Jékely Zoltán emlékezete
A PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének KéPKEret irodalmi beszélgetéssorozat január 17-i alkalmának központi témája Jékely Zoltán, és a most záruló Jékely-centenárium volt.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében zajló irodalmi, művészeti beszélgetéssorozat, a KéPKEret január 17-i beszélgetésének témája a most záruló Jékely-centenárium, a Jékely 100 verseskötet, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) tavaly októberben nyílt emlékkiállítás, és nem utolsó sorban maga a költő alakja, élete és munkássága volt. A KéPKEret meghívott vendége Péterfy Sarolt, irodalomtörténész, Jékely Zoltán unokája volt, aki a költő Jékely mellett a magánemberről is sok mindent elárult. Boka László irodalomtörténész, az OSZK tudományos igazgatója a beszélgetés vezetője a 2013 áprilisában induló gazdag centenáriumi évet, az ezen belül megszervezett magyarországi és erdélyi rendezvényeket ismertette röviden. Az OSZK Kézirattárának kiállítótermében nyílt Én már rég a harangoké vagyok című kiállítás Jékely Zoltánnak a költőnek, prózaírónak, műfordítónak, könyvtárosnak és szerkesztőnek alakját és gazdag életművét kívánja megidézni. A kiállítás mellett számos kerekasztal beszélgetést, előadást, konferenciát szerveztek az elmúlt évben.
Kolozsvári évek
Péterfy Sarolt a beszélgetés során mesélt Áprily Lajos és Jékely Zoltán közti apa-fiú viszonyról, és saját emlékeiről is: „személyes emlékem csupán egy pár van, sokkal inkább szüleim és idősebb testvéreim elbeszéléseiből ismertem meg, hogy milyen ember volt a nagyapám. A középiskolában kezdett el foglalkoztatni költészete is”. Emellett mesélt Jékely Kolozsváron töltött éveiről is. A nemzeti könyvtár megbízásából Jékely 1940-ben utazott vissza diákkéveinek helyszínére, Kolozsvárra, hogy felmérje a visszacsatolt Észak-Erdély egyetemi könyvtár állományának állapotát. Itt a Termés című folyóirat, majd a Világosságirodalmi rovatának szerkesztője lesz. 1946-ban Észak-Erdély Romániához való visszacsatolása, és más családi tragédiák hatására másodszor is elhagyja Kolozsvárt, és visszaköltözik Budapestre, ahol újra a Széchényi Könyvtárban kezd el dolgozni. Nemsokára tíz éves szilenciumra ítélték és az Írószövetségből is kizárták. A Baumgarten-díjas, kétszeresJózsef Attila-díjas és posztumusz Kossuth-díjas költő hagyatéka a család jóvoltából az OSZK Kézirattárában, tárgyi hagyatéka pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.
Jékely 100
A beszélgetés során a hallgatóság megismerkedhetett a szenvedélyes napló és levélíró Jékely Zoltánnal is, aki álmait is folyamatosan lejegyezte, ezek a kis álomjegyzetek verscsírákat, vagy már szinte kész verseket hordoztak magukban. A költő Jékely kapcsán Péterfy Sarolt a Jékely 100 kötetről és annak keletkezéséről is beszélt. A Holnap Kiadó gondozásában és Péterfy Sarolt szerkesztésében megjelent kötet nem mindennapi, hiszen benne tíz kortárs író – Borbély Szilárd, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Ferenc, Mesterházi Mónika, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Térey János és Tóth Krisztina – tíz választott Jékely-verse, valamint a hozzájuk írt miniesszék találhatóak.
Nagy Noémi
erdon.ro,

Dénes László: a MÚRE indokolatlanul állt ki Szucher Ervin mellett
Indokolatlannak tartja Dénes László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesület (MÚRE) Becsületbíróságának tagja az etikai testület állásfoglalását Szucher Ervin szakmai hitelének védelmében.
Mint ismert, a MÚRE pénteken azért állt ki a marosvásárhelyi újságíró mellett, mert Zákonyi Botond bukaresti nagykövet nem létezőnek nyilvánította a Szabó József Andor mezőgazdásági attaséval készített interjúját. Ebben a diplomata a magyar kormány erdélyi földvásárlási programjáról beszélt, és nagy visszhangja volt a román sajtóban, illetve bukaresti politikai körökben.
Dénes László szerint azért volt fölösleges a MÚRE eljárása, mert az interjú ügyét nem sajtóetikai, hanem politikai ügynek tartja. Ezért az aradihirek.ro által idézett álláspontja szerint tartózkodott, amikor a Becsületbíróság tagjai az állásfoglalásról szavaztak.
Dénes szerint az etikai testület csúsztat, amikor a pénteki közleményben azt állítja: a Becsületbíróság megkereste Szucher Ervint, és kérte, hogy az interjúra vonatkozóan mutasson be bizonyítékot. „Velem ugyanis, mint a BB teljes, a többiekkel azonos státusú és jogú tagjával senki nem egyeztetett arról, hogy „megkeressük” SZ. E.-t és „bizonyítékok bemutatására kérjük”, ergo a BB az én nevemben, tudtommal és felhatalmazásommal nem járt, nem járhatott el a szóban forgó ügyben, azaz egyetértés, konszenzus sem az eljárás, sem az állásfoglalás megszövegezése és elfogadása terén nem volt” – állapítja meg Dénes László.
maszol/aradihirek.ro,

Az egykori Székelyudvarhely: a vármegyeháza rövid története
Egyesek még mindig Néptanácsnak hívják – egykor vármegyeházának épült, ma városházának nevezzük. Legjellegzetesebb épületünk.
Udvarhelyszék egykori székháza a mai városháza helyén állott – a helytörténészek szerint 1733-ban épült, ez volt a szék adminisztratív hivatala. A majdnem egy évszázad múlva, 1828-ban átalakított épületről már maradt fenn fénykép a 19. század végéről. 1876-ban volt a megyésítés az Osztrák-Magyar Monarchiában, az épület megyeháza lett – ebben az időben a városháza egy kisebb épület volt a tér közepén, amit 1918-ban lebontottak.
Új vármegyeházát épített a város
A régi vármegyeháza lebontásáról és az új felépítéséről az 1888. június 18-án lezajlott megyei közgyűlés döntött. Ekkor alakult meg az ezzel foglalkozó bizottság Daniel Gábor főispán elnökletével, de a konkrét munka csak hét év múlva kezdődött, akkor kezdték lebontani a régi vármegyeházát. Olyan terv is volt, hogy az új városháza kissé lennebb, a ferencrendi templomhoz közelebb épüljön fel, de végül maradt az eredeti helyen.
Az új, eklektikus stílusú épületet Sztehlo Ottó építész tervezte – mind az ő neve, mind pedig a kivitelezést irányító Ferenczi Endre főmérnök neve olvasható az építési feliraton. Ez a márványtábla a főbejárati őrszoba után, a jobbra nyíló ajtónál található.
Amint ebben a kilencvenes években készült tévéműsorban is hallható, az építkezést nem sikerült befejezni a millennium évéig, 1896-ig. Habár az épület homlokzatán ez a dátum szerepel, az új megyeházát csak 1897. június 26-án adták át, egyszerre leplezték le a város főterén, a régi városháza mellett felépített, oroszlános millenniumi emlékoszloppal.
Vármegyeházból Néptanács
Az új vármegyeháza nem emelkedett ki a térből, hiszen a huszadik század elején a mai park helyén még mesteremberek, céhek kis épületei álltak, illetve a régi városháza is – a helytörténeti kutatások szerint egy 1916. évi tűzvész nyomán ezeket az épületeket lebontották, azóta az impozáns vármegyeháza sokkal jobban látható, Székelyudvarhely egyik szimbóluma lett.
A földszinti részén eredetileg üzletek voltak, Daniel főispán 1901-ben kezdeményezte ezek felszámolását. A főtéri régi épületek után kezdődött a parkosítás, ami Frecska Sámuel városi főkertész nevéhez fűződik.
A hatalomváltásokkor az új rendszer emberei mindig ebben az épületben dolgoztak – a „kicsi magyar világban" épül meg a ma is használható óvóhely az épület alagsorában. A kommunizmus éveiben ebben az épületben „dolgoztak" az állampárt helyi szervezetei, innen irányították a várost.
1989. december 22-én ezt az épületet foglalta el jelképesen az utcára vonuló tömeg. Azóta ebben az épületben működik a város polgármesteri hivatala. A dísztermet 2003-ban néhai Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök avatta fel, ekkor kapta a Szent István-díszterem elnevezést.
Az épület és a terület mai tulajdonosa a város (a telekkönyvi kivonat szerint Municipiul Odorheiu Secuiesc), a díszterem főleg akusztikai adottságai miatt több előadásnak, konferenciának, ünnepségnek és klasszikus zenei koncertnek ad otthont.
(Írásunkhoz felhasználtuk Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben és Kovács Árpád: Székelyudvarhely eklektikus és szecessziós építészete című írásait, utóbbi az Örökségünk folyóiratban jelent meg)
Katona Zoltán
uh.ro/kultura
Erdély.ma,

Szerepel a Sapientia idei költségvetésében a székelyudvarhelyi szakok indítása
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idei költségvetésében már szerepel a székelyudvarhelyi képzések indítása – nyilatkozta Kató Béla, az intézmény kuratóriumának elnöke.
Erre a célra több mint 250 millió forintos keretösszeg van elkülönítve. A város vezetősége az utóbbi 3 évben folyamatosan tárgyalt az egyetemmel az udvarhelyi kirendeltség ügyében.
A Sapientia a Városháza által tavaly megvásárolt Spiru Haret Iskolaközpont épületegyüttesében kapna helyet, amelyet egyébként már megtekintett az egyetem vezetősége, és oktatási célra megfelelőnek találták.
Hogy milyen szakokat indítanának ősztől, az csak ezután fog véglegesítődni, figyelembe véve a város oktatási stratégiáját és a helyi igényeket. Eddig a menedzsment, a pedagógia, a mezőgazdaság, az egészségügy, valamint a testnevelő tanárképző szakok kerültek szóba.
prima-radio.ro
Erdély.ma,

Izsák: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!
A Székely Szabadság Napjának idei előkészítése során több olyan javaslat is érkezett, hogy azt ne március tizedikén szervezzük meg az idén, hanem egy másik napon. A javaslattevők egy része azt szerette volna elérni, hogy március tizenötödikével vonjuk össze, ezzel fáradságot, szervezési munkát takarítanánk meg, és „egységesen” léphetnénk fel. Mások előbbre hoznák, március kilencedikére, mert vasárnap várhatóan nagyobb lenne a részvétel.
Minden javaslattal szemben, amelyek jó szándékát nem vonjuk kétségbe, le kell szögeznünk: a Székely Szabadság Napja egy nép múltjához kötődik, amelynek minden tagjától elvárható, hogy ünnepeit azzal a méltósággal becsülje, mint a saját államaikban élő szerencsésebb népek az állami ünnepeket. Nem fogja soha elköltöztetni Franciaország július tizennegyedikét, vagy az Amerikai Egyesült Államok július negyedikét, de egyetlen ország, egyetlen nép sem a nemzeti ünnepét! Mert ez az ünnep és az emlékezés méltóságával, a közösség méltóságával összeegyeztethetetlen! És mi – Zrínyivel szólva – egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók! Az autonómia azzal kezdődik, hogy az érintett közösség tagjait nem az alkalmazkodás változékonysága, hanem a saját méltóságának tudata, annak szilárdsága és állandósága vezeti.
Figyelemre méltó, hogy hosszú évek során, amíg pár százan gyűltünk össze március tizedikén, a Postaréten, addig nem is fogalmazódott meg ilyen kérés. Amikor tavaly kiderült, hogy van rá közösségi igény, most sokan szeretnék költöztetni, vagy éppen eltörölni, hiszen az összevonás március tizenötödikével, lényegében a Székely Szabadság Napjának eltörlését jelentené.
A Székely Nemzeti Tanács 2013. június 23-án tartott gyűlése egyhangúan elfogadott határozatban mondta ki:
– Március tizedikét, a Székely Vértanúk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja. – Felkéri Marosvásárhely Székely Tanácsát és Marosszék Székely Tanácsát, hogy minden évben ezen a napon szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely Vártanúk emlékművénél, mely alkalommal az egybegyűltek tiszteleghetnek a vértanúk emléke előtt, de ugyanakkor hitet tehetnek a székelység szabadságszeretetéről, Székelyföld autonómiája, a székely szabadság melletti elkötelezettségükről is.
Ezt a határozatot végre fogjuk hajtani. A rendezvény előzetes bejelentése megtörtént, a szervezés elkezdődött. Ismételten arra kérünk minden székely embert, az erdélyi magyarokat, történelmi egyházainkat, pártokat és civilszervezeteket: tegyenek meg mindent, hogy legalább százezeren legyünk március tizedikén, hétfőn, 17,00 órakor a Marosvásárhelyi Postaréten. Tegyünk közös erőfeszítést, hogy a Székely Szabadság Napjának üzenete visszhangot keltsen a magyarság egyetemes ünnepének, március 15-ének minden helyi megemlékezésén a székelyek körében és szerte a nagyvilágban.
Marosvásárhely, 2014. január 20.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma,

