A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta július 30-án Sólyom László köztársasági elnök a nagyváradi egyházmegye külföldön szolgáló papjának, Vas Lászlónak, a New Jersey állambeli Passaic Szent István katolikus magyar temploma plébániai kormányzójának, „a Chicago környéki magyarság társadalmi, kulturális és hitéletének újraszervezéséért, az ott élő fiatalok nyelvi és kulturális oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként”. A kitüntetést az amerikai útja során szeptember 29-én Chicagóba is ellátogató Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át a helyi magyar egyesületek vezetőivel való találkozóján, Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet jelenlétében. Vas László katolikus pap mellett még ketten részesültek e megtisztelő, magas rangú elismerésben: Kaarina Koskenalusta tiszteletbeli konzul és Fülöp László minneapolisi építész. /Tankó Zita: Lovagkereszt a magyar ügyek szolgálatáért az Óperenciás tengeren túl. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./

Az advent hangulatához nem illően, a kincses belváros egyes középületeinek falain festett jelmondat jelent meg, azt hirdetve, hogy „A harc folytatódik!”. A felirat mellett Avram Iancu portréja található. Hogy kikkel és miért, milyen eszközökkel akarják folytatni harcukat, pillanatnyilag csak találgatni lehet. Ugyanebben az időszakban, az adventi szabadtéri vásár idején, amelyet Mátyás király szülőházának közvetlen közelében rendeztek, az egyik kolozsvári magyar könyvkereskedés standjának elárusítóját fiatal járókelők naponta szitokkal árasztották el. Az évek óta osztatlan népszerűségnek örvendő Wass Albert-kötetek szolgáltak célpontul e szitkozódásoknak. Botrányosan viselkedtek, szidalmaztak, fényképezték a „terhelő bizonyítékokat”, majd zajosan távoztak. Nyomukban hamarosan megjelentek a pénzügyőrök, akik kifejezetten a Wass-művek forgalmazási feltételeit ellenőrizték. A hatóság emberei nem találtak semmi kivetni valót. Mindenesetre a gáncsoskodók elérték céljukat, sikerült nyugtalanságot kelteniük. /Ördög I. Béla: A harc folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Három hónapra felfüggesztette a bukaresti katonai törvényszék Mihai Chitac nyugalmazott tábornok börtönbüntetését, mivel az elítéltnek két szívműtéten is át kell esnie, így március 29-ig szabadlábra helyezték. Tábornoktársa, Victor Atanasie Stanculescu ügyében a bíróság újabb orvosi vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredménye nyomán dönt a bíróság arról, hogy szabadlábra helyezi-e az 1989 decemberében leadott temesvári sortüzek miatt börtönbüntetésre ítélt volt tisztet. A két tábornok, akiket jogerősen 15 év börtönbüntetésre és rangvesztésre ítéltek a temesvári forradalom ügyében indított perben, egészségügyi okokra hivatkozva kérte szabadlábra helyezését. /Balogh Levente: Szabadlábon Chitac, ismét kivizsgálják Stanculescut. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Bodurian Aram, az idén áprilisban létrejött székelyudvarhelyi Székelyföldi Filharmónia művészeti igazgatója ismertette az intézmény eddigi eredményeit. Háromhetente van koncertjük, tehát tizenhárom-tizenöt szimfonikus, vokálszimfonikus és opera-előadás szerepel idei tervükben, kiemelten a kolozsvári Magyar Opera kórusával és a marosvásárhelyi filharmóniával dolgoznak együtt ebben az évadban. Emellett kéthetente, a koncertek között kamarazenei esteket tartanak. Folyamatosan telt ház előtt játsznanak, például a legutóbbi, decemberi előadásunkat, a kolozsvári Magyar Operával közösen színre vitt Mascagni Parasztbecsületét ötszáz néző tízperces vastapssal, állva köszönte meg. Tizennégy év alatt lépésről lépésre építettük fel a közönségüket. A Székelyföldi Filharmónia áprilisi bejegyzése ugyanis folyamat része, hiszen kezdetben a Palló Imre Kamarazenekar, majd 1998-tól a nyaranta megszervezett zenekari táborok képezték az alapját a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak, a 2002-től szervezett éves koncertsorozatokon az együttes már ezen a néven szerepelt. Az évek során olyan művészi szintre jutott a zenekar, hogy tovább tudtak lépni, és ebből született a