ezekkel a kiadványokkal jelen lehessen az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, ahol Magyarország díszvendég volt. 1999-ben a tárca millenniumi könyvkiadási pályázatán a határon túli könyvkiadók 20,5 millió Ft (ebből az erdélyiek 15 millió Ft) támogatást nyertek. A tárca megalakulása óta lehetővé tette, hogy a határon túli könyvkiadók és alkotók részt vehessenek a Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyv Szakmai Kollégiumának meghirdetett pályázatain. Ebből a forrásból a 2000. évben a romániai könyvkiadók és alkotók közel 11 millió Ft támogatásban részesültek. A Krónika hasábjain a támogatás módját vitató Láng Zsolt 360 ezer Ft alkotói támogatásban részesült ebből a forrásból. A minisztérium a minőségi könyvkiadás érdekében az elmúlt két évben összesen 50 alkotói ösztöndíjat (ebből 20-at erdélyieknek) biztosított határon túli történészeknek, néprajzkutatóknak, vallástörténészeknek, szépíróknak stb. Az ösztöndíjanként 250 ezer Ft évi támogatás az alkotói munka külső feltételeinek javítását célozta meg. 2001-ben az adható ösztöndíjak számát 25-ről 40-re emelték. - A határon túli könyvkiadás magyarországi költségvetési forrásokból történő támogatási rendszere az elkövetkezendő időszakban is nélkülözhetetlen marad. E támogatás eredményeként teremtődött meg az erdélyi magyar könyvkiadók ma már differenciálódott rendszere, közössége. E támogatások nélkül ma nem beszélhetnénk a Mentor, a Polis, a Pro-Print vagy a Pallas-Akadémia kiadókról. - Kovács András Ferenc Csipkébűl tekert gúzs című könyvének kiadását a minisztérium 1999-ben 158 E Ft-tal támogatta. Furcsa, hogy Káli Király István, a könyvet megjelentető Mentor Kiadó igazgatója ezt az információt a Krónika olvasóival nem közölte. /Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője: A számok önmagukért beszélnek. Gondolatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli magyar könyvkiadás támogatásának stratégiájáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Szász Enikő színművésznő - jelenleg RMDSZ-tanácsos - kezdeményezésére, 1996 márciusában alakult meg a Temesvári Magyar Nőszövetség, amely az RMDSZ mellett működő, önálló jogi státussal rendelkező, apolitikus és nonprofit, ökumenikus nőszervezetként fejti ki tevékenységét. A szervezet fennállásának ötödik évfordulóján szervezett ünnepség alkalmából Szász Enikő, alapító elnök kifejtette, hogy céljuk a bánsági magyarság önazonosság-tudatának a felkeltése, ezt segíti kulturális tevékenységük. Öt év alatt sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit egy kicsit megmozgatni. Lehetőséget teremtettek bánsági magyar művészeknek - színészeknek, zenészeknek, képzőművészeknek - nemzeti hovatartozásuk nyílt felvállalására. Idén hatodszor rendezik meg a Bánsági Magyar Napokat, amely időközben regionális rendezvénnyé nőtte ki magát, megjelennek Csongrád megye, Vajdaság, Bihar, Arad és Krassó-Szörény megye képviselői is. /Pataki Zoltán: Nőszervezet a megmaradásért. "Sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit megmozgatni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"A mostoha körülményekkel (laboratóriumi berendezések és korszerű műszerek hiánya, külföldi kutatóintézetekkel való cserekapcsolatok reménytelensége, folyóirat- és könyvellátás nehézségei, főleg pedig önálló intézet - egyetem - hiánya) dacolva rendezték meg 2001. március 23-24-én a II. Kolozsvári Biológus Napokat. Valójában nem is a második bemutatkozása ez a fiatal magyar biológusoknak. 