Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. március 21.
"A képviselőház márc. 20-i ülésén dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban reagált a közbirtokosságokat ért támadásokra. Beszédében bemutatta a vagyonközösségek szociális jellegét, ugyanakkor tiltakozott az 1/2000-es törvény végrehajtásának az akadályoztatása miatt Hargita megyében, és kifejtette, hogy a székelyföldi 250. 000 hektár nagyságú erdős terület visszaadásának a korlátozásával, tulajdonképpen a román erdőtulajdonosokat is gátolják jogos tulajdonuk visszaszerzésében, amelyek nagysága jóval meghaladja a 800. 000 hektárt. /Parlamenti hírek. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./"
2001. március 21.
"Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"
2001. március 21.
"A Gyergyószárhegyen levő alkotóközpont két sikeres pályázatának első tételei már megérkeztek - tájékoztatott Kassay Péter, az alkotóközpont ügyvezető igazgatója -, a csaknem 1 milliárd lejből befejeződnek a kastély állagóvási munkálatai. A régészeti kutatások 90-95%-ban befejeződtek, a további kutatásokat egy sikeres pályázat nyomán az Entz Géza Alapítvány támogatja, a régészek májusban és szeptemberben fognak dolgozni a kastélynál. Az Asszonyok Házának statikai szakvéleményezése folyamatban van. Kastélyrestauráló konferenciára májusban fognak összegyűlnie a szakemberek. Az alkotóközpont képzőművészeti gyűjteményéből már útnak indította a vándorkiállítást Csíkszeredába, folytatva a sort Bukaresttel, Marosvásárhellyel és Budapesttel. Bukarestbe a Magyar Köztársaság Kulturális Központja hívta meg, Budapesten a Károlyi-palotában lesz a Figura Stúdiószínházzal a közös bemutatkozása. Május-júniusban újra összegyűlnek a kolostorban az alfalvi képzőművészek, júliusban a Borsos Miklós Alapítvány gyermekképzőművész-táborának, ad otthont, július-augusztusban a hagyományos nemzetközi alkotótábornak, novemberben az "Idős képzőművészek táborának". Augusztus-szeptemberben az idén sem marad el a népművészeti hagyományokat ápoló Szépteremtő Kaláka, s júliusban - első alkalommal - magyar művészettörténészek is találkozni fognak a ferences kolostorban. Október Filmkép címmel összehívják a filmrendezők táborát. A filmeket itt fogják elkészíteni. Újdonság, hogy csereművésztábort szerveznek a budapesti V. kerülettel, amely Rozsnyón működtet egy alkotótábort, onnan ők fognak 5-6 képzőművészt ide küldeni. Folyik az adatbázis kiépítése: nyilvántartásba veszik a Kárpát-medence képzőművészeit és képzőművészettel foglalkozó intézményeit. /Filmrendező tábor is lesz Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"
2001. március 21.
"Március 15-én Vajdahunyadon, a kultúrház kistermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Hunyad megyei szervezete idén is színvonalas estét szervezett. Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke így nyitotta meg ez estét. Idén második alkalommal történt az RMPSZ által alapított életpályadíjak ünnepi átadása. /Pedagógusok díjazása Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./"
2001. március 21.
"A 210 lelkes szatmárgörbedi református gyülekezetnek évtizedek óta nem volt állandó lelkipásztora. Egészen 1999 nyaráig, amikor is augusztusban Keresztúri Sándor Zsolt, frissen végzett teológus került az egyházközség élére. Négy gyülekezetben teljesít szolgálatot a fiatal lelkipásztor: Szatmárgörbeden kívül Aranyosmeggyesen, Józsefházán és a józsefházahegyi szórványgyülekezetben. A 210 szatmárgörbedi lélekből 60-70 fő az átlagos vasárnapi templomba járók száma. Szatmárgörbeden 15 éve nincs magyar iskola, az anyanyelven való írást-olvasást a gyerekek a vallásórák keretében sajátíthatják csak el. Az V-VIII. osztályba 14 magyar gyerek jár román tagozatba, alsó tagozaton nincs meg a 10 gyerek sem. /Négy gyülekezetben teljesít szolgálatot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./"
2001. március 22.
"Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"
2001. március 22.
"Márc. 21-én Ion Iliescu államfő a belügyminisztérium működését szabályozó törvényt kiegészítő sürgősségi kormányrendelet újravizsgálását kérte a kormánytól. Megjegyezte: azokat a rendelkezéseket, amelyek a védelmet, közrendet, és nemzetbiztonságot szolgáló intézményeket érintik, előbb az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsának kell megvitatnia. Az ellenzék által felhozott kifogások ugyanis sok esetben jogosak - mondotta. - A Demokrata Párt Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal függessze fel az említett sürgősségi kormányrendeletet, mivel az durván megsérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és az emberi jogokat. A jogszabály szerint ugyanis a belügyminisztériumnak jogában áll a magán- és jogi személyektől bármilyen jellegű információt megszerezni. Ez, illetve az állami titok védelmére vonatkozó törvény lényegében nem tesz mást, mint visszaveti az országot a Ceausescu-korszakba, rendőrállammá degradálva Romániát. A demokratákkal egyetértenek a liberálisok is. /Rendőrállammá degradálódik Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2001. március 22.
"Csíkszeredai székhellyel, 500 millió lej alaptőkével megalakult az Erdélyi Magyar Könyvklub. A cégben 90 százalékos tulajdonrész a magyarországi alapítóké (Magyar Könyvklub Rt., illetve U.Hu Kft.), a fennmaradó rész pedig egy csíkszeredai magánszemélyé. A Magyarországon immár tíz éve ismert könyvklub első erdélyi katalógusa április végén jelenik meg, amelyet az idén további két kiadvány követ. A választék a magyar ismertető kínálatán alapszik, de az erdélyi olvasók igényeihez igazodva több lesz benne a szépirodalmi és a történelmi tárgyú mű. A könyvek mintegy 15 százalékkal olcsóbbak lesznek, miután Romániában a könyveket nem terheli általános forgalmi adó. Az Erdélyi Magyar Könyvklub a szűk értelemben vett csomagküldéses könyvkereskedelmen kívül valódi klubtevékenységet kíván folytatni Erdélyben. Író-olvasó találkozók, kulturális rendezvények szervezését tervezi. A Magyar Könyvklub támogatni kívánja az erdélyi magyar nyelvű kultúrát. Elsőként a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak ajánlotta fel azt a mintegy ötszáz Magyarok krónikáját, amely az elmúlt évi sikeres csereakció nyomán gyűlt össze. /Magyar Könyvklub Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2001. március 22.
"Márc. 20-án Balogh Júlia kisebbségtörténésszel, a Duna tévé felelős szerkesztőjével készített nyilvános interjút Horváth Arany, az amerikai magyarok folyóiratának, a Transsylvaniának munkatársa. A kolozsvári születésű Balogh Júlia több mint két évtizede járja a világot, hogy megismertesse, bemutathassa mindazon magyar közösségeket, személyiségeket, akik a mai Magyarország határain kívül élnek, és magyarnak vallják magukat. A Balogh Júlia által felvillantott képekben sajátos színt képviselt a dél-amerikai magyarság, ahol még a harmadik nemzedék is ragaszkodik magyar anyanyelvéhez,, valamint Észak-Amerika gyorsan amerikanizálódó magyarjai. Engel Károly nyugalmazott egyetemi tanár hozzászólásában keményen bírálta a magyar állam hozzáállását az erdélyi kérdéshez. /Nyilvános interjú - hangos kerekasztal. Horváth Arany és Balogh Júlia újságíró show-ja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
2001. március 23.
"Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus alelnöke, a parlament felsőháza pénzügyi bizottságának tagja, Birtalan Ákos képviselő, az alsóház költségvetési, pénzügyi és bankügyi bizottságának titkára és Winkler Gyula képviselő, a Képviselőház pénzügyi bizottságának tagja vett részt az RMDSZ szokásos sajtóértekezletén márc. 21-én, a szövetség bukaresti székházában. Markó megköszönte az írott és elektronikus sajtó objektív viszonyulását az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére rendezett márc. 15-i ünnepséggel kapcsolatosan. Adrian Nastase kormányfő politikai pártok vezetőivel folytatott márc. 20-i találkozójáról az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a tárgyalások legfontosabb megvalósítása egy építő jellegű párbeszéd folyamatának beindulása. Az RMDSZ képviselői ismertették a szövetség álláspontját a költségvetés tervezetére vonatkozóan. Az RMDSZ pénzügyi szakemberei javasolják, hogy a jövedelem utáni adóból 40 százalék helyett 35 százalék legyen a központi költségvetésé, a fennmaradó 5 százalék pedig a megyei költségvetésekhez kerüljön. Winkler Gyula elmondta, hogy az RMDSZ javaslata alapján a hozzáadott értékadó utáni pénzügyi forrásokból 30 százalékot a központi költségvetésből átutalnának a megyei költségvetéshez, a megyék pedig a tanfelügyelőségekkel közösen biztosítanák a tanügyben dolgozók jövedelmének kiegyenlítését. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./ Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten a vitatott 29-es kormányrendelettel kapcsolatban kifejtette, hogy az RMDSZ osztja az NLP és a DP álláspontját, ugyanis az UM0962 egy újabb, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó titkosszolgálat létrehozását jelentené. Egyetértenek - mondta a szövetségi elnök - a kormánynak a belügyminisztérium tekintélye megerősítését szorgalmazó intézkedéseivel, de ennek áttetszőnek kell lennie, míg egy újabb titkosszolgálat csupán fokozná a homályt. (Szász Attila): Jó költségvetést rossz gazdasági helyzetben ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
2001. március 23.
"Tiltakozó nyilatkozatot adott ki három magyar egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) a márc. 17-én megalakult Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület azon törekvése ellen, hogy korlátozza a csángómagyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorolását. A nyilatkozatot az EMKE nevében Kötő József, a KJNT részéről Pozsony Ferenc, a KLMT képviseletében pedig Balogh Ferenc elnök írta alá. Megfogalmazói felhívják a figyelmet arra, hogy "az Európai Unió a kulturális sokszínűség elvét földrészünk alapvető értékei közé sorolja", ezért a kultúrák sajátos jegyeinek megőrzése az egyesülő Európa lényeges törekvései közé tartozik, a sokszínűség elleni fellépés viszont országunk integrációs esélyeit csökkenti. /Tiltakozás csángóügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21., Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23., Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"
2001. március 23.
"A tavalyi súlyos tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Rt. nem hajlandó Magyarországgal peren kívüli megegyezést kötni, mert a 28,6 milliárd forintos kárigényt eltúlzottnak tartja. Ben Munteanu, az ausztrál-román vegyes vállalat termelési igazgatója közölte: a vállalat nem változtatott korábbi álláspontján, továbbra is túlzottnak tartja a magyar követelést, s bármiféle kárigény kielégítése elől elzárkózik. Az igazgató nem volt hajlandó a további - főképp technológiai jellegű - magyar követelésekre vonatkozó kérdésekre válaszolni. A magyar fél a kárigényen túl ugyanis azt követelte, hogy a gyár függessze fel tevékenységét mindaddig, amíg az aranymosási technológiai folyamatot teljesen biztonságossá nem teszi. Az Aurul Rt.-ben az ausztráliai Esmeralda cég a többségi tulajdonos, ám a részvények több mint 40 százaléka továbbra is a román állam kezében van. - Ion Iliescu elnök kijelentette: az Aurul Rt. által okozott kár megtérítésére vonatkozó magyar követelés "tárgyalások kérdése". Az államfő úgy vélte, Románia folyamatosan követelhetne a Dunát szennyező országoktól kártérítéseket, ugyanis a "Dunán keresztül okozott szennyezési károk összességükben mérhetetlenül nagyobbak az Aurulnál történt baleset hatásainál". /Nem fizet az Aurul a magyar államnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"
2001. március 23.
"A Magyar Tudományos Akadémia kiterjesztette kutatástámogatási programját a határon túlra. Ez jó hír, mert a kisebbségben élő magyarság fő tartópillérét erősíti a szölőföldön, az értelmiséget. Ez a példa is megfoghatóvá teszi a magyarság határmódosítások nélküli újraegyesítését. - Mindez azzal kezdődött, hogy 1990-ben az MTA létrehozta a külső tag intézményét, kiskaput nyitva a határokon kívül élő magyar tudósoknak, kutatóknak. 1996-ban létrehozták a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, mely gazdája lett ennek a kérdéskörnek. Beindították a Kapcsolatok Programot, amely a kapcsolatépítést célozza meg a világon bárhol tevékenykedő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatókkal. A Domus Program keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Létrehozták az MTA Kisebbség Kutató Műhelyét. Elfogadták 1990 májusában a köztestületi tagság kiterjesztését a környező országok tudományos fokozattal rendelkező magyar kutatóira. A most beindított kutatástámogatási Program révén, 100 millió forintos alapból, a környező országok kutatói támogatást kaphatnak kutatási programok végrehajtására szülőföldjükön. Glatz Ferenc, az MTA elnöke hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendőben kiemelt helyen szerepelt az MTA törekvései között, hogy az Akadémia ne csak a magyar állam területén, hanem az egész magyarság körében aktív tényező legyen, bár ez sok vitát váltott ki korábban és vált ki most is. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"
2001. március 23.
"Székelyudvarhelyen 1999-ben jött létre a fiatal humánértelmiségiek csoportja, Hermann Gusztáv, a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója intézményi kereteket biztosított a csoportnak. A csoport tagjai kéthetente ülnek össze a könyvtárban. Ilyenkor egy-egy tag rövid előadást tart az általa végzett kutatómunkáról. Most megjelent kiadványuk, az Areopolis, Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok /Székelyudvarhely, 2001/ című kötet. A Székelyudvarhely városát jelölő Areopolis elnevezéssel 1700-ban lehetett először találkozni. A tudálékos kicsengésű műszót jelöli, hogy tanácskozások városa, gyűlések városa, ami az itt tartott székely nemzetgyűlésekre, Udvarhely egykori székely politikai központ jellegére utal. Néhány cím a kötetből: Jogtudó értelmiség Udvarhelyszéken a XVI. század végén és a XVII. század elején; Az első népképviseleti választó törvény és alkalmazása Erdélyben; Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése; Udvarhelyszék levéltára. /Sarány István: Areopolis, az elvidékiesedés ellenszere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"
2001. március 24.
"A Bacau megyei Saucesti község ortodox népének spontánul szerveződött rohamosztaga husángokkal, petárdákkal felszerelkezve támadott rá az Evangéliumot hirdető neoprotestáns gyülekezet tagjaira. A község kisebbségi felekezete mindössze hat családból áll, mintegy fele aggastyán és gyermek, érthető tehát, hogy menekültek. Az elszánt csőcseléknek mégis sikerült néhányukat utolérni és véresre verni. Közéjük tartoztak néhányan, akik a rendőrős épületében próbáltak menedékre lelni, de a törvény emberei nem fogadták be őket, sőt tétlenül nézték végig azt is, ahogy az ortodoxok szétverik a kis evangélista gyülekezet viharvert Dacia furgonját. A National március 16-i tudósítása szerint kiszállt a helyszínre a megyei rendőrség egyik főtisztje, és kijelentette: nehéz lesz a tetteseket azonosítani, mert sokan voltak. A helyi ortodox pap azt nyilatkozta, hogy a neoprotestánsok segélyeket kapnak Nyugatról, szokásaik, szertartásaik eltérnek a helyi hagyományoktól, csak egymást segítik, nem csoda hát, hogy az ortodox gyülekezet nem engedi be őket a temetőjébe. Az ortodox pásztor szerint az evangélisták a hibásak, amiért magukra haragították az igazhitű többséget azáltal, hogy hagyták magukat segélyezni nyugati testvéreiktől. - Két hónapja, hogy lezajlott a hagyományos önkumenikus imahét. A szervezésben élenjárt az ortodox klérus. - Márc. 18-án Teoctist pátriárka személyesen utazott Kolozsvárra, hogy keblére ölelje a 80. évét ünneplő Bartolomeu Anania érseket. A Romániai Magyar Szó 2000. okt. 13-i számában - a román sajtó alapján - emlékeztetett: ugyanez a Teoctist és Bartolomeu páros 1941 januárjában, a bukaresti pogrom napjaiban a Vasgárda kötelékében részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. Úgyszintén ismertette a lap az ünnepelt kolozsvári érsek ifjúkori életpályájának további homályos részleteit, magyargyűlölettől átitatott publicisztikájának némely gyöngyszemét is. Nem csoda, hogy ilyen hagyományok szellemében a Román Ortodox Egyház öt évvel ezelőtt össznépi gyűlöletet gerjesztett a Jehova Tanúi gyülekezet ellen, hogy ne tarthassa meg nemzetközi konferenciáját Bukarestben. Egy év múltán, 1977. ápr. 28-án az Arges megyei Ruginoasa község ortodox hívei a húsvét teljében, papjuk szeme láttára verték agyba-főbe a helyi baptista gyülekezet tagjait. Nemsokára a Bukarest melletti Pantelimon község feltüzelt ortodox népe Snagoveanu püspök jelenlétében botokkal kergette el a baptistákat, mikor a helyi tanácstól törvényesen kiutalt telken le akarták tenni tervezett imaházuk alapkövét. Egy Bihar megyei község ortodox őslakosai ugyanígy futamították meg a bevándorolt mohamedánokat, amikor hivatalos papírokkal igazoltan szerzett területükön temetőt akartak létesíteni maguknak. Kolozsvár ortodox teológusai husángokkal verték ki a görög katolikusokat a törvényszéki ítélettel alig visszautalt templomukból. Nincs rá adat, hogy a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa vagy valamely képviselője az ökumenikus héten szót emelt volna hívei, papjai tettlegességei ellen. /BARABÁS ISTVÁN: A próféta üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Három vád is érte Teoctist román ortodox pátriárkát: fiatalkorában tagja volt a legionáriusmozgalomnak, később együttműködött a Szekuritátéval, és hogy homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. Mindez titkosszolgálati dokumentumokra való hivatkozással jelent meg. Iliescu államelnök azonnal védelmébe vette a román ortodox egyház fejét, Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy "a múlt felelevenítése" káros, a művelődés- és vallásügyi miniszter közleményben tiltakozott az "aljas kampány ellen". Kérdés, hogy a Szekuritáté irattárait vizsgáló testület kiadja-e Teoctistról a terhelő bizonyítékokat, amelyekből egy részlet az egyik saját munkatársának jóvoltából került nyilvánosságra. /Ágoston Hugó: A pátriárka múltja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"Eckstein-Kovács Péter szenátor márc. 23-i kolozsvári sajtótájékoztatóján a nemrég elfogadott adatvédelmi és idegenrendészeti törvényről fejtette ki véleményét. A szenátor furcsának nevezte, hogy a Nastase-kabinet a titoktörvényt gyorsított formában próbálta elfogadtatni, mintha Romániának jelenleg egyik legnagyobb gondja a nemzetbiztonság veszélyeztetése lenne. Indokolatlan, hogy a különböző hírszerző szolgálatok kibővítsék információszerző tevékenységüket - szögezte le és vitathatónak tartja Ion Iliescu államfő kijelentését, amely szerint a privatizációt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzése alá kellene vonni. A szenátor elmarasztalóan nyilatkozott arról, hogy még mindig nem nevezték ki a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségi főosztályt vezető államtitkárt. /Papp Annamária: Románia a titkosszolgálatok országa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"Az International Republican Institute márc. 25. és ápr. 8. között továbbképzőt szervez önkormányzati képviselők számára. A Washingtonban sorra kerülő értekezleten Romániából tizenegy tagú küldöttség lesz jelen, melyben az RMDSZ részéről Boros János kolozsvári alpolgármester és Seres Dénes Szilágy megyei szenátor vesz részt. A továbbképzés költségeit az Egyesült Államok kormánya fedezi. /Romániai küldöttség utazik az Egyesült Államokba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"Államfőknek kijáró tisztelettel köszöntötték Lengyelországban Tőkés Lászlót. A püspököt a legmagasabb lengyel állami és egyházi vezetők fogadták. A református püspök az államfővel, a miniszterelnökkel, a lengyel katolikus egyház fejével és a lengyel világszövetség elnökével is találkozott. Tőkés László mind Jerzi Buzek miniszterelnököt, mind pedig Andrzej Stelmachowskit, a lengyel világszövetség elnökét meghívta az őszi szilágysomlyói Báthori-napokra. Az utóbbi el is fogadta a meghívást. Lengyelországi tárgyalásait egyébként a "Polonia" lengyel világszövetségnél kezdte a püspök. A Polonia a határon túli lengyelek számára kiadandó lengyel igazolványról szóló törvény elfogadását szorgalmazza a parlamentben. "Ez a tervezet szinte azonos a státustörvény javaslatával" - nyilatkozta Tőkés. Jerzy Buzek miniszterelnök elsősorban az egyházi kérdések iránt érdeklődött, Alexander Kwasniewski államelnöknél viszont inkább politikai jellegű volt a beszélgetés. A püspök elmondta, Románia nagymértékben kirakatpolitikát folytatott, amikor bevette a magyarokat a kormányba." Tőkés László Jozef Glemp római katolikus bíborost, Lengyelország prímását is meghívta Erdélybe. Az egyházfőnek a Csíksomlyói Búcsút ajánlotta elsősorban figyelmébe. "Felvilágosítottam a bíborost arról, hogy nemcsak ortodox expanzió folyik Erdély-szerte nyilvánvaló nacionalista célkitűzéssel, hanem a római katolikus egyház is a moldvai csángók elrománosítására törekszik." Tőkés László a varsói egyetemen telt ház előtt tartott előadást az 1989-es forradalomról, ellátogatott a román nagykövetségre, márc. 23-án pedig a Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről beszélt. /Gazda Árpád: Egymásra találtak Tőkés László Lengyelországban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
" A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"Az Európa Klub 2000 tavaszán indult, a KMDSZ egyik szakosztályaként. Tagjait a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának magyar diákjai közül toborozza. Céljuk az európai gondolkodásmód terjesztése az erdélyi fiatalság körében. A legútóbbi Bálványosi Nyári Egyetemen megszervezték az Európa-sátrat, ahol előadást tartott Smaranda Enache, Ovidiu Pecican, Bárdi Nándor, Kántor Zoltán. A roma kultúrát is szeretnék megismerni és megismertetni másokkal. /Mészely Réka: Bemutatkozik az Európa Klub. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"Kolozsváron márc. 25-én bemutatták a Minimum Party Társaság (MPT) katalógusát. A kiadvány a 2000. évi Minimum Party-alkotótábor fényképes-írásos emlékkönyve, egyben jelzi a 2001-ben megrendezendő tábort is, amelynek neve: MP01 - A felkelő Föld árnyékában. Korodi Szabolcs, a Minimum Party Társaság vezetője elmondta, hogy a társaság hat éve működik, egy éve szervezett jogi keretek között. Erdély területén, de főleg Kolozsvárra koncentrálva kortárs művészeti kísérletezésekkel foglalkozik. Próbál minden művészeti ágban megnyilvánulni, és elsősorban keretet teremt azok számára, akik alkotni szeretnének. Az MPT indít egy művészeti szakkollégiumot, hétvégi iskolaként. /Birta Csaba: MP01 - A felkelő Föld árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 26.
