Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Február 12-én lesz a kolozsvári színház új stúdiótermében az Árva élet – Egy 16 gyermekes csángó asszony vallomásai című produkció bemutatója. Az Árva élet keretében Kakuts Ágnes színésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja egy rendkívüli tehetségű csángó magyar asszony, Anna néni vallomásait tolmácsolja. Anna néni, a 16 gyermekes csángó asszony nagyon tehetséges volt, kiváló előadói képességekkel. Olyan írótalentum, aki „élőbeszédben” mondta el az élettörténeteit. /Árva élet – bemutató a stúdióteremben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 11-én a parlament bizalmat szavazott Dan Nica új belügyminiszternek, aki emellett miniszterelnök-helyettes. A liberálisok Crin Antonescu révén bejelentették, hogy máris kimúlt az I. Boc-kormány, s beiktatták a II-at, utalva ezzel a Tariceanu-kormányra is ráaggatott gúnyos jelölésre. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) az immár független képviselőként tevékenykedő Oprea-t jelölte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő szakbizottságba. Erre a szocdemek tiltakozásul az ülés felfüggesztését kérték. Eredményesen, a házelnök az ülés újrakezdése után bejelentette, hogy a demokraták visszavonják Oprea jelölését. Helyette Ioan Balant küldték a SRI-t ellenőrző testületbe. /-or-: Ismét „titkosszolgálati” feszültségek feszítik a nagykoalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Fellángoltak Székelyföldön a lármafák és megkondultak a templomok harangjai február 11-én. A magyar nemzetiségű intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó akciósorozatot az RMDSZ hirdette meg. Az RMDSZ helyi, valamint központi elöljárói a magyarlakta vidékek számos településén voltak jelen a lármafák meggyújtásánál. Korodi Attila parlamenti képviselő korábban rákérdezett a most beiktatott Dan Nica belügyminiszter parlamenti meghallgatásán: Nem lenne helyes, hogy a többségében magyar etnikai összetételű településeken a rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet? A válaszból kiderült, hogy a leendő belügyminiszter számára ez egyáltalán nem fontos. /Hompoth Loránd: Meggyújtották az összefogás lángjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Február 15-én, vasárnap, időközi polgármester-választásokat tartanak Kolozsváron. A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről a szakmáját tekintve régész Gergely Balázs indul a megmérettetésen. Hangsúlyozta: „nem mondhatunk le arról, hogy legyen magyar résztvevője a választási versenynek, hiszen jelen kell lennünk a város politikai életében. Az RMDSZ ezúttal nem vállalta a részvételt, a kolozsvári magyarok képviseletét, ezért a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a választás szabadságát. ” Kolozsvárnak nincs városfejlesztési stratégiája, a kolozsvári értelmiséget nem használta fel a politika még az eddig elkészült részleges városfejlesztési tervek kidolgozásánál sem. Gergely Balázs a legfontosabbnak a meglévő értékek megtartását tartja, mert Kolozsvárt nem a mostani városvezetésnek kell európai várossá alakítania, hiszen város évszázadok óta európai színvonalú. Gergely Balázs 32 éves, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles régész képesítést szerzett. 2007-től az Erdélyi Történeti Múzeumban dolgozik régészként. /Papp Annamária: Gergely Balázs: Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Visszaesés jellemzi a román igazságszolgáltatási rendszert és a korrupció elleni harcot – áll az Európai Bizottság (EB) közzétett jelentésében. A testület nehezményezte, hogy az ország törvényhozása megpróbálta gyengíteni a Korrupcióellenes Ügyészséget /DNA-t/. A jelentés előrelépésként értékeli a DNA vizsgálatait, megnevezve azt, hogy végre működőképes a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), és hogy a Legfelső Bírói Tanács (CSM) több felelősséget vállalt az igazságügy reformjában. Az EB azt ajánlja a román hatóságoknak, hogy gyorsítsák fel a reformot és a korrupcióellenes küzdelmet. Erre ígéretet tett Catalin Predoiu igazságügy-miniszter. /L. I. : Brüsszel szerint Románia visszaeső. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Nemzetközi Leszbikusfesztivál elleni tüntetéssel kampányolt február 12-én Kolozsváron a Demokrata–Liberális Párt, bár a tüntetés szervezője, a PD-L-s Mircia Giurgiu képviselő tagadta, hogy a hagyományos keresztény értékrendet hirdető és a homoszexualitást elutasító felvonulásnak köze lenne a polgármester-választáshoz, a demonstráción PD-L-s kitűzőket és zászlócskákat osztogattak. „Eddig még senkinek sem volt mersze Kolozsvárt meleg városnak titulálni. Az utóbbi időben a homoszexuálisok egyre jobban reklámozzák magukat a sajtóban is, el szeretnék hitetni az emberekkel, hogy homoszexuálisnak lenni normális dolog. Tíz-húsz év múlva a gyermekeink már azt sem fogják tudni, hogy mi a normális” – háborgott Kende Júlia tanárnő. /Kampányfelvonulás a melegek ellen Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a tényből, – hogy az erdélyi magyar közösség érdekében tevékenykedő politikai és civilszervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselné; – hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politikai szervezetek közötti tartós és biztonságos egyezség; – hogy szükség van a magyar közösség autonómia-törekvésének töretlen képviseletére; – hogy védelmezni kell a magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; – hogy a magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott a történelem viszontagságait elszenvedve; – hogy képes legyen megteremteni a fennmaradását és fejlődését biztosító feltételeket; javasoljuk egy Erdélyi Magyar Konvent sürgős létrehozatalát. Az Erdélyi Magyar Konvent lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, részérdekeken felülemelkedve jogosult volna olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, amelyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céltételezésein, amely érdemben és jogosan képviselheti az erdélyi magyarság közös érdekeit. Az Alakuló Konventre meghívást kapnak az: – az egyházak vezetői, vagy azok megbízottai; – az RMDSZ; – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – a Székely Nemzeti Tanács; – a Magyar Polgári Párt; – civilszervezetek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kriza János Néprajzi Társaság, regionális civil fórumok-szövetségek stb.). Az Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekében működik. MCSZESZ Igazgató Tanácsa: dr. Bodó Barna elnök, Bereczki Kinga alelnök, Varga Zoltán alelnök, Somai József, Szabó Izolda, Szenkovics Dezső. /Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy a felmérések szerint a magyarság szavazatai nem képesek változtatni a vasárnapi kolozsvári időközi polgármester-választás eredményén. Ezért azt ajánlotta, hogy a magyar választók maguk döntsék el, a jelöltek közül kire szavaznak. Az RMDSZ nem indított saját jelöltet, mert nem látta indokoltnak, a felmérések szerint a PD-L jelöltje nyeri meg a választásokat. László Attila kifejtette: ellenzékben lesz idő arra, hogy ismét felépítsék a magyar közösségi szolidaritást, az egymásba vetett bizalmat és a magyar közösségen belüli valós párbeszédet működtessenek. /Papp Annamária: ”Nem felejtettük el szüleink tanácsát” Választás előtti beszélgetés László Attila kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Magyar jelöltet, a mérnök végzettségű László Csabát indította a bukaresti központú Zöld Párt a kolozsvári időközi polgármester-választásokon. László Csaba rámutatott, a zöld mozgalom független nemzetiségtől, vallástól, vagy politikai beállítottságtól, mindenki felelős környezetéért. Fontos a zsúfolt városi közlekedés és a szennyeződés problémájának kezelése. /Ferencz Zsolt: László Csaba: Válasszák a zöld utat! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Politikai, gazdasági és személyes konfliktusok színjátéka zajlik a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ színpadán. Mezei János, a város MPP-s polgármestere összeolvasztaná a színházzal a központot, az RMDSZ ezt ellenzi. „A város polgárai minőségi kultúrára tartanak igényt, ám az egy épületben működő két intézmény (Művelődési Központ és Figura Stúdió Színház) közötti konfliktusok nem teszik azt lehetővé. A kultúrház adminisztrálását végző intézmény nem teremti meg a megfelelő lehetőségeket a színház számára”, érvelt a polgármester. A Figura Stúdió Színház színészei egyöntetűen vallják, hogy nincsenek megfelelő munkakörülmények, ráadásul az épület is nagyon rossz állapotban van. /Barabás Cs. Márti: Intrika és művelődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Legújabb humoros, táncos előadásával, a Csökmői Sárkányhúzással vendégszerepel Kolozsváron a Nagyvárad Táncegyüttes. A Bihar megyei falvak táncos-énekes hagyományaiból felépített szatirikus táncjátékot február 16-án mutatják be Diákművelődési Házban. Az esemény nyitódarabja egy előadássorozatnak, melynek szervezője az Ördögtérgye Egyesület. Pályázati úton nyert pénzből idén tavasszal három előadást hozzak el Kolozsvárra: a Nagyvárad Táncegyüttest, a székelykeresztúri Pipacsokat és a sepsiszentgyrgyi M. Stúdiót. /Kolozsváron vendégszerepel a Nagyvárad. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Mintegy másfél évvel ezelőtt, egy csíkszeredai író-olvasótalálkozón Pomogáts Béla neves budapesti irodalomtörténész bejelentette: megírja az erdélyi irodalom teljes történetét! A Pallas-Akadémia Kiadó mindjárt fölvállalta a kiadását, mert nagy szüksége van ennek az összegzésre az erdélyi önismeretnek és -becsülésnek. Január 20-án, a magyar kultúra napjai keretében, a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében ünnepi hangulatban mutatták be a Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944) című könyvet – a Pallas-Akadémia kiadó 500. köteteként! –, amely a vállalt irodalomtörténet első kötete, s tartalmazza mindazokat a jelentős irodalmi dokumentumokat is, melyek az illető korszak erdélyi szellemi életének meghatározó gondolatait, törekvéseit hordozzák. Az erdélyi magyar irodalomról több könyv és tanulmány is készült, közülük csak egynek volt összefoglaló jellege: Kántor Lajos és Láng Gusztáv munkája, a Romániai magyar irodalom című munkának, ez azonban csak az 1945 és 1970 közé eső korszakot dolgozta fel. Szükség volt egy új és átfogó irodalomtörténeti összefoglalásra. Pomogáts Béla úgy érzi, könyve két területen hoz újat, először is abban, hogy egy közel százesztendős korszakot tekint át, másodszor pedig abban, hogy ezt az összefoglalást nem terhelik meg a korábbi: marxista-leninista irodalomfelfogás kötelező babonái. Tehát olyan írókról, például Nyírő Józsefről vagy Cs. Szabó Lászlóról, is tárgyilagosan beszélhet, akik korábban nem kaphattak helyet az irodalomtörténeti folytonosságban. Pomogáts Béla (Budapest, 1934) irodalomtörténész, kritikus a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. Részt vett az 1956-os forradalomban, egy időre internálótáborba került. Pályáját középiskolai tanárként kezdte, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1992-től igazgatóhelyettese. 1990-től a Literatura szerkesztője, később főszerkesztője. 