1990 után az immár harmadszor újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület évenkénti tudományos értekezletein mindig ösztönző fogadtatásban részesültek, s jelen is voltak. A II. Kolozsvári Biológus Napokon 32 előadással összesen 45 fiatal biológus szerepelt. A szerzők nagyobb része diplomamunkáját vagy doktori értekezését készítő, ígéretes biológus. A fiatal biológus kutatók az egyetemtől vajmi kevés támogatást kaptak. /Nagy-Tóth Ferenc: Fiatal biológusok bemutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Ápr. 7-én tartották az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének közgyűlését. Elmaradt a tervezett tisztújítás, miután a közgyűlésről kivonult a dévai városi szervezet 34 képviselője. A dévaiak ugyanis javasolták a tisztújítás elnapolását, arra hivatkozva, hogy Borbély Márton jelenlegi megyei elnök kétéves mandátuma csupán máj. 28-án jár le. A 112 tagú testület azonban elvetette az indítványt, így a dévaiak 34 képviselője - élen Szőts Lajos elnökjelölttel, Borbély Márton megyei és Eöry László tiszteletbeli elnökkel - kivonult a munkálatokról. - Az RMDSZ megyei szervezetének legnagyobb szavazóbázisa Déva, amelyet mindenképp megilletne a megyei elnöki tisztség, hiszen a tavalyi választások során egyharmadát adta az RMDSZ-re leadott voksoknak - indokolta a dévaiak lépését a Borbély Márton. /Rostás Szabolcs: Kivonultak a dévai képviselők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Elhunyt dr. Benkő András /Fejérd, 1923. jan. 21. - Kolozsvár, 2001. ápr. 9./ zenetörténész professzor. Mindvégig dolgozott, legutóbb Az európai egyházi zene történetén munkálkodott. Jelentős munkái: A Bolyaiak zeneelmélete, a Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, Zoltán Aladár-monográfia, Az egyházi ének története. Ő volt a Zenetudományi Írások szerkesztője. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Akadémia zenetörténeti tanszékén 35 évet tanított. /Kulcsár Gabriella: Isten Önnel, tanár úr! Búcsú dr. Benkő András zenetörténész professzortól (1923-2001). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ ápr. 2-i ülésén két ifjú költő mutatkozott be verseivel: Borbély András és Kolumbán Levente, mindketten XII. osztályosok a Salamon Ernő Líceumban. Ápr. 9-én bemutatják dr. Kercsó Attila Segíthetek /F&F Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című kötetét, amely az eltelt 25 év alatt írt egészségügyi népszerűsítő cikkeit gyűjtötte könyvbe. /Irodalmi köri hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

"Dávid Gyula tanulmánykötetében /Erdélyi irodalom - világirodalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ a kisebbségi irodalmak közös fejlődési irányának bemutatásával a nemzeti egységesülés lehetséges útjait keresi. Dávid Gyula kiemelte, hogy a felmerült kérdésekre választ kell keresni ahhoz, hogy "Schengen árnyéka" ne mélyítse el a magyar szellemiség megosztottságát. Dávid Gyula /a kor közhangulatával dacolva - vetette közbe Győrffy Gábor/ hisz a magyarság értéképítő irodalmában, az egyetemes magyar nemzettudat létrehozásában. /Győrffy Gábor: Erdélyi irodalom határon innen és túl. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Győrffy nem magyarázta meg, mit ért azon, hogy hogy a kor közhangulatával dacolva."

"Ion Iliescu államfő szerint a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény kérdésében Magyarországnak körültekintően kell eljárnia és ajánlatos konzultálnia a szomszédos országokkal is. Elvárható lett volna Magyarország részéről, hogy konzultáljon az érintett országokkal, amint ezt Mircea Geoana külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása során szóvá is tette - hangsúlyozta Iliescu. Szerinte a törvénnyel összefüggésben "számolni kell a román állampolgárokat érintő diszkriminatív bánásmód bizonyos következményeivel". /Budapestnek körültekintően kell eljárnia a státustörvény kérdésében. Iliescu: a jogszabály kellemetlen helyzeteket teremthet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11."