Székelyföldi Filharmónia. Kezdetektől arra törekedtek, hogy a székelyföldi zeneiskolák tanárainak vagy volt diákjainak olyan feltételeket teremtsenek az itthon maradáshoz, amelyek a szakmai-művészi igényeiket is kielégítik. Haza szeretnék hozni az előadókat is, akik itt tanultak a Székelyföldön, és más lehetőség híján a nagyvilág a munkahelyük. A tizenkilenc, állandó alkalmazásban lévő hangszeres zenészen kívül még legalább kéttucat előadót hívnak meg minden koncertre. A Székelyföldi Filharmónia most a székelyudvarhelyi Művelődési Ház keretében működik önálló költségvetéssel, de az igazi megoldást az jelentené, ha a székely városok és a két megyei tanács biztosítaná a költségvetésüket. /Kovács Csaba: Ötszáz néző tízperces vastapsa a köszönet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Félszeg ballada produkciójával lép december 29-én a közönség elé a nagyváradi alternatív színtársulat, az Oberon csőszínház, amely Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában szereplő tündérkirályról kapta a nevét. Kányádi Sándor költeményeiből építkezik mostani előadásuk. A közönség visszajelzései alapján még további hét-nyolc előadást megérhet a nem versösszeállításnak minősülő drámai játék – mondta Csatlós Lóránt társulatvezető, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze. A csőszínház fantázianévvel arra utalnak, hogy mindeddig nem rendelkeznek saját ingatlannal, próbateremmel. Különböző, elsősorban magyar intézmények biztosítanak teret számukra. Leggyakrabban az Ady Endre Középiskola dísztermében lépnek fel. Az 1998-ban alakult színitanoda négy év leforgása alatt forrta ki magát önálló társulattá, belőle alakult immár Csatlós irányítása alatt a Partiumi Színpad, amely az elmúlt évben esett át az újabb névváltáson. Az anyagiak előteremtése elsődleges gondjuk volt az eltelt években, tavalytól jogi státuszuk rendeződött, így pályázati támogatásokra is számíthatnak. A város vezetése is nyitottnak látszik egy állandó terem biztosítására. Eddig számtalan alkalommal és több helyszínen léptek közönség elé. Sikerült megmutatkozniuk többek között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kolozsvárott, valamint Temesváron. A társulatnak tíz állandó tagja van, de a létszám ennek a duplája az időszakosan beugrókkal, akik más városokhoz is kötöttek elfoglaltságuk, tanulmányaik révén. A legfiatalabb színész még nem érte el a tizenöt évet, a legidősebb pedig harminchat esztendős. Nagy súlyt fektetnek az értékhordozásra, igyekeznek távol tartani magukat a kommersz jellegű produkcióktól. Legsikeresebb előadásukat 2002-ben vitték színre, A kis herceget mintegy háromezren nézték meg. Az idén Moliertől A hitetlent álmodták közönség elé. A csapat életképességét bizonyítja, hogy közülük többen is sikeresen felvételiztek a színművészeti főiskolára. /D. Mészáros Elek: Csőben lakó tündérkirály. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1892-ben Erdély címen, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, Radnóti Dezső szerkesztésében jelent meg az Erdély természetjáró és természeti szépségeit bemutató első folyóirat. A Szabadság napilap megindította Erdély című mellékletét: ezentúl minden hónap utolsó péntekén szolgál turisztikai tárgyú tudósításokkal, honismereti jellegű, továbbá kirándulóhelyeinket bemutató írásokkal. /Erdély – turisztikai melléklet a Szabadságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Niculescu Tóni külügyi államtitkár – akinek mandátuma néhány nap múlva jár le – versenyvizsgán nyerte el, hogy magyar nemzetiségű hivatásos diplomata legyen. Már csak néhány formaságnak kell eleget tennie, hogy a román diplomáciai külképviseletek valamelyikén dolgozhasson. Jelenleg Tokay György az egyetlen romániai magyar, aki a nagyköveti tisztségig vitte, Litvániában teljesít szolgálatot, s „politikai alapon” kapta meg kinevezését 2005 nyarán. Niculescu Tóni szerint igen kevés magyar dolgozik jelenleg a közel négyezer tagú román diplomatatestületben. „Pontos adataim erről nincsenek. Néhány magyar nevű magyar diplomatáról tudok, Tokay Györgyön kívül személy szerint csak egyet ismerek, András Andreát, aki most a bécsi nagykövetségünkön dolgozik” – tájékoztatott az államtitkár. /Magyarként román diplomata. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Egészségi okokra hivatkozva három hónapra szabadlábra helyezte Mihai Chitac tábornokot a bukaresti katonai törvényszék. A magas rangú katonai vezető börtönbüntetését tölti, miután tavaly Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt tizenöt évre ítélték az 1989. decemberi temesvári felkelés vérbe fojtásáért. A három hónap alatt Chitacnak nem szabad elhagynia Románia területét. Mindkét tábornok elmúlt nyolcvanéves. Felelősek azért, hogy az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés során hetvenkét személy életét vesztette, 253-an pedig megsebesültek, miután parancsukra a hadsereg a tömegbe lőtt. /Szabadlábra került Chitac tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Szociáldemokrata párti prefektusa lehet Kovászna, demokrata-liberális párti Maros megyének, miután a két kormánypárt elkezdte nevesíteni a kormánymegbízott-jelölteket. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik álláspontjához, miszerint Kovászna és Hargita megye élére magyar prefektus kell, amit a lakosság számaránya indokol. 2006 januárjától a prefektusok magas rangú köztisztviselőknek számítanak, akik nem lehetnek párttagok, ennek ellenére a kormányváltással mégis politikai alapon cserélik ki őket. /Pap Melinda: Prefektusváltás Kovászna és Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Azok, akik másfél-két hónappal ezelőtt az akkor regnáló kormány ellen kampányoltak, megvádolva azt, hogy szándékosan nem teljesíti a parlamentnek a pedagógusok fizetésének 50 százalékos emelésére hozott egyhangú határozatát, beiktatásuk után alig néhány perccel már kijelentették: semmiféle fizetésemelésről szó sem lehet. Sőt nyugdíjemelésről sem. /Ujj János: Év végi számadás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári elnöke kifejtette, a november 30-án lezajlottak a parlamenti választás eredménye mutatja, hogy szükség van magyar képviseletre a romániai törvényhozásban. A magyar választási szövetség meghiúsulása után az MPP nem vállalta fel a külön indulás ódiumát, amely a magyar képviselet gyengülését vonta volna maga után. Ezzel a lépéssel nagyon sok választónak csalódást okozott, az emberek távolmaradásukkal fejezték ki elégedetlenségüket a döntéssel kapcsolatban. Országos viszonylatban az RMDSZ kétszázezer szavazattal kevesebbet szerzett, mint négy évvel korábban, azaz, egy parlamenti ciklus alatt elvesztette a magyar szavazatok egyharmadát. A választásokon való részvétel szempontjából mindig élen járó székelyföldi megyék ezúttal sereghajtókká váltak, jelezve a magyar választók elégedetlenségét az RMDSZ politikájával szemben. A két magyar politikai szervezet választási szövetségét elutasító politikai elit felelőtlenségének eredménye magáért beszél. – Szükség van a magyar szervezetek közötti együttműködésre. /Papp Annamária: ”Két-három erős pillérre stabilabban lehet építeni, mint egy felemás ácsolatra”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Az önkormányzati és a parlamenti választás után lehetne mondani: amit megnyertünk a réven, azt elveszítettük a vámon. A önkormányzati választásokat követően megszerzett kolozsvári alpolgármesteri széket hamarosan „kihúzhatják” alóluk, a parlamenti választások „eredményeképpen”. A 216 éves múlttal rendelkező Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008 áprilisában az Európai Színházi Unió tagszínháza lett, így házigazdája lehetett, a bukaresti Bulandra Színházzal közösen megszervezett Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának. Az újságíró szerint mindazok, akik kritikával illették a kolozsvári színházat, most elmehettek volna az előadásokra, de ezt nem tették meg. A lap munkatársa csodálja azokat az embereket, akik minden önérdek nélkül végzik a saját maguk által felvállalt közérdekű munkát. Ilyen Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet. Ha lenne Év Embere díj, akkor azt ő, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kaphatná, aki évek óta folytatja áldozatos munkáját, ha valakire, akkor rá igazán illik a „nemzet napszámosa” kifejezés. /Köllő Katalin: Év végi leltár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Tizenkét éve tartó munka eredményeként, nemrég akkreditálták a kolozsvári Csemete Magyar–Angol Óvodát, Napközi Otthont és bölcsődét. Az alapítványi óvodaként működő oktatási intézményben történt változás úttörőnek számít. Lészai Emőke, az óvoda igazgatója elmondta: két okból szerették volna elérni, hogy akkreditálják intézményüket. Egyrészt, hogy ilyen módon is megmérettessék az a tevékenység, ami náluk folyik, másrészt pedig, hogy igényelhessék az állam által minden tanintézetnek járó jogos támogatást. Közölte: nem akartak magánintézményként működni, tizenkét évvel ezelőtt azonban csak ilyen formában, református magánóvodaként tudták elkezdeni a tevékenységüket. – Az állami hozzájárulás az unió összes tagországában jár, ilyen állami feladat például a gyermeklétszámnak megfelelő támogatás biztosítása. Ezért az első lépést megtették az akkreditációval. Az akkreditálás hozzávetőlegesen egy évet vett igénybe. Rengeteg papírmunkával járt, amelyet be kellett nyújtaniuk a helyi tanfelügyelőségnek és a bukaresti vizsgáló bizottságnak. Minden jegyzőkönyvet és minden iratot román nyelvre kellett lefordítaniuk. Novemberben megérkezett a bizottság, amely mindent megvizsgált. Decemberben megszületett a pozitív döntés. Az új épület megléte, a tágas, világos és meleg termek, a jól felszerelt konyhák, a szakképzett tanerő megléte, az óvodai időben folyó és azon kívüli változatos tevékenység sokat nyomott a latban a döntésük meghozatalában. /S. B. Á. : Először akkreditáltak magyar nyelvű magánóvodát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

December 28-án mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabját, teltházzal, Török Viola rendezésében. /Nagy Botond: /Gurul a kocka (?) = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

Gazdag évet zárt Dicsőszentmártonban a Kökényes néptánccsoport. Gagyi Zoltán tanár, főszervező elmondta, hogy sikerült két teljes rend új népviseletet készíttetniük az együttesnek, mezőségit és kalotaszegit. A Kis-Kökényes két új táncrendet, a vajdaszentiványit és a küküllőmentit tanulta be, a nagy Kökényes hárommal rukkolt elő, ezek: kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti román táncrend. A Kökényesben jelenleg három korosztályban 84 gyerek táncol, számuk a múlt évhez képest megkétszereződött: a Kökényes és Kis- Kökényes mellett van már Apró- Kökényes is. A Kökényes teljes jogú tagja lett a Romániai Magyar Néptáncegyesületnek. Elkészült honlapjuk: www.kokenyes.ro. Dicsőszentmártonban minden szombaton gyermektáncház működik, novembertől pedig, ugyancsak szombatonként, játszóház is. 2008 júniusában Budapest közönsége előtt táncoltak, több ezren nézték műsorunkat a Hősök terén. Az elmúlt időszakban három nagyobb volumenű fesztivált szerveztünk, ezek: a Vízmelléki hagyományőrzők II. találkozója, a Maros megyei I. elemi osztályosok játékfesztiválja és a Kiöntött a Kis-Küküllő elnevezésű néptánctalálkozó. December 27-én a művelődési ház zsúfolásig telt, a Kökényes és Kis-Kökényes táncosainak újra sikere volt. /B. D. : Gyertyafényes ünnep Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

Szilágysomlyón a XVI. Báthory Napok /szeptember 26–28./ alkalmából köszöntőjében Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke elmondhatta, hogy a tizenhat év alatt az alapítvány végig tevékenyen működött. Az idei Báthory Napok az egynaposra bővült orvos továbbképzővel kezdődtek. Zilahon dokumentációs kiállítás nyílt A szilágysomlyói vár és Báthory István – 475 év Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésétől címmel. Az egyik rendezvényre, a hatodik néptánctalálkozóra több környékbeli településről érkeztek csoportok. Az EMKE Magyar Házban megnyílt Hajdu Attila képzőművészeti tárlata. Tízedszer adták át a szervezők a Szilágysági Magyarok díszokleveleket szilágysági vagy onnan elszármazott személyeknek. Az idei díjazottak: B. Simon György költő és publicista (post mortem), valamint Birtalan József karnagy, zeneszerző, Csillag István atomfizikus, Kása Zoltán matematikus, Nagy-Tóth Ferenc