Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Tompa László középajtai református lelkészre emlékeztek augusztus 6-án az ötvenévesek és ötvenkét évesek. Tompa, aki ma 85 éves lenne, keresztelte és konfirmálta a kortárstalálkozóra összegyűlteket, és 60 éve, 1946 újévének napján érkezett Középajtára. Berszán István református lelkész elmondta: 1974-ben Középajtán a gyülekezet lélekszáma 1560 volt, jelenleg 680-an vannak, a gyülekezetnek több mint fele elköltözött, távol van. Most 68 üres lakás van a faluban, csak idő kérdése, hogy ezek más tulajdonává váljanak. A falu lakosságának 80 százaléka 65 éven felüli. A templomkertben frissen felállított, Tompa tiszteletes emléket állító oszlop tövében Willmann-Szabó Rozália beszélt a kortársak nevében, a lelkész Enikő leánya köszöntötte az ünneplőket. /Ferenczi Bálint: Oszlopot az oszlopnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./ Kubánda Miklós matematika- és informatikatanárt, fafaragót a középajtai Tompa László emlékoszlop faragója elmondta, hogy kopjafák állítása a mai napig létező szokás, ez látható Árkoson és Kisborosnyón is. Tompa László tiszteletes emlékoszlopa fent egy lámpással kezdődik, majd székely kereszt, alul pedig tulipán van. „Ha lentről fölfele olvassuk, akkor azt mondom, hogy család, haza, egyház, s a szellem szabadsága. ’56 is benne van” – mondta. /Willmann Walter: 56 s egy élet egy darab cserefában. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

A Monica Macovei igazságügyi miniszter által bemutatott kritériumok, valamint a civil szervezetek javaslatai alapján módosították a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, a soron következő kormányülésen megvitatják azt – nyilatkozta Marius Oprea, a kormányfő biztonsági szaktanácsadója. Hozzátette, a nemzetbiztonsági törvények mindaddig közvita tárgyát képezik, amíg a parlament el nem fogadja őket. /Véglegesítették a nemzetbiztonsági törvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A verespataki aranykitermelés terve ellen tiltakoztak augusztus 18-án a Greenpeace aktivistái Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium előtt. A Greenpeace aktivistái más zöld szervezetekkel együtt azért tiltakoznak, mert a Környezetvédelmi Minisztérium nem hajlandó felfüggeszteni a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatát. A Román Akadémia korábban már több alakalommal is a bányaterv ellen foglalt állást. /Újabb tüntetés Verespatakért. Hatalmas büntetések a Greenpeace aktivistáinak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Zsúfolásig telt a fesztiválsátor augusztus 18-án Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében immár nyolcadik alkalommal megrendezett Szent István-napi néptánctalálkozó nyitómulatságán. A műsor első száma a Pillich Balázs vezette Szarkaláb néptáncegyüttes fellépése volt, ezt követően a többi együttes is színpadra lépett. A városházi fogadáson Emil Boc polgármester így fogalmazott: a rendezvény Kolozsvár egyik jelképévé nőtte ki magát. /N.-H. D.; Ö. I. B.: Újra együtt a néptáncosok nagy családja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A magyar képzőművészet klasszikus korszakának a Partiumból és Erdélyből indult képviselőit, Brocky Károlyt (1807 – 1855), Barabás Miklóst (1810 – 1898), Székely Bertalant (1835 – 1910), Paál Lászlót (1846 – 1879) a csíki triász, Márton Ferenc (1884 – 1940), Nagy István ( 1873 – 1937) és az 1924-ben hazatért zsögödi festő, Nagy Imre (1893 – 1976) követte. Nagy Imre művészete valósághű, a csíki fényviszonyoknak megfeleltetett, az avantgárdból merített színharmónián alapul. Életműve a csíki székelység, az erdélyi magyarság XX. századához tartozik, írta Szabó András. /Szabó András designer-főmuzeológus: Zsögödi Nagy Imre (1893–1976). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A Csíkszeredai Városnapok keretében augusztus 4-én, hosszas szünet után újra megnyitotta kapuit a Nagy Imre Képtár. A festőművész hagyatékának felhasználásával Szabó András főmuzeológus, a képtár vezetője rendezte újra a nagyszabású tárlatot, a megfelelően felújított épületben. A művész 1962-ben adományozta zsögödi házát és telkét Csíkszereda városának, itt nyílt meg 1973-ban a galéria, amely most mondhatni újjászületett. A bejáratnál Vetró Artúr szobrászművész Nagy Imréről készített mellszobra fogadja a látogatót. Nagy Imre halálának 30. évfordulóján megkoszorúzták a festőművész síremlékét, amelyet Dóczi András bronzból készült domborműve ékesít. /V. M.: Nagy Imre-emléknap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Szent István királyunk kardjának hű másolata érkezett augusztus 18-án Székelyudvarhelyre. A magyarországi zarándokok mellett a magyar történelmi egyházak képviselői kapcsolódtak be az ünnepségbe. Első királyunk egykori tulajdonának tartott kardot 1368. augusztus 18-a óta a prágai Szent Vid székesegyház kincstárában őrzik. A kezdeményezők elkészíttették annak hű másolatát. /Szász Emese: Szent István kardja Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Augusztus 20-a ünnep a magyaroknak, bárhol élnek a világon, az államalapító király, Szent István tisztelete emelte az örökös ünnepek rangjára. Az anyaország határain kívül élőknek lelki feltöltődést jelent, erősít a magyarságtudatban, tudatosítja a nemzeti összetartozást. Gondot okoz a belső megosztottság. Fennáll a kockázata annak, hogy Győzike országává lesz Magyarország. Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Ereklye kiállításán fogalmazott így a tárlatvezető a gyér látogatottság miatti kifakadásában. Trianon óta az elszakított nemzetrészek az anyaországtól várják az erkölcsi és anyagi támogatást. Az tapasztalható, szűkülőben van mindkettő. Győzike országtól nem számíthatmak többre és jobbra. Kell hogy legyen egy másik Magyarország, írta a Hargita Népe. /Borbély László: Ünnep. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

István király oltárra emelése alkalmával Mercurius apát hozta magával megőrzés végett a Berettyó partján lévő famonostorába a szent király épségben maradt jobbját, innen a település neve, Szentjobb. László király később kőmonostort építtetett a falu határában. A szentjobbi apátság egyik legnagyobb képviselőjének, Mercurius apátnak egész alakos szobrát, Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotását, Tempfli József váradi megyéspüspök áldotta meg augusztus 19-én, az ünnepi szentmise után. /Szoboravatás Szentjobbon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

Magyarországon és Erdélyben országszerte emlékeztek augusztus 20-án az államalapító Szent István királyra. Kolozsváron augusztus 20-án a hagyományoknak megfelelően a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében népviseleti felvonulással folytatódott a VIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Ezt megelőzően az előző napon Magyarfenesen sikeres néptáncgálára került sor. A táncos-dalos fiatalok száma rekordot döntött. Kolozsvárra a tizennégy együttes nemcsak a Kárpát-medencéből érkezett, hanem Olaszországból és Lengyelországból is. Este a Diákművelődési Házban kezdődött volt az ünnepi zárógála. /Ördög I. Béla: Sikerrel zárult a Szent István-napi Néptánctalálkozó. Önazonosság- és hagyományápolás Kolozsvár utcáin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel a magyar lobogót augusztus 20-án Budapesten a Parlament előtt. Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyarokat Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere: „arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen át, dolgozzanak itt, vállalkozzanak Budapesten. Hozzák a feleségüket, a férjüket, a családjukat”. Demszky Gábor szerint a kettős állampolgárságról szóló vita hazug vita. Áder János Fideszes képviselő kijelentette Gyurcsány Ferencről: „Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult”. „Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség”. Emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta, a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Majd pár nappal a választások után hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be. /Szent István-napi megemlékezés Magyarországon. Zászlófelvonás és tisztavatás a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 20-a alkalmából kormánykitüntetéseket, közgyűjteményi, közművelődési és oktatási díjakat, valamint miniszteri elismeréseket adtak át Budapesten. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Bessenyei György-díjat adományozott azoknak, aki kiemelkedő közművelődési tevékenységet folytatnak. A kitüntetettek között van Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke is. Az oktatási miniszter – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízásából – a Népművészet Mestere-díj kormánykitüntetést adta át Lőrincz János erdélyi néptáncosnak. Idén a szokásoktól eltérően az állami kitüntetéseket nem augusztus 20-án adják át, hanem megvárják vele október 23-át, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának megemlékezései lesznek. /Augusztus 20: erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Kormányhatározattal garantálja az állam azoknak a tartozásoknak a kifizetését, amelyeket a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az egykori Bancorex Román Külkereskedelmi Bank csődbejutásakor vett át. A hír mögött hosszú történet lapul. A kilencvenes évek közepén, az Iliescu-kormányzatok idején, amikor az éves infláció meghaladta a kétszáz százalékot, s amikor a bankbetétekre évente 170–180 százalékos kamatot fizettek, az állami tulajdonban lévő Bancorex évi 15–20 százalékos kedvezményes kamatú hiteleket nyújtott. Nem mindenkinek, lista volt, azon kizárólag a korábbi rendszer kedvezményezettei kaptak helyet: pártaktivisták, katonatisztek és szekus tisztek. A szekuritátés tisztek felvették tehát az egy-két millió dollárnyi hitelt a Bancorexből, átmentek