RMDSZ: prioritás a decentráció
A következő időszak prioritása a decentralizáció: ez az RMDSZ egyik sajátos célja, de egyben az egész romániai társadalom érdeke is – jelentette ki ma bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Rámutatott, a Szövetség kormányzati prioritásai egybeesnek a Demokrata Liberális Párt prioritásaival, és ezek elsősorban a gazdaság fellendítésére, a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak, de ugyanitt említette a reformok folytatását, és az etnikumközi kapcsolatokban felmerülő gondok megoldását is. Kifejtette, a szükséges törvényi intézkedések megtétele után el kell kezdeni a decentralizációhoz vezető lépéseket: a minisztériumoktól, a kormánytól, a helyi és a megyei önkormányzatokhoz minél több hatáskört, minél több költségvetési lehetőséget át kell utalni, ide kell kerüljenek az egészségügyi és az oktatási intézmények, de létre kell hozni a helyi rendőrséget is. Tulajdonképpen az következő időszakban át kell építeni az egész román állami berendezkedést- mutatott rá.
A szövetségi elnök úgy értékelte, a decentralizáció a gazdaság fellendítésére is tartalmazhat megoldásokat, hiszen az a decentralizált közigazgatás, amelyben a megyei és helyi tanácsok felelősséggel bírnak a közösségek sorsát illetően, a gazdasági helyzet kihívásaival is könnyebben felveszi a harcot. Az RMDSZ elnöke külön szólt az oktatásról is: itt a rendszer reformja és modernizációja mellett végre kell hajtani a decentralizációt is, oly módon, hogy ne csak az épületek álljanak a helyi önkormányzatok igazgatása alatt, de befolyással legyenek az oktatási folyamat tartalmával kapcsolatos döntésekre is, mondta.
Az RMDSZ-nek szintén sajátos törvénykezési prioritása a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvény. Az évek óta elakadt törvénykezdeményezés kapcsán elvi megegyezés született a Demokrata-Liberális Párttal, hogy a tervezetet még ebben a parlamenti ciklusban meg kell vitassa és el kell fogadja a Parlament. El kell kezdenünk a törvény vitáját, mutatott rá Markó Béla, hiszen ezt nemcsak az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is szorgalmazza.
A két kormányzópárt megyei szervezetei közötti tárgyalások véglegesítése, a koalíciók kialakítása a szövetségi elnök szerint ezen a héten be fog befejeződni, a folyamatot a legtöbb megye már lezárta, bár előfordulhat, hogy egyik-másik megyében még maradnak tisztázatlan kérdések. Kifejtette, a kormánypártok közötti kapcsolat a felelősségvállalás tisztázásán alapul, ennek jegyében az RMDSZ és a PDL megegyezésre jutott az államtitkári tisztségek tekintetében: jelenleg a Szövetségnek jelenleg hat kinevezett államtitkára van, további kettő kinevezése folyamatban van, ugyanakkor 5 prefektus és több alprefektus kinevezése is végleges már. Mint mondta, az állami hatóságok, intézmények vezető-jelöltjeinek kiválasztásában is sokat nyomott a latban a szakmai felkészültség. Fontos az RMDSZ programjának vállalása, de az elkövetkező nehéz időszakban a Szövetség nem engedheti meg magának, hogy olyanokat jelöljünk, akinek nem a legjobb a szakmai felkészültsége.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, rendkívül fontos a stabil kormányzás egy olyan időszakban, amikor a kormánynak fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, és ehhez az RMDSZ következetes módon hozzá kíván járulni a továbbiakban is. Úgy értékelte, a kormányzatnak kötelessége, hogy biztosítsa nemcsak a kormányzati többség, hanem az egész parlament, a politikai pártok szolidaritását olyan alapvető kérdésekben, mint például a gazdaság fellendítése.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Várad: kétnyelvűségi precedens
Magyarul is megkapják az értesítést ezután azok, akik földet igényeltek vissza a nagyváradi önkormányzattól – jelentette be tegnap Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő. A politikus úgy véli, ez az eredmény mérföldkőnek számít a váradi közigazgatásban, ahol évtizedek óta nem volt példa ilyesmire
Sárközi Zoltán elmagyarázta: a földvisszaigénylések procedúrája szerint az érintett olyan levelet kap a Nagyváradi Ingatlankezelő Ügynökségtől (AIO), amelyben értesítik, mekkora területet kap vissza az államosított helyett. A parcellának azonban csak a száma szerepel a levélben, így az érintett a gyakorlatban nem tudja felmérni, pontosan hol is található.
A városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának kezdeményezésére mostantól egy műholdfelvételt is kapnak a lakosok, amelyen jól látható egy azonosítható főút, a kérdéses területet pedig az AIO emberei besatírozzák. Az értesítés mostanáig csak román nyelven jutott el az igénylőhöz, ezután azonban a magyar fordítás is helyet kap a borítékban. Sárközi kifejtette: az államosítások befejezésekor a váradi lakosoknak jóval több mint fele magyar nemzetiségű volt, így mostanra kijelenthető, hogy azoknak, akik földet kapnak vissza, mintegy 80 százaléka magyar, és szinte mindannyian idősek.
A helyzet egyszerűsítése végett a román nemzetiségű igénylők is megkapják a magyar nyelvű levelet, Sárközi szerint ebben lehetetlen sértő szándékot látni. „Mintegy hatvan éve nem küldtek ki olyan levelet a városházáról, amelyen a »Nagyvárad önkormányzata« kifejezés szerepelt a fejlécben” – fejtette ki a tanácsos. Megjegyezte: a procedúra módosításához nem volt szükség tanácsi határozatra, hiszen a közigazgatási törvény kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetében garantálja az anyanyelven való tájékoztatás jogát.
Elmondása szerint az RMDSZ azért épp most, a jelenlegi testület beiktatása után másfél évvel ültette gyakorlatba ezt a jogot, mert a már régóta érlelődő ötlet csak mostanra hozta meg a gyümölcsét. Sárközi azt mondja, ez az intézkedés csak az első lépés lehet a kétnyelvűség érvényesítésében. Meglátása szerint a „kis lépések politikája” valóban jobban érvényesül, mint a radikálisabb érdekérvényesítési próbálkozások.
„Könnyebb apránként közeledni a falhoz, ha még nem pattantunk vissza róla” – fogalmazott. A városi frakció koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt részéről sem ütközött semmilyen ellenállásba.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tavaly már felhívta a figyelmet a magyar ügyfélfogadás hiányára a városháza közönségszolgálati irodáiban. Lovassy Cseh Tamás városi elnök a Krónikának tegnap úgy nyilatkozott: reméli, hogy a változás „nem csak önös érdekeket szolgál”, és lesz folytatása.
„Nem a civileknek kellene először felszólalniuk a hasonló ügyekben, hanem az úgynevezett érdekvédelmi szervezetnek” – mondta. Meglátása szerint a kétnyelvű ügyintézésben a magyarul megfogalmazott formanyomtatványok is nagy szerepet játszanának. Az EMI tavaly a történelmi magyar utcanevek feltüntetéséről szóló, magyarul írott levéllel fordult a város polgármesteréhez, de azóta is csak román nyelvű, elutasító választ kapott.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Újraélesztés
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy a kisebbségi törvénytervezetet korábban oly sokszor bíráló Emil Boc tegnap a dokumentum elfogadására kérte a bukaresti honatyákat, és hogy mindezt éppen most teszi. A demokrata-liberális pártelnök azzal lett közismert, hogy maga vagy alakulata pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve saját meggyőződésével ellentétes ígéretet tesz, eszmét vállal.
Így tett a 2004-es helyhatósági választások idején, amikor kolozsvári polgármesterjelöltként a Bibliára tett kézzel esküdött arra: nem működik együtt a magyarsággal és az RMDSZ-szel (aztán a PDL azóta is együttkormányoz a szövetséggel a Kolozs megyei és kincses városi képviselő-atestületben), majd Traian Băsescu tavalyi népszavazásának sikerén felbuzdulva az egekig magasztalta az egykamarás parlament bevezetésének ötletét, holott egyetemi tanárként a kétkamarás felette szükséges voltára hívta fel a jogi hallgatók figyelmét.
Ezúttal pedig arról a kisebbségi törvényről állítja, hogy „egy demokratikus társadalomban szükséges”, amelynek kapcsán korábban leszögezte: Románia nem lesz gyakorlótér a kisebbségi jogok szavatolása terén. Ez a Boc tehát ugyanaz a Boc, aki tisztában van vele: muszáj engedményeket tennie az RMDSZ-nek, különben a kormánya megbukik, ugyanakkor ezeket a gesztusokat most kell megtennie a magyaroknak, közvetlenül a választások előtt politikai öngyilkosság lenne egy román politikus részéről. Amúgy az RMDSZ által 2005-ben előterjesztett, azóta többek között a PDL ellenkezése nyomán mellékvágányra terelt jogszabály számos jelentős előrelépést tartalmaz a kisebbségvédelem terén, kezdve azzal, hogy felülírja a Romániát egységes nemzetállamként meghatározó alkotmányt, és államalkotó tényezőnek nevezi a nemzeti kisebbségeket.
Nagy-nagy hibája azonban, hogy a kisebbségi szervezetek létrejötte esetében fenntartaná az RMDSZ monopóliumát, valamint például az MPP bejegyzésekor már tapasztalt diszkriminatív előírásokat, másrészt a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának szavatolásáról szóló, rétestésztaként elnyúlt parlamenti vita során kiiktatott cikkely nélkül a jogszabály alaposan felhígult. Arról nem beszélve, hogy a tervezetet az RMDSZ magyar partnere, az EMNT sem fogadja el jelenlegi formájában, így a törvényhozási vita előtt még „házon belül” is módosítani kell.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A "fekete március" felelőseinek megnevezését követeli az EMNT
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Nem hisz a kollektív bűnösségben, de követeli azoknak a megnevezését, akik felelősek voltak a húsz évvel ezelőtti "fekete március" véres eseményeiért - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetének közleményében.
Az MTI bukaresti irodájába is eljutatott közlemény szerint az EMNT kétnapos rendezvény keretében készül megemlékezni a tragikus eseményekről. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak felelősségre vonását követeli rendezvényeivel is.
1990 márciusának közepén a Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista szervezet 13 busznyi, zömében ittas "tüntetőt" szállított Marosvásárhelyre a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. Az összecsapásoknak 3 magyar és 2 román halottja, illetve 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az erdélyi Krónika szerint Kali István, a szervezet Maros megyei képviseletének elnöke és Tőkés András, az EMNT elnöki tisztségét betöltő Tőkés László EP-képviselő marosvásárhelyi irodavezetője a sajtónak elmondta: március 19-én Marosvásárhely főterén szeretnék megszervezni az "igazság fáklyás menetét", 20-án pedig az EMNT konferenciát szervez a "fekete márciusként" ismertté vált eseményekről. Erre több külföldi európai parlamenti képviselőt is meghívnak.
Hangsúlyozták: nem kizárólagosan magyar rendezvényt akarnak szervezni, meghívót küldenek a román pártok helyi képviselőinek is, ugyanakkor a civil szervezetek és a lakosság részvételére is számítanak. A Közös múlt, közös jövő - Együtt Európában elnevezésű fórum mondanivalója az lesz, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni, ezért is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a pogrom szervezőinek neveit és büntessék meg őket – mondta az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
A rendezvények második napján, a nemzetközi konferenciát követően ökumenikus istentiszteletet tartanak a Vártemplomban, ahová felekezeti hovatartozástól függetlenül várják a résztvevőket. Tőkés András hozzátette: a Temesvár Társaságot, a bukaresti civil szervezeteket, a forradalmárok egyesületeit is meghívják, hiszen - mint fogalmazott - nemcsak a vásárhelyi események kirobbantóinak a megnevezésével adós az igazságszolgáltatás, hanem az 1989 decemberében történtekkel és a bányászjárásokkal kapcsolatos igazságnak is ki kell derülnie.
"Nem a mi feladatunk megnevezni ezeket az egyéneket, hanem az igazságügyi szerveké. A magyar és a román tömeg viszont egyáltalán nem tehető felélőssé azért, ami történt" - mondták az EMNT tisztségviselői. A közlemény is úgy fogalmaz: az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni a dossziékat. Forrás: MTI

Nyuszika, nincs sapkád – vannak viszont földjeid
Abszurdisztánban ― a hely, ahol élünk ― minden napra jut valami kiadós botrány, ami alkalmas lehet arra, hogy a hírekre kondorkeselyűként lecsapó hírtelevíziókat foglalkoztassa...
...így legalább nem törődnek, vagy legalábbis nem annyit, az országot égető, súlyos problémákkal, a nyugdíjak körüli bonyodalmakkal, a befagyasztott fizetésekkel, a közalkalmazottak tervezett nagyarányú elbocsátásával, a forrongó tanüggyel, a kórházak nehéz helyzetével, vagy a sztrájkokra készülő román proletariátus ellehetetlenülő életkörülményeivel.
Tegnapelőtt még az volt a megmosolyogtató hír, hogy elolvadt Elena Udrea hóból készült szobra. Ez csak vicc volt, mondta az érintett, Flutur, pártja ügyvezető elnöke pedig kijelentette, hogy semmilyen formában nem ért egyet ilyesfajta szobrokkal. Az egyelőre hóból készülő szobrot Suceava egyik vezetője rendelte meg, mivel Udreának állítólag annyit köszönhet szülőföldje, Bukovina. Erről ennyit.
A tegnapi hír meggondolkodtatóbb, és mutatja, hogy valami újra elkezdődik az állandóan reformokról halandzsázó országban. Kiderült ugyanis ― s az ország egyik felelős testülete, a Feddhetetlenségi Ügynökség derítette ki, hogy a költőként, publicistaként ismert Mircea Dinescu távozni kényszerülhet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsból, mivel több földterülete van, ezek adminisztrátora, és ez összeférhetetlen a tisztséggel. Az ügy még tavaly decemberben kezdődött ― előzőleg persze egy kampányrendezvényen, amely az ő területén zajlott Traian Băsescu államelnök és akkori jelölt is élesen bírálta az őt a mogulok tévéadóin sokszor kritizáló költőt, neki viszont nem adtak, noha jelen volt, válaszlehetőséget, sőt, a craiovai polgármester kijelentette némi burkolatlan fenyegetéssel a hangjában, hogy ha Mircea Dinescu nem változtat magatartásán, elmehet a megyéből. Ezután jött a Feddhetetlenségi Ügynökség első lépése, valamikor december végén már tisztségével való összeférhetetlenséggel vádolták meg a költőt. Az volt az ok, hogy vezető szerkesztője a Cotidianulnak. Akkor ez a vád elesett, ugyanis a költő nevetve jelentette ki az őt beidéző s láthatólag megzavarodott tisztségviselőknek, hogy lemaradtak egy brosúrával, ő már két hónapja nem szerepel a Cotidianul szerkesztőségi névsorában, ráadásul a lap már meg sem jelenik. Most pedig a birtok az összeférhetetlenségi ok.
Az ingerült Dinescu azonnal reagált, kijelentve, hogy az okokat ostobának, mondvacsináltnak tartja, miért függene össze az, hogy ő adminisztrátora-e saját területeinek ― egyébként nem az, ezzel felesége foglalkozik ―, s egyértelműen politikai támadásra gyanakszik. Túlságosan is Traian Băsescu begyében van. A tisztogatás tehát elkezdődött.
Érdekes viszont, hogy például Horia Roman-Patapievici esetében nem merültek fel összeférhetetlenségi okok, noha ő a Román Kulturális Intézet vezetője. Igaz viszont, hogy ő Băsescu kedvencei közé tartozik.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vidéki magyar osztályok szűnnek meg
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen még mindig nem döntöttek véglegesen arra vonatkozólag, hogy mely osztályokat, illetve tanintézeteket érint majd a pedagógusok létszámcsökkenése miatt bekövetkezett összevonás. Eddigi értesüléseink szerint a megye beiskolázási keretszámát pénteken, február 5-én juttatják el Bukarestbe, ám más források arról tájékoztattak, hogy az oktatási tárcavezető február 8-ra, hétfőre rendelte be az ország főtanfelügyelőit. Az biztos, hogy az összevonás főleg a kis létszámú osztályokat és a vidéki tanintézeteket érinti. Még a szakembereket is megosztja a tanintézetek megszüntetése: egyesek úgy vélik, hogy a gyermek jövője jobb kezekben van a községközponti iskolákban, mint az összevont falusi iskolákban. Mások pedig az ingázás miatti hátrányok miatt féltik az elemistákat. Szilágy és Fehér megye magyar oktatását kevésbé érinti az összevonás, gondok inkább Beszterce-Naszód megyében adódnak.
Péter Tünde: tömbösíteni kell az oktatást
„A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezető tanácsa ma délután ül össze az osztályösszevonások véglegesítése érdekében. Az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, hogy a szülők által gyakorolt nyomás hatására a polgármesterek nem visszakoztak a helységbeli iskolák megszűnésének gondolatától. A legtöbb vidéki polgármester nem számolta ki azt, hogy a fejkvóta-rendszer bevezetése után mennyi pénzt kap? Kimutatásaink alapján a vidéki iskolák összesen százötven-kétszázezer lejjel kapnak kevesebb pénzt bérekre 2009-hez képest. Mi lesz majd 2010 májusában, amikor a polgármester rájön, hogy a fejkvóta alapján odaítélt pénzalap elfogyott, és nincs miből tovább fizesse a tanszemélyzet bérét? Arra ne számítsanak, hogy a megyei tanács költségvetésének kiigazításakor kapnak pénzt erre. A béreket nem, csak a fenntartási költségeket lehet a költségvetés-kiigazításból fizetni” – magyarázta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes, majd folytatta: „Nem hiszek az összevont osztályokban. Az oktatás tömbösítése folytán gyerekeinknek a legjobb tanítási körülményeket biztosíthatjuk.
Egeres községben öt külön helységben működött elemi magyar tagozat összevont osztályokkal. Ezeket most tömbösítenénk, és ennek következtében az elemista külön osztályban tanulhat. Mikeháza községből behoznánk az elemistákat Désre az 1-es általános iskolába, ahol tanítás után a gyermek megebédelhet, szakképzett irányítás alatt elvégzi leckéit, és délután 4-kor hazamegy a busszal. Mit nyújt az elemistának az összevont osztály, amikor ötven perc alatt a másodikos tanuló román nyelvet tanul, az elsős matematika feladatot végez, a harmadikos Ady-verset szaval, és a negyedikesnek énekórája van? Az összevont osztályokban nehezebben alakulnak ki a gyerekek nyelvi kompetenciái, írás- és számítási készsége, ötödiktől nagyon nehéz ezt pótolni. A vidéki településekről már így is többen behozzák a gyereküket kolozsvári iskolába, mert így kívánják biztosítani számára a minőségi oktatást. Ugyanebből a meggondolásból csökken a lakónegyedi iskolákban a létszám, mivel a kolozsvári szülők – a legjobbat akarván gyermekeiknek – a belvárosi iskolákat részesíti előnyben” – vélekedett Péter Tünde.
Gondot okozhat a tanulók ingáztatása
A főtanfelügyelő-helyettes azt is elmondta, hogy a tanfelügyelőség szakemberei hamarosan kiszállnak vidékre, hogy megtapasztalják: a megszüntetett osztályokból származó gyermekeket hogyan segíthetnék. Kolozs megyében eddig összesen 116 iskolabusz működik. Tavaly további 29 erre vonatkozó kérést iktattak, ám új iskolabuszokra nincs pénz. „A szülőket nem érintheti anyagilag az osztályok összevonása. Az önkormányzatokkal közösen a tanfelügyelőségnek meg kell találnia a módot a gyerekek szállítására” – vélekedett Péter Tünde. Ami pedig az állás nélkül maradt pedagógusokat illeti, a címzetes tanároknak a tanfelügyelőség biztosít állást, a helyettesítő tanárok pedig a nyári versenyvizsga után juthatnak újra katedrához.
Fekete P. P. János, Egeres alpolgármestere is a gyerekek ingáztatásáért aggódik, mivel úgy vélte: az elemista gyerek túl kicsi a napi ingázáshoz, s ha az eddigi két tanítónő helyett három gépkocsivezetőt kell majd fizetni, akkor ez anyagilag is nehezen megoldható. Továbbá gondot okozhat az önkormányzatvezetőknek, hogy mi legyen a sorsa az elnéptelenedett falusi iskoláknak, amelyek felújítására két-három évvel ezelőtt tetemes összeget áldoztak.
Lakatos András: minőségi oktatást a vidéki gyermeknek is
Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke, aki egyúttal a Kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója is, lapunknak az ügy kapcsán a következőket nyilatkozta: „A kalotaszegi iskolában lenne hely ama gyerekek számára, akik most a környező településen – például Magyarvistán – laknak. Az elemisták napi ingáztatása az idő miatt lenne nehezen megoldható. Harminc év tapasztalata azt mondatja velem, hogy a minőségi oktatást csakis külön osztályokban, stabil tanerőkkel lehet biztosítani. A kalotaszentkirályi iskolában ebédet, délutáni pihenést és tanulást biztosítunk a gyerekeknek, tornateremmel, korszerű könyvtárral és internet-hozzáférhetőséggel rendelkezünk. Az már a múlté, hogy a tanító négy különböző osztállyal egyszerre foglalkozik. A szülők ne játsszanak gyerekeik jövőjével, mert ily módon az ő esélyüket rontják. Az összevont osztályok helyett az erős községközponti iskolákat kell létrehozni” – vélekedett Lakatos, akitől azt is megtudtuk, hogy Magyarvistáról, ahol most megszüntetnék az összevont I–IV. osztályos oktatást, már eddig is jöttek gyerekek Kalotaszentkirályra. Amennyiben a jelenleg még Magyarvistán tanuló 26 elemista szülője úgy gondolja, gyerekeiket befogadja a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola.
„Mind az összevont osztályoknak, mind a községközponti iskoláknak megvan az előnyük és a hátrányuk” – közölte Ráduly-Zörgő Éva pszichológus, egyetemi oktató. „Minél kisebb a gyerek, annál kevesebbet kellene utaznia, hiszen ez a korcsoport még nagyon fáradékony. Amennyiben az osztályok, illetve az iskolák összevonása elkerülhetetlen, akkor a cél az, hogy csökkentsük az ebből származó hátrányokat” – vélekedett a szakember.
Szilágy megyében nem eszközölnek összevonást
Szabó István Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta: a megye magyar oktatását sokkal kisebb arányban érintik az összevonási intézkedések, mint a román vonalat: – Nálunk olyan esetek fognak előfordulni, hogy például három osztály helyett csak kettőt indítunk, de sehol nem kell iskolát vagy óvodát megszüntetni. Egy esetünk lett volna: Ketesden felajánlottuk az elemi iskolás gyermekek szüleinek, hogy járjanak be a kalotaszentkirályi iskolába és bentlakásba, de ők nemet mondtak – mondta el a tanfelügyelő, hozzátéve, hogy Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke még a diákok ingáztatásának költségeit is vállalta volna, a helyi önkormányzat és a szülők azonban elutasították az ajánlatot, és inkább vállalták, hogy összevonják a négy elemi osztályt. Azt is megtudtuk: Szilágy megyében egyelőre nem elbocsátások, sokkal inkább átszervezések szintjén gondolkodnak. – A február során zajló tárgyalások végére 214 személlyel kevesebben kell hogy legyünk, ez azonban nem feltétlenül jelent elbocsátást, és azt sem tudjuk, hogy ebből hányan lesznek pedagógusok vagy a kisegítő és egyéb személyzet tagjai. Ugyanakkor a márciusi átszervezések során máris igyekszünk nekik intézményben helyet találni – magyarázta a tanfelügyelő, hozzátéve, hogy kidolgoznak egy kritériumrendszert, amely alapján pontozni fogják a különböző iskolák személyzetét, és a legalacsonyabb pontszámot elért személyektől fognak megválni, ha szükséges.
Fehér megyében a gyereklétszám csökkenése a gond
Fehér megyében a magyar oktatást egyelőre nem érintik az összevonási intézkedések, tudtuk meg Szabó Hajnaltól, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőjétől: – Mivel szórványvidék vagyunk, egyszerűen nincs megoldás arra, hogy a kis létszámú vidéki iskolákban tanuló magyar gyermekek átmenjenek valahová a közelbe, hiszen 15–20 km-re lenne a legközelebbi magyar iskola. A szülők érthető módon ezt nem vállalják, ezért nem nyúlnak hozzá ezekhez az iskolákhoz. Egyetlen érdekes esetünk van: Balázsfalván ősztől valószínűleg csak 4 magyar gyermek kezdene első osztályt, míg a közelben lévő Péterfalván 23. Mivel nem valószínű, hogy a városi szülők átvinnék a falusi magyar iskolába a gyermekeiket, így inkább azt próbáljuk megoldani, hogy győzzünk meg néhány péterfalvi szülőt: hozzák be Balázsfalvára tanulni a gyermekeiket, így megmaradna Péterfalván is az osztály, de indulhatna Balázsfalván is. Sajnos, Balázsfalván még mindig szomorú tendencia, hogy a szülők román osztályba íratják gyermeküket – magyarázta a tanfelügyelő. Hozzátette: nem az összevonás, hanem a gyereklétszám csökkenése miatt ősztől valószínűleg mintegy 3 tanítónőtől fognak megválni.
Beszterce-Naszód megyében gondok akadhatnak
Nem ennyire egyértelmű a helyzet Beszterce-Naszód megyében, ahol komoly gondokkal küszködik a kisebbségi oktatás. Balázs Dénes tanfelügyelőtől megtudtuk: a Vicében, Szentmátén és Magyardécsében működő magyar iskolák is egyre kevesebb gyermekkel, kislétszámú osztályokkal működnek, és leépítések is várhatók ezekben az intézményekben. – Igyekszünk minden megtenni, hogy megtartsuk ezeket az iskolákat, átiratot is küldtünk Pásztor Gabriella államtanácsosnak, amelyben ismertettük a helyzetet, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vicei iskola például egyedülálló a környéken, mivel nem csak a környező falvak gyermekei, hanem csángó gyermekek is tanulnak itt – ismertette a tanfelügyelő. Hozzátette: a besztercei és bethleni román iskolákban működő magyar osztályok esetében nem lesz gond, a többségi oktatásban viszont várható, hogy a 20-as létszám alatti párhuzamos osztályokat összevonják. Az előzetes becslések szerint a megyében mintegy 278 pedagógusi állás fog majd megszűnni.
N.-H. D., S. B.-Á. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Állandó tiltakozások a Guşă-szobor miatt
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke közölte: a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
Enache beszámolt arról, hogy 117 közéleti személyiség vagy civilszervezeti képviselő – köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Vladimir Tismăneanu, Zoe Petre, Alexandru Cistelecan, Tőkés László, Adrian Cioroianu, Horia Roman Patapievici és Renatte Weber – írta alá a Guşă- szobor felállítása elleni tiltakozást.
A Pro Europa Liga levelet küldött az államfő és miniszterelnöki hivatalhoz, a szenátus és a képviselőház elnökének, a Maros megyei prefektúrához, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesternek és mindazon helyi tanácsosoknak, akik megszavazták a Guşă-szobor felállítását, ugyanakkor a határozat közigazgatási bíróságon történő megtámadását fontolgatja.
„A miniszterelnök azt válaszolta, forduljunk a prefektúrához, a prefektustól az a válasz érkezett, hogy érdeklődnek a védelmi minisztériumnál, a polgármesteri hivataltól pedig azt a választ kaptuk, hogy már nem lehet felfüggeszteni a határozat alkalmazását. Tehát nem mennek valami jól a dolgok. (…) A Pro Europa Liga más civil szervezetekkel közösen egyeztet arról, hogy milyen választ ad a civil társadalom, ha a kérések ellenére a szobrot mégis felállítják. Újabb Egyetem-térre készülünk, szünet nélküli, hosszú távú tiltakozásokkal. Ez az egy dolog, amit tehetünk, de még bízunk abban, hogy lesznek pártok, személyiségek közötti egyeztetések, hogy lesznek lobbizási kísérletek” – fejtette ki Enache.
Mint mondta, továbbra is „rejtély”, hogy egy tanult emberekből álló helyi tanács „miként ragaszkodhat ekkora felelőtlenséggel” egy olyan tervhez, amely a városnak semmivel sem hozhat „nagyobb hírnevet, elismerést, nyugalmat”, szerinte az egyedüli magyarázat a Guşă Alapítványhoz kötődő hatalmas anyagi érdekek.
A Guşă-szobor felállításáról szóló határozatot 2009 szeptemberében fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a határozat visszavonását követelte az RMDSZ és számos civil szervezet. (Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Rendőrállam irányába haladunk?
A PEL az európai intézményekhez fordul
A civil társadalomnak, a felelős politikusoknak és azon állampolgároknak, akik még hisznek abban, hogy Románia valóban demokratikus, európai állammá válhat, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen államtípust javasol a PD-L és Traian Basescu: egy újfajta "hibrid", diktatúrába hajló hatalmi rezsimet, amely megtépázná a húszéves átmeneti időszak alatt szerzett szabadságjogainkat, és amely ellentmond az Európai Unió demokratikus gyakorlatának – nyilatkozta tegnap Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke.
"Úgy gondoljuk, hogy az egykamarás parlament, az elnöki hatalom megerősítése, az új választási rendszer, amely nyomán csupán két párt fog megmaradni, a pluralizmus felszámolását fogja jelenteni Romániában, abban a kontextusban, hogy megmarad a CSAT, amely fölött a parlament nem gyakorolhat felügyeletet, amikor az ortodox egyház oly módon erősödik, hogy beavatkozhat az állam dolgaiba, ez a modell, amelyet most el akarnak fogadtatni, Romániát egészen más irányba fogja vinni, mint amit reméltünk. Ez a modell nem az Európai Unió és nem a stabil demokráciák modellje, hanem szovjet típusú kormányzási modell".
A PEL kétkamarás parlamentet javasol, ahol a két ház szerepe világos: a felsőház a régiók, a vallási felekezetek, az etnikumok háza legyen, azt szeretné, ha parlamentáris köztársaságban élnénk, ahol az államfőt a parlament választja meg. Azt szeretnék, hogy a titkosszolgálatok finanszírozása legyen áttekinthető, szűnjön meg a CSAT, illetve azt, hogy mind a vallási, mind az etnikai kisebbségek otthon érezzék magukat Romániában, foglalhassanak el tisztségeket a titkosszolgálatokban, hadseregben, ahol ez ma nem történik meg.
A hatalomnak erről a tendenciájáról tájékoztatják az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet, az amerikai nagykövetséget és azokat az intézményeket, amelyeknek Románia EU- és NATO-tagként része. Reményét fejezte ki, hogy ezek az intézmények állást foglalnak az ügyben és nem fogják hagyni kialakulni azt az "eredeti demokráciát", amelyet létre akar hozni az államelnök és a PD-L.
Ha muszáj, második Egyetem tér lesz Vásárhelyen
A PEL többször tiltakozott az ellen, hogy szobrot emeljenek annak a Stefan Gusa tábornoknak, aki 1989 decemberében a temesvári tüntetők közé lövetett. Tiltakozásukat elküldték a kormánynak, az államfőnek, a szenátus és a képviselőház elnökének, a prefektusnak, a polgármesteri hivatalnak és név szerint minden marosvásárhelyi tanácsosnak. Választ csupán három intézménytől: a miniszterelnöki kabinettől, a prefektustól és a polgármesteri hivataltól kaptak.
Ha az elkövetkezendőkben sem reagálnak a tiltakozásukra, a Pro Európa Liga beperelheti az intézményeket, amelyek nem válaszolnak, azonban, jelentette ki Smaranda Enache, azt szeretnék, ha a helyi tanács újratárgyalná ezt a kérdést. "Nagyon kellemetlenül ért minket az a hír, hogy ehelyett a polgármesteri hivatal már ügyvédet is fogadott. Tehát a téves álláspontjukat továbbra is fenntartják. Azt szeretnénk, ha éretten, megfontolta felülírná a tanács ezt a döntést, mert a Gusa-szobor nem tesz jót Marosvásárhely imidzsének, nem hoz sem békét, sem jólétet a város közösségének".
Ha mégis felállítják a szobrot, mondta, akkor tiltakozásul olyan tüntetést fognak szervezni, mint 1990 júniusában volt Bukarestben, az Egyetem téren. "Ez azt jelenti, hogy sátrakkal foglaljuk el azt a teret mindaddig, amíg a tanács visszavonja a döntését. Nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség" – tette hozzá.
A Gusa-szobor felállítása ellen megfogalmazott tiltakozásukat eddig 117 személy írta alá, közöttük olyan személyiségek, mint Hertha Müller, Zoe Petre, Renata Weber, Adrian Cioroianu, Tőkés László. A marosvásárhelyi tanács tagjai közül csupán Mózes Levente írta alá, mondta Smaranda Enache.
Az arany maradjon Verespatakon
Végül felhívta a figyelmet, hogy a Rosia Montana Gold Corporation újabb kampányba lendült a sajtóban és az Európai Parlamentben, arról akarva meggyőzni mindenkit, hogy jó, amit csinálnak. A Liga úgy gondolja, hogy az arany, ha több ezer évig ott volt Verespatakon, továbbra is ott kell maradjon, mert az az összeg, amit Románia kapna, nem fedi a költségvetési hiányt, viszont a cián alapú bányászat hosszú távra káros hatással lesz a környezetre. "Szomorú tapasztalni, hogy ezt a gyönyörű erdélyi régiót meg akarják semmisíteni".
A környezet világnapja alkalmával a PEL azt javasolja, hogy az ország összes településén szervezzenek rendezvényeket, amelyek során a valós helyzetet mutatják be a közvéleménynek, gazdasági, környezetvédelmi, szociális következményeivel együtt, és tiltakozzanak a projekt kivitelezése ellen.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Verespatak öröksége a tét
Az ország törvényeit be kell tartani, a Rosia Montana Gold Corporationnak teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit –hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter tegnap, azt követően, hogy a verespataki beruházást ellenző civil szervezetek képviselőivel tárgyalt a minisztérium székhelyén.
A környezetvédelmi szervezetekkel tartott szerdai tanácskozást Borbély László építő jellegűnek minősítette, és még egyszer megerősítette, hogy a verespataki aranybánya megnyitásával kapcsolatosan készen áll minden álláspontot meghallgatni.
– Két hete találkoztam a vállalkozók képviselőivel is, az ő kérésükre. Meghallgattam álláspontjukat, és elmondtam nekik is, hogy addig, amíg nem rendelkeznek érvényes városrendezési engedéllyel, a befektetést engedélyező eljárás nem folytatódhat – hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a Rosia Montana Gold Corporation beruházási tervét a Legfelső Védelmi Tanács is megvitathatja, de a környezetvédelmi engedély ügyében Románia kormányának kell döntenie.
A római kori bányajáratok, illetve az egész Kirnyik-tömb védett területté minősítésével kapcsolatosan a környezetvédelmi miniszter kiemelte: a Brassói Táblabíróság semmisnek nyilvánította a Kulturális és Kultuszminisztériumnak a hegység régészeti átminősítésére vonatkozó engedélyét. A Kirnyik-hegység a romániai törvénykezés értelmében országos értékű kulturális örökségként védett. Borbély véleménye szerint ez a tény változtat a befektetés megítélési összefüggésén, éppen ezért a Környezetvédelmi Minisztérium kérni fogja a Kulturális Minisztérium álláspontját ez ügyben.
A minisztérium keretében működő Verespatak- bizottsággal kapcsolatosan Borbély hangsúlyozta: az általa létrehozott Verespatak-bizottság nem döntéshozó testület, hanem konzultatív szakbizottság, feladata a beruházással kapcsolatos adatok begyűjtése, véleményezése, a miniszter tájékoztatása.
Ugyanakkor Borbély László kiemelte: ahhoz, hogy átfogó képet tudjunk alkotni a verespataki beruházásról, elengedhetetlen egy helyszíni látogatás. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Tetőzik a sztrájkhullám
Utcára vonultak tegnap a román fővárosban a pedagógusok, a bányászok, a papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint a mozdonyvezetők is, így fejezve ki elégedetlenségüket a kormány különböző intézkedései ellen. A tanügyi szakszervezet vezetőinek mindössze anynyit sikerült kicsikarnuk Cătălin Baba oktatásügyi államtitkártól, hogy ígéretet kaptak egy jövő heti tárgyalásra, azonban konkrét időpontot nem tudott megjelölni a tárca képviselője.
Jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek az oktatási alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek és tanügyminisztérium képviselői – mindössze ennyit sikerült kicsikarnia tegnap a szaktárcától annak a mintegy száz szakszervezeti tagnak, aki a minisztérium székháza előtt tüntettet. A tiltakozók a jelenlegi oktatási rendszer ellen emelték fel szavuk, illetve azt kifogásolják, hogy a közszférában tervezett elbocsátások keretében több pedagógus is utcára kerülhet.
A szakszervezetiek küldöttségét Cătălin Baba oktatásügyi államtitkár fogadta, aki azonban csak annyit tudott megígérni, hogy az érdekvédelmiek a jövő hét folyamán tárgyalhatnak a minisztérium képviselőivel, pontos időpontot azonban nem tudott mondani. Marius Nistor, az oktatási alkalmazottakat tömörítő Spiru Haret szakszervezeti tömb ügyvezetője az egyeztetést követően elmondta, azt kérték az államtitkártól, hogy a felek tudjanak komoly érvek mentén tárgyalni. Nistor ugyanakkor leszögezte, amennyiben a jövő héten esedékes tárgyalások nem zárulnak a várt eredménnyel, akkor a tanárok készek felfüggeszteni a tanévet.
A szakszervezeti vezér szerint a pedagógusok eltökéltek, s a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza, amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket. „Romániában sajnos az oktatást és az egészségügyet nem tekintik prioritásnak, s mindkét szakterület alulfinanszírozott” – fogalmazott Nistor. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy az ombudsman nem jelezte az Alkotmánybíróságnak, hogy a 2009/114-es kormányrendelet ellentmond az alaptörvénynek, azzal érvelve, hogy válsághelyzetben megengedett egy hasonló intézkedés, még akkor is, ha ez törvénytelen.
Nistor szerint a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvény alkalmazásával a nem oktató tanügyi alkalmazottak bére akár 30 százalékkal is csökkenhet. „Követeljük továbbá a 2010/1-es sürgősségi kormányrendelet újratárgyalását, ez ugyanis felfüggeszti a doktoranduszi támogatás és más prémiumok folyósításának lehetőségét” – tette hozzá Nistor.
Mégis lesz kényszerszabadság?
Eközben a pénzügyminisztérium székháza előtt szerveztek tüntetést az Alfa Kartell szakszervezeti tömörüléshez csatlakozott bányászok, papír-, illetve bútorgyári alkalmazottak, valamint mozdonyvezetők. A tiltakozóknak akciójukkal sikerült elérniük, hogy tárgyalhassanak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel. A tárcavezető mintegy tíz percre lement a tüntetőkhöz, ahol megígérte, hogy a Boc-kabinet még pénteken elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy idén is küldhessék kényszerszabadságra alkalmazottaikat a nehézségekkel küszködő vállalatok.
Mircea Dumitriu szakszervezeti vezető azonban még nem veszi készpénznek a miniszteri ígéretet, mint hangsúlyozta, a tiltakozások felfüggesztéséről még nem döntött a szakszervezeti tömörülés. „Még nem függesztjük fel a tiltakozásokat, de bízunk abban, hogy most az egyszer komolyan gondolják, s betartják szavukat” – utalt az érdekvédelmi szervezet képviselője Vlădescu ígéretére.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban a szakszervezetek és munkáltatói szövetségek azzal riogattak, hogy amennyiben a kormány nem hosszabbítja meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvényt, akkor a 2010-es év folyamán a romániai munkanélküliek száma elérheti a másfél milliót. Bogdan Iuliu Hossu, a Kartell Alfa szakszervezeti tömb elnöke úgy vélekedett, hogy akár az 500 millió lejt is elérhetik a munkanélküliségre fordítandó összegek, ha mindazokat elbocsátják, akiket csak kényszerszabadságra kellene küldeni.
Szerinte a legérintettebb területek a vegyipar, a fémfeldolgozás, illetve a készruhagyártás. Hasonlóképpen vázolta a helyzetet Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ha a kormány nem hoszszabbítja meg a kényszerszabadságokra vonatkozó törvényt, akkor már február folyamán 200 ezer alkalmazott kerülhet utcára.
Kiadják a tavalyi 13. fizetést
Legkésőbb áprilisig folyósítják a közszférában dolgozók tavalyi 13. fizetését – ígérte kedd esti sajtónyilatkozatában Emil Boc miniszterelnök. Azt azonban leszögezte, hogy idén már nem lesz hasonló juttatás. „2010-ben kifizetjük a 2009-es 13. fizetést, 2011-ben azonban már nem lesz 2010-es juttatás” – fogalmazott a kormányfő.
Boc: csak a minimálnyugdíj nőhet
Mindössze a 350 lejes minimálnyugdíjat tudja a kormány idén az inflációs ráta értékével indexálni, illetve a legkisebb nyugdíjakat tudja valamelyest növelni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az elkövetkező időszakban megfelelő ütemű lesz a gazdasági növekedés – jelentette ki Emil Boc kormányfő. Arra azonban ígéretet tett, hogy a minimálnyugdíj értékét mindenképp kiigazítják az idei év folyamán.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban a nyugdíjasok is bejelentették, hogy tiltakozni kívánnak a kormány ellen. Mint mondták, nem magukban vonulnak utcára, hanem csatlakoznak valamely országos szakszervezeti tömb tiltakozó akciójához. A nyugdíjasok azt nehezményezik, hogy a beígérttel ellentétben január elsejétől mégsem nőtt a bruttó átlagbér 45 százalékára a nyugdíjak kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értéke.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Guşă-ellenes PEL-sátorozás?
„Bukarestbe megyünk az Egyetem térre, sátrakba költözünk, és addig maradunk, amíg a marosvásárhelyi tanács vissza nem vonja a Guşă-szobor felállítására vonatkozó határozatát” – mondta el tegnap Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke.
Az emberjogi aktivista azt is kifogásolta tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a polgármesteri hivatal ügyvédet fogadott a határozat megvédése érdekében. „Tisztelettel kellene lenniük legalább a román forradalomra, hiszen az volt a mai demokráciának az alapja” – tette hozzá Enache. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyen tervezett Guşă-szobor felállítása ellen aláírásgyűjtést indított a PEL, amelyet mindeddig 117 közismert személyiség, köztük Herta Müller Nobel-díjas író is aláírt.
Továbbá az emberjogi szervezet tavaly novemberben levelet küldött a román államelnöki hivatalnak, a parlamentnek, a szenátusnak, a miniszterelnöki hivatalnak, a prefektúrának, a polgármesteri hivatalnak, a tanácsnak és külön-külön valamennyi városi tanácsosnak, tiltakozva a Guşă-szobor ellen.
A levélre mindössze a kormány, a Maros megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal jelzett vissza, de mivel a válasz nem nyugtatta meg a tiltakozókat, hamarosan újabb levéllel fordulnak azokhoz a hivatalokhoz, amelyek válaszra sem méltatták.
Ha tiltakozásuk eredménytelen lesz, egy bukaresti tiltakozástól sem riadnak vissza. Mint ismeretes, a forradalmárok közé lövető Ştefan Guşă marosvásárhelyi kultusza ellen per is folyamatban van, ugyanis Kincses Előd ügyvéd a közigazgatási bíróságon megfellebbezte a városi tanács 2009. szeptember 10-én hozott szoborállítási határozatát.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsá­nak elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Illegális a háromszéki magyarok világtalálkozója?
Elmarasztalta a brassói táblabíróság a Kovászna megyei önkormányzatot a háromszéki magyarok világtalálkozójának megszervezéséért. Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta, tudomást szerzett a döntésről, de a végzést még nem kapta kézhez, ezért nem tudja, milyen lépéseket tesznek a következőkben.
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzatot feljelentő Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma azt sérelmezte, hogy közpénzekből jelentős összegeket fordítottak egy olyan rendezvényre, amely kizárólag magyaroknak szólt, és kizárták a megye 25 százalékos románságát, illetve a többi itt élő nemzetiséget, a romákat és a zsidókat.
Ioan Solomon, a fórum elnöke feljelentésében az alkotmány, a közigazgatási, valamint a diszkriminációellenes törvény több cikkelyére hivatkozva kifejti: mivel közpénzekből finanszírozott rendezvényről van szó, diszkriminálták és másodrangú polgárokként kezelték a térség más nemzetiségű lakóit.
Solomonék nyilvános bocsánatkérésre tartottak igényt, valamint arra, hogy a közpénzekből ugyanannyit, vagyis 1,1 millió lejt fordítsanak egy román rendezvény megszervezésére. Tamás Sándor elmondta, a találkozót ezentúl is megszervezik, hisz a megyében élő 75 százalékos magyarságnak erre joga és igénye van.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját 2007-ben szervezték meg első alkalommal, amikor a Pincetetőn felavatták a rendezvény szimbólumát, a 12 oszlopos emlékművet. A tervek szerint a találkozót évente megszervezik, és négyévente nagyszabású rendezvényre kerül sor. A találkozók záróakkordjaként augusztus 20-án este minden háromszéki településen kigyúlnak az őrtüzek, amelyek jelzik, hogy a települések ezentúl is hazavárják szülötteiket.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik
Élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, mondván, hogy a szövetség „posztkommunista pártként”, elvtelenül viselkedik, és mindent alárendel a szavazatszerzésnek. Tőkés szerint módosítani kell a kisebbségi törvény tervezetét, mivel rajta keresztül az RMDSZ monopolizálja a magyar közösség képviseletét.
Tőkés László pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy az RMDSZ az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) mellé állt, és a magyar választópolgárokat is a PSD felé irányította. „Magam azt szorgalmaztam, hogy a néppárti alakulatok fogjanak össze. A Demokrata Liberális Párt (PDL) melletti, vagy legalábbis semleges álláspontra helyezkedtem – személyesen Băsescu mellett álltam, de az EMNT semleges állásponton volt az elnökválasztás kapcsán. Végül az én álláspontom valósult meg, az RMDSZ pedig arra kényszerült, hogy igazodjon az új helyzethez. A szövetség nagy hibáit mindig megbocsátják, opportunizmusa révén pedig mindig talpra esik” – fogalmazott Tőkés, aki szomorúnak nevezte, hogy az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik.
Tőkés felháborítónak tartja az RMDSZ „elvtelen és opportunista” magatartását, amelynek célja szerinte a szavazatszerzés. Noha a szövetség elért bizonyos eredményeket kormányzati szerepvállalásai során, a mérleg inkább kedvezőtlen a magyar közösség számára. „E tekintetben a románok sem dicsekedhetnek, de mi magyarok kétszer nagyobb hátrányban vagyunk: csökken a létszámunk, a szórvány fogyatkozik, a magyarok vagy beolvadnak, vagy távoznak az országból” – fejtette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke szerint felül kell vizsgálni az RMDSZ egyoldalú, egypárt-központú politikáját, a többi magyar politikai szervezettel, a civil társadalommal, a egyházakkal közösen. A politikai pluralizmus érdekében nem a pártot, hanem a romániai magyar politika keretét kellene egységesíteni, mivel „az egypárt kommunista, diktatórikus és totalitárius”, és a román politikum is azt szeretné, hogy a magyaroknak egyetlen pártja legyen, mivel így könnyebben manipulálhatók – tette hozzá.
Tőkés László szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amely szerepel a kormány prioritáslistáján, és amelyet Emil Boc kormányfő a nyárig elfogadtatna a parlamenttel, módosítani kell, mivel jelenlegi formájában az RMDSZ egyeduralmi helyzetét szilárdítja meg. „Világosabban rögzíteni kell a hatásköröket az autonómia tekintetében, mivel a tervezet jelenlegi formájában a magyar közösség azonosul az RMDSZ-szel, holott a magyar politika alanya nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség, minden politikai, civil és egyházi szereplőjével együtt” – fejtette ki Tőkés. Hozzáfűzte: megengedhetetlen hogy egyetlen párt monopolizálja a magyar közösség képviseletét. Az EP-képviselő elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében javaslatot tett a kisebbségi törvény tervezetének felülvizsgálatára, választ azonban egyelőre nem kapott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

CSAT: amerikai rakétákat telepítenek Romániába
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Romániába az amerikai rakétapajzs részeként – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu. Az államfő a CSAT ülése után kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat a Fekete-tenger partján fekvő országba.
Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. Az államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul. Az államfő csütörtöki bejelentése megfigyelők szerint váratlan volt.
„Barack Obama amerikai államfő felkérte országunkat, hogy csatlakozzunk az amerikai védelmi rakétapajzs kialakításához, amely 2015-től működne. A Legfelső Védelmi Tanács egyetértett ezzel a javaslattal” – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu államfő. A közeljövőben kétoldali tárgyalásokat kezdeményeznek erre vonatkozólag. „A CSAT döntését a parlamentnek is el kell fogadnia. Ez nem irányul Oroszország ellen. A régebb elhelyezett rendszer csak Románia nyugati részének egy szeletét fedte le, az új pedig megvédi Romániát az esetleges rakétatámadásoktól ” – pontosított az államfő. Traian Băsescu szerint a döntés megerősítheti az Amerikával szembeni partnerséget, és növelheti Románia biztonságát is.
Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs kialakítása Románia egész területét védené meg nemcsak Oroszországgal, hanem a Közép-Kelettel szemben is. „A védelmi rakétapajzs romániai elhelyezése politikai, diplomáciai, katonai és stratégiai sikernek könyvelhető el. A Lengyelországban elhelyezett védelmi rendszer csak Románia nyugati részének biztosított védelmet. Amennyiben Románia területén alakítanak ki új rakétapajzsot, akkor ez az egész országnak biztosítja a védelmet bármilyen rakétatámadás ellen. Ugyanakkor a rakétapajzs elhelyezése hosszú távon a stabil demokrácia biztosítéka is egyben. Ugyanakkor kevés költséggel jár, és maximális védelmet biztosít” – összegzett a kormányfő.
Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a rakétapajzs felállítása Romániában a honvédelem egyik elsődleges célkitűzése, és az Amerikából érkezett felkérés pedig a következetes romániai külpolitikának tudható be. Oprea hangsúlyozta: a parlamentnek is el kell fogadnia a kétoldali egyezséget.
Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter, jelenleg európai parlamenti képviselő kijelentette: Oroszország kifogást emelhet Románia eme döntése ellen, mint ahogy ezt megtette Lengyelország kapcsán is.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a bejelentést követően hangsúlyozta: kérést nyújt be arra vonatkozólag, hogy a parlament védelmi és külpolitikai szakbizottsága, illetve a kormány tárgyaljon a kérdésről, mivel a védelmi rakétapajzs kialakításával járó felelősséget közösen kell vállalniuk. Arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár a terv megvalósítása, Corlăţean azt válaszolta: a védelem szempontjából mindig vannak veszélyek.
Markó Béla RMDSZ-elnök pozitívnak minősítette Románia csatlakozását a védelmi rakétapajzs kialakításához.
Korábban a Romániához hasonlóan NATO- és európai uniós (EU-) tagállam Csehország és Lengyelország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Obama módosította Bush rakétapajzs-építési tervét.
Obama tavaly szeptemberben módosította elődjének, George Bushnak az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztésére vonatkozó tervét, amely az úgynevezett lator államok – például Irán – esetleges rakétatámadásai elleni védekezésül Csehországba egy radarállomás, Lengyelországba pedig elfogórakéták telepítését irányozta elő. Obama új terve értelmében szárazföldi és tengeri kilövőállásokról indítandó elfogórakétákat telepítenének a Perzsa-öbölbe és köréje, hogy védelmet nyújtsanak az „egyre súlyosabb iráni rakétaveszély” ellen.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztése felbosszantotta az egykori hidegháborús ellenfél Oroszországot, amely nukleáris elrettentő erejét aláásó fenyegetést látott benne, és azzal vádolta Washingtont, hogy beavatkozik az orosz érdekövezetbe.
Több más EU-tagállamtól eltérően Romániában a lakosság körében nagyon népszerű az amerikai katonapolitika. Az országban már működik egy kisebb amerikai támaszpont, amelyet azért hoztak létre, mert az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború idején kialakított nagy nyugat-európai támaszpontokról kisebb és a közel-keleti és egyéb válságövezetekhez közelebb fekvő helyekre vezényel át erőket. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

„Statisztikamagyarok” avagy helyzetünk többoldalú megközelítése
A bürokráciával vívott harcba bele lehet fáradni, de sosem lehet belenyugodni. A közösségünk érdekében „vívott harcunkban” számon kérni, elvárni a folyamatos lendületet értelmetlen. Lendületből, jobb helyeken, forradalmat szoktak csinálni – ennek már egyenlőre lejárt –, mindennapi építő munkát nem. A kolozsvári – megmaradni akaró – magyarság helyzete megéri a többoldalú megközelítést.
Nem teljesült elvárások
Egyik oldalon ott vannak a negatívumok, a be nem teljesült elvárások. Sarkítva, megint egyoldalúan megközelítve, említhetném akár az „értelmiségiek árulását” is. Hisz sokan nem a közösségük, hanem a betöltött, vagy betölteni vágyott funkciójuk (esetleg pénztárcájuk, bankszámlájuk) szempontjából látják, láttatják az igazságot. A politikai elit számos tagját jellemzi a foggal-körömmel való ragaszkodás a megszerzett pozíciókhoz, a „kegyvesztettek”-et pedig a mindenáron való visszakapaszkodás kísérlete.
Sajátosan kolozsvári probléma az iskolai szakoktatás szinte teljes mellőzése, a közösség szempontjából ezzel lemondva, a népszaporulatot még mindig a leginkább biztosító társadalmi rétegről. Az oktatáshoz kapcsolódóan említhetném az egyetemi és általános oktatást kiszolgáló kollégiumok szükségességének késői felismerését, az egyetemi oktatás és intézményszervezés (tervezés ?) terén a „tömegoktatás” és elitképzés megfelelő súlyozásának szem elől tévesztését.
A szociális kérdés, az öregekről, árvákról, betegekről való gondoskodás, más szórványközösségek középponti problémája nálunk alkalomszerű, szinte csak egyéni kezdeményezésekre szorítkozik. Közös(ségi) gazdaságpolitika (utalnék az első világháború előtti Transilvania Bankhoz kapcsolódó, az akkori kisebbség szervezett földtulajdon szerzését és egyéb gazdasági tevékenységét támogató akciókra) még csírájában sem létezik.
A médiának a harcra, főleg a vesztes harcra, a szenzációra való fókuszolása még torzítja is a kialakult képet.
A „tömeget”, statisztikamagyarokat(!) felelősségre vonni értelmetlen, hiszen az sajátos érdekek és tudat által meghatározott kisebb csoportokból, egyénekből áll. A „tömeget” nem hibáztatni, hanem irányítani, vezetni szokták. Különben is, mindenki szeretné látni az egykori, lendületből folytatott rövidtávú és a mindennapi (hosszútávú) küzdelmének eredményét.
Eredmények
A valóságnak szerencsére van egy másik, pozitívabb oldala is. Az eltelt húsz évnek vannak, nem kis számban, eredményei is:
• egyházi és közösségi ingatlanok már beteljesedett, vagy már folyamatban lévő visszaszerzése és azoknak (általában) funkcionális kihasználása;
• intézményeink fokozatos kiépítése (az egyházakon kívül, kulturális, oktatási részben a szociális intézmények);
• a civil szféra kiépülése (alapítványok, egyesületek);
• a tehetősebb, a közösségért is áldozni tudó réteg kialakulása;
• a fiatal, itthonmaradó értelmiségi réteg megerősödése (ez Kolozsváron kívül még jobban érzékelhető például Aradon, ahol hosszú évtizedek tapasztalataival ellentétben, a magyar középiskolát végzettek döntő többsége nem külföldön keresi a boldogulását);
• ez utóbbit is elősegíti a politikai, vagy politikailag determinált vezető funkciókba való bekerülés lehetősége;
• az önkormányzatok megerősödése;
• végül, de nem utolsósorban, a jogi keretek lassú, de határozott kiépülése (nemzeti jelképeink használata, kétnyelvű helységnévtáblák, stb.).
A pozitív jövőkép fontossága
A kialakuló intézményrendszer és az alakulóban lévő kétszintű autonómia még akkor is tudná biztosítani a kisebbségi közösség életképességét, ha – a jelenlegi demográfiai tendenciára alapozó szociológiai előrejelzések szerint – 2050-re 500 000-re csökkenne az erdélyi magyarság száma. A déltiroliak, a baszkok kevesebben vannak, mégsem kérdőjelezi meg senki a jövőjüket. Egy öntudatos, pozitív jövőképpel rendelkező közösségnek nem kell félnie jövőjét illetően.
Persze kérdés, van-e egyáltalán szükség nemzeti, kisebbségi közösségre a modern Európában, a globalizálódó világban? Az ember pszichológiai sajátossága, hogy elismerésre, közösségre vágyik. A boldogság mércéje nem az abszolút jólét – ilyen nincs is –, hanem a másokhoz viszonyított, a mások (rokonok, barátok, ismerősök, a velünk „hasonszőrűek”) által elismert eredmények. Nem hiába jönnek haza a „külföldre szakadt hazánk fiai” eldicsekedni eredményeikkel, gazdagságukkal.
A közösség, mint érték
Ha pedig a közösség, a közösséghez tartozás érték, tenni kell érte. Ebben a szellemben kell neveljen a pap, a tanár, ennek képviseletét kell elvárni a választott tisztségviselőktől, politikusoktól. Nekünk van amire büszkék lennünk. Anélkül, hogy ezt folytonosan mások orra alá dörgölnénk, büszkék lehetünk a sajátos erdélyi-, székely- és egységes magyar kultúránkra, történelmünkre. A közelmúltunkra is, a húsz év megvalósításaira és kudarcaira is.
Nincs amiért elkeserednünk a ránk váró nehézségeken, ne siránkozzunk a veszélyeken, mint a mesebeli egyszerű ember. Mert a demográfiai mutatók tudatos, közösségi alakítása igenis lehetséges. Ennek elszigetelt, kisebb térségre vonatkozó példáját még az átkos, kommunista rendszer idején is tapasztaltuk. (Lásd a kalotaszegi egykézésről készült riport megrázó, ébresztő hatását.) Ne hivatkozzunk a világ túlnépesedésére, figyeljünk inkább az egyenlőtlen népesedés-alakulás negatív hatásaira és a Nyugat-európai országok ebből származó nehézségeire, az egész európai civilizációt fenyegető veszélyekre.
A magyar értelmiségiek egy számottevő része (Erdélyben és az anyaországban egyaránt), már tudatosan vállal legalább három gyereket. Ez a környező nemzetekre még nem jellemző. Magyarországon beindult a „harmadik királyfi, királykisasszony” mozgalom. A nagycsaládokban kapott szeretet pótolja a szűkösebb anyagi lehetőségeket, az egymással foglalkozó, egymástól tanuló testvérek pedig az egy gyerekre eső, megoszló szülői figyelmet. Az így nyert lelki gazdagság, alkalmazkodó képesség az igazi hozománya a nagycsaládban felnövő fiataloknak.
Nincs amiért siránkozzunk. Tudomásul kell vennünk, hogy az a falu, város (városközpont), vidék a mienk, amelyet belakunk.
ÉDER OTTÓ. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Ha ortodox volna…
A PEL a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul
A Pro Európa Liga szerint Romániában nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. A nemzeti kisebbségeket elvándorlásra vagy asszimilációra kényszerítik, és másodrendű állampolgárokként kezelik. Húsz évvel a rendszerváltás után is elérhetetlen számukra a CSAT- (Legfelsőbb Védelmi Tanács) tagság, nincs helyük a titkosszolgálatokban vagy a diplomáciában.
A Kelemen Hunor vezette Művelődési Minisztériumtól azért választották le a vallásügyet, mert a tárcavezető nem román nemzetiségű és nem ortodox vallású, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint ez diszkrimináció, és a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) tett feljelentést az ügyben. A kormányalakításkor a kulturális tárca élére egy olyan román állampolgárt neveztek ki, aki az összes alkotmányba foglalt joggal rendelkezik, viszont "egy őrült döntéssel az egyházakat kivonták a Művelődési Minisztérium hatásköréből és a kormányfőtitkársághoz utalták", csak azért, mert az illető nemzetiségét tekintve magyar.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely),

Prioritás a könyvbeszerzési program újraindítása
„A közkönyvtárak nem ragadhatnak meg a ’90-es években betöltött szerepüknél. Olyan korszerű tájékoztató központokká kell válniuk, ahová szívesen járnak az emberek, és ahol másfajta szolgáltatást is találnak, nem csak régi és új könyveket” – mondta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azon a vitán, amelyet az általa vezetett szaktárca a Biblionet programmal közösen szervezett.
„A romániai közkönyvtárak a támogatás és a humán erőforrás tekintetében is hátrányos helyzetbe kerültek a rendszerváltás után. A könyvtárosok érdeme az, hogy életben tudták tartani ezeket az intézményeket” - jelentette ki Kelemen Hunor, és azt is hozzátette, a minisztérium következetes közpolitika kidolgozásával segítheti ennek a szakterületnek a működését. „Ennek a közpolitikának az összeállításakor újra kell gondolnunk a közkönyvtárak vidéki és kisvárosi közösségek életében betöltött szerepét is” - hangsúlyozta a tárcavezető, aki megköszönte a Bill és Melinda Gates Alapítványnak, valamint az IREX Alapítványnak a közkönyvtárak alkalmazottjai képzésének felvállalását. „Ez a projekt példa arra, hogy sok mindent meg lehet valósítani egy, Románia számára jelentős támogatással és jó ötletekkel. A mi kötelességünk lesz tartalommal megtölteni a Biblionet program teremtette keretet” - tette hozzá a miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalniuk a közkönyvtárak megfelelő működtetéséért.
Deborah Jacobs, a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának igazgatója a könyvtáros új hatásköreiről beszélt, és elmondta, hogy ez az új szerep az intézmények működésével kapcsolatos tevékenységeket is feltételez, hogy a könyvtárlátogatóknak ne csak a könyvállományhoz legyen hozzáférésük, hanem más kulturális, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz is, amelyekért ezeket az intézményeket felkeresik. „Nem kell elvárniuk azt, hogy a miniszterhez hasonló felvilágosult tisztségviselők végezzék helyettük ezt a munkát” - tette hozzá Deborah Jacobs, aki értékelte Kelemen Hunor miniszternek a koherens közpolitikák kidolgozására vonatkozó szándékát és azt, hogy foglalkoztatja a közkönyvtárak további sorsa.
„A minisztérium könyvbeszerzési programjának újraindítása elsődleges számunkra. Idén nem lesz alkalmunk erre, hiszen vissza kell szereznünk azokat az alapokat, amelyeket az Országos Lottótársaságtól és a szerencsejáték-szolgáltatók hozzájárulásából különíthettünk el kifejezetten erre a célra. Támogatjuk a falusi, községi és városi könyvtárosok képzésére irányuló valamennyi kezdeményezést, hiszen az ő tevékenységüknek, az új igények szerint, a társadalom- és oktatásszervezés területére is kell terjednie. Partnerséget szeretnénk kötni ugyanakkor az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal az új olvasói nemzedék és korszerű könyvtári szolgáltatások használóinak képzése érdekében” - hangsúlyozta hozzászólásában a miniszter, aki megbeszélésre hívta a Könyvtárosok Országos Szövetségének képviselőit, hogy a 2002-ben elfogadott könyvtártörvényre vonatkozó módosító javaslatokról tárgyaljanak. „Annak idején sokat foglalkoztunk ezzel a törvénnyel a Parlamentben, de a jogszabály aktualizálásra szorul. Ezért arra kérem a szövetséget, hogy tegyen javaslatot a tökéletesítésére” - mondta befejezésképpen Kelemen Hunor miniszter.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhely polgármesterével találkozott Tőkés László
Marosvásárhely – Dorin Florea polgármestert kereste fel hivatalában, Tőkés László EP képviselő.
A találkozót kővető sajtótájékoztatón, Tőkés László elmondta, Marosvásárhelypolgármestere ígéretet tett arra, hogy nem engedélyezi a Stefan Gusa szobor felállítását mindaddig amíg a ítélet nem születik ez ügyben. Kijelentette, hogy nehezebb Marosvásárhelyen nehezebb demokrata-liberálisnak lenni Bukarestben és, hogy ő személy szerint a békés együttélés híve.
Tőkés László rámutatott, hogy egy Gusa szobor felállítása rossz fényt vetne Románia nemzetközi megítélésére, „éles ellentétben áll az Európai Néppárt 2009 december 5-9 között, Bonnban lezajlott Kongresszusának a volt kommunista rendszerekkel kapcsolatos sürgősségi határozatával, továbbá ellentmond a történelmi valóságnak, semmibe veszi a Traian Basescu államelnök kezdeményezésére megalakított, a Kommunista Diktatúrát Kivizsgáló Elnöki Bizottság Jelentésének, a kommunizmus elitélésének elvét, és – nem utolsó sorban – meggyalázza a romániai forradalom hőseinek emlékét”. Tőkés László kifejezte azon reményét, hogy Dorin Florea betartja ígéretét.
A Gusa szobor állítására vonatkozó javaslatot az önkormányzat tavaly szeptemberben szavazta meg. Az azóta eltelt időszakban, a szoborállítási határozat ellen több civil szervezet is tiltakozott. Tőkés Lászlót képviselve, Kincses Előd ügyvéd megtámadta a határozatot kérve ennek megsemmisítését illetve a határozat végrehajtásának felfüggesztését mindaddig, míg az ügyben nem születik jogerős bírósági határozat. Forrás: Erdon.ro

Tárgyi bizonyíték – múltunk és jelenünk képei
Kolozsvár – A ma Erdélyben élő ember szellemi és kulturális örökségét rögzítik és mutatják meg Baló Levente Tárgyi bizonyíték című egyéni kiállításának képei.
A tárlatot a kolozsvári FOTOmART Galéria (Bolyai u. 8.) fogadta be, az ünnepélyes megnyitóra 2010. február 9-én délután 6 órakor kerül sor. Bevezető beszédet Szabó Attila, zilahi festőművész és Mira Marincaş, kulturális referens, fotó szakos doktorandusz tart. 
„Baló Levente képein láthatunk olykor lábnyomokat, utakat, ösvényeket is, de talán fontosabb rajtuk a kezek nyoma: az emberek tevékenységére, az anyag megmunkálására utaló jelek. Érződik az emberi jelenlét, érződik, hogy a tárgyakat és tájakat emberek használják és emberek hozzák létre. Falak, romok, rácsok vesznek körül bennünket, de felhalmozott építőanyagok is. A fotók átalakulásaink, változásaink tárgyi bizonyítékai” – vélekedik Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője a kiállítás képeiről.
A művész egyfelől követte a dokumentumfotózás hagyományát, másfelől egy képzőművészeti alkotásmód szubjektív megközelítését alkalmazta. A fotók az életigenlés, a remény és az alkotókedv tárgyi bizonyítékát nyújtják, felmutatva azt, hogy igen gazdag örökséggel rendelkezünk, amelynek tudatában méltóságteljes életet élhetünk, sőt, kell élnünk; örökségünk nem csak feljogosít, de egyben kötelez is.
„A művész a figyelem spontán technikáit működteti, amikor elkattint egy-egy képet: nem is annyira a kép egésze, mint valamely, olykor nehezen, hosszas keresgélés után felfedezhető, kívül eső részlete alkotja a látvány értelmi-érzelmi centrumát… Mintha csak a nézőre lenne bízva, hogy mit tekint, tekint-e valamit a maga lelki-szellemi beállítottsága, netán esztétikai ízlése, szakmai felkészültsége szerint központinak, kiemelkedőnek” – írja Dankuly Csaba a Nappali Menedékhely szerkesztője.
A Bolyai utca 8 szám alatt található FOTOmARTGaléria egyéves múlttal rendelkezik, úttörő magánkezdeményezés, az erdélyi és kolozsvári fotóművészetnek kíván otthont teremteni. Az ötletgazda és tulajdonos Márton Zoltán, maga is kiváló fotóművész, akinek eddig kétfotóalbuma jelent meg. Forrás: Erdon.ro

Nadányi, az elfelejtett költő
Nagyvárad – Csütörtök délután a Szent László Gimnázium egyik osztálytermében szokásos havi összejövetelüket tartották a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai. Ezúttal Bod Péter tartott előadást.
Csütörtökön a Szent László Római-Katolikus Gimnázium egyik osztálytermében szokásos havi találkozójukat tartották a Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai. Vonház Antal titkár üdvözlő szavait követően Zilahy Bertalan köszöntötte a születés-, illetve névnapjukat ünneplőket. Ezután Bod Péter premontrei öregdiák tartott előadást Nadányi Zoltán költőről. Azért döntött így, mivel megitélésében Nagyváradon eléggé feledésbe merült, általában Adyt, Juhász Gyulát vagy Dutka Ákost emlegetik, ha a költészetről van szó.
Elhangzott: Nadányi Zoltán 1892-ben született a Bélfenyér melletti Feketegyörösön. Nyolc éven keresztül járt a Premontrei Főgimnáziumba (1902-1910). Irodalmi érdeklődése már a középiskolában megmutatkozott, magyar szakos tanár akart lenni. Földbirtokos édesapja azonban ellenezte ezt, azt ambicionálta, hogy fiából jogász legyen, mivel egy állami munkahely biztosabb jövőt igért. Kivánsága teljesült: Nadányi elvégezte a váradi Jogakadémiát, majd a Szegedi Egyetemen szerzett diplomát. Időközben több verse is megjelent különböző lapokban, többek közt a Pesti Naplóban is. Tagja volt a Tavasz nevű irodalmi csoportnak, és a Nyugatosok is jóindulattal fogadták, elismerő kritikákat kapott. Szelíd hangú, lírai egyéniség volt, gazdag szókinccsel rendelkezett. Fő témájának aszerelem bizonyult: mivel az érzés pozítiv megnyilvánulási formáit írta le, kortársaimodern trubadúrnak is nevezték. 1917-1945. között tíz verseskötete jelent meg, kettő ezek közül Nagyváradon.
Főlevéltárosként dolgozott
Trianon után Budapestre költözött, ahol újságíróként és szerkesztőként dolgozott. 1926-ban a berettyóújfalui megyeházán vállalt munkát, mint főlevéltáros. Ettől kezdve inkább epikus költeményeket írt. Versciklusának középpontjában egy Piripócs nevű helység állt, melyben az ott élők könnyen ráismerhettek Berettyóújfalura. 1940-től 1944-ig Nagyváradon volt főlevéltáros. Irásaiban elitélte a hatóságok antiszemita, zsidóellenes megnyilvánulásait. Támogatta a fiatal, szárnyaikat bontogató költőket, s a kulturális élet szinte valamennyi területén jelen volt. Jónéhány versét megzenésítették, ezek közül egyet Karády Katalin is elénekelt. A bombázáskor a levéltár értékesebb anyagait kimenekítette egy közeli településre. A világháború után ismét Pestre került, műfordítóként (Burns, Heine, Lermontov stb.) dolgozott 1955-ben bekövetkezett halálig. Hét falu kovácsa címmel egy meseszíndarabot is írt, melyet 1957-ben mutattak be. Napjainkban Nadányi Zoltán nevét viseli a berettyóújfalui Művelődési Központ.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: Erdon.ro

A tudás és a kommunkáció hatalom – Megtudhatjuk, ki kicsoda ma Erdélyben
Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda a kisebbségi körülmények között élő romániai magyar közösség minden olyan tagját számba veszi, aki cselekvő részt vállalt nemzetiségünk életében. A kiadvány célja, hogy bizonyítsa: az élet legkülönbözőbb területein élnek és dolgoznak olyan honfitársaink, akik tevékenységükkel hozzájárultak nemzeti identitásunk megőrzéséhez, közösségünk gazdagításához, építéséhez, kulturális értékeink megóvásához és gyarapításához. Tavaly karácsonykor jelent meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a BMC Kiadó gondozásában az új kötet, amelyet kellő érdeklődéssel fogadott a közönség. Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda ötletgazdájával és a főszerkesztőjével, STANIK ISTVÁNNAL beszélgettünk a kiadványról.
– Mikor és hogyan született meg az ötlet, hogy meg kellene próbálni egy ilyen kötetet kiadni Erdélyben?
– Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda első kötete 1996-ban jelent meg, a második pedig 2000-ben. Tíz év elteltével adtuk ki a harmadik Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, s a négyezer példányban kinyomtatott kiadványra akkora volt a kereslet, hogy jelenleg csupán két helyen kapható még, a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadónál és egy budapesti könyvforgalmazónál. Nekem még pontosan tizenkét darabom van az új kötetből a szerkesztőségben, amit persze nem fogunk eladni.
– Nem tartott attól, hogy veszteséges manapság bármilyen könyvet kiadni?
– Gondoltam arra, hogy a recesszió, az emberekre szakadt pénzzavarok miatt esetleg nem lesz igény a Ki Kicsoda, legújabb kiadására, de kellemesen csalódtam, ugyanis több mint háromezren rendelték meg. Volt már némi kellemetlen tapasztalatunk az előző kötetekkel, ugyanis nagyon sokan felelőtlenül megrendelték ezeket, s aztán nem vették át. Tehát nemcsak a megrendelt kötet maradt rajtunk, de még a postaköltséget is a kiadó kellett fizesse. Szerencsére ez a harmadik kötet kiadásakor nem így történt.
– Hány személy adatait tartalmazza az új kiadvány?
– A legújabb Erdélyi Magyar Ki Kicsodában 7000 szócikk található, ebből 2500 teljesen új. Természetesen a régebbi szócikkeket, amelyekben változtak az adatok, s ezt jelezték nekünk, módosítva közöltük.
– Közösségi szempontból miért véli fontosnak egy ilyen adatbázis nyilvánosságra hozását?
– Az Erdélyi Magyar Ki Kicsodát azért kezdtük el összeállítani, mert láttuk, hogy az elmúlt hatvan évben az erdélyi magyar társadalomban nagyon sok változás történt. Világháború, holokauszt, kitelepítések, kommunizmus, rendszerváltás formálták át a Trianon után többé-kevésbé nyugvópontra jutott Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, s szükségszerűnek találtuk, hogy valahol rögzítsük és bemutassuk, kik maradtak meg, kik lettek azok az egyének, akik valamilyen értéket képviselnek a környezetünkben. Azokat a személyeket akartuk ebbe a kiadványba feltüntetni, akik alkottak valami hasznosat, szépet, maradandót. Művészeket, írókat, olyan közéleti személyiségeket, akik olyan szakmát gyakorolnak, ami befolyásolja a közösség életét.
– Nehéz elhinni, hogy az erdélyi magyarok között akad hétezer híres alkotó.
– Természetesen nemcsak a híres alkotókra helyeztük a hangsúlyt, hiszen az is nagyon fontos, hogy egy magyar orvos, jogász vagy pedagógus adatai elérhetők legyenek. Nekik a munkájuk fontos, a társadalomban-közösségben betöltött pozíciójuk, nem feltétlenül az alkotásuk. Politikailag és közigazgatásilag persze az volna a logikus, ha négyévenkénti választásokat követően adnánk ki egy Ki Kicsodát, hogy az emberek nyomon tudják követni a politika alakulását, a köztisztségeket vállalók pályafutását.
– Az emberek tehát szeretik, ha bármilyen módon bekerülnek egy hasonló könyvbe?
– Több visszajelzést kaptam, s magam is úgy vélem, hogy megjelenni egy ilyen kiadványban egyfajta erkölcsi elismerésnek számít, s manapság, amikor nagyon sok esetben az emberek nem becsülik meg azokat, akik pont a közösség érdekeit szolgálják, helytállnak hivatásukban, biztosan jólesik az érintett tanároknak, papoknak, orvosoknak, ha nevük megmarad valahol, ha nyoma van annak, hogy itt Erdélyben tevékenykednek. Ezek az adatok, szócikkek ugyanis megmaradnak a jövő számára.
– Ez egyfajta segítség is, valami biztonságtudat, hogy tudunk arról, milyen emberek vannak köztünk? Stílusosan fogalmazva megtudhatjuk, hogy ki kicsoda?
– Valaki némi iróniával egyszer azt mondta, ez a romániai magyarság telefonkönyve, de én ezt egyáltalán nem vélem sértésnek. A mai erdélyi magyarságnak igenis szüksége van egy olyan adatbázisra, amely segíti abban, hogy megtalálja azt, akit keres, kell ez a kommunikációs lehetőség. Had legyen már egy olyan kiadványunk, amelynek segítségével igenis fel tudjuk hívni egymást, ha erre szükség van. Jó visszajelzéseket kaptam történészektől, szociológusoktól is. Például Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem egyik elismert szociológusa a Ki Kicsodával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez a könyv a jelenlegi erdélyi magyar társadalom állapotát jellemzi.
– A média mennyire veszi igénybe az Önök által szerkesztett szócikkgyűjteményt?
– Bosszantónak tartom, hogy a sajtó legtöbbször a budapesti székhelyű és szemléletű Magyar Távirati Iroda adatbázisából szedi például az évfordulókat, s az erdélyiek számára teljesen ismeretlen személyek születésnapját vagy halála évfordulóját tüntetik fel, holott lehetséges, hogy az itteni embereket jobban érdekli az, hogy saját hírességeink, ismert személyeink közül mikor kinek van például születésnapja. Csalódott vagyok amiatt is, hogy például a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Ambrus Attila sem vette komolyan az Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, a szócikkét sem küldte el. Ezt azért is furcsállom, mivel a MÚRE honlapja pillanatnyilag eléggé elhanyagolt, s még a hazai újságírók nevét, elérhetőségét sem lehet megtalálni rajta. Viszont nagyon pozitív dolognak vélem, hogy a romániai magyar szerkesztőségek messzemenően támogatták az új kötet megjelenését, s nagyon sokat segítettek szerkesztőségünk munkájában. A főszerkesztők s az újságíró kollégák szerintem felfogták, hogy mekkora segítség egy ilyen adatbázis a média munkájában is.
– Jó ötlet volt kiadni tehát 2010-ben az Erdélyi Magyar Ki Kicsodát?
– Összességében tekintve sikeresnek minősíthetem a 2010-es Erdélyi Magyar Ki Kicsoda kiadását. Tudomásul vettem az ezzel kapcsolatos vádakat is, egy internetes portálon egy újságíró például azt állította, hogy ez csak a „felső tízezer” kiadványa. Ezt nem nekem kell megcáfolnom, hiszen aki belelapoz a könyvbe, látja, hogy ez egyáltalán nem így van. Akadt, aki szerint ez nagyon jó üzlet volt nekünk – hát ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy nem ebből fogok meggazdagodni. Aztán olyan rosszindulatú pletykát is terjesztettek egyesek, hogy aki nem fizet elő a Ki Kicsodára, annak nem kerül be a szócikke. Ez sem igaz. Hétezer szócikk van a kiadványban, s háromezer megrendelőnk volt. A számok önmagukért beszélnek. Amit még elmondanék, hogy sajnos nem sikerült hibátlan munkát végeznünk, akadtak elírások. Szerencsére elenyésző számban, de engem már ez is nagyon bosszant, ugyanis tisztába vagyok azzal, ha valakiről hibás adat jelenik meg a szócikkében, az mennyire rosszul veszi ki magát.
– Vannak ötletei, tervei még a Ki Kicsoda kapcsán?
– Szeretném, ha az internetes változata is életképessé válna. Volna rá kereslet, hiszen így folyamatosan tudnánk frissíteni az adatbázist, s az emberek könnyebben hozzá tudnának jutni az információkhoz. Számításaim szerint évi tízezer euróból lehetne működtetni egy ilyen digitális adatbázist. Bízom abban, hogy sikerül ezt megvalósítanunk, s találok támogatókat, akik ebben segítenek. Amúgy érdekességként még elmondanám, hogy román nyelvű Ki Kicsodára is van igény, ugyanis nemrég kerestek meg román ismerőseim azzal, hogy annyira hasznosnak vélnek egy ilyen adatbázist, hogy szeretnék ezt – egyelőre csak Bihar megyei szinten – románul is kiadni. S ez is azt igazolja, hogy a tudás és a kommunikáció az a hatalom, ami ma máér megkerülhetetlen..
Szőke Mária
Szabálytalan, de terjedő nagybetűsítés
Fenti anyagunkban az Erdélyi magyar ki kicsoda címét mindvégig abban a formában írtuk, ahogy az kinyomtatva megjelent, holott az érvényben lévő helyesírási szabályzat megfogalmazása szerint csak az állandó címeknek írjuk minden szavát – a kötőszó kivételével – nagy kezdőbetűvel, az egyedi címeknek viszont csak az első szava nagybetűs. Az állandó címek közé az újságok, hetilapok és folyóiratok tartoznak, az egyediek közé a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok. Általános jelenséggé, szinte fejlődési tendenciává vált a mai magyar írásgyakorlatban a nagybetűsítés, azaz a korábban kis kezdőbetűvel írt alakulatok csupa nagy kezdőbetűs írása (intézmények nem önálló, alárendelt egységeinek neve; rendezvények, programok, mozgalmak elnevezése; ünnepek, nevezetes napok; fontosabb kézikönyvek; hivatalos iratok; dokumentumok; stb. nevei). Ezeknek csupán kis része természetes belső fejlemény, a nagyja idegen, legfőképpen angolszász hatást tükröz. Az Erdélyi magyar ki kicsoda nagybetűsítése tehát szükségszerűen nem kárhoztatható, de igazából akkor lenne indokolt és szabályszerű, ha egy meghatározott rendszerességgel megjelenő kiadvánnyal, úgynevezett periodikával állnánk szemben. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés: A Guşă-szobor ártana Romániának
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt nyilatkozta, hogy Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítása „sokat ártana Románia nemzetközi megítélésnek”.
Tőkés, aki bíróságon is megtámadta a marosvásárhelyi tanács szoborállításról szóló határozatát, bejelentette, találkozott Dorin Florea polgármesterrel és megpróbáltak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a problémára.
„Azt ajánlottam a polgármester úrnak, keressünk békés megoldást, ne a bíróságnak kelljen ítéletet hoznia. Tudják, hogy bepereltük a Helyi Tanácsot, így próbáljuk megakadályozni a szoborállítást. (…) A polgármester úr biztosított, nem ad engedélyt a szoborra, amíg nem dönt a Törvényszék, és az derült ki szavaiból, hogy meghatározatlan időre felfüggesztette az ügyet. Remélem közben megoldódnak a dolgok, és nem lesz lehetőség felállítani ezt a szobrot. Meggyőződésem, hogy a szobor felállítása sokat ártana Románia nemzetközi megítélésének és erre nincs szüksége az országnak”, mondotta Tőkés.
Hangsúlyozta, a Európai Néppárt már állást foglalt a kérdésben és bonni kongresszusán elítélte a kommunista szimbólumok újraélesztését.
Az európarlamenti képviselő aláhúzta, „nem szerencsés” ilyen „gyűlöletes szimbólumokkal játszani”.
„A polgármester úr kereszténydemokrataként (Dorin Florea PDL-tag- szerk.megj.) és az RMDSZ az Európai Néppárt tagja és nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen gyűlöletes szimbólumokkal játszunk, éppen az 1989-es forradalom huszadik évfordulóján”, nyilatkozta Tőkés, aki azt is elmondta, hogy nagyon sok jeles értelmiségi, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, tiltakozott a szoborállítás ellen.
Tőkés hangsúlyozta Guşă tábornok szobrának ügye semmiképpen nem etnikai kérdés, és azzal érvelt, a 89-es forradalom áldozatainak többsége román volt és nem magyar.
„Bár próbálnak ilyen vonzatot adni, nyilvánvaló, hogy a szobor ügy nem etnikai kérdés. Ez a posztkommunizmus ügye, hisz a Ştefan Guşă tábornok vezette megtorló hadsereg áldozatainak többsége román nemzetiségű és nem magyar volt”, mondta Tőkés, aki kitért arra is, hogy az ügyben együttműködnek a Pro Európa Ligával.
Arra a kérdésre, egyetért-e a Pro Európa Liga elnökének, Smaranda Enachenak két nappal ezelőtti bejelentésével, miszerint „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készülnek, hogy megakadályozzák Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítását, Tőkés elmondta, tetszik neki az ötlet, de bízik benne, nem lesz ilyesmire szükség.
A marosvásárhelyi tanács 2009 szeptemberében fogadta el a határozatot Guşă tábornok szobrának felállításáról. Az RMDSZ és több civil szervezet kérte a határozat visszavonását.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerdai sajtótájékoztatóján nyilatkozta : a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
(Mediafax)

Új hetilap
Csoóri Sándor ünneplése
Új hetilap jelenik meg Budapesten. A Nagyítás főszerkesztője Csontos János, kiadja a Közép- európai Kultúráért Alapítvány megbízásából a Hetilap Kft. A lap ötödik számában köszöntik a 80 éves Csoóri Sándort.
– Öntörvényű, külsődleges mércékkel nehezen "beszabható" alkotó. Költő, esszéista, szerkesztő, emlékezetes filmforgatókönyvek írója, fáradhatatlan irodalom- és társadalomszervező. Kissé fennkölten a haza mindenesének is nevezhetnénk. Csoóri Sándor sokat tett, s még ennél is többet akart tenni a magyarság szolgálatában, s ez a makacs jobbító szándék olykor eltökélt ellenállásba ütközött. Holott nélküle nincs értelme a rendszerváltozást szellemi értelemben megelőlegező Hitelről vagy a sokfelé szakított nemzetet virtuálisan egyesítő Duna Televízió korszakos ideájáról beszélni. S nem lényegtelen, hogy – annyi más önként vállalt misszió mellett – a Nagyítás megjelentetését segítő alapítvány kuratóriumi elnökeként is köszönthetjük. A kerek születésnapra emlékkönyv készült az Éghajlat Kiadó gondozásában, Csoóri Sándor ünneplése pedig méltó körülmények között a Magyar Tudományos Akadémián zajlik. Ezen a jeles napon nyilván korábbi bírálói, olykor nemtelen eszközökkel támadói is feltehetőleg a hallgatást választják, vagy erőt véve magukon, fejet hajtanak az irodalmi, politikai és emberi érdemek előtt. Ezek az érdemek pedig egy vívódó, örök elégedetlen ember érdemei, akár a lírikust, akár az esszéírót, akár az intellektuális közszereplőt tekintjük.
Az emlékkönyvben olvasható temérdek méltatás közül a Nagyítás két életteli levelet ad közre Duray Miklós és Tőkés László tollából, valamint Marsall László és Dobai Péter köszöntő versét. A felvidéki "kutyaszorítóban" sem magára hagyott Duray így határozza meg Csoóri Sándor életprogramját: "A legfontosabb feladatod, ami túllépi költői hivatásod határát is, széthullott cserépvilágunk újjáépítése. A versíráshoz elég egy ember, de ehhez a munkához nagyon sok társ szükségeltetik." Erre rímel Tőkés mondata is: "Te voltál az, aki – ki tudja, hányadszor és hányadikként – elődeidtől átvetted a történelmi stafétát." Dobai szerint pedig "Ez a vitéz nyolcvanadik év / sem volt elfáradt feladáshoz elég!"
Csoóri Sándor a lapunknak adott interjúban nemcsak a népköltészetről, valamint a poézis és a hidrogénbomba titkos kapcsolódásairól beszél, de számos történetet is megidéz. Akárcsak Kodolányi Gyula, aki egyetlen – emberöltőnyivel korábbi – eset leírásával, Király Károly reális romániai helyzetelemzésének a nyugati nyilvánosságba való eljuttatása kapcsán közelíti meg a nehezen megfogható, leírható Csoóri-jelenséget. "Sándor puszta jelenlétének »sodrása volt«, amikor tenni kellett. Kevesen élték végig azzal a közösségi kötelezettségvállalással az elmúlt évtizedeket, hullámhegyen, hullámvölgyben, de mindig a megoldást keresve, mint ő" – írja róla Kodolányi. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Lapozó
Húsz év Helikon
Húszéves a kolozsvári irodalmi hetilap, a Helikon. Részlet az idei első szám vezércikkéből: "A lapelőd, az UTUNK szerkesztőségébe katonákat kvártélyoztak be ’89 karácsonyán, onnan kimenekítettünk két öreg írógépet, valamennyi papírt s indigót és egy doboznyi reprót s képet, hogy szöveget illusztráljunk velük, ha lesz még valaha szöveg… Ezen kellékekkel áthurcolkodtunk a főtér sarkára a nagy könyvüzlet fölé, s ott az írószövetség kolozsvári fiókjának egyik szobájában "nekiláttunk" az új folyóirat megalapításának. Ez akkor ott, a tó-tágast álló rendszerváltó valóságban lezajlott másfél-, két fertályóra alatt. Elköszöntünk két öregharcos kollégától, megegyeztünk abban, hogy leendő folyóiratunk milyen névre hallgasson, és máris elkezdtük amúgy egy álltó helyünkben fölvázolni, mit fogunk az első számban közölni. Hogy aztán hogy találunk gazdát, hol és ki fogja nekünk kinyomtatni, milyen pénzből, milyen papírra, ki és hol fogja terjeszteni, hogy azt végül el is olvassa valaki? – ilyesmikről egy szó nem esett, hisz az efféle gond immár csak arra jó, hogy ócska szegényszagú aggodalmakat teremjen, márpedig erre most semmi szükség, hiszen mi életünkben ma először olyan folyóiratszámot fogunk szerkeszteni, melynek a megjelentetését nem kell cenzornak jóváhagynia. Mert nincs cenzor; többé nincs cenzúra." (Szilágyi István főszerkesztő) * És egy írás az első Helikonból: "Tiszta nevek kellenek, mondta új lapunk főszerkesztője. Nem lepődnék meg tehát, ha visszautasítaná jelen kéziratomat. Ugyanis az én nevem bemocskolódott, mert hallgatva és szabadlábon éltem túl a Ceausescu-korszakot. Hála az Istennek, élnek közöttünk olyanok, akiknek a neve nem szennyeződött be e sötét években. Doina Cornea, Cs. Gyímesi Éva, Mircea Dinescu, Kányádi Sándor, Király Károly, Sütő András, Tőkés László és Tőkés László és Tőkés László. És sokan mások. És vannak aztán olyan nevek, amelyeknek kimondása azzal a kockázattal jár a gyanútlan beszélőre, hogy nem a saját nevét mocskolja be, hanem a száját. Egyetlen példát említenék. Az egyetlen példa: Hajdu Győző és Victor. (Tudok kettőig számolni. Ez a 2 ember ugyanaz. Ez az a 2 ember, aki egyebek mellett arra vetemedett, hogy a Szózatot is beleszője a Kondukátorhoz intézett hűségnyilatkozatába.) Neki nem ér a neve. És a többi hasonszőrűé sem. Sokaké. Hadd soroljak fel azonban végezetül még néhány tiszta nevet. Arad, Arad, Arad, Brassó, Brassó, Brassó, Bukarest, Bukarest, Bukarest, Kolozsvár, Kolozsvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Nagyszeben, Nagyszeben. És Temesvár és Temesvár és Temesvár. És sokan mások." (K. Jakab Antal: Tiszta nevek)
B.D. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Testvértől testvérhez küldött gondolatok
Ha ül: görnyed. Ha feláll, attól tartok, hogy feje mindjárt eléri a mennyezetet. S attól is – mint a túl hosszúra nőtt gabonaszál – derékban előrecsuklik. Gyér, hófehér haja a szélcsendes szobában is meg-meglobog. Nagyon fáradtnak tűnik. Talán a tisztesség-tisztaság igyekezetébe fáradt bele. Budán él, a Várhegy oldalán, de lakásába átmenekített egy darabka Kolozsvárt: képek, faragások, tálak-kancsók, szőttesek, könyvek testében. Nagyon halkan, lassan, nagyon csendesen beszél. De sodrása van a szavának, szorosan illeszkednek egymáshoz a mondatok, a gondolatok. (Bokor Péter: Az utolsó utáni pillanat) * Annak a kornak, amelyikben fiatalságomat éltem, úgy hiszem, volt egy értéke, amiről kevés szó esik: sok kötelességteljesítő, becsületes embert nevelt. Ezt a különböző munkahelyeken látni. Bizonyos, hogy ezeknek az embereknek nagyobb része a kor problémáiban nem is próbált eligazodni, természetesnek vette, hogy az élet olyan, amilyen. Azóta persze nagyot változott a világ, s a mai fiatalok egészen mások, mint mi voltunk. Krúdynak egy könyvét olvastam – a zenével kapcsolatos kis írásai vannak benne összegyűjtve, főleg a cigányzenéről –, s mennyi a nosztalgia ebben a múlt, az elsüllyedt világ iránt. Pedig Krúdy elég erősen kritikus szellem volt. De valamihez hozzánőtt a szíve fiatalságában, s ennek a pusztulása fájdalmasan érintette, bár tudta, hogy korántsem csupa érték pusztul el. A múlt persze könnyen megszépül az öregedő ember szemében, a fiatal másképp látja a dolgokat. Jókai szemében például csodálatosan megszépült a szabadságharc s a reformkor is. Bizonyára nem egészen úgy volt, ahogy ő megírta – s mégis milyen jó, hogy így írta meg, s így állított annak a kornak emléket. (Részlet az 1974. október 1-jén kelt levélből) * Vita Sándor nevét ritkán emlegetik, annál ismertebb öccse, Vita Zsigmond (1906–1998) munkássága, aki a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára és könyvtárosa, jeles művelődéstörténész, irodalomtörténész volt. Vita Sándor 1904. február 1-jén született Nagyszebenben, és 1993. február 3-án hunyt el Budapesten, 89 éves korában. A kolozsvári Hitel (1936) egyik elindítója. Bekapcsolódott az EMGE munkájába, 1940–1944 között a budapesti parlament tagja mint meghívott erdélyi képviselő. Kolozsvárról az oroszok elhurcolták, majd Budapesten az Andrássy út 60-ban a politikai rendőrség foglya lett, egy évig tartották bent. Ezután Budapesten élt, visszavonulva a közéletből. (Szócikk) * A Hitel köre rögtön a bécsi döntés bejelentése után megpróbálkozott a lap hasábjain korábban körvonalazott eszmék valóságba ültetésével. Még a honvédség bevonulása előtt egy szűkebb körű Hitel-összejövetelen Teleki Ádám, Tamási Áron, Vita Sándor, Venczel József és Albrecht Dezső Észak-Erdélyre vonatkozó elképzeléseiket egy memorandumban vázolták, melyet 1940. szeptember 9-én át is adtak Teleki Pál miniszterelnöknek. A memorandum szerzői a teljes erdélyi magyar értelmiség nevében szólaltak meg, s az erdélyi magyar társadalom sajátos szerveződési formáinak, hagyományának megőrzését követelik. (L. Vallasek Júlia: A fiatal nemzedék és a Hitel, Korunk, 2003. augusztus) * Felvetődött az a gondolat, hogy egy memorandummal kell Horthyhoz fordulni, amelyet aláírnának a Horthy előtt is tekintéllyel bíró társadalmi vezetők. Ennek a memorandumnak a megszerkesztésére Mikó Imre, Szabédi László és Nagy István kaptak megbízást. S részt vett ebben Tamási Áron is. A szerkesztés az Erdélyi Kör Főtér 5. szám alatti helyiségében folyt (…). Több mint negyvenen írták alá. * Néhány aláíró neve a Vita Sándoré mellett – közvetlen környezetéből, Hitel-béli, EMGE- és más munkatársai közül: Tavaszy Sándor, Józan Miklós, Nagy Géza, Tamási Áron, Szabédi László, Kiss Jenő, Venczel József, dr. Szász István, Mikó Imre stb. Teleki Béla Budapesten volt, s így nem írhatta alá, de távollétében e tanács elnökének őt választották meg. A memorandumot Teleki Géza professzor vitte el a kormányzóhoz. Az Erdélyi Magyar Tanácsnak ez volt tulajdonképpen a megalakulása, mint arról Vita Sándor és Teleki Béla – Lipcsey Ildikó történész kérésére írott – levelei tanúskodnak. * Vita Sándor 1940 és 1944 októbere között mint az Erdélyi Párt képviselője, a nagy múltú kolozsvári Ellenzék vezetője és mint Erdély közéleti személyisége, mindig az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartva tette dolgát a magyar képviselőházban ugyanúgy, mint az erdélyi közélet megszervezésében. Személye egyik katalizátora volt az erdélyi háborúellenes mozgalmaknak, s mindent megtett, amit emberileg megtehetett a magyar egység megteremtése érdekében. (L. Záhony Éva: Hitel. Kolozsvár, 1935–1944) * Magam kisgyermekkoromtól fogva a Hitel szellemi körének hatása alatt nevelkedtem. A tőlük hallottak, az ifjúkoromban velük folytatott beszélgetések meghatározták személyiségfejlődésemet is. Soha köreikben antiszemita vagy idegengyűlölő gondolatokat nem hallottam. Ellenkezőleg, áthatotta őket a "magunk revíziójának" szelleme, a hibák magunkban keresésének a gondolata. Sándor bácsit haláláig látogathattam Budapesten, Fiáth János utcai lakásukon. Nehéz körülmények közt, utolsó percig dolgozva teltek évei. Sokat beszélgettünk, és állíthatom, hogy személyében az egyik legtisztább embert tisztelhettem. Szerencsésnek mondhatta magát mindenki, akit végtelen szerénységgel és emberszeretettel barátságába fogadott. (L. Szász István Tas: Vád és tények – Egy néhai igaz ember védelmében – Vita Sándor emlékezete) * Hosszú élete során Vita Sándor rendkívül termékeny levélírónak bizonyult. Testvéröccséhez, Zsigmondhoz az 1935–1993 közötti időszakban írt, szinte félezernyi levele is ezt igazolja. Ezek a levelek a XX. századi erdélyi és anyaországi közélet, művelődés sokoldalú vetületeinek hiteles kordokumentumai. Becses forrásanyagot szolgáltatnak az irodalom- és művelődéstörténész, a szociológus és nem utolsósorban a politikus számára. * Az enyedi levelesládában megőrzött utolsó levelet Vita Sándor halála előtt 18 nappal – 1993. január 8- án – írta Zsigmondnak. Kiviláglik ebből is, hogy valóban: élete utolsó pillanatáig a világnak nagyon sok dolga érdekelte őt. Utolsó levelében is azt tudakolja (például), hogy Enyeden Zsigáék vajon nem fáznak a nagy erdélyi télben, jó-e az ellátás arrafelé, s közli: csendben telt el az új esztendő indulása. Örül annak, hogy a kolozsvári napilapban megjelent a Teleki Béláról írt cikke, és jelzi: pénzbeli adománnyal szeretné támogatni egykori iskoláját, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumot. * Íme: testvértől testvérhez küldött gondolatok, érzelmek gazdag világa ez a leveleskönyv. Ugyanakkor ezek a levelek rendkívül értékes, tartalmas kordokumentumai a XX. század fergeteges éveinek, mikor is békés meg kevésbé békés időszakok váltogatták egymást – különösképp ezeken a mi tájainkon –, s a zajló események meghatározták egyéni és közösségi életünket. Vita Sándornak a testvéröccséhez, Zsigmondhoz írt levelei fontos, nélkülözhetetlen forrásai az erdélyi és az anyaországi irodalom, művelődés közelmúltbeli történetének; behatóan rávilágítanak a kor jellegzetes magyar sajátosságaira, a szóban forgó idők szellemi törekvéseire, történéseire. (Előszó) * Kedves Zsigmond! Vita Sándor levelei Vita Zsigmondhoz. Sajtó alá rendezte és az előszót írta Győrfi Dénes. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009
B. D. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Restitúciós törvény – Csak türelem legyen
Mivel a törvény számtalan kiskapuval készült és alkotói nem is akartak igazi restitúciót, akárcsak a földtörvény végrehajtása, az egykori ingatlanok visszaszolgáltatása vagy az ezekért járó kárpótlás is egyre csak késik. Mai riportunkban utánanéztünk, mi változott az elmúlt hónapokban.
Arad
Még lassú
– Sajnos lassan halad a 10-es törvény végrehajtása, de remélem, hogy a illetékes osztály munkastílusának átszervezését követően érezhető javulás tapasztalható majd – jellemezte a sokat vitatott törvény körüli problémák megoldási kiútját Bognár Levente alpolgármester.
A „munkastílus átszervezése” mögött személycsere rejlik. Távozott a hivatalból Doina Paul jegyző, s a helyét átvevő Lilioara Stepănescu várhatóan nagyobb sebességre kapcsolja az ügyek megoldását.
A számokat tekintve valóban ráfér a hivatalra a stílusváltás, hisz a beadott kérelmeknek még a felét sem oldották sem. A restitúciós törvényben érdekeltek eddig összesen 2712 kérelmet jegyeztettek be, s ezek közül 1438 megoldatlan, miközben a kérelmezők már azt sem tudják, kihez fordulhatnának segítségért.
Bognár Levente a késedelmi okok között említette, hogy sok dossziéból hiányzanak különböző okmányok, a kérelmezők késnek velük, vagy egyáltalán be sem hozták ezeket.
– De gondot okoz még és lassítja a munkát, hogy kevesen vannak a felértékelésnél, pedig ez elengedhetetlen része a pozitív elbírálásnak – mondta Bognár.
Az Aradi Polgármesteri Hivatalnál a törvény életbe lépése óta 453 kérelmet oldottak meg úgy, hogy a szóban forgó ingatlant visszaadták a jogos tulajdonosnak, vagy annak örökösének. Negyven kérelmező kompenzációban részesült: ők azok, akiknek az elvett ingatlanát már nem lehetett visszaadni, mert vagy lebontották, és például, panelházat építettek rá, vagy olyan intézmény működik benne, amelyet a törvény szerint nem szabad kilakoltatni. A kompenzáció gyakorlatilag telekcserét jelent: a szakemberek felértékelték a régi telket, s ennek helyébe kerestek a kérelmezőnek hasonló értékűt.
A „megoldott” rubrikában szereplő kérelmek egy része azonban továbbra sincs megoldva, csupán az történt, hogy Aradról Bukarestbe az illetékes hivatalhoz továbbították ezeket, ahonnan majd meg kellene kapják a kárpótlást.
A restitúciós kérvények közül Aradon összesen 413 vár kompenzációra, Bukarestben azonban rém lassan őrölnek a malmok. Úgy tudni, nem elég, hogy többször is el kell utazni odáig, de a kérelmek megoldásának sorrendje is számtalan legalitási kérdőjelet vet fel, előfordult, hogy ügyeskedők részesedésért cserébe ígértek gyors ügyintézést.
Kompenzáció olyan személyeknek is jár, akik például egykori házukból visz- szakaptak néhány lakást, a többiért viszont anyagi kártérítés jár.
Aradon a kérelmek közül 286-ot utasítottak vissza, mert hiányoztak a tulajdonjogot bizonyító iratok.
Hunyad
Nehézkes ügy
Míg a földek visszaszolgáltatása majdnem véget ért Hunyad megyében, addig a 10-es törvény végrehajtása lényegesen nagyobb nehézségekbe ütközik. Jóllehet a 10-es törvényt négy évvel a földtörvény előtt fogadta el a parlament.
Mindenekelőtt azért, mert 45 éves uralma alatt a korlátlan pusztításban utolérhetetlen kommunista hatalom számos önkényesen elkobzott épületet lebontott. Más esetekben jelentős módosításokat hajtott végre – természetesen a jogos tulajdonos beleegyezése nélkül –, s a törvény értelmében, ha az eredeti állapot több mint 50%-ban módosult, akkor lehetetlen a természetbeni visszaszolgáltatás.
Mindezekből kifolyólag a természetben visszaszolgáltatott épületek csupán az összesen leadott restitúciós kérvény kevesebb mint 10%-át teszi ki. A prefektúra adatai szerint a tízes törvény alapján Hunyad megyében összesen 2752 restitúciós kérvény érkezett. 214 esetben természetben szolgáltatták vissza az ingatlanokat, 729 esetben a jogos tulajdonosok anyagi kárpótlásban részesültek, 6 esetben pedig egyéb természetbeni kártérítés történt. Ezenkívül 122 esetben felemás megoldás született: részben természetbeni visszaszolgáltatás, részben anyagi vagy tárgyi kárpótlás. További 292 beadványt még nem oldottak meg, és 259-et fölöttes fórumokra irányítottak megoldás végett. A legtöbb kérvényt – szám szerint 1130-at – azonban visszautasították.
A prefektúra felmérése szerint a 292 megoldatlan kérvény közül 46 esetben minden valószínűséggel természetben szolgáltatják vissza az épületet, 228 esetben anyagi kártérítésre kerül sor, 18 beadvány pedig alighanem elutasításban részesül.
Városokban jóval többen – 2506-an – kérvényezték ingatlanjaik visszaszolgáltatását, mint falvakban (231). A legtöbb kérvény Déván volt, 840, amit Petrozsény (325), Lupény (196) és Vulkán (194) követ. Meglepő módon a jelentős városi tradíciókkal büszkélkedő – s a kommunista hatalomátvételig a megye második legnagyobb városának számító – Szászvároson csak 85 kérvényt adtak le.
A kártérítés haladását kedvezőtlenül befolyásolja az országos kártérítési alap létesítésének lassúsága. Az alapban szereplő vállalatok részvényeit a tőzsdén jegyzik, de magát az alapot még nem, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa.
Temes
A restitúciós dossziék 76%-át megoldották
A 10/2001-es restitúciós törvény alapján összesen 3411 államosított ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok Temesváron. A fenti kérésekből 2470-et a polgármesteri hivatal vett nyilvántartásba a 2001. január 27.– 2002. március 11. időszakban, a többi kérés a prefektusi hivatal közvetítésével jutott el a városházára a 2002. március 11.– 2006. március 10. időszakban. A polgármesteri hivatal vagyonkezelő igazgatósága 2010. januári tájékoztatója alapján a 3411 visszaszolgáltatási igénylésből 2893 esetben (76%) hoztak megalapozott döntést az illetékesek, 831 restitúciós iratcsomó (24%) még megoldatlan. „A 2893 megalapozott döntés nem azt jelenti, hogy ugyanennyi ingatlant visszaszolgáltattunk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Pîrva Călin, a városi vagyonügyi igazgatóság osztályvezetője –, a kérések egy részét elutasítottuk, egyes ingatlanok részben kerültek a volt tulajdonos birtokába (pl. egy lakás), a többiért kártérítést kapnak, másokat kártérítésre javasoltunk, de az esetek többségében a tulajdonosok vagy örököseik visszakapták a kért ingatlant. Tavaly összesen 260 visszaszolgáltatási iratcsomót zártunk le, 20%-kal többet, mint 2008-ban.
Nem minden restitúciós kérés jutott el a városházára, sok olyan eset van, amikor a volt tulajdonos közvetlenül a bírósághoz fordult. Ezekről az ingatlanokról mi nem vezetünk külön nyilvántartást. Az iskoláknak, óvodáknak otthont adó államosított ingatlanok többségét is természetben visszaszolgáltattuk, ilyenek a Narciselor és a Detunata utcai óvodák, a Lenau-líceum elemi osztályainak otthont adó Dóm téri épület, a Bartók-líceum épülete, a Dositej Obradovic Líceum épületeinek egy része, a Diákművelődési Ház, a Képzőművészeti Líceum és a tanfelügyelőség épülete. Ezeket zömmel a katolikus egyház vagy a zsidó hitközséget képviselő Caritatea Egyesület igényelte vissza. A bérlőknek joguk van 3-5 évig az ingatlanban tartózkodni és csak jogerős bírósági ítélet alapján lakoltathatják ki őket a tulajdonosok.
„Senki sem került az utcára”
Az államosított ingatlanokból kilakoltatott vagy kilakoltatásra váró személyek/családok száma Temesváron jelenleg 771 – tájékoztatott Otilia Sârcâ, a lakásügyi osztály vezetője –, ugyanakkor a 387/2005-ös tanácsi határozat alapján azok a személyek/családok, akiket jogerős bírósági határozattal kilakoltattak, azok rákerülnek egy sürgősségi listára, amelyen jelenleg 117 személy/család található.
Amennyiben Temesvár területén felszabadul egy állami tulajdonban levő lakás – bérlő elhalálozása vagy a bérlési feltételek sorozatos megszegése miatt –, akkor rendszerint a 387/2005-ös sürgősségi listán található személyeknek/családoknak ajánlják fel. Tavaly 15 kilakoltatott személy/család kapott szociális lakást Temesváron, de összesen csak 28 állami lakást tudtunk kiosztani a leginkább rászoruló kérelmezők között. Arra szeretném a közvélemény figyelmét felhívni, hogy valamennyi szociális lakást olyan személyeknek/családoknak osztjuk ki, akiknél szociális felmérést végeztünk, és dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, hogy tényleg rászorulnak a lakásra, kilakoltatták őket, alacsony a jövedelmük, krónikus betegségben szenvednek stb. A lakásügyi bizottság döntését minden hónapban kiragasztjuk a folyosó falára, bárki megtudhatja, hogy kinek és milyen alapon utaltuk ki a rendelkezésünkre álló néhány lakást.
Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Gombos Csaba a Tarom élén
Már csak Radu Berceanu szállításügyi miniszter aláírása hiányzik ahhoz, hogy az RMDSZ által javasolt Gombos Csaba foglalja el Románia légitársasága, a Tarom vezérigazgatói tisztségét. A negyvenéves, közgazdász végzettségű Maros megyei tanácsost a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a hétvégén nevesítette a posztra.
Az RMDSZ operatív döntéshozó testületének a területi szervezetek által javasolt, összesen négy személy közül kellett kiválasztania a legalkalmasabbat. A jelöltek azonban előbb átmentek az ügyvezető elnökség előzetes rostáján, így végül csak kettejük neve került a SZÁT asztalára.
„Mindkét jelöltet meghallgattuk, s Gombos Csabát alkalmasabbnak ítéltük a posztra” – magyarázta lapunknak Kovács Péter ügyvezető alelnök, a SZÁT tagja, aki nem kívánta megnevezni a másik meghallgatott jelöltet.
Gombos Csabát külföldön érte el az a hír, hogy a Tarom vezérigazgatói tisztségének várományosa lett. „Jó érzés, hogy megbíztak bennem” – kommentálta jelölését az ÚMSZ-nek.
Kérdésünkre elmondta, korábban még nem dolgozott a légi fuvarozáshoz kapcsolódó területeken, ám meglátása szerint az anyagi gondokkal küszködő országos légitársaságnak elsősorban jó menedzserre van szüksége.
„Nekem már van tapasztalatom a krízismenedzsmentben” – mondta Gombos, aki jelenleg a kábeleket gyártó marosvásárhelyi Romcab vállalat vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint amióta átvette a cég vezetését, az évi forgalom hatmillió dollárról huszonötmillió dollárra nőtt.
„A Romcab a vezetésem alatt három év alatt piacelső lett. Természetesen nem ígérem, hogy ezt a Taromnál is rövid időn belül el tudom érni. Munkámat azzal kezdem, hogy megvizsgálom, melyek a légitársaság gyenge pontjai, mi okozza tetemes veszteségeit” – magyarázta Gombos Csaba, utalva arra, hogy a Tarom 21 millió eurós veszteséggel zárta a tavalyi évet.
A vezérigazgató-jelölt életrajzának akadnak kellemetlen mozzanatai is. Tavaly az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) panaszt emelt ellene hamis nyilatkozattétel gyanújával, ám a vádhatóság megalapozatlannak találta a vádakat. Az ANI szerint Gombos vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telket, egy háromszobás, összkomfortos tömbházlakást, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit.
A hatóság panasza akkor született, amikor Gombos az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki tisztségét is megpályázta. „Amint annak idején is elmondtam, a lakásom 69,59 négyzetméteres felülete helyett véletlenül 59 négyzetmétert tüntettem fel. Másrészt az ANI által úgymond kinyomozott, de a vagyonnyilatkozatban nem szereplő 1800 négyzetméteres telkemet és a Mercedesemet még 2004-ben eladtam. Erről az ügyészek is meggyőződtek, így nem kezdeményeztek bűnügyi eljárást” – nyilatkozta tegnap lapunknak a megyei tanácsos.
Egyébként Gombos Csaba neve sportberkekben is ismert. Korábban világbajnoki címet szerzett a keleti harcművészetek egyik válfajában, a wu-shuban.
A Tarom légitársaság vezérigazgatói posztját jelenleg Ruxandru Brumariu tölti be, akit a PSD–PD–L-kormány idején neveztek ki a tisztségre. Érdekesség, hogy Ruxandru Brumariu apja, Nicolae Brumariu 1995-96 között szintén a Tarom vezetője volt. tagja
SZÁT: még két jelölés hátravan a tizenkettőből
A Tarom vezérigazgató-jelöltje mellett további öt országos hatóság és ügynökség vezető pozíciójának várományosát nevesítette hétvégén a SZÁT. Eszerint Nagy Mihályt jelölték az Országos Levéltár, Kocsis Andrást az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség, Nagy Józsefet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség, Kovásznai Sándort a Romániai Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Hivatala és Incze Zoltánt az Országos Talajjavító Hivatal élére.
Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk, majdnem minden posztra több jelöltet is meghallgattak. A SZÁT még két nevesítéssel adós. Az RMDSZ vezető testülete várhatóan a következő ülésén dönt arról, kit jelölnek az Országos Építkezési Felügyelőség, illetve az Országos Urántársaság élére. Mint ismert, az RMDSZ a koalíciós partnerrel folytatott alkudozások nyomán összesen tizenkét országos ügynökség és hatóság, illetve állami vállalat vezetői tisztségét kapta meg. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A hétfalusi evangélikus lelkészekről szóló könyvet mutatnak be Sepsiszentgyörgyön 
Nagy János Lelkészek és néptanítók a sziguránca és a szekuritáté játékában című könyvét mutatják be február 10-én 19 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében. Házigazda Boér Hunor, a kötetet ismerteti Rab Sándor. Az 1942-ben, Hosszúfaluban született, ma négyfalusi történelemtanár Nagy János írásai hazai folyóiratokban, hírlapokban jelentek meg, Négyfalu története a X. és XX. század között című önálló könyvét 2006-ban tette közzé. „Csodálattal állunk meg e rendíthetetlen vallástevők emléke előtt, s míg egyfelől lelkünkben boldogságot érzünk, hogy Isten a gyarló emberek között is tudott ily bátor hitvallókat támasztani, másfelőlről gyengeségünk tudata szégyenpírba borítja arcunkat.” Az idézet híven tükrözi a kötet szándékát: a bemutatott hétfalusi evangélikus lelkészek életén, csokorba kötött irodalmi munkásságán át közösségük történetének fényeivel-árnyaival szembesül az olvasó. (közlemény) 
Forrás: Transindex.ro