"Ápr. 9-én Budapesten a Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának. Az eseményen jelen volt az Írók Napjának rendezvényeire érkezett Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, aki 30 évvel ezelőtt részese volt a kiadó életre hívásának. Kányádi Sándor hiányolta, hogy miért nincsenek jelen a Kriterion létrehozói; azok, akik elévülhetetlen érdeme, hogy a kiadó az évtizedek során rangos szellemi műhellyé válhatott. /(Guther M. Ilona, Budapest): Miniszteri dicséret a bukaresti Kriterionnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./"

"Négy újságírójától és több műszaki munkatársától vált meg a Bihari Napló. Elbocsátásuk a lap kiadását márciustól átvevő osztrák Forum Verlag Kiadó racionalizálási programjának része. Kovács Géza, a kiadó ügyvezetője elmondta, a "karcsúsítást" az tette szükségessé, hogy a lap tavaly több mint 200 millió lej veszteséget halmozott fel, és az idei év első hónapjaiban is veszteségesen működött. Rais István főszerkesztő megemlítette, koncepcióváltás még nem történt a lapnál; beindult azonban a műhelymunka a lap arculatának átalakítására, tartalmi megújítására. /Változások a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ápr. 10-én 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet az európai integrációs ügyek bizottságának napirendjén is szerepelt, itt a képviselők 18 igen vokssal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül szavaztak az általános vitára bocsátás mellett. Egyedül az SZDSZ képviselői utasították el az előterjesztést. Szintén zöld utat adott a tervezetnek az alkotmányügyi és a külügyi bizottság is. A külügyi bizottságban Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár adott tájékoztatást az előterjesztés fő elemeiről. - Idén és jövőre összesen mintegy 8-9 milliárd forintnyi költségvetési támogatás szükséges ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményeit be lehessen vezetni. Az összeget a büdzsé általános tartalékából lehet előteremteni - mondotta. Kitért arra, hogy a státustörvény-javaslatban foglalt egészségügyi kedvezmények zökkenőmentes igénybe vétele érdekében 2003-tól magánbiztosítási pénztárat terveznek létrehozni a határon túl élő magyarok számára. Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte: a szocialisták támogatják a státustörvény megszületését, ám jelenlegi formájában szegényesnek tartják a szülőföldön nyújtandó támogatások rendszerét. Szerinte a magyarországi kedvezmények körét is bővíteni kellene, például 5 vagy 6 hónapra emelni a 3 hónaposra tervezett, szezonális munkavállalási időszakot. Az MSZP a végszavazáskor csak nagyon jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztést. A dokumentumot egyedül elutasító SZDSZ véleményét Szent-Iványi István frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke közölte: A törvényjavaslat becsapás, szemfényvesztés. Nem a szülőföldön maradást, sokkal inkább az elvándorlást ösztönzi. Németh Zsolt ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a törvény bevezetése kedvező hatással lesz majd a határon túl élő magyarság demográfiai mutatóira. Úgy vélte, hogy jelenleg az érintett 3 millió magyar mintegy negyede gondolkodik szülőföldje elhagyásán, a jogszabály bevezetése azonban felére csökkentené ezt a számot. - A törvényjavaslat nem kirekesztő, hiszen nem sérti mások emberi méltóságát és nem tesz különbséget a jogalanyok között - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a státustörvény-javaslat jogalanya az lehet, aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, nem akar Magyarországon letelepedni és megfelel az idegenrendészeti előírásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem biztosítanak alanyi jogon egészségügyi ellátást a határon túlról érkezett magyaroknak, csupán a nemzetközi kötelezettségek alapján járó rendkívüli ellátást, illetve alapítványi-közhasznú jellegű, az eddigieknél nagyobb arányú támogatást nyújtanak. - Tabajdi Csaba egy olyan országgyűlési biztosi poszt létrehozását javasolta, amely a határon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozna Magyarországon. Németh Zsolt figyelemre méltónak nevezte ezt a felvetést, s jelezte: a kormány konstruktívan áll hozzá az ellenzék jobbító szándékú módosító javaslataihoz. - A külügyi államtitkár kifejtette, hogy szerepel a kabinet tervei között a határon túli magyar oktatás, kultúra és média jelentősebb támogatását célzó lépések meghozatala is. A státustörvény-javaslat uniós vonatkozásairól Németh Zsolt elmondta: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. - A magyar EU-belépést követően természetesen e törvényt is a majdani csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni - szögezte le a külügyi államtitkár. - Az Országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja az előterjesztést, a kormány pedig október 31-ig készíti el rendeletét a törvény költségvetési vonatkozásairól. A státustörvény a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba. /Vitára alkalmas a státustörvény. Az MSZP szegényesnek, az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A kisebbség kérdése összeurópai szociális és nevelési probléma, amelyre sajátos megoldásokat kell találni minden országban - hangoztatta Walter Schwimmer, az Európa Tanács (ET) főtitkára a bukaresti Adevarulnak adott interjújában. Az ET főtitkára abból az alkalomból nyilatkozott a román újságnak, hogy szerdán Bukarestben részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ET vezetőinek úgynevezett 2+2 összejövetelén. Walter Schwimmer, aki korábban a Romániát monitorizáló ET-bizottság egyik főelőadója volt, kifejtette: az ET-ajánlások teljesítése tekintetében Romániában "még vannak bizonyos problémák". Schwimmer ezek között nevezte meg a közösségi és egyházi ingatlanok visszaadását. A román vezetőkkel sorra kerülő találkozóin és megbeszélésein e téma mellett érdeklődni fog egyebek között a kisebbségvédelemmel kapcsolatos témák iránt is - mondta. Arra a kérdésre, hogy az ET érdeklődése a kisebbségek kérdéséről netán áttevődött a cigányság kérdéseire, Schwimmer kijelentette: "A roma kisebbség problémája olyan kérdés, amellyel egész Európa szintjén szembetaláljuk magunkat. /Schwimmer: Sajátos megoldások a kisebbségekre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Molnár Gusztáv filozófus, politológus előadásával nyitották meg a hét végén felavatott erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, ahova az elkövetkezőkben neves vendégtanárokat szeretnének meghívni azzal a céllal, hogy szakembereket biztosítsanak a leendő felsőfokú intézménynek. A megjelenteket Tánczos Vilmos egyetemi tanár köszöntötte, majd Bárdi Nándor történésznek, a Teleki László Alapítvány munkatársának, a beszélgetés moderátorának adta át a szót. Bárdi Molnár Gusztáv eddigi munkásságát értékelte: többek között a Kriterionnál eltöltött éveket, a Limes Körben folytatott tevékenységét, a Szekuritáté zaklatásainak kiszolgáltatott politológus román kapcsolatait, időszerű politikai kérdéseket stb. Molnár Gusztáv kifejtette: Kelet-Európán belül két térség különíthető el: egyrészt a nyugati kereszténységhez tartozó Közép-Európa, ahol a kommunizmus szétrombolta a civil társadalmat, nem fosztotta meg viszont attól a lehetőségtől, hogy új civil társadalom épüljön fel a kommunizmussal szemben, másrészt pedig az ortodox Kelet-Európa, ahol a civil társadalmat a kommunizmus nyomtalanul elsöpörte, és amely Molnár Gusztáv szerint megreformálhatatlannak bizonyult. Erdély, Vajdaság és Nyugat-Ukrajna Közép-Európához tartozik, figyelembe véve azonban, hogy ezek milyen ország részét képezik, tipológiailag Kelet-Európába sorolhatók. A politológus emlékeztetett, hogy a Vajdaságban sikerült létrehozni azokat a regionális intézményeket, amelyeknek Erdélyben még a gondolatát is elvetik. Molnár Gusztáv kifejtette: Romániában jelenleg holt idő, unalom van, nem történik semmi, politikailag ez nem érdekes időszak. Mint fogalmazott, ez "a kultúraépítés" korszaka. - Molnár Gusztáv egyetért azzal, hogy a magyar állam bizonyos kedvezményekben részesítse a határon túli magyarokat. Naivitásnak tartja viszont abban bízni, hogy ezzel "megvalósul majd a magyarság határok nélküli reintegrációja". Hangsúlyozta: hitt abban, hogy a magyarországi közvéleménybe és magyarságtudatba be lehet pumpálni, amit Erdély jelent, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. /Molnár Gusztáv: Politikai holtidő van Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Figura Stúdió Színház idei évadja igazolja, figyelnek a színház tevékenységére, hiszen összesen 4,5 millió forint támogatásban részesítette 2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap. A juttatások előadás-támogatásokra, színpadtechnikai eszközök vásárlására, jelmezek előteremtésére szolgálnak. A Figura Színház nagy lépésre is készül: ha sikerül, ezután Gyergyószentmiklóson szerveznék meg a romániai kisebbségi színházak kollokviumát. /4,5 millió forint a Figurának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Ápr. 8-13-a között immár negyedik alkalommal szervezett bútorfestő tábort a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Haáz Sándor zenetanár elmondta, főleg Hargita megye iskoláinak pedagógusai és tanulói vesznek részt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bútorfestő táborban. Eljöttek a csernátoni Haszman-lányok is, mint oktatók. Az első csoport tanulói a vargyasi és az almási népi festett bútorok technológiájával ismerkednek, a többiek a háromszéki bútorok tanulmányozásával töltik idejüket. /Bútorfestő tábor negyedszer Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Tasnádon az utóbbi években egyre több nyolcadikat végzett tanuló Magyarországon folytatja tanulmányait. A következő helyekre mennek: Debrecen, Pannonhalma, Nagykálló. Utóbbi helységbe az év márciusában is féltucatnyian felvételiztek sikerrel. A helyi líceumból, a maturandusok közül is néhányan debreceni egyetemekre iratkoztak, akik májusban veszik fel a versenyt társaikkal. Ezekre a problémákra a helyi RMDSZ választmányi tagjai is felfigyeltek - téma is volt ez a legutóbbi gyűlésen. Most keresik a megoldásokat, hogy a jövőben mind kevesebben vándoroljanak el e kisvárosból. /Tordai József-Jenő, Tasnád: Irány az anyaország! ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Kolozsvárnak önálló diákzenekara született: a Gh. Dima Zeneakadémia diákjai alkotják Sinfonietta Transsylvanica együttes tagjait, az együttes a KMDSZ kötelékeiben működik. Bemutatkozó fellépésük ápr. 9-én volt. A diákzenekarban a főiskola magyar és román diákjai muzsikálnak egyetértésben. A Sinfonietta Transsylvanica nem óhajt a főiskola védnöksége alatt működni, önálló zenekar szeretne maradni, így próbáit nem az akadémián tartja. Egyelőre, díjmentesen, a Diákművelődési Ház nyújt "otthont" a 45 tagú zenekarnak. A zenekar szervezésében Makkai Dávid, Flórián Gergely, Réman Tibor, Leitman Zsolt és Kolcsár István oroszlánrészt vállalt. A bemutatón a szólista Székely Attila volt, a kolozsvári közönség egyik kedvenc zongoraművésze. /Kulcsár Gabriella: Sinfonietta Transsylvanica. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az International Republican Institute meghívására márc. 25. és ápr. 8. között 12 tagú romániai küldöttség továbbképzőn vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. A küldöttségben az RMDSZ-t Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviselte. Boros János beszámolt amerikai élményeiről. Az egyhetes washingtoni tartózkodás során elsősorban szövetségi kormánytisztségviselőkkel találkoztak. Az amerikaiak nehezményezték, hogy a román kormányhivatalokban olyan személyeket neveztek ki, akik KGB-ügynökök voltak. Külön kitértek Ristea Priboi esetére, akit a Román Külügyi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére neveztek ki. - Az amerikai üzletembereknek negatív a Romániáról alkotott véleménye. Tudják, hogy nehézkes, bonyolult, folyton változó a törvénykezés. Több közhivatalnok megerősítette, Amerikában nincs hivatalos nyelv. Floridában jelentős számú spanyol anyanyelvű polgár él, sok helyen kizárólag spanyol nyelvű feliratok vannak. /Kiss Olivér: Amerikában nincs hivatalos nyelv. Boros János alpolgármester továbbképzésen vett részt az Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Kajántón is tartottak ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Az előadók között volt az Egyesült Államokból érkezett Carlton Dydell nyugalmazott farmert. Elhangzott: az USÁ-ban a lakosság három százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és