Miért utasították vissza a decentralizációs törvényt? (Megkérdeztük Puskás Bálint alkotmánybírót)
Puskás Bálint alkotmánybíró szerint nem a decentralizációt magát utasította el az alkotmánybíróság, amikor testületük egyetlen ellenszavazat nélkül visszautalta a törvényt a parlamentbe, és alaptörvény-ellenesnek minősítette azt.
A 4000 oldalas dokumentum áttanulmányozása után mind a kilencen arra a következtetésre jutottak, a jogszabály oly súlyos hibákkal terhelt, oly felületes, következetlen, ellentmondásokkal teli, hogy ebben a formában alkalmazhatatlan. Fontos – hangsúlyozta –, hogy a törvény elutasítása kapcsán sikerült kollégáival tisztázniuk: a törvény és az alkotmányban rögzített egységes állam elve között nincs ellentmondás, azaz jó törvénnyel a központosított államvezetést is le lehet bontani, a feladatok jelentős részét át lehet utalni megyei, illetve önkormányzati hatáskörbe. Jól példázza ezt Németország is, mely föderatív államszervezése dacára jól átgondolt decentralizációval egységes állam maradt. Liviu Dragnea, a tervezet kidolgozásáért felelős fejlesztési és közigazgatási miniszter, bár korábban számtalanszor elmondta, hogy európai elvek és modellek vezérelték a decentralizációs törvény kidolgozásakor, végül kiderül, óriási hibát követett el társaival együtt a kormányzásban, amikor uniós vagy Isten a megmondhatója, milyen nyomásra, erőltetett menetben gereblyézte össze a törvényt, és a miniszterelnök parlamenti vita nélkül, az ellenzék megkerülésével, felelősségvállalással akarta lenyomni az ország torkán. Nagy hibája a törvénynek: ahelyett, hogy minél több szolgáltatói funkciót engedett volna át a megyei és helyi önkormányzatoknak, megőrizve magának az ellenőrzés jogát, meglehetősen ziláltan, átláthatatlanul, a különböző szolgáltatói és ellenőrzési feladatokat összekeverve olyan összevisszaságot alkotott, mely alkalmazása esetén erősen kaotikus állapotokat eredményezett volna. A visszautasított törvényt ráadásul nemcsak belső ellentmondások terhelik, de számtalan élő jogszabálynak is ellentmond. Nevetséges, de jellemző példaként említi Puskás Bálint, hogy a bukaresti központ például fenntartotta magának a helyi turistautak kijelölésének jogát. Az alkotmánybírák úgy látták, hogy a decentralizációs törvény nem szolgálta volna a döntéshozatal tisztaságát, a közigazgatás hatékonyságát, emberközeliségét, mi több, hatására a rossz bukaresti gyakorlat átköltözött volna a Dâmboviţa-partjáról a megyeszékhelyekre. Az RMDSZ is hónapokon keresztül azt sulykolta tagságába és a törvényhozási folyamatokat figyelőkbe, hogy még ez a félig-meddig decentralizáció is igen sok előnyt jelent majd a magyar és vegyes lakosságú erdélyi megyéknek, holott Puskás Bálint szerint minden bizonnyal egyetlen magyar képviselő vagy szenátor sem olvasta végig a testes törvényt, nem figyelt fel annak lomposságára, ellentmondásosságára és végső soron alkalmazhatatlanságára. Csak örvendtek, hogy javaslataik egy részét a szocdemek elfogadták, s nem vették észre, amit jó néhány jól képzett politológus oly rég hangoztatott: ez a decentralizációs törvény csak a rendszerszintű eredménytelenséghez és a helyi korrupció megerősödéséhez vezet. A törvény elutasítása semmiképp sem jelenti a decentralizáció elvetését – hangsúlyozta az alkotmánybíróság magyar tagja. Ha a parlament hajlandó az általuk jelzett hibák kijavítására – a törvény alapos újragondolására és újraszövegezésére –, akár a tavasz folyamán elfogadhatják azt, s ha a kormánykoalíció pártjainak sikerül az ellenzékkel is egyezségre jutniuk, még az sem kötelező, hogy az ismét a taláros testület elé kerüljön. Összegezzük mi: most, amikor a szocdemliberális kabinet sorra bukja el nagy terveit, a Btk.-módosítást, a régiósítást, az alkotmány átírását, s gyakori tévészerepléseikben majdhogynem egyetlen kormányzási célként Traian Băsescu mihamarabbi menesztését jelölik meg, kitetszik, nincs igazán felkészült közigazgatási szakemberük, nincsenek jól képzett jogászaik, fogalmuk sincs, miként lehetne működőképessé tenni az országot, megkönnyíteni az itt élők életét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Újabb fordulóponthoz érkezett a Mikó-per
Január 21-én újabb tárgyalásra kerül sor a Mikó-perben, az sem kizárt, hogy végleges ítélet születik. Kató Béla református püspök nyílt levelében közös imádkozásra szólít fel.
A buzăui bíróság alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Markó Attila parlamenti képviselőt, a restitúciós bizottság volt RMDSZ-es tagját, és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori jogi tanácsadóját, a vád szerint jogtalanul juttatták vissza a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét a református egyháznak, hiszen az közadakozásból épült. Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadója három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. „Tudatában vagyunk annak, egyfelől az igazságszolgáltatás példátlanul gyáva megalkuvásait szemlélve, másfelől a mi kegyelmes Istenünk végtelen szeretetét tapasztalva, hogy a pereskedési folyamat végkimenetele bármi lehet!”, fogalmaz Kató Béla.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Szabadság (Kolozsvár),

Meghalt Sigmond István kolozsvári író
Életének 78. évében szombaton Kolozsváron meghalt Sigmond István író, műfordító, a Helikon irodalmi folyóirat főmunkatársa - közölte az MTI-vel a Helikon szerkesztősége.
Sigmond István 1936. július 31-én született Tordán. A kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán végzett 1959-ben. 1973 és 1990 között a Kolozs megyei kulturális bizottság színházi szakfelügyelője volt, közben 1980-tól 1983-ig a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeti igazgatói tisztségét töltötte be. 1990 óta a Helikon felelős titkára, majd főmunkatársa volt.
A második Forrás-nemzedék prózaírói közül abszurd, ironikus látásmódjával, művészi és etikai tartásával tűnt ki. 1969 óta megannyi novellakötete és regénye jelent meg. A legutóbbi prózakötetét, az Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben! címűt 2013 végén mutatták be.
Sigmond István 1972 óta tagja volt a Romániai Írók Szövetségének, 1990 óta a Magyar Írószövetségnek, 2005 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémiának.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője az MTI-nek elmondta, Sigmond István betegsége ellenére rendkívül aktív volt, a Helikon idei második számában is publikált.
Sigmond István temetéséről később intézkednek.
Sigmond István /Torda, 1936. július 31. – Kolozsvár, 2014. január 18./
Szabadság (Kolozsvár)

Közös listát az EP-választásokra – Tőkéssel az első helyen!
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciót javasol az RMDSZ-nek és az MPP-nek az EP-választásokra, közös listát, amelyen Tőkés László EP-képviselő állna az első helyen.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés Lászlónak folytatnia kell tevékenységét az Európai Parlamentben, mivel mind a magyar közösségnek, mind Romániának hasznára van.
„Figyelembe véve, hogy ha az EP-ben nem képviselünk közös álláspontot közös stratégiai célkitűzéseinket illetően, akkor nem fognak megérteni minket, magyar–magyar együttműködést javasolunk, és azt javasoljuk az RMDSZ-nek és az MPP-nek, hogy hozzuk létre a romániai magyar politikai pártok koalícióját. Azt javasoljuk, hogy Tőkés László jelenlegi EP-képviselő legyen a listavezető a magyar koalíció jelöltlistáján, és megpróbáljuk meggyőzni a többi magyar pártot, hogy fogadják el a koalíciót és a Tőkés által vezetett közös listát. Mi Tőkést támogatjuk, aki a magyarok jelképe, és úgy gondoljuk, folytatnia kell tevékenységét az Európai Parlamentben, mivel mind a magyar közösségnek, a magyar nemzetnek, mind Romániának hasznára van” – fejtette ki Toró.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye azon információkról, amelyek szerint Tőkés esetleg a Fidesz, a magyar kormánypárt listáin indulna az EP-választásokon, Toró kifejtette: semmiféle hivatalos állásfoglalás nem létezik erre vonatkozóan.
„Kapcsolatban állok a Fidesz vezetőivel, tudom, hogy ez a kérdés, mint lehetőség, felmerült a párt vezetőinek körében, de semmiféle hivatalos állásfoglalás nem létezik erre vonatkozón sem a Fidesz, sem Tőkés részéről” – említette meg az EMNP elnöke.
„Ha a koalíció nem jön létre, Tőkés függetlenként indulhatna, vagy az EMNP listavezetője lenne, ha úgy döntünk, hogy külön listát állítunk. Megoldások lennének. Február végén az EMNP Országos Tanácsában fogunk végső döntést hozni az európai parlamenti választásokat illetően” – szögezte le Toró T. Tibor.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

