Február 20-án tartották Gyulán a testvérvárosok konferenciáját, amelynek fókuszában a kulturális innováció állt. Dr. Perjési Klára polgármester röviden ismertette Gyula kulturális, művészeti életét. Elmondta, a város fő stratégiája a turizmusra épül, évente egy millióan látogatják meg az európai hírű várfürdőt. Számukra ezért is nagyon fontosak a testvérvárosi kapcsolatok. Arad rövid bemutatása mellett Bognár Levente alpolgármester határon átnyúló kapcsolatokról, a város multikulturalitásáról, a történelmi belvárosról beszélt. Hangsúlyozta, hogy mivel Gyula gépkocsival mindössze egy órára van Aradtól, több közös projektet is kidolgoztak, jelenleg több, főként infrastrukturális, turisztikai célú együttműködés folyik. A konferencián Csíkszereda és Gyula legújabb testvérvárosa, Nagybánya is bemutatkozott egy-egy kisfilmmel. /Irházi János: Testvérvárosok konferenciája Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Az igazi decentralizációt az jelentené, ha az önkormányzatok maguk dönthetnének arról, milyen és mennyi óvodát, iskolát akarnak és tudnak működtetni – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki polgármesterekkel tartott találkozón. Idén főként azokra a beruházási munkálatokra kapnak pénzt az önkormányzatok, amelyekre tavaly és tavalyelőtt elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a tervezés. /Fekete Réka: Több beleszólást az önkormányzatoknak (Iskolahálózat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

Szeptember 20-án tartotta a Szatmárnémetiben a Harag György Társulat legújabb bemutatóját. Ion Luca Caragiale „Zűrzavaros éjszaka“ című vígjátékát a magyarországi Árkosi Árpád rendezte. /Caragiale-bemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 21./

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. február 21-én, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, úgy döntött, hogy az SZNT független, önálló testületként működik tovább. Az SZNT a továbbiakban is kész az együttműködésre, a romániai magyarság többi szervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Polgári Párttal, az RMDSZ-el, a magyar egyházakkal és a székelyföldi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, amelyek felvállalják Székelyföld autonómiáját. Az együttműködés feltételei, hogy az RMDSZ képviselői március 15-ig visszavonják a kisebbségi törvény tervezetét, illetve benyújtják a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútum-tervezetét, az összes RMDSZ-es többségű székelyföldi önkormányzatba március 15-ig beterjesztik a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazásra vonatkozó határozat-tervezetet, végül: a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőin keresztül hozzák létre a székely székek önkormányzatainak szövetségeit, illetve ezekből a székelyföldi önkormányzatok szövetségét, és hívják össze az SZNT védnöksége alatt a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. /A Székely Nemzeti Tanács kivált az EMNT-ből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Az olasz és román hatóságok csillapító nyilatkozatai ellenére csak tovább szítja az itáliaiak román bevándorlók elleni haragját az újabb szörnyű gyilkosság. Egyre nagyobb méreteket ölt a románellenesség Olaszországban, miután nőtt azoknak a bűncselekményeknek a száma, melyeket román állampolgárságú személyek követtek el. Emil Boc kormányfő Rómába küldte külügy-, belügy- és igazságügy-miniszterét, hogy az ottani hatóságokkal megértesse, egy román bűnöző miatt ne szenvedjen minden olaszországi román. /Mihály László: Román olaj az olasz tűzre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Albert Álmos polgármesteri székből került a felsőházba. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évtized alatt betöltött tisztségei közel álltak a román parlamenthez. Tagja volt a Megyei Jogú Városok Országos Szövetségének, ahol számos alkalommal megfogalmazták azt az igény, hogy a helyi közösségeket, helyi, megyei tanácsokat érintő törvényeket úgy kellene meghozni, hogy kikérjék azok véleményét, akik ezekkel a jogszabályokkal dolgoznak. Albert Álmos gépészmérnökit végzett a Brassói Műegyetemen, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán menedzsment szakon tanult tovább. 