Jöhetnek a székely termékek
Máris le lehet adni az igényléseket a Székelyföldi márkanév igénylésére a Hargita megyei önkormányzat Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságán. A tanács az országos szabadalmi hivatal engedélyével ugyan a márkanevet már 2009. július elsejétől használhatja, ám a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Termék Egyesület bíróságon indított eljárást arra hivatkozva, hogy a hargitai önkormányzat eltulajdonította tőlük a márkanevet. A bukaresti törvényszék azonban a napokban elutasította a felperesek keresetét, így megalakulhat a márkanevet odaítélő bizottság.
Döntött a bíróság
A bukaresti törvényszék a sepsiszentgyörgyi Gazda Zoltán vezette Székelyföldi Termék Egyesület keresetét utasította el. A háromszéki szervezet arra hivatkozva indított eljárást, hogy a Hargita megyei önkormányzat eltulajdonította az egyesülettől a Székelyföldi márkanevet. A bukaresti törvényszék június 16-i, 1052. számú határozatával elutasította a felperesek – Gazda Zoltán, Ferencz Csaba, Erőss Magdolna Cecília, Tulit Attila és Nagy Pál – keresetét, amely a Székelyföldi kollektív márkanév megsemmisítésére irányult, és 1741 lej perköltség kifizetésére kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős. Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének elnöke azonban máris közölte, a pereskedéstől függetlenül a Székelyföldi márkanevet odaítélő bizottság működtetésében a sepsiszentgyörgyi egyesület részvételére is számítanak, fel is kérte őket, hogy vegyenek részt a minősítőtestület munkájában, hiszen a céljuk közös. „Bárkit, aki ezen a területen dolgozik, otthon van ebben a témakörben, partnernek tekintünk” – magyarázta a tanácselnök.
Kisrégiós minősítőtestületek
A helyi alapanyagokból, helyi emberek által előállított, minőségi termékekre lehet kérni a Székelyföldi márkanevet – tájékoztatta tegnap a Krónikát Borboly Csaba. A bizottság többoldalas szabályzat alapján ítéli oda a márkanév viselésének jogát. Olyan termelők igényelhetik a márkanevet, akik engedélyezett ipari típusú árukat állítanak elő, mint például az Ábel mustár, vagy hagyományos terméket, mint a szentkirályi juhtúró. Borboly Csaba szerint jelenleg a legfontosabb cél a vidéki gazdák és termelők piachoz juttatása, és ezáltal a székelyföldiek jólétének biztosítása. Mint részletezte, elsősorban a családi alapra helyezett kisvállalkozásokat támogatják, ezért a hargitai önkormányzat a márkanév használatát, a Székelyföld valamennyi olyan gazdájának ingyenesen rendelkezésére bocsátja, aki tradicionális termékeket állít elő, vagy szeretne forgalmazni.
Megtudtuk, két szinten igyekeznek népszerűsíteni a márkanevet, egyrészt a termelők körében – meggyőznék őket, hogy így sikerrel be lehet törni más piacokra –, másrészt a helyi fogyasztókat próbálnák rábírni, hogy a székely termékeket vásárolják. „Ha a Székelyföldön mindenki a hazai árut választja, már nem is jut az ország többi részébe vagy a külföldi piacra” – magyarázta Borboly. A tervek szerint a három székely megyében, sőt kistérségi szinten is minősítőtestületeket hoznak létre, a márkanévigénylőknek így nem kell majd Csíkszeredába utazniuk. Ezekre a testületekre a tanácselnök szerint azért is szükség van, mert a márkanevet viselő termékeket folyamatosan ellenőrizni kell, hogy tartsák a minőséget.
Gazda Zoltán vállalja az együttműködést
Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék Egyesület elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, kezdetektől nem volt híve a pereskedésnek, ám az egyesület vezető testülete így döntött. Gazda hangsúlyozta, egy szerény, alig megalakult egyesület kis eséllyel vehette fel a harcot Hargita Megyei Tanáccsal, olyan körülmények között, hogy az RMDSZ kormányon van. Az egyesület alapfokon veszített, és Gazda úgy véli, nincs is értelme a fellebbezésnek.
Azonban erről is a következő napokban összeülő vezetőtanácsnak kell határoznia. Gazda is fontosnak tartja ugyanakkor az együttműködést, hiszen elmondása szerint nem az a fontos, ki birtokolja a márkanevet, hanem hogy a székelyföldi gazdaság fellendüljön. „Tudatosítani kell a polgárságban, hogy ha az üzletben a jó minőségű székely terméket részesítik előnyben, nemcsak a Székelyföld gazdaságának, hanem saját maguknak is szolgálatot tesznek” – hangsúlyozta. Hozzátette: a felajánlott partnerségről tárgyalni fognak a hargitai önkormányzattal, mindenképp részt kívánnak venni a munkában, és örülnek, hogy ettől a másik fél sem zárkózik el.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Csalódott az erdélyi MPP, hogy Semjén Zsolt nem találkozott a párt vezetőségével
Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével - olvasható a párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. "Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" - olvasható a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" - vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Traian Basescu román államfőnek a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.
MTI

Érvényt szerezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés döntéseinek
A márciusban megtartott, második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) által elfogadott határozatok érvényesítéséről tárgyalt tegnap Sepsiszentgyörgyön a fórum ugyanakkor megválasztott vezetőtestülete, a Házbizottság.
Farkas Csaba elnök elmondta, döntöttek, az önkormányzatokhoz fordulnak, és kérik, fogadjanak el határozatot arról, melyek azok a tisztségek, melyek esetében kötelező a magyar nyelv ismerete. Az ősz folyamán szórólapokon, plakátokon népszerűsítik a SZÖN által elfogadott kezdeményezést a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételéről. Szintén a helyi tanácsoknak kellene határozatot elfogadniuk március 15. hivatalos helyi ünneppé nyilvánításáról, ehhez joguk van, és a település saját ünnepével közös határozatba foglalhatják a márciusa 15-i szabadnapot — véli a Házbizottság. Elképzelésük szerint minden székelyföldi önkormányzatnak csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez, és szeptember folyamán el kellene fogadniuk az erről szóló határozatokat. Az autonómiastatútum beterjesztésének támogatására aláírásgyűjtést kezdeményeznek, a több mint kétezer székelyföldi választott tisztségviselőnek kellene kézjegyével megerősítenie azt a dokumentumot, amellyel alátámasztva kérik a székelyföldi területi autonómia alapdokumentumának parlamenti jóváhagyását.
A Házbizottság csak remélni tudja, hogy a székelyföldi önkormányzatok nemzetiségi és politikai hovatartozástól függetlenül támogatják kezdeményezéseiket, belátják, hogy csatlakozniuk kell minden olyan elképzeléshez, amely a régió javát szolgálja.
Erdély.ma

Székelyföld mint „anyaország”
Egyesülettel, kulturális programokkal próbál hozzájárulni a Kovászna és Hargita megyei önkormányzat a szórványban élő magyarság megmaradásához, identitásuk megőrzéséhez, valamint létszámapadásuk megállításához.
„A székely megyék és a székelyföldi települések virágzó kapcsolatokat építettek ki magyarországi megyékkel és településekkel, miközben azt sem tudjuk, hogyan élnek a magyarok például Temes megyében” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a Krónika kérdésére, hogyan született az ötlet, hogy a Kovászna Megyei Tanáccsal közösen felkarolják a szórványmagyarokat, különböző programokat szervezzenek egyebek mellett Beszterce-Naszód, Szilágy, Temes vagy Hunyad megyében. Mint részletezte, a Székelyföldnek mint egy belső anyaországnak kell működnie a szórványban élő magyarság számára.
Borboly – mint elmondta – igazából azt szeretné, ha emberek közötti kapcsolatok jönnének létre, ha barátságok, illetve akár házasságok kötődnének a szórványban élő magyarok és a székelyek között. „Úgy lenne az igazi, ha egy idő után nem a megyei önkormányzat szervezne különféle programokat, hanem a települések, illetve főleg az itt élő emberek kezdenének járni egymáshoz látogatóba és szerveznének közös programokat” – hangoztatta Borboly, kifejtve, hogy megyei szinteken a művészetek, az oktatás, a közös történelem és a hagyományápolás terén igyekeznek kialakítani kapcsolatokat. Mint mondta, a Hargita Megyei Tanácsnál már idén pluszpontot ért a pályázatok elbírálásánál, ha egy civilszervezet vagy önkormányzat olyan programra kért támogatást, amelybe bevonta valamelyik, a szórványban élő magyar közösséget is.
„A magyarországi testvér-települési kapcsolatokat is át szeretnénk alakítani hármas alapokon nyugvóra” – magyarázta Borboly, aki azt szeretné, ha valamennyi székelyföldi településnek a számos magyarországi testvér-települési kapcsolat mellett a szórványvidéken élő magyarsággal jó viszonyt ápolna. Megtudtuk, legközelebb a július első szombatján sorra kerülő Ezer Székely Leány Napjára várják a szórványból érkező magyar lányokat a vidéküknek megfelelő népviseletben, illetve a szárhegyi művésztáborba is várnak a szórványból művészeket. Ezenkívül továbbra is mennek tánccsoportok többek közt Mezőségre, hogy az ottani magyaroknak megtanítsák a vidékükön gyűjtött táncokat. Ugyanakkor a hét végén a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse cseresznyefesztiváljának a szervezésébe is aktívan bekapcsolódott a Hargita megyei önkormányzat, illetve a megye kulturális központja. Megállítanák a magyarság apadását
Borbolyhoz hasonlóan látja a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is. A Krónika kérdésére elmondta, a székely–szórvány testvérkapcsolat legfontosabb hozadéka az lenne, ha sikerülne megállítani, vagy éppen megfordítani a szórványban élő magyarok riasztó fogyását. Mint részletezte, Hunyad megyében tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a magyarok száma, 1992-ben 36 ezren, 2002-ben már csak 25 ezren vallották magukat magyarnak. „A jövő esztendei népszámlálásra reméljük, a csökkenő tendencia megáll, néhány év után pedig megfordul” – fogalmazta meg a háromszéki elöljáró.
Mint emlékeztetett, tavaly Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és Winkler Gyula Hunyad megyei származású európai parlamenti képviselővel közösen kezdeményezték a Székelyföld–szórvány partnerséget, hogy az erdélyi magyar közösségen belül erősítsék a szolidaritást. Idén februárban írták alá a Kovászna–Hunyad-testvérmegyei szerződést. „Sokan kételkedtek az együttműködés sikerében, de azt néhány hónap alatt sikerült valós tartalommal megtölteni” – szögezte le Tamás Sándor. Mint tájékoztatott, a projektre a megyei önkormányzat idén 50 ezer lejt különített el, de valójában ennek kétszeresét fordítják a szórványban beütemezett programokra.
Egyesület a szórványért
Nemes Előd, az önkormányzat munkatársa, a program felelőse a Krónikának elmondta, legutóbb a Hunyad megyei magyar napokon vettek részt a háromszékiek, olyan falvakba jutott el például a gyereknéptánc-együttes, ahol már csupán néhány tucat magyar él, és ahol emberemlékezet óta nem volt magyar előadás. A nyáron közös táborok zajlanak, összesen hat székely–szórvány táborozásra kerül sor. Ugyanakkor megtudtuk, bejegyezték a székely–szórvány kapcsolatoknak alárendelt Kun Kocsárd Egyesületet.
Az egyesület bejegyzéséről a bírósági végzést a napokban kapták kézhez az alapítók, a civil szervezet egy hónapon belül működőképes lehet, ezalatt kiváltják a számlatömböt, megrendelik a pecsétet. Kun Kocsárd Hunyad vármegyei főispánról, EMKE- és iskolaalapító grófról elnevezett egyesület a Háromszék–Hunyad megyei kapcsolatokat fogja szervezni, erősíteni, pályázatokkal finanszírozást szerez a közös programokra, rendezvényekre. Ez a civil szervezet lesz a biztosítéka annak, hogy a székely–szórvány együttműködés ne függjön a politikumtól. Nemes Előd elmondta, reményeik szerint jövőre Szeben megyével is sikerül kialakítani testvérkapcsolatokat. Kitekintő/Krónika
Krónika (Kolozsvár); Erdély.ma

A szórványok szórványa
Június 26-a az abrudbányai magyar közösség napja. Még élnek itt magyarok? – tenné fel a kérdést, aki keveset tud, vagy keveset hallott a szórvány szórványáról, a Nyugati-Érchegységben található, egykor virágzó bányavárosról. Élnek itt még magyarok. Olyanok, akik ragaszkodnak hagyományaikhoz, nyelvükhöz, s akik büszkén vallják magukat magyarnak, akik egyesületet hoztak létre azért, hogy szervezett keretek között tehessenek a beolvadás ellen, a megmaradásért, a továbblépésért.
Kétszer jött a veszedelem
"1784. esztendőben 9bernek 3dik napján jöve a hír Abrud Bányára, hogy edj Horja nevezetű oláh pap vezérlése alatt igen teméntelen nép pusztittya, öli a nemességet … felmentek Topánfalvára, ottan a Magyarságot el pusztitották, a házokat mind el rontották, vagyonokat elhordták. Másnap Abrudbánya felett a Verespatak felé való hegyet mint a felleg el borította, kiáltván, megöllyük mind edj lábig a magyarokat. A református templomba bémenvén, az orgonát porrá verték, a pap feje felett való koronát el rontották, oda le tett véghetetlen kincset el vitték, aki oda recipialtak volt magokat, sullyok bottal a templom közepén mind főbe verték. Ezen pusztittásban akik megöltettek, harangszó nélkül edj gödörbe lehányattak" – ezt írta Szabó Pál református lelkész az első veszedelmről. A második 1849 májusában volt, amikor két és félezer védtelen magyar esett a borzalmas mészárlások áldozatául. A templomokat felégették, a házakat kifosztották. Ezekre a traumákra ma is emlékeznek.
Aztán jött a következő veszedelem, a kommunizmus, amely bár működtette a kenyeret adó bányákat, a nemzetiségeket beolvasztó eszközök minden formáját alkalmazta.
Együttműködve van jövőnk
Mindezeket túléve, az abrudbányai magyarok, körülbelül nyolcvanan, próbálnak helytállni a hétköznapok sűrűjében.
– Úgy jönnek ide a magyarországiak, mint a rezervátumba. Megvallom, nem tetszik ez nekünk. Eléneklik a magyar himnuszt, aztán a székely himnuszt, filmezik az egészet, otthon mutogatják, hogy Abrudbányán találtak még magyarokat. Őszintén mondom, nem erre van szükségünk, hanem arra, hogy segítsenek, tanácsokkal lássanak el, felhívják ránk a figyelmet, hiszen akkor létezünk igazán, ha tudnak rólunk. Azért hoztuk létre az egyesületünket is. Egyet meg kell érteni: nekünk jóban kell lenni a többségi románsággal, nekünk csak velük együttműködve lehet továbblépni. Ezért döntöttünk úgy, hogy megszervezzük az abrudbányai magyar közösség napját, melynek célja a város interkulturális viszonyainak ápolása, hagyományaink kölcsönös tisztelete, a példás együttélés fontossága – mondta Kopenetz Loránd, az egyesület elnöke, a település gyógyszerésze.
Felújították a református templomot
Az Apafi Mihály fejedelem által 1672-ben adományozott tanulmányi ház után a református templomot is felújítják, amelynek elődjét feltehetően 1625-ben építették. Erre azért kerülhetett sor, mert a templom körül több üzlethelyiség van, s a bérleti díjakból származó összegekből állni tudták a költségeket – mondta Gábor Ferenc református lelkész, aki küküllőszéplaki születésű, s azért választotta az 50 lelkes abrudbányai gyülekezetet, mert felesége enyedi, s így idővel esélye lehet Fehér megyén belül Enyed környékére kerülni. Ottjártunkkor a padlózaton dolgoztak, a falak már frissen meszelve fehéren álltak. A restaurálás szakszerűen folyt, csak természetes anyagot használtak, hogy ne nedvesedjen a fal. A közösségi napnak a templom ad otthont, 11.30 órától itt tartják az istentiszteletet. A város épített örökségéről Kiss Loránd restaurátor és Berindei ortodox lelkész tart előadást. Ugyanitt orgonakoncert lesz, Suteu Ruth előadásában.
Fák nőttek ki az unitárius templom omladozó falából
Nem messze a reformátustól a katolikus templom áll, ide Lukács Róbert beszolgáló plébános jár misét tartani. Ünnepekkor többen vannak a templomban. – Még a román ortodoxok is betérnek, és pénzt tesznek a Szent Antal-perselybe. Nemrégiben, a meszelés alatt évszázados freskókat fedeztek fel, ezeket restaurálni kellene – mondta Kopenetz Loránd, aki szívesen kalauzolt végig a katolikus templomon is. A katolikus templommal szemben erősen romos állapotban áll még az unitáriusok egykori barokk hajléka. A katolikus templom a XIII. században épült, az unitáriuson 1796-os feljegyzés áll. Tetején karvastagságú fák nőttek ki. Siralmas, ahogy kinyílik az ajtó, a tiszta kék eget látni. A verespataki bányaterv tulajdonosa, az RM Gold Corporation segített abban, hogy a beszakadt mennyezetet, a többkamionnyi gerendát és gazt elhordják, s ők ajánlottak anyagi támogatást a templom helyreállítására. Ha az épületet sikerül megmenteni, itt fog működni a magyar kulturális központ.
– Magyar vagyok, nem tudok magyarul, de szeretnék megtanulni – mondta Szőcs Attila, akit nagymamája és ügyvéd édesapja tanított gyerekkorában magyarul. – A feleségem román, a kislányom már egy szót sem beszél magyarul. Szeretném, ha jönne valaki, aki magyarórát tartana nekünk – folytatta. A lelkész, a gyógyszerész gyerekei is román óvodában, iskolában tanulnak, ők is igénylik a magyar nyelvű oktatást. Erre kell majd megoldást találni, ezt szeretnénk kivitelezni minél előbb – mondták az abrudbányaiak.
Erre kellene odafigyelniük az érdekképviseletet felvállalóknak.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Telekonferencia a szakoktatásról
A szaknyelvhasználat dilemmái a határon túli magyar nyelvű szakképzésben – e témával tartottak kedden tanácskozást két ország négy városának képviselői Schindler Rózsa, a Székesfehérvári Képző Központ igazgatójának vezetésével. Érdekessége, hogy a három helyszínről videokonferencia során hangzottak el az előadások, a vendéglátó pedig a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara volt.
A tanácskozásra a TÁMOP európai uniós pályázati program keretében került sor, amely kidolgozta az 5-LET-et, pontosabban az öt lehetőséget arra, hogy miképpen lehet a magyarországi szakmai felnőttoktatás tapasztalatait átadni a határon túli három megye magyar nyelven oktató intézményei számára – hangzott el Petróczy Ferenc programvezető előadásában. A projekt keretében romániai szakemberek és diákok vettek részt magyarországi képzésen. A téma a felnőttképzés módszertana, a modern technológiák bemutatása, a foglalkozási rehabilitáció, a pályaalkalmasság, pályaválasztás felmérésének módszertana volt. A projekt jelentős megvalósítása az a háromnyelvű szakszótár, amelyet a szakoktatásban dolgozó kollégák hozzájárulásával a marosvásárhelyi Pedagógusok Házának szakemberei készítettek el, s amelynek használatát Gál Péter informatikus mutatta be.
A www.ccdmures.ro/dictionary honlapon négy szakterület, a gépgyártás, az elektronika, a faipar, az üzleti és gazdasági élet valamint az oktatás módszertanának szakszavai, kifejezései kereshetők ki román, magyar és angol nyelven, s a magyarázatok mellett képek és animációk is láthatók. A felületet bárki használhatja, és az e területen működő pedagógusok ezentúl nem mondhatják, hogy nincs honnan dokumentálódni a magyar szakszavakat illetően. A szótárat a jövőben bővíteni is lehet, de ezt csak azok tehetik, akik erre jogosultak – egészítette ki a Gál Péter által elmondottakat Kálmán Ferenc, a Pedagógusok Házának metodistája.
A tanácskozáson dr. Dávid László rektor mutatta be a Sapientia egyetemet és fogalmazta meg a hallgatók felzárkóztatásának fontosságát a minőségi oktatás érdekében, valamint a középiskolákkal való kapcsolat építését. Fontos lenne a magyar nyelvű egyetemi oktatás állami támogatásának a kiterjesztése – hangzott el Szép Sándor, a csíkszeredai Sapientia EMTE dékánjának az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásról szóló előadásában. Kerestély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő a magyar nyelvű szakképzés helyzetét ismertetve jelentette ki, hogy anyanyelven lehet elsajátítani azt a versenyképes szaktudást, amely a munkaerőpiacon érvényesíthető. Csakhogy nem minden esetben megfelelő e téren az oktatók felkészültsége, sokan maguk is románul tanulták a szakmát, az iskolák, a szakmai laboratóriumok felszerelése pedig hiányos, nincsenek tankönyvek nemcsak magyar, helyenként román nyelven sem. Vannak gondok a pályaorientáció terén, nehéz követni a munkahelypiac változásait, s a felnőttképzés sem történik mindig anyanyelven, fogalmazták meg a további előadók a kifogásokat, hiányosságokat.
Jó hír viszont, hogy az idéntől kreditpont jár a Bolyai Nyári Akadémián való részvételért – hangzott el Siklódi-Burus Botondnak a tanártovábbképzés lehetőségeiről szóló előadásában.
A Kovászna és Hargita megyei szakképzési hálózat bemutatása kapcsán a résztvevők elgondolkozhattak azon, hogy Maros megyében milyen hiányosságai vannak a szakoktatásnak, és hány népszerű szakon nem működik magyar tannyelvű osztály.
A délután során a résztvevők az anyanyelvi oktatást a diákok szemszögéből vizsgálták, a segédeszközökkel való tapasztalatokról, az internet használatáról és a tanártovábbképzés igényeiről mondták el véleményüket.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Református Kántor-Tanítóképző Intézet Marosvásárhely Felvételi tájékoztató 2010
A Károli Gáspár Református Egyetem marosvásárhelyi kihelyezett tagozata az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen a 2010/2011-es tanévben a következő szakokat indítja:
1. Nappali tagozaton
– Tanító–óvodapedagógus szak. 20 tandíjmentes hely. A képzés időtartama 3 év, amelyet egy gyakornoki év követ. Az alapképzés mellett lehetőség van iskolai ének–zene műveltségterületi és egyházi, kántor–énekvezéri szakosodásra (református, római katolikus, evangélikus, unitárius felekezet).
2. Levelező tagozaton
– Tanító–óvodapedagógus szak. 20 költségtérítéses hely. Erre a szakra különösen a középfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező, valamint szakképzettség nélkül oktató pedagógusok jelentkezését várják. A képzés időtartama 3 és fél év, kéthetenként sorra kerülő hétvégi konzultációkkal.
– Egyházi zene (kántor) szak. 10 költségtérítéses hely. Ez a szak a szakképesítés nélkül kántorizáló vagy egyházzenésznek készülő jelentkezőket várja. A hallgatók képesítést nyernek református kántori szolgálatra és általános iskolában az ének–zene oktatására.
A beiratkozás és a felvételi időpontja:
Előiratkozás: 2010. július 3-ig.
Tényleges beiratkozás: 2010. július 5–10.
Az alkalmassági vizsga ideje: 2010. július 12.
Az alkalmassági vizsga tematikája nappali tagozaton: beszéd- és kifejezőkészség, ének–zenei alkalmasság. A levelező tagozat tanító-óvodapedagógus szakán magyar és román nyelvteszt, az egyházi zene szakon egyházi elbeszélgetés és zenei alkalmasság.
Bővebb információ a tanintézménytől kapható:
Kántor–Tanítóképző Intézet; Institutul Superior de Cantori si Învatatori
Levélcím: 540043 Târgu Mures, str. Revolutiei nr. 6. telefonszám/fax: 0265/215-278 email cím: kantortanito@gmail.com, honlap: www.ktkf.ro
Népújság (Marosvásárhely)

„Hat még a propaganda” - interjú Tőkés Lászlóval, az EP újonnan megválasztott alelnöke
A nyugati baloldal ma is fogékony a posztkommunista propagandára – véli Tőkés László, az Európai Parlament újonnan megválasztott alelnöke. A Krónikának adott interjúban elmondta, ennek tulajdonítható, hogy személyével kapcsolatban a román lobbi szinte a teljes szocialista frakciót meggyőzte. Úgy vélte, ennek ellenére, az újonnan csatlakozott országok lassan a helyükre kerülnek az Unióban.
– Az Európai Parlament honlapján megnézhető az ön alelnökké választásának a filmje. Az látható, hogy először közfelkiáltással akarták megválasztatni, aztán Corneliu Vadim Tudor felszólalása után elektronikus szavazást hirdettek, de ez hosszasan elhúzódott, a képviselők nem tudták, hogyan kell szavazni. Mi történt?
– Az elnökség a gyakorlatnak megfelelően arra készült, hogy közfelkiáltással választanak meg, hiszen a megüresedett tisztségre a parlamenti egyezség szerint a néppárt állíthatott jelöltet, és én voltam az egyedüli jelölt. Nem voltak felkészülve arra, hogy Corneliu Vadim Tudor él az ellenvetés jogával, ami egy másik procedúra alkalmazását vonja maga után. Az elnökség nem tudta, hogy a procedúra szerint ilyen esetekben csak a támogató szavazatokat kell összeszámolni. Ezek száma pedig magasabb kell hogy legyen 186-nál, a legkevesebb szavazattal megválasztott alelnök szavazatai számánál. Én végül 334 szavazatot kaptam.
– A román lobbi arra építette az ellenkampányát, hogy ön megkérdőjelezi az európai határok rendszerét. Mennyire fogékonyak az EP képviselői ma az efféle érvekre?
– Ijesztő mértékű a félrevezetési potenciál. Adrian Severinék szinte teljes egészében meg tudták nyerni maguknak a szocialista frakciót, pedig Tabajdi Csaba és a magyar szocialista képviselők is mindent megtettek, hogy jobb belátásra bírják kollégáikat. Elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől nagyon szomorú, hogy az igazinak tekintett nyugati baloldal adott esetben mennyire foglya lehet a posztkommunista baloldali propagandának. A megválasztásomat megelőző este Joseph Daul néppárti frakcióelnök egyeztetett Martin Schulz szocialista frakcióelnökkel, aki azt helyezte kilátásba, hogy a szocialisták is ellenvetéssel élnek, ha nem jelentem ki, hogy Románia határviszonyait sérthetetlennek tartom. Én ezt elutasítottam, mert úgy véltem, az ártatlanság vélelme engem is megillet. A vádlóknak kell bizonyítaniuk a vélt bűneimet, nem pedig nekem, hogy ártatlan vagyok.
– Jerzy Buzek házelnök többnyire lengyelül vezette az ülést, ön viszont angolul szólalt fel a szavazás előtt. Van üzenete annak, hogy ki milyen nyelven szól az EP-ben?
– Én általában magyarul szólalok fel, de esetenként románul és angolul is, ahogy a helyzet megkívánja. Adódhatnak egyébként nézeteltérések abból, ha nem a világnyelvek valamelyikén beszél az ember. Vadim Tudor például levette a fülhallgatóját, és nem értette meg, hogy a lengyelül beszélő Jerzy Buzek megvonta tőle a szót, amiért eltért a napirendtől.
– Milyen nyelven fogja majd vezetni az EP üléseit?
– Kedden választottak meg, és szerdán már vezettem is az esti ülést, akkor is váltogattam a nyelveket, a románoknak románul adtam szót, a magyaroknak magyarul.
– Találkozott-e a román néppártiakkal megválasztása óta?
– Még aznap este bementem a román néppárti csoport ülésére, ahol Theodor Stolojan azon melegében gratulált a tisztséghez. Én megköszöntem a támogatást.
– Szóba került, hogy másfél éve ők akadályozták meg a néppárti frakciótagságát?
– Nem akarnak szembesülni ezzel. Úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna.
– Az Antena 3 tévé nemrég bemutatott egy statisztikát, amely szerint az RMDSZ három képviselője közül Winkler Gyula rendszerint a román néppárti csoport álláspontját támogatja szavazatával, ön és Sógor Csaba pedig a magyar néppártiakét. Van egyáltalán egyeztetés az RMDSZ képviselői között a szavazások előtt?
– Én mindig kapok egy néppárti szavazólistát és egy magyar néppárti szavazólistát. Általában minimális az eltérés a kettő között.
– És Winkler Gyula nem kapja meg ugyanezeket a listákat?
– De megkapja ő is. Ő ezek szerint kap egy román szavazólistát is. Engem eddig ilyen listával nem kerestek.
– 2011 első fél évében is EP-alelnök lesz, amikor Magyarország tölti majd be az EU soros elnökségét. Számítanak önre valamiben Orbán Viktorék?
– Páratlan lehetőség kínálkozik most arra, hogy egy irányba haladjunk a magyar kormánnyal, ami azért előrelépés, mert a Gyurcsány-érában két irányba húztuk a szekeret. A mostani helyzetre konkrét terveket kell kidolgozni, például kisebbségpolitikai szempontból. Olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Utóbbin a 14 magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását értem.
– Érezheti-e valamilyen hasznát a romániai magyar közösség annak, hogy Tőkés László az EP alelnöke?
– Nagyon kedvező üzenete van annak, hogy a volt kommunista Lengyelországból származik az Európai Parlament elnöke. Ha van egy romániai kisebbségi alelnöke is, ez azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozottak is a helyükre kerülnek, és a tekintélyes tisztségeik által megnövekszik a mozgásterük. Ha jól végzem a munkámat, ennek az iránynak leszek az egyik úttörője.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Már csak ősszel lesz Törzsasztal – Évadzáró Balla Zsófiával
A Várad folyóirat Törzsasztal című rendezvénysorozata keretében jobbára magyarországi, ritkábban nyugaton vagy Erdélyben élő írók, költők látogatnak el Nagyváradra, minden esetben az innen Budapestre származott Kőrösi P. József költő, író, könyvkiadó meghívására és közreműködésével. Általában ő maga hozza el autójával a magyar fővárosból a vendégeket, akik többnyire egy bizonyos irodalmi-szellemi körhöz tartoznak, s azon belül a balliberálisnak mondott Szépírók Társaságához. (A Szépírók Társasága 1997-ben jött létre. A tagság nagy része az Magyar Írószövetségből kivált írók közül került ki. A változás nagy viharokat váltott ki, mert az új társaság az addigi gyakorlattól eltérő működést vállalt fel, elhatárolta magát a nép- és nemzetszolgálattól, urbánus és internacionalista diskurzussal tüntetett a politikai jobboldallal szimpatizáló pályatársak ellen.) A „törzsasztalhoz” invitáltak nagy része ugyanakkor kiadói-üzleti szempontból is közel áll Kőrösihez, a váradi író-olvasó találkozókat a szerzők és műveik népszerűsítése is motiválja, amiben aligha találni kivetnivalót. Az más kérdés, hogy az elmúlt években többen is felvetették (inkább csak suttogva, mint nyíltan), hogy a Bihar Megyei Tanács, az RMDSZ Communitas Alapítványa és a Szülőföld Alap által támogatott, közpénzen fenntartott Várad kulturális folyóirat miért csak egy bizonyos, politikailag is determinált körhöz tartozó vagy sorolható írókat lát vendégül és népszerűsít. Ennek az ellenérzésig fajuló kérdésfelvetésnek volt kicsúcsosodása tavaly a botrányos, köpködéssel kísért Demszky-ügy, amikor a Törzsasztalhoz íróként invitálták meg a politikusként igen-igen népszerűtlen budapesti főpolgármestert.
A 2009-2010-es évadban ilyesmire már nem került sor, igaz, az idén már egyre kevesebb érdeklődőt vonzottak a Törzsasztal-rendezvények. Olyannyira, hogy az évadzáró eseményre érkezett irodalombarátok bővel elfértek pénteken a Várad egyszobányi Nagyvásártéri szerkesztőségében is. Bár korábban egy vajdasági írónőt harangoztak be vendégként, objektív okokból végül Balla Zsófia vállalta a találkozót, aki szülővárosába, Kolozsvárra utaztában tudott időt szakítani a Körös-parti fellépésre. A házigazda Szűcs László főszerkesztő előbb a Várad legfrissebb, idei 4. számáról ejtett néhány szót, majd Kőrösi P. József köszönt meg a költőnőnek a „beugrást”. Akiről aznap este az is kiderült, hogy nemcsak verseket ír, hanem más, főleg színházi és rádiós műfajokban is otthonosan mozog. Emlékezetes társszerzője volt Bodor Ádám A börtön szaga című könyvének, az író ebben neki vallott életéről. Balla Zsófia viszont pénteken saját életéről, pályafutásáról és munkásságáról vallott szeretetteljes közvetlenséggel és szerénységgel, de kellő önérzettel is ugyanakkor. Nem kerülte meg a választ arra a kérdésre sem, hogy noha már Erdélyben is sikeres költőnek számított, mégis miért telepedett ki, már a rendszerváltás után. Döntésének előzményeiről szólva beszélt a szegény kolozsvári zsidó családban töltött gyermekéveiről, meggyőződéses kommunista (eleinte illegalista, majd sztálinista) szüleiről, akiket a nácik deportáltak, majd a lágerekből hazatérve a saját elvtársaik is meghurcoltak, s miután csalódtak a rezsimben, a rendszerellenesség vádját is „kiérdemelték”. Zsófia korán félárva maradt (tízévesen vesztette le apját, Balla Károlyt, aki maga is író volt), de szerencsére sikerült továbbtanulnia, zenei képzettségével éveken át volt rádiós szerkesztő a kincses városban, majd riportere az Előrének. Újságíróként és irodalmárként sok szállal kötődött Biharhoz, Váradhoz és Szalontához, erről is mesélt, közismert személyiségekhez fűződő barátságáról nemkülönben. Kéttucatnál is több önálló kötetéről kevesebb szó esett, de a két legutóbbiból (A harmadik történet, 2002, A nyár barlangja, 2010) fel is olvasott több, különböző hangulatú és üzenetű verset. A közel kétórás nyilvános interjú végén a Budapesten élő Balla Zsófia a szabadúszó író helyzetéről és megbecsültségéről, a magyarországi szellemi életben kialakult válaszfalról (művészet és boldogulás között), a díjakról és ösztöndíjakról, az irodalmi karrierizmusról és Arany János mesejátékának adaptálásáról is beszélt, majd dedikálta is könyveit. Amelyekből néhány még kapható talán a Libris Antica könyvesboltban, a Garasos híd mellett.
D. L.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Markó: a bürokrácia visszaszorítása nélkül hiábavaló a nyugdíjcsökkentés
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormánynak mihamarabb és minél határozottabb módon végre kell hajtania az államigazgatás, az állami intézmények reformját, és csökkentenie kell ezek költségeit, az állami bürokrácia visszaszorítása nélkül ugyanis teljesen hiábavalóak lesznek a fizetések és nyugdíjak csökkentését célzó intézkedések - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén.
A szövetségi elnök közölte: az RMDSZ a hétvégi SZKT-n fogadja el azt a gazdaságösztönző intézkedés-csomagot, amely a többek között a kis- és közepes vállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését, és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többlet-adóztatását irányozza elő.
Markó Béla leszögezte: a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz tényleges hatása, ha eközben végbemegy az államreform és határozott gazdaságösztönző intézkedések is születnek. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett: ez annál is inkább sürgős, mivel a fizetés- és nyugdíjcsökkentésre vonatkozó döntés ideiglenes, és december 31-ig szól, az RMDSZ pedig határozottan elutasítja a megszorítások érvényességi idejének esetleges meghosszabbítását. "Az elmúlt időszakban többféle értelmezése is hallható volt ezeknek az intézkedéseknek. A mi álláspontunk azonban egyértelmű: az RMDSZ nem hajlandó elfogadni a lakosság, és főleg a szegényebb társadalmi rétegek újabb anyagi áldozatvállalására vonatkozó elképzeléseket" – szögezte le.
A miniszterelnök-helyettes közölte: a napokban véglegesítik a Szövetség gazdaságösztönző javaslatcsomagját, amelyet a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadnak majd el, és amelyről ezt követően az RMDSZ mihamarabb egyeztetni kíván a kormányzati partnereivel.
Markó Béla ugyanakkor bírálta a PD-L egyes minisztereit is, akik elmondása szerint a válságos helyzet dacára is halogatják a szükséges intézkedések végrehajtását. "Többen azt próbálják elmagyarázni, miért nem lehetséges az átszervezés, a költségcsökkentés, miért nem valósítható meg a decentralizáció. Ez történt az elmúlt 20 évben is, és azt kell mondanom, hogy az RMDSZ nem kíván részt venni egy ilyen halogató, időhúzó politikában" - figyelmeztetett Markó Béla.
A szövetségi elnök elégedetlenségének adott hangot az oktatási törvény elfogadásának késlekedése miatt is. Mint mondta, a parlamenti szakbizottságok túlságosan is elhúzták a tervezet vitáját, és csökken az esélye annak, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban el lehessen fogadtatni a jogszabályt, holott alapvetően fontos lenne, hogy akárcsak az egészségügyben, az oktatás terén is végbemenjen a várt decentralizáció. Ez annál is inkább fájó, hogy ez nem csupán egy-két hónapos, hanem legalább egy éves csúszást eredményezne a törvény alkalmazásában – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Ennek kapcsán bírálta az ellenzéki pártokat is, amelyek álláspontja szerint hátráltatják a decentralizációs folyamatot, annak ellenére, hogy van közöttük olyan párt is, amely nemrég még teljes mellszélességgel támogatta ezt. (rmdsz-tájékoztató)
Transindex.ro

Tervezni könnyű
Élő embernek látszott kedden estefelé egy televíziós vitaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Beszélt, néha még mosolygott is, bírálta kormánya lassúságát, elismerte, hogy a megszorító intézkedések parlamenti megszavazása elidegenítette választóik nagy részét, igaz, elengedhetetlenségükről majdnem ugyanazt a verset mondta fel, mint bármely demokrata liberális politikus: más lehetősége nem volt a kormánynak a nagy költségvetési hiány kiegyenlítésére. Újra bejelentette, amit hetek óta hajtogatnak a szövetség emberei: ha december 31-én nem kapják vissza a nyugdíjasok jelenlegi járadékaikat, kilépnek a kormányból. Az azért kellemetlen volt, hogy a miniszterek pillanatnyi intézkedéseiről, például Adriean Videanu ama bejelentéséről, hogy ősztől a központi fűtésre szoruló városlakók a jelenlegi költségek kétszeresét fogják fizetni, semmit nem tudott, mi több, cáfolni igyekezett azt, de ma már senki számára nem titok, hogy a miniszterek egy része öntörvényű, nem nagyon akaródzik nekik végrehajtani az átszervezést és költségcsökkentést, a tervezett közigazgatási és államreformot. A miniszterelnök-helyettes és RMDSZ-elnök úgy érzi, a magyarok jelenléte a kormányban hasznos és eredményes volt. Innen, lentről másképp látszik, ám megeshet, hogy a kis lépések politikájához szokott szövetségnek nem túl nagyok az igényei.
De szép és merész terveik vannak, a szombati SZKT-n például gazdaságösztönző intézkedéscsomagot fogadnak el, amely többek között a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többletadóztatását irányozza elő. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, erről beszélnek naphosszat a demokrata liberális képviselők is, a baj nem az elképzelésekkel, hanem azok kivitelezésével van. A tanügyi törvény körüli huzavona is élő bizonyíték erre.
Egy szó, mint száz, Markó bírta a csatát a nem túl barátságos újságírókkal, szinte dacosan jelentette ki, hogy kitartanak egyfajta, inkább kulturális, gazdasági, mint politikai területiautonómia-igény mellett.
Sajnos, választóikban mégis az a kép rögzült, amikor a parlamentben a szövetség szenátorai és képviselői szótlanul és jobb ügyhöz méltó fegyelemmel megszavazták a fizetések és nyugdíjak csökkentését.
Simó Erzsébet, Háromszék
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felvidéki szólamok Erdélyben – Hogyan tovább etnopolitika?
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) veresége, valamint a transzetnikus, Híd-Most nevű, magyar–szlovák párt sikere a szlovákiai választásokon bizonyos reflexiókra kötelez bennünket, akik az etnopolitika porondján fejtjük ki tevékenységünket, és sokszor a rutin megszokott bűvkörébe esünk.
Sokfélét mondtak és írtak az MKP választási fiaskóját kiváltó okokról, és általában – ahogyan ez megszokott a politika és sokszor a publicisztika világában is – a vélemények az ideológiai és aktuálpolitikai törésvonalak mentén fogalmazódtak meg. Az egész kérdéskört meglehetősen szubjektív lepel borítja. Az esemény óta eltelt idő rövidsége miatt a mélyebb, tárgyilagosabb és empirikus elemzésekre még várnunk kell.
Első látásra úgy tűnik, hogy a kizárólag védekező álláspontú, igencsak az anyaországra tekintgető, etnikai alapú politikai üzenet talajt vesztett a felvidéki magyarok körében, még egy olyan miliőben is, amely nem éppen a különböző nemzetiségek közötti toleranciáról vált híressé az utóbbi időben. Ficoék primitív, magyarellenes nacionalizmusa – különösen a választási kampány során – komoly feszültséget keltett Szlovákia határain kívül és belül. Ennek ellenére az MKP által előtérbe állított, történelmi elemeket tartalmazó, szimbolikus politizálás nem hozta meg a várt eredményt.
A jelentős különbségek dacára, a felvidéki példa elgondolkodtató kell, hogy legyen a romániai magyar politikum számára is, annál is inkább, mert a hazai magyar politikai üzenet egységes jellege és koherenciája elé meglehetősen komoly akadályokat gördít az a tény, hogy teljesen más élethelyzet van a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban. Az évek során, ha arányaiban nem is, de abszolút számokban jelentősen csökkent az itthoni magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok száma. Ennek összetett okai vannak, és nem teljesen világos, hogy melyik járult nagyobb mértékben hozzá a szavazatszám csökkenéshez. Közhelyszámba megy, hogy létezik egy általános apátia a választók részéről a politikummal szemben, és ez magyar berkekben is megnyilvánul, de ezen túlmenően, nyitott kérdés az, hogy például Kolozsváron és a megyében mi is volt az igazán hangsúlyos oka a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elszenvedett szavazatszám-csökkenésnek. A markáns és határozott kiállás, valamint a közbeszéd tematizálásának hiánya bizonyos etnikai kérdések kapcsán, vagy egyszerűen, egy heterogén, kozmopolita interetnikus közegben, főleg egy olyan kulturális és gazdasági központban, mint Kolozsvár, a magyar választók egy jelentős hányada már nem az etnikai határvonalak mentén fejezi ki politikai szimpátiáit. Egy biztos, az etnopolitika terén már rég nem elegendő az, hogy valaki „jó magyar legyen”.
A magyar politikai erőtér tekintetében jelentős különbségek és hasonlóságok vannak Szlovákia és Románia között. Mindkét országban több magyar politikai alakulat létezik. Amíg Szlovákiában mind a Híd, mind az MKP teljes körű politikai tevékenységet folytat, teljes értékű szereplőként lépnek fel a politikai életben és meg is méretkeznek a választásokon, nálunk ez egy kicsit másképpen alakult ki. Kimondottan politikai tevékenységet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) végez, ami magába foglalja a választásokon való részvételt is, még akkor is, ha az MPP esetében ez csak az önkormányzati választást jelenti. A másik politikai aktor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), kvázi-politikai alakulat, civil-politikai szerveződésként definiálja önmagát, ugyan jelen van a politikai életben, hangsúlyos politikai kérdésekben véleményeket fejt ki, kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyarországi kormánypárttal, viszont eddig nem vett részt a választásokon. A romániai magyar politikai élet érdekessége és sajátossága, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – amely funkcionálisan egy politikai egyeztető grémium szerepét tölti be – az RMDSZ mellé csak az EMNT került be – amely csak félig-meddig politizál – és az MPP kimaradt. Ezt a tényt a gyakorlati pragmatizmusra lehet visszavezetni, amely egy, a mindkét fél számara előnyös politikai egyezségben öltött testet. Az RMDSZ-nek számolni kellett az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak relatív, személyes népszerűségével, ugyanakkor Tőkésnek is kapóra jött a kiegyezés, mert így biztosra vált az Európai Parlamentbe való bejutása 2009-ben.
Az elmúlt években, Felvidéken és Erdélyben is, a politika fő áramvonalába tartozó magyar politikai alakulatoknak, az MKP-nek és az RMDSZ-nek is voltak kihívói, viszont ezek teljesen ellentétes irányból érkeztek. Szlovákiában a Híd-Most úgy gondolta, hogy az a kisebbségi politizálási modell, amit az MKP képviselt, amely az együttműködést a szlovákokkal kizárólag a közös kormánykoalíciókban határozta meg, nem tudja megfelelően kezelni a szlovák–magyar viszonyt, és ennél többre és másra van szükség, nevezetesen egy közös magyar–szlovák pártra. Amennyiben ideológiai kategóriákra oszthatjuk a kisebbségi politizálást, elmondhatjuk, hogy Felvidéken a kihívás liberális irányból érkezett, és felülkerekedett az MKP-n. Más kérdés, hogy ez a közös pártmodell mennyire lesz sikeres a kisebbségi kérdések orvoslásában. A jövő majd eldönti.
Ezzel ellentétben, Erdélyben az RMDSZ politikai ellenzéke, az EMNT és az MPP „jobbról” akart előzni, kritizálták az érdekvédelmi szervezet kormányzati szerepvállalását, a magyar érdekek érvényesítését teljesen konfrontatív módon képzelték el, a teljes ellenzékiség felvállalásával. Diskurzusukat majdnem kizárólag az autonómia és az önálló állami magyar egyetem köré építették fel, bizonyos szimbolikus történelmi elemekkel fűszerezve ezt, amely meglehetősen behatárolta a politikai mozgásteret.
Természetesen a szlovákiai politikai folyamatokat és a jelen helyzetet nem lehet mechanikusan átültetni erdélyi környezetbe, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a romániai magyar politikai retorika beszűkülése növeli-e az etnopolitika esélyeit a politikai színtéren, vagy ellenkezőleg – figyelembe véve a gazdasági válság és a megszorító intézkedések etnikumokra való tekintet nélküli általános hatását is – a magyar választók egy részének politikai nézeteit az etnikai törésvonalak fölé emeli.
CSOMA BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)

