"Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"

"Az 1989-es fordulat után Kolozsvár kulturális életében két jelentős rendezvénysorozat indult: a Mozart-fesztivál és a Mátyás-napok. Megálmodóik és kivitelezőik két zenepedagógus, László Ferenc és László Bakk Anikó. László Ferenc a december elején tartott Mozart-napok szervezője. László Ferenc egészségi állapotára való tekintettel nem tudja már vállalni a a fesztiválok megszervezésének munkáját. Remélhetőleg lesz fiatal muzikológus, aki ezt a munkát folytatni fogja. - A Mátyás-napok ötlete 1991-ben született meg László Bakk Anikóban. Azokban az időkben, amikor a nagy király nyakába emlékgyalázó táblát akasztottak. Évről évre Mátyás korának műveltségéről emlékeznek szóval, zenével, tánccal. Febr. 24-én kicsinyek és nagyok, szereplők és közönség hivatalos a királyi születésnapi tortára. Az óriás asztalnagyságú tortát az első alkalomra ő maga sütötte. /Hantz Lám Irén: A folytonosság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"A Hadad községhez tartozó Lelében hollandok segítik a Lele Barátai Alapítvány gazdaságfejlesztési programját: húszezer német márkás, közepes lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósítottak a hozzájuk ilyen jellegű pályázatot benyújtott első tizennégy kisvállalkozónak. A közeljövőben már 5-10 ezer márkás, három-öt éves megtérülési időre nyújtott hiteleket kívánnak folyósítani a környék gazdáinak. Feltételeik: a pályázónak legyenek pontos elképzelései az anyagi befektetést igénylő tevékenységről, az általa készített számításokból pedig derüljön ki tervének életképes, jövedelmező volta. Ha minden terv szerint alakul, a kezdeményezés lassan átfogja az egész Tövishátat, a kiadott kölcsönök értéke pedig év végére eléri az egymillió német márkát. A későbbiekben Kolozsvár irányába akarnak terjeszkedni, majd egy holland-román együttműködési terv részeként átfogni az egész országot. A kért összegek kiutalása egy várakozási lista alapján történik: a visszatérített pénz azonnal tovább kerül a következő vállalkozóhoz. Nagy Sándor lelkész elmondta, hogy az aktív korosztály legnagyobb része városon keresi a boldogulást, vagy külföldön vállalt munkát. Amennyiben a szülőföldjükön létesített új munkahelyeket, vagy a saját földjén való vállalkozás lehetőségét kínáljuk fel számukra, hátha megáll a fiatalok elvándorlása. /Holland hitelek - lelei gazdálkodóknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Besenyődi Attila az elmúlt év augusztusától lelkésze Adorján református gyülekezetének. Előző helyén, Diósadon sikerült teljesen felújítani a templomot, kopjafát és emlékoszlopot állítottak a háborúban elesett hősök emlékére. Adorjánon 88 református család 240 lélek él. Öregedő falu, de van igény a lelkészi szolgálatra. A vallásórákra 16-20 gyermek jön el. Sok itteni fiatal Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában és Kanadában vállal munkát. Ezek nagy része ott marad, és előbb-utóbb beolvad. /"Fontos feladatomnak tartom, hogy összefogjam a népet" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"A szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadásával Magyarország arra készül, hogy kikényszerítse a romániai magyar kisebbség pozitív diszkriminációját a többi román állampolgárral szemben - írta márc. 14-i számában a Curentul. A napilap szerint ez a diszkrimináció csak magyar területen érvényesül ugyan, de beleütközik majd sok olyan román állampolgár, akinek kapcsolatai vannak a szomszédos és baráti országgal. "Miután a románoknak megadatott, hogy megtapasztalják, miként váltak a romániai magyar kisebbségiek első