1992– 2008 között volt Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint az RMDSZ területi szervezetének vezetője. /Simon Judit: Döcögve halad a decentralizáció. „Újoncavató” interjú Albert Álmos Kovászna megyei szenátorral. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Törvény kellene garantálja az arányos etnikai képviseletet a közintézményekben – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Frunda György szenátor. Szerinte az RMDSZ-nek közeljövőben ki kellene dolgoznia az erre vonatkozó jogszabályt, ugyanis etnikai és nem politikai kérdésről van szó. Kifejtette, románok és magyarok egyaránt egyenlő, a lakosság összetételének megfelelő arányban kell, hogy képviselve legyenek az illető megye közintézményeiben, így Szilágy megyében a tisztségek 15, Marosban 38, Kovásznában 75 és Hargitában 80 százalékát magyar nemzetiségű személyek kellene hogy betöltsék. „Örvendetes, hogy Traian Basescu államfőt foglalkoztatja a két, többségében magyarlakta megye helyzete, de sajnálatos, hogy ahelyett, hogy pozitív üzenetet fogalmazna meg, az ellentéteket szítja” – fogalmazott Frunda. Arra is kitért, hogy nem azért nincsenek román igazgatók a két megye vezetőségében, mert a választottak elleneznék ezt. „A románok, amikor meghallják, hogy milyen alacsony fizetések vannak a közigazgatásban, inkább valamelyik közintézménybe vagy katonai egységben próbálnak elhelyezkedni – háromszor akkora javadalmazásért” – nyilatkozta Frunda György. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Arányos képviseletet javasol Frunda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Aurelio Brandolini (1454–1497) firenzei humanista író De humanae vitae conditione et toleranda corporis aegritudine című dialógusát adta ki magyar és latin nyelven a Kriterion Kiadó. A Dialógus az emberi sorsról és a testi betegségek elviseléséről című kötetet február 20-án mutatták be Marosvásárhelyen. Brandolini 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékán-helyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. /Máthé Éva: Könyv Mátyás korából. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Közös közleménnyel álltak ki valutáik védelmében február 23-án a román, a magyar, a cseh és a lengyel jegybankok elnökei. Közleményükben és sajtótájékoztatók keretében próbálták megnyugtatni a térség befektetőit, hangsúlyozva, hogy a régiós devizák tapasztalt gyengülésének nincsenek makrogazdasági alapjai. /D. L. : Hangoltak a jegybankok. = Új Magyar Szó (Bukarest). febr. 24.

Olaszországban a különböző bűncselekmények elkövetésével vádolt, valamint a jogerősen elítélt román állampolgárok száma meghaladja a 2700-at – közölte Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint ugyanakkor a román rendőrség által körözött személyek 40 százaléka Olaszországban tartózkodik, ezeknek a kézre kerítése és kiadatása nehézkesen halad. /Több mint 2700 román vádlott és elítélt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Közös petícióval kíván tiltakozni több szlovákiai magyar szervezet a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A tiltakozó akcióban február 23-án Pozsonyban egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői. A szlovákiai magyarok aláírásgyűjtése március 11-én indul. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Szlovákiában az utóbbi időben csorbulnak a magyarok jogai. Elfogadhatatlan számukra, hogy a közszolgálati Pátria Rádió műsora a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelentős részén nem fogható. Ezért azt kérik a rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18, magyarok által is lakott dél-szlovákiai járásban. A petíció szerint a Szlovák Köztársaság polgárai aláírásukkal tiltakoznak a Pátria Rádió műsorvételi lehetőségeinek szűkítése ellen. Elutasítják a szlovák nyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hozott nyilvánosságra. Elutasítják a szlovák oktatási miniszter nyilatkozatát, amellyel nem támogatja a magyar