„Elegünk volt abból, amit magunk körül látunk mostanában, abból, hogy a vezető román politikusok nem tudnak semmit felkínálni a népnek, hogy tönkretették a Székelyföldet, Erdélyt, elegünk van abból, hogy mások mondják meg mi legyen a Székelyföldön, mi legyen Erdélyben” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunor államfőjelölt november 15-én tartott marosvásárhelyi országos kampányrendezvényén. Kelemen Hunor Székelyföldön folytatta kampánykörútját. „Itt most nem magyar küzd magyarral, RMDSZ-es az SZNT-sel, itt most egyetlen magyar üzenet, egyetlen magyar érdek létezik, az, hogy ott legyünk, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák” – jelentette ki a Székelykeresztúron megszervezett lakossági fórumon. Budapesten a jelenlegi román államelnök határozottan kijelentette, soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, emlékeztetett Kelemen. Székelyföldön szórólapok terjednek Orbán Viktorról és Traian Basescuról az idei tusványosi tábor alkalmával készült fotóval, rajta az Orbántól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!”. Az RMDSZ munkatársai felvették a kapcsolatot a Fidesszel, és kiderült, Orbán Viktor nem tud erről az akcióról. /Egyetlen magyar érdek létezik” Országos kampányrendezvényt tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Demjén Ferenc sztárvendéggel országos kampányrendezvényt tartott november 15-én Marosvásárhelyen a sportcsarnokban az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a szövetség vezető tisztségviselői, képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők. A romániai társadalomnak új közös célra van szüksége, ez lehetne az alkotmány és az állam korszerűsítése, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje besztercei látogatása során. Kelemen Hunor a Nyárádmenti Kistérség Turisztikai Vásárán vett részt, a nyárádszentlászlói szabadidőközpontban, majd a Kerelőszentpál községhez tartozó Buzásbesenyőre is ellátogatott, ahol parkavatón vett részt. /Kelemen: Adót emel a költségvetés. Kampányolás Marosvásárhelyen, Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

November 14-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei küldöttgyűlését. László Attila megyei elnöki beszámolója szerinte életképes szervezet benyomását keltő csapatmunka zajlott, melynek látványos „termékei” a Márton Áron-szobor és az 1956-os forradalmi emlékmű felállítása, a tordai magyar középiskola és az aranyosgyéresi magyar településjelző tábla kiharcolása. Kötő József az elhatalmasodó közönyt tette szóvá, azt, hogy szerinte az RMDSZ mára túlságosan párttá alakult, és hiányzik a konzultáció a szervezeten belül. Mátis Jenő a 2007 óta elveszített vezető tisztségek visszaszerzését sürgette. Palkó József nehezményezte, hogy az RMDSZ nem lépett fel a kolozsvári főtér megcsúfolása ellen. /Ö. I. B. : Kerüljük a kakasviadalt és zászlólengetést! Váltakozó hangulatú RMDSZ küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Balázs Péter magyar külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) hétvégi bukaresti találkozóján képviselte Budapestet, és a külügyminiszteri szintű találkozón is részt vett. Elmondta, hogy nem kerültek szóba az olyan kétoldalú kérdések, mint például a szlovák–magyar viszony. Két konfliktusos terület volt a nyáron a magyar és a szlovák fél között: az egyik a Sólyom Lászlóval köztársasági elnököt érintő, augusztus 4-én, Révkomáromban történt incidens, amikor nem engedték be Sólyom Lászlót. Emiatt Magyarország az EU-nál panaszt tett, aminek révén jogi és erkölcsi elégtételt nyerhettek. A másik kérdés a nyelvtörvényé – ez egy hosszabb folyamat, hiszen törvény van, de végrehajtási utasítás nincs. Balázs Péter szerint nincs jele annak, hogy a román-magyar közös kormányülés elmaradásának politikai okai lennének. /Salamon Márton László: Ki kapja a tornaórát? Bukaresti beszélgetés Balázs Péterrel, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az évek óta elhidegült román–moldovai kapcsolatok normalizálódása jegyében telt Vlad Filat, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének a hét