mégis sikerül biztosítani az ország élelmiszerszükségletét, sőt, nagy mennyiségű gabonát és más élelmiszert exportálnak. Romániában a lakosságnak több mint az egyharmada foglalkozik földműveléssel, állattartással, mégis külföldről hozzá be a búzát, a lisztet, a kukoricát, a napraforgót, a cukrot, sőt, ma már a fokhagymát is. /Barazsuly Emil: Sikeres gazdatanfolyam Kajántón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A 2001. esztendő a XX. századi egyetemes magyar szellemi élet és irodalom egyik legnagyobb alakjának, Németh Lászlónak születési centenáriuma. A jeles eseményt az író nevét viselő társaság rendezvényekkel köszönti. Németh László s Erdély sokoldalú, több évtizedes kapcsolatát mutatja be az író és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ több évtizedes /1959-197/ levélváltása, melynek kiadását tervezi a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ a Bibliotheca Transsylvanica sorozatában. Veress Dániel tervezte, hogy kismonográfiát ír Németh László munkásságáról, felajánlva munkáját az Arcok és vallomások sorozatnak. Ekkor, 1969-ben, Németh László egy terjedelmes levelében felvázolta életcélját, melyet A minőség forradalma című munkájában fejtett ki: a minőség igényét akarta "értelmiségünkön át népünk közkincsévé tenni." Illés Endre, a Szépirodalmi Kiadó igazgatója azzal hárította el Veress Dániel jelentkezését, hogy a magyar irodalom örök szégyene lenne, ha az anyaországban nem találnának senkit, aki megrajzolná Németh László pályaképét. A művet végül Vekerdi László írta meg /Németh László alkotásai és vallomásai tükrében /Budapest, 1970./ /Száz éve született Németh László. Veress Dániel: Erdélyi levelek. = A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Vekerdi László pozitív pályaképet rajzolt, ezért a kommunista kultúrpolitika annak idején kirohant ellene. Tamás Gáspár Miklós Az éleslátó vak. Száz éve született Németh László /Népszabadság, ápr. 14./ címmel a tőle megszokott durva hangon elutasította az író életművét."

"Egyes minisztériumokban felütötte fejét a maffia. A mezőgazdasági tárcánál egy ügyészcsapat már elkezdte vizsgálni a visszaéléseket, s hamarosan több másik minisztériumra is sor kerül, ahol törvénytelenség nyomára bukkannak, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-i távértekezletén. A mezőgazdasági minisztériumban meghamisították a kormányhatározatokat. A kormány megengedte egy bizonyos mennyiségű takarmánygabona kedvezményes behozatalát, ám a minisztériumban a kormányhatározat függelékében nem tüntették fel az importálható mennyiséget, ezáltal az alkoholgyártó cégeknek kedveztek. A kormányfő szerint az ország az illegális kivándorlók átjáróháza lett, ezért szigorítani kell a határőrizetet. /Albert Ferenc: A tevékeny megyéknek kedvez a büdzsé. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

"A kormány elfogadta az idénymunkások és szakmai gyakornokok cseréjéről Magyarországgal tavaly májusban kötött megállapodást - jelentették be ápr. 12-én Bukarestben. A megállapodás értelmében egy naptári év alatt 8000 idénymunkás és 700 gyakornok kaphat munkát a szomszédos országban. A megállapodások három évre szólnak, s ameddig egyik fél sem mondja fel azokat, érvényességük automatikusan mindig egy évre meghosszabbodik. Az idénymunkások és a gyakornokok a gazdasági élet bármely területén alkalmazhatók. /Ratifikálták az idénymunkások cseréjéről szóló megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Dr. Biró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviseletének és egyben a kolozsvári magyar főkonzulátus turisztikai részlegének vezetője hasznosnak ítélte a magyarországi jelenlétet a kolozsvári Vakáció 2001 nevű 4. Nemzetközi Turisztikai Vásáron, Erdély egyetlen ilyen jellegű szakmai rendezvényén. Dr. Biró Gáspár elmondta, az általa megalakulásától, 1998 februárjától vezetett iroda elsősorban a Magyarország felé irányuló romániai turizmussal foglalkozik, és e téren sikereket ért el: ha 1998-ban 130 000 vendégéjszakát töltött el romániai turista Magyarországon, ez a szám 2000-ben már 170 000 körülire emelkedett. Ez a szállodákban, panziókban megszálltak számát jelenti, és becslés szerint ennek több mint kétszerese lehet a valós adat. Tíz-tizenöt éves eltolódással a magyarországi szokásokat követik a romániai turisták, az elmaradt utazásokat, buszos körutakat kezdenek igyekezni pótolni. Jellemző a Nyugat-Európa felé átutazók magyarországi megszállása, és összekötése bevásárlással, hiszen a magyar termékek árszínvonala a nyugatinál, de sokszor a románnál is kedvezőbb. Erdély újra közismert úticéllá válik. Jó hír, hogy nonprofit, úgynevezett tour-info iroda nyílt már Székelyudvarhelyen, és további négy nyílik még a Székelyföldön. /Balló Áron: Románok a West End City Center tetején Nőtt a magyar-román idegenforgalom. Exkluzív interjú Dr. Biró Gáspárral, a kolozsvári Magyar Főkonzulátus turisztikai részlege vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Máthé Vilmos, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosa elmondta, hogy Brassó új központjában új római katolikus templom épül, a bolonyai katolikus templomot pedig felújították. A plébános elmondta, hogy 1986 óta több ízben próbálkoztak a templom bővítésével. Az 1986-ban beadott templombővítési tervet azzal utasította vissza a városépítészet, hogy nem elég az épület szélesítésére szánt terület. 1990 után szintén a helyszűke okán utasították el. A várostól kaptak egy elhanyagolt parkrészt az Astra-negyedben. Elkészítették a terveket, 1995-ben sikerült lerakni az alapot, s azóta építik az új templomot. /Tóásó Áron Zoltán: "Megújultunk templomunkban" Beszélgetés Máthé Vilmossal, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./"

"Tíz erdélyi kiadót képvisel a Romániai Magyar Könyves Céh az április végén nyíló budapesti nemzetközi könyvvásáron. A Kriterion, Pallas - Akadémia, Pro Print, Polis, Mentor, Tinivár, Komp Press, Literator, Koinónia és Impress kiadók ingyen vehetnek részt a budapesti könyvvásáron, ahol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének köszönhetően a főpavilonban biztosított területen kapnak helyet. A vásáron a Mentor Kiadó az Erdély emlékezete című történelmi sorozattal mutatkozik be. Ebben a sorozatban jelentetik meg a könyvvásárra az Erdélyi panteon harmadik kötetét, Tüdős Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, valamint Egyed Ákos Erdély 1848-ik évi utolsó rendi országgyűlése című köteteket. - A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Könyves Céhnek jelenleg huszonhat romániai magyar kiadó a tagja. A Céhnek nem tagja minden erdélyi magyar könyvkiadó, de állandó jellegű a tagfelvétel, jelenleg az Erdélyi Híradó és a Charta kérte a felvételét a tagság közé. A könyves céh koordinálja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatokat. Idén összesen 223 támogatást igénylő kézirat érkezett. A támogatások értéke mintegy 27 millió forintra várható, ami körülbelül száz könyv kiadását jelenti. - Ettől az évtől kezdve a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Erdélyi kiadók a budapesti nemzetközi könyvvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./"

"Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Egymillió forintot igényel az Ady Endre szülőföldjén, Érmindszent környékén megrendezendő, a költő nevét viselő oktatási intézmények nagyszabású találkozója. A pályázat Tasnádon, az Ady Endre szülőfalujához, Érmindszenthez legközelebb eső városban készült. Ennek szerzői pénzt próbálnak szerezni ahhoz, hogy a vidéken ezentúl évente megrendezhessék a költő nevét viselő oktatási intézmények képviselőinek világtalálkozóját. Tóga István szociálpedagógus, a tasnádi Teleház elnöke elmondta: a pályázatot a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumhoz nyújtották be, de a terv kivitelezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is szeretnénk megszerezni. Az internet segítségével eddig két romániai (a nagyváradi gimnázium, illetve a bukaresti gimnázium) és tíz magyarországi, Ady Endréről elnevezett középiskolát azonosítottak, amelyeknek elküldték a leendő találkozó programtervezetét, és eddig - Bukarestből, Budapestről, Debrecenből, Zalaegerszegről és Ráckevéről - kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. /Boros Ernő: Ady-tanintézetek világtalálkozóját tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"