tannyelvű iskolákban használatos tankönyvek nyelvhasználatának visszaállítását a 2006 előtti állapotoknak megfelelően. Igénylik emellett a szlovák nyelvtörvény olyan irányú megváltoztatását, amely lehetővé teszi magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadások sugárzását a Szlovák Köztársaság területén. Csatlakoznak ahhoz a kéréshez, amely az Európa Tanács miniszteri bizottsága javaslatai alapján kívánja bővíteni a kisebbségi nyelvi jogokat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változata szellemében. /Tiltakoznak a szlovákiai magyarok a jogkorlátozások ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

A tevékenységét 2000. január 20-án elkezdő 18 tag-, illetve társszervezetet tömörítő Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) megtartotta a háromévenként esedékes, tisztújítással egybekötött nagygyűlését, s erről juttattak el beszámolót a sajtóhoz dr. Fleisz János elnök aláírásával. A 2005 óta regionális szervezetként elismert BINCISZ gazdag tevékenységet folytatott, főbb rendezvényei sikeresen megvalósultak. Sikerült egy új kulturális helyszínt beiktatni Nagyvárad kulturális életébe, ez a Matyi Műhely Bábszínház által a BINCISZ égisze alatt működtetett MM Pódiumterem és a Várgaléria a nagyváradi Várban. Fontosak voltak még a berettyóújfaluiakkal, tataiakkal az évente közösen megszervezett civil képzések, konferenciák és egyéb találkozók. A tisztújítás keretében egyhangúan újabb három évvel meghosszabbították Fleisz János alapító elnök mandátumát. /Egyes civil szervezeteink önértékelő beszámolója. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 24./

Marosvásárhelyen február 21-én az Unirea Galériában megnyílt Czirjék Lajos jubileumi kiállítása, az 50. életévéhez közeledő művész teljes életpályájára visszatekinthetett a közönség. Képei visszatérő motívuma a kapu, mely kiút az életbe, valamint határ a külvilág és a porta között, mondta Nagy Edit művészettörténész a valósághűségüknél fogva helytörténeti dokumentumoknak is minősített festményekről. /Nagy Székely Ildikó: Kapuk a fényben. Czirjék Lajos kiállításán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Székelyföldi védőrendszerek. Ember és életmód e védőrendszerek oltalmában címmel tartott előadást Tüdős S. Kinga művelődéstörténész, tudományos kutató február 21-én Sepsiszentgyörgyön. Az előadót a szervező Csillagőrző Egyesület nevében Incze Réka köszöntötte. Elmondta, a Hazatérés előadás-sorozat igyekeznek bemutatni a magyar történelemnek olyan szeleteit, melyeket az iskolában nem tanítanak. Tüdős S. Kinga előadásában arra fektette a hangsúlyt, mit jelentettek a templomvárak szellemiségükben és funkcionalitásukban a fejedelemség korában, s mit jelentenek, vagy mit kellene jelenteniük a ma élő ember számára. Egykoron a templom nem csak a hit központja volt, hanem az oktatásé is, tehát a székelység kultúramegőrző és -továbbadó népcsoport volt, s annak is kell maradnia. A székely sajátos nevelésben részesült, katonáskodó nép volt, s ma is hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, mert az a jövő alapja. A jövőről szólva az előadó hangsúlyozta: egyénenként kell vállalnunk székelységünket, és székelynek lenni nem szerep, hanem feladat. /Szekeres Attila: Székelynek lenni feladat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Március 23-ig lezárná az európai parlamenti képviselőjelöltek listáját az RMDSZ mind a saját, mind pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről, jelentette be február 24-én Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ nem szavazta meg a költségvetést, sőt azt is fontolgatta, hogy a költségvetési procedúrát megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ-es honatyák végül úgy döntöttek, hogy a liberálisokhoz hasonlóan maguk sem fordulnak a taláros testülethez. /M. L. : EP-választások: „lapzárta” egy hónap múlva. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Basescu elnöknek a székely területi önkormányzattal kapcsolatos elutasításához sok megjegyzést fűztek, hogy durva, a diplomáciában szokatlan, hogy nem Sólyom László magyar elnöknek szólt, hanem a román választóknak. A területi autonómia említésekor a nagy nemzetvédők, köztük Basescu, az alkotmányra hivatkoznak: „Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam”. Amikor 1990-ben ezt az alkotmányt kidolgozták, a kontinuitás-, azaz folytonossági mítosz lebegett az alkotók szeme előtt, amely szerint az ország területén egyedül a román nép őshonos, a magyarok utólag, jóval később betelepedett kisebbség. Ezt a mítoszt XVIII. század eleji kitalálásától toldozzák, foltozzák, de alapvető cáfolatait – a helyneveket (kis folyók, települések tömegének magyar eredetű nevét) – „természetesen” nem veszik figyelembe. Az EP magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar képviselői felszólalásukban, pártállásuktól függetlenül, a kérdés megoldásaként a kisebbségek területi önkormányzatát javasolták. Az „egységes nemzetállam” fogalma végül is nem más, mint alkotmányba foglalt vágy, pontosabban cél. Az „egységes spanyol nemzetállam” délibábját kergették a spanyol fasiszták is. Ausztria lakosságának alig három százaléka nem osztrák, alkotmánya mégis többnemzetiségű államként határozza meg. Portugália őshonos lakosságának 99,5%-a portugál, Izland 99%-a izlandi, Norvégia 98,7%-a norvég, Dánia 98%-a dán, Svédország 98%-a svéd, ennek ellenére alkotmányukban szó sincs nemzetállamról. Ezt a meghatározást a francia alkotmányból is már régen törölték. Az íróasztalon rajzolt ún. fejlesztési irodák területei helyett, az Európában létező és működő példákhoz hasonlóan a legmegfelelőbbek a történelmi tartományok alapján szervezett területi önkormányzatok lennének. Így Moldva, Havasalföld, esetleg külön Olténia, azután Dobrudzsa, Erdély, a Bánság, Székelyföld (nemzetiségi területi önkormányzatként), Máramaros és a Részek (teljes nevén Magyarországi Részek, amit most latin nevén Partiumnak mondanak). Kilenc. Ugyanannyi, mint az íróasztalon rajzolt fejlesztési irodák területei, de nem mesterséges, hanem természetes háttérrel, alappal, és létező helyi tudattal. /Asztalos Lajos: Soha! – Valóban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A kormány február 25-i ülésén elfogadta a büntető, valamint a polgári perrendtartási törvénykönyvet. Catalin Predoiu igazságügyi tárcavezető szerint ezzel Románia az uniós csatlakozásakor tett vállalásának tett eleget. A képviselőház jogi bizottságának demokrata-liberális elnöke, Daniel Buda elmondta, a kormánykoalícióban megállapodás született arról, hogy legkésőbb május 15-ig mind a négy törvénykönyvet elfogadják, miután kidolgozásuk tíz évet vett igénybe. A jogi bizottságban Cseke Attila RMDSZ-es szenátor fontosnak nevezte azt, hogy a dokumentumok elfogadásánál ne kerüljék meg a parlamentet. /B. T. : Vitára kész törvénykönyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Még tisztségében található több olyan magyar vezető a kormányzati alárendeltségű intézményekben, aki az előző ciklusban lépett hivatalába. Markó Attila államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti, de Damoklész kardja lebeg több magyar intézményvezető feje fölött, így például Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet vezérigazgatója nem látja esélyét, hogy sokáig helyén maradjon. Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékok Országos Hivatalának elnöke elmondta, hogy eddig vele „nem közöltek se jót, se rosszat”, és nem észlelt a leváltására utaló jeleket. Hasonlóképpen nyilatkozott Dáné Károly, a Tankönyvkiadó vezérigazgatója is. Csáka József szintén még a kis- és középvállalkozások vezérigazgatósága élén van. Államtitkárból igazgató lesz Pásztor Gabriella. „Valószínűleg a volt oktatásügyi államtitkár lesz az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója” – nyilatkozta Matekovits Mihály, akit a főosztály vezérigazgatójából vezérigazgató-helyettessé „fokoztak le”. Nemes Sándor a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban, – mint nyilatkozta – Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására. Az utóbbi két hétben egyetlen RMDSZ által javasolt igazgatót menesztettek, Lukács Vilmost, az Országos