A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány keretében a 2007–2008-as tanévben négy képzési programot indítanak be: kulturális intézményvezető és menedzsment, pedagógus továbbképzés, kommunikáció, valamint keramikus szakképesítésekre lehet jelentkezni. Az új képzési programokat többek között az Apáczai Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. A Téka házban tánc-, illetve és számítógépkezelő tanfolyamokat is szerveznek. /Képzési programok a Tékában. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A székelyudvarhelyi önkormányzat a múlt évben elhatározta, hogy minden iskolában szobrot állíttat az intézmény névadójának. Tavaly felavatták Tompa László szobrát a nevét viselő általános iskolánál, idén pedig a Móra Ferenc Általános Iskola készülődik hasonló pillanatra. Itt is Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotását lelepzik le, a tervek szerint október 12-én. Szintén októberben Szent Imre herceg mellszobrát leplezik le a nevét viselő székelyudvarhelyi utcában. Idén Szent Imre herceg-év van, ennek kapcsán Magyarországon egy program indult, és minden, Szent Imre herceg nevével kapcsolatos település kap ajándékba egy szobrot – közölte Szász Jenő polgármester, majd azzal folytatta, hogy Székelyudvarhely a valamikori Szentimrefalva kapcsán került be a programba. Készülőben van a központi park alsó szegletében korábban árvízemlékműnek tervezett alkotás is, amely időközben szélesebb értelmezést kapott: a tartalmas és biztos jövő emlékműve lesz – magyarázta a polgármester. Az Élet nevű emlékművet október 23-a körül adják. A legutóbbi változat szerint az alkotás hét, bazaltból készült sípból állna, középen egy kereszttel. /M. L. F. : Újabb szobrokat állítanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

Dokumentum. Keleti Ferenc nagykövet jelentése a Bolyai Egyetemen készült 1955-ös memorandummal kapcsolatban. Bukarest, 1956. október 5. SZIGORÚAN TITKOS! 327/szig. titk. -1956. Előadó: Juhász nagyköv. Tanácsos. Azok az események, melyek a Bolyai Egyetem pártalapszervezetében, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók alapszervezetének ülésén lejátszódtak, vezettek el voltaképpen egy olyan ankét megtartásához, melynek eredménye „a kolozsvári tartományi pártszervezet memoranduma” néven ismert. E memorandum története információink szerint a következő: a kolozsvári párttartományi szervezet megbízásából három magyar ember referátumot készített egy ankét számára. Ebben a referátumban a romániai magyarság sérelmeit tárták fel és foglalták össze. Mivel a referátumon több magyar aláírása is szerepelt, kapta a memorandum nevet. A kolozsvári párttartomány ezt a memorandumot felküldte a Központi Vezetőségnek, de nem említette meg, hogy ő hívta össze az ankétot, valamint ő adott megbízást a memorandum megírására is. A Központi Vezetőségben a memorandumot pártellenes akciónak nyilvánították, egy kicsit olyanformán, mint nálunk az Írószövetségben megtörtént aláírásgyűjtést. A továbbiakban a KV kitartott amellett, hogy a memorandum ellenséges cselekedet. A Bolyai Egyetemen, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók Alapszervezetében történt események után a memorandum tartalma fentről energikus intézkedéseket váltott ki. Éppen ezért szeptember utolsó napjaiban bizottság szállt ki Kolozsvárra a következő tagokkal: Miron Constantinescu, Fazekas János, Pavel Tugui, [Iosif] Ardeleanu (sajtó-főigazgatóság vezetője), Bihari (a KV agit-prop. osztályán a kiadási ügyek vezetője), Után Tiberiu, a KV aktivistája, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, Tanügyi Minisztérium és Pénzügyminisztérium képviselői. Robotos Imre elvtársat is meghívták, de ő „lekésett” a repülőgépről és nem vett részt a bizottság munkájában. A Bizottság Kolozsvárott kiszállt a Bolyai-egyetemre, a magyarnyelvű középiskolákba, a Magyar Színházba, s egyéb magyar intézményekbe. A