"Ion Iliescu elnök teljes támogatásáról biztosította a Hargita és Kovászna megyei románokat képviselő tizenegy kulturális, civil és szakmai szervezet küldötteit az általuk felvetett problémák megoldásáról, és megígérte, hogy programjától függően minél előbb felkeresi a két megyét. Az elnök a Cotroceni palotában fogadta a küldötteket, akik ismertették a két megye sajátos gazdasági, társadalmi és kulturális kérdéseit, a térség román közösségeinek problémáit, és segítséget kértek, egyben meghívták az államfőt, hogy látogasson el a két megyébe. Az Adevarul szerint a küldöttség tagjai sorában ott volt Kovászna két volt román prefektusa is. /Elhanyagolva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"
2001. március 26.
"Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"
2001. március 26.
"Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
2001. március 26.
"Túljutott a Nastase-kabinet első száz napján. Egyre nő a be nem tartott ígéretek lajstroma, mégis nő a népszerűségük: Iliescuban 9 százalékkal, Adrian Nastaseban 12%-kal bíznak többen, mint a megválasztásuk utáni időszakban. Úgy látszik, hogy Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek. Osztják az állásokat. Közben egymás után leváltják a magyar intézményvezetőket. Úgy néz ki, hogy az RMDSZ kezd beletörődni, ebbe, írta a Háromszék. Háromszéken Adrian Casunean-Vlad egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem jó az arány Háromszéken az állami intézményekben. Igaz ugyan, hogy a vezetők 70 százaléka román, de az alkalmazottak több mint 60%-a még mindig magyar. /Simó Erzsébet: A konc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"
2001. március 26.
"Márc. 23-24-én rendezték meg a II. Kolozsvári Biológiai Napokat. Mintegy harminc szakelőadást tartottak a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának fiatal illetve idősebb kutatói. A BBTE magyar biológia, biológia-kémia és ökológia szakos diákjai 1995 tavaszán 1995 hozták létre "Öko Stúdium Társaság"-ot, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának keretében ifjúsági tagozatként. Collegium Biologicum című kiadványukban adták közre tanulmányaikat. A fiatal biológus hallgatók elhatározták az Apáthy István Egyesület létrehozását. Apáthy professzor egyike azoknak a kolozsvári személyiségeknek, akikről sokáig nem volt ajánlatos beszélni, ugyanis a világhírű szövettani kutatót nevezte ki a magyar kormány a románok 1918. december 1-i nagygyűlése után Keletmagyarország főkormánybiztosának, azzal a feladattal, hogy mentse, ami még menthető. /Szabó Csaba: Bontják a falat a fiatal tudományos kutatók. Véget értek a II. Kolozsvári Biológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"
2001. március 26.
" Márc. 25-én Nagyváradon, a várad-ősi református templomban Népfőiskolai vasárnap címmel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor tartott előadást Ravasz László püspökről. Barabás Zoltán ismertette a népfőiskola idei programját. Áprilisban A határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiája és lehetőségei címmel tart előadást Elekes Botond, a magyar kulturális tárca főosztályvezetője. Májusban dr. Indig Ottó Nagyváradi sajtótükör - 1990-2000 címmel tart előadást. Júniusban Péter I. Zoltán Örökségünk: Nagyvárad című előadása hangzik majd el. /Népfőiskolai délelőtt Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"
2001. március 26.
"Elkészült a még terv formájában sokat vitatott-támadott Szent György szobor. A székelyudvarhelyi Harmath István megálmodta modern mű csak az utolsó simításokra vár, de a tartóoszlop a jövő héten már a helyére kerül. A zsűri a 13 közül nem választott ki egyetlen szobortervet sem, a tanácsra hárítva a felelősséget. A város polgárai inkább a klasszikus tervekre voksoltak. Végül a tanács komoly viták után elfogadta a Harmath Istvánét. A művész már jó ideje dolgozik rajta, hogy az április 20-22. között tartandó Szent György Napokon leleplezésre kerülhessen Sepsiszentgyörgyön. /Elkészült a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 26./"
2001. március 27.
"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"
2001. március 27.
"Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"