A Magyar Kultúra Napja Petrozsényban
Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében
Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében zajlott a hétvégén Petrozsényban a Magyar Kultúra Napjának ünnepe. A Szent Borbála templomban tartott rendezvényt kolozsvári előadóművészek szavalata, helyi és vendégkórusok előadása tette igen tartalmassá.
Az ünnepi szentmisével kezdődő rendezvényen Msgr. Szász János pápai káplán, kanonok, petrozsényi plébános a rendkívül gazdag magyar kultúrára, ennek ápolására irányította a résztvevők figyelmét. Kultúra nélkül egy közösség halott. A szórványban is fontos tudatosítani magunkban, környezetünkben, hogy milyen fejlett, gazdag kultúrát örököltünk. És nekünk is tennünk kell azért, hogy ez tovább fejlődjön és átöröklődjön a következő nemzedékekre. Hiszen ha a szórványban gyengülnek, megfogyatkoznak közösségeink, az a tömb zsugorodásához vezet. Ezért itt fokozottan helyt kell állnunk, ápolnunk kell kultúránkat a tömbmagyarság és a magunk védelmére – fogalmazott Szász János.
Tiberiu Iacob Ridzi, Petrozsény polgármestere ezúttal is részt vett a magyar közösség ünnepségén, kiemelve köszöntőjében a magyar kultúra szerepét e térség fejlődésében. „Öröm és megtiszteltetés számomra itt lenni, együtt ünnepelni azzal a magyar közösséggel, amely másfél százada folyamatosan hozzájárul a Zsil völgyének fejlődéséhez mind a kultúra, mind az oktatás, felsőoktatás, illetve a bányászat terén. A mai zűrös világban, mely e vidéket sem kíméli, példaértékű a Petrozsényban élő számos nemzetiség békés együttélése és munkálkodása, amely szintén bő másfél évszázada tart. Úgy gondolom, ez adja e város erejét és ebben fontos szerepet játszik a magyar közösség élni akarása, kultúra iránti elkötelezettsége” – fogalmazott a polgármester.
Ridzi külön üdvözölte az ünneplők soraiban ülő gyermekeket, a Jézus Szíve Kollégium diákjait, akik Dénes Ernő karvezető irányításával népdalokat adtak elő. Márton Anna Rózsa, Jenei Erika és Vladu Mónika pedig Sík Sándor-szavalatokkal idézte meg a 20. század jelentős magyar költőjének emlékét. A 125 éve született piarista költőt, műfordítót, irodalomtörténészt és egyházi írót Msgr. Jakab Gábor pápai káplán, kolozsvári plébános méltatta, kiemelve Sík Sándor egész életét és munkásságát meghatározó rendületlen hitét. Verseinek minden sorában ott rejlik az Istenbe vetett bizalom, és ez jellemezte csodálatos nevelői munkásságát is, melynek részeként 1912–13-ban irányadója és egyik alapítója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnáziumcserkészcsapatának. Ft. Jakab Gábor egy huszadik század első felében zajló irodalmi vita kapcsán mutatta be a költőt, idézve Reményik Sándor sorait, melyben az erdélyi protestáns költőtárs rendkívül nagyra értékeli Sík Sándor hittel átszőtt irodalmi munkásságát.
A rendezvényen fontos helyet kapott a 75 éve született és 25 esztendeje elhunyt Vermesy Péter erdélyi magyar zeneszerző emléke is. Dr. Angi István zeneesztétának Vermesyre való emlékezését Jancsó Hajnal olvasta fel, kiemelve az alkotó és a kiváló zenepedagógus emberi nagyságát, a népzene, az anyanyelv és a maradandó értékek iránti elkötelezettségét, melyet nagyszerűen ötvözött kora modern törekvéseivel, és egész lényét átható könnyed humorával. Ez utóbbi vonása szövi át a híres Pimpimpáré című alkotását is, melyben jó barátjának, Szilágyi Domokosnak verseit zenésítette meg egészen egyedi stílusban.
A petrozsényi ünnepségen fellépő Magyarfenesi Vegyeskar, illetve a Guttmann Mihály Magyar Pedagóguskórus Gárdonyi Zoltán, Kocsár Miklós, Halmos László és Bárdos Lajos művei mellett több Vermesy-kórusművet is előadott. Záróakkordként pedig Sík Sándornak a Kodály által megzenésített Te Deum című művét hallhatta az ünneplő közönség. Utóbbit prózai formában is előadta Rekita Rozália kolozsvári színművész. Külön színfoltja volt a rendezvénynek az Eisler Márta karnagy által vezényelt petrozsényi Szent Borbála Kórus előadása. És természetesen nem maradt ki az ünnepi műsorból Kölcsey Ferenc Himnusza sem. Dr. Jancsó Miklós színművész maradandó élményt nyújtva szavalta el a magyar nép zivataros századait felelevenítő költeményt, illetve Kölcsey Huszt című versének egy részletét.
A rendezvény egészét mélyen áthatotta a petrozsényi születésű Guttmann Mihály zenetanár, karnagy és zenepedagógus szelleme, melyet mindenekelőtt leánya, Tóth Guttmann Emese, a Románia Magyar Dalosszövetség elnöke éltet tovább. A magyarfenesi vegyeskar karnagyaként, illetve a rendezvény kezdeményezőjeként ő köszöntötte az egybegyűlteket, külön oklevéllel és apró ajándékkal köszönve meg mindazok munkáját, akik szervezéssel, előadásukkal hozzájárultak a Magyar Kultúra Napjának petrozsényi rendezvényéhez. – Az 1994-ben újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség immár hetedik éve minden januárban Kolozsvár szívében ünnepli meg a Magyar Kultúra Napját és három éve annak, hogy a szórványba is ellátogatunk. Két évvel ezelőtt Déván és Vajdahunyadon szerveztünk kórustalálkozót, tavaly Nagybányán és Máramarosszigeten, idén pedig itt vagyunk Petrozsényban. Ez régi álma volt a Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttmann Mihálynak is, hiszen itt született és mindig nagy szeretettel gondolt e vidékre. Ő sajnos már nem lehet közöttünk, de áldozatos munkáját tovább folytatva, a kórusok összefogásával, a szórványban és tömbvidéken egyaránt vállalt fellépésekkel arra törekszünk, hogy megteremtsük az éneklő Erdélyt – fogalmazott a Dalosszövetség elnök asszonya.
A házigazdák részéről Wersászky Eduárd petrozsényi RMDSZ-elnök köszöntötte a meghívottakat és helyi fellépőket, rámutatva: az egységes, de oly színgazdag európai kultúra csak a nemzeti kultúrákból táplálkozva tud megmaradni, tovább erősödni és ebben a magyarságnak itt, a dél-erdélyi szórványban is igen fontos szerep jut.
A rendezvény a petrozsényi római katolikus egyházközség által szervezett szeretetvendégséggel zárult, ahol kórustagok és vendéglátók immár együtt énekeltek asztali áldást, pohárköszöntőt, és hosszan egymásba fonódó búcsúdalokat.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),

Beiskolázás a szórványban: mentik a menthetőt
Több magyar osztály megmentésén fáradoznak a szakemberek az észak-erdélyi szórványban, ahol az alacsony diáklétszám és a tervezett tanügyi átszervezés miatt több településen zárhatják be a magyar iskolát, óvodát. Dél-Erdélyben a szakoktatás beindítása kérdéses, mivel nem biztos, hogy egyaránt jutna gyerek az elméleti és szakosztályokba.
Bár Király András oktatási államtitkár szerint a kisebbségi oktatás esetében a szaktárca megpróbálja fenntartani a jelenlegi iskolahálózatot, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese a napokban felszólította a szülőket, pedagógusokat: azonnal jelezzék, ha az átszervezés során a magyar oktatást veszélyeztető intézkedésekről értesülnek. Azáltal, hogy a szaktárca február elejéig kitolta a beiskolázási tervek leadásának határidejét, a magyar szakemberek időt nyertek a szórványbeli problémák megoldására.
„Ne a magyar oktatáson akarjanak spórolni!"
Az RMDSZ oktatási főtitkárságára több jelzés is érkezett, pedagógusok, szülők hívták fel a figyelmet a magyar oktatás számára hátrányos változtatásokra – mesélte a Krónikának Magyari Tivadar. A szövetség oktatásért felelős főtitkárhelyettese elmondta, Kolozs megyéből három óvodából, Maros, Fehér és Bihar megyéből egy-egy iskolából érkezett panasz.
„A Bihar és Fehér megyei esetben már a betelefonálók is jelezték, hogy időközben megoldódott a helyzet, ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy helyben intézkedtek" – mesélte lapunknak Magyari. Mint mondta, a felhívásuk is arra vonatkozott, hogy az RMDSZ helyi szervezete, a helyi magyar szakemberek próbálják orvosolni a problémát, és a többi ügyet is a megyei tanfelügyelőségekhez továbbították.
„Nem tudunk mindenhol ott lenni, nem is állítjuk ezt magunkról, ezért kell a szülők, az érintett pedagógusok jelzése. Nem kell arra gondolni, hogy nagy, általános magyarellenes felindulás van, de az apró visszaéléseket is meg akarjuk előzni" – hangsúlyozta az oktatási főtitkárhelyettes, aki szerint esetről esetre el kell dönteni, mi az, ami fenntartható.
„Nem arról van szó, hogy az észszerű változtatásokat is megakadályozzuk, csak mert valakik számára hátrányos. Lehetnek fájó, terhekkel járó átszervezések, például, ha egy település egyik iskolájában öt-hat gyerek van osztályonként, a másikban 14-16. Ilyen esetben is hívnak a szülők, hogy visszaélés történik, de ez esetben csak azt tudjuk mondani, hogy az összevonás elkerülhetetlen. Ez már nem kisebbségellenes intézkedés, ha Magyarországon lennénk, és a Fidesz adná a polgármestert, akkor is össze kellene vonni, mert nem lehet fenntartani" – részletezte az okokat Magyari Tivadar. Hangsúlyozta, a szövetség azt szeretné megelőzi, amikor „kimondottan a magyar oktatáson akarnak spórolni, mert az egyeseknek nem fontos."
Megtartanák a jelenlegi hálózatot
Az RMDSZ szakemberei azon dolgoznak, hogy a jelenlegi magyar oktatási hálózat megmaradjon, ne változtassanak rajta – szögezte le a Krónikának Király András, emlékeztetve, hogy a tanfelügyelőségek február elejéig haladékot kaptak az új beiskolázási tervek elkészítésére. „A városokban, a nagyobb közösségekben elképzelhető, hogy lesznek kisebb átalakítások, mert ezekben nem lehet létszám alatti osztályokat működtetni, de a szórványmegyékben igyekszünk mindent megtartani" – jelentette ki Király.
Mint részletezte, a létszám alatti osztályok működését továbbra is a szaktárca oktatási hálózatért felelős vezérigazgatóságának, a gazdasági, illetve a kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatóságnak kell jóváhagynia, így megvan a lehetőségük a monitorizálásra. Király András szerint a minisztérium részéről pozitív hozzáállás tapasztalható, azonban február elején derül ki pontosan, hol milyen változtatások vannak, és hol kell ténylegesen beavatkozni.
A szaktárca pozitív hozzáállásáról számolt be lapunknak Balázs Dénes Beszterce–Naszód megyei tanfelügyelő is, aki elmondta: csütörtökön videokonferenciát tartottak a kisebbségi oktatás kérdésében, ahol a minisztériumi illetékesek arról biztosították őket, hogy az alacsony létszám ellenére fennmaradhatnak azok az anyanyelvű oktatást biztosító iskolák, amelyek közelében nincs hasonló tanintézet. Kifejtette, mivel a minisztérium február 5–10-éig meghosszabbította a beiskolázási tervek leadásának határidejét, még van esély, hogy néhány veszélyeztetett osztályt megmentsenek.
Tíz település van veszélyben
A kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő szerint Beszterce-Naszód megyében tíz település van, ahol a létszámhiány miatt megszűnhet a magyar tannyelvű iskola. Ezek egyike Teke, ahol a következő tanévre csak három gyerek maradna az elemi iskolában. Létszámgondok vannak Mezőveresegyházán és Magyarberétén is, de Magyarnemegyén is csak egy elemi osztály maradna az eddigi kettő helyett.
Az iskolabezárás a leginkább a tekei gyerekeket érintené hátrányosan, mivel a legközelebbi magyar tanintézet 25 kilométerre található, magyarázta a tanfelügyelő. Rámutatott, folyamatosan csökken a diáklétszám, jelenleg több olyan iskolát működtetnek, ahol hétnél kevesebb gyerek van. Mint mesélte, öt-nyolc osztályos bentlakásos általános iskola Vicében működik a Bástya Egyesületnek köszönhetően.
Az az elképzelés, hogy megyei szinten 7-8 iskolaközpontot hoznak létre többek között Szentmátéban, Magyardécsén és Besztercén, ezek biztosítanák az 5–8. osztályos magyar gyerekek anyanyelven való taníttatását. „Minden olyan településen, ahol 6-8 gyerek van, működtetjük tovább az iskolákat, ahol csak 2-3 akad, ott megpróbálunk fedezetet keresni a szállás, illetve utaztatás költségeire" – részletezte a körvonalazódó megoldást Balázs Dénes.
Szülői tiltakozás Máramarosban
Máramaros megyében kilenc magyar osztályt fenyeget a megszűnés veszélye, de a szülők abban reménykednek, hogy a szaktárca meghallgatja ezek további fenntartására vonatkozó, hivatalosan is benyújtott kérésüket – tájékoztatta lapunkat Hitter Annamária. A Máramaros megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a máramarosszigeti Leőwey Klára Gimnáziumban a tervek szerint a 2. és 3., illetve az 5. és 6. osztályokat vonják össze.
Szamosardón eddig három alsó tagozatos magyar osztály működött, a következő tanévre azonban csak kettőt engedélyez a minisztérium. A szülők azonban nem hajlandók ebbe beletörődni, ahogy Magyarláposon sem abba értenek egyet azzal, hogy a községhez tartozó Domokosra vigyék az elemista gyerekeket.
Hitter Annamária jó hírekkel is tudott szolgálni. Mint mondta, Koltón a megszűnés veszélye fenyegetett két létszámgondokkal küzdő magyar osztályt is, azonban az önkormányzat átvállalta a fenntartási költségeket, így nem lesz leépítés. A tanfelügyelő szerint a legdrasztikusabban a felsőbányai iskolát érintené az átszervezés, ahol összevonják a 3–4., illetve 5–6. osztályt, így gyakorlatilag felére csökken a magyar osztályok száma.
Hosszúmezőn és Szinérváralján is fennáll ez a veszély, azonban a szülők valamennyi településen kérik, hogy maradjanak meg a jelenlegi osztályok. Hitter Annamária hangsúlyozta: a végső döntést Bukarestben hozzák meg, és tapasztalatai szerint a nyolc gyereknél többet számláló osztályokat engedélyezni szokták, de még ötfős osztály működtetésére is akad példa. Noha az oktatási törvény beszél létszám alatti és létszám feletti osztályokról, nem rögzíti számszerűen, hogy pontosan mi számít „létszám alattinak", mutatott rá a tanfelügyelő.
Kérdéses a szakoktatás beindítása
Temes megyében a tavalyival megegyező beiskolázási tervet képzeltek el, de a végleges változatról itt is a későbbiekben döntenek. Elviekben azonban megtartják a két középiskolai osztályt a temesvári Bartók Béla Gimnáziumban, valamint a teológiai profilú kilencediket a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumban, de a magyar inasképzés beindítása nem kivitelezhető.
„A gyermeklétszám rendkívül alacsony, magyar nyelvű szakosztályt nem tudunk indítani" – magyarázta lapuknak Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, az RMDSZ megyei elnöke. Elmondta, a Bartókban fele-fele osztályokat indítanak, hogy a diákoknak legyen némi választási lehetősége. Az egyik kilencedik matematika-informatika és természettudományi profillal működik majd, a másik közgazdaságtan és társadalomtudomány szakra oszlik.
„Temes megyében egy generációnyi gyermek korábban mintegy 80 diákot jelentett, az utóbbi három évben ez hetvenre csökkent" – mutatott rá Halász. Ennek eredményeként csak remélni tudják, hogy a tervezett osztályokat el is tudják indítani, hiszen a magyar oktatásban 15–20 fős létszámmal számolnak. A temesvári magyar középiskolák Krassó–Szörény és Arad megyéből is vonzanak diákokat, magyarázta Halász, de ami az öt-nyolc osztályt illeti, vidéken szinte kizárólag összevont osztályok működnek.
Kérdéses a szakoktatás beindítása Hunyad megyében is, ahol az egyetlen magyar nyelvű gimnáziumban, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban ősztől is két középiskolai osztályt indítanának. Megyeszerte összesen 49 gyermek végzi a nyolcadik osztályt, és mivel Kocsis Attila Levente igazgató szerint a lemorzsolódás minimális, a két osztály betöltése nem ütközhet akadályba.
Akárcsak az elmúlt évben, az iskola vezetősége idén is matematika-informatika, illetve turisztikai profilú osztályt szeretne indítani. „Elképzelhető, hogy lenne igény a szakoktatásra is, ezt a napokban mérjük fel, de nem hinném, hogy három osztályt meg tudnánk tölteni" – vélekedett a Krónikának Kocsis Attila Levente.
Iskolatámogató önkormányzatok
Osztályösszevonástól, magyar iskolák megszűnésétől Arad megyében sem kell tartani, itt ugyanis az önkormányzatok felvállalták az anyagi gondokkal küzdő tanintézetek támogatását – tájékoztatta lapunkat Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Mint mondta, ennek köszönhetően a következő tanévben ugyanannyi magyar osztályt akarnak indítani, mint tavaly, a megyeszékhelyen pedig szakoktatásra is van lehetőség. Jelenleg 7–800-ra tehető a magyar nyelvű óvodások száma, ám ez szintenként mintegy százzal csökken, a román oktatás elszívó hatása miatt az aradi Csíki Gergely Főgimnáziumban csak mintegy 300 középiskolás diák tanul.
Az oktatás finanszírozásánál figyelembe kellene venni, hogy egy magyar iskola milyen területen fekszik, hiszen szórványban mindig alacsonyabb az osztálylétszám – mutatott rá Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Tájékoztatása szerint a megyeszékhelyen eddig sikerült meggyőzniük az önkormányzat többségi tanácsosait arról, hogy megvédjék a város egyetlen magyar tannyelvű főgimnáziumát, még ha a jogszabályok nem minden esetben pontosítják a támogatási lehetőségeket.
Brassó megyében sincs veszélyben a magyar oktatás, bár az elmúlt időszakban látványosan csökkent a gyermeklétszám, hangsúlyozta Szabó Mária Magdolna. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az átszervezés még nem fejeződött be, a tervek szerint a brassói 8-as számú általános iskola magyar osztályait fogják átköltöztetni az Áprily Lajos Gimnáziumba, de még ez esetben sem született végleges döntés.
A 8-as iskolában nem is alakult meg minden évfolyamon a magyar osztály, és a létezőkben is kevés a gyermek, első osztályban például nyolcan tanulnak, magyarázta. A főtanfelügyelő-helyettes szerint vidéken nem lesz átalakítás, hiszen általában egy településen egyetlen iskola működik, így szerinte ennél jobban már nem lehet ésszerűsíteni.
Szucher Ervin, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár),

