„A vasárnapi választások egyik legfőbb eredménye, hogy sikerült lehetőséget biztosítanunk a magyar szavazóknak, hogy magyar érdekeket képviselő jelöltre adhassák le a voksukat” – nyilatkozta Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje. Elmondta: figyelembe véve, hogy az MPP frissen alakult politikai alakulat, ráadásul a kampány időszaka is nagyon rövid volt és meglehetősen szerény anyagi háttérrel rendelkeztek, az elért eredmény összességében sikeresnek mondható. „A tavaszi helyhatósági választásokhoz képest most megdupláztuk a támogatottságunkat” – vélekedett Gergely Balázs, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kolozsvár lakosságának mintegy 70 százaléka távol maradt az urnáktól. „Ezúttal felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben. ” – javasolta Gergely Balázs. /(pam): Gergely Balázs: megdupláztuk a támogatottságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor ezentúl csak azoknak a sajtóorgánumoknak nyilatkozik, amelyek pozitívan írnak elnöki tanácsosi tevékenységéről, ez következik abból, hogy Traian Basescu kisebbségi tanácsadója az Új Magyar Szó munkatársának a napokban leszögezte: nem hajlandó többé a lapnak nyilatkozni, mert negatív fénybe állították be az ő cotroceni-i munkásságát. Salamon Márton László ezt vezércikkben utasította vissza, hozzátéve, a kisebbségi tanácsosi munkakör betöltése óta annyi történt kisebbségügyben, hogy az államfő a korábbiaknál jóval vehemensebb és provokatívabb módon támadta az RMDSZ-t. Az elnöki tanácsosi fizetést Eckstein-Kovács Péter az adófizető zsebéből kapja, az adófizetőnek el kell számolnia azzal, mit tett érte. Meg kell magyaráznia, érdemes volt-e egy miniszteri ranggal járó tisztséget létrehozni az államelnöki hivatalban… /Salamon Márton László: A tanácsadó és a tanácskapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Bognár Levente aradi alpolgármester bejelentette, február 5-i dátummal megszüntették az okirathamisítás vádjával még 2001-ben ellene indított bűnvádi eljárást. Bebizonyosodott, hogy az ominózus végrendelet, amellyel felesége, Bognár Erzsébet örökölte a Szabadság-téren lévő emeletes ingatlant valódi, nem pedig hamisítás. Az ellene tett feljelentés 2001. május 25-én született, s egy olyan, Nagy-Románia Párt tagú ügyvéd tette meg, akiről közben kiderült, nincs is jogi végzettsége, ezért aztán börtönbe is került. Bognár Levente ellen 2006. december 7-én egyszer már megszüntették a bűnvádi eljárást, de egy évvel később a temesvári Ítélőtábla ezt semmisnek nyilvánította, így folytatódott az eljárás. Az eltelt évek során összesen 12, büntető- vagy polgári perben volt érdekelt az alpolgármester, míg most végleges döntés nem született arról, hogy az örökösödési okmány valódi. Az ügynek ezzel még sincs vége, most el akarják érni, hogy kilakoltassák a lakókat, akik továbbra sem hajlandóak bérleti szerződést kötni a tulajdonosokkal. A lakók gyakorlatilag illegálisan éltek ott anélkül, hogy szerződésük lenne vagy lakbért fizetnének. /Irházi János: Bognár-ügy. Megszüntették a bűnvádi eljárást az alpolgármester ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

A magyar nyelvhasználat hiányát kifogásolja Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A szervezet nyílt levélben szegezte Dorin Florea polgármesternek kérdéseit: miért nem kerültek magyar nyelvű közhasznú és tájékoztató jellegű feliratok a Tudor Vladimirescu negyedben nemrég megnyitott munkaponton, az itt dolgozó alkalmazottak miért nem tudnak válaszolni a magyar adófizetők nyelvén és miért nincsenek magyar nyelvű feliratok sem kifüggesztve? A szervezet figyelmeztet: az irodában elhelyezett egynyelvű táblák diszkriminálják a város magyar lakosságát. /A kétnyelvűséget kérik számon Dorin Floreatól. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

A székelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, az RMDSZ megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sorsa miatt – fejtette bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen az államfő az RMDSZ-t okolta Kovászna és Hargita megye elmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZ-t „szavazathajhásznak” nevezi. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavazatot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. /Markó: Székelyföldön aggódnak a megkezdett projektekért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Legyen RMDSZ-képviselő az Európai Parlament (EP) liberális frakciójában is – vetette fel Szent-Iványi István, Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) EP-képviselője. Szent-Iványi Brüsszelben erdélyi szabadelvű magyar fiatalokat látott vendégül, akikkel áttekintette a magyar–magyar kapcsolatok helyzetét. /RMDSZ-képviselő az EP liberális frakciójában is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Romániában a prefektus a kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért. György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépést! Nem volt zavaró, hogy közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön? Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde? /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a (magyar) prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Két izraeli állampolgárságú egyetemi hallgatót gyanúsít a rendőrség egy kolozsvári szórakozóhely ellen a hét végén elkövetett Molotov-koktélos támadás elkövetésével. A két diák feltételezhetően amiatt dobott Molotov-koktélt egy központi szórakozóhely bejárata elé, mert egy általuk korábban okozott botrány miatt a személyzet nem engedte be őket. /Rostás Szabolcs: Külföldi diákok a támadók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A romániai egészségügyi rendszer megbízhatatlansága és a szolgáltatások gyenge minősége miatt egyre több határ menti román állampolgár kezelteti magát magyarországi orvosokkal, és sok várandós nő ottani kórházakban hozza világra gyermekét. Az anyaországban az egészségügyi szolgáltatások díja a romániai árak háromszorosa, a betegek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket, különösen, hogy egy kétoldalú megállapodás értelmében visszaigényelhetik a magyarországi orvosi ellátás költségeit. Magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. A nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel. A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” –mondta el egy alkalmazott. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok” – magyarázta Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke. – A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza. /Végh Balázs: Terjedő kórházturizmus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. /P. M. : Az Arad megyeiek is átjárnak gyógyulni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Gyergyószentmiklós összes tömbházlakása fűtés és meleg víz nélkül marad, ha nem sikerül betartani a friss egyezséget a Hargita Gáz Rt. -vel. Gyergyószentmiklósi jellegzetesség lett a gázkérdés. A legutóbbi, ötórás gázcsapelzárást követően egy gyergyószentmiklósi küldöttség élén Mezei János polgármesterrel Budapesten folytatott tárgyalásokat a Hargita Gáz többségi tulajdonosával, az Elmibbel. Az új, mindkét fél számára elfogadható egyességet, mely az adósság kifizetésének ütemezését és a további szolgáltatás-törlesztés módját is magába foglalta, a Hargita Gáz Rt. -vel kellett véglegesíteni. A Hargita Gáz Rt. által készített szerződéstervezet szerint Gyergyó nem nyerhet. Nem lehet követelése, viszont kétszereses garanciát (Go Rt. ingatlanrészeit, önkormányzati kezességet) is le kell tennie. „Tudják, hogy kutyaszorítóban vagyunk, ezért szabnak ilyen feltételeket” – fogalmazott Mezei János. Végül sikerült megállapodásra jutni, a városnak nem kell kezességet vállalnia, viszont