Románia tervbe vette, hogy díjmentesen és sürgősségi eljárással nyújt vízumot jövőtől a moldovai állampolgároknak, azt követően, hogy Románia EU- tagállam lesz, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök Moldova Köztársaság kormányfőjével, Vasile Tarlevvel tárgyalt és a megbeszélés egyik témája a két ország határánál alkalmazott politika volt Románia EU-csatlakozása után. Tariceanu elmondta, hogy diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező személyeknek már nem lesz szükségük vízumra. „Figyelembe véve a Moldova Köztársasággal létező különleges kapcsolatokat, Románia speciális és előnyös rendszert fog nyújtani ezen ország állampolgárai esetében a vízum megszerzésére” – hangsúlyozta a miniszterelnök. /Díjmentes vízum moldovaiaknak sürgősségi eljárással. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Második hete tart japán sztrájkot a Krónika napilap szerkesztőinek szakszervezete. A békítő tárgyaláson Lukács János szakszervezeti elnök kijelentette: „akkor békülünk, ha beindulnak a tárgyalások a bérezésről”. Ha nem sikerül megegyezniük, 48 órán belül figyelmeztető sztrájkot tartanak; kétórás sztrájkot tartanak, eredménytelenség esetén rá 5 napra általános sztrájkba lépnek, tehát nem jelenik meg Krónika. Deák Attila vezérigazgató szerint a lap megújulás, átalakítás előtt áll. /G. E.: Krónikás japán sztrájk – békítésre várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Kolozsváron a Passamezzo Historikus Együttes a 15–18. századi európai tánc és zene népszerűsítését tűzte ki célul. Maguk mögött tudnak már több tucat fellépést. Fülöp Csilla, az együttes vezetője elmondta, hogy az együttes ezelőtt két évvel alakult. Születésnapjukat augusztus 15-én ünnepelték. Egyelőre Kovács Gábor reneszánsz és barokk táncokat bemutató könyveiből merítenek. Az együttes mintegy tíz állandó tagot számlál, de gyakran táncolnak náluk meghívott művészek is. /Sándor Boglárka Ágnes: Középkori életérzés a Passamezzóval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A Horthy – a kormányzó című alkotást nemrég mutatták be a budapesti Uránia filmszínházban. Két „koronatanú” – özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona és ifj. Horthy István – is megszólal Koltay Gábor legújabb filmjében. A rendező többórás beszélgetést folytatott Horthy Miklós családtagjaival, az anyagnak természetesen csak töredéke kerülhetett a filmbe. Koltay korszerű, valóságos Horthy-képet szeretett volna felmutatni. /Frigyesy Ágnes: Film a Horthy-kor tanúival. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A kormánykoalíciót alkotó pártok megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetéről. Az RMDSZ és a Konzervatív Párt támogató szavazatukért cserében a nyugdíjak minimálbérhez igazítását kérte. Módosítaná a nyugdíjátszámításra vonatkozó kormányrendeletet az RMDSZ. Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor már benyújtották a törvénykezdeményezést. A 6,4 százalékos gazdasági fejlődéssel, 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal és 4,5 százalékos inflációval számoló jövő évi büdzsé nyertese egyébként az oktatás és az egészségügy, ugyanis utóbbi esetében a költségvetési támogatás 1990 óta először haladja meg a hazai össztermék 4 százalékát, az oktatás pedig 5,2 százaléknak örülhet. /Egyezség született a jövő évi költségvetés kapcsán. A nyugdíjak kiigazítását kérte az RMDSZ és a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nemcsak a parlamentben, hanem az október 23-i ünnepségeken is bojkottálja az ellenzék. Orbán Viktor kijelentette, hogy a Fidesz nem fog együtt ünnepelni október 23-án Gyurcsány Ferenccel. A tervezett program szerint Sólyom László köztársasági elnök az Operaházban mond majd beszédet, az 56-os emlékművet Kosáry Domokos történész avatja, Gyurcsány Ferenc pedig a parlamentben fog beszélni. Kossuth téri beszédében a KDNP elnöke, Semjén Zsolt bejelentette, hogy bojkottálni fogják a magyar közszolgálati adó Napkelte című műsorát. Ezt azzal indokolta, hogy a lakájmédia elleplezi a hazugságot, ehhez nem akarnak asszisztálni. Az MTV erre közleményt adott ki, melyben reményüket fejezik ki, hogy minden parlamenti párt politikusa elfogadja a legnézettebb reggeli műsor meghívását. A Kossuth téri tüntetők közben nyílt levelet fogalmaznak az egykori demokratikus