végén Bukarestben tett látogatása. A miniszterelnöki tisztséget szeptember óta betöltő Vlad Filat annak a moldovai Liberális Demokrata Pártnak az elnöke (PLDM), amely a júliusban megismételt parlamenti választások nyomán három másik Nyugat-barát alakulattal koalícióra lépve átvette a hatalmat a Vladimir Voronin volt államfő vezette kommunistáktól. A Chisinau és Bukarest közötti viszony rendezésének első jele már abban is megmutatkozott, hogy a legmagasabb román közjogi méltóságokkal folytatott tárgyalások hivatalos nyelve a román volt. A kommunista Vladimir Voronin előzőleg a moldovait nyilvánította hivatalos államnyelvnek. A két ország hamarosan rendezi a diplomáciai téren hónapok óta húzódó nézeteltérést is, a napokban kinevezik Románia chisinaui, illetve Moldova bukaresti nagykövetét. Emil Boc ügyvezető kormányfő bejelentette: 2010-től önálló kormányügynökség foglalkozik Bukarestben a román állampolgárságot igénylők kérésének elbírálásával, a jogosultak pedig öt hónapon belül személyi igazolványhoz jutnak. A könnyített eljárás keretében a Pruton túli igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét sem. A napokban hatályba lépett az állampolgárság odaítélését jelentősen megkönnyítő román jogszabály, amelynek legfontosabb eleme: a román állam abban az esetben is elismeri egy külföldi személy román állampolgárságát, ha annak csak a harmadfokú felmenőjéről bizonyítható, hogy román volt. A jogszabály kimondja, hogy az egykor Romániában élő személyeket „újrahonosítják”, visszaadják állampolgárságukat, amit önhibájukon kívül veszítettek el a határon túli románok. A könnyítés elsősorban a Moldovai Köztársaságban élő románokat érinti, akik közül csak idén közel egymillióan nyújtották be igénylésüket. Az elmúlt időszakban futószalagon ontották az állampolgárságot a moldovaiaknak. /Rostás Szabolcs: Románia futószalagon ad állampolgárságot a Moldovai Köztársaság polgárainak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Javult az RMDSZ teljesítménye, a Hunyad megyei magyarság megvalósításai, helyzete jobb, mint bármikor az utóbbi 20 évben, a szövetség választási eredményei mégis jelentősen romlottak az utóbbi években, összegezte Winkler Gyula megyei elnök az utóbbi évek paradoxonját november 14-én Vajdahunyadon, a megyei küldöttek tanácsán. Egy héttel korábban a dévai szervezet elutasította a tisztújítást, amelyet a megyei szervezet döntése értelmében meg kellett volna tartani. Megoldatlan a csernakeresztúri szervezet helyzete: Hunyad megye legnagyobb magyar lakosságú faluja közigazgatásilag Dévához tartozik, külön RMDSZ szervezet sincs, noha a megyeszékhelytől eltérő speciális helyzete indokolttá tenné. A legnagyobb probléma: a magyarság nincs településenként feltérképezve, s politikai tevékenység csupán 4-5 nagyobb helyi szervezetben van a 15 közül, míg a többiek kis létszámukból kifolyólag inkább a kulturális tevékenység felé orientálódnak. /Chirmiciu András: RMDSZ MKT gyűlés Vajdahunyadon. Újjáéleszteni a közösségépítést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

A marosvásárhelyi szobrok és utcanevek körüli botrány képezte a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civilsuli konferencia kerekasztal-megbeszélésének témáját november 14-én, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban. A marosvásárhelyi magyarság elvesztette ezt az esélyt, s a belvárosban ma már többnyire román személyek szobra áll előkelő helyen, a magyaroké pedig csak háttérben – állapították meg a hozzászólók. A civil társadalomnak tevékenyebb szerepet kellene vállalnia a tanács döntésének az érvénytelenítése érdekében. A Kossuth utca visszanevezése érdekében 2003 óta folyó perben a marosvásárhelyi bírák végig elfogultak voltak. Olyannyira, hogy a tárgyalást vezető bírónő megengedte, hogy a marosvásárhelyi tanács határozatát megtámadó román szervezeteket képviselő Sabau Ioan ügyvéd végig becsmérlő, gyalázkodó hangnemben beszéljen Kossuth Lajosról. Az ellenséges hangulatkeltésben nagy szerepe volt a marosvásárhelyi Cuvantul Liber lap által folytatott kampánynak, amelynek során azt sulykolták a román lakosságba, hogy Kossuth rablógyilkos volt. /(bodolai): Jelképes térfoglalás? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Bensőséges családi hangulatban ünnepelték Marosillyén a dévai Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek Bethlen Gábor fejedelem 429. születésnapját. Az ünnepség meghívottai ezúttal a nagyenyedi diákok, tanárok voltak. A Collegium Gabrielense együttes reneszánsz táncot mutatott be. Kónya Mária, a nagyenyedi kollégium igazgatóhelyettese Bethlen Gáborról tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: Tánccal tisztelegtek a fejedelem emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

Születésének 75. évfordulója alkalmából emlékkonferencia keretében emlékeztek meg Kovásznán Fábián Ernő /1932-2001/ filozófus tanárról, íróról és közéleti személyiségről. A Fábián Ernő Szocio-kulturális Egyesület szervezésében tartott eseményen számos ismert politikus és politológus tartott előadást. A konferencia előtt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta: ,,Fábián Ernővel a ‘89-es forradalom idején ismerkedtem meg. Már azt megelőzően, amikor a 80-as évek közepén a Fidesz-nemzedék kezdett eszmélni, és elkezdődtek a magyarországi ellenzéki kezdeményezések, Fábián Ernő hébe-hóba megjelenő írásai, könyvei ismertek voltak előttem, előttünk. Sőt, a szakdolgozatomat is – ami egyébként a nemzetiségi kérdésekről szólt – nem jelentéktelen mértékben Fábián Ernő bácsi könyveire és gondolataira alapoztam. A rendszerváltozás után a Fidesz számára Ernő bácsi mérce volt, hiszen az általa képviselt nemzeti-liberalizmus a Fidesznek az első nagyon fontos kapcsolódási pontja volt a határon túli magyarság ügyéhez. ” Készen áll kiadásra Fábián Ernő naplója 1984-től 1990-ig. /Bodor János: Kiadás előtt Fábián Ernő naplója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Megújul Sepsiszentgyörgy központja, a belvárosban új díszlámpaoszlopokat szerelnek fel, amelyekre kitűzik majd a város zászlóját is. Antal Árpád polgármester szerint a városközpontban összesen 78 lámpaoszlopot állítanak a régi betonoszlopok helyébe. A díszoszlopokat külföldről rendelték, mivel Romániában nem készítenek egyedi tervezésű kovácsoltvas oszlopokat. A város lobogóját az e havi ülésén hagyja jóvá a helyi tanács. A tervezett lobogó a székely zászlóhoz hasonlóan kék és aranyszínű, közepében a város hivatalosan elfogadott címerével. /Bíró Blanka: Díszlámpaoszlopok Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai, tanárai, a vendégek és más érdeklődők. Az Áprily-estek és a Fenichel Sámuel Önképzőkör közös rendezvényét Nagyenyedtől a Himalájáig címmel rendezték. Az nemzetközileg is elismert Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjai a budapesti Természet Világa folyóirat 140. születési évfordulóján gyertyát gyújtottak a Kőrösi Csoma Sándor szobor talapzatán. Staar Gula főszerkesztő üdvözlő levelet küldött ez alkalommal „Csoma mai utódainak”, a kis „tudós jelölteknek” és Dvorácsek Ágoston körvezető tanárnak. A kör tagjai magyarországi rendezvényeken 83 díjat nyertek, a Természet Világa diákpályázatain 29-et, és ugyanannyi cikkük jelent meg a lapban. Az esten megjelent Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója, aki magával hozta Solymár László 81 éves budapesti író legújabb könyvét, amit Gyalog a halhatatlanságba (Tinivár, Kolozsvár, 2009) címen Kőrösi Csoma életéről írt. Krizbai Jenő történelem tanár tartott előadást az esten Kőrösi Csoma Sándor életéről. Szó esett Jakabos Ödönről is, aki végigjárta a nagy előd útját. /Bakó Botond: Nagyenyed – „Ólmot keresett és aranyat talált” 225 éve született Kőrösi Csoma Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A nagy sikerű Sztánai Füzetek című sorozatban (Művelődés – Szentimrei Alapítvány) jelent meg Fekete Károly Hatvan év Kalotaszegen. Válogatott írások (1947–2007), Művelődés – Szentimrei Alapítvány, Sztánai füzetek 7. Kolozsvár, Sztána, 2009.) című könyve. Fekete Károly a romániai pedagógus-társadalom ama, mai Kós Károlya, aki több mint hat évtizeden keresztül előbb a kolozsvári Igazság, majd később a Szabadság külső munkatársaként-újságírójaként, a Kolozsvári Rádió magyar adásainak a helyi tudósítójaként Kalotaszeg kiváló tollú krónikás-nagymestere volt. A kötet törzsanyagát Fekete Károly művelődésszervezői és pedagógiai tevékenységét föltérképező írások, valamint a szerző különböző sajtóorgánumokban (Kalotaszeg, Igazság/Szabadság, A Hét, Faclia, Szemfüles, Művelődés) megjelent írásainak reprezentatív cikkbibliográfiája (1966–2000) egészíti ki. /Bréda Ferenc: Kortárs krónika az örök Kalotaszegről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió a lisszaboni szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján. Meglátása szerint „növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és... a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül”. A tanácskozás szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai történésekben. Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. /Havelhez mérték Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

A Magyar Onkológusok Társasága (MOT) tiszteletbeli tagjává választotta dr. Jung János professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Patológiai Tanszékének vezetőjét, az egyetem doktori iskolájának igazgatóját, akinek nagy érdeme van abban, hogy az ORFI Klinika és a MOGYE között 2005-ben elindulhatott a doktori továbbképző program. Dr. Jung János elmondta, hogy az Országos Onkológiai Intézet és az egyetem között már négy éve szoros együttműködés van a doktori képzésben. A MOGYE posztgraduális oktatási és tudományos kutatási osztálya 2005-ben kibővült a Budapesten működő tanszékekkel. Az elsőrendű cél a közös doktori képzés, de egyéb posztgraduális képzés is folyik. Jelenleg 19 budapesti doktorandus van összesen a három évfolyamon, akik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem doktori iskolájának anyakönyvében szerepelnek. /Antalfi Imola: Közös doktori képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Közös nyilatkozatban tiltakozik a nemzetiségi tankönyvkiadás tervezett leépítése ellen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Pedagógusszövetség. Ha az ukrán oktatási tárca legújabb rendelkezései megvalósulnak, rövid idő alatt összeomlik a magyar kisebbség oktatási rendszere. A kárpátaljaiak Budapesten is tiltakoznak Kijev ukránosítási törekvései miatt. A tizedik osztályban ellehetetlenítik a következő évben az oktatást, hiszen a gyerekek tankönyv nélkül, legfeljebb ukrán nyelvű tankönyvvel lesznek – vélekedett Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Sem a magyar, sem más nemzeti kisebbségek tankönyveinek fordítását nem tervezte be a minisztérium. A Pedagógusszövetség az évek óta tartó ukránosítási törekvések folytatását látja az intézkedésben. Brenzovics László és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke Budapesten az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága előtt számolt be a tankönyvmizériáról, azt remélve, egy európai ország parlamentje nagyobb hatást tud gyakorolni az ukrajnai törvényhozókra. Németh Zsolt szerint tűrhetetlen, amit Ukrajna a kisebbségekkel művel, ellene a magyar kormánynak is fel kell emelnie szavát. A külügyi bizottság fideszes elnöke javaslatot tett: kezdeményezi, hogy a magyar parlament politikai nyilatkozatban fejezze ki álláspontját a kárpátaljai magyar oktatás védelmében. /Politikai nyilatkozatban tiltakozik a parlament (A kárpátaljai magyar oktatás védelmében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