maradt a 30 napos számla-kifizetési határidő és a tartozás korábbi átütemezése. /Balázs Katalin: Rövid távú megoldás, hosszú távú probléma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Történelmi jelentőségű per kezdődött a kambodzsai népirtás ügyében ítélkező phnompeni törvényszéken: a testület megkezdte az első egykori vörös khmer vezető büntetőperét, három évtizeddel a csaknem kétmillió ember halálát követelő véres események után. Az ENSZ közreműködésével létrehozott bíróság elé állt Kaing Guek Eav – más néven Duch –, aki az 1975–1979 közötti, Pol Pot nevével fémjelzett vörös khmer rezsim idején a legnagyobb kínzóközpont, az S-21 börtön igazgatója volt. Rajta kívül négy másik egykori vörös khmer vezetőt helyeztek vád alá: Khieu Samphan volt államfőt, Nuon Cheát, a rendszer főideológusát, Ieng Sary volt külügyminisztert és feleségét, Ieng Thirith egykori szociális minisztert. Ez utóbbi négy vezető életkora 76 és 83 év között van, valamennyiüket őrizetben tartják, de büntetőperüket még nem tűzték ki. A népirtással foglalkozó, kambodzsai és nemzetközi bírákból álló törvényszék 2006-ban jött létre, három évvel azután, hogy a Hun Sen – maga is egykori vörös khmer parancsnok – vezette kambodzsai kormány egy évtizedes halogatás végre megállapodott róla a világszervezettel. A Kína által támogatott, szélsőséges maoista vörös khmerek, miután elűzték a vietnami háborút támogató, Amerika-barát Lon Nol-kormányzatot, „forradalmi” ideológia nevében terrorrendszert vezettek be. A lakosság egynegyede esett a népirtás áldozatául, 1,7 millió embert gyilkoltak meg, gyakorlatilag kiirtották az értelmiséget, elnéptelenítették a városokat és a lakosság nagy részével kényszermunkát végeztettek. A Pol Pot vezette diktatúrának a vietnami hadsereg vetett véget 1979. január 7-én. /Megkezdődött a vörös khmerek pere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Délvidéki S. Attila közel két évtizede kutat. Ennek eredménye egy roppant méretű összefoglaló munka, sokkötetes könyv lesz. A tervezett könyvsorozat címe: Lángoló temetők – Az úgynevezett Vajdaság kihasításának elhallgatott titkai és borzalmai (1268–1868). Ezt mutatja be a most megjelent Fejeztek a rácjárások történetéből című kötet. Ismeretterjesztő jellegű, de tudományos igényességű könyv, szerb és angol nyelven is megjelenik majd. Jeszenszky Géza történész, egykori magyar külügyminiszter, Arday Lajos és Barta János MTA doktorok, Domonkos László sokkötetes szerző és még sokan mások ajánlják az olvasó figyelmébe. Teljesen új megközelítést nyújt nemcsak a Csernovics pátriárka által végbevitt nagy rác betelepítésnek és az úgynevezett Kossuth-legendának is, amikor a magyar forradalom vezéregyénisége állítólag kijelentette volna: „Akkor döntsön köztünk a kard!” A mindenért magyarokat hibáztató történet a szakadár lázítók meséje, amit a szerbezés hívei utólag koholtak: Kossuth és Sztratimirovics György ténylegesen nem találkozott soha, 1865 előtt. Mi több, a vérgőzös mondat eszmei szerzője valójában maga Sztratimirovics, aki a legközönségesebb háborús bűnökre és népirtásra uszította híveit a máig elhallgatott kiáltványaiban… A tanulmánykötet legmegrendítőbb állomása az aknamunkájukat magyar oldalon kifejtő áruló osztrák katonatisztek segítségével 1848. július 14-én Bácsszenttamáson (ma Szenttamás) végbevitt magyarirtás, amelyet hihetetlen kegyetlenséggel hajtottak végre a városkát megszálló, úgynevezett „rácvédő” (szerbobranac) lázadók. Zákó István 1848-as országgyűlési képviselő szerint csak a kikarózott emberfejek száma 1500-ra ment, a szerző aprólékos mérlegelés után mintegy kétezerre becsüli a halálra kínzott fegyvertelen szenttamási emberek, édesanyák és kisgyermekek számát. Tiszaföldvár (ma Bácsföldvár) magyarságát ugyancsak legyilkolták három nap múlva, ugyanilyen bécsi aknamunka következtében. Az áldozatok maradványait mindmáig az óbecsei út mellett látható hatalmas Csonthalomban vannak. A magyar történetírás azóta sem dolgozta föl a tárgyat: ha eltekintünk a földvári templomban gúlába rakott magyar gyermekfejeknek itt-ott olvasható esetétől (ami gyakran összemosódik a később lemészárolt zentai magyarság koponyahegyeivel), mindkét magyarirtásról e kötet tárgyalja először. 