Befektetési Vállalat vezérigazgatóját, helyére Emil Sabót nevezték ki. /”Ottfelejtett” igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A Temes megyei Gátalján, egy jellegzetesen soknemzetiségű, többfelekezetű bánsági faluban, született 1965-ben Böcskei László, akinek nagyváradi püspökké szentelése március 7-én lesz. Gátalját többségben románok lakják. Mire Böcskei László iskoláskorú lett, már nem volt magyar nyelvű oktatás, így az első osztálytól az érettségiig románul tanult szülőhelyén. Sikeresen felvételizett a gyulafehérvári papnevelő intézetben. Gyulafehérvár közösségépítő intézmény volt, vallja. Pappá szentelése után hamarosan a temesvári püspökségre került, ott dolgozott tizennyolc évig. Jelenleg nyolc nemzetiség alkotja a bánsági katolikus közösséget. A magyarok vannak a legtöbben, őket a németek követik, a horvátok, a bolgárok, kevesebben a románok, a szlovákok, csehek és újabban olaszok. 1989 előtt inkább a katolikus közösség német jellegűnek számított. A kilencvenes évek legelején a németek kivándoroltak, az új helyzetben akkori püspök, Kräuter Sebestyén teljesen átszervezte az egyházmegyét. Nehéz döntés volt ez püspöknek, papoknak egyaránt, hiszen a 170 plébániából százat fel kellett oszlatni. Ott, ahol öt-hatezres sváb falvak voltak, maradt húsz-harminc lélek. Ahol nagy plébániák működtek, nagy templomok épültek, és ezek megvannak a mai napig, maradt egy maréknyi hívő, aki kétségbeesetten kérdezte: mi lesz velük. Az egyházközségek többsége szórvánnyá lett, kevesebb pappal kell ellátni ezt a nagy területet. Az 1992 után kialakított plébániák fel tudják ölelni a hozzájuk tartozó tíz-tizenöt, akár tizennyolc filiát is. A püspök öt éven keresztül végiglátogatta az egész egyházmegyét. Temesváron már a kilencvenes években prioritásként határozta meg a püspök az ifjúsági pasztorációt. Elkezdődött a laikusok képzése. „Az egyháznak nem elsődleges feladata, hogy politizáljon, azonban figyelemmel kell kísérnie a történéseket, szót kell emelnie akkor, amikor egyéni és közösségi jogok sérelméről van szó, sőt még kisebbségi jogokkal kapcsolatban is hallatnia kell a hangját” – fejtette ki Böcskei László. /Szilágyi Aladár: Böcskei László, Nagyvárad 82. katolikus főpásztora – A politizálás nem elsődleges feladatunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 26./

Hat évre újraválasztották Bölcskei Gusztáv püspököt a református zsinat lelkészi elnökévé február 25-én Budapesten. /Újraválasztották Bölcskei Gusztávot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Több marosvásárhelyi kávéház vált kortárs írók, költők, képzőművészek és színészek kedvelt találkahelyeivé. Két évvel ezelőtt egy fiatal marosvásárhelyi gyógyszerészasszisztens, Daniela Hilbert úgy döntött, hogy Artemis néven galériát nyit a város központjához közel fekvő Marasti téren. Egy éve pedig nemcsak galériát, hanem kávéházat is működtet az Artemis két helyiségében. Úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen ő működteti az egyetlen magán képzőművészeti galériát. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem diákjai évtizedeken át a Tutun Caféba gyűltek össze szabad óráikban. A Tutun a rendszerváltás után egy ideig reneszánszát élte, majd a volt tulajdonos pár éve eladta a helyiséget. Egy székelyudvarhelyi vállalkozó páros: Bihari Lóránt és Asztalos Barna karolta fel a kávézót, és felújított formában ismét megnyílt a kedvelt találkahely. Mivel a Tutun kevés férőhelyes, kulturális rendezvényeket egyelőre nem terveznek ide az udvarhelyi tulajdonosok. Sokkal tágasabb ennél az ugyanazon udvarhelyi vállalkozók tulajdonában lévő G. Café. „Székelyudvarhelyen is ilyen néven működtetünk kocsmát 2000-től. Úgy gondoltuk, hogy Vásárhelyen is igény van egy helyre, ahol a falakon mindig fotók, festmények láthatók, és jó hangulat van” – mesélte Bihari Lóránt. A vásárhelyi G. Café két éve működik, több könyvbemutatónak és irodalmi rendezvénynek adott otthont. Egy régi, belvárosi épület pincehelyiségében, a Bolyai Farkas Gimnázium szomszédságában nyílt meg 2001-ben a marosvásárhelyi újságíróklub, a The Office