a Dacia Felix Bankhoz vagy másik bankhoz, s ott fél évre lekötötték a pénzt. A hat hónap után kapott kamatból kifizették a teljes kölcsönt, kamatokkal együtt, s még úgy is több pénzük maradt. Ezekből a pénzekből vásárolták meg aztán ugyanezek az egész nemzetgazdaságot, a nemsokára beindított privatizáció során. Elsősorban azt a listát kellene elkészíteni, amelyen valamennyi egykori szekus tiszt, illetve az ezeket irányító párt- és állami funkcionáriusok nevének kell szerepelnie. Mellette kellene közzétenni azok listáját, akik az állami bankokat lenyúlták, illetve akik a Caritas fő kedvezményezetteiként mesés összegeket kaptak. E két listából rögtön kiderülne, hogy kik is azok, akik ma Romániát irányítják. A harmadik lista az ún. rezidenseké lenne. A nyugalmazott szekus tisztek rezidensekké váltak, akik 8–10 ügynökből álló információs hálózatot működtettek, s akik időről időre összefoglaló jellegű jelentéseket készítettek feletteseiknek. A negyedik lajstromnak az ún. konspirációs lakások tulajdonosainak nevét kellene tartalmaznia. Mindezek helyett folyik a ködösítés. S ebbe a csapdába a magyarok is belesétálnak. Elfeledve, hogy a titkosszolgálatok ma is működtetik a Szekuritáté egykori „irredenta osztályát” (amelynek megszüntetését az évek során az RMDSZ a parlamentben is többször követelte, de mindhiába), s hogy a román nacionalizmus ezek kiadását még jó ideig nem teszi lehetővé. /Tibori Szabó Zoltán: A dossziék ura. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A közvélemény visszafojtott lélegzettel várja, kiről fog még kiderülni, hogy a Szekuritáté munkatársai közé tartozott. Közben az Antena 3 nevű kereskedelmi adó egy volt magas rangú szekustisztet is bemutatott. Buzau megye egykori szekuritátés vezetőjét, a Nagy-Románia Párt egyik parlamenti képviselőjét. A Szekuritáté volt ezredese ma is büszke egykori munkájára. Felháborodottan visszautasította azt, hogy az általa irányított szervezet besúgókkal dolgozott volna. Csupa feddhetetlen jellemű, a nemzeti érdekek iránt mélyen elkötelezett hazafit szerveztek be, akikkel a tartó tisztek általában baráti kapcsolatokat is kialakítottak. A volt ezredes nem titkolta: ma havi több mint húszmillió régi lejes nyugdíjban részesül /a mai átlagnyugdíj több mint hétszerese/. /Bíró Béla: „Apró” következetlenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek a magyar államalapításról augusztus 20-án. Az Erzsébet park melletti katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke Antall József néhai magyar miniszterelnök tizennégy évvel ezelőtti szavait idézte: „A magyarság önmérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Európa és egy rendezett világ követelményeit, lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de arról nem, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának meg kell kapnia az emberi és a kisebbségi jogokat. Ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk”. Márton Árpád parlamenti képviselő, területi RMDSZ-elnök Szent István király munkájának állami, egyházi és nemzeti jelentőségét emelte ki. – Szent Istvánnak egységes nemzetet sikerült kovácsolnia, amelynek eredménye az, hogy a Kárpát-medencében ma is létezik egy erős, egységes nemzettudattal élő magyarság, amelynek közös ünnepe a magyar állam ünnepe – jelentette ki a politikus. „Omladozik az ezeréves otthon, mert mi homokra akarjuk gyorsan, sikeresen felépíteni életünket” – jelentette ki szentbeszédében Szabó Lajos plébános, aki áldásában így fohászkodott: Hol vagy, István király? Védd meg a magyar jövő zálogát, hogy híres Pannóniában újra virágozzék a hit, a remény és a szeretet. /”Hol vagy, István király?” = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Óriási érdeklődés előzte meg az augusztus 19-én a Magyarfenesen megtartott, Szent István-napi néptáncgálát. Magyar, román és európai uniós zászlók lengtek a néptáncegyüttesek előtt, akik zenével, tánccal, énekkel vonultak végig a falu főutcáján a kultúrotthonig. A gálát a Szarkaláb néptáncegyüttes nyitotta meg. Sebesi Karen Attila konferanszié vázolta a szabadtéri színpadra lépő együttesek rövid történetét. /Nagysikerű néptáncgála Magyarfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Könyvvásár, gyermekprogramok, népzenei előadások, képzőművészeti és fotókiállítások garmadája fogadta az elmúlt hét végén mindazokat, akik a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokra látogattak. Augusztus 18-án a Szent István Kör jubileumi emlékülését tartották, este a Dinu Lipatti Filharmónia termében Varga Attila országgyűlési képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke hivatalosan is megnyitotta a „magyarok közös ünnepét”. Másnap íjászbemutató és a papírhajtogatás művészeteként ismert origami csalogatta a gyermekeket a székesegyház előtti térre. A Mare Temporis – Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai reneszánsz tánc- és ruhabemutatóval nyűgözