Kabós Éva 2001. szeptember 23-án hal meg, lezárult egy jellegzetesen erdélyi magyar emberi-írói életpálya nagy íve, melynek alakulását szorongató történelmi fordulatok határozták meg. Az egykori maroslekencei földbirtokos, Kabós Kálmán költő-lánya, az egyik legismertebb, legmegbecsültebb mezőségi történelmi család sarja korán magára maradva szakmai tudással vezette a lekencei birtokot. 1940 után Dél- Erdélyben maradt, övéi mellett, és hűséges maradt népéhez, nemzetéhez a vagyonfosztás és kilakoltatás után is. Költői hitvallása volt: „Meglátjátok: ha minden szétesik, én itt maradok, veletek maradok. ” Sütő András méltán látta helyét Erdély nagyasszonyai között. A Mezőség halk hangú, poétája volt Kabós Éva, akiről Nagy Pál tartott előadást a Castellum Irodalmi Esték rendezvényén. Nagy Pál a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézett. „Legnagyobb irodalmi sikerét az 1997-ben kiadott Volt egyszer egy kút című önéletrajzi visszaemlékezéseivel aratta. Ezt a könyvet várta Tőle biztató együttérzéssel Sütő András is, mikor e kötet élén közölt levelében a történelmi omlás jajszavait említi, s az erdélyi sors drámájának továbbírására ösztönzi Kabós Évát. Templomépítő elődeinek tragédiáját, az erdélyi magyar birtokosság közelmúltbeli sorsát írta meg Kabós Éva a koronatanú hitelességével. ” 1949 márciusában elhurcolták, kényszerlakhelyre. Elégtétel, kitüntetés volt számára, hogy a Magyar Írószövetség Budapesten tagjai sorába fogadta. Tudta, vallotta: a család az a legősibb kötelék, ami megtartó erő, s ezek a kis közösségek biztosíthatják a nemzet megmaradását. /B. D. : Nem lehetünk hűtlenek emlékéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Október 31–én van a reformáció emlékünnepe. Idén, ezen az ünnepen avatják Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban. Itt épült egy kis templom 1623-ban, amikor Bethlen Gábor uralkodott, és kialakult a hóstánci egyházközség. Apafi Mihály seregei felégették az egész Hóstáncot. 400 évvel később ismét szükség lett itt egy másik templomra, hogy a reformátusoknak legyen otthonuk. A Szamosnegyedi Református Egyházközség immár több mint tíz éves. Előbb 30-40-en, később már több mint 500-an vettek részt a vasárnapi istentiszteleteken, 1994-ben több mint ezren gyűltek össze az elkészült templomalaphoz, s ma már 4200-an mondják magukénak a szép új templomot. 1990-ben templomépítésre helyet adományozott a városi tanács a reformátusoknak is, és 1992. október 31-én először álltak ki szabadtéri istentiszteletre. Ezzel kezdődött itt az élet, 1999. október 31-én már felépültek a falak, állt a templom és megszólaltak a Németországból kapott harangok. A helyi református gyülekezet igyekezett segíteni ott, ahol csak lehet. 2000-ben alakult meg az Árva Bethlen Kata Nőegylet és azután a református óvoda is. A nőszövetség tagjai látogatják és segítik a nélkülözőket. /Márkus Mónika: Ma avatják fel Bethlen Gábor szobrát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 31./

Elkészült az első könyv Székelybőről, a 675 éves jubileum tiszteletére. Számosan előkeresték a ládafiából féltve őrzött régi családi fényképeiket, előkeresték a régi szőtteseket, edényeket, és megírták emlékeiket. Így született meg Papp Enikő és Szente Kinga Székelybő című monográfiája. Nem tudományos munka, de összegyűjtöttek mindent, amit tudtak. Nagy jelentősége volt augusztus 4-én a falutalálkozó megrendezésének. A kis faluban rendbe hozták a kultúrotthont, emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Omladozik a műemléktemplom, meg kellene menteni a teljes pusztulástól. A nemzeti zászlót Érd küldte Székelybő lakóinak. A településnek 1567-ben több volt a lakója – szám szerint 150 – mint 2007-ben. Székelybőnek gazdag a múltja, közel 300 éves református a felekezeti iskolája, a római katolikus ennél is régebbi. Mindez a múlté. Jelenleg akis település hat kicsi iskolás gyermeke jár naponta gyalog a közeli falu román iskolájába, Magyar gyermekekről van szó. Iskolabuszra lenne szükség, ami behordhatná naponta őket Csíkszeredába, magyar iskolába. /Tófalvi Zoltán: A Székelybői Falutalálkozó, könyvbemutató, emlékműállítás. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

A romániai totalitarista rendszerben nem alakulhatott ki a demokratikus politikai ellenzék, a szamizdat reménytelen vállalkozásnak tűnt. Ennek ellenére Nagyváradon 1982 elején megjelent az Ellenpont, az első szamizdat Romániában. 1982-ben nyolc száma jelent meg Nagyváradon, majd a Magyarországra átcsempészett anyagokból még egy lapszámot adtak ki. Az Ellenpontok a kommunista rendszerek politikája ellen tiltakozó mozgalmak részeként lépett fel; célja az volt, hogy ismertesse a kelet-európai jogfosztottságot s ezen belül az erdélyi magyarság politikai, kulturális és gazdasági elnyomását. A Szabad Európa Rádió 1982 augusztusában ismertette az első három szám tartalmát, majd októberben Hanák Tibor Nyitott szemmel című műsorában olvasott fel jegyzetet a kiadványról. 1982. novemberében letartóztatták a szerkesztőket, Ara-Kovács Attila, Tóth Károly Antal és Szőcs Géza egyetemlegesen vállalták a felelősséget az illegális kiadvány megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatban. 1983 májusában a vizsgáló szervek lezárták a szamizdat ügyét, és arra kényszerítették a szerkesztőket, hogy elhagyják az országot. 1988-ban Balázs Sándor kezdeményezésére született meg az Erdélyben szerkesztett, viszont biztonsági okokból Magyarországon sokszorosított Kiáltó Szó. A Kiáltó Szó szamizdat célja a párbeszéd kialakítása, az elszigeteltség feloldása, a magyarság helyzetének ismertetése és a román demokratikus erőkkel való szövetkezés volt. A szamizdat történetéről első ízben Balázs Sándor írt a Korunk 1990. évi első számában. /Győrffy Gábor: Két erdélyi szamizdat kiadványról. = Korunk (Kolozsvár), 10. sz. /

A kormány október 31-én technikai okokból elhalasztotta a politikai ítéletek hatálytalanításáról szóló törvénytervezet vitáját. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR), a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt vezetője, Monica Macovei kezdeményezésére létrejött közös tervezet augusztusban került a kormány asztalára. Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis, továbbá megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. /Benkő Levente: Késik, de nem múlik a jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

November első felében, a működési szabályzat véglegesítése után kezdeményezik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártként való bejegyzését – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A szervezet bejegyzésének időpontját korábban október végére időzítették. Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a pártbejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtését. Az idei nyár elején a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor végét, július 22-ét határozták meg az aláírások begyűjtésének céldátumaként. Akkor az MPSZ vezérkara elhatározta, ha július közepéig nem sikerül összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges aláírásokat, testületileg lemondanak. A döntést időközben elvetették, majd a bejegyzésre vonatkozó határidőt augusztusi, később szeptemberi dátumra módosították, mivel a többségében román lakosságú megyékben nem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat. /Gyergyai Csaba: Elnapolták az MPP bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Az ötéves bérleti szerződés lejártával kérdésessé vált, folytathatja-e működését a csíkszeredai KO. KE. M – Kortárs Művészeti Múzeum és Galéria a helyi önkormányzat tulajdonában levő Kossuth utcai ingatlanban. A legutóbbi tanácsülésen napirendre tűzték a kérdést, döntés azonban nem született. A Nyitott Műhely Egyesület keretében, Berszán Zsolt és Jánosi Antal vezetésével működő KO. KE. M számára a városi tanács évek óta ingyen biztosít helyiséget kiállítások, filmvetítések szervezésére. A szerződés esetleges felbontását részben az indokolja, hogy a központi fekvésű helyiséget gazdasági szempontból jobban hasznosíthatná az önkormányzat, hiszen az évi bérleti díj akár a 150 ezer lejes összeget is elérheti. Berszán Zsolt, a KO. KE. M egyik vezetője kifejtette, egy kortárs művészeti intézményt nem lehet gazdasági szempontok szerint megítélni. A tanácsülésen „esztétikai” jellegű észrevételek is elhangzottak. Benkő Sándor tanácsos szerint amellett, hogy a KO. KE. M vezetői nem méltányolják kellőképpen a városi tanács segítségét, sőt, „szemtelenül viselkednek”, még közbotrányt is keltettek egyik kiállításukkal. A tanácsos arra a 2004-es kiállításra utalt, amelyen egy meztelenül végzett performansz és több, szakrális konnotációkra alkalmat adó, sokak által indecensnek tartott kép botránkoztatta meg a látogatókat. „Csíkszereda katolikus város, konzervatívabb, és ehhez a KO. KE. M vezetőinek is alkalmazkodniuk kell” – jelentette ki Ráduly Róbert polgármester. /Székely Zita: Kifogásolt performansz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Az István, a király című rockopera bemutatásának 25. évfordulója alkalmából Társulat címmel augusztusban szereposztó show-műsor-sorozat indult a Magyar Televízióban azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a fiatal énekeseket, akik először 2008. június 18-án a Budapest Sportarénában, majd augusztus 20-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán bemutatják a darabot. A csaknem kétezer jelentkező közül öten a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházból voltak, akik idén tavasszal a Temesváron is színre vitt rockoperában játszottak: Balázs Attila, Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba. Az aradi illetőségű, Sarolt szerepére pályázó Éder Enikő a többlépcsős vetélkedő döntőjébe jutott (egyedüliként a Magyarország határain kívülről jelentkezők közül. /(pataky): Éder Enikő a Társulat döntőjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

A pénzügyminiszter ellenkezése miatt a kormány elhalasztotta a semmisségi törvény tervezetének elfogadását. Magyarországon – ahol a politikai ítéleteket még a kilencvenes években megsemmisítették –, az életüktől és a szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról külön törvények rendelkeztek, figyelembe véve a társadalmi lehetőségeket is. „Emberéleteket bármilyen módon kárpótolni vagy akár csak azt megkísérelni is annyi, mint a lehetetlenre vállalkozni, és ha ezt így tekintjük, akkor már nem is kell ahhoz további indoklást fűzni – úgy gondolom –, hogy miért egyösszegű, azonnali és nagyobb összegű, egymillió forintos kárpótlást javasolunk ezekre az esetekre” – szólt Balsai István egykori igazságügy-miniszter indoklása 1992-ben, a politikai elítéltek kárpótlásáról rendelkező törvényjavaslat általános vitáján. A kárpótlás összege az évek során többször változott, de végül messze elmaradt a Balsai által javasolt szinttől. /A pénzügy késlelteti a jóvátételt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

November 1-jén nyílt levelet intézett Traian Basescu elnökhöz Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, melyben kikérte magának, hogy egy tévéműsorban az államfő “fiatal orcátlan maffiózónak” nevezte őt. Az igazságügyi miniszter emellett megjegyezte: nem volt Relu Fenechiu liberális politikus és üzletember ügyvédje sem, ahogyan azt az államelnök állította, ellenben magának Traian Basescunak ügyvédje volt az Igazság és Igazságosság (D. A.) választási szövetség 2004-es kampánya alatt. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Botrányt okozott Olaszországban egy román állampolgárságú, roma nemzetiségű visszaeső bűnöző tette, aki megerőszakolt és megölt egy 47 éves nőt. Az olasz kormány elrendelte, hogy a bűncselekményeket elkövető bevándorlók azonnali hatállyal, bírósági döntés nélkül hazatoloncolhatók. Walter Veltroni, Róma polgármestere elmondta, Romániára is nyomást kell gyakorolni. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elmondta: „nagyon sajnálom, ami történt, de nem kötelezhetjük az állampolgárokat a hazatérésre. Európában alapvető az utazáshoz való jog, minden román állampolgár az általa választott országban él. ” Első helyen állnak a románok az Olaszországban külföldiek által elkövetett bűncselekmények hét típusában – tette közzé az olasz belügyminisztérium. Idén 3500 külföldi állampolgárt tartóztattak le, közülük 2700 román. Egyes olasz politikai pártok vezetői hangot is adtak meggyőződésüknek, miszerint Olaszország stabilitását veszélyeztetik a román és albán bevándorló bűnözők. Hivatalos adatok szerint 3,4 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főképpen Spanyolországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban, de más európai és tengeren túli országokban is. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan avagy feketén dolgozó román állampolgárok hatóságilag becsült számát összeadjuk – Olaszország 800–900 ezer, Spanyolország 700–800 ezer, Görögország 700 ezer, Németország 400 ezer, Ausztria 200 ezer, Izrael 300–400 ezer, Franciaország 200–300 ezer, Nagy-Britannia 300 ezer, Írország 200 ezer stb. –, az eredmény esetleg a négymilliót is meghaladja. A külföldön dolgozó román állampolgárok tavaly 5,3 milliárd eurót utaltak haza, ami a korábbi esztendőhöz képest csaknem 40 százalékos növekedést jelentett. /Kitoloncolják Olaszországból a bűnöző bevándorlókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Hajléktalan fagyott halálra a napokban – adja hírül a rádió szinte menetrendszerűen, november beálltával. Legutóbb Csíkszereda közelében halt meg egy hajléktalan. Marosvásárhely központjában hajléktalanok újságot árulnak – így próbálnak némi pénzt összeguberálni a mindennapi kenyérre. Gyergyószentmiklóson több mint tizenöt hajléktalan kap enni a szeretetkonyhán. Romániában a városi környezetben körülbelül 12 ezer hajléktalan felnőtt él, egy 2004-es felmérés adatai szerint. /Barabás Márti: Akik az utcát választották. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Felháborodott hangú olvasó telefonon lekommunistázta a lap munkatársát, Ambrus Attilát, amiért Orbán Viktort bírálta. Az európai parlamenti választások kampányában sikerül „a magyar kórságot, a széthúzás vírusát az anyaországból abba az utolsó határon túli magyar régióba, Erdélybe is behurcolni, amely még immunis volt a gyűlöletre. ” Egyre többen válnak bal- és jobboldali fundamentalistákká. Az újságíró kifejtette, az értelmiség szolgálata a bírálat és nem a dicsőítés. /Ambrus Attila: Fő, hogy gondolkozzanak! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Tőkés László független EP-jelölt honlapján játszani is lehet. Ez jó ötlet, mert a püspök-politikus politikai szövegei amúgy is eléggé unalmasak és elcsépeltek, írta Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Szerinte Tőkés László „egy virtuális térben, kitalált játékokban, képzelt leleplezésekben mindig megveri a cserebogarakat. A valóságban azonban soha nem rúg labdába. ” /Székely Ervin: Hol vagytok, ti régi játszótársak. . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-listavezetője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a közömbösség a legnagyobb ellenségük. Az egyéni választókörzetes választással kapcsolatban meg kell értetni az emberekkel, hogy a Basescu-féle változat kimondottan magyarellenes. Frunda György ismét elmondta, hogy szerinte amit Orbán Viktor csinál, az erkölcstelen, felháborító, cinikus. Elítéli és határozottan fellép ellene. „Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról?” /Mózes Edith: Frunda György: vagy kollektíven nyerünk, vagy kollektíven veszítünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

A Realitatea tévé jóvoltából bemutathatta választási programját Winkler Gyula miniszter, egész pontosan Winkler Iuliu, az EP-választásokra állított RMDSZ-lista harmadik helyezettje. Felajánlották neki, hogy magyarul szólhat választóihoz. Sokkal folyékonyabban és helyesebben beszél az állam hivatalos nyelvén, mint anyanyelvén! Amikor felajánlották, hogy magyarul beszélhet, románul kezdte, s ezt azzal magyarázta, most már a román is az Európai Unió hivatalos nyelve, s ,,ez az a nyelv, amelyen képviselni kívánjuk közösségünket” (sic!). A magyar szintén hivatalos nyelve az EU-nak, mégpedig valamicskével régebbről, mint az, amelyen Winkler kívánja képviselni a magyarokat. /Szekeres Attila: Iuliu nyelve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A Székelyföld-tábla kihelyezésének engedélyezése miatt menesztette az országos útügyi vállalat vezetősége Mircea Olarut, brassói területi műszaki igazgatóhelyettest. „A pannó rendkívül súlyos következményekkel járhatott volna a Kovászna megyei társadalmi környezetre, valamint a romániai etnikai hangulatra nézve, s kihathatott volna Románia más országokkal, illetve nemzetközi szervekkel való kapcsolataira” – áll az indoklásban. Mircea Olaru megfellebbezi a munkaszerződése felbontását előíró döntést, mivel szerinte nem tartozik feladatkörébe a pannó tartalmának megvizsgálása. Emlékezetes, a Székelyföld-táblát augusztusban helyezte ki a Kovászna megyei tanács. Elhelyezése ellen számos politikai alakulat, valamint a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma is tiltakozott, és a pannót néhány nap múlva eltávolították. /Bálint B. Eszter: Táblaügy: kirúgták az útügyi illetékest. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

A jelenleg Romániában működő, kisebbségi támogatási rendszerek idejétmúltak, nem alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg. Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület elnöke anyagát vitaindítónak szánta. A jelenlegi támogatási rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek; nem létezik súlyozás a projektek közt. A politikai döntéshozók szerepét minimalizálni kell. A támogatási rendszerek meghatározását széles körű társadalmi egyeztetés előzze meg. A támogatási rendszert központosítani kell, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekről. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselőinek és más területekről (nem Erdélyből) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértőknek is. A javasolt fő támogatási struktúrák: 1. Kiemelt projektek, programok (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). 2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentősebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) működését kell segíteni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát. 3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedő erdélyi programokat, valamint helyi jelentőséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggő programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentőségű kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát. 4. „Pilot projektek”. Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka lehet. /Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület /Erdélyi Gondolat Egyesület) igazgatója: Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Feltűnnek az utcákon Magyarországon az elégedetlenkedők, akik állandó forradalomban utaznak. Sokan gondolják, hogy megbízott provokátorokról van szó. Sejthető, ki a megbízó. Ott vannak, ahol kell, mert kitalálták őket, hátországuk pedig a csőcselék. Érdekes, hogy őket nem bántja senki, megússzák, hajuk szála sem görbült. Úgy tűnik, vásárra viszik a bőrüket, de mielőtt odaérnének, eltűnnek. Elvezették, akiket kell, és ahova kell. Nekik ennyi elég. Ha a vezér elindult, sokan mennek mögötte. Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnökének sok van a rovásán, a délszláv háborúban vitte a puskákat és hozta a valutát. Tavaly szeptemberben zsebre dugott kézzel megjelent a televízió kapujában és követelőzött, hogy beolvassa írását bizonyos követelésekről. Érdeklődtek, hogy miféle írás az. A válasz csak annyi volt, na, szóval nem, akkor most idehozok százezer embert. Így is történt, jöttek a félrevezetett, felbujtott banditák, szétdúlták a televízió alagsorát, autókat gyújtogattak. Toroczkai egyetlen követ el nem hajított volna. Távolból nézegette művét, aztán idejekorán lelépett. A gyengekezű bíróság azóta meg sem fenyegette. Pedig rács mögött volna a helye. A napokban a miniszterelnök operaházi beszéde alatt összegyűjtötte hátvédeit, szólott nekik, gyertek utánam. Kicsit provokált, majd elvitték őt. „Egyik ajtón be, a hátsó ajtón meg elengedik, esetleg csak másnap. ” Budaházy György a szovjet katonák emlékművét megrongálta. Házi őrizetben van, de ettől függetlenül megjelenik akárhol, ha kell. Maszkot húz fejére, és beszédeket mond, és sok száz rendőr hallgatja. Beszéde után nem fogják el Budaházyt. /Pakot Fülöp: Senkik, büntetlenül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Bukarestben a 17. Nemzeti Színházi Fesztivált a délvidéki Magyarkanizsán született, Franciaországban élő világhírű táncművész, Nagy József (Josef Nadj) előadása nyitja meg november 3-án. A november 2–15. között zajló fesztivál műsorában 54 előadás, köztük 25 hazai rendező munkája szerepel. Idén három magyar társulat, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi kapott meghívást a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással vendégszerepel Bukarestben: a Mihai Maniutiu rendezte Énekek énekével és Visky András Hosszú péntek című drámájával. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare Lear királyát adja elő Bocsárdi László rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című művével lép fel. /Rostás-Péter Emese: Három magyar társulat kapott meghívást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Román nyelvű rádió hallható a csíkszeredai MIX FM helyett, a 89,3 MHz-es frekvencián. A hét éve indult rádió nem szűnt meg teljesen, adását az interneten folytatja. Csíkszeredán csupán egy magyar nyelvű helyi rádió maradt a piacon. És közel tíz, román nyelvű, bukaresti központú adót fogható. Csíkszeredában az első helyi rádió 1996. december első napján indította sugárzását és majdnem négy évig monopolhelyzetben volt. 2000 augusztusában tört be a piacra a brassói székhelyű MIX FM. Fél évvel később tovább bővült a helyi rádiópaletta, az Uniplus és a Deea piacra lépésével négyre nőtt a csíkszeredai helyi magyar nyelvű rádiók száma. Elsőnek a legelsőnek indult Rádió 21 szűnt meg. Azután a Starrá átkeresztelt Uniplus, majd idén tavasszal a Deea is megszűnt. Egy magyar rádió maradt a négyből. A román nyelvűként indult MIX FM egy év után teljes egészében magyar nyelvre váltott, ugyanis akkortól bérelte a frekvenciát a brassóiaktól a gyergyószentmiklósi székhelyű Kelet Info Media Group (KIMG). Hodgyai Géza, a KIMG tulajdonosa reméli, lesz újból magyar rádió. Gyergyószentmiklóson a továbbiakban is fogható lesz a helyi MIX FM. – Lassan annak kell örüljünk, hogy még maradt legalább egy helyi magyar adó – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester a történtekre. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy helyi önkormányzatok működtessenek rádiót, illetve televíziót. /Kopacz Gyula, Kozán István: Eggyel kevesebb magyar nyelvű rádió. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Folyamatosan pusztul az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető, amelyben legalább 60-70 sírt kellene műemlékké nyilvánítani. A temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint 400 éves. Az 1585-ben alapított Házsongárdban nyugszik többek között Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász és Szilágyi Domokos költő. Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke szerint az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben. A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul. Gaal György szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a XIX. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. /Folyamatosan pusztul Erdély pantheonja, a Házsongárdi temető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Dr. Nagy Lajos /sz. Marosvásárhely, 1933/ orvosnak készült, 1959-ben (két héttel az év végi vizsgák előtt) „ellenséges magatartás” miatt kirúgták az ország összes egyeteméről. Csak 1961-ben szerezhette meg orvosi diplomáját, addig a vargyasi szénbánya egészségügyi technikusa volt. A Sepsiszentgyörgy melletti Réty vált aztán második szülőföldjévé, ott találta meg hivatását. Nem ingázó, hanem „huszonnégyórázó” orvosként dolgozott egész életében. Megírta Réty falutörténetét, most pedig unokaöccse, az adatokat szorgosan összegyűjtő Nemes Gyula segítségével közreadta Nagyernye könyvét /Dr. Nagy Lajos – Nemes Gyula: Nagyernye/ is. Közel ezeréves székely falu története, megfelel a szakmai elvárásoknak, emellett rendkívül olvasmányos, és gazdag a képanyaga. /(bölöni): Nagyernye képes krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére jött létre. Képviselői között különböző pártállású és meggyőződésű emberek tevékenykednek. A Székely Nemzeti Tanács nem párt, nem állít jelölteket, és nem vesz részt a választásokon. A politikai élet szereplőinek kell színt vallaniuk a választók előtt az autonómia kérdésében, és számon kérhető jövőképet kell vázolniuk egész Székelyföldön. A közélet szereplőinek, a szavazati joggal rendelkező polgároknak tudniuk kell, hogy történelmi felelősségük van Marosvásárhely jövőjét illetően. Marosszék Székely Tanácsa, a hagyományoknak megfelelően, a létrehozandó autonóm Székelyföldön belül képzeli el Marosvásárhely jövőjét Marosszék székhelyeként. Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Labancz Cismasiu Ágnes 1980-ban végzett Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kerámia, a textil és az üveg lehetőségeit is felhasználva közölte művészi elképzeléseit, háromdimenziós installációit, hogy azután legutóbbi, Drezda és Berlin után a kolozsvári Művészeti Múzeumban is bemutatott kiállításán a „tiszta” festészetnek hódoljon. Művészi hitvallása a transzcendencia iránti érdeklődés. Az isteni eredet – ez volt legutóbbi tárlatának is a címe. /Németh Júlia: A szent Grál nyomában. Labancz Cismasiu Ágnes kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Baróti Szent Adalbert Egyesület 2005-ben alakult meg, tevékenységi területe: ifjúság, vallás, kultúra. Küldetésének tartja az ifjúság keresztény életre nevelését. A Baróti Szent Adalbert Egyesület közhasznú, nonprofit jellegű szervezet. Céljai között elsőrendű helyet kap a katolikus evangelizálás, a jótékonyság, a gyermekek és fiatalok keresztény életre nevelése, a magyar nemzeti öntudatra nevelés. Évente ifjúsági találkozót, lelkinapokat, ifjúsági és gyermektáborokat szerveznek, az egyesület szárnyai alatt működik a Baki gyermekkórus. Céljuk egy civil iroda létrehozása, amely összefogná az erdővidéki civil szervezeteket, segítene pályázatírásban, az EU-források kihasználásában. /Civil híradó: Baróti Szent Adalbert Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./