látogatások kapcsán elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy az un. memorandum adatai mennyiben felelnek meg a valóságnak. A látogatások alkalmával a Bizottság megállapította, hogy a memorandum adatai hitelesek s így a memorandum szerzői ellen emelt vádak (pártellenesség) teljesen elesnek. A Bizottság azonban sok olyan sérelmet is megállapított, amelyek a memorandumban nem szerepeltek. Általános vélemény szerint a Bizottság kiszállását a fent említett okokon kívül a Pándi-cikk váltotta ki. Miután a Bizottság kutató munkáját befejezte, megbeszélésre hívta össze a magyar írókat. A gyűlésen részt vettek a teljes kolozsvári és vásárhelyi író-gárda, valamint nagyszámú egyetemista. A gyűlés három nap és három éjjel tartott. Valamennyi író feliratkozott és beszélt is. Ami a felszólalások hevességét s az elhangzott bírálatok éles hangját illeti, ez az ülés jóval erősebb volt, mint az az értekezlet, amelyet az Írókongresszus előtt tartottak a magyar írókkal Bukarestben a Központi Vezetőség épületében. Földes László, akinek a „kikészítését” már régen elhatározták, az utolsók között iratkozott fel. Ennek ellenére elsőnek adtak szót neki, a jelenlevő írók szerint provokatív szempontból. Ekkor felállt Csehi Gyula és kijelentette, hogy ez nem demokratikus eljárás és kéri a feliratkozási sorrend tiszteletben tartását. Ez már annak a jele, hogy a magyar írók közt egy-kettő kivételével kialakult az egységfront s képesek megvédeni egymást. Elsőnek – akárcsak Bukarestben – Szilágyi András szólalt fel. Ez a felszólalás rányomta a bélyegét az egész ülés lefolyására. Szilágyi általában a súlyos gazdasági helyzetről beszélt igen vehemens hangon. Ami pedig a magyar sajtót és irodalmat illeti, kijelentette, hogy a romániai magyarság érdeklődéssel és szeretettel olvassa az odaáti irodalmat, figyeli a magyarországi eseményeket, mivel azokat saját gondjaihoz közelállónak tartja. Szilágyi megemlítette, hogy ami a magyar nép magatartását illeti, amely bizonyos vezetők leváltására vezetett, az szintén közelről érdekel bennünket. Ezután sorrendben felszólaltak Asztalos István, aki igen hevesen bírálta a jelenlegi falupolitikát, Nagy István, aki a munkásosztály nyomoráról, tanügyi kérdésekről beszélt, Csehi Gyula, aki a Bolyai Egyetem helyzetéről s egyéb sérelmekről beszélt. Ezen az ülésen általában részleteiben kerültek megtárgyalásra a romániai magyarság sérelmei. Szabédi László például kijelentette, hogy tekintettel arra, miszerint Miron Constantinescu már a múltban egyes kijelentéseit eltorzította, felszólalását írásban adja be. A végkövetkeztetéseket Miron Constantinescu vonta le. Felszólalásából látszott, hogy a Földes-ügyet egyelőre elejtették, ellenben Csehi ellen fokozták a tüzet. Szabédi írásban beadott felszólalását Miron Constantinescu aprólékosan elemezte. Adott pillanatban Szabédi dühösen felugrott s azt kiabálta, nem igaz, amit mond, én ilyet nem állítottam. Erre a terem Szabédi mellett zúgni kezdett s Miron Constantinescu kénytelen volt félretenni Szabédi felszólalását. Az ülés légköre ismételten azt mutatta, hogy ma már kialakult a teljes értelmiségi arcvonal s ennek erejére jellemző, hogy folyamatosan vissza tudják verni a meg-megújuló provokációkat. Ezek a provokációk a régi módszer szerint abban álltak, hogy egyes felszólalásokat hirtelen kérdések bevetésével akartak megzavarni. Egy ilyen alkalommal állott fel Csehi Gyula s a következőket mondotta: „Kérjük az elvtársakat, ne szakítsanak félbe bennünket, mert megzavarodunk s esetleg félni is kezdünk s így aztán az elvtársak nem fogják megtudni mindazt, amire kíváncsiak. ” Erre a félbeszakítások elmaradtak. Az ülés eredményeképpen a romániai magyarság a többi között a következőket érte el: a Művelődési Minisztériumban magyar miniszterhelyettest neveznek ki, a Tanügyi Minisztériumban magyar főigazgatóságot állítanak fel, a megszüntetett magyar nyelvű Agronómiai és Pedagógiai Főiskolát visszaállítják, a magyar középiskolákból helyhiány ürügye miatt elutasított diákok felvételét elintézik, a Bolyai-egyetem korszerű felszerelését elintézik, ugyanis a Bizottság véleménye az volt, hogy ennek az egyetemnek a felszerelése több területen egy közepes középiskola színvonalát sem éri el, elérték továbbá a Kolozsvári Magyar Színház kibővítését, a Korunk folyóirat megindítását stb. Meg kell jegyezni, hogy az említett intézkedések közül egyesekről már beszéltek előzőleg is, de éppen az a veszély állott fenn, hogy Pándi cikke és egyéb események miatt ezek teljesítésére nem került sor. Érdekes jelenség volt még az ülésen az, hogy Balogh Edgár visszautasította a Pándi-féle cikket azzal, hogy a magunk dolgait saját pártunk segítségével magunk fogjuk elintézni. Felszólalását még ketten támogatták. Az a vélemény, hogy Miron Constantinescu-féle bizottság ezt a körülményt fel fogja használni, hogy három magyar értelmiségi ilyen hangnemben beszélt a Pándi-cikkről. A magyar íróknak egymás között az a véleménye, hogy ez a felszólalás mindössze taktikai fogás volt abból a célból, hogy a Pándi-cikk vonalán provokáció ne érhesse a magyar írók kialakult frontját. Ez azért is valószínű, mert Balogh Edgár és az írók általában egyetértettek a cikkel. Keleti Ferenc, nagykövet/Memorandum a Bolyain. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A Korrupcióellenes Országos Igazgatóság (DNA) főügyésze több, jelenlegi és volt miniszter ellen kérte a bűnügyi nyomozás megindításához Traian Basescu államfő jóváhagyását. A DNA eljárást indítana Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, valamint Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen, korrupciógyanús cselekmények kivizsgálására. Tudor Chiuariu szerint a DNA kérése „ostoba bosszú” amiatt, hogy kérte Doru Tulus és Aristotel Mihai Popa ügyészek kizárását. Nagy Zsolt kijelentette, egy telek jogi helyzetét szabályozó, általa is aláírt kormányhatározatról van szó (az úgynevezett posta dosszié), ehhez mérten a DNA lépése törvénytelen visszaélés. A korrupcióellenes igazgatóság Adrian Nastase és Miron Mitrea ellen is kérte a nyomozás megindításának a jóváhagyását. /Eljárás miniszterek ellen? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Csaknem 700 millió forintos különtámogatást juttat a határon túli, nemzeti fontosságú intézményeknek és programoknak a magyar kormány. Ezt az összeget, a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapja az a mintegy negyven intézmény és program, amely bekerült a támogatási körbe. A támogatottakról a határon túli szervezetek állapodtak meg a kormánnyal. A legtöbb pénz, közel 400 millió forint Romániába kerül. Támogatják többek között – a májusban bejelentetett egymilliárd forinton túl – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, továbbá a támogatott intézmények és programok között van az Iskola Alapítvány – Tanári lakás, illetve szakkollégium létrehozása Erdélyben c. programja, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Teleki Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség és a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: az intézménynek szánt plusz kétszázmillió forint nem jelent számukra meglepetést. „Ezzel az összeggel már számoltunk az idei költségvetésünk kialakításakor. Az jelentette volna a meglepetést, ha az idén kétmilliárd forint fölötti összeggel gazdálkodhatunk, hiszen az idei elérhető 1,6 milliárdból éppen csak tengődni tudunk” – mondta a rektor, aki nem tud arról, hogy a Sapientia Egyetemet az esemény alkalmából meghívták volna Budapestre. A KMEI igazgatója, Veres Valér úgy tudja, az általa vezetett intézmény ötmillió forintot kap. „Nem nagy összeg, természetesen örülünk, hogy 17 év után beindult ez a folyamat” – mondta. /Cs. P. T. : Hétszázmillió a határon túlra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ A különtámogatásból forráshoz jut a pozsonyi Selye János Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola is, amelyek – hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez – egyébként is kapnak költségvetési juttatást. /Különtámogatás a határon túli intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A Kovászna Megyei Tanács bejelentette, hogy öt Székelyföld feliratú táblát állít fel a megye határain. Emlékezetes, augusztusban egy 18 négyzetméteres, Székelyföld feliratú reklámtáblát helyeztek el Kökös község közelében, melyet a megyei hatóságok eltávolították. /Öt Székelyföld-táblát helyeznének el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Markó Béla állítólag azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, mert többet akar foglalkozni egyre népszerűtlenebb pártjával, az RMDSZ-szel. Dénes László főszerkesztő szerint újabban már nemcsak zavaros beszédeket intéz elv- és útitársaihoz, hanem alaposan mellébeszél. Legutóbb a Szilágy megyei helyi önkormányzatok képviselőivel folytatott megbeszélésén kijelentette: „Az RMDSZ az egység és a szolidaritás üzenetét fogalmazza meg a továbbiakban is: a szövetség úgy látja, hogy nem jött el a magyar-magyar konfrontáció ideje, hiszen Romániában továbbra is román-magyar verseny van” – jelentette ki Markó. Miféle egységet és szolidaritást üzen az az RMDSZ, amelyik maga számolta fel az 1989-ben ténylegesen létező egységet és szolidaritást? A szövetségből kiszorult, kiszorított, kiutált, kiábrándult erdélyi százezrekről maga az RMDSZ mondott le, írta Dénes László. Végletesen kettészakadt az erdélyi magyar társadalom: RMDSZ-esekre és nem RMDSZ-esekre. Román-magyar versenyről beszélni álságos ott, ahol nem egyenlő felek rivalizálnak. Markóék valójában üzletelnek velük. Az RMDSZ lenyelte az erdélyi magyarságot, a párt meg ott úszkál-lubickol a román cet gyomrában. /Dénes László: Az RMDSZ-elnök zöldségeket is beszélhet? = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 19./

Lokodi Imre, a lap munkatársa egyetértően idézte György Péter esztétának az Élet és Irodalom augusztus 31-i számában megjelent Félelem a jelentől című írását. Alcíme: Múltterápiás gyakorlatok Magyarországon. Lokodi Imre szörnyülködve olvasta egy erdélyi vidéki napilapban: „a múlt megújult”. György Péter szerint a magyar jobboldal és baloldal egyaránt az áttekinthető múlt fantomját kínálja válaszként a kiismerhetetlen világ jelenére. György Péter így fogalmaz: „A jobboldal, különböző fokozatokban, de mégiscsak a nemzeti érzés és identitás giccsé változtatásával, illetve kiárusításával foglalkozik. Egyre nehezebben érthető, hogy az a reduktív, szűkös etnikai identitáson, a homogén kulturális terek rémálmán kívül mit jelent. Wass Albert szívszorítóan szomorú kultuszától kezdve Klebelsberg Kunón és Hóman Bálinton át Teleki Pál rehabilitációjáig újra és újra annak az álombeli, soha nem volt Magyarországnak a képe merül fel, amelyben szó sem esik a valóságos társadalomról. ”A szerző szerint el kellene érkezni végre a jelenbe. /Lokodi Imre: A múlt pongyolája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./; György Péter ebben a cikkében az István, a király című darabot fércműnek nevezte. Megállapította továbbá: „A határon kívüli magyar kultúrák társadalmainak valósága ugyanis használhatatlan a trianoni trauma áruvá tételével foglalkozó politika számára. Nem sok felelőtlenebb dolog van ennél. Elmenni Erdélybe, elénekelni az István, a királyt, vagy épp lenyomni egy LGT-koncertet, felülni a repülőre, hazajönni, és bármit is gondolni. ”

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 16-án a Fráta melletti Berkenyesen a maroknyi református közösség felavatta templomát. A település templomát már az 1332-es évben említették iratok, Ezt később lebontották, a szomszédos Frátára jártak a hívek istentiszteletre. Az egyházközség imaháza végül 1939–1946 között épült fel, amelyet az akkori püspök, Vásárhelyi János avatott fel. Azóta kiderült, az épület olyan rossz állapotban van, hogy megjavítani g nem lehet. Akkor határozták el, hogy új templomot építenek Mindenki (mind a negyvenhárom lélek) támogatta a kezdeményezést. A hollandiai testvérgyülekezettől segítség érkezett az építéshez. Az avatáskor az ünnepi hálaadó istentiszteleten dr. Pap Géza püspök hirdetett igét. /Somogyi Botond: Maroknyian egy templomért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

„Harang a szélben” lett volna Sütő András főművének a címe, de már maradt rá ideje. Szeptember 30-án lesz egy éve, hogy meghalt. Össze kell tartani, hogy megmaradjunk, hirdette. „Mi dolgunk e világon? Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. ” Az idő markában – írta. /Nagy Katalin: Harang a szélben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Rettenetes évnek nevezte Bayer Zsolt újságíró a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazugság-beszéde óta eltelt egy évet azon a tüntetésen, melyet szeptember 15-én tartottak a Budai Vár Szent György terén. Bayer beszédében kijelentette: – Eladták hazánkat, tönkretették az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, nyolc százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság. Cserébe nyolc százalékkal kevesebb lett a nyugdíja azoknak, akik idén mennek nyugdíjba. Nincs külpolitikánk, s mindenkinek azt mondunk, amit hallani szeretne. A miniszterelnök személyes utasítására brutálisan megverték és megalázták a fél országot. Ismét feltették a régi lemezt és kérlelhetetlen antifasiszta harcot vívnak a nem létező fasizmussal. A zsúfolásig megtelt Szent György téren felszólalt többek között Murányi László újságíró, a tüntetés műsorvezetője, továbbá Baranyi Károly pedagógus, Bokor Imre, a hadtudományok professzora, Morvai Krisztina jogász, Melocco Miklós szobrászművész, Eperjes Károly színművész, Papp Lajos és Csókay András professzorok. /Frigyesy Ágnes: „Legyünk tüske a gazemberek körme alatt” Gyurcsány-ellenes tüntetés a Várban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A budapesti Magyar Narancs című hetilap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke új nemzetstratégiai koncepcióját minősítette. A lap szerint a kezdeményezés mögött az elnök asszony politikai ambíciója van. A Magyar Narancs úgy tudja, hogy a „határon túli magyar problematikum az elmúlt években kiszorult a magyar politikából, nem kis részben a Gyurcsány-kormány tudatos erőfeszítései miatt. ” Gyurcsány miniszterelnök felszámolta a Máértet, Szili javasol többpártilag valami hasonlót helyette, „hátha jó pontokat szerez Gyurcsány külső vagy belső ellenzékénél”. A hetilap szerint: e szavaknak – nemzetpolitika, nemzetstratégia, meg a többi: területi autonómia, ilyen autonómia, olyan autonómia, kettős állampolgárság – idestova húsz éve nem sikerül értelmet találni. A Magyar Narancs szerint minden rendben van: az „elmúlt tizenhét évben a hat. túli m. -ok Romániában és Szlovákiában önkormányzati és parlamenti képviselők, miniszterek, miniszterelnök-helyettesek, polgármesterek sokasága révén érvényesíthették speciális érdekeiket; könyvekben, újságokban, honlapokon, egyetemeken, iskolákban, templomokban, civil szervezetekben találhatták meg nemzeti önazonosságukat”. Továbbá: az identitásnak, amit meg akarunk őrizni, néhány múzeumi tárgyon kívül semmi egyéb tartalma nem lesz, mint hogy meg akarjuk az identitást őrizni. /Harangozó Katalin: Méltó módon. = Magyar Narancs (Budapest), szept. 20./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Ünnepélyes keretek között ismerték el szeptember 19-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelmét. Az Árpád fejedelem díjat Fodor Imre, az SZNT elnöke vette át Gubcsi Lajostól, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnökétől, aki beszélt az Árpád fejedelem díjról, annak hátteréről és jelentőségéről. Mint mondta, ,,egy büszke nép nem tűri, hogy elvegyék a történelmét”, utalt az eddigi kitüntetettekre, akik ,,a magyar nemzet gerincei”. Művészek mellett idén Orbán Viktornak is átadták. Ötven elismerésből tizenhármat Erdélybe hoztak. Miután Fodor Imre, az SZNT elnöke átvette az Árpád fejedelem-díjat, kijelentette: az SZNT felvállalta, hogy megoldódjon az erdélyi kérdés, az autonómia. Ha ez nem sikerül, a szászok sorsára jutunk – figyelmeztetett. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke végül megjegyezte, megelőlegezett ez a díj, mert az SZNT akkor fogja megérdemelni, amikor Gubcsi Lajos ,,székely autonóm földre fog lépni, de hisszük, ez be is fog következni”. /Mózes László: Árpád fejedelem díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere egy megyei román nyelvű napilapban, a Cronica Satmareanában szeptember 19-én megjelent írás ügyében. Az elöljáró szerint ugyanis az álnéven közölt cikk célja a nacionalista uszítás, valamint a feszültségkeltés az ortodox és a katolikus egyház között. Ilyés eljuttatott egy válaszcikket a napilap szerkesztőségébe, hogy közöljék azt a válaszadás jogán. A szerző Restitutio in integrum – Pro catolica, vax ortodoxa című írásában azt állította, hogy a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása során Ilyés Gyula polgármester előnyben részesítette a katolikus egyházat az ortodox egyházzal, illetve magánszemélyekkel szemben, „pofátlanul” semmibe véve a város többségi lakosságának érdekeit. A cikk írója elsősorban azt nehezményezi, hogy az ortodox egyház nem azt a területet kapta meg templomépítés céljára, amelyet eredetileg kért. Tavaly ugyanis, miután a Szent Mihályról és Gábriel Arkangyalról elnevezett kegyhelyet át kellett adniuk a görög katolikus egyháznak, az ortodox vallási vezetők Szatmárnémeti régi központjában, a parkban akartak templomot építeni maguknak. Ezt azonban a helyi tanács nem hagyta jóvá. A cikk szerzője szerint a polgármester azért ellenezte a kezdeményezést, mert az ortodox templom eltakarta volna a római katolikus székesegyházat. A cikkíró szerint a katolikus egyház vagyonszerzésre kívánja használni visszakapott ingatlanjait egyházi, esetleg karitatív tevékenység helyett. Ilyés Gyula válaszában kifejtette: természetes dolog, hogy az az egyház, amelytől többet vettek el, többet is kap vissza. Az építendő ortodox katedrálisra vonatkozóan közölte, ennek ügyében a városi tanács dönt. /Babos Krisztina: Egyházi feszültségkeltés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 19-én négy, a régi magyar nevét is jelző utcanévtáblát helyezett el az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete olyan épületek falain, amelyek tulajdonosai előzőleg beleegyezésüket adták ehhez. Az akciót az önkormányzat nyilvánosan ellenezte, kiküldték az illetékes hatóság alkalmazottait, hogy távolítsák el a táblákat. Az ellenakcióról értesülve néhány EMI-s a helyszínre sietett, hogy megakadályozza a táblák elszállítását. A fiatalok elállták az autó útját, az egyik munkás úgy megütötte Csomortány Istvánt, az EMI egyik tagját, hogy felhasadt a szája. Az eset kapcsán felkeresik az ügyvédet, és eljárást indítanak a tettes ellen. Nagy József Barna /EMI/ elmondta, megunták, hogy az önkormányzat nem tartja be az ígéretét, ami szerint még tavaly szeptember végéig ki kellett volna cserélniük a román nyelvű táblákat kétnyelvűekre. Ezért magánakcióba kezdtek. /Nagyvárad. Tettlegességbe fulladt az EMI akciója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