ellenzék vezetőinek: Kis Jánosnak, Tamás Gáspár Miklósnak és Kőszeg Ferencnek, arra kérve a címzetteket, hogy „a sajtó nyilvánosságán keresztül ítéljék el a nyílt kommunista restauráció fenyegetését, valamint a rendőri, bírói túlkapásokat és az értelmetlen erőszakot”, s hogy „hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával tegyenek meg mindent erkölcsi forradalmunk fiatal tagjainak kiszabadítása érdekében”. /Guther M. Ilona: Bojkottálja október 23-át a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Késő délután, este forradalmi hangulatot idéz a budapesti Kossuth tér. Azután jön az éjszaka, pár tucat ember maradt. Nincs forradalom, nincs lázadás, egyszerű politikai tüntetések zajlanak csupán. Miféle demokrácia az, ahol magas rangú állami vezetők hazudnak, ahol a kormány által kibocsátott adatok valótlansága a Rákosi-korszak legsötétebb éveit tükrözi, ahol csorbul a sajtószabadság s ahol semmibe vesznek egy, a közelmúlt Európájának történelmében szinte példátlan tüntetéssorozatot? – kérdezte Szondy Zoltán. Tavasszal a magyar baloldal megnyerte a parlamenti választásokat. Utólag kiderült, hogy ezt a győzelmet hazugságokkal érték el. A magyar demokrácia gyengeségének legfőbb jele pedig az, hogy ezért csak az úgynevezett „jobboldali” emberek háborodtak fel. Gyurcsány kivár, a szocialisták kivárnak. Várják a telet. A hideg hazakergetheti a tüntetőket. /Szondy Zoltán: Budapesten várják a telet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

Az elmúlt napok során több, diverziót keltő levél, szórólap jelent meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek célja konfliktust kelteni a magyar szervezetek között. A Székely Nemzeti Tanácsot és ennek vezetőjét támadó szórólapot helyeztek el postaládákban, autók szélvédőjén, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, Tóth Birtan Csaba nevében, de aláírása nélkül. A szórólap szerint azok, akik „nemzetárulónak bélyegeznek minket, elégedjenek meg a meghívotti státussal. Csapó József folytassa csak tovább az ujgurokkal való találkozók szervezését és ne tulajdonítson túl nagy fontosságot a saját személyének. Ne sajátítsanak ki a Székely Nemzeti Tanács műkedvelő politikusai minden történelmi megemlékezést”. Tóth Birtan Csaba határozottan cáfolta, hogy ő lenne ezen röplap szerzője. Kifejtette, az akciót olyan érdekcsoport művének tartja, akiket zavar az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács együttműködése. A hét során Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnökének nevében küldtek levelet a magyar sajtónak. A szóban forgó írásban Gazda vehemensen támadta Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az alsó-háromszéki RMDSZ elnökét, Albert Álmost. Gazda Zoltán kifejtette, felháborító, hogy valaki feltörte postaládája tűzfalát és magánlevelező címéről küldte ki a szóban forgó dokumentumot. A magyar nyelvű sajtó egy újabb levelet kapott, amelyet Nagy Pál, a székelyudvarhelyi MPSZ elnöke ír alá, és amelyben az utóbbi Tulit Attilát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét, az MPSZ volt alelnökét támadta. Ezt a levelet biztosan nem Nagy Pál fogalmazta meg és küldte el a sajtónak, hanem egy „egy újabb diverziót keltő dokumentumról van szó”. /Magyar vezetőket célzó diverzió Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke feljelentést tett a rendőrségen azoknak a szórólapoknak és leveleknek az ügyében, amelyeknek szerinte az a céljuk, hogy konfliktust keltsenek a székelyföldi magyar szervezetek között. /Cs. P. T.: Levelek, szórólapok – ki kelt diverziót? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Tiszta múltúnak találta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). Markót augusztusban hozta gyanúba a román média, azt sejtetve, hogy jelentéseket írt a titkosszolgálatnak. Markó kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy őt megfigyelte és zaklatta az 1989 előtti romániai politikai rendőrség, ezért – mint mondta – az áldozatokat nem szabad összemosni a hóhérokkal. Augusztusban több romániai magyar politikussal kapcsolatban is felmerült ez a gyanú, de azóta Frunda György és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ártatlanságát is megállapította az átvilágító testület. /Markó nem működött együtt a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Nagyváradon