Club. Azóta több cég próbálta működtetni a The Office Clubot, ahol időnként sajtókonferenciákat tartottak, de a marosvásárhelyi média képviselői nem fogadták el törzshelyükként az Office-t. Tavaly év végén azonban a Prima Tv helyi stúdiója vette át a „kocsma” irányítását, és az új bérlők a kulturális kínálatról is szeretnének gondoskodni, jelezte Gabriel Gedő újságíró, a Prima Tv helyi kirendeltségének igazgatója. /Máthé Éva: Műalkotások kávéházban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Kolozsváron az Életfa Családsegítő Egyesület 2008 decemberében aláírásgyűjtést hirdetett meg magyar nyelvű bölcsődei csoport indításáért. Eddig majdnem 1200 aláírás gyűlt össze, az egyesület levelezőlistáján pedig közben egy olyan adatbázist hoztak létre, amelybe azokat a gyermekeket jegyezték be a szülők, akiknek szükségük lesz az anyanyelven folyó bölcsődei ellátásra. Az utóbbi névsorba felírt 36 kolozsvári gyermek közül 23 már az idén szeretne magyar nyelvű bölcsődébe járni. A magyar bölcsődei csoport indítására vonatkozó kérést és az aláírt íveket márciusban nyújtja be az egyesület. /Aláírásgyűjtés magyar bölcsődéért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Orotván mintegy hatszázötvenen laknak. A félreeső falucskában gyógyszertár nincs, az orvos is csak bizonyos napokon rendel, hivatalos ügyeket intézni, vásárolni be kell utazni a városba, iskola is csak a szomszéd faluban működik. A problémák enyhítésére hívták életre a falugondnoki szolgáltatást. Ha kell, szállít, bevásárol, Orotván Fazakas László a falugondnok, aki közel egy éve segíti a falu lakóit ügyes-bajos dolgaiban. „Tüzelőt aprítok, orvoshoz viszek beteget, vagy iskolából hozok haza gyerekeket, bevásárolok és hasonlók” – mondta. 2004-ben sikertelenül pályáztak a falugondnokság beindítására, azután 2007-ben a Szülőföld Alap támogatásával, az innen nyert egymillió forinttal sikerült megvásárolniuk a szükséges felszereléseket, autót, az irodai berendezést, telefonbérletet, fedezni a benzinköltséget. A gyergyóditrói önkormányzat és az Orotva Egyesület kötött együttműködési szerződést. A térségben jelenleg a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton, a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton, a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön működik falugondnokság. /Barabás Cs. Márti: Gondnokság falugondokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Annak ellenére, hogy az interneten, elektronikus könyvtárak „polcain” hozzáférhető már szinte minden olvasnivaló, a könyvtárak nincsenek veszélyben. Igaz, hogy látványosan csökkent a kölcsönzők száma, de a könyvtárak olvasótoborzó eszköztára még nem fogyott ki. Kolozs megyében a Bibliobusz mozgókönyvtár hazaviszi az igényelt olvasnivalót. A könyvtárosnak az a feladata, hogy a felhasználót az információhoz irányítsa, vallja Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatónője. A mese és a vers ünnepén évente rendezvényeket szerveznek. A kolozsvári könyvtárak is nehéz helyzetben vannak, egyre csökken látogatottságuk. Gorzó Erika, a kolozsvári Gróf Mikó Imre Könyvtár könyvtárosa elmondta, esetükben a könyvállomány régisége jelenti a legnagyobb gondot. Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtár vezetője rámutatott: a MEK és az erdélyi olvasók kapcsolata már jó néhány évvel ezelőtt elkezdődött. Az erdélyi olvasók panaszkodtak a szolgáltatás lassúságára, ezért a gyűjtemény másolatait tartalmazó tükör-szervereket telepítettek Kolozsvárra. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a telepítette a szervert a kolozsvári Műszaki Egyetemre. „Lelkes és aktív gyarapítónk Róth András Lajos könyvtáros kollégánk Székelyudvarhelyről, aki folyamatosan digitalizálja számunkra könyvtáruk könyveit, melyek közül jó néhány Magyarországon sincs meg” – jelezte Moldován István. /Könyvtársorsok és az internet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A XVII. Mátyás napok alkalmából február 24-én festménykiállítást és előadást tartottak Nagyszebenről a Kolozsvári Német Demokrata Fórum székházában. A kiállításon a budapesti Lakatos Edit festőművész képeit mutatta be Starmüller Géza, majd Guttman Szabolcs Szeben városa és Mátyás király kapcsolatáról tartott előadást. Lakatos Edit képein Szeben belvárosát és annak középkori épületeit ábrázolta. /Braica Tünde: Szeben és Mátyás király. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A barcaföldvári megsemmisítőtábor történetét ismertette a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén Benkő Levente történész. A kolozsvári meghívott felidézte a túlélők visszaemlékezéseit, amelyekből Székely Golgota címmel 2003-ban kötetet jelentetett meg. Benkő beszélt az internáltak embertelen életkörülményeiről, nem engedték meg a családtagoknak, barátoknak, hogy élelmiszerrel és gyógyszerrel segítsék őket. A civil társadalom több fórumon megfogalmazott felháborodását követően a hatalom engedélyezte segélyszállítmány küldését. /Antal Erika: Emlékezni és emlékeztetni. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Benkő Levente beszélt a romániai internálótáborok létrejöttének előzményeiről, történelmi hátteréről és a korabeli társadalmi viszonyokról is. Az internálások időpontja négy nagyobb hullámra tehető: 1941-ben az Ukrajnában elfogottakat, ‘42-’43-ban a második magyar hadsereg tragédiájának túlélőit, ‘44-’45-ben a román átállást követően a Kárpát-medencében élő kisebbségeket szállították a táborokba. A negyedik hullám áldozatait a polgári személyek teszik ki, akiket szintén az átállást követően hurcoltak el. 1943 júniusában Sztálin levelet írt a brit kormánynak, amelyben kifejtette, hogy a háborús politika következményeit nemcsak a magyar kormánynak, hanem a magyar népnek is viselnie kell. Molotov szerint „a magyarokat meg kell büntetni”, a kollektív bűnösség kimondatott. A Sanatescu-kormány rögtön teljes amnesztiát hirdetett és megígérte az internálótáborok felszámolását. Elengedték a szovjet hadifoglyokat, helyükbe viszont a magyarokat és a németeket hoztak. A korabeli, magyarokhoz való viszonyt az uszító hadjáratok jellemezték, amelyek következményeként történtek meg többek között a szárazajtai, csíkszentdomokosi vérengzések. A negatív magyarságkép nem volt új keletű. A Trianon utáni, önszervező, politikai úton jogaiért harcoló magyar és német kisebbségi egyesületeket revizionista szervezeteknek tekintették. Ennek következményeként jöttek létre Kelet-Európában az első, háború utáni internálótáborok is. A Sanatescu-kormány a táborok feloszlatása után egy nappal adta parancsba, hogy le kell tartóztatni a német és a magyar kisebbség vezetőit. A korabeli román hatóságok saját akaratukból döntöttek. Parancsba adták, hogy az észak-erdélyi magyar és német nemzetiségű embereket internálni kell, a fegyverszüneti egyezménytől függetlenül. 1944. október 19-én határozták meg, hogy a háborúból hazatérő magyar és német nemzetiségű szökevények hadifoglyoknak tekintendők és internálandók. A földvári tábor nyolcvan százaléka ilyen foglyokból állt. Átmeneti tábor volt, az erősebbeket, munkabíróbbakat onnan vitték a focsani-i munkatáborba vagy a Szovjetunió különböző haláltáboraiba. /Nagy Botond: Kisebbségi fogolysors és munkatáborok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

A parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek diszkriminálása miatt bírálta az Egyesült Államok külügyminisztériuma Romániát, amely az egyéni választókerületes szavazási rendszer mandátumelosztásának bonyolultsága, és a korrupcióval gyanúsított magas rangú állami vezetők elleni kevésbé hatékony fellépés miatt is elmarasztalásban részesült. Washington szerint a jelenlegi választási törvény az RMDSZ-nek kedvez, és a jogszabály a szervezet romániai magyar riválisának a parlamentből való kizárására irányul. A jelentés szerint a volt magas rangú tisztségviselők ellen korrupció gyanújával indított eljárások akadoznak, még egyetlen ilyen vezetőnek a perét sem sikerült lezárni. Az akadályoztatásban a parlament is kivette a részét – állapítja meg a jelentés utalva Adrian Nâstase és Miron Mitrea aktáira. /B. T. : Romániát bírálja Washington. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./