A Kolozs Megyei Tanács szeptember 19-én tartott ülésén Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök a szakbizottsági jóváhagyás tudatában javasolta, hogy szavazzák meg a kolozsvári a művelődési és hagyományőrző értékeket ápoló Művelődés folyóirat támogatását. Hivatkozott a román Tribuna folyóiratra, melyet a megyei tanács támogat. A Művelődés támogatására a Tribunának juttatott összeg egyharmada szükséges. Voltak, akik vitatták a magyar folyóirat támogatását, végül azonban mégis megszavazták. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője elmondta, először a városi tanácshoz fordultak támogatásért, ott azonban elutasították őket. Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője közölte, évek óta nem kaptak normatív támogatást a minisztériumtól, mégis elszámolási kötelezettségük van. Ezen akarnak változtatni, hogy a jövőben a Korunk Baráti Társaság adja ki a lapot. Állami támogatás hiányában pályázatokból tudták biztosítani a Korunk megjelenését, a Communitas, a városi művelődési alap, a Szülőföld Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap ismétlődő pályázatai mellett adományokból, szponzorokból és eladásból is van némi bevételük. Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője közölte, nem tudtak önkormányzati támogatáshoz jutni, holott weboldalt szerkesztenek és tartanak fenn. Szerinte nincs magyar lobbi Bukarestben, ezért kevés a támogatás. A Hét idén a Kulturális Minisztériumtól jelentős összegű projekttámogatáshoz jutott. Ezenkívül uniós pénzeket szeretnének szerezni. A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, Szilágyi István nem kívánt nyilatkozni erről a kérdésről. A Helikon úgy él, ahogy tud – fogalmazott. A Kolozsvári Városi Tanács művelődésért és oktatásért felelős bizottságának tagja, Molnos Lajos tanácsos elmondta: a magyar kulturális szervezetek és kiadványok is részesülnek minden évben elkülönített keretösszegekből. /Megyei tanácsi hatáskörbe került a Művelődés folyóirat. A magyarellenes hangulatkeltés sem akadályozta a kedvező döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 18-án Gubcsi Lajos az erdélyi táncház-mozgalomnak szánt Árpád fejedelem díjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökének, Deák Gyulának adta át, a Háromszék Táncegyüttes bemutatója alkalmából, kiemelve az együttes hozzájárulását az erdélyi néptánc- és népzenehagyományok megőrzéséhez és továbbadásához. /Farkas Réka: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Derzsi Ferenc tanító /sz. 1927. júl. 6./ felmenői apai és anyai ágon is mind tanítók. Nagyapjának, a Kányádból származó Derzsi Albert református kántortanítónak 13 gyermeke volt, hattól nem maradt utód, a másik hét gyermekétől húsz unokája született. Harmincöt a dédunokák, negyvenkilenc vagy annál is több az ükunokák száma. Derzsi Ferenc 2000-ben Gyökerek címmel elkészítette „Id. Derzsi Albert családi értesítőjét”, amely a családtörténet része. Hét év múlva megjelent könyv alakban: Gyökerek – a kányádi Derzsiek családfája. Derzsi Ferenc vallja: Mi, a gyermekek: apáink, nagyapáink, elődeink válláról szemléljük a világot. Nem becsülhetjük igazán önmagunkat, nem értékelhetjük kellőképpen a mát, ha megtagadjuk a múltunkat. Vigyáznunk kell s ápolnunk elődeink hagyatékát. Derzsi Juhász Gyulát idézte: „Nem múlnak ők el, akik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek, / Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. ” Derzsi könyvében megtalálható Kányád és a hozzá tartozó települések története, Székelyderzs, Nyírderzs, Tiszaderzs ismertetése. /Bölöni Domokos: Levél és könyv a Tölgyfa utcából. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Újra kiadták Bíró Sándor Kisebbségben és többségben /Pro Print, Csíkszereda/ című könyvét a Magyar Kisebbség Könyvtára sorozatban. Alcíme: Románok és magyarok 1967-1940. „A magyar szakirodalom nagyon sokáig feltűnően elhanyagolta a kiegyezési korszak nemzetiségi kérdéseinek tárgyalását. Ennek az volt az oka, hogy maguk a magyar szakkörök is az ellenséges propagandaművek egyoldalú felfogásának hatása alatt álltak, és a túl kényesnek tartott kérdésekhez általában óvakodtak hozzányúlni. Később, különösen az első összeomlás után, hozzáfogtak az ún. „magyar” elnyomás mentegetéséhez. A mentőkörülmények felsorolása természetesen csak polemikus formában történhet, ami végeláthatatlan és mindinkább elmérgesedő vitákra adhat alkalmat. A kérdés igazi megoldása nem a „magyar elnyomás” mentegetése, hanem megmagyarázása a délkelet-európai (sőt európai) nacionalizmus keretei között. Bíró Sándor tanulmánya lényegében a mentegető irányzathoz tartozik, de ennek eddig legértékesebb hajtását képezi. Módszerének legfontosabb vonása az, hogy a magyarországi románság helyzetét annak saját megnyilatkozásai alapján mutatja be. Forrása elsősorban a legújabb kori történetkutatás kimeríthetetlen kincsesbányája: a hírlapirodalom, ami mellett esetenként felhasználja a tudományos és adatközlő publikációk vonatkozó részeit is. ”(I. Tóth Zoltán) /Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 20./

Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten kijelentette: ha a magyar fél kéri, a magyar autonómiatörekvésekről is lehet tárgyalni a közös kormányülésen. Cioroianu olyan téma iránti nyitottságáról tett tanúbizonyságot, amelyet tudomása szerint a magyar kormány nem fog felvetni. Gyurcsány Ferenc augusztus végén kifejtette: rosszul tenné a magyar kabinet, ha támogatná az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket; az SZDSZ pedig az egyéni jogok oldaláról határolódott el az autonómiától. /Gazda Árpád: Kicentizett diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át az Új Kézfogás Közalapítványtól a határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú feladatokat – közölte a befektetési társaság. A nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. az Új Kézfogás Közalapítványnál született döntésekhez kapcsolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyilvántartását, elszámoltatását) 2007. május–júniustól, kifizetését pedig július–augusztus hónaptól teljesíti. A korábban megszületett támogatási döntésekre vonatkozó szerződéseket augusztus végén megkötötték, a vonatkozó pénzügyi teljesítések folyamatosan megtörténnek. A Corvinus Zrt. honlapján – www.corvinus.hu – tájékoztatás olvasható a jelenlegi helyzetről és a 2007. évre vonatkozó pályázati kiírások – a társaságban a magyar Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonszerzését és a közhasznú tevékenység cégbírósági bejegyzését követően – október hónapban várhatók. /A Corvinus veszi át az Új Kézfogás feladatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Antall József szerepe történelmi jelentőségű volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 20-án Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének politikai művét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle főszerkesztője, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott előadást a „nemzet miniszterelnökének” máig meghatározó politikai munkásságáról. Markó Béla kifejtette: „Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtől eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elő a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. ”Antall József kormánya hozta létre a határon túli magyarság támogatását szolgáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Duna Televíziót is. /Antall Józsefre emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

A nagyváradi Várad kulturális folyóirat hamarosan megjelenő szeptemberi száma válogatást nyújt az idei magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen született dolgozatokból. Szép számban jelentek meg a versenyen jó íráskészségű fiatalok. Hova tűnnek el érettségi után ezek a tehetséges diákok? Nem a magyar nyelv és irodalom tantárgyból jelesre vizsgázók, olimpiászokon jól szereplők közül kerül ki a hazai magyar nyelvű sajtó utánpótlása – sajnos, írta Kinde Annamária. Ezek a jó képességű fiatalok más, pénzesebb, nagyobb társadalmi elismertséget biztosító szakmát hamarabb választanak majd, mint az újságírást. /Kinde Annamária: Kiket is vonz ma a pálya? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./