1992 óta az Anyanyelvi Konferencia, 1995–2001 között a Magyar Írószövetség, legutóbb pedig az egykori Illyés Közalapítvány elnöke (2002–2007). Az irodalomtudomány akadémiai doktora. Számos díja közül megemlítendő a József Attila-díj (1991), Év Könyve Jutalom (1992), Kisebbségekért-díj (1996), Széchenyi-díj (2003). Marosvásárhely és Kalotaszentkirály díszpolgára. Hetvennél is többre tehető megjelent köteteinek száma. Kutatási területe a 20. századi, illetve a jelenkori magyar irodalom. Az erdélyi irodalmat érintő számos alapmunkája (A transzilvanizmus, Akadémiai Kiadó, 1983; Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban, Magvető, 1987; Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból. Tankönyvkiadó, 1990; Romániai magyar irodalom, Bereményi Kiadó, 1992; Erdélyi tükör, 1995; Épülő hidak. Magyarok és románok, Pont, 1998), illetve a csíkszeredai Pallas-Akadémiánál kiadott tanulmánykötetei (Erdély hűségében, 2002; Kulcsok Erdélyhez, 2003; Erdélyi tetőn, 2004; Felelősség Erdélyért, 1-2-3, 2005–2006) valósággal predesztinálták a Magyar irodalom Erdélyben című nagyszabású vállalkozásának megírására. Pomogáts Béla elmondta, írt egyszer egy magyar irodalomtörténetet is /Az újabb magyar irodalom 1945–1981 /Gondolat, 1982/ , „s mindenki feljelentett, aki úgy érezte, hogy nem elég magasra srófolt jelzőkkel illettem, s terjedelmileg is hátrányba került másokhoz képest. ” /Cseke Gábor: Van erdélyi irodalomtörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Akiket fog a figura /Mentor Kiadó/ címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be február 13-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. Barabás László elmondta, első nagyobb kötete Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adta ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. A szerző 1982-től gyűjtötte az anyagot. Az volt célja, hogy minél sokoldalúbban dokumentálja a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgozott együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársai. /Máthé Éva: Akiket fog a figura Marosszéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Elítélik és felelőtlennek tartják Traian Basescu államfő több ízben megismételt nyilatkozatait a Kovászna megyei RMDSZ-es politikusok. Albert Álmos szenátor, területi elnök szerint jobban tenné az államelnök, ha finomabban bánna ezekkel a kijelentésekkel. Az etnikai tisztogatás vádját kampányfogásként értékelte, ha ilyen szándéka lett volna a székelyföldi magyarságnak, ezt a 90-es évek elején sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatta volna végre – vélekedett. Az intézményvezetők reális etnikai arányát a mai napig nem sikerült visszaállítani, bár az elmúlt négy esztendőben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államelnök ellentmondásba keveredik.,,Folyamatosan hangoztatja, hogy Románia nemzetállam, s ez azt jelenti, csak románok élnek itt. Akkor ki tisztogatja őket?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a hetvenes-nyolcvanas évektől tudatos románosítás zajlik a Székelyföldön, a Román Kommunista Párt 1985-ös marosvásárhelyi dokumentumával igazolta, pontos stratégia készült az etnikai arányok megváltoztatására. Tamás Sándor megyei tanácselnök egy esettel igazolta, hogy a ‘89 utáni román kormányok is hasonló módon jártak el: tavaly szeptemberben a belügyminisztériumtól kapta meg egy moldáviai állampolgár levelét, aki a ,,Kovászna és Hargita megye betelepítésére vonatkozó kormányprogram” előnyei iránt érdeklődött, s jelezte, öttagú családjával kihasználná a lehetőséget. A megyei tanácselnök a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordult tájékoztatásért, de nem kapott választ érdeklődésére. Gazdasági válság idején rendkívül veszélyes és felelőtlen az etnikai indulatok gerjesztése – jegyezte meg Antal Árpád. /Farkas Réka: Felelőtlenek az államfő nyilatkozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Megnyílt Heim András kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A művész a geometriát használja képarchitektúrája kizárólagos építőelemeként. Ne keressetek figurativitást a műveimben – hangoztatja a művész – ezek absztrakt munkák, annak készültek és azok is maradnak. /Heim András kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár majdnem teljes állománya – könyvek, CD-k, DVD-k – az internetre került(http://www.kmkt.ro/search/main/). A