rangú kisebbséggé Romániában az RMDSZ és Budapest kombinált lobbija eredményeként, most majd megláthatják, hogyan működik a pozitív diszkrimináció Magyarországon az ő magyar nemzetiségű polgártársaik javára. Úgy tűnik, Budapestnek nem számít sem az, hogy mit mondanak erről a tervről a szomszédos országokban, sem pedig az, mi a véleménye az Európai Uniónak. Magyarország céljai egyértelműek: népes és befolyásos magyar kisebbséget akar megőrizni azokon a történelmi területeken, amelyek fölött az első világháború után elvesztette az ellenőrzést, másrészt pedig az, hogy megakadályozza jelentős magyar tömegek betelepedését Magyarországra". /Státustörvény - román olvasatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 15-e alkalmából Adrian Nastase miniszterelnök üzenetet intézett a romániai magyarokhoz. Ebben hangsúlyozta, hogy az emlékezés "nem foghatja vissza képességünket a bennünket összekötő hidak építésére és az emberi szolidaritás gesztusaira. Fontos most megértenünk, hogy sorsunk ezen a földön az együttélést szánta nekünk." "A toleranciát meg kell tanulni" - emelte ki üzenetében. /Meg kell tanulni a toleranciát. Adrian Nastase miniszterelnök üzenete a romániai magyarsághoz március 15-e megünneplése alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Mihai Baciu demokrata párti képviselő márc. 14-én sajtóértekezleten tájékoztatott arról, hogy a hét elején az Európa Tanács (ET) művelődési bizottságában "a moldvai csángókat magyar eredetű népcsoportként bemutató" jelentést tárgyaltak. Baciu kijelentette: a jelentés azt sugallta, hogy a csángók számára a román hatóságok létesítsenek anyanyelvű iskolákat. A jelentést Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő terjesztette elő, aki az említett bizottság tagja. Baciu megütközését nem leplezve közölte, hogy a finn képviselőnő a csángók számára anyanyelvű oktatáson kívül kétnyelvű helységnévtáblákat is követelt, és az általuk lakott területen működő kis- és közepes vállalatoknak adókedvezmények biztosítását. Baciu kijelentette, hogy "a csángoknak nincs írott nyelvük, s emiatt lehetetlen számukra anyanyelvű iskolákat létrehozni és anyanyelven is feliratozni a helységneveket". Beszámolója szerint erre a finn képviselőnő azt követelte, hogy "ez esetben létesítsenek számukra iskolákat magyar nyelven". Baciu szerint a jelentés összemossa a mintegy 260 ezer moldvai katolikust azzal a körülbelül háromezer személlyel, akik a népszámláláskor csángóknak vallották magukat. A román képviselő véleménye: a jelentés része a csángók által lakott vidékek "alattomos elmagyarosítását célzó kampánynak". /Az Európa Tanács előtt a csángók ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A budapesti Szabad Sajtó Alapítvány 1991-ben hozta létre a Szabad Sajtó Díjat. A kitüntetést hagyományosan minden év március 15-én, a Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen adják át a díjazottaknak. Az idei már a tizenegyedik alkalom, hogy az alapítvány kuratóriuma kiosztja az elismerést. "Határon innen és túl olyan műhelyek és személyek szerepelnek a listán, amelyek s akik nemzeti kultúránkat - benne a magyar újságírást, tömegkommunikációt - a nagyvilágra tekintve művelik. Nem falakat emelve, a múltba révedve, minden változástól rettegve vélik megtartandónak nemzeti sajátosságainkat, hanem a megújulásban és megújításban, a változások által serkentett nyitottságban látják és keresik a fennmaradás és a kiteljesedés egyetlen esélyét." - hangzott el az indoklásban - a díjazottak között van a Népújság /Szabad Sajtó Díjat kapott a Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./"

"Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./"

"A Bákó megyei Pusztinán, csángó-magyarok maguk megszervezték az anyanyelvi oktatást - azaz a heti egy-két fakultatív magyarórát. Két Magyarországon végzett fiatal tanár a saját lakásán magyarórát tart a pusztinai gyerekeknek. Bilibók Jenő magyaróráit szívesen látogatják a gyerekek. A nagy érdeklődésre tekintettel a pusztinai Csángó Szövetség kérte, engedjék meg, hogy a magyarórákat az iskolában, órák után, délután tarthassák. Márc. 6-án tanfelügyelői csoport érkezett Pusztinára a kérvényt elbírálni. Egyetlen hozzászóló utasította el a magyarórát /ezt idézték is a bákói lapok/, az iskola takarítónője /de ezt már nem írták meg/. A tanfelügyelők megdöbbentek az egyhangú kérés láttán, a gyűlést váratlanul berekesztették, választ nem adtak. /Balázs János: A bákói tanfelügyelők a tanügyi törvény betartásán gondolkodnak. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"

"Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke volt a díszvendége márc. 15-e előestéjén Nagyszalontán a helyi református egyházközség és a Bocskai István Alapítvány által rendezett ünnepségnek, ahol bemutatták Rozván György Nagyszalonta történte című könyvének reprint kiadású 2. és 3. kötetét. A nagyszalontai református templomban a MIÉP elnöke Bocskai István politikai nézetei és a jelenkor között vont párhuzamot: megalkuvás nélkül ragaszkodni kell magyarságunkhoz, harcolni minden ellen, ami életünkre tör, mert van olyan szándék, politikai akarat, mely a magyarság elpusztítását célozza. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében élesen bírálta az RMDSZ mérsékelt szárnyát. Tőkés püspök hitet tett a radikalizmus mellett, s leszögezte: ideje felébredni a Trianon utáni bénultságból. /Nagyszalontán az ünnep árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./"

"Kárpáti Krónika címmel márc. 19-től új hírműsor indul a Magyar Televízión, az M2-n. Mátay László főszerkesztő-helyettes elmondta, az új televíziós műsor a határon túli magyarság életéről kíván friss és hiteles képet nyújtani a nézőknek. Az adásban a tudósítások, hírek és a Kárpát-medencei időjárás-jelentés mellett lapszemlével is szolgálnak majd. Jelezte: a műsor alapelve, hogy a határon túli tudósítók maguk számoljanak be saját életükről, ezért a szerkesztők a munkában elsősorban állandó munkatársaira számítanak. A Kárpáti Krónika hétfőtől péntekig a Ma reggel című műsor keretében fél hétkor kezdődik és az adást 8 órakor megismétlik. /Hétfőtől Kárpáti Krónika. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa legutóbbi ülésén ismét foglalkozott a kolozsvári református diakonisszaképző. A Diakonisszaképző és a Református Kollégium vezetősége arra kérte az egyházkerület vezetőségét, hogy tárgyalja újra a kolozsvári diakonisszaképző ügyét. Az igazgatótanács úgy döntött: további tárgyalásokat kell folytatni az érdekelt felekkel, hogy közelítsék álláspontjaikat. Mint ismeretes, az egyházkerület újonnan választott igazgatótanácsa nemrég úgy döntött, hogy Marosvásárhelyre telepíti át a kolozsvári diakonisszaképzést, és a 2001-2002-es tanévtől nem indít több évfolyamot Kolozsváron. /Papp Annamária: Ismét napirenden a diakonisszaképző ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Tavaly napvilágot látott a Kulcsok Kolozsvárhoz /Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár/. Németh Júlia szerint az utóbbi tizenegy esztendő hazai magyar könyvkiadásának remeke, a könyvet Deák Ferenc grafikusművész tervezte. A Kántor Lajos és Kovács Kis Gyöngy szerkesztette kötet 76 egykori, de főként kortárs szerző - író, szerkesztő, tanár, történész, lelkész, műfordító, muzikológus - vallomását tartalmazza Kolozsvárról. A Korunk hagyományaihoz híven a szerkesztők több neves román és külföldi szerzőt is megszólaltattak, Kántor Erzsébet sajtótükre pedig bepillantást nyújt a kolozsvári román lapokba. Érdekes Gaal György összeállítása: a Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. /Németh Júlia: Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 16-án, negyvenkét hallgató részvételével megtartották a Szatmári Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni képzésének a megnyitóját. Menedzsment-oktatás kezdődik. A hallgatók között mérnökök, tanárok, jogi végzettségűek is vannak. A diplomát a minisztérium, valamint a bukaresti Gazdaságkutató Akadémia bocsátja majd ki. /A szatmárnémeti Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni kurzusának megnyitója. Menedzsment-oktatás Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./"

"Székelyudvarhelyen megalakult egy olyan szépteremtő társaság, mely pillanatnyilag a város öt festőjét tömöríti (ezért is lett a társulat neve a Paletta 5), s amely a város képzőművészeti életét kívánja szervezett keretbe foglalni. Kóbori László, Nagy Péter, Moldován Gyula, Kalló László és ifj. Sztojka Ferenc hozta létre a társaságot. A kérdés csak az, sikerül-e új személyeket magukhoz vonzani. /Zsidó Ferenc: A Paletta 5 és a város képzőművészeti élete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az árvízkárosultak megsegítésére általános egyházi adománygyűjtést szervez. A közelmúltban Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke és Forró László egyházkerületi előadó-tanácsos meglátogatta az árvíz sújtotta magyarországi Bereg-vidéket. Az egyházkerület igazgatótanácsa valamennyi egyházközségét felkérte, hogy virágvasárnapig rendezzen egy vasárnapi perselyes adakozást az árvízkárosultak javára. Emellett név szerinti, listás adománygyűjtést is tartanak. Az igazgatótanács döntése szerint a magyarországi Gulácsra is eljuttatnak segélyt, akárcsak a Máramaros vidéki Kistécsőre és Máramarosszigetre. /Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Adományokat gyűjtenek az árvízkárosultaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./"

"A 2. Kolozsvári Biológus Napok keretében márc. 24-én kerekasztal beszélgetést tartanak a magyar biológiai felsőoktatásról és ennek hatékonyabb megszervezésére frissen alakult Apáthy István Egyesületről. Az Apáthy István Egyesület 2001-ben jött létre az egyetem biológiai magyar oktatási vonala tanárainak kezdeményezésére és a magyar nyelvű biológiai felsőoktatás támogatására. A következőket tervezik: szakmai előadássorozatok rendezése; tudományos programok beindítása, biológiai jellegű, tudományos kiadványok megjelentetése; okatásszervezési és kutatási központ létrehozása Kolozsváron; tudományos konferenciák szervezése. /Biológiai kerekasztal. Az Apáthy István Egyesület jövőjéről döntenek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Márc. 17-én tartották meg a Román Írószövetség Kolozsvári Szervezetének tisztújító közgyűlését. Mivel a szövetség kolozsvári magyar tagsága (három személy kivételével) nem jelent meg a közgyűlésen, és egyetlen magyar író sem mutatott érdeklődést a kolozsvári szervezet vezetőtanácsának hat helye iránt, az elkövetkező években - a szervezet életében először - magyar vezetőségi tagok nélkül fog tevékenykedni a Román Írószövetség Kolozsvári Szervezete. A mintegy 120 írószövetségi tagot Constantin Cublesan helyi elnök üdvözölte. A jelenlévő egyperces néma csenddel adóztak az utóbbi négy évben elhunyt 23 író emlékének (az elhunytak mintegy fele magyar nemzetiségű volt). A magyar írók távolmaradtak a közgyűléstől. Az elkövetkező négy évben magyar író nélkül fog tevékenykedni a szervezet vezetősége. Szilágyi István - mivel egyetlen magyar író sem volt a teremben - a román kollégáknak köszönhetően jutott be az országos tanácsba. A Szabadság kérdésére Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Román Írószövetség kolozsvári szervezetének tagja (aki a közgyűlés első felében jelen volt), elmondta, hogy ez a szervezet már lényegesen különbözik attól, amely egykoron a Kolozsvári Írók Társasága néven volt ismert, és a magyar tagság nem érzi már annyira magáénak, mint egykoron. Az is igaz, hogy a magyar írók a Magyar Írószövetség eseményeit figyelik nagyobb érdeklődéssel - van aki választmányi és elnökségi tagként is. Áttevődött a hangsúly a Magyar Írószövetségre. Kántor szerint nem egészen normális helyzet: a súlypont-áthelyeződésnek nem kellene olyan fokúnak lennie, hogy Kolozsváron senki ne menjen el az írószövetségi közgyűlésre. Az országos szervezettel - Gálfalvi Zsolt választmányi tagon keresztül - sokkal élőbbek a kapcsolatok. A hiányzáshoz az is hozzájárult, hogy több kolozsvári magyar írót is ezekben a napokban tüntettek ki Magyarországon. /Nincs magyar vezetőségi tagja a Román Írószövetség kolozsvári szervezetének. A román kollégák nem értik, miért maradtak távol a magyar írók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Márc. 15-én mintegy 200-250 résztvevő jelenlétében igen visszafogott hangulatban zajlott a vesztőhelyi koszorúzás Aradon. A rendszerváltás óta először rögzítették videószalagra hivatalosan és feltűnően a csendőrség egyenruhás operatőrei az egész ceremóniát. A megemlékezés a román és a magyar himnuszok meghallgatásával kezdődött, a szervezők végig igyekeztek biztosítani a kétnyelvűséget, csak a Tokay György képviselő által mondott rövidített román beszéd miatt húzták fel kissé az orrukat a román újságíró kollégák s nemtetszésüknek természetesen hangot is adtak a másnapi lapokban. Florin Remetan aradi alprefektus felolvasta Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét, Sipos Ilona kolozsvári konzul pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kárpát-medencei magyarsághoz intézett gondolatait tolmácsolta. Tokay György RMDSZ-es képviselő beszélt, Dinnyés József magyarországi előadóművész rövid fellépése után elhangzott a Miatyánk magyarul és románul, majd következett a koszorúzás. A vesztőhelyi ünnepség után a részvevők zöme a Minorita-rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokolt, ahol Bognár Levente alpogármester mondott rövid beszédet. Este a Minorita palota nagytermében zenés-irodalmi összeállítással zárult az aradi megemlékezés. /(Péterszabó Ilona): Vesztőhelyi koszorúzás - visszafogott hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata közleményében jelentette, hogy együttérzéséről biztosította a kárpátaljai, magyarországi és romániai árvízkárosultakat, elhatározta az egész egyházkerületre kiterjedő segélyakció beindítását. Tőkés László püspök látogatást tett az áradások által megpróbált - anyaországi - Bereg vidékén, meglátogatták a mátészalkai kórházban az áradások elől odamenekített betegeket és öregeket. A királyhágómelléki gyülekezetek adományait nagyrészt a legrászorultabb kárpátaljaiak megsegítésére fogják fordítani. Egy magyarországi települést is segélyben kívánnak részesíteni - éspedig a Bereg vidéki Gulácsot. Erdélyben a Máramaros vidéki Kistécső és Máramarossziget szorul segítségre. /Segítő egyház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./"

"A hónap elején az Identitas Alapítvány négynapos pályázatkészítő kurzust szervezett pedagógusok számára. A kurzus előadásait a Crest Forrásközpont munkatársai, Gittinger Aliz pszichológus és Kazamér Andrea szociológus tartották. A négynapos felkészítő költségeit a szervező Identitas Alapítvány szintén pályázat útján nyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. /Eredményes volt az Identitas Alapítvány felkészítője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./"

"Márc. 19-én, a negyedszerre kitűzött tárgyaláson sem ítélkezett a bíróság az Agache-ügyben. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság a február 6-i tárgyalás után előbb másnapra, majd február 20-ra, később március 5-re, legvégül pedig március 19-re halasztotta az ítélet kihirdetését. Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje megtudta, újabb dátumot tűzött ki a bíróság: március 26-ra ígérték a döntés meghozatalát. Frunda György véleménye szerint a bíróság túlterheltségével magyarázható a sorozatos halasztás. /Nem született döntés az Agache-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"

"Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"