biológus, Szoboszlai Attila kémiatanár, Kémer község polgármestere. A zilahi Hepehupa című szilágysági irodalmi-kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be. Az est fénypontja a Sebő-együttes műsora volt, szilágysomlyói műsorukon főként megzenésített versekkel léptek fel. Vasárnap reggel, az utolós napon a testvérvárosok küldöttei és a meghívott vendégek fogadáson vettek részt a szilágysomlyói Polgármesteri Hivatalban, majd a római katolikus plébániatemplomban tartott ökumenikus istentisztelet szentelte meg a rendezvénysorozat utolsó napját. Ezt követően megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. A Báthory Napok programsorozatát a Nyírbátori Ifjúsági Koncert Fúvószenekar műsora zárta, akik szintén kerek évfordulót ünnepeltek, tizenötödik alkalommal voltak Szilágysomlyón. Az orvostovábbképzőt Báthory István Alapítvány tizenöt éve a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) közösen szervezi. Az előadásokon a hallgatóság megismerkedhetett a szemészeti szakág újításaival. A pedagógus-továbbképzőt Egészséges életmód: népegészségügy – iskola-egészségügy, egészségügyi szervezés címmel tartották meg. /Széman Emese Rózsa: A XVI. Báthory Napok 2008. szeptember 26–28. = Művelődés (Kolozsvár), december/

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./

Január elsejétől Szlovákia belépésével immár 16 tagúra bővült a közös európai fizetőeszközt használó eurózóna tagállamainak száma. Szlovákia immár Szlovénia, Ciprus és Málta után a negyedik az Európai Unióhoz 2004-óta csatlakozott azon 12 ország közül, amelyek maradéktalanul teljesíteni tudták az euró bevezetésének feltételéül szabott maastrichti konvergencia-kritériumokat. /Az euró lett a hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. A magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy a határon túl a „szegény Magyarországért” imádkoznak. Komolyan veszi a felelősséget a határon kívül élő magyarok sorsáért, fejtette ki. Enyhíteni próbálja azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti–nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta– antifasisztába. Ez a kár felmérhetetlen. Létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ha együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel, hangsúlyozta Sólyom László. Mások az élethelyzetek: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor meg kell tanulni a kettős kötődést. A legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket. Az utódállamok nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. A jelen helyzetről a legtöbb ismeretet a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indított el a köztársasági elnök. /Ablonczy Bálint, Balogh Ákos Gergely: ”Nem látom a távlatos gondolkodást” Interjú Sólyom Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Az Érmelléken tartott újévköszöntő lovasportyán ezúttal a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület látta vendégül a Magyarországról érkezett huszárokat. A Huszárportya a Lukács erdőben néven futott rendezvényt az Érmellék és a Hegyköz határán húzódó települések bevonásával szervezték meg. A szentjobbi huszárok vezetője, Zatykó István elmondta, hogy évek óta szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni bandériummal. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó teljesítményük a Szent Imre herceg nevét viselő települések felkeresése volt 2007-ben. Az egy hónapos útról a Duna Televízió terjedelmes dokumentumfilmet készített. /D. Mészáros Elek: Huszárportya az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A hagyományoknak megfelelően idén is remek hangulatú szilveszteri bulit szerveztek Pécskán az Ipartestületnél. /Irházi János: Újévköszöntő Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A pedagógusok számára kötelező, kreditpontokkal kapcsolatos, merev törvénykezésen enyhítettek tavaly, nyugtázta a tavalyi eredményeket Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. Az új rendelet értelmében nemcsak a szakmai továbbképzéseken való részvételt lehet kreditpontokká átváltani, hanem az ötévente kötelező, mintegy 90 kreditpontot ezentúl tankönyvpublikálással, valamint kutatói munkával is meg lehet szerezni. A rendeletnek köszönhetően a Bolyai Nyári Akadémia is felértékelődhet. A tanügyben is elindult decentralizációs folyamat részeként a szakmai konferenciák és rendezvények akkreditációját ezentúl egy háromtagú megyei bizottság végzi. /Horváth István: Enyhítést is hozott 2008 a tanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában – véli Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke.,,Tehetséges, magyar anyanyelvű embereket kellene kinevezni, akik törődnének a magyar hívőkkel. Ez meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik” – jelentette ki Csáky. Mint elmondta, a közeljövőben három püspök vonul nyugdíjba, jó lenne, ha az egyik egyházmegye élére magyar nemzetiségű püspököt neveznének ki. /Magyar püspökre lenne szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

Évente több száz fiatal vesz részt az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényein, amelyek az istentiszteletek, áhítatok, témaközpontú előadások és kis csoportos beszélgetések mellett számos kulturális programot is kínálnak az érdeklődőknek. A szervezet eredményes évként könyvelheti el a 2008-as esztendőt, hiszen az évek során hagyományossá vált központi rendezvények megszervezése mellett augusztusban harminckét népdalt tartalmazó lemezt jelentetett meg, novembertől a www.odfie.hu címen elérhetővé vált a folyamatosan fejlődő weboldala, az egylet rendszeres médiatevékenysége pedig a www.unitarianradio.ro címen hallgatható Erdélyi Unitárius Webrádió Kavalkád nevű ifjúsági műsorában követhető. A Kavalkád szerkesztője Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke. Kétlemeznyi küküllő-menti és vízmelléki népzenei válogatást tartalmaz a Haranglábi népzene. Vadbokorban, fülemile fészekben… címmel Tőkés Lóránt kissolymosi unitárius lelkész szerkesztésében. Az egyetemisták körében népszerű volt a Mikrofonközelben címmel az ODFIE, a Sapientia-EMTE és a kolozsvári Agnus Rádió közös szervezésében megvalósult tavaszi rádiós képzés. Februárban tizenkettedik alkalommal rendezik meg az ODFIE versmondó- és népdaléneklő versenyt. Nyáron tizenhatodik alkalommal hirdetik majd meg a magyar unitárius gyermek-, ifjúsági és szórványtáborokat, amelyekre tavaly közel kétszáz gyermek jelentkezett. Az egylet harmincharmadik alkalommal szervezi meg idén az „Erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát”. /Találkozások a művészetben, a médiában és az egyházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Megjelent a népszerű Sztánai Füzetek újabb, hatodik darabja. A kiadványsorozat szerkesztője, Buzás Pál a Kalotaszegi kötődések /Művelődés – Szentimrei Alapítvány. Kolozsvár, Sztána, 2008./ címmel megjelent kötetben ezúttal riporterként is bemutatkozott. Az eddig megjelent öt füzet sokrétű, átfogó tájékoztatást nyújtott. A kiadvány olyan, ismert vagy kevésbé ismert személyiségeket mutatott be, akik maguk is szorosan kötődnek Kalotaszeghez. Az interjúalanyok közül sokan kalotaszegi születésűek, mások a munkájuk révén kerültek oda, ismerkedtek meg az ottani emberekkel, szokásokkal, hagyományokkal. /S. B. Á. : Kalotaszegi személyiségek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Felháborító hír, hogy ,,szörnyszövetségre” akarnak lépni az országos nagykoalíció révén diadalmaskodó „megyei” pártok korifeusai, akik egymás között ötven-ötven százalékos arányban akarják „elosztani” vagy „felosztani” a decentralizált megyei és egyéb állami tisztségviselést. Háromszéknek, ennek az 1968-ban összetákolt megyének 68:32 százalék a magyar és román lakosság aránya még ma is. Ez az arány a kommunista éra tömeges betelepítési politikája, illetve a román lakosságú Bodza vidékének a minden földrajzi, gazdasági, ésszerűséget semmibe vevő, Kovászna megyének nevezett adminisztratív térséghez csatolása. A románok számarányukhoz képest most is túlreprezentáltak, ami a decentralizált tisztségeket illeti. Tiltakozni kell ez ellen a politikai, adminisztratív megszállás és nemzeti bekebelezés ellen, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Készülő szörnyszövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./