hoz létre olyan, az országban egyedülálló egészségügyi centrumot a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány, amelyben szaruhártya-átültetést és a cukorbetegek látásromlásának a kezelését végzik el hazai és vendégorvosok. Az alapítvány elnöke, Kalmár László erről tárgyalt Romániában az Egészségügyi Minisztériummal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, hogy a román fél olyan stratégiát dolgozzon ki, melynek révén a páciensek teljes vagy részleges kezelési költségét a biztosító vállalja magára. A főleg határon túli páciensek kezelésének támogatására létrejött magyarországi alapítvány tizennégy év alatt több mint 67 500 beteg ellátását támogatta, ezek háromnegyede romániai volt. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítványt évek óta együttműködik romániai orvosokkal és egészségügyi intézményekkel, köztük a nagyváradi orvosi egyetemmel is. A partiumi központ létrehozását most az teszi lehetővé, hogy a római katolikus püspökség – Tempfli József megyés püspök hozzájárulásával – az egyik visszakapott kórházi épületet odaadja az alapítványnak. /M. L: Romániába jön a Segítő Jobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban negyvenórás továbbképzés kezdődött a tanintézet 30 pedagógusa számára a budapesti 2P Bt. két munkatársa közreműködésével. A tanárok elméleti megközelítéssel és interaktív foglalkozással igyekeznek megtanulni a személyiségfejlesztés és a drogprevenció legkorszerűbb módozatait. /(Kiss): Körbe ültek, hogy lássák egymást... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Kolozsváron a Farkas utcai református templom régészeti, fal-, művészettörténeti-, épületfizikai, épületbiológiai kutatása, tartószerkezeti szakvélemény, építészeti felmérése szükséges, a jövőbeli nagyméretű károsodások megelőzése érdekében – tájékoztatott Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök. A pályázaton való részvételt a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) kezdeményezte. A legutolsó restaurálást a hatvanas évek elején végezték Bágyuj Lajos vezetésével. /Nagy-Hintós Diana: Állagfelmérési munkálatok a Farkas utcai templomban. A tényleges restaurálásra csak két év múlva kerülne sor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Nyári színiiskolát tervez indítani az árkosi Szentkereszty-kastélyban – egy több évet felölelő program keretében – Victor Ioan Frunza bukaresti rendező, volt egyetemi előadótanár. Meg akarja tanítani a színészeket szabadnak érezni magukat, kreatívnak, spontánnak lenni. /Domokos Péter: Frunza színiiskolája Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Négy sapientiás egyetemista diákot bántalmaztak szeptember 11-én éjszaka Csíkszeredában egy Petőfi utcai szórakozóhelyen. – A bűnöm csak annyi volt, hogy a nagy tolongásban véletlenül hozzáértem egy helyi fiatalemberhez – mesélte Opra János. Többen is verni kezdték. Barátja, aki védeni akarta társát, ugyancsak megkapta a magáét. A harmadik áldozat hibája csak annyi volt, hogy érdeklődni mert az ütlegelő banda egyik tagjától, hogy miért verik kollégáját. A negyedik egyetemistát, Mészáros Zoltánt az egyetem épülete előtt állítólag azért verték meg, mert ismerte az egyik szembeszegülő egyetemistát. Felháborító, hogy egyre gyakoribbak az egyetemistákat érő bántalmazások. A megvert diákok a rendőrségen azért nem tettek feljelentést, mert nem akarják végigjárni a bonyolult rendőrségi ügymenetet. /Kozán István: Csíkszereda egyetemi város. Sapientiásokat vertek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Visky András monodrámája az 1956-os forradalom utáni romániai retorzió időszakát dolgozta fel egy család történetén keresztül. Az apát hosszú börtönévekre ítélik a forradalomban való részvétele miatt, a románul nem beszélő osztrák származású anyát hét gyermekével együtt kitelepítik a román gulágra. A darab a túlélés, az elvehetetlen belső szabadság drámája, egy osztrák-magyar család kényszerű vándorlásait követve nyomon. Az ősbemutató a budapesti Thália Színház Új Stúdiójában volt 2002. október 17-én, Tompa Gábor rendezésében, Szilágyi Enikő alakításában. Az előadást három évadon át tartotta műsoron a Thália. A darab jelenleg Amerikában a SummerNITE Company előadásában (rendezte: Christopher Markle, előadja: Melissa Howkins-Kapp), és Romániában