Mentalitások
Románia és Magyarország közötti bizalmatlanság jeleként tekinthető, hogy a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) által jóváhagyott országos védelmi stratégia tervezetében szerepel az a kitétel, miszerint Románia számára veszélyt jelentenek a külföldi radikális, szélsőséges és irredenta megnyilvánulások. A CSAT által elfogadott dokumentum tartalma tegnap került nyilvánosságra, miután a tervezet eljutott a parlamenthez, hiszen a törvényhozói testületnek is el kell még fogadnia a védelmi stratégiát. A dokumentum külön tárgyalja a Romániát fenyegető külső veszélyeket és kockázatokat, valamint az országot belülről sebezhetővé tevő tényezőket. Ez a dokumentum azért fontos, mert Traian Băsescu államfő javaslatára fogadta el a CSAT, és a nemzetbiztonsági intézményeknek ennek alapján kell kidolgozniuk a Romániát fenyegető veszélyek és kockázatok megelőzése érdekében szükséges konkrét intézkedéseket.
A tervezet hatodik fejezete tartalmazza a Romániát fenyegető külső veszélyeket. Ezek között említik a radikális, irredenta és szélsőséges megnyilvánulások elszaporodását, amelyek következtében sérülhetnek az állampolgári jogok és szabadságjogok, akárcsak a társadalmi kohézió, valamint az etnikumok közötti viszony. A tervezet a külső veszélyek között említi még például a drogfogyasztást és -kereskedelmet, a szervezett bűnözést, a terrorizmus terjedését, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer törékenységét.
Ez a kockázati lista azt mutatja, hogy Bukarest szemében még mindig nem jelent elegendő garanciát az, hogy Románia és Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. A régi reflexek még működnek, és a „magyarveszély” a román nemzetbiztonsági elképzelések szerint még mindig reális kockázati tényezőként lappang a háttérben. A Jobbik megerősödése és a magyar parlamentbe való bejutása is minden bizonnyal nagyobb odafigyelésre ösztönzi a román nemzetbiztonsági intézményeket, de nem kizárt, hogy a magyarországi kormányváltás is befolyásolta a CSAT döntését. Ezek a megalapozatlan félelmek csak megerősítik, hogy a bukaresti politika mentalitása még távol áll az európai közösség és az egységes katonai védelmi szövetségi rendszer meghirdetett eszmeiségétől.
A tervezetnek egy másik nagyon fontos alfejezete az, amely a Romániát belülről sebezhetővé tevő tényezőkkel foglalkozik. Ezek között említik például az állami intézmények ellen irányuló szervezett sajtóhadjáratokat, amelyek keretében az intézmények tevékenységéről hamis adatokat terjesztenek, a médiavállalatok pedig nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozatali mechanizmusra anyagi előnyök szerzése érdekében.
Valeriu Ţurcan, az államfő szóvivője meglehetősen cinikus választ adott arra a kérdésre, hogy miért szerepel a kockázati tényezők között a sajtóra vonatkozó kitétel. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a hatalom korlátozni szeretné a média tevékenységét, hanem mindössze égetően szükségessé vált ennek a kérdésnek a közvitára való bocsátása. Ez is sokat elárul a hatalomnak a sajtóhoz való viszonyulása tekintetében kialakított mentalitásáról. A hatalom általában eleve problémának tartja a sajtó puszta létét, és minél szűkebb keretek közé szorítaná mozgásterét.
Ugyanakkor a médiának is megvannak a maga bűnei, hiszen az elmúlt években a román tőkéjű médiavállalkozások többsége valóban lezüllesztette az újságírói szakmát – ami egyébként világméretű jelenség –, és számos médiaintézmény – főleg a televíziók – valóban vastagon manipulálja a közvéleményt, ami ellen érthető módon berzenkednek a politikusok. Csakhogy a megoldást nem a médiának nemzetbiztonságot veszélyeztető szereplőként való kezelése jelenti, hiszen ez előbb-utóbb hatalmi visszaélésekhez és a demokrácia, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog sérüléséhez vezet. Sokkal hatékonyabb lenne megtanítani az embereket a helyes médiafogyasztásra, ugyanis ennek a fogyasztási formának is van kultúrája, ami nálunk igencsak fejletlen. Ha viszont ez megerősödne, akkor önmagukat számolnák fel a rendszeres és tudatos manipulációhoz folyamodó médiaintézmények.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Új vezetőséget kapnak a közmédiumok
Megszűnhet a bizonytalanság a közszolgálati rádió és televízió háza táján, miután a parlamenti pártok a jelek szerint jövő héten dűlőre viszik a két intézmény új igazgatótanácsának és elnökének megválasztását.
A parlament két házának állandó bizottságai tegnap együttes ülésükön eldöntötték, hogy kedden határoz a parlament a két intézmény igazgatótanácsának összetételéről. A pártok jelölhetnek személyeket a posztokra, ugyanis korábban a szenátusban elbukott az a törvénytervezet, amely csökkentette volna a két közszolgálati médiaintézmény vezetőségének kiválasztásában a politikum által eddig betöltött döntő szerepet. A tervezet ugyanis azt javasolta, hogy a civil szféra jelölheti az igazgatótanácsi tagokat. Mivel a felsőházban elbukott a tervezet, a parlamenti pártok a régi, már bevált gyakorlat szerint ők maguk javasolják és szavazzák meg az igazgatótanácsi tagokat.
A kérdést azért is kell sürgősen rendezni, mert a televíziónak jelenleg nincs vezetősége, miután Alexandru Sassut, a Román Televízió igazgatóját a parlament leváltotta az intézményt irányító igazgatótanáccsal együtt, a rádió vezetőségének mandátumát pedig csak ideiglenesen hosszabbította meg már kétszer is a törvényhozó testület.
A legtöbb párt hétfőn jelöli ki hivatalosan a két intézmény igazgatótanácsi posztjaira javasolt személyeket. Az RMDSZ várhatóan szombaton, a Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fórumán határozza el, hogy a szervezet részéről kik lesznek igazgatótanácsi tagok. A televíziónál eddig Stanik István, a rádiónál pedig Ágoston Hugó töltötte be az igazgatótanácsi tisztséget.
Szabadság (Kolozsvár)

Boc: „Etnikai régiók” nélkül
Szükséges Románia közigazgatási átszervezése, mivel a nyolc jelenlegi fejlesztési régió nem felel meg a szükségleteknek, de az átszervezést csakis az alkotmány alapján lehet megvalósítani, anélkül, hogy az országot tartományokra, vagy egyéb önálló, esetleg etnikai alapon szerveződő egységekre szabdalnánk – jelentette ki csütörtökön Emil Boc miniszterelnök egy, a jelenlegi régiók átszabásának témájában szervezett konferencián Bukarestben. Kifejtette, a kormánynak az EU-tagságból következően működőképes közigazgatási struktúrát kell kialakítania, de csakis az alkotmány alapján, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam.
Ennek nyomán az ország nem alakítható át szövetségi állammá, amelyben olyan tartományok lennének, mint Németországban, vagy államok, mint az Egyesült Államokban, illetve egyéb önálló területi egységek sem. „Az alkotmány a legfőbb kiindulási pont. Románia egységes nemzetállam, és közigazgatási felosztásában nem szerepel a régió fogalma. Ez azt jelenti, hogy Románia nem szövetségi állam, ezért nem lehet szövetségi struktúrát kialakítani” – vélte Boc.
A kormányfő leszögezte, a nyolc jelenlegi fejlesztési régió már nem felel meg az igényeknek, rámutatott ugyanakkor, hogy az ország közigazgatási átalakítása nem jár majd „etnikai tartalmú” régiók létrehozásával. „Akár alkotmánymódosítással, akár anélkül valósul meg a közigazgatási újrafelosztás, egy dolognak világosnak kell lennie: a régiókat nem szabad etnikai tartalmú régióknak tekinteni, mivel ezáltal eltérnénk az eredeti szándéktól. A régióknak olyan közigazgatási egységnek kell lenniük, amelyek megfelelnek a polgárok jobb közszolgáltatások biztosítása iránti igényének és az uniós tagság támasztotta feltételeknek” – hangsúlyozta Boc.
Mint kifejtette, a közigazgatási átalakítás az alkotmány módosítása nyomán is megvalósítható, ehhez azonban az összes párt közötti konszenzus szükséges. A kormányfő szerint a jelenlegi nyolc régió már nem képes olyan közeget teremteni, amelyben Románia tovább fejlődhet, így már nem felel meg az ország igényeinek. Ehhez azonban kétharmados többségnek kell kialakulnia a parlament mindkét házában. Hozzátette ugyanakkor: a közigazgatási átszervezésig még sok időnek kell eltelnie, addig azonban a kormány folytatja a decentralizációs folyamatot.
Markó: a Székelyföld-tagadók a valóságot tagadják
Emil Boc kijelentésére reagálva Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: annak tagadása, hogy az országban léteznek sajátos etnikai összetételű hagyományos régiók, etnicista megközelítést jelent. Markó szerint aki tagadja a hagyományos régiók létét, az a valóságot tagadja. Rámutatott: a jelenlegi közigazgatási felosztás kialakításában az egyik fő szempont épp az volt, hogy egyes hagyományos régiókat kettévágjanak, módosítva ezzel az etnikai arányokat. Leszögezte: ugyanígy a valóságot tagadja, aki a Székelyföld létét vonja kétségbe, márpedig az etnikai realitásokat figyelembe kell venni. „Romániában léteznek etnikai közösségek, ezek közül az egyik, a magyarság jelentős méretű. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – hangsúlyozta Markó. Hozzátette, előbb-utóbb meg kell valósítani a közigazgatási határok átrajzolását, mivel a jelenlegi megyehatárok nem felelnek meg a gazdasági és infrastrukturális fejlődés kritériumainak. Ugyanakkor még a jelenlegi határok között szükségesnek tartja a minél magasabb szintű decentralizáció megvalósítását.
Blaga: mindenki kampányol
Vasile Blaga belügyminiszter bírálta, hogy a régiós felosztás kapcsán minden párt a Székelyföld tematikájánál ragadt le, de arra buzdította a politikai szereplőket, hogy „hagyjanak fel a kampánydiskurzussal, és fogadjanak el egy olyan változatot, amely az összes állampolgár érdekét szolgálja.” Blaga szerint a fejlesztési régióknak bizonyos adminisztratív jogkörökkel is rendelkezniük kellene, hogy olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek adóbevételeket hozhatnak a helyi önkormányzatoknak. Álláspontja szerint a jelenlegi régiók mérete közelít az optimálishoz, hiszen lakosságuk megközelítőleg háromezer fős.
Bírálta ugyanakkor azon politikusokat, akik úgy szeretnék községgé minősíttetni falujukat vagy várossá a községüket, hogy az nem felel meg az előírt feltételeknek. Szerinte túl sok önálló település van az országban, csupán hatvannal kevesebb, mint a lényegesen nagyobb Lengyelországban. Úgy vélte, az ötezer lelkesnél kisebb lakosságú kistelepülések hátrányos helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek megfelelő szakértői kapacitással az uniós támogatások lehívására. Elena Udrea régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter úgy vélte, a régióhatárok legfeljebb 2013 után változtathatók meg, azonban ezt követően tanácsos megvalósítani, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hatékonyabb regionális fejlesztési politikát és adóbegyűjtést tesz lehetővé.
Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi régióhatárok átrajzolásának egyik legfőbb szorgalmazója az RMDSZ, amely a jelenlegi Északnyugati és a Középső fejlesztési régiók határait úgy rajzolná át, hogy azok megfeleljenek a regionális és néprajzi hagyományoknak. Így nyolc helyett tizenhat kisebb régió jönne létre, és a jelentős magyar lakosságú megyék – előbbiben Bihar és Szatmár, utóbbiban Maros, Hargita és Kovászna – egy régióba tartoznának. Ezt azonban a román pártok igyekeznek megakadályozni. Februárban az RMDSZ erre vonatkozó törvénytervezetét a szenátus hallgatólagosan elfogadta, mivel a törvényes határidőn belül nem került a megvitatandó pontok közé. Ez azonban csupán félsiker, mivel ebben a témában a képviselőház a döntéshozó kamara.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Tudományosan is alátámasztható egy székely régió létrehozása
Semmiképp nem etnikai alapú intézkedésként kellene történjen a romániai régiók adminisztrációs, illetve területi felosztása, hangsúlyozta Tánczos Barna fejlesztési államtitkár azon a parlamenti szemináriumon, amelynek fő témája a románi fejlesztési régiók árszervezése volt.
„A régió átszervezések szempontjából az RMDSZ úttörő szerepet vállalt, és több éve próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi romániai régiók nem felelnek meg az Unió régiókra vonatkozó előírásainak” – fogalmazott az államtitkár. Elmondta, a 1059/2003/CE direktíva értelmében a régiókat földrajzi, társadalmi, gazdasági, történelmi, illetve kulturális kritériumok alapján kell meghatározni, s ennek megfelelően, a szövetség, és a szakemberek is egy tudományos alapú régió átszervezést javasolnak, amely alátámasztaná azt a verziót, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy régióba szervezhetőek. „Egyértelmű, hogy a szakmai, tudományos kritériumok alapján olyan régiók is létrejönnek, ahol a magyarok számaránya jelentős vagy többségi lesz.
Nyílván a lakossági kritériumot sem hagyjuk figyelmen kívül, egyébként ez is a direktíva része, de úgy gondoljuk, hogy ez egy rugalmasan kezelhető kritérium, főleg ha figyelembe vesszük, hogy sok Uniós állam rendelkezik 400-600 ezres lakosságú régiókkal” – magyarázta Tánczos Barna a tegnapi tanácskozáson, amelyen Emil Boc miniszterelnök, valamint Vasile Blaga belügyminiszter is részt vett.
A Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára kifejtette, a régiók homogenitása, illetve gazdasági fejlesztése szempontjából alapvető feltétel a jelenlegi helyzetet mihamarabb orvosolni, s így megfékezni azt is, hogy az erősebb, jobb fejlesztési kapacitással, nagyobb erőforrásokkal rendelkező megyék továbbra is mágnesként vonják el az Uniós forrásokat a kevésbé fejlett területektől.
erdon.ro

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Toró szerint az EMNT az Orbán-féle nemzeti együttműködés-rendszerben gondolkodik
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke válaszolt a Jobbik EP-képviselőinek közleményére, amelyben Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád EP-képviselők arra szólították fel Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét, hogy „EP-alelnökként sokkal határozottabban álljon ki az összmagyar érdekekért, mint az utóbbi években tette, amikor például a román hatalom mindenkori magyar hangjával, az erdélyi autonómiát gáncsoló RMDSZ vezetőivel lépett szövetségre”.
A közleményben a szélsőjobboldali párt EP-képviselői azt is tudatták, hogy támogatták Tőkés EP-alelnökké való választását. Toró megköszönte a támogatást, azonban egyértelművé tette: a Tőkés László EP-képviselő és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz-KDNP szövetség partnereként az Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében látja megvalósíthatónak az erdélyi magyarság stratégiai céljait.
Megjegyezte, mind a határok fölötti nemzetegyesítés programeszménye, mind az elszakított nemzetrészek közösségi autonómiája a lehető legteljesebb és legszélesebb körű összefogás szükségességét követeli meg. Emlékeztetett, az EMNT 2009-ben, a „sérelmi politizáláson” és a „szűkkeblű pártpolitikai érdekeken” túllépve, az összefogás útját választották, ennek következtében az erdélyi Magyar Összefogás Listája a 2009-es EP-választásokon a romániai magyarság tényleges lélekszámát meghaladó mértékű (majdnem 9%-os) sikert könyvelhetett el.
„Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek. Amennyiben mégis ezt teszik, saját magukat rekesztik ki a nemzeti együttműködés rendszeréből” - sommázott Toró. (hírszerk.)
Transindex.ro

„Stratégia” a sajtószabadság ellen
Korábban a mogulokkal hadakozott az államelnök, ám a minap Băsescu „hivatalosan” is, a nemzetbiztonság első számú közellenségévé avanzsálta a teljes hazai sajtót. Így jelenik meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén elfogadott Nemzetvédelmi stratégiában. A dokumentum egyik fejezete azokat a veszélyeket taglalja, amelyek Romániát sebezhetővé teszik, azokat „a belső faktorokat, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonsági érdekeket, értékeket és célokat”. Ebben a fejezetben kap helyet a sajtó, illetve „a rendelésre készült sajtókampányok, amelyeknek a célja, hamis információk terjesztésével, az állam intézményeinek a lejáratása, és igen veszélyesek azok a „sajtótrösztök, amelyek gazdasági előnyökért nyomást gyakorolnak a politikumra és az állam intézményeire”. A Nemzetvédelmi stratégiát államfői levél kíséretében sürgősen el is küldték a parlamentnek elfogadás végett. Ezt a stratégiát a parlamentnek módosítás nélkül kell elfogadnia, legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg a CSAT és az államfő felé, amelyeket azonban nem kötelező figyelembe venni.
Érdekes módon a hírt hétfő este az egyik kereskedelmi televízió műsorvezetője úgy kommentálta, hogy „sajnos” Romániában csak az általa képviselt televízió közöl korrekt információkat, „a többi 64 ugyanazt mondja: hazugságokat terjeszt, nyomást gyakorol”. Az említett tévéadásban jelen levő miniszternek, s az elnöknek is bizonyára jólesett a talpnyalás, holott a logika szabályai szerint ha egy tévéadó valamiről egyféle véleményt fogalmaz meg, ezzel szemben 64 egyszólamban egészen mást, akkor talán mégiscsak a 64-nek lehet igaza.
A hatalom számára valóban kényelmetlen a sajtó, amelyet a demokrácia házőrző kutyájának is neveznek, s amelynek nem az a hivatása, hogy a hatalmat dicsőítse, ahogy a diktatúra idején tette, hanem az, hogy az alkotmány biztosította szólás- és véleményszabadság jegyében korrekt módon tájékoztasson – arról is, amit a hatalom birtokosai szeretnének eltitkolni –, és felhívja a közvélemény figyelmét a rendellenességekre, hiányosságokra, visszaélésekre. A mi eredeti demokráciánkban azonban ellenségnek számít mindenki, aki így látja a dolgokat: legyen az ellenzék, szakszervezet, sajtó, nyugdíjas, pedagógus...
Teodor Meleşcanu volt védelmi miniszter szerint e „stratégiával” veszélyes precedenst teremtenek a sajtószabadság csorbítására. A PSD bejelentette, kérni fogja az államfőt, vonja vissza a dokumentumot. A Konzervatív Párt elnöke szerint Băsescu bűnbakot keres a válságra.
Ha nem volna veszélyes ez a felhívás, nevetségesnek nevezhetnénk. Azonban nem legyinthetünk rá, hiszen a demokrácia egyik alappillérét támadja szinte hisztérikusan Traian Băsescu és csapata. Arról persze nem beszél senki, hogy éppen ez, a sajtó- és demokráciaellenes „stratégia” jelent veszélyt a nemzetbiztonságra.
Mózes Edith, Népújság
Erdély.ma

Ne csak kampányban forduljunk a magyarsághoz
A múlt héten megrendezett Hunyad megyei magyar napok rendkívül gazdag és tartalmas programmal kényeztették el az itteni magyarságot. Nyolc nap alatt összesen több, mint 40 magyar rendezvény volt, ami jelentős erőfeszítést jelentett, még ha 14 szervezet is vett részt a szervezésbe.
Erről beszélgetett a Nyugati Jelen Babos Arankával, a vajdahunyadi RMDSZ elnökével, a magyar napok egyik fő szervezőjével, aki mindenekelőtt az első 6 nap alatt vállalt fontos szerepet a szervezésben.
– Kemény fába vágtátok a fejszéteket, az első alkalommal megrendezett magyar napok mégis nagy sikert arattak. Hogyan állt össze a gazdag program?
– Régóta terveztük, néhány hónappal ezelőtt összeültünk és megbeszéltük, hogy minden városnak, minden szervezetnek milyen elképzelései vannak, milyen programokat terveznek és milyen személyzet áll rendelkezésre a szervezéshez. Jómagam természetesen főleg Vajdahunyadra koncentráltam, elképzeléseinket megbeszéltük a választmányban, majd hozzáfogtunk a munkához.
– Rendkívül gazdag volt a program. Kulturális rendezvények, koncertek, tudományos előadások, néptánc, gyermekprogramok, gulyásfőzés.
– A programot úgy igyekeztünk összeállítani, hogy fiatalokhoz és idősekhez, minden korosztályhoz szóljon, értelmiségieknek és egyszerű embereknek egyaránt vonzó legyen. A szervezésbe is sikerült bevonni az egyházakat, iskolákat, civilszervezeteket, ifjúsági szervezeteket és természetesen az RMDSZ-t. Közös munka volt, azzal a céllal, hogy a rendezvénysorozat minél több magyart megmozgasson.
– Bizonyos nézeteltérések azonban voltak a szervezők között, különösen a csernakeresztúriak és a többiek között.
– Természetesen akadnak véleménykülönbségek, főleg ekkora rendezvény megszervezésénél. Noha eleinte a csernakeresztúriak valóban nem örvendtek, hogy a magyar napok a bukovinai székely találkozóra épülnek, végül jól sikerült, hatékony együttműködés született, kölcsönösen segítettünk egymásnak. Sőt, serkentően hatott a kisebb településeken, amelyek felbátorodtak az első napok sikerein. Pénteken Bácsiban például így került sor 28 év után először magyar rendezvényre, holott ez eredetileg nem is szerepelt a programban. Egyes hangok megkérdőjelezték az RMDSZ bevonását a szervezésbe, de a hatósági engedélyek nagy részét, a közterület rendelkezésre bocsátását jelentős mértékben a szövetség intézte el, s a székelyföldi előadók is többnyire az RMDSZ-kapcsolatok révén jöttek el.
– Kettős precedens született. Egyrészt a románság felé nyitással, a saját magyar közösségünkből a nyilvánosság elé lépéssel, másrészt a szerteágazó gazdag 8 program révén. Eddig csupán a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság szervezte meg több településen rendezvényeit.
– A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság most is jelentős részt vállalt a szervezésben, tapasztalataik roppant hasznosak voltak. Most például a vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar diákjaival közösen léptek fel a Hunyadiak kastélyában a csütörtöki reneszánsz esten. A szervezés végül közös munka volt, Hobót Koppándi Zoltán lupényi unitárius lelkész hozta el, a Háromszék néptáncegyüttes a Hunyad megyei RMDSZ és Kovászna megye közötti együttműködés keretében lépett fel, a fénypontot, a népviseletes felvonulást, pedig a csernakeresztúriak biztosították. Már most gondolkozunk, hogy jövőre – amikor ismét magyar napokat szervezünk – mi legyen a fénypont. Most könnyű volt, hiszen a bukovinai székely találkozó révén a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 600 meghívottat biztosított.
A közterületre való kilépés pedig a rendezvénysorozat egyik fő célja volt. Mi magunk ismerjük kultúránkat, hagyományainkat, értékeinket, ezeket vittük köztérre, hogy a többség is megismerje. A román sajtóból kedvező visszhang érkezett, a többség egyértelműen pozitívan értékelte a magyarság ünnepségét.
– Mennyibe kerültek az első hat nap rendezvényei?
– Még nem végeztük el a pontos számítást. Minél színvonalasabb rendezvények, minél kevesebb pénzből, ez volt a célunk. Eleinte Republik-koncertet terveztünk Vajdahunyadra, de erről anyagiak miatt mondtunk le, a legtöbb pénz Csernakeresztúrnak kellett, a bukovinai székely találkozóra. Kovászna megye sokat segített anyagilag is, akárcsak a Communitas Alapítvány. A magyarországi pályázatokra az ottani kormányváltás miatt még nem kaptunk választ.
–Ifjúsági programokat szerveztél, májusban elhoztad Vajdahunyadra a budapesti utcaszínházat, a Huniadi Cantores tagjaként Brüsszelben is felléptél reneszánsz zenével. November óta, amióta megválasztottak helyi RMDSZ-elnöknek, megmozgattad a vajdahunyadi magyarságot.
– Két éve, amióta haza érkeztem Kolozsvárról, igyekszem szervezni az ifjúságot. Olyan körülmények között akarok élni, ahol jól érezzem magam, s ha mi magunk nem alakítjuk ki ezeket a körülményeket, akkor ki tegye meg helyettünk? RMDSZ-szinten elkezdtük a tagság pontos összeírását, illetve új tagok toborzását. A magyar rendezvények szervezésének kiemelt fontosságot tulajdonítok, hogy a magyarok ne érezzék azt, hogy az RMDSZ csak kampányban emlékszik rájuk, akkor keresi fel őket, amikor szüksége van szavazataikra.
– További sok sikert kívánva, köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Erdély.ma

Bővülő egyetemi kínálat
Új szakokkal és önállóbb karokkal várják a magyar diákokat az új tanévben az erdélyi magyar magánegyetemek, illetve az állami felsőoktatási intézmények magyar tagozatai. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) magyar nyelv és irodalom indul, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán a 2010/2011-es tanévtől beindul a jogászképzés.
A csíkszeredai karon öt új szakkal várják a diákokat, és Marosvásárhelyen is új szak indul egészségügyi szolgáltatások és politikák néven. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata az új tanévben megerősödve várja a gólyákat, miután sikerült külön is akkreditáltatni az egyetem magyar szakait.
Saját oklevél a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) új alapszak és mesterképzés indul, a felsőoktatási intézményben csütörtökön átadták az első saját diplomát egy szociális munkás szakot végzett hallgatónak. János-Szatmári Szabolcs rektor történelminek nevezte a minisztériumi fejléccel ellátott, a PKE kiállította diploma átadásának pillanatát. Az egyetem szakai közül tavaly óta hatot ismertek el hivatalosan, és további öt minisztériumi hitelesítése folyamatban van.
Mint arról beszámoltunk, a PKE megkapta az engedélyt a magyar nyelv és irodalom szak beindítására, s idén már erre a fakultásra is meghirdették a felvételit – tájékoztatott a rektor. Az új alapszak mellett a meglévő négy mellé egy ötödik mesteri kurzus is indul, amelyet a Társadalomtudomány Tanszék szervez Szociális marginalitás és inklúzió címmel. János-Szatmári Szabolcs úgy fogalmazott: a PKE mesterképzéseivel árral szemben úszik, hisz az általános gyakorlattól eltérően minden órát megtartanak. A tavalyi évtől eltérően a 2010 őszén induló mesterképzésekre már július elsejétől be lehet iratkozni – közölte Horváth Gizella rektorhelyettes.
Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta: tervbe vették, hogy a Debreceni Egyetemmel és a váradi Emanuel Egyetemmel közösen regionális kutatóközpontot hoznak létre, erre a célra pályázatot nyújtottak be a Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Alaphoz. A PKE néhány napja a Nagyváradi Egyetemmel is együttműködési megállapodást írt alá, közös oktatási és tudományos projekteket, esetleg közös doktori képzést is indíthatnak – tudtuk meg. A PKE az új tanévtől az Erasmus hallgatói mobilitási programban is részt vesz. A diákok vagy mesterképzősök szinte bármelyik magyarországi egyetem ösztöndíjasai lehetnek, de folynak a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Terveik között szerepel a tanítóképzés elindítása, gazdasági informatikai, kulturális mediátori, illetve vallástudományi szak alapítása is.
BBTE: önállósodó magyar tagozat
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) befejeződött a magyar szakok – az alapszakok és a mesterképzés – önálló elismertetése, így függetlenebbé vált a magyar tagozat – közölte Magyari Tivadar rektorhelyettes. „Ez az önállóság jogbiztonságot jelent. Az önállóan akkreditált magyar szakok létezését most már törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari. Elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi magyar szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire” – jelentette ki Magyari. A rektorhelyettes az előnyök közé sorolta azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét, és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben egyeztethetik a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát, részletezte.
A BBTE-n a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak. A kormány jóváhagyta a tavalyi keretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nő is a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indul humán erőforrás néven.
Jogászképzés indul a Sapientián
Idén először indul jogi szak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán, 15 tandíjmentes és 25 tandíj-hozzájárulásos hely várja a jelentkezőket. Emellett a régebbi szakokon is várják a felvételizőket. A filmművészet, fotóművészet, média szakon 12 tandíjmentes és 13 tandíjas helyet, a környezettudomány szak 13 tandíjmentes és 12 tandíjas helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon 23 tandíjmentes és 17 tandíjköteles helyet hirdettek meg. A legnagyobb tandíjat, 450 eurót a jogi szakon kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik nem jutnak be a tandíjmentes helyekre. A média szak éves tandíja 350 euró, míg a környezettudomány és az európai tanulmányok szakokon ugyanez 250 euróba kerül.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán idén az egészségügyi szolgáltatások és politikák szak számít újdonságnak – közölte lapunkkal Székely Gyula dékán. „Itt a képzés három évig tart, szociális gondozókat, járványtani szakembereket, az egészségügyi prevencióval foglalkozó asszisztenseket képzünk, 15 ingyenes és 35 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettünk meg” – részletezte. Mint mondta, a régi szakok is maradnak, a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok karon 15 ingyenes és 15 tandíj-hozzájárulásos hely van, a fordító, a tolmács szakon 50 tandíjköteles helyet, míg az informatika szakon 25-25 helyet hirdetnek meg. Emellett a négyéves képzést biztosító mechatronika (25-25), számítástechnika (20-20), távközlés (15-35), számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás (15-30), illetve kertészmérnöki (20-10) szakon is várják a felvételizőket.
Öt új szak Csíkszeredában
A 2010/2011-es tanévtől öt új szakkal bővül a Sapientia EMTE csíkszeredai kara. A Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében indul a marketing szak, a világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak, illetve a statisztika és gazdasági előrejelzések elnevezésű szak. Emellett a Műszaki- és Társadalomtudományok Kara keretében az ipari biotechnológia, illetve a közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakra iratkozhatnak be a diákok. „Reméljük, bőven lesz jelentkező a mérnök-menedzser szakra, hiszen ezt a régió kérésére hirdettük meg” – fogalmazott a Krónikának Szép Sándor dékán. Mint mondta, idén 13 szakra hirdetnek felvételit, ebből már nyolc akkreditált. A helyek száma idén is korlátozott, minden szakon vannak tandíj-hozzájárulásos és tandíjmentes helyek. Előzőek esetében az évi költség 250 euró.
A csíkszeredai kar tanári gárdája egyébként két új tanárral és két docenssel bővült, emellett a következő tanévben is lesznek mind magyarországi, mind hazai vendégtanárok. A Sapientia csíkszeredai kara jövőtől fokozottan figyel majd azon diákjaira, akik az egyetemi oktatás ideje alatt dolgoznak, így párhuzamos csoportokat indítanának egy-egy tantárgyból, így biztosítva alternatív lehetőséget számukra az órákon való részvételre, mesélte a rektor.
Nincs változás a MOGYE-n és a színin
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) idén nincs változás, a szakok, a meghirdetett helyek száma is azonos a tavalyival – tudtuk meg Nagy Örs rektorhelyettestől. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti szakra, magyar nyelvű képzésre is lehet felvételizni, ezenkívül alapképzés zajlik a következő szakokon: általános orvosi asszisztens, bábaképző, fogtechnika, fogászati asszisztens, balneo-fizio-kinetoterápia és rehabilitáció, táplálkozástan és dietetika, fogtechnika, testnevelés és sport szak – ezek legtöbbjén román nyelven folyik az oktatás. Az alapképzés esetében 440 tandíjmentes, illetve 700 költségtérítéses hely áll a felvételizők rendelkezésére. A magyarul tanulni óhajtók számára a következő ingyenes helyeket tartják fenn: orvosi karon 134-et, bábaképző szakon 6-ot, orvosi aszszisztensi szakon 10-et, a fogorvosi, illetve gyógyszerészképző szakon 35-35 helyet.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen sincs változás, magyar nyelven a következő, hároméves képzést biztosító szakokra hirdetnek felvételit: színművészet szakon 5 ingyenes és 7 költségtérítéses hely van, és ugyanennyi helyet hirdettek meg a rendezői, mozgásművészeti, látványtervezői, illetve zeneművészeti-zenetanári szakon. A kétéves mesterképzés keretében 7/4 hely van a színművészet, 6/3 hely a rendezés művészete nevű diszciplína esetében, 7/3 hely a teatrológia, művelődésszervezés terén, valamint 10 költségtérítéses hely a Beszéd és nyelvezet az előadóművészetben című tárgyban. A hároméves nappali doktorképzésre színház szakon 5 ingyenes és 6 költségtérítéses hely van.
Máthé Éva, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Semjén: a Máérten az vehet részt, aki elfogadja a statútumot
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a magyar szervezetek fóruma, aki részt akar venni rajta, annak el kell fogadnia a statútumát - mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Semjén Zsolt arra a felvetésre, hogy a - szlovákiai, magyar és szlovák politikusok által alapított, a leendő pozsonyi kormányban valószínűleg szerepet vállaló - Híd-Most párt nem lesz ott a Máérten, azt mondta: ez a Hídon múlik. Ha úgy látja, hogy az identitása a Máért kereteibe belefér, szeretettel látják - mutatott rá. Ha úgy látja a Híd, hogy a speciális identitása ebbe nem fér bele, akkor keresnek más fórumot, ahol a lehető legszorosabban együtt tudnak működni.
A Máértnek megvan a világos statútuma, magyar pártok, politikai szervezetek vesznek részt benne, ez a magyar szervezetek fóruma. Aki részt akar venni benne, annak el kell fogadni a Máért statútumát, amely szerint a szervezetnek azok lehetnek tagjai, akik önmagukat magyarként definiálják - szögezte le Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
Létfontosságú, hogy a magyar közösségeknek a határon túl olyan politikai szervezeteik legyenek, amelyekben nemcsak "járulékos jegy", hogy érzékenyek a magyar kérdésekre, hanem fundamentumuk, hogy magyarnak vallják magukat - fejtette ki.
Ha feladnák, hogy etnikai pártok is legyenek a határon túl, akkor magyar politikusok ideológiai alapon integrálódnak román, szlovák pártokba, ezzel pedig a magyarság politikai képviselete véget érne - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, aktuális politikai kérdésekben most a Híd tudja képviselni jobban a magyarság érdekeit, és reményei szerint ezt sikerrel is fogja tenni. Ehhez minden támogatást megadnak. Hála Istennek, hogy legalább a Híd bejutott - fogalmazott Semjén Zsolt.
A Híddal számtalan más kapcsolattartási lehetőség van - emelte ki, hozzátéve: örülne, ha a Híd a magyar identitását hangsúlyozná, és minél szorosabban együttműködne a magyar kormánnyal.
Teljes tévedés, hogy a Máért döntene a támogatásokról - mondta Semjén Zsolt egy másik kérdésre válaszolva. A Máért politikai egyeztető fórum, amely egyetlen forintról sem rendelkezik; pályázni különböző támogatásokra a Szülőföld Alapnál lehet, amit bárki megtehet - szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
MTI

Barangolás a múltban
EMT-konferencia
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság június 26-án harmadik alkalommal Marosvásárhelyen szervezi meg a tudomány- és ipartörténeti konferenciát, amelyen négy szekcióban (technika, fizika, matematika és földtudományok) igen érdekes előadások hangzanak el jeles erdélyi magyar kutatókról, technikatörténeti felfedezésekről. A rendezvényről a házigazdával, az EMT megyei szervezetének elnökével, dr. Csegzi Sándorral beszélgettünk.
– A jövőre tekintő kutatások mellett miért kell ismernünk az erdélyi magyar tudománytörténetet, múltat?
– Jelenlétünk, megmaradásunk egyik záloga a múlt kutatása, ismerete. Úgy, ahogy a művészeti életben vannak olyan elismert erdélyi magyar személyiségek, akik az egyetemes magyar kultúrát gyarapították munkásságukkal, úgy a tudomány és a technika területén is voltak olyanok, akik jelentősen hozzájárultak egy-egy találmány kifejlesztéséhez, vagy az adott kor csúcstechnológiájához igen közel kerültek, vagy kutatásaikkal érdekes, új aspektusokat fedeztek fel az adott területen. Kötelességünk ezekről az emberekről megemlékezni, munkájukat ismertetnünk kell az új nemzedékkel. Ennek különleges hangsúlya van Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában, ahol a két matematikus-tudós szellemi örökségét ápoljuk, de a Sapientia EMTE tanárainak hozzájárulásával igen erős oldalunk a számítástechnika is.
– Valóban, a hét végi rendezvényen két előadás is foglalkozik a Bolyaiakkal. Lehet-e róluk újat mondani?
– Nagyon sokat tett Kis Elemér a Bolyaiak kéziratának tanulmányozásával a komplex számok és a nemeuklideszi geometria értelmezésének területén, emellett a két Bolyai közti levelezésből sok érdekes mozzanat derült ki a köztük levő viszonyról. Az is figyelemre méltó, hogy Bolyai János nemcsak matematikus volt, hanem az optikával és a hőtannal is foglalkozott. Közismert, hogy saját tervezésű kályhái voltak. Kis Elemér munkáját folytatja Oláh Gál Róbert, és Gündischné Gajzágó Mária is érdekesnek ígérkező előadást tart majd ez utóbbi témában
– Olyan személyiségek munkásságáról lesz szó a Bolyaiak mellett, mint Schlesinger Lajos matematikus, Juhász István és Nemes Tihamér, a múlt század elején élt informatikus-kibernetikusok, vagy Benkő Ferenc enyedi professzor, Brassai Sámuel, erdélyi polihisztor, vagy Héjjas Ferenc őslénykutató – nevüket valóban szűkebb körben ismerik. Gondolt-e arra az EMT, hogy könyvet adjon ki róluk és így lehetőséget teremtsen arra, hogy többen megismerjék munkásságukat?
– Elektronikus formában megvannak a konferenciák anyagai. Mint ismeretes, több rendszeresen megjelenő kiadványunk van, sőt könyveket is szerkesztett és adott ki az EMT Könyv. Nem mondtunk le arról, hogy az erdélyi magyar tudománytörténeti epizódokat könyvben is megjelentessük, hiszen van amiről és akikről írni, addig is ezeken a konferenciákon – amelyekre bárki eljöhet, hiszen nem csak a tagságnak szólnak – ismertetjük meg az érdeklődőkkel az elődök munkáját.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Kolozsvári Magyar Napok először
A város alapításának méltó megünneplése, a Kolozsvárról elszármazott tízezrek találkozójának megszervezése, a magyar kultúra népszerűsítése a többségi lakosság körében – többek között ezeket a célokat szolgálja az idén augusztus 18–22. között első alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat.
Mint Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének elnöke és László Attila kolozsvári alpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a rendezvénysorozat programja 70–80 százalékban elkészült.
Az első ízben megszervezendő Kolozsvári Magyar Napok a magyar kultúra seregszemléje kíván lenni, ugyanakkor a többségi nemzetet is be kívánják vonni, ennek jegyében – többek között – kortárs magyar költők román nyelvre fordított verseit olvassák fel a város román ajkú közönségének. László Attila hozzáfűzte, a rendezvények fő helyszíne a Farkas utca lesz, azonban a főszínpad a Főtéren lesz.
Itt lép fel többek közt a Háromszék Néptáncegyüttes, a Hot Jazz Band, a Kaláka, a Kolozsvári Állami Filharmónia és más zenekarok. De nem maradnak hoppon a rockzene kedvelői sem: bár nem a Főtéren, de a Beatrice és a kolozsvári Knock Out is fellép. A koncerteken kívül kézművesvásár, képzőművészeti kiállítások színesítik a négynapos rendezvénysorozat kínálatát. Külön vetélkedők, szabadidős és sportrendezvények, mesedélután és játszóház szól a gyerekeknek és az ifjúságnak.
A Kolozsvári Magyar Napoknak öt fővédnöke is van, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja személyében. A Krónika kérdésére Gergely Balázs elmondta: a rendezvénysorozat költségvetése 25–30 ezer euró, de lesznek események, amelyeket célirányosan támogatnak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Tűzzel írt képek Madridtól Moszkváig - interjú Elekes Gyulával (1960. augusztus 26-án született Székelyudvarhelyen. 1979-ben érettségizett a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium grafika szakán, tanulmányait később német és spanyol magániskolákban, alkotóműhelyekben folytatta. 1990 és 2010 között szinte minden évben meghívták a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpóziumra. 1990–1994, 2004–2009 között évente egy-egy hónapig ösztöndíjasként alkotott Kecskeméten, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben. Szakmai tudásának gyarapításában nagy segítségére volt Turi Endre festőművész és Pap Gábor művészettörténész. 2004 óta a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa. Háromszor Németországban, öt alkalommal Spanyolországban ösztöndíjasként tanulmányozhatta a tűzzománcozás fortélyait. 33 egyéni tárlata volt Európa kiállítótermeiben, alkotásai megtalálhatók számos magán- és közgyűjteményben.)
„Munkáimban előszeretettel használom népem, a Székelyföld népművészetének ornamentikáját mint jelképrendszert, motívumvilágát és annak szimbolikus tartalmait dolgozom fel, értelmezem újra a képírás egyik átértelmezett formáját. Az ősi honfoglalás kori emlékek formanyelvéhez térek vissza sugallatért.”
– Nemcsak tűzzománcművészként, hanem a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatójaként, valamint az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület vezetőjeként is ismert. Hogy lehet összeegyeztetni ezeket a szerteágazó tevékenységeket?
– Valamilyen szinten összefonódnak ezek a tevékenységek, ugyanis az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület folyamatosan különböző szakköröket szervez a művelődési házban. Így a tűzzománc-alkotóműhely is. Feltett szándékom, hogy mindazokat a műfajokat, amelyek a magyar kultúrához is valamilyen módon kapcsolódnak – vagy úgy ismerik a művészettörténetben, hogy magyarságunkhoz, Erdélyhez kapcsolódnak – szeretném minél nagyobb körben megismertetni. A tűzzománccal ismerkedem, gyakorolom már 29 éve, és nyolc éve tanítom is itthon Udvarhelyen, bár a gazdasági helyzet miatt egyre nehezebb pályázatot nyerni, támogatóktól anyagi forrást szerezni az igencsak költséges tűzzománc-alapanyagokra.
– A tűzzománcozásnak több alfaja is van. Ön milyen technikákat részesít előnyben a munkája során? – Egyik a rekeszzománc, ami a magyar koronán is fellelhető, ez nem kimondottan magyar technika, de a magyar szent korona révén kapcsolódik hozzánk. Ennek oktatását zsenge korban érdemes elkezdeni. A másik, amire nagyon büszkék kell hogy legyünk, az az erdélyi sodronyzománc, amelyekből még nyugati múzeumokban is számos alkotást állítanak ki. Fellelhetők olyan díszítőelemek, olyan zománcozott tárgyak, amelyeken azt írja, hogy erdélyi sodronyzománc, és a 15–18. század között készültek Erdélyben. A tűzzománc mindig is a kiváltságosok kiszolgálója volt, az egyház, az anyagilag tehetős rétegek pártfogását élvezte, ugyanakkor egyfajta kiszolgálója volt az ötvösművészetnek is. Idővel ez persze önálló életet kezdett élni, önálló műfaj lett, ennek óriási kultúrája van Nyugat-Európában, és érdekes módon az egykori Szovjetunió tagállamaiban, a Kaukázustól Szentpétervárig ma is rengetegen művelik. A mai napig nagyon drágák az alapanyagok, nagyon nehéz hozzájutni, egyre kevesebb gyár állítja elő. Európában alig van néhány híres régi cég, amelyik felvállalja, hogy tűzzománc-alapanyagokat gyárt, ami tulajdonképpen porított üveg, finom kvarcüveg, amely oxidokkal van színezve és egy hordozóanyagra – aranyra, ezüstre, vörösrézre – van felhordva. Persze anyagi meggondolásból a vörösrezet szoktuk pártolni, de most már ennek az ára is közel jár az aranyéhoz.
– Említette, hogy immár nyolc éve működik Székelyudvarhelyen tűzzománcszakkör. Tapasztalatai alapján milyen az érdeklődés a műfaj iránt, kiknek szól ez a képzés? – Aki bejön egy-egy szakkörre, az úgy érkezik, hogy látja valahol, tetszik neki és szeretné ő is megismerni, megtanulni. Oktatási periódusokban működik, nemcsak itt, Magyarországon is, ahová kijárok tanítani, de ugyanígy jártam Németországba, Ausztriába és Spanyolországba is. Jelenleg Udvarhelyen a művelődési ház és az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület támogatásával működik tűzzománcszakkör, ez gyakorlatilag Románia és Erdély egyetlen ilyen jellegű szakköre, minden csütörtökön gyerekeknek, pénteken felnőtteknek, és alkalomszerűen keddenként szoktunk iskolásoknak is ismertetőt tartani, ez azt jelenti, hogy rajzórákon eljönnek és beletekintenek a tűzzománcalkotás folyamatába.
– Önnek tulajdonképpen honnan ered a tűzzománc iránti szenvedélye? – Üvegformázással, színezéssel már a 80-as években foglalkoztam, megpróbáltam ráégetni fémhordozókra, ilyenfajta kísérletezésekkel kezdtem. Nagyon szerencsés véletlen folytán 1981-ben ismerkedtem meg a tűzzománccal mint műfajjal. Barátaim, akik ismerték ebbéli kísérletezéseimet, összehoztak egy Budapesten elő, bukovinai székely származású művésszel, Lőrincz Vitussal, akitől nagyon sok gyakorlati dolgot tanultam. Két alkalommal dolgozhattam egy-egy hónapot a műtermében, ahol megismerhettem a tűzzománcozás fortélyait, és hazaérkezve egy kidobott laborkemencéből, a barátaim segítségével sikerült égetőkemencét készítenem, ugyanis ez az üveg 850 Celsius- fokon ég rá a hordozóanyagra, másfél-két perc alatt. Ez nagyon rövid idő, ezért nagyon könnyen el is lehet rontani azt, amit az alkotó építget hosszú folyamat során. Rengeteg technikai tudás kell hozzá, a kromatikától kezdve az „alkímiáig”, mivel nem ugyanúgy működik két szín összekeverése, mint például egy olajfestéknél vagy egy pasztellnél, minden alkotói folyamatban vannak szakmai fogások, amit el kell sajátítani.
– Ha ilyen komoly szakmai tudást igényel, akkor gyerekeknek hány éves kortól tanítható? – Most már nyári táborokat is szervezünk, tudatosan augusztusban, mert akkorra kifullad mindenféle foglalkoztatás. Azt vettem észre, hogy olyankor a városban egyre több a kulccsal a nyakában tétlenkedő gyerek, és akkor hadd töltsük el hasznosan ezt az időt. Az elmúlt években olyan is volt, hogy 120 gyerek járt szakkörre. Gyakorlatilag már első osztálytól fogadunk gyerekeket, de olyan is akad, aki nagycsoportosként eljön, és mivel a 3-4 órás foglalkozások alatt eredményt is el lehet érni, ezért azt tapasztaltam, hogy nem volt olyan gyerek, aki unatkozott volna, mivel hihetetlen varázsa van a műfajnak, és külön élmény, amikor a saját alkotásaikat hazavihetik. Csiszolódik a gyerek szépérzéke, egyúttal a sikerélmény motiválja, hogy elfogadja és megszeresse ezt a műfajt. Ez egyben olyan ismeretanyag is, ami tulajdonképpen kötődik a magyar kultúrához.
– Közel 30 éve foglalkozik tűzzománcozással, melyek voltak pályafutása legfontosabb állomásai? – 1981-ben Magyarországon jártam, majd 1984-ben meghívót kaptam egy nemzetközi tűzzománc-szimpóziumra. De az már olyan időszak volt, amikor az „ellenőrző hatalom” úgy érezte, ő dönti el, ki hová mehet, és egyértelműen tudtomra adták, hogy nincs szándékukban engedélyezni a kiutazásomat. Nyolc évig, a ’89-es változásokig nem utazhattam Magyarországra sem, s ez eléggé nyomasztó, szerencsétlen helyzet volt, mert gyakorlatilag fehér-fekete reprodukciók alapján próbáltam kitalálni, mit csinálnak ez idő alatt más alkotók, vagyis az a világ, amelynek igyekeztem én is a részese lenni. Mivel ez a kapcsolat nagyon nehezen működött, rengeteg mindent nekem kellett kitalálnom. Később viszont örömmel tapasztaltam, hogy az első ausztriai kiállításomon megjelent szakmabeliek rácsodálkoztak azokra a színekre, felületi, fakturális megoldásokra, amit nem is ismertek, hiszen rá voltam kényszerítve, hogy én találjak ki színeket, új lehetőségeket, előadásmódot, formát. Hosszú ideig ennek az egyéni vonásnak köszönhetően kaptam meghívásokat Ausztriába, Németországba, Svájcba, Spanyolországba.
Az ibériai országba tizenegyszer hívtak meg eddig alkotni, tanítani, volt már három egyéni kiállításom is, és ha sikerül, jövőre Madridban lesz egy újabb, de terveim között szerepel a Benelux államok, sőt Peking is. Egy alkotó számára fantasztikus érzés, jó visszajelzés, ha alkotássá válik az általa megálmodott üzenet, a „képírásjelek”, amelyekkel megpróbál üzenni, és amelyek végül a befogadó számára olvashatóvá válnak. Nyelvi akadály nélkül ugyanúgy a magáénak érzi, rácsodálkozik például a spanyol is, hogy ez ugyanolyan, ugyanarról szól, mint a mi kelta világunk. Akkor egymásra talált az a szándék, hogy én üzenni akarok a képírás nyelvén, gondolkodásra, továbbgondolásra késztetem és a befogadó is megértette az üzenetet, vagy úgy érzi: neki szól. Így jutnak el az alkotásaim Karéliába, vagy éppen a Komiföldre, egészen a spanyol Galícia tartományáig. Mivel egyfajta üzenetet hordoznak a munkáim, felkérést kaptam a finnugor népek által lakott vidékekre is, mert úgy érzik, ezekben az alkotásokban olyan tartalom van, ami nekik is szól.
– A múlt héten Tűzzel írt képek címmel Moszkvában nyílt kiállítása. Hogy került kapcsolatba az orosz fővárossal, hogyan fogadták a tárlatot?
– Egy katalógusom eljutott a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet vezetőjéhez, akinek nagyon megtetszett az a világ, amit a zománcaimon keresztül próbálok elmondani, és ő keresett meg, hogy kiállítaná a munkáimat. Keleten eddig még nem jártam. Nagyon szép rendezvény volt, nagyon örültem a fokozott érdeklődésnek. Úgy éreztem, nagyon sok befogadóra találtak a képírásjeleim.
– Itthon mikor láthatjuk az alkotásait?
– Idén szeptember végén, október elején megpróbálom összehozni első székelyudvarhelyi egyéni tárlatomat, de van egy felkérésem Bukarestből is.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)

Érsemjéni segítség Szakolynak
Bihar megye – A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei (Magyarország) Szakoly településen viharos erejű szél tombolt június 14–én, több millió forintnyi kárt okozva. Az érsemjéniek segítségükre siettek.
A viharos erejű szél nem csak 
Szakoly házainak tetőszerkezeteit bontotta meg vagy tette teljesen tönkre, de sok helyen fákat csavart ki és borított az elektromos vezetékekre. Számos esetben azonban magukat villanyoszlopokat törte ketté vagy borította ki, teljesen megszüntetve ezzel a településáramellátását. A több napig elhúzódó áramszünet következtében a település ivóvíz nélkül maradt, ugyanakkor a helyi pékség sem tudott üzemelni, így a lakosság kenyérrel való ellátása is problémát okozott. Mivel a falu vezetősége jó kapcsolatokat ápol Érsemjénnel, romániai barátaikhoz is segítségért fordultak.
Támogatás Érsemjénből
A szakolyi önkormányzat képviselői a vihar után, telefonon kértek támogatást a katasztrófa sújtotta településüknek. A segítség még aznap megérkezett, Érsemjén polgármestere, Balazsi József személyesen kísérte el a két gépkocsival küldött gyorssegélyt, amely jelentős mennyiségű ásványvízből és hetven darab friss kenyérből állott. A helybeliek mind az élelmiszert, mind az ivóvizet nagy örömmel fogadták. A fényképeket nézve meggyőződhetünk, a támogatásra valóban szükség volt.
Csorba Sándor
erdon-ro

Védelmi stratégia - sajtó, irredentizmus ellen
Romániában nem várt felháborodást és éles bírálatokat váltott ki az ország védelmi stratégiája, amely, rendes körülmények között, csupán a titkosszolgálatok és a fegyveres erők körében tarthatott volna számot különösebb érdeklődésre.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács szerdán megvitatta Románia védelmi stratégiáját, amely, alcíme szerint az eljövendő nemzedékek biztonságát és jólétét lenne hivatott szavatolni.
Politikai folyamat
A 29 oldalas dokumentum előszavát Traian Băsescu államfő jegyzi. A bevezető rész munkaeszközként határozza meg a védelmi stratégiát, amely az országot veszélyeztető „kockázatokat, fenyegetéseket és sérülékenységeket” hivatott kivédeni. Leszögezi: a stratégia a fegyveres védelem mellett más területekre is vonatkozik, így a külpolitikára, a közrendre, a titkosszolgálatokra, az energetikai és kibernetikai biztonságra, a kritikusnak minősülő infrastruktúrák biztonságára.
Románia védelmi stratégiája többdimenziós, a katonai vetület mellett politikai, gazdasági, társadalmi és ökológiai dimenziói is vannak. Több irányvonalat követ, mivel a biztonsági problémák egyaránt jelentkezhetnek sérülékenység vagy fenyegetés formájában. De multifunkcionális is: eszközök széles skáláját fogja át, a katonai erőtől kezdve a diplomácián át egészen a titkosszolgálatokig.
A nemzetbiztonság és -védelem szavatolása politikai folyamat, a legfőbb felelősség a kormányra és a parlamentre hárul. Hatékonysága és legitimitása érdekében a nemzetvédelmet és -biztonságot demokratikus ellenőrzés mellett kell szavatolni, a civil társadalom részvételével.
A dokumentum megállapítja: a biztonságot leginkább befolyásoló tényező a globalizáció marad, ezért realista és pragmatikus személetmód alapján kell felmérni a folyamatból fakadó fenyegetéseket, de lehetőségeket is. Románia legfőbb érdeke az, hogy szomszédságában stabil, virágzó és demokratikus államok legyenek, ami a térségbeli béke, egyensúly és gazdasági növekedés feltétele.
Belpolitikai téren a védelmi stratégia az állam korszerűsítését támogatja, a jó kormányzást pedig olyan eszköznek tekinti, amelynek útján a demokrácia elvből a valós élet részévé válik. Egyben megkülönböztetett figyelmet fordít az energetikai biztonságra, amely egyszerre határozza meg a társadalom tagjainak biztonságát és jólétét.
A stratégia a nemzetbiztonságot a nemzeti identitás és értékek érvényesülése, az állam léte és alapvető funkcióinak ellátása szempontjából lényeges igényekként és törekvésekként határozza meg. Országos biztonsági célként tűzi ki az emberi jogok szorgalmazását, a románok jogainak érvényesítését a világ bármely részében, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, Románia korszerűsítését, nemzetközi befolyásának növelését, a NATO és az EU nemzetközi befolyásának fokozását.
Kockázat, fenyegetés, sérülékenység
A dokumentum a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatokat, fenyegetéseket és sérülékenységeket különböztet meg. A kockázatokat annak valószínűségében állapítja meg, hogy számottevő károsodás éri a nemzetbiztonsági érdekeket, értékeket vagy célkitűzéseket; az ezeket veszélyeztető fenyegetések külső természetűek, a sérülékenységek a társadalomból fakadnak.
Kockázatot és fenyegetést jelent a nemzetközi terrorizmus fokozódása, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészés és -fogyasztás, a Fekete-tengeri térség instabilitása, a Nyugat-Balkán övezetében állandósuló bizonytalanság, a nemzetközi pénzügyi rendszer törékenysége, hírszerző szolgálatok ellenséges tevékenysége, az állampolgári szabadságjogokat, a társadalmi összefogást vagy az etnikumközi kapcsolatokat sértő egyes radikális, irredenta vagy szélsőséges megnyilvánulások.
Sérülékenységhez vezethet egyes állami intézmények törvényalkalmazási kapacitásának csökkenése, egyes intézmények központi és helyi szintű elpolitizálása, az állami intézmények munkáját érintő korrupció, az adócsalás, a hibás politikai döntéseket követő költségvetési egyensúlyvesztés, az ország térségeinek eltérő fejlődési szintje, a negatív demográfiai tendenciák és a lakosság elöregedése.
A felsorolásban szerepel a hazai sajtókörökben máris nagy felháborodást kiváltó megállapítás, miszerint sérülékenységi tényezőnek tekinthető az állami intézményeket – a tevékenységükről közölt hamis információkkal – befeketítő megrendelt sajtókampány, a sajtótrösztök által a politikai döntéshozatalra gyakorolt nyomás, gazdasági előnyök érdekében.
Románia továbbra is ápolja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, a Moldovai Köztársaságra továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít, és úgy véli, az ország uniós csatlakozásával felszámolhatják a nemzetet különválasztó utolsó sorompót is. Támogatja a NATO erőfeszítéseit a ballisztikus rakéták elleni védelem biztosítására, mivel az ország a NATO délkeleti térségében, destabilizáló övezet közelében terül el, ahol megnő annak kockázata, hogy rakétatámadás éri.
Külön fejezet foglalkozik a csalás és adócsalás leküzdésével, fontosnak tartva minden gyanús üzleti művelet nyomon követését, a jobb információcserét a bűnüldöző szervek között.
Az energetikai biztonsággal foglalkozó fejezet a nyersanyag- és elsősorban fölgáz- és kőolajforrások változatosságát célzó multinacionális programok kidolgozását, a vízi energia, az újratermelődő energia termelésének növelését, a villamos energia és földgázpiacok versenyképességének fokozását tűzi célul.
Végül a stratégia nagy figyelmet szentel a kritikus infrastruktúra védelmének is. Kritikus infrastruktúrának tekinthető minden olyan funkcionális gazdasági entitás, amely az egész társadalom számára létfontosságú termékeket/javakat és közszolgáltatásokat biztosít, és amelynek megsemmisítése vagy működésképtelenné tétele súlyosan kihat a lakosságra és az országos vagy regionális gazdaságra.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Pofonok a Fidesznek: vissza a csigaházba
Szép új totális világ
Aczél Endre, Népszabadság
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki.
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki. Orbánéknak az a számítása, hogy katasztrófa-forgatókönyvek (Kósa, Szijjártó) meglengetésével lazítást eszközölhetnek ki Magyarország hitelezőinél, hiú ábránd maradt. Abban a „görög hangulatban”, mely ma foglyul tartja az uniót és a piacokat, ez a kísérlet nem lehetett eredményes.
A miniszterelnök kommunikációs trükkel próbálja egyensúlyozni a kommunikációsokat. A minapi uniós csúcsértekezlet után „élen haladónak” minősítette kormányát. Úgy tett, mintha gazdaságstratégiai 29 pontja („a tennivalók gyors felismerése”) sereghajtóból uniós éllovassá minősítette volna át Magyarországot. Holott nem azt csinálja, amit akart. A 29 pont – Bod Péter Ákos megfigyelése szerint – nem más, mint hirtelenjében előhúzott, takarékos B változat: nem koncepció terméke, hanem a brüsszeli pofon egyenes következménye. Engedelmeskedés, besorolás.
Ettől még a „hazafelé kommunikáció” cseppet sem változik; a minap Matolcsy miniszter nevezte hamis illúziónak – szemben a világ mérvadó elemzőivel – a „magyar beteg gyógyulását”. Amit egyfelől értünk, másfelől nem. Természetes igyekezet annak a látszatnak a fölkeltésére, hogy a gazdaság szénáját a Fidesz-kormány hozza rendbe. Nem értjük azonban, hogy miért kell folyvást tagadni a Bajnai-kormány nemzetközileg elismert pozitívumait.
A mai kormány és miniszterei így elveszítik szavahihetőségüket –lám, Matolcsy szavainak sem lett semmi következménye immár. Se tőzsdén, se forintban. A másik nagy fejezet a nemzetpolitikáról szól. A szlovákiai Bugár Béla új pártjával a Híd-Mosttal – a történelmi újdonságnak számító kétnemzeti együvé tartozás koncepciójával – kormánytényező lesz, miközben riválisa, Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjával együtt kibukott a parlamentből.
A Fidesz minden tétjét az MKP-ra tette, Bugárral szóba sem állt. Mint kiderült, a szlovákiai magyarságnak legalább a fele nem „vevő” az MKP nemzetpolitikai radikalizmusára, amelyhez a Fidesz a könnyített kettős állampolgárság felkínálásával járult hozzá. Hogy mi zajlik a háttérben, arról Bugár nyíltan beszélt: nem kíván Orbán vazallusa lenni. És területi autonómiát sem kíván a dél-szlovákiai magyarságnak. Az autonómia pillanatnyilag Romániában (Székelyföldön) is kivihetetlen.
Băsescu ezt még a múlt nyáron kérlelhetetlenül tudomására hozta Orbánnak. Kérdés, mit kezd vele a Semjén Zsolt által csúcsszinten képviselt új nemzetpolitika. Alighanem semmit. A miniszterelnök-helyettes minapi romániai körútján – a tudósítások szerint – egy árva szóval sem említette az autonómiát. A kettős állampolgárság ügyéről pedig eleve tudtuk, hogy a románok, lévén e kérdésben pionírok, egy rossz szót nem fognak szólni. Legfeljebb bezsebelik Semjén dicséretét: „köszönjük, hogy utánozhattunk benneteket”.
Közben Schmitt Pál „15 millió magyar büszkeségét” véli fölfedezni azután, hogy Tőkés László az Európai Parlament alelnöke (zsargonban: díszpinty) lett, aki hálából „a határon túliak házelnökének” mondja Schmittet. A kormányzásnak eddig ennyi a hozadéka.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Új Magyar Szó (Bukarest)

Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány
Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány, miután pénteken az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bérek és a nyugdíjak csökkentését előíró korábbi megszorító intézkedések tervezetének egyes részleteit.
Emil Boc miniszterelnök az alkotmánybíróság döntése után azonnal megbeszélésre hívta az általa vezetett PD-L minisztereit és annak többi vezetőjét. A tárgyalásokat követően Boc bejelentette, hogy a kormány már előkészített egy alternatív csomagot, amely az államháztartási hiány csökkentését eredményező intézkedéseket tartalmaz. A kormányfő azonban nem részletezte ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság szakértőivel tárgyal, hiszen Románia ezzel a három intézménnyel kötött nemzetközi hitelmegállapodást, amelynek további sorsa a megszorító intézkedésektől függ.
Boc emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésében, ezért ezt az intézkedést alkalmazni fogják, viszont a kormánynak a GDP 1,3 százalékát kitevő összeget kell még megtakarítania a most készülő alternatív intézkedésekkel.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint az új csomag gerincét az adó- és illetékemelések képezik, így várhatóan nőni fog a 19 százalékos áfa és a 16 százalékos egységes adókulcs is. Ez utóbbi jelenleg a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra egyaránt érvényes. Az említett források szerint a kabinet 24 százalékra növelné az áfát, ami pótolná a nyugdíjcsökkentés elmaradása következtében keletkezett hiányt, viszont pluszköltségeket ró a vállalkozásokra. A kormány ezért esetleg kisebb mértékű áfaemelés mellett is dönthet, amit az egységes adókulcsnak a 20 százalékra emelésével pótolnak – mondták a bukaresti kormányzati források.
A hírek miatt esett a BUX
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20.843,79 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,7 milliárd forint volt pénteken, a vezető részvények árfolyamai egyaránt gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője elmondta: a magyar piac egész nap rosszul teljesített, elsősorban amiatt, hogy részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot. A BUX a román tőzsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentős mértékben értékéből, a térség vezető tőzsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést.
Londoni elemzők: leminősíthetik Romániát az alkotmánybírósági döntés után
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint Románia adóskockázati besorolásainak visszaminősítését eredményezheti a román alkotmánybíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a román parlament által elfogadott takarékossági csomagtervet.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője pénteki elemzésében kiemelte: a fő probléma a döntés nyomán támadt bizonytalanság. Ugyanis ha a részleges megsemmisítő határozat nyomán az egész csomagot vissza kell küldeni a parlamentnek, az további késedelmet okoz, és a román kormány akár újabb bizalmatlansági indítvánnyal is szembesülhet. Az RBS vezető elemzője szerint jelentős esélye van annak, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő – amely a „három nagy" közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot – ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor's példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív – „bóvli" – kategóriába sorolja át Romániát.
Ha ez megtörténik, Románia lenne az egyetlen EU-tagállam, amelyet mindhárom nagy hitelminősítő spekulatív államadósi besorolással tart nyilván.
A kormány lemondását követeli az ellenzék
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette, hogy „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott", és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Basescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Erdély.ma

Szükség van a Kulturális Autonómiatanácsra
Formai és tartalmi ellentétek
Tegnap Marosvásárhelyen tanácskozott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amelyen Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mellett a két alakulat vezető személyiségei vettek részt. Az ülés alatt jött a hír, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ezért hirtelen be is fejezték, majd a két szervezet vezetői nyilatkoztak az újságíróknak. Markó Béla szűkszavúan és sietősen, hiszen sürgősen vissza kellett térniük Bukarestbe, Tőkés László részletesebben és komótosabban beszélt a tárgyalások részleteiről.
Fel kell gyorsítani a Sapientia akkreditációját
Markó Béla szerint fontos beszélgetést folytattak az erdélyi magyar felsőoktatásról, annak támogatási lehetőségeiről, a Partiumi Keresztyén Egyetemről és a Sapientia Egyetemről, "beleértve, ami most a legsürgősebb, hogy valamiképpen gyorsítsuk fel és támogassuk a Sapientia akkreditációját, mert már teljesítette a kritériumokat." Volt egy első beszélgetésünk a Kulturális Autonómiatanács létrehozásáról, de itt még nem tudtunk megállapodni minden fejezetben, úgy hogy ezt folytatni fogjuk, ha hamarabb nem, akkor július 24-én Tusnádon, ahol egyfajta nyílt egyeztető fórumot tartunk" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani
Ami az alkotmánybírósági döntést illeti, folytatta Markó, az kötelező, tudomásul kell venni, tiszteletben kell tartani, és nagyon sürgősen megoldást kell találni a hiányzó összeg pótlására, ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalappal tartani tudjuk az egyezséget. Minden valószínűség szerint már ma (sz. m. péntek) este kormányülésre kerül sor, én magam is kollégáimmal visszatérek Bukarestbe, ez befolyásolni fogja a holnapi napot is, megnézzük, hogy még meg tudjuk-e tartani a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését vagy nem, de most ez a legfontosabb és a legsürgősebb. Valószínűleg adók és illetékek emelésében kell gondolkoznunk, de ezt a kormányülésen fogjuk eldönteni.
"Együttérzésünket fejezzük ki az RMDSZ-nek ebben a nehéz helyzetben"
Tőkés László: – Mindenekelőtt a társadalmi helyzet foglalkoztatott a mai tanácskozáson bennünket. Szomorúan tapasztaljuk, hogy húsz év után, ha lehet, még nagyobb társadalmi nyomorúságba jutott az ország. Lépten-nyomon olyanokkal találkozunk, akik nem örvendenek a húsz évvel ezelőtti rendszerváltozásnak, kilátástalannak látják a jövőt. Nekünk azokkal kell tartanunk, akik egykor nautos kávét ittak, akiknek fejadagra adták a vajat és az élelmet, és semmiképpen nem szabad azzal a politikai osztállyal tartanunk, amelyik hátrányos helyzeteket teremt szociális vonatkozásban". Emlékeztetett, hogy ez az év a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni év az Európai Unióban, s lehetetlen dolognak nevezte, hogy miközben az EU-ban magas szinten foglalkoznak a szegénység elleni harccal, egy uniós tagország olyan intézkedéseket hoz, amely megkurtítaná a nyugdíjakat és a fizetéseket. Üdvözlöm az Alkotmánybíróság döntését a nyugdíjak vontkozásában, de együttérzésünket fejezzük ki az RMDSZ-nek ebben a nehéz helyzetben" jelentette ki, hozzátéve, hogy nem szabad folytatni azt az utat, amely további térvesztéshez, az RMDSZ népszerűsége elvesztéséhez és a választók mögüli kihátráláshoz vezet, mert ez tovább rontja a magyar érdekérvényesítés esélyeit. "Nem akarunk ebbe az utcába bemenni, közösen keressük a kiutat a nemzeti önrendelkezés útján" – mondta.
Nem mehetünk Európával szembe
A továbbiakban elmondta, hogy a Kulturális Autonómiatanács (KAT) volt az első pont, de beszéltek a ciánbányászatról is, hiszen "ez is egy olyan népszerűtlen kérdés, amelyben két magyar miniszter érintett. Semmiképpen nem mehetünk Európával szembe, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Európai Parlament legutóbbi döntését a cián alapú bányászattal kapcsolatban" – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Nincs szükség egy olyan KAT-ra, amely csak ott díszeleg a magyarság feje fölött
Véleménye szerint a KAT azért is fontos, mert nem az RMDSZ kizárólagos testületeként alakulna meg, hanem egy össznemzeti magyar testület volna, amely a magyar nemzeti önrendelkezésnek a fórumává válna. Itt, tette hozzá, formai ellentétek támadtak a megbeszélésen, "ugyanis az RMDSZ saját döntése és statútuma szerint RMDSZ-es testületként fogja fel, mi viszont össznemzeti magyar önrendelkezési testületként akarjuk létrehozni paritásos elvek alapján". Tartalmilag sem tudtak megegyezni, mert úgy látták, "az RMDSZ olyan kérdésekben nem akar jogosítványokat biztosítani a KAT-nak, mint például az anyagiak elosztása, a támogatáspolitika, a bukaresti vagy budapesti forrásoknak az elosztásáról szóló döntéshozatal. Márpedig egy olyan Kulturális Autonómiatanácsra, amely csak ott díszeleg a magyarság feje fölött és nem indítja el a nemzeti önrendelkezés folyamatát, nekünk nincs szükségünk". Abban viszont egyetértettek, hogy erre a testületre föltétlenül szükség van, és hogy tovább folytatják a tárgyalásokat, ha nem hamarabb, akkor július 24-én Tusnádfürdőn.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzet miatt a Szövetségi Képviselők Tanács ülését július 9-ére, péntekre halasztották.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)