„A hetvenes évek elején, amikor a diktatúra meghirdette ama keserű emlékű kultúrforradalmat, a kultúrarombolás pártprogramját – kolozsvári magyar zeneművész- és tanár- kiválóságok egy csoportja kivételes kultúraépítő kezdeményezéssel válaszolt a kihívásra. Elkezdtek falura járni. Megszűnt kórusokat teremtettek újra Kalotaszegen és újakat alapítottak. Kottaolvasásra kezdték tanítani a földművelő népet,” írta dr. László Ferenc zenetudós az 1993-ban megjelent Kalotaszegi népdalfeldolgozások kórusgyűjtemény előszavában. Mindennek kezdeményezője Jagamas János, a kiváló népzenetudós és népzenekutató volt, aki Mérát választotta a maga és a főiskolai tanítványai számára missziós helyül. Tanártársai: Márkos Albert a körösfői kórust, Szalay Miklós a mákófalvit támogatta. Tanítványaik: Vermesy Péter Vistára, Buzás Pál Bikalra, Orbán György Györgyfalvára jártak ki rendszeresen tanítani. Ezen hat kiváló zenész közül már csak ketten élnek és tanítanak: Buzás Pál zongoraművész Kolozsváron és Orbán György zeneszerző Budapesten. Elkezdett munkájuk eredményes volt, a kórusok ma is hallatják hangjukat az énekkari találkozókon. A Romániai Magyar Dalosszövetség meghirdette a Mérában megtartott kalotaszegi ifjak népdaléneklési versenyét. November 15-én zajlott le a verseny. /Guttman Mihály: ”Jagamas János” kalotaszegi ifjúsági népdaléneklési verseny. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Marosszentgyörgy mindig is jó gazdája volt a művelődésnek. November 12-én a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kört látta vendégül a Baricz Lajos plébános vezette Kolping család művészetkedvelő társasága. Az irodalmi kör nem először jár Marosszentgyörgyön. A jó kedély jegyében zajlott a felolvasóest. Bakó Zoltán és Bögözi Attila szatirikus jelenetet adott elő. Kuti Márta az ünnepelt szerzőből számkivetetté vált író, Sütő András emlékét idézte. Verseikből olvastak fel Székely-Benczédi Endre, Komán János és Fülöp Kálmán. Az aktuális politikához kapcsolódó limerickekkel rukkolt elő Nagy Miklós Kund. A nyárádtői római katolikus templomra hívta fel a figyelmet Gáspár Sándor értékfeltáró esszéje. A magyar humorról filozofált Sebestyén Péter. Bölöni Domokos az „ótomija” elfogyásáról szóló humoreszkjével nevettetett, Baricz Lajos pedig politikai pamflettel lepte meg hallgatóságát. /Büki S. Mihály: „A tapsot neki hagyom át”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Egyértelműen provokációnak tartja az Új Jobboldal szélsőjobboldali szerveződés tervezett sepsiszentgyörgyi megmozdulását Antal Árpád, a város polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint e szervezetnek nincs helye Sepsiszentgyörgyön. A két RMDSZ-es önkormányzati vezető üdvözölte a román pártok Kovászna megyei vezetőinek hozzáállását, amely szerint elutasítják az Új Jobboldal kezdeményezését, azt, hogy Románia nemzeti ünnepén rendezvényt tartsanak Sepsiszentgyörgyön. /Feszült december 1-je ígérkezik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Antal Árpád polgármester elmondta, Tudor, az Új Jobboldal vezetője arra kérte a tagságot, lehetőleg Brassóban ebédeljenek, nehogy Sepsiszentgyörgyön megmérgezzék őket. A vezér felszólította ,,bajtársait”, ne egyszerű résztvevőként jöjjenek, kis motorjai legyenek a felvonulásnak.,,Az a gyanúm, a román hatóságok támogatják működésüket, ha nem lenne megfelelő hátországuk, most nem ünnepelhetnék tízéves évfordulójukat” – hangsúlyozta Antal Árpád Új Jobboldalról, hozzátéve: elképzelhető, valakinek érdeke, hogy itt összetűzésre kerüljön sor.,,Kötelességünk elkerülni az összetűzést, de azt sem engedhetjük meg, hogy boldog-boldogtalan itt randalírozzon. Jelentenünk kell az illetékes szerveknek, hisz ez a provokáció a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, és a leendő kormányfőt, államelnököt is cselekvésre szólítjuk” – fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Tiltakozik az RMDSZ (Provokációra készül az Új Jobboldal) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

A Székely Hadosztályra emlékeznek december elsején Kolozsvár főterén a Székely Szakasz tagjai, miközben a román szélsőjobboldali szervezet, az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön üli meg Románia nemzeti ünnepét. Az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának székely szakasza december elsején délután a székely hadosztály megalakulására emlékezik Kolozsvár főterén. Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője elmondta, mindössze tucatnyian vesznek részt a csendes rendezvényen. „Fel kell vállalnunk a történelmet, és jogunk van megemlékezni a Székely Hadosztály alakulására” – magyarázta Keresztes. Kérésüket hivatalosan iktatták, de a megmozdulást a kolozsvári polgármesteri hivatal nem engedélyezte. Ennek ellenére mintegy tucatnyian összegyűlnek és a megemlékező beszédek is elhangzanak. „Az Új Jobboldal tagjai engedély nélkül vonultak fel Gyergyószentmiklóson, és a hatóságok nem oszlatták fel őket, diszkriminálnának, ha a Székely Szakasz tagjaival ezt Kolozsváron megtennék” – fogalmazott Keresztes. A mozgalmat hivatalosan is bejegyzik hagyományőrző szervezetként, tagjaik tűzoltó-, árvízvédelmi, elsősegélynyújtó képzésen is részt vesznek. A háromszéki elöljárók etnikumközi konfliktustól tartanak, és provokációnak minősítik, hogy az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön ünnepel december elsején. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel a rendőr- és a csendőrparancsnokokkal, illetve a titkosszolgálat helyi vezetőivel találkozik, akiket arra kérnek, akadályozzák meg az engedély nélküli felvonulást. Antal Árpád újságírói kérdésre elmondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a december elsejei ünnepségen, mert ha elmegy, kénytelen lesz arra emlékeztetni, hogy a román állam nem tartotta be a gyulafehérvári kiáltványban foglaltakat, mert 1918. december elsején autonómiát ígért a magyarságnak. /Bíró Blanka: Felvonul a magyar és a román szélsőjobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

A Pro Európa Liga és több szervezet, illetve magánszemély a marosvásárhelyi tanácsnak a St. Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatának visszavonását követeli, nyilatkozta Smaranda Enache, a PEL társelnöke. Olyanoknak akarnak szobrot állítani, akik megpróbálták vérbe fojtani az 1989-es forradalmat. /Mózes Edith: A PEL az államelnökhöz fordul a Gusa-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Tizenöt éves évfordulóját tartottak Uzonban: a Jókai Mór Közművelődési Egyesületét és az ennek kebelében működő, ugyancsak másfél évtizedes múltra visszatekintő Szivárvány Női Kórusét. Ez alkalommal vendégül láttak több kórust. A 7. uzoni kórustalálkozó közösségeket megtartó, az összetartást erősítő kulturális eseménnyé vált. Az uzoni asszonykórus Magyarországon is sikerrel szerepelt. A Szivárvány Kórusban jelenleg tizenhatan énekelnek, tagja a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, 1997-ben elnyerték a bodoki egyházzenei találkozó aranyfokozatát, 1999-ben Kiemelt Nívódíjat szereztek, Keresztes Enikő karmestert Seprődi János-díjjal tüntették ki. /Sylvester Lajos: Esett, de szép szivárvány ragyogta be az eget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Teljesen megújult a lisznyói református műemlék templom belseje. A munkálatokat építőanyaggal és munkaerővel segítette az uzoni önkormányzat is. /(kgy. z.): Megújult műemlék templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Vallási és nyelvi, valamint nemzeti hovatartozás érdekes gubancát produkálta Erdély a Szatmár vidéki görög katolikusok, illetve a székelyföldi görög katolikusok és görögkeletiek esetében. A 19. és a 20. században Székelyföldön egyes falvakban a magyar anyanyelvű, de görögkeleti vagy görög katolikus valláson lévő közösségek nem alaptalanul tekintették székelynek magukat. Ők ún. visszarománosítási praktikáknak estek áldozatul a két világháború között időszakban, megkísérelte felhasználni őket a beolvasztásra törekvő román hatalom. Hámori Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje az intézmény szociológiai intézetében dolgozik, és évtizede foglalkoztatja a téma. Az erdélyi közösségek identitástudatában a vallást az 1848–49-es forradalom táján váltja fel, illetve társul vele az anyanyelvi és nemzeti tényező mint meghatározó elem. Külön kell választani a görög katolikus és az ortodox egyházat. Az ortodoxia kezdeteitől, a VI. századtól fogva az anyanyelvűségre törekedett, míg a nyugati egyházban a triglosszia uralkodott, a három szent nyelv, a görög, a héber és a latin kizárólagossága egészen az 1960-as évekig tartott. Az ortodoxiának tehát elvileg magyarul kell beszélnie, ha hívei magyarok. Egyes görög katolikus parókiákon Erdélyben még ma is magyarul beszél a pap. Ennek oka az, hogy ellentétben a nyugati és akár magyarországi papokkal, az erdélyiek anyagilag függtek híveiktől. A nyugati katolikus pap korábban a tizedből élt, az erdélyi még a 20. században is a hívek adományaiból, az ún. kepéből. Ha a hívek úgy kívánták, prédikáljon magyarul, azt neki teljesítenie kellett. Azután belépett a korrupció. Azért tűnt el a magyar görög katolikusság és az ortodoxia a Székelyföldről 1940 után, mert a magyar közigazgatás nem megvásárolható. Székelyföldön a magyar anyanyelvű görög katolikusok és ortodoxok a nemzetiséget részesítették előnyben, Szatmár környékén azonban más történt: ott a görög katolikusok kijelentették, ők görög katolikus magyarok, nem hajlandók elhagyni hitüket, mi több, a román papokat magyarokkal cserélték le. 1989 után inkább a magyarok álltak át tömegével a görög katolikus hitre, s néhány helyen ma is magyar nyelvű a szertartás, bár a felekezet fő nyelve a román, az országos egyház pedig hivatalosan román nemzeti görög katolikus egyháznak nevezi magát. Az egész országban, a volt görög katolikus templomokat még 1948-ban az ortodox egyház örökölte meg, ma is az rendelkezik vele. Ráadásul az ortodoxok 1989 után új püspökséget alapítottak a két székely megyében, új templomokat, sőt, kolostorokat is építettek. Székelyföldön sokfelé olyan egyházközségeket hoztak létre az ortodoxok, küldtek ki papokat, ahol jóformán egy görögkeleti hívük sem volt korábban. Térítés indult, nem egy helyen a cigányokat jótékonykodással édesgetik magukhoz. A háromszéki és Brassó megyei román anyanyelvű roma népesség körében nem az ortodox, hanem a neoprotestáns szekták erőteljes térhódítása figyelhető meg. /B. Kovács András. = Görög rítusú kisfelekezetek Székelyföldön (Beszélgetés Hámori Péter kutatóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A roma kisebbség köréből népszámláláskor más adatok kerülnek be a nemzetiségi, más az anyanyelvi és vallási bevallások közé, mint amit sokan várnának, szinte lehetetlen besorolni őket a megszokott, bevett csoportok közé. Az egyazon telepen lakó cigányság is a legkülönfélébb módon nyilatkozik, ha hovatartozásáról kérdik. A népszámlálási adatok nem megbízhatóak, ezért a hatóság már több ízben rendelt el bizalmasan cigányösszeírást, a belügy jelentéseket kért be a falvakból és városokból a romák lélekszámáról. Sokuk nem szerepel a személyazonossági nyilvántartásban, keresztlevelük sincs, ezért ezek a bizalmas adatok sem teljesen megbízhatóak, de pontosabbak minden egyébnél. Bonyolítja a helyzetet, hogy a romák asszimilációja tömeges a Regátban, a részben vagy teljesen beolvadtak alighanem milliós nagyságrendet tesznek ki, Erdéllyel szemben. Egy minapi tévévitában Madalin Voicu, a parlament roma tagja hárommillió romáról beszélt, belügyi forrásokra utalva. Ezzel Románia alighanem világelső, a kontinensen mindenképpen vezet e tekintetben, s ebből komoly felelősség származik. Ha ötmillió körüli lakos vallaná magát nem román nemzetiségűnek, azaz a népesség 20–25 százaléka, akkor szétfoszlana a homogén, oszthatatlan, teljesen egynemű román nemzet álma. /B. Kovács András: Kétszer annyian, mint mi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

László Károly /sz. Kézdivásárhely, 1953/ Kolozsváron geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Hazakerülése után tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, azóta főállásban keramikus magánvállalkozó. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár tizenkilenc évre nyúlik vissza. Lépéseit Vetró András szobrász irányítja a mai napig, tőle tanult a legtöbbet. László Károly nem tartja magát művésznek, ő egyszerűen keramikus – vallja. A kézdiszéki népművészek másfél évvel ezelőtt őt választották meg a Barabás Zsombor Népművészeti Egyesület elnökének. László Károlyt foglalkozni kezdett a régi székelyföldi csempekályhák motívumaival, Tudomása szerint Háromszéken, de lehet, hogy egész Erdélyben csak ő foglalkozik kályhacsempe-rekonstrukcióval. /Iochom István: Agyagba zárt hagyaték (László Károly, a geológusból lett keramikus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./