a Kolozsvári Nemzeti Színházban van műsoron (rendezte Mihai Maniutiu, előadja: Vava Stefanescu. A Marosvásárhelyen október 18-án látható előadás a New York-i székhelyű Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) /Theater Communications Group/ támogatásável jöhet létre, és egy kelet-európai turné harmadik állomása, a budapesti Stúdió K és a kolozsvári Állami Magyar Színház után. /Amerikai Júlia marosvásárhelyi Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Megyesi József nyugalmazott baptista lelkipásztort legendaként emlegették Aradon, a közelmúltban megtartott világtalálkozó alkalmával, 80. évén túl is együtt él a gyülekezeteivel. Aradon kezdte el a szolgálatot 1952-ben. 1967-ben a nagyváradi dr. Barnabás lelkész halála után egy évvel elvállalta az ottani magyar gyülekezet lelki gondozását. Aradon 120 tagú gyülekezetet hagyott, új szolgálati helyén több mint 450 hívő várt rá. Az erőltetett iparosítással párhuzamosan elindult a hívek faluról történő bevándorlása, így 1985-re, amikor a gyülekezet 100 éves jubileumát ünnepelték, a nagyváradi gyülekezet 1000 fősre bővült. 1992 januárjában innen vonul nyugdíjba, de manapság is ott lakik velük. Önéletrajzom az Ige tükrében címmel megírta élete történetét. /Balta János: Örökszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

A Felvilágosodás, Erdély címmel megrendezett tudományos tanácskozás kísérőrendezvényeként nyílt kiállítás Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtárban. A Bécsben, Kassán, Pozsonyban stb. megjelent könyvek mellett sok erdélyi: szebeni, kolozsvári kiadvány is látható. Többek között Gyarmathi Sámuel Okoskodva tanító magyar nyelvmester címmel Kolozsvárott 1794-ben megjelent műve, Bolyai Farkas Öt szomorújáték /1818/ című drámagyűjteménye, Aranka György 1785-ös II. Richárd fordítása, továbbá Gáti István és Vedres István Magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyozó hazafiui elmélkedések, Bétsben 1790 és Kőszegi Rájnis József munkája: A magyar Helikonra vezérlő kalaúz. Az az: a magyar vers-szerzésnek példái és régulái, 1781. /-f-: A felvilágosodás kori Erdély könyvek, kéziratok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes nonfiguratív, színekben gazdag festményeinek tárlata. /kb: A föld rácsai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Meglepőnek és igazságtalannak tartotta Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter, hogy a Románia uniós csatlakozása előtti utolsó hónapokban aránytalanul megugrott a román állampolgárságot igénylő moldovai állampolgárok száma. Az elmúlt 15 évben mintegy 130 ezer moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot, az elmúlt három hónapban pedig a chisinaui román konzulátuson mintegy 400 ezer kérést iktattak. Az igénylések számát azért tartotta igazságtalanul eltúlzottnak a miniszter, mert a 2004-es moldovai népszámláláson csupán 70 ezren vallották magukat román nemzetiségűnek, a többség úgy tekintette, hogy a romántól eltérő moldován etnikumhoz tartozik. Bukarestben rendezvényt tartottak a román közösségek képviselői. Mihai Gheorghiu, a határon túli románok főosztályát vezető államtitkár abban látta a rendezvény fontosságát, hogy első alkalommal találkozhattak egymással és a román hatóságok képviselőivel az őshonos, illetve a kivándorolt határon túli román közösségek képviselői. /Gazda Árpád: Három hónap alatt 400 ezer útlevéligény Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) nemrég kizárt Theodor Stolojan. Ő Valeriu Stoica volt NLP-elnökkel, illetve párttagságuktól szintén megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu és Radu F. Alexandru képviselőkkel együtt bemutatta a szabadelvű politikai erő fellendítését célul kitűző NLP-n kívüli liberális platformot. /B. T.: NLP-n kívül liberális platform alakult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Hét székelyföldi könyvtár vett át könyveket október 14-én Székelyudvarhelyen, az Illyés Közalapítvány 2004-ben indított könyvtártámogató programjának keretében. Idén huszonnégy erdélyi könyvtár választhatott száznegyven magyarországi kiadó címlistájáról – ugyanis ezúttal a könyvtárak maguk dönthettek a rendelésről. „Az alapítvány nem cenzúrázta az igényeket, mindössze a keretösszeget határozta meg könyvtáranként 750 ezer forintban” – mondta el Szabó