1849 februárja táján Bácsszenttamás és Tiszaföldvár rettenete megismétlődött egész Dél-Magyarországgal: Sztratimirovics szabad kezet kapó fegyveresei gyökeres nemzetiségi tisztogatásokba kezdtek az Al-Dunától Kaponyáig és Zentáig, a kor legnagyobb magyarirtásának a színhelyéig. Mindennek nem állítottak emléktáblákat, szobrokat, a történt gyilkosságoknak nyoma sincs a tankönyveinkben. Cseres Tibor és Matuska Márton délvidéki vonatkozású könyvei óta nem született hasonló jelentőségű kötet e tárgyban. A kötetet, mely a délvidéki történelem tanulmányozóinak fontos kézikönyve lehet, részletes irodalom- és forrásjegyzék, lapalji jegyzetek, név-, hely- és tárgymutató teszi teljessé. /Dzsida Eszter: Fejezetek a rácjárások történetéből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 18./

Többek között az erdélyi magyar alternatívaépítés kudarcával magyarázza Tőkés László az európai parlamenti választásokról az RMDSZ-szel kötött megállapodás szükségességét. „Az utóbbi évek nagy tanulsága, hogy az autonómia ügyét nem lehet külön-külön hatékonyan képviselni. Másrészt a romániai magyar politikai életben visszaállni látszik az egypártrendszer, kudarcot vallott az alternatívaépítés” – indokolta a református püspök azt, hogy az általa vezetett nemzeti tanács közös listán szerepel az RMDSZ-szel a júniusi EP-választáson. Tőkés elmondta, azért kényszerült megegyezésre Markó Béláékkal, mert politikai játéklehetőséget kívánt biztosítani az RMDSZ-en kívüli nemzeti erőknek, köztük elsősorban a Magyar Polgári Pártnak, amely megkaphatja a befutónak valószínűsített negyedik helyet a nemzeti jelöltlistán. Tőkés László szerint nem elég állandóan a pálya széléről kiabálni és szidni az RMDSZ-t, hanem a politikai játéktérre kell juttatni a szövetségen kívüli magyar erőket. „Mivel erre senki másnak nem volt lehetősége és esélye, nekem kellett vállalnom ennek az ódiumát. A legutolsósorban tettem mindezt azért, mert nekem listavezetői helyet ajánlottak fel, hiszen 2007-ben hasonló helyzetben, amikor volt más lehetőség, nem álltam rá az alkura. Azokért vállaltam ennek a lépésnek a felelősségét, akik most a legvehemensebben ellenzik ezt a megoldást. De ha valaki jobbat tud mondani, akkor szívesen elfogadom. Nyilvánvaló volt számomra, hogy az RMDSZ senki mással nem egyezik meg” – szögezte le az EMNT elnöke, utalva Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, miszerint alakulata pártlistának tartja, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT választási listáját. Tőkés hozzátette. A Magyar Polgári Párt nem tudta megteremteni az alternatívát Erdélyben. „Véleményem alapvetően nem változott az RMDSZ politikájáról, viszont látom a politikai nyitás lehetőségét, és ha az RMDSZ alternatívájának nem sikerül talpra állnia, akkor más utat kell keresnünk nemzetstratégiai céljaink eléréséhez” – magyarázta a püspök. Tőkés András, az MPP alelnöke Szász Jenő magánvéleményének tekinti az MPP-elnök nyilatkozatát, miszerint pártlistának tekinti, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT megállapodását. „Nem érzelmi, RMDSZ-ellenességen alapuló, hanem racionális döntést kell hozni, márpedig Szász Jenő mostani állásfoglalása irracionális, hiszen a tavalyi parlamenti választások előtt elfogadta volna a belső koalíciót az RMDSZ-listán. Nem vállalom magamra eme érzelmi kitöréses döntés ódiumát” – szögezte le. /Rostás Szabolcs: Tőkés László: megbukott az erdélyi alternatíva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Az eltávolítással fenyegetett helyi magyar intézményvezetők közül a megyei egészségügyi hatóságok igazgatói már kézhez kapták a menesztésükről szóló értesítést. A menesztettek között van Tar Gyöngyi Hargita, Deme Judit Kovászna, valamint Ritli László Bihar megyei egészségügyi igazgató. Mindhárman annak a kormányrendeletnek estek áldozatul, amely szerint az egészségügyi hatóságokat igazgatóságokká nevezték át, így új intézmények jönnek létre, melyek vezetői tisztségeit versenyvizsgával lehet majd betölteni. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója optimista: rábízták az intézmény ideiglenes vezetését, azt is jelentheti, hogy megtartják tisztségében. Ritli Lászlót értesítették, hogy elmozdítják beosztásából. Ideiglenes igazgatóként azonban nem őt nevezték ki. /Lehulltak az első fejek. Menesztette a Boc-kormány a megyei egészségügyi hatóságok igazgatóit. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Feltehetőleg kiengeszteni próbálta Traian Basescu államfő az RMDSZ vezetőit azzal, hogy a február 18-án a bukaresti elnöki palotába invitált magyar küldöttséghez teljesen más hangnemben szólt, mint az elmúlt hétvégén Székelyföldön. Előzőleg Kovásznán tartott sajtótájékoztatóján az elnök keményen támadta a szövetség politikusait. „Traian Basescu kezdeményezte a találkozót, nem sokkal azután, hogy visszatért Bukarestbe székelyföldi látogatásáról” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel, Borbély László ügyvezető alelnökkel, illetve Márton Árpád és Korodi Attila képviselőkkel együtt tette tiszteletét az elnöki palotában. Basescu ezúttal azt hangsúlyozta, hogy nem akarja megkerülni az RMDSZ-t. Azt ajánlotta, alakítsanak ki partnerséget a székelyföldi fejlesztési kérdésekben, oktatási kérdésekben. Markó nem erősítette meg azt az információt, miszerint Traian Basescu ezúttal is megismételte a székelyföldi önkormányzati vezetőknek Kovásznán – szintén a nyilvánosság kizárásával – tett ígéretét, miszerint a Demokrata–Liberális Párt által ellenőrzött dekoncentrált intézmények magyar vezetőit meghagyják tisztségükben, míg a kormánykoalíciós egyezség alapján a Szociáldemokrata Pártnak „járó” tisztségekbe nem szólhat bele. /Salamon Márton László: Basescu kettős retorikájaKiengesztelni próbálta az elnök a Cotroceni-palotában az RMDSZ-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Tőkés László az ÚMSZ-nek adott interjújában arról is beszél, hogy a polgári oldalról érkező támadások fájdalmasan érintik. Megállapodtak az RMDSZ-szel, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Markó Béla elmondta a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben vállalkozott a megegyezésre. Az EMNT gyűjtőszervezet, szó sincs arról, hogy Tőkés László különalkut kötött volna. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum áprilisban alakul meg, paritásos alapon, az RMDSZ és az EMNT részvételével. A testület konszenzussal hozza döntéseit, ám ezek nem kötelezőek egyik félre nézve sem. konszenzusra kell jutni az autonómiakérdésben és a magyar egyetem ügyében. /Cseke Péter Tamás: „Nem kötöttem különalkut” Interjú Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti megegyezés politikai játéktérhez juttatja az MPP-t, többek között erről akarja biztosítani a polgáriakat Tőkés László püspök. Elmondta, hogy örömmel üdvözölte a sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonuláson elfogadott petíciót, másrészt a tüntetés valamiképpen megelőlegezte azokat az együttműködési törekvéseket, amelyek az aláírandó megegyezésben öltenek testet. A püspök szeretné, ha országos szinten is úgy tudna együttműködni a politikum, a civil szféra és az egyházak, miként az Háromszéken sikerült. Tőkés Lászlót meglepte egyesek vehemens reagálása az előzetes megegyezésre, ugyanis két menetben is egyeztettek azokkal a szervezetekkel, amelyek 2007-ben támogatták jelöltségét. Akkor nem jutott kifejezésre az elutasító magatartás. Az MPP elnöke a legutóbbi ülésük után azt mondta, nem tudják elfogadni a megegyezést, kívül maradnak, de nem támadják Tőkés László jelöltetését. Mivel nem sikerült meggyőzni az RMDSZ-t arról, hogy koalícióra lépjen az MPP-vel, csak ez a lehetőség maradt. A püspök reméli, hogy február 21-i találkozójukon sikerül feloldani az ellentétet. /Farcádi Botond: A megegyezésnek több az előnye, mint a hátránya (Villáminterjú Tőkés Lászlóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

A Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében felhívta Traian Basescu államfő figyelmét, hogy a területi autonómia fogalma nem mond ellent Románia alkotmányba foglalt területi egységének és oszthatatlanságának- Az MPP szerint az alkotmányban megfogalmazott nemzetállam fogalma meghaladott, figyelmen kívül hagyja, hogy Románia nem egynemzetiségű, hanem többnemzetiségű állam. Az MPP Románia területi-közigazgatási átszervezését a következő régiók létrehozása által javasolja: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. /MPP-s visszavágás Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök a február 2-án megüresedett önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségbe Porcsalmi Bálintot nevezte ki. Porcsalmi Bálint 2001-től az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója, 2003-tól pedig a szövetség szórvány- és szociális kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. 2005-ben a távközlési és informatikai miniszter kabinetfőnökeként dolgozott, 2007-től pedig a Távközlési és Informatikai Minisztériumban államtitkári tisztséget töltött be. /Új RMDSZ-alelnököt neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspök a vele készült interjúban elmondta, az ötvenes években Románia egy Rómától független katolikus egyházat akart létre hozni. Tempfli József ebben nem akart rész venni. Apját német származása miatt deportálták Oroszországba, anyja kuláklistán szerepelt. Éheztek, puliszkát ettek. Egy lehetőséget látott arra, hogy segítse a családot: akkoriban vezették be az orosz nyelv oktatását, de nem nagyon akadt, aki tanítsa. Tempfli József megtanulta az orosz nyelvet, levizsgázott, így oroszt taníthatott. 1990-ben lett püspök. Szent László király a példaképe. Ahogy ő vizet fakasztott, hogy a vitézei győzzenek a csatában, Tempfli József a fél évszázados kommunista, ateista hatalom révén pogánnyá, a vallás ellenségévé tett lelkeket akarta nemesíteni. A cél az, hogy ne lássunk senkiben ellenséget, vallja. Az elmúlt 19 év alatt tucatnyi értékes épületet sikerült visszaszereznie, köztük a püspöki palotát, 5000 hektár erdőt, 200 hektár szántót. Még van rengeteg, amit vissza kell igényelni. Aradon van egy szép ház a főtéren, 30 lakással. Visszakérték, de a polgármesteri hivatal eladta azoknak, akik benne laknak. A püspökség beperelte őket, ezért kénytelenek voltak visszaadni a vételárat. Ismét pereskedniük kellett. Nagyváradon is van több épület, azokat sem adták vissza. Az a gond, hogy ha visszaadott épületeket tönkretették, rengeteget kell költeniük rájuk. A hívek száma évente 500 fővel csökken. „Sajnos a híveink egy részének nincs keresztény lelkiismerete, mert ha lenne, nem engedné meg magának, hogy a saját gyermekét meggyilkolja. Az abortusz gyilkosság, azt nem lehet kimagyarázni” – hangsúlyozta a püspök. Az egyház nem a liberalizmus ellen van, a probléma a kozmopolitizmus, a világfiság. Ha valaki kozmopolita, annak se hite, se nemzetiségtudata nincs, vallja. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának legutóbbi ülésén felmerült, hogy befutó helyet szánnának Tempfli Józsefnek a júniusi európai parlamenti választáson. Hivatalosan neki még nem szóltak. „Ha felkérnének, akkor meg kellene kérdezzem a pápát, nem kifogásolja-e. Ha Róma hozzájárul, és megfelelek a feltételeknek, akkor vállalnám, hogy lássa még valami hasznomat a társadalom” – mondta. Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1950 és 1956 között Szentjobbon tanított. Teológiai tanulmányait 1956-ban kezdte a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán. 1962. május 31-én szentelte pappá Márton Áron püspök. 1990. március 4-én nevezte ki püspökké II. János Pál pápa, s ugyanazon év április 26-án szentelte fel Paskai László bíboros. /Pengő Zoltán: Csak az öreg, aki várja a halált. Beszélgetés Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jótékonysági bálját a műemlékek javára. A hagyományoknak megfelelően a jegyekből, tombolákból és a szponzorok felajánlásaiból összejött bevételt minden évben a bálozók által megszavazott műemlék javára fordítják a szervezők. Idén Buda várában, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg a nagyszabású eseményt. Idén először két háromszéki műemléket is jelöltek: az elpusztult zoltáni Czirjék-kúria még álló, barokk kapuzatát és a gidófalvi templomot, ahol nemrégiben középkori falképekre bukkantak. A zsűri döntésére mindkettő a bálozó közönség elé került. A zoltáni Czirjék-kapu egyetlen szavazatfölénnyel nyerte meg a bált, ennek köszönhetően a kapu megújulhat. /Várallyay Réka: Jótékonysági bál Budapesten (Összefogással műemlékeinkért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Kuszálik Péter sokáig mérnökként dolgozott. Két vaskos kötet sajtóbibliográfusi munkájának eredménye. Első kötete az 1940. augusztus 31. és az 1989. december 22. között megjelent hírlapokat írja le részletesen: cím, megjelenési periódus, kiadási hely, szerkesztőségi adatok, méretek, terjedelem s a többi mentén. /Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A második könyv az 1989. december 23-tól 1998-ig terjedő termést leltározza föl /A romániai magyar sajtó 1989 után, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest, Kolozsvár, 2001/. Kuszálik Péter jelenleg a Mentor Kiadó kiadói szerkesztője. /Antal Erika: A könyvet márpedig csinálják. Kuszálik Péter szerkesztő szerint minden hivatásban alapvető követelmény az alázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Kolozsvári római katolikus templomok befejezésére is juthat abból a fejenként 70 ezer eurós összegből, amelyet a kormánykoalíció honatyái kapnak a kormány által elkülönített keretből. Kolozsváron a Donát úti templom építésére – egy Hajnal negyedi templommal együtt – még a Petre Roman vezette kormány utalt ki rekordmennyiségű támogatást. A kedvezményezett Szent Mihály Plébánia és annak volt vezetője, Czirják Árpád azonban csak fél templommal tudna elszámolni. Tizenkilenc év alatt félig épült fel Kolozsváron a Donát úti templom. A cikk szerint nagy pénzösszeget és sok építőanyagot /Egymillió dollár, 39 vagon faanyag, 20 vagon cement, temérdek márvány, gépkocsik/ utalt ki a Petre Roman-kormány 1990-ben két római katolikus templom építésére, de ennek Kolozsváron nyoma veszett, jelenleg csak egy fél istenházával tudna elszámolni a kedvezményezett Szent Mihály plébánia és annak egykori vezetője, Czirják Árpád. Ha valóban nem valósult meg a szándék, amire a pénzt kiutaltuk, hát akkor eléggé csalódott vagyok, reagált az ÚMSZ megkeresésére Petre Roman egykori miniszterelnök. Czirják Árpád nem válaszolt a lap megkeresésére. A Kolozsvárra juttatott támogatásról Gyulafehérvár nem is értesült, jelezte Potyó Ferenc érseki helynök. /Mihály László: Perselybe zárt templomok. Az új kormánytámogatás lendíthet a 19 éve épülő két kolozsvári istenháza ügyén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A magyar költségvetésben évek óta nevesítve szerepel a csángómagyar közösség támogatása. 2007-től – olvasható a Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleményében – a csángó oktatási programot besorolták a hosszú távon támogatott „Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok” közé. Az elkülönített csángókeret 56,4 millió forint nagyságú lett, amely az oktatás mellett kulturális és tudományos tevékenységek anyagi hátterét is biztosítja. A keretet további támogatások egészítik ki a Miniszterelnökség fejezetből. A keretből 2008-ban 34 millió forintot fordítottak oktatásra, 6 milliót kollégiumok működtetésére és fejlesztésére, 5 milliót a pusztinai közösségi ház fenntartására, a fennmaradó összeget pedig kulturális rendezvények, könyvkiadás, valamint konferenciák támogatására. 2009-ben – a tavalyi nagyságrendnek megfelelően –biztosítják a támogatást. Ezen túlmenően jelentős támogatási tétel a moldvai csángók részére folyósított oktatási-nevelési támogatás, amely összege 2008-ban 1559 igényre 34. 921. 000 forint volt. A Hargita megyei gyímesi csángók iskolai keretek között, magyar nyelven tanulnak, erre 27. 619. 000 millió forint oktatási-nevelési támogatást biztosítottak. A Szülőföld Alap a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége részére 2008-ban 5. 250. 000 Ft támogatást nyújtott. /A Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleménye. = Nemzetolitika. gov. hu , febr. 20./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Traian Basescu államelnök a romák felszabadításának napján kiadott üzenetében írta, hogy 153 évvel a roma rabszolgaság felszámolása után, még távolról sem fejeződött be a romák társadalomba való integrálása, és az előítéletes mentalitás szerint őket sokszor „másodrangú állampolgároknak” tekintik. 1856. február 20-án törölte el Barbu Stirbei fejedelem Havasalföldön a cigányok rabszolgaságát. Moldvában néhány hónappal korábban, 1855-ben ment végbe ez a folyamat Gigore Ghica fejedelem jóvoltából. /Basescu integrálná a romákat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Felelősebb magyarországi politikusok rendszeresen megszólalnak a határon túli magyarság érdekei mellett, olykor élesen más véleményt fogalmazva meg, mint amit a román politikusok hangoztatnak. Legutóbb Sólyom László köztársasági elnök az autonómiát mint megvalósítható alternatívát említette Basescu elnök jelenlétében, aki viszont azt mondta, hogy márpedig területi autonómia soha nem lesz Romániában. Szili Katalin házelnökről is köztudott, hogy szívén viseli a határon túli nemzetrészek sorsát. A magyar belpolitikában viszont nem képesek megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Ezzel ütőkártyát adnak a román politikusok kezébe. /Veres István: Odahaza nehezebb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 21./

Feszült helyzet alakult ki a Kolozs megyei Nagykapuson (Magyarkapuson) azt követően, hogy a legutóbbi tanácsülésen a tanács demokrata-liberális (PD-L) és liberális (PNL) tanácsosai, valamint a roma kisebbséget képviselő tanácsos benyújtott egy határozat-tervezetet, amelyben Vincze Bandi György RMDSZ-es alpolgármester tisztségéből történő menesztését kérték. Az indítványt azzal indokolták, hogy a tavaly júniusi önkormányzati választások után a szóban forgó politikai alakulatok megvonták a bizalmat néhány tanácsosuktól, akik támogathatták Vincze-Bandi Györgyöt az alpolgármesteri tisztség elnyerésében. A bizalmat vesztettek helyébe olyanok kerültek, akik nem támogatják Vincze Bandi Györgyöt, s az új helyzetben a tizenhárom tanácsosból hét már román alpolgármestert szeretne látni a község élén. Február 16-án a tanács rendkívüli ülésén leváltották az RMDSZ-es alpolgármestert. Vincze Bandi György arra hivatkozva, hogy a tanácsosi leváltásokkal a községhez tartozó négy falu képviselet nélkül maradt, megpróbálnak aláírásokat összegyűjteni a községi tanács feloszlatása érdekében. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta: a napokban összesen 1100 aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Florin Stamatian prefektustól kérjék a községi tanács feloszlatását. /Kiss Olivér: László Attila: feloszlatjuk a nagykapusi tanácsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./