könyvtár Romániában az elsők között kezdte el a számítógépes katalogizálást, a katalógus javításán folyamatosan dolgoznak. A könyvtár állományában levő újságok, folyóiratok feldolgozása a közeljövő feladatai közé tartozik. /(vop): Interneten a könyvtár állománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Úgy tűnt, hogy korábban példátlan szolidaritásnak lehetünk szemtanúi magyarok és románok között: Marian Cozma román kézilabdázó tragikus veszprémi halála nyomán a két nemzet együtt osztozott a család gyászában. Ebben a békés hangulatban Traian Basescu elnök durván kikelt az autonómia ellen, ismét úgy adva a székely közösségnek az egyik kezével, hogy a másikkal el is vett tőlük. Az államfői szintre emelkedett uszítás ellen most valódi összefogás szükséges. /Balogh Levente: Uszító államfő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Február 14-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Csíki Székely Múzeum A tatárjárás 1241–1242 című régészeti-történelmi kiállítása. A meghívottak a tatárjárás korának hangulatát idéző lovasbemutatót kísérhettek figyelemmel, a Csabafiak Hagyományőrző Egyesület előadásában. /Elkezdődött a „tatárjárás” Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Három értékes Szórvány-kiadvány bemutatójára került sor február 13-án a Szórvány Alapítvány székhelyén, a temesvári Kós Károly Közösség Központban. „Akkor vagyok otthon valahol, ha tudom: milyen szellemi, tárgyi örökséget tekinthetek a sajátomnak. És ha erre büszke is lehetek (…), akkor kötődésem a tájhoz tudatosabb, erősebb lehet” – mondja Vicze Károly Temesközi emlékhelyek című munkája előszavában dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője. Vicze Károly Temes megyei, magyar vonatkozású emlékhelyeket – szobrok, táblák, emléktáblák, épületek, temetői emlékek – bemutató kalauzát Miklósik Ilona muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa méltatta. Stevan Bugarski mérnök magyar, német, román és szerb nyelven megjelentetett, 600 oldalas Temesvári Líceum című tudományos munkája Temesvár első egyeteméről szól. A Régi(j)óvilág honismereti szemle legújabb számának mottója: „Szeretlek, színház!” (Juhász Gyula). „Olyan emberek írtak az 55. évfordulóját ünneplő temesvári magyar színházról – mondta Mészáros Ildikó, a szép kivitelezésű kiadvány főszerkesztője – akik szeretik és fontos számukra a színház, mint az igaz élő művészet temploma. ” A Régi(j)óvilág szerkesztői egy Kós Károlyra és híres temesvári építészekre, Székely Lászlóra és Schmidt Antalra összpontosító dupla szám, a nyelvújító Kazinczy Ferenc apropóján nyelvismeretről, a többnyelvűségről, nyelvvesztésről szóló szám, egy Temesvár-központú szám és a temesvári forradalomról szóló emlékszám megjelentetését is tervezik ebben az évben. /Pataki Zoltán: A Szórvány Alapítvány hármas könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Az eltüntetett szobrok, műemlékek számát illetően talán sehol sem jártak el oly keményen a múlt tárgyi emlékeinek az elfeledtetésében, mint a határvárossá vált Aradon. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely sem járt jobban. Murádin Jenő jeles kolozsvári művészettörténész A megsebzett szobor című munkája (Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2008) erről szól, könyve tárgyilagos repertóriuma az erdélyi műemlékrombolások egyik fontos szegmensének: a köztéri szobrokat ért atrocitásoknak. Erre a feladatra eddig még nem vállalkoztak. Murádin nemcsak kataszterét állította össze a ledöntött, szétfűrészelt, esetenként beolvasztott köztéri szobroknak, hanem felvázolta azt a történelmi, politikai hátteret, de főleg a társadalmi lélektant, amely e pusztítások motivációjául szolgált és azt, ahogyan ezt az erdélyi magyarság megélte. Az aradiak még szerencséseknek mondhatják magukat, hiszen megmaradt a szobor és hosszú, áldozatos harcok árán sikerült kiszabadítani rabságából, restaurálni és újraállítani. Nem úgy, mint a zilahi Wesselényi-szobrot, amelyet 1935 márciusában az éjszaka leple alatt döntötték porba és kőtalapzatát szétverték. A bécsi döntés után visszakerült a helyére, de 1950 után hosszú ideig bedeszkázva állt, 1990 után pedig több sérülés érte. Murádin 123 ilyen „sértett” szobor főbb adatait gyűjtötte kötetbe. – Az aradi lajstrom nyolc szobrot tartalmaz, majdhogynem teljes. /Puskel Péter: Erdélyi műemlékrombolások repertóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Annak idején úgy mutatták be John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című riportkönyvét, mint olyan írást, amelyet dokumentumként lehet használni az orosz bolsevik forradalom történetének írásakor. Résztvevője volt a történéseknek, megőrizte teljes objektivitását. Azután, mint annyi más hasonló mítoszról, kiderült, hogy nem fedi teljesen a valóságot. Az amerikai újságíró ugyanis kommunista-szimpatizáns volt, s leírásába „belecsúszott” néhány szándékos csúsztatás. Vladimir Iljics Leninék talán jól megfizették érte, mert róluk, az egész bolsevik összeesküvésről kedvező imázst teremtett a világban. – Az aradi temetőkben minden ígéret ellenére a magyar feliratú sírokat eladják, hogy a régi aradi családok kriptái, sírkertjei új tulajdonosok kezébe kerüljenek. Néhány évvel ezelőtt a cikkíró, Ujj János a jelenlegi alpolgármesterrel végigjárta a Felsőtemetőt, s felíratták azon magyar neves személyiségek sírjait, amelyeket nem lehet eladni, a sírköveket nem szabad eltávolítani. Alig néhány hónappal később egy magyar színésznő sírköve eltűnt. Amikor Ujj János gondnoktól érdeklődni szeretett volna, az irodában egy másik személyt talált. A régi gondokot menesztették, az új nem tudott semmiféle listáról. Azóta is folyik a régi sírok módszeres felszámolása. 2008-ban két olyan síremléket tüntettek el, amely alatt nyugvók hozzátartoztak az aradi magyarság kultúrtörténetéhez. A Nachtnébel-Csiky-Aszlán család síremléke az egyik, itt nyugodott Csiky Gergely édesanyja, húga, Ilka, sógora, Nachtnébel Ödön, az ő leányuk és vejük. Egyik napról a másikra eltűnt a kőkereszt, a friss sír tulajdonosa hamarosan egy másik síremléket tesz a régi helyébe. Felszámolták továbbá a Szőllőssy István-síremléket is, eltűnt a betonkoszorús, kőlappal fedett, fejpárnás teljes síremlék. Az évtizedeken keresztül az aradi Kölcsey Egyesület titkári tisztjét viselő tanár maradványainak helyét legfeljebb az idősebb aradiak tudják, az ő kihaltukkal végérvényesen kiesik a köztudatból. Egy jeles aradi család külföldön élő leszármazottja érdeklődött a temetőgondnokságon: hogyan tudná megvásárolni elődei sírját. Ő már nem a család nevét viseli. Csak akkor van eshetősége a sírkert megmentésére, ha közjegyző által hitelesített okmányokkal igazolja egyenes ági leszármazását. Mi lenne a jó megoldás a sírok megmentésére? Nagyváradon találtak egy megoldást: egy felszámolt temetőből a jeles személyiségek síremlékeit egy templomkertbe szállították, ott állították fel azokat. Vajon Aradon nem lehetne ugyanígy megoldani? /Ujj János: „Temetett” örökségünk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Tőkés László református püspök, EP-képviselő nyílt levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus megyéspüspöknek, szót emelve a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset az egyházmegyében, a csángómagyar gyülekezetekben. Ez a bánásmód „mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent” – írta Tőkés László. Lehetetlen, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között. Mindez ellentmond az európai vallási türelem és az ökumenikus testvériség szellemének, illetve Románia törvényeinek. Tőkés László kérte Petru Gherghelt, vegye személyes védelmébe „a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek. ” /Tőkés László levele Petru Gherghel jászvásári megyéspüspökhöz. = Erdely. ma, febr. 16./