Csaba, az alapítvány munkatársa. Mindenki megkapta a támogatást – a partiumi és belső-erdélyi könyvtárak maguk oldották meg a hazaszállítást, még júniusban. „Magyarország ott van, ahol magyar könyvek vannak, ahol magyar kultúra van” – mondta az átadáson Pomogáts Béla, az Illyés Alapítvány elnöke, aki – helyreigazítva az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének, Kiss Jenőnek a köszönő szavait – kijelentette: „ez nem adomány, hanem adó, amivel a magyar állam tartozik a határon túli nemzetrésznek.” A szállítmányban szép számban akadtak olyan könyvek is, amelyeket – a támogatáson felül – a kiadók ajándékba küldtek az erdélyi könyvtáraknak. /Kovács Csaba: Székelyföldre is megérkeztek a könyvek az Illyés Közalapítványtól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

A korábbi évek családias, filmklubos hangulatú Filmtett-szülesnapjai után „fesztiválosabb” rendezvénnyel ünnepelte meg a hét végén alapításának hatodik évfordulóját Kolozsváron az erdélyi folyóirat.  Zágoni Balázs, a Filmtett főszerkesztője, a fesztivál főszervezője jövőre szeretné behozni a magyar filmekre a román közönséget is, megoldani a feliratozást. /Rostás-Péter Emese: A kolozsvári Győzelem moziban ünnepelte hatodik születésnapját a Filmtett folyóirat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Zimándújfaluban a Borostyán Egyesület megszületése óta újjászületett a helybeli magyar közművelődési élet. Ezt bizonyítja legújabb rendezvényük, a szüreti bál is, amelynek a bevezetőjeként közel 50 magyar népviseletbe öltözött óvodás, iskolás és felnőtt, zenekíséretben vonult végig a község utcáin, énekelve, táncolva hívogatták a közönséget. Este a kultúrotthonban sorra került szüreti mulatságot is a fiatalok körtáncai vezették be. /Balta J.: Kicsik és felnőttek körtánca Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Negyedik alkalommal szervezte meg az Eruptio Régióközi Akcióművészeti Találkozóját nemzetközi részvétellel az Ütő Gusztáv nevéhez kötődő Etna Alapítvány Sepsiszentgyörgyön. – A művészek kreatív feszültségeiket bocsátják közszemlére – nyilatkozta Ütő. /Vulkán kreatív feszültségből. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

A hét végén tartották Agyagfalván a falunapokat. Október 14-én megünnepelték a Berzenczey László Általános Iskola fennállásának 350. évfordulóját. Az ünnepi műsor után Asztalos Ferenc parlamenti képviselő leplezte le Miholcsa József szobrászművésznek az iskola falán elhelyezett domborművét, amely Berzenczey Lászlót, az intézmény névadóját ábrázolja. Bemutatták Kristó Tibor és Köllő Ferenc Fúvósébresztő című kötetét, melyet a Hargita Megyei Kulturális Központ adott ki. /Fekete B. Zoltán: Falunapok iskolaünneppel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./

Várhatóan november 16-án tartják a román és a magyar kormány második együttes ülését Budapesten. A román fél létrehozta a második közös kormányülést előkészítő öttagú bizottságot, amely összesíti a két kabinet 2005. októberben, Bukarestben tartott első találkozóján kötött kormányközi megállapodások eddigi eredményeit, és összeállítja a második ülés napirendtervezetét. A tavalyi ülésen tizenöt együttműködési megállapodást írtak alá a miniszterek. Az azóta eltelt egy évben gyakorlatilag minden román–magyar tárcaközi megbeszélésen szerepelt a tavaly elfogadott tervek megvalósításának témája. A tavalyi kormányülés egyik fontos hozadéka, hogy Csíkszeredában megkezdhette működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus, várhatóan november elején megnyitja kapuit egy hasonló román diplomáciai képviselet Gyulán. A román fél ígéretet tett, hogy prioritásként kezeli a kisebbségek helyzetével kapcsolatos jogszabályokat, ennek ellenére a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet a szenátusi elutasítás után elakadt a képviselőház jogi bizottságában. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jelezte, javasolni fogja, hogy a két ország autópályáinak összekapcsolásáról szóló egyezmény aláírását. Egyezmény született a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működéséről is. A magyar kulturális intézet sepsiszentgyörgyi fiókja még mindig nem nyílt meg. /Fall Sándor: Tizenöt egyezmény vár kiértékelésre a két kabinet budapesti találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./