Erőpolitika
A magyar koalíciós EP-lista állításától való tavalyi merev elzárkózáshoz képest legalább minimálisan kedvező fejleményként értékelhető, hogy az RMDSZ tárgyalni fog az MPP-vel a közös indulásról a májusi Európai Parlamenti választásokon.
Ezzel remélhetőleg nem áll le a magyar-magyar egyeztetés, hiszen a legutóbbi választásokon a romániai magyar szavazópolgárok nem csupán ezt a két pártot legitimálták szavazataikkal, hanem az EMNP-t is, vagyis a teljes összefogáshoz hárompárti koalícióra lenne szükség.
Ugyanakkor még korai ennyire előre szaladni, először meg kell várni, mire jut az MPP és az RMDSZ egymással. Már csak azért is, mert az RMDSZ elnöke a jelek szerint továbbra is erőből politizálna, és ragaszkodik ahhoz, hogy a listán minden induló RMDSZ-tag legyen. Ez pedig meglehetősen sajátos értelmezése az összmagyar fellépésnek.
Az EMNP és az MPP vezetői egyetértenek abban, hogy az összefogás kényszerét növeli a kormány terve, miszerint az EP-választások napján tartanák meg az új alkotmány elfogadásáról szóló népszavazást. Szerintük ugyanis ezzel jobban mozgósíthatók a román szavazók, ami ahhoz vezethet, hogy a magyar EP-képviselet sorsa kedvezőtlenül alakul a magyar közösség számarányához képest. Bár ez sem kizárt, azért azt sem árt figyelembe venni, hogy a kormányoldalnak még egy sokkal kiélezettebb belpolitikai helyzetben, egy sokkal konkrétabb cél, Traian Băsescu elmozdítása érdekében sem sikerült a választópolgárok 50 százalékát mozgósítania, ami a népszavazás érvényességéhez kellett volna.
Igaz, most még nem tudni, hogy az ellenzék fő ereje, a PDL mit tanácsol szavazóinak, de az a tény, hogy ellenzi a kormány alkotmánymódosító terveit, előrevetítheti, hogy azt javasolja majd: szavazói ne voksoljanak az alkotmányról, csupán az EP-választási urnába dobják be szavazócédulájukat. Már ha egyáltalán lesz népszavazás, mert még ez sem biztos.
Akármi is lesz, a magyar összefogásra mindenképpen szükség lenne, hogy minél több magyar honatya minél több szempontot képviselve hirdethesse Brüsszelben a magyar igényeket. Ehhez viszont félre kellene tenni az erőpolitizálás gőgjét. Az ugyanis könnyen az amúgy is egyre passzívabb magyar szavazópolgárok mozgósítása ellen hathat.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Gagauz vezető bírálta Băsescut
Az autonóm Gagauziának jogában áll népszavazást kiírni arról, hogy álláspontja szerint Moldovának az EU-hoz vagy Moszkvához kellene csatlakoznia, illetve arról, hogy a Moldovai Köztársaság esetleges megszűnte nyomán függetlenedni szeretne-e – szögezte le Mihail Formuzal, a moldovai autonóm terület vezetője szombaton többek között Traian Băsescu román államfő azon csütörtöki kijelentésére reagálva, miszerint a szakadár Transznisztria mellett Gagauzia is veszélyforrás lehet Moldovában.
Kijelentette: alkotmányosan járnak el, és jogukban áll referendumot kiírni. „Moldova államiságának megőrzését támogatjuk" – jelentette ki a mintegy 155 ezer lelkes, török eredetű, de pravoszláv népcsoport által lakott terület vezetője.
Formuzal (képünkön) egyúttal elítélte, hogy a moldovai főügyészség bűnvádi vizsgálatot indított a népszavazás előkészítői ellen, és úgy vélte, helyettük inkább azok ellen kellene eljárást indítani, akik Moldova felszámolása mellett kampányolnak. Ezért szerinte nem kívánatos személlyé kellene nyilvánítani Moldovában Traian Băsescut, aki több ízben is azt szorgalmazta, hogy Románia kebelezze be a Pruton túli országot.
A tervek szerint február másodikán megtartandó népszavazáson Gagauzia polgárait arról kérdezik meg, hogy az Európai Unióhoz vagy az Oroszország által létrehozott Vámunióhoz való csatlakozást szeretnék-e inkább, illetve hogy Moldova és Románia egyesülése esetén a függetlenséget választanák-e.
A transznisztriai külügy szintén szombaton közleményben reagált azon román panaszokra, hogy a tiraszpoli hatóságok zárolták a helyi, román tannyelvű Lucian Blaga Gimnázium számláit. Rámutattak: a tiraszpoli és a chișinăui hatóságok még tavaly megállapodtak arról, hogy közösen hajtanak végre ellenőrzéseket az iskolákban, ezt azonban a moldovai fél nem tartotta be. A közlemény szerint Chișinău politikai konfliktus szítására használja eszközként a diákokat. Az ügy miatt Traian Băsescu az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől kért védelmet a román iskolák számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Bőven vannak kifogások a hivatali lapkiadás terén
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület MPP- és EMNP-frakciója közösen nyújt be óvást a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz a tavaly elfogadott, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó tanácsi határozat ellen. A korlátolt felelősségű társaság feladatkörébe az udvarhelyi, valamint udvarhelyszéki polgármesteri hivatalok saját napilapjának kiadása és terjesztése tartozik, a lapkiadással kapcsolatosan az ellenzékiek elvi és gyakorlati kifogásokat is megfogalmaztak.
A tavalyi évzáró önkormányzati ülésről kivonultak az ellenzéki frakciók, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó 132. tanácsi határozatot a tizenegy tagú RMDSZ-frakció fogadta el. „A néppárti és az MPP-frakció elejétől fogva ellenezte a tervezet elfogadását, ezért nem meglepő, hogy partnerség született a két frakció között, hiszen úgy gondoljuk, hogy bizonyos helyi ügyek nem pártfüggők” – mondta el a Gálfi Árpáddal, az MPP frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztató apropóján Zakariás Zoltán, az EMNP-frakció vezetője.
A napokban benyújtandó óvást mindkét ellenzéki frakció minden tagja ellátta kézjegyével, benne a 132-es tanácsi határozattal kapcsolatos elvi és gyakorlati kifogásaikat fogalmazzák meg. „Nem helyes, hogy a sajtó a végrehajtó és döntéshozó hatalom hatáskörébe tartozzon, hisz ennek függetlennek kellene lennie, hogy gyakorolhassa civil kontroll feladatát” – magyarázta Zakariás, kiemelve: nem elfogadható érv vagy indok, hogy Udvarhelyen már van politikai szervezet által fenntartott sajtótermék.
Az ellenzékiek ugyanakkor kifogásolják, hogy semmiféle konkrét elképzelés nem született arra vonatkozóan, hogy a létrehozandó napilap hosszú távon hogyan lenne fenntartható. „A tavalyi költségvetésben 300 ezer lejes összeg volt elkülönítve erre a célra, viszont arról semmit nem tudni, hogy a lap fenntartása ezen felül mennyi pénzt fog felemészteni” – fejtette ki. Zakariás szerint nem véletlen egybeesés, hogy egyazon önkormányzati ülésen döntött a többség a helyi adók és illetékek megemeléséről, illetve az Udvarhelyi Média Kft. létrehozásáról. Hozzátette: ha a kezdőtőke összegét nem különítik el a kft. számára, el lehetett volna kerülni a helyi adók idei emelését.
„Nincs fölösleges pénz, amit napilapra lehetne kidobni”
Gálfi Árpád felelevenítette: a decemberi ülésről azért vonultak ki az ellenzéki frakciók, mert az adóemelést követő újabb, az udvarhelyieket terhelő határozat elfogadásában nem kívántak részt venni. „Udvarhelyen nincs szükség egy napilapra, melyben a polgármester önmagát fényezi. Mint azt már megszoktuk, az ügyben nem volt érdemi tárgyalás a frakciók között. Meggyőződésünk, hogy Udvarhelyen egyáltalán nincs szükség még egy napilapra, melynek fenntartása az udvarhelyiek zsebét terhelné. Nincs fölösleges pénz, amit ilyen célra lehetne kidobni” – mondta a polgáriak frakciójának vezetője. Az ellenzékiek törvénytelennek tartják a tanácsi határozatot, mondván: önkormányzati tulajdonról lévén szó, a kft. létrehozásának megszavazásához kétharmados többségre lett volna szükség.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Igazságügyi csörte Năstase és Băsescu között – Frunda Pontát védi
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM) tett panaszt a január hatodikán korrupció miatt jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélt volt miniszterelnök, Adrian Năstase Traian Băsescu államfő ellen, mivel az szerinte egy, az ítélet kihirdetése előtt tett kijelentésével megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az azóta börtönbüntetését töltő Năstase szerint az államfő január hatodikán délelőtt a B1 hírtelevízióban azt mondta: „Năstase olyan klientúrarendszert hozott létre, amelyet nehéz volt és mai is nehéz felszámolni.” Néhány órával ezt követően őt szabadságvesztésre ítélték.
Az exkormányfő szerint mivel az ügy még folyamatban volt, Băsescu megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezt annak analógiájára állította, hogy Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön azt mondta: Victor Ponta kormányfő megsérthette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor az ítélethirdetés előtt azt mondta: George Becali, a korrupció miatt elítélt volt PNL-szenátor és a korrupció miatt alapfokon szintén elítélt volt közlekedési miniszter, Relu Fenechiu jó ember.
Frunda megvédi Pontát
Eközben Frunda György volt RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsosa szembe ment a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjával: Frunda szerint a kormányfőnek jogában állt bírálni az igazságszolgáltatást. Úgy vélte, más európai politikusokhoz hasonlóan Pontát is megilleti a jog, hogy kritizálja a bírákat.
Frunda György„Victor Pontának jogában áll az igazságügyet bírálni, ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor magyar kormányfő is tette, aki két héttel ezelőtt a budapesti igazságszolgáltatást bírálta, mivel az helyt adott a bankok egy csoportja által benyújtott fellebbezésnek egy kormányrendelet ellen, és ezt jogában is állt megtenni. Ugyanúgy, ahogy Hollande francia elnöknek vagy Chirac volt államfőnek, akik nem egyszer véleményt nyilvánítottak a jogerős ítéletek kapcsán. Rendelkeznünk kell annyi méltósággal és gerincességgel, hogy kiköveteljük: bennünket is ugyanazon mércék és szabályok alapján kezeljenek, és a jogállamiság alapelveit Romániában is ugyanúgy alkalmazzák, mint Brüsszelben vagy más európai fővárosokban” – jelentette ki Frunda.
Az igazságszolgáltatás túlhatalma?
Ennek fényében leszögezte: nem ért egyet a CSM által elfogadott nyilatkozattal, miszerint a kormányfő megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Szerinte az ilyen hozzáállás azt eredményezi, hogy az igazságszolgáltatás egy jogállamban elfogadhatatlan befolyásra tesz szert. Hozzátette: ahogy az igazságügy megnyilvánul a miniszterek vagy honatyák ügyeiben, a másik két hatalmi ágnak, a törvényhozó és a végrehajtó intézménynek is jogában áll véleményt nyilvánítani a jogerős ítéletekről, azzal a megkötéssel, hogy nem befolyásolhatják az ítéletet, és nem sérthetik meg egy becsületes bíró jó hírnevét.
A CSM csütörtökön határozott úgy, hogy Victor Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rontotta annak hitelét, amikor azt mondta: az Adrian Năstase volt miniszterelnök elleni, négyéves szabadságvesztésről szóló ítélet politikai alapon született.
Balogh Levente
Székelyhon.ro,

A magyar himnuszról és a jövőről
1989-től a Magyar Kultúra Napjává nyilvánították január 22-ét, annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc – 1823-ban – ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában már hétfőn megünnepelték a Himnusz születésnapját.
Az eseményen a Himnusz eléneklése után elhangzott: a Magyar Kultúra Napja egy kiváló alkalom, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk kultúránknak, nemzeti öntudatunk erősítésének és hagyományainknak. „A rendhagyó kulturális örökségünk továbbadásában hivatástudattal részt vállaló pedagógusoknak fölbecsülhetetlen szerepük van, hiszen ők mutatják az értékes követendő mintát kulturális értékeink megbecsülésében és tanulságainak érvényesítésében” – véli Burus Siklódi Botond, a pedagógusok házának vezetője.
Hídverés a külhoni és anyaországi magyarok között
Zsigmond Barna Pál főkonzul megjegyezte, nemcsak a Himnusz kezdődik az „Isten, áldd meg a magyart!” imádkozással, hanem ugyanez az új magyar alkotmány kezdősora is. „Ez az egyetlen olyan alkotmány Európában, amely Istenhez való fohásszal indul. Alaptörvényünk azonban a múlt öröksége mellett a jövő felelősségére is utal” – hangsúlyozta a főkonzul, és idézett az alkotmányból: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” Ezek a sorok szerinte a jelképes nemzetegyesítést szorgalmazzák, amely irányban az utóbbi három évben már meg is történtek az első lépések. „Az anyaországi és a külhoni magyarok közti hídverés első pillére a honosítás volt, amely Székelyföldön és Erdélyben százezreket csatolt be közjogi értelemben is a nemzet vérkeringésébe” – hangsúlyozta Zsigmond Barna. Hozzátette, ahhoz, hogy e híd tovább épüljön, szükséges a következő pilléreket is felépíteni, nevezetesen a magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztráció, hisz szerinte „ezáltal lehet akaratunkat kinyilvánítani az összmagyar sorskérdésekben való tevékeny részvételre”.
Gálaműsorral is ünnepeltek
A beszédeket követően ünnepi gálaműsort láthattak a jelenlevők, közreműködtek a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont diákjai, illetve a csíkszentmártoni Labdarózsa Gyermektánccsoport tagjai és a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk Színjátszó Csoportja. A székely-magyar kultúra megőrzése érdekében létrehozott Székely Könyvtár sorozatot Lövétei Lázár László, József Attila-díjas író, szerkesztő ismertette. Végül Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő, illetve Boldizsár Ágoston, a Márton Áron Gimnázium magyar szakos tanára irányításával a jelenlévők arról tárgyaltak, hogy mi a szerepe a magyar irodalomnak, a diákszínjátszásnak, a klasszikus és népi zenének a kultúra népszerűsítésében, valamint a hagyomány és az identitástudat megőrzésében.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro,

Betörtek a templomba Lukailencfalván
Egyelőre még nem tudni kik azok a tettesek, akik felfeszítették a lukailencfalvi református templom ajtaját és behatoltak az épületbe. A rendőrség sajtószóvivője, Andreea Pop érdeklődésünkre elmondta, hogy idén a környéken ilyen jellegű bűncselekmény még nem történt.
Néhány évvel ezelőtt az Alsó-Nyárádmentén több lelkészi lakásba is betörtek, értékes tárgyakat lopva el, megfélemlítve családokat, közösségeket. A sorozatos betörések miatt a lelkészek nagy többsége riasztóberendezést szereltetett a szolgálati lakásba, többen a templomba is. A szóban forgó templomba is szereltettek, csak épp a betöréskor meghibásodás miatt nem volt bekapcsolva.
Lukafalva és Ilencfalva között, a főúton található, éjszaka is részben megvilágított templomba valamikor az elmúlt hét folyamán törtek be. Az illetéktelen behatolást a harangozó vette észre, ő értesítette a helyi lelkipásztort, Szövérffi Istvánt.
„Lefeszítették az ajtón levő díszszegőlécet, és jól látható, hogy egy piros feszítővassal nyitották ki az ajtót” – mutatta a lelkész, miközben kulccsal nyitotta ki a fából készült ajtót. Az ajtón és ablakokon riasztó van, de épp a betörés idején nem üzemelt, mert az ajtónál érintkezési hiba van, emiatt többször is éjszaka, látszólag ok nélkül megszólalt a csengő. „Már szóltam a szakembernek, hogy ellenőrizze, de még nem jött. Valószínűnek tartom, hogy idegenek lehettek, és pénzt kereshettek vagy klenódiumokat. Aki bejáratos, illetve ismeri a református templomokat, tudhatja, hogy úrvacsorai kellékeket, értékes tárgyakat nem tartunk a templomban. Mivel sok betörés volt a környéken, így a perselypénzt is minden vasárnap elvisszük. Azon kívül, hogy a tettesek néhány helyen összesározták a templomot, és nyomokat hagytak maguk után, nem okoztak kárt” – mondta el a lelkész, miközben körbevezetett a tavaly szeptemberben teljesen felújított, szépen rendbetett templomban.
A helyszínre természetesen a rendőrség is kiszállt és megvizsgálta a karzatban és szószéken levő nyomokat, amelyek alapján folytatják a kivizsgálást a tettesek azonosítása érdekében.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

A térség kulturális hagyatéka
Nagyvárad- Január 20-25. közt az RMDSZ Bihar megyei szervezete együttműködve Berettyóújfalu önkormányzatával s civil szervezetekkel újra megrendezi A magyar kultúra ünnepét. Hétfőn tájékoztattak.
Hétfői sajtótájékoztatóján Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a térség kulturális hagyatékának nevezte a 2000 óta hagyományosan, Berettyóújfalu önkormányzatával közösen és megszakítás nélkül megrendezett A magyar kultúra ünnepe eseménysorozatot. Hangsúlyozta: a több mint tíz éves múltra visszatekintő kezdeményezés annyira jónak bizonyult, hogy a két település nem csupán kulturális téren került közelebb egymáshoz, hanem közös infrastrukturális jellegű fejlesztések is kibontakoztak, például a tavasszal várhatóan átadott Berettyóújfalu- Nagyvárad kerékpárút.
Az idén is a fő esemény január 22-én, A Magyar Kultúra Napján zajlik, szerda este 7 órától a Szigligeti Színházban. A gálaünnepségen beszédet mond Biró Rozália szenátor és dr. Vitányi István magyarországi országgyűlési képviselő, majd átadásra kerül az RMDSZ által alapított két életműdíj, három Magyar Kultúráért-díj és négy emlékplakett, valamint a tavaly első alkalommal kiosztott Jakobovits Miklós-díj. Ezután a Színház az iskolában, iskola a színházban program keretében több mint száz váradi magyar középiskolás és egyetemista mutatja be a Liliomfi-remix című előadást, a jubileumi Szigligeti-évad részeként. A politikus úgy fogalmazott: ennek köszönhetően lehetőség nyílik felmutatni a fiataloknak, hogy a kultúra a modern világban is egy érték, nem számít elveszett területnek. Meghívókért a színház jegypénztáránál lehet érdeklődni.
A politikus megjegyezte: voltak olyan idők is, amikor a programok színesebbek voltak annak köszönhetően, hogy a Várad lakosságának egynegyedét kitevő magyarság képviselve volt alpolgármesteri szinten, de remélhetőleg a mostani csak egy ideiglenes állapot, hullámvölgy, s a közeljövőben ismét kedvezőbb közigazgatási helyzet teremtődik majd.
Ami az idei kulturális programokat illeti, Váradon január 21-én, kedd délután 17 órától zajlik az első rendezvény, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében, ahol a BINCISZ és a Nagyváradi Civil Kerekasztal szervezésében dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Ugyanakkor ekkor kerül sor A Bihar kultúrájáért civil érem ünnepélyes átadására. Koncertet adnak a berettyóújfalui Városi Zeneiskola művész-tanárai és közreműködik Meleg Vilmos színművész.
Január 22-én, szerdán 13 órakor a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán felavatják Erkel Ferenc portrédomborműves emléktábláját, Kurucz Imre alkotását, majd 17 órakor a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola alkotói munkatársainak műveiből nyílik tárlat a Tibor Ernő Galériában. A kiállítást megnyitja Holló Barna grafikusművész, közreműködik Balogh László és Kovács Lajos. Január 24-én, pénteken 16 órától az Ady Endre Középiskolában bemutatják V. Szilágyi István A lelkiismeret örvényei című könyvét. A kötetet ismerteti Tuduka Oszkár ny. irodalomtanár, zenekritikus, közreműködnek a PMNYE kórusának tagjai, illetve szavalói. 18 órától a Lorántffy Központban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében Dukrét Géza PBMET-elnök, a Partiumi Füzetek sorozat szerkesztője bemutatja az Emődi János- Wilhelm Sándor- Sándor Mária szerzőtrió A margittai fazekasság története című könyvét.
Berettyóújfaluban
Muraközi István polgármester a Berettyóújfaluban lebonyolított eseményekről tájékoztatott. Megtudtuk tőle, hogy helyi idő szerint kedden 14 órától dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus tart előadást a Városi Könyvtár olvasótermében Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet címmel. Január 23-án, csütörtökön az említett szerzőtrió kötetét ismertetik a Bihari Múzeum előadótermében, majd 17 órakor a Tibor Ernő Galéria közösségének alkotásaiból nyílik tárlat a Nadányi Zoltán Művelődési Központ Bihar Vármegye Képgalériában, beszédet mond Márton Katalin rajztanárnő, képzőművész. 18 órától rendezik meg A magyar kultúra ünnepének helyi gálaestjét, melynek helyszíne a Művelődési Központ díszterme. Felszólalnak: Biró Rozália RMDSZ-es szenátor és dr. Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő, majd átadják az Erdélyi Gábor-díjat és fellép a Wass Albert-műsorával a Kiss Stúdió Színház. Január 25-én, szombaton 15 órától Hagyományőrző családi napot tartanak a Nadányi Zoltán Művelődési Központban. Lesznek kézműves-játszóházak, és sor kerül a Holló Együttes Vándormuzsikusok című gyermekkoncertjére.
A kultúra-heti rendezvények egyik médiatámogatója a Bihari Napló.
Ciucur Losonczi Antonius
edon.ro,

A MOBILITÁS JEGYÉBEN
Az erdélyi magyar doktoranduszok fantomképe
Az 1981-1985 közötti korosztályból vannak a legtöbben, nagy részük jól beszél angolul, és tanult már külföldön. A BBTE és az ELTE a legmenőbb.
Az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat keretein belül Erdélyben is felmérték azokat a magyar doktoranduszokat, akik Romániában magyar nyelven tanulnak, román képzésben vesznek részt, illetve innen származtak el magyarországi, más külföldi országok egyetemeire.
Székely Tünde, Dániel Botond és Talpas Botond tanulmányát a Kisebbségkutatás c. folyóirat közölte a Magyar doktoranduszok a szomszédos országokban című tematikus összeállítás részeként. A szerzők szerint nem könnyű pontos adatokat szerezni arról, hogy hány erdélyi magyar vesz részt doktori képzésben. Pontos számok csak a romániai magyar felsőoktatási intézményhálózat magyar nyelvű doktori képzéseiben részt vevő diákokról (489), illetve a magyarországi felsőoktatási intézményrendszerben PhD képzésben részt vevő román állampolgárok számáról (210) van.
Tudni lehet azonban, hogy sokan vesznek részt román nyelvű képzésben is. A kutatók végigböngészték az Oktatási Minisztérium doktoranduszokra vonatkozó adatbázisát, és bár itt nemzetiségre vonatkozó adatok nincsenek megadva, 615 magyar nevet találtak.
A doktori képzésben résztvevő erdélyi magyarok száma tehát 1314, és érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországon kívül más országokban tanuló diákokról végképp nincsen semmilyen információ – az ő számukat 50-100-ra becsülték a kutatók.
Papp Z. Attila és Csata Zsombor átfogó, Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek című tanulmányának összefoglalója itt olvasható. A legtöbben egyébként a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (300), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (130) valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen (49) tanulnak. Magyarországi egyetemek közül nagyon sokan PhD-znek az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (49), a Debreceni Egyetemen (33) és a Közép-Európai Egyetemen (26).
A kutatók on-line kérdőíves kutatás segítségével mérték fel a doktori képzésben résztvevők helyzetét. Mint írják, nagyon nehéz volt elérni a kutatás célcsoportját és a tervezettnél kevesebb romániai magyar doktorandusz töltötte ki a kérdőívet.
Végül 57 férfi és 103 nő töltötte ki a kérdőívet, ez jelentheti a felsőoktatásban részt vevők „elnőiesedését” is, ugyanakkor a nők magasabb válaszadói hajlandóságáról is árulkodhat.
A szerzők a tanulmány összefoglalójában leírják, hogy a kérdőív kitöltőinek kor szerinti megoszlása igen változatos. A legnépesebb korcsoport az 1981-1985 közötti korosztály (a válaszadók 40%-a). Ami a kitöltők családi állapotát illeti, a legtöbben nőtlenek és hajadonok (40%). A válaszadók egyharmada házasságban, további 13,1%-a pedig élettársi kapcsolatban él.
A szülők legmagasabb iskolai végzettsége alapján nagyon kevés az a válaszadó, akinek egyik vagy mindkét szülője rendelkezik tudományos fokozattal, de relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya: az apák egyötöde, az anyák egynegyede végzett egyetemet. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a válaszadók nagy többsége első generációs értelmiségi.
A válaszadók nagy része (40%) részt vett eddigi tanulmányai során mobilitási programokban: külföldön – jellemzően Magyarországon – tanultak és/vagy kutattak. Nagy többségük beszél egy idegen nyelvet, ugyanakkor románul is boldogulnak.
A válaszadók 60%-a dolgozik a doktori képzésben való részvétel mellett, sőt, vannak, akiknek több munkahelyük is van. A PhD-zők elsősorban (44%) felsőoktatási intézményekben, illetve hasonló arányban (20%) magánvállalkozásoknál és a közszférában is dolgoznak. Kutatóintézetben a doktoranduszok egytizede dolgozik.
A tanulmány megállapítja, a doktoranduszok több mint fele dolgozik szűken vett szakmájában (a felsőoktatásban vagy kutatóintézetekben), a többiek valószínűleg nem teljesen a szakmájukban helyezkedtek el, és előfordul, hogy túlképzettek ahhoz a munkakörhöz, amelyet ellátnak.
Transindex.ro,

Statisztika: Hargita megyében a legalacsonyabb az átlagkereset
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Hargita megyében a legalacsonyabb az átlagkereset Romániában.
A Hargita megyei Statisztikai Hivatal illetékese által az MTI rendelkezésére bocsátott összehasonlító adatok a 2013 október végi állapotot tükrözik. Míg országos szinten Romániában 2232 lej volt a bruttó átlagkereset, és 1615 lej a nettó átlagkereset, a Hargita megyei adatok ennél lényegesen alacsonyabbak. A székelyföldi megyében a nettó átlagkereset csak 1097 lejt tett ki.
A másik két székelyföldi megye a középmezőnyben helyezkedik el a keresetek rangsorában. Maros megyében 1352 lej, Kovászna megyében pedig 1257 lej az átlagos nettókereset. Érdekes különbség, hogy míg Hargita megyében a mező- és erdőgazdálkodási szektorban jegyezték a magasabb jövedelmeket, és az ipari illetve a szolgáltatási szektorban az alacsonyabbakat, Kovászna és Maros megyében éppen a mező- és erdőgazdálkodási szektorban voltak a legalacsonyabbak a jövedelmek.
A keresetek rangsorában a jelentős magyar lakosságot is számláló partiumi megyék is a középmezőnybe esnek. Bihar megyét - ahol mindössze 1194 lej a nettó átlagkereset - Maros és Kovászna megye is megelőzi. Meglepő adat az is, hogy Szilágyban magasabb az átlagkereset (1351 lej), mint Szatmár megyében (1271 lej). A nettó jövedelmek rangsorában Bukarest vezet 2224 lejes átlaggal. Tőle jócskán leszakadva következik a fővárost körülvevő Ilfov megye 1875 lejjel, majd a rangsorban Kolozs (1769 lej), Szeben (1746 lej) és Temes megye (1614 lej) következik.
A közelmúltban Klárik László, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora figyelmeztetett a statisztikai adatok megtévesztő voltára. A politikus szerint nem lehet a Székelyföldi szegénységre következtetni az itteni alacsony jövedelmekről szóló statisztikák alapján. Hozzátette: Kovászna, Hargita és Maros megye hangsúlyozottan vidéki jellegű, a kis mezőgazdasági farmok jelentős része pedig nem jelenik meg a makrogazdasági mutatókban. A politikus szerint a kereseti statisztikák a nagyobb mértékben urbanizált megyéknek kedveznek.
maszol/MTI,

Felvásároljuk Magyarországot?
Borboly Csaba autonómiát akar adni a Hargita megye északi részén élő románoknak, pedig ők nem is akarják.
Ha nem kell, hát nem kell! Nem tudom, miért erőlteti? Azt hiszik, ha a magyarok autonómiát ajánlanak a románoknak, akkor kölcsönösségi alapon a románok is azt fognak ajánlani a magyaroknak. Hát abból nem esznek! A románoknak egyáltalán nem kell autonómia, és ők sem adnak másnak. Punktum.
Sajnos, most ismét látszik az állam tehetetlensége, mert megengedi, hogy olyan vidékei maradjanak Romániának, ahol kisebbségben élnek a románok, saját országukban! Milyen jól sikerült megoldani, hogy néhány évtized alatt a többségi magyar városok román többségűvé váljanak. Feltétlenül kellene a sokat emlegetett régiósítás, mely végérvényesen megoldaná ezt a problémát. Látható az a fondorlat, amiben állandóan törik fejüket a magyarok. Most is kiderült, hogy egyben veszítették el Erdélyt, de darabokban akarják visszavásárolni – miként a román elektronikus média egy álhírre hetek óta riadóztat.
Viszont Traian Băsescu most – a földeladások kapcsán – korrekt ajánlattal állt elő. Hollandiában más európai uniós polgár annyi földet vásárolhat, amennyit csak akar. Magyarországon egy hektárt. Akkor a hollandok vehessenek annyi földet Romániában, amennyit csak akarnak. Magyar állampolgárok viszont csak egy hektárt, mivel a román állampolgárok is egy hektárt vásárolhatnak Magyarországon. Ha megállapodnék a két ország, hogy kölcsönösségi alapon polgárai ugyanannyi földet vásárolhatnak a másik országban, akár többet is, mint az eddig emlegetett egy hektárt, akkor is csak Magyarország veszíthet. Ha tízmillió magyar felvásárolja a fél Erdélyt, akkor a húszmillió román meg tudja vásárolni egész Magyarországot.
Különben sem számít, ha mások megveszik fél Romániát, csak a magyarok ne vegyenek földet, mert ők képesek elvinni magukkal. De ha mégis létrejönnek a kölcsönös földvásárlási akciók, akkor is a románok járnak jól, mert nekik Borboly Csaba még autonómiát is ígért, viszont a románok semmit, de semmit a magyaroknak
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tanügyiek nyílt levele Victor Ponta miniszterelnökhöz
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nyílt levélben közli a román kormányfővel, hogy sürgősen változtatni kell a tanügyi törvényen, hiszen Romániában az elmúlt 24 évben alulfinanszírozott ez a terület, szerintük – többek között – a rendszertelen rendszernek és a pedagógusok alulfizetettségének következménye a bukaresti 10-es iskolában történt korrupciós eset.
„A román állam kötelessége, hogy minden tanintézménynek biztosítsa a színvonalas működéshez elengedhetetlenül szükséges pénzösszeget mind a vidéki, mind a városi iskolák esetében. Az ország bruttó nemzeti össztermékének minimum 6%-át kellene az oktatásra fordítani” – áll a FSLI levelében.
Ugyanakkor tiltakozásukat fejezik ki az ellen, hogy a diákok osztálypénzt gyűjtsenek, és a szülők beleszóljanak az osztály ügyeibe. Továbbá azt szeretnék, ha törvény által szabályoznák a tanügyi alkalmazottak számára szükséges védelmet, ugyanis sok esetben a diákok és szülők erőszakos cselekedeteinek áldozataivá válnak a pedagógusok.
„Nem utolsósorban pedig növelni kellene a tanárok bérét, hogy ez a szakma vonzó legyen a jövő generáció számára, hogy legyen majd méltó utánpótlás” – áll a Simion Hancescu FSLI elnök által aláírt levélben.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad),

21 éves a dévai cserkészcsapat
Tedd a jót!
21. születésnapját ünnepelte a hétvégén a dévai 55. Számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat. A Szent Antal közösségi házban megtartott vidám együttlétről ezúttal többen lemaradtak, a sokféle hétvégi program miatt.
Aki azonban eljött, igazi cserkészmódra ünnepelhetett. Volt bőven játék, zene, saját készítésű finomságok. No, meg birokra kelés is – amolyan cserkészmódra.
A Fehér farkasok őrsbe tartozó Forrai Antalt épp egy döntetlen birkózásból kellett „kimenteni”, hogy mesélhessen pár szót cserkészélményeiről. Kiderült, hogy alig öt éve kapcsolódott be a csapatba, és mindenekelőtt az együttlétek jó hangulatának, az élménydús csapat-tárboroknak és a cserkészet természetbarát mivoltának köszönhetően tart ki a mozgalom mellett. – Szívesen tanultam meg a cserkésztörvényeket is, és sokat jelent nekem, hogy olyan közösségben lehetek, ahol tisztelik a természetet, az állatokat. Én nagyon szeretem a vadállatokat is, van egy egyéves sólymom, gondozom, nevelem, és ha lehetőség van rá, elhozom ide a cserkészek körébe is, hogy minél több társam megismerje a ragadozó madarakat, és megtudja, hogy mennyire hasznos állatok. A természet szeretete már bennem volt, amikor cserkészkedni kezdtem, de emellett nagyon sok jó dolgot tanultam, úgy érzem, hogy ez a közösség embert farag belőlem – állapította meg felnőttes komolysággal a tizenéves cserkészlegény.
Közben társai már gyülekeztek a két cserkésztiszt, Daradics János és László Attila körül, hogy az idei országos programokról tájékozódjanak. – Az idei szülinapunk rögtönzött jelszava: ne feledjük, hogy cserkészek vagyunk. Úgy gondolom, néha mindenki eszébe kell jutassa saját magának, hogy hová is tartozik. Nekünk életünk részévé vált a cserkészet, és a megtapasztalt értékeket próbáljuk átadni az újabb és újabb nemzedéknek. Fontosnak tartom a csapat közösségi memóriáját, ezért most is jó sok fényképpel, újságcikkel, emlékezéssel elevenítettük fel az elmúlt években zajlott táborokat, a nevelő célzatú közös játékokat, portyázásokat. Ezek mind beépülnek egyéni és közösségi tudatunkba, szebbé, jobbá, gazdagabbá teszik az életünket – fogalmazott László Attila.
A birkózások, oszlopdöntés meg egyéb mozgalmas játék közé ezúttal is befért egy kis szellemi táplálék. Daradics János csapatparancsnok, a magyar cserkészmozgalom alapítójaként tisztelt Sík Sándor versét olvasta fel a születésnapozó csapatnak, arra biztatva őket, hogy bármi körülmény között is, tegyék a jót, ott ahol vannak, úgy ahogy lehet!
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),

RMPSZ-továbbképző az Erdőhegyi Általános Iskolában
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség Arad megyei szervezetének köszönhetően Körösköz pedagógusai évközi továbbképzésen vettek részt az elmúlt hétvégén az Erdőhegyi Általános Iskolában.
Pénteken 9 órakor kezdődött a képzés, a megnyitón részt vett Kisjenő polgármestere, Gheorghe Burdan, alpolgármestere, Ioan Tripa, valamint a programvezetők, Matekovits Mihály és Kiss Anna. Matekovits Mihály köszöntötte az egybegyűlteket, bemutatta az előadókat, akik Csíkszeredából érkeztek, majd Gheorghe Burdan polgármester beszédében kifejezte örömét, hogy városunk ilyen rangos eseménynek ad otthont és biztosított mindenkit a mostani és mindenkori támogatásáról.
A továbbképzésen Ágya, Arad, Feketegyarmat, Kisiratos, Kispereg, Majláthfalva, Nagyzerind, Simonyifalva, Szapáryliget, Szentpál és Vadász pedagógusai, összesen 50 óvónő, tanító és tanár foglalkozott behatóan az értő olvasás alapjainak elsajátításával. Az előadók Porsche Éva tanfelügyelő, tréner (Hargita Megyei Tanfelügyelőség), és dr. Zsigmond István főiskolai docens, (Kecskeméti főiskola, Tanítóképző Kar) két csoportra osztották a jelenlévőket, majd megkezdődött a munka. A elmúlt hétvégére kiterjedő interaktív és rendkívül jó hangulatban zajló tevékenységeket csak kávészünetek és ebédszünet szakította meg. A résztvevők elsajátítottak számos gondolkodást fejlesztő, megjegyzést, egyéni tanulást segítő módszert és technikát.
Az Erdőhegyi Általános Iskola tantestülete köszönetet szeretne mondani az Arad megyei RMPSZ vezetőinek Matekovits Mihálynak és Kiss Annának, amiért idén iskolánk adhatott otthont az évközi továbbképzőnek. Köszönjük bizalmukat és mindenben megnyilvánuló kedvességüket.
Szeretnénk megköszönni Gheorghe Burdan polgármester úrnak a tevékenység lebonyolításához nyújtott támogatását. Megköszönnénk előadóink türelmét és odaadását, köszönjük nyitottságukat és azt, hogy megosztották velünk tudásuk legjavát az értő olvasás fejlesztésével kapcsolatban. Köszönjük pedagógustársainknak, hogy megtisztelték rendezvényünket, ilyen nagy számban ellátogattak iskolánkba.
Sime Judit iskolaigazgató és az Erdőhegyi Általános Iskola tantestülete
Nyugati Jelen (Arad),

Băsescu államfő Izraelbe utazott
Traian Băsescu államfő vasárnap délután kétnapos látogatásra Izraelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat Simón Peresz izraeli államfővel, Benjámín Netanjáhú kormányfővel, Yuli Edelsteinnal, a Knesszet elnökével és Avigdor Lieberman külügyminiszterrel.
A közel-keleti út alkalmával a román államfő ellátogat a Palesztin Területekre is, ahol Mahmúd Abbász elnökkel találkozik.
A tárgyalások központi témái a kétoldalú kapcsolatok elemzése és bővítési lehetőségeik feltárása, valamint a bonyolult közel-keleti helyzet kompromisszumos megoldásának a vizsgálata, különösképp John Kerry amerikai külügyminiszter legutóbbi javaslatai fényében.
Traian Băsescu kihasználja az alkalmat, és mindkét helyszínen találkozik az ottani román közösségek képviselőivel is.
Elutazása előtt az államfő kijelentette: szerinte Romániában nem létezik tömeges méretű antiszemitizmus, legfennebb csak elszigetelt esetekben nyilvánul meg, és ennek visszaszorítása nevelési-oktatási kérdés.
Az államfő felidézte, hogy Románia elismerte a holokausztot, mint a ’40-es évek első felének realitását, és számos antiszemitizmust tiltó törvényt fogadott el.
„Románia tíz évvel ezelőtt ismerte el a holokausztot, az Elie Wiesel által vezetett szakértői csoport jelentése alapján. Ha továbbra is gyakorlatba ültetjük ennek a jelentésnek a konklúzióit, egyre kevesebb lesz az antiszemita megnyilvánulás” – összegzett Băsescu.
Az államfő megjegyezte: Romániában idén már 109 iskolában zajlik oktatás a holokausztról, és további iskolákra is ki fogják terjeszteni a programot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Partiumi autonómia: „még nem késő lépni”
Elsőként vetette fel tudományos alapossággal a Partiumi Fejlesztési Régió létjogosultságát és az érmelléki/partiumi magyarság autonómiájának a lehetőségét Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetének kutatója, aki jelen pillanatban a Partiumi Autonómia Tanács alelnöki tisztségét tölti be. Az önrendelkezésről, annak esélyeiről beszélgettünk.
– Már tavaly több ízben is szóba került a partiumi autonómia. Ennek népszerűsítésére és előkészítésére a nyáron megalakult a Partiumi Autonómia Tanács is, Tőkés László pedig a napokban hirdette meg 2014-et a partiumi autonómia évének. Hogyan képzelik el ezt az autonómiát a gyakorlatban?
– Az elmúlt években a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy éppen az Erdélyi Magyar Néppárt által meghirdetett programokban felvázoltuk az elképzeléseinket. Akár a partiumi önrendelkezésről, a romániai régiósításról, akár a föderális Romániáról beszéltünk, lényegében ugyanannak a koncepciónak az egymásra épülő szintjeiről volt szó.
A jövő Romániáját föderális államként képzeljük el, s ez már magában hordozza az alkotó részek autonómiáját, ezek pedig a valós identitással bíró történelmi alapokon megszervezett, de modern NUTS2-es szintnek (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrájának második szintje) megfelelő közigazgatási régiók lennének. Ezek sorában úgy gondoljuk, hogy mindenképpen létjogosultsága lenne a partiumi régiónak is. Az egyes régiók az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján a saját igényük szerinti eltérő hatáskörökkel bírnának.
– A térség önrendelkezését célzó törekvések nem új keletűek, 2008-ban ön alapította Érmihályfalván a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottságot is. Milyen megfontolásból?
– Ez a szülőföldem. 2000-től foglalkozom a Partium területének kutatásával, elsősorban a regionális, a demográfiai és a közigazgatási vonatkozások tekintetében. Maga a témaválasztás is abban a meggyőződésben gyökerezett, hogy az ország jelenleg is létező fejlesztési régiói egy elhibázott döntés eredményei, és ezzel a döntéssel kijelölték számunkra a semmibe vezető utat. Kétségtelen, hogy az ország regionális politikáját új alapokra kell helyezni. Kutatói munkásságon kezdetétől nyilvánvaló volt számomra, hogy elvesztegetett idő lenne a hatályos felosztás szerinti „műrégiót” kutatni, és nem is ismerek senkit, aki magát északnyugati régióbeliként határozná meg.
Első perctől kezdve a Partiumi-régió kérdésköre és ennek a tudományos alaposságú meghatározása foglalkoztatott. A munka előrehaladtával pedig egyre inkább az járt a fejemben, hogy vajon a térségben élőkben és különösen a partiumi megyék vezetőiben miért nem merült fel a regionalizmus igénye. Úgy éreztem, hogy még nem késő lépni.
– Az ötlet népszerűsítése már elkezdődött, de milyen volt a fogadtatása és milyen most a támogatottsága?
– Ez egy kicsit felemás dolog. A dolog természeténél fogva a regionalizmus és az önrendelkezés a helyi elképzelések, adottságok, közösségek előtérbe helyezését jelenti. Lehet-e ennek negatív a fogadtatása? Ugyanakkor megvannak a „fékek” is, főleg a fejekben. A Partium irigylésre méltó geostratégiai és régióképződési adottságokkal bír, de a történelmi alapú regionális „tudata” még mindig gyenge. Az önrendelkezésnek itt szintén nem voltak történelmi előzményei. Szintén fékező hatású a bietnikus közeg, a közös regionális tudat és összetartozás-érzés hiánya. Ezek legyőzése a következő idők fő feladatát képezi.
– A PAT júliusi alakuló ülésén kidolgoztak egy ütemtervet az első félévre, abban többek között a Partium határainak meghatározása, továbbá a régió jelképeinek kidolgozására vonatkozó pályázati kiírás megszervezése szerepelt. Ezeket sikerült megvalósítani?
– Elkészült az éves ütemtervjavaslatunk. A következő PAT-ülést követően tájékoztatjuk a sajtót is ezekről a kérdésekről.
– Melyek lesznek a következő lépések? Az idén számíthatunk esetleg a partiumiak nagy menetelésére?
– Jelképes értelemben mindenképpen. Követendő példaként tekintünk a székelyföldi mozgalomra, de fáziskésésben vagyunk hozzájuk képest. Tervezünk nagyobb rendezvényeket, hamarosan részletekkel is szolgálunk majd.
– A helyi román értelmiségiek közül már többen is hangot adtak annak, hogy pártolják a régió autonómiáját. Van-e ennek súlya a PAT szempontjából, illetve össze lehet-e hozni az embereket, vannak-e olyan elképzelések, hogy közösen gyakoroljanak nyomást Bukarestre?
– Mindenképpen. Regionális autonómiát képzelünk el szimmetrikus kétnyelvűséggel. A Partiumban a románok többségben vannak, itt nélkülük nem lesz autonómia. Én nagy reményt fűzök a román autonomista mozgalomhoz, ami Erdély-szerte most bontogatja a szárnyait. Arról nem tudok, hogy partiumi szervezetet mikor hoznak létre, abban bízom, hogy mostantól felgyorsulnak az események.
– A romániai politikai viszonyok ismeretében mennyi reális esélye van a partiumi autonómia megvalósulásának olyan körülmények között, hogy a székelyföldi autonómia ügyében gyakorlatilag évek óta semmi előrelépés nem történt?
– Ne válasszuk el élesen egymástól a különböző régiókban felmerülő igényeket. Hiszem, hogy hamarosan nem csak a székelyföldi és a partiumi mozgalomról hallunk majd, és nem is csak a magyar közösség részéről merül fel az önrendelkezés igénye. Ezek a mozgalmak egymás erősítik, miközben mindannyian a saját szülőföldünkért dolgozunk. Ha nemcsak regionálisan, hanem országosan is lesz tömegbázisa ezeknek a mozgalmaknak, akkor előrelépés is lesz.
Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár),

Kultúraünnep határok nélkül
Határon átívelő programsorozattal ünnepel Nagyvárad és a magyarországi Berettyóújfalu a magyar kultúra napja, január 22-e alkalmából. Nagyszalonta és Gyula együttműködési szerződést ír alá, Marosvásárhelyen pedig a magyar–román kapcsolatokat erősítenék.
Határon átívelő programsorozattal ünnepel a magyar kultúra napja, január 22-e alkalmából Nagyvárad és a magyarországi Berettyóújfalu. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke a programsorozatot ismertető hétfői sajtótájékoztatón kiemelte: büszkék arra, hogy a hagyomány tovább él, hiszen a Bihar, illetve a Hajdú-Bihar megyei város 2000 óta ünnepli közösen a hagyomány és a megújulás jegyében a magyar Himnusz születésének napját.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere szerint az emberek érdeklődése eziránt „nem is kérdéses”. „Tudjuk, hogy Nagyváradon nem áll mellé az önkormányzat, de ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy a határ mindkét oldalán telt házas rendezvények lesznek” – fejtette ki Muraközi István A magyar kultúra ünnepe elnevezésű közös programsorozat kapcsán.
Miközben Újfaluban gyakorlatilag már múlt csütörtökön elkezdődött az ünnepség, addig Nagyváradon a kedden 17 órakor kezdődő, A kultúra, nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk záloga című programmal indítanak. Ezen felszólal a főszervező Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke és Muraközi is, civil érdemérmeket adnak át, Pomogáts Béla irodalomtörténész előadással készül, míg az újfalui zeneiskola tanárai koncertet adnak az Ady Endre Gimnázium dísztermében.
„Újfaluban az önkormányzat komoly szerepet vállal benne, de Váradon a BINCISZ nélkül nem is lenne magyar kultúra napja” – véli a polgármester, aki rámutatott: az ünnepség több rendezvényét mindkét városban megtartják.
A partiumi megyeszékhely szerdai eseményei 13 órakor kezdődnek, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán – a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében – felavatják Erkel Ferenc portrédomborműves emléktábláját, majd 17 órától a Tibor Ernő Galériában kiállítás nyílik az újfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola munkatársainak alkotásaiból. (Cserébe csütörtökön Újfalun a váradi Tibor Ernő Galéria művészeinek csoportos kiállítását nyitják meg a Nadányi Zoltán Művelődési Központban.)
Szerdán 19 órakor a váradi Szigligeti Színházban gálaestet szerveznek, amelyen gazdára találnak a Magyar Kultúráért Díjak és a tavaly alapított Jakobovits-díj. Szabó Ödön elmondta: idén két életműdíjat és három Magyar Kultúráért Díjat osztanak.
Újra „menő” a színház
A szerda esti ünnepi előadás a Színház az iskolában, iskola a színházban program keretében helyi magyar középiskolások és egyetemisták közreműködésével készült Liliomfi-remix jelenti lesz. A Szigligeti Színház hétfői tájékoztatóján elhangzott: a névadójuk színművéből készült produkcióra már minden jegy elkelt. A hat csoport által külön-külön, a társulat egy-egy színészének irányításával kidolgozott jeleneteket a művészeti vezető, Szabó K. István „gyúrja össze” egyetlen közös előadássá.
Gajai Ágnes színész először vesz részt a három éve indított programban, de tanítványai „lazára vett” indulása után most úgy érzi, hogy összekovácsolódott a csapata. „Ez a nap róluk szól, arról amit elértek ezalatt a két és fél hónap alatt. Óriásit léptek előre” – magyarázta a színművész.
A programot a diákok is maguknak érzik, egy diáklány megfogalmazása szerint „nem is maga a bemutató, hanem az odáig vezető út a fontos”, és ahogyan azt Szotyori József színművész mondta: „életre szóló élménnyel gazdagodnak”. Pál Hunor, bevallása szerint nagyon kreatív, lelkes csapattal dolgozott együtt, akiktől ő is tudott tanulni, „belőlük építkezett”.
A társulat munkatársai hétfői sajtótájékoztatójukon arra is emlékeztettek, hogy amikor októberben ismét meghirdették a szereplőválogatást, sok diák jelentkezett – Csatlós Lóránt kijelentette, hogy talán ennek a programnak is köszönhető, hogy „Nagyváradon újra menő lett színházba járni”.
A Magyar Kultúra Ünnepe pénteken zárul Nagyváradon – Szabó Ödön tájékoztatása alapján két könyvbemutatóval, amelyek révén „a történelmi Bihar vármegye további örökségét fedezzük fel”: 16 órától az Ady Endre Gimnáziumban V. Szilágyi István A lelkiismeret ösvényei című könyvét méltatja Tuduka Oszkár nyugalmazott irodalomtanár és zenekritikus, míg 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Dukrét Géza mutatja be Emődi János, Wilhelm Sándor és Sándor Mária A margittai fazekasság című kötetét. Utóbbi kötetet Berettyóújfaluban is ismertetik egy nappal korábban.
Magyar–magyar, magyar–román közeledés
A Bihar megyei Nagyszalonta és a Békés megyei Gyula is erősíteni kívánja határon átívelő kapcsolatait a magyar kultúra napja alkalmából. Török László szalontai és Görgényi Ernő gyulai polgármester a szerdán, a nagyszalontai Arany Palota nagygalériájában megszervezésre kerülő ünnepi programsorozat keretében írja alá a két város együttműködési megállapodását.
Az ünnepségen elhangzik a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc Hazám, hazám című műve, Nagy Xénia elszavalja a város nagy szülötte, Arany János A walesi bárdok című balladáját, de gyulai képzőművészek is bemutatkoznak a bihari település közönségének egy közös kiállítással.
Nemcsak a határon átívelő kapcsolaterősítést segíti azonban a kultúra ünnepe. A megszámlálhatatlan kultúra napi programkínálatból Marosvásárhely is alaposan kiveszi a részét. Az utóbbi időben a román–magyar konfliktus újbóli kiéleződéséről elhíresült városban a Studium Alapítvány szervezésében három éve indult a magyar kultúranapi 24 órás felolvasómaraton, amelyet idén a két nemzet kultúrájának közelítése érdekében román nyelven is megszerveztek január 15-én, a román kultúra napján.
A harmadik magyar felolvasómaraton szerdán éjfélkor kezdődik, és csütörtök éjfélig kapcsolódhatnak be mindazok, akik marosvásárhelyi magyar írók, illetve román szerzők magyarra fordított műveiből kívánnak felolvasni – ezzel nemcsak a megbékélést, de a műfordítók szerepének fontosságát is hangsúlyozni szeretnék a szervezők.
Varga László, Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár),

Băsescu Izraelben: nem jellemző az antiszemitizmus
Romániában elszórtan akad néha egy-egy politikus, aki hajlamos tagadni a holokausztot, ugyanakkor az országban nem elterjedt az antiszemitizmus – jelentette ki hétfőn Traian Băsescu államfő Izraelben, ahol Simon Peresz izraeli elnök fogadta őt.
Megjegyezte: az izraeli sajtóban egy olyan román politikus nyilatkozatát vették át, aki azóta bocsánatot kért. Ezzel Dan Șova jelenlegi, nagyberuházásokért felelős szociáldemokrata miniszterre célzott, aki két éve arról beszélt egy televíziós műsorban, hogy Romániában nem bántották a zsidókat.
„Biztosíthatom önöket, hogy Romániában nincs antiszemita érzület. Bár vannak még olyan emberek, akik nem tanulták meg az iskolában országuk valódi történelmét, Románia elődöm, Ion Iliescu akaratából felvállalta, hogy létrehozzon egy, a holokauszt történéseit kutató bizottságot, Románia elismerte a holokausztot, és ma megpróbálja átadni a mai generációknak azt, amit a kommunizmus során nem mondtak el nekik, az 1940-es évek elejének valóságát” – hangsúlyozta az államfő.
Egyúttal említést tett a bukaresti holokauszt-emlékműről, amelyet az országból számos gyerek meglátogat, és rámutatott: létezik egy, a diszkriminációt súlyosan büntető törvény. Arra is emlékeztetett, hogy Románia 1967-ben, a hatnapos háború idején a többi akkori kommunista országgal ellentétben nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, mivel baráti országról van szó, amely a stabilitás garanciája a Közel-Keleten.
Băsescut a nap folyamán Benjamin Netanjahu miniszterelnök is fogadta, majd ellátogatott a hősök temetőjébe, később pedig megállapodást írta alá az államfői hivatal nevében a Jad Vasem intézettel a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni közös küzdelemről. Az államfő kedden Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozik.
Az államfő még elutazása előtt, vasárnap délután arról beszélt: különösen fontos a két ország között a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés, ezért útjára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) küldöttsége is elkísérte. Azt is megjegyezte, hogy Románia feltétel nélkül támogatja azt a béketervet, amelyet John Kerry amerikai külügyminiszter dolgozott ki a zsidó-palesztin konfliktus rendezésére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

RMDSZ: a vajdasági autonómia megvalósításai igazolják utunk helyességét
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) meghívására szakmai programon vettek részt az elmúlt hétvégén Szabadkán az RMDSZ Főtitkárságának kulturális főtitkárhelyettese, illetve a Kulturális Autonómia Tanács elnöke. A kétnapos kiszállás célja a tapasztalatszerzés volt, annak tanulmányozása, hogy a kulturális autonómia jogi feltételeinek megteremtése óta a vajdasági magyarok hogyan tudtak élni közhatalmi jogosítványaikkal, mit sikerült megvalósítaniuk az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat és a tájékoztatás területén.
A tanácskozással kapcsolatban Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, társadalomszervezési főtitkárhelyettes elmondta: a vajdasági magyarok helyzete azért is tanulságos, mert az autonómia jogosítványait egy polgárháborút követően, igen nehéz helyzetben kapták, és a vajdasági kisebbségek közül ők használták ki azokat a legteljesebb mértékben. ,,Ha azt nézzük, hogy a kulturális autonómia területén melyek a célkitűzéseik, és ennek megvalósítása érdekében milyen programokat futtatnak, akkor azt látjuk, hogy 90 százalékos átfedés van Erdély és Vajdaság között. Az autonómia Vajdaságban biztosítja a saját intézményhálózat alapításának jogát, ugyanakkor azáltal, hogy a számukra fontos intézményeket kiemelt jelentőségűként határozzák meg, fontos jogosítványokat szereznek ezek vezetésében.” – magyarázta Székely István, majd két észrevételt fogalmazott meg: ,,Vajdaság önmagában is autonóm tartomány, tehát nagyon sok jogosítványt nem Belgráddal, hanem a tartományi szervekkel kell egyeztetniük, emellett költségvetésükből anyagilag is támogatni tudják intézményeiket, amelyek számára ez jelentős forrást jelent a tartományi és az önkormányzati források mellett.”
,,A vajdaságban egy jól működő kulturális intézményhálózatot láttunk, ahol a kisebbségi jogok érdekérvényesítése példaértékűen valósul meg. Színház, könyvtár, múzeum, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, számtalan egyesület alkotja a kulturális élet színterét, ahol a többségi nemzet nem gátolja a magyar kezdeményezéseket, hanem partnerként, anyagilag is segíti ezeket az intézményeket, értékelve a kulturális sokszínűséget”– hangsúlyozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ Kulturális Főosztályának vezetője, majd hozzátette: a vajdasági kulturális élet folyamatos fejlődését szem előtt tartva, olyan erdélyi magyar kulturális stratégiát kell kidolgoznunk, amely kellő alkotási szabadságot és feltételeket biztosít, ugyanakkor olyan intézményhálózatra van szükség, amely fenntartja és fejleszti az erdélyi magyar kultúrát, legyen szó értékmegőrzésről vagy értékteremtésről.
A vajdasági úton résztvevő főtitkárhelyettesek a konzultációsorozat tanulságát abban látják, hogy a kulturális önrendelkezés számára megoldást az autonómia által biztosított adminisztratív hatáskörök birtoklása jelentheti – ez már az RMDSZ 2005-ben beterjesztett kisebbségi törvénytervezetében is megjelent, mint a kulturális autonómia intézményrendszere –, ugyanakkor elismerik, hogy egy másfél erdélyi megye területén élő, közel 250 ezer emberről van szó, ezért az általuk kiépített struktúra és a feladatvállalás tulajdonképpen egy-egy nagyobb magyarlakta erdélyi megye számára nyújthat közvetlen modellt.

Az RMDSZ-főtitkárság prioritásai: választások és társadalomszervezés
Az RMDSZ főtitkárságának 2014-es évi prioritásait az európai parlamenti- és az államelnöki választások, valamint a társadalomszervezés és szervezetépítés irányvonalai mentén megfogalmazott tevékenységek határozzák meg – közölte hétfőn Kovács Péter. A főtitkárt az RMDSZ sajtóirodája idézte.
A politikus szavai szerint a főtitkárság tevékenysége a nyitottságon és a folyamatos párbeszéden alapuló, a helyi elvárásokat és gondokat megoldó RMDSZ-t kell hogy erősítse az elkövetkező időszakban is.
Kovács Péter elmondta, a szervezetépítés legfontosabb eleme a magyar közösséggel kialakított közvetlen kapcsolat megszilárdítása, amely elvet – ahogyan az eddigiekben is – a jövőbeli főtitkársági programok megalkotásánál figyelembe kell venni. Tájékoztatása szerint a főtitkárság 2014-ben is előtérbe helyezi a szórványközösségeknek nyújtott támogatását, a Székelyföld–Szórvány Partnerség kiegészítéseként bővíti a romániai magyarok lakta régiók közötti tapasztalatcserét egy jól működő szórványmenedzser szolgálat működtetésével, valamint a helyi igényeknek megfelelő hiánypótló programokat bonyolít le.
,,2014-ben kiemelt fontosságot tulajdonítunk az erdélyi magyar kulturális stratégia megalkotásának, a nagyvárosi szórvány cselekvési tervének kidolgozásának és gyakorlatba ültetésének, valamint a magyar anyanyelvű romák társadalmi integrációjának elősegítésének, ugyanakkor az RMDSZ megújított oktatási programját kiegészítjük a helyi sajátosságokat tükröző regionális cselekvési tervekkel” – sorolta a a terveket Kovács Péter.
Hangsúlyozta, a főtitkárság továbbra is azon dolgozik, hogy közelebb hozza az önkormányzatokat a mindennapi szervezeti élethez, emellett nagy hangsúlyt fektet a humán erőforrás politikára, a civil és ifjúsági partnerekkel lebonyolított országos, megyei és helyi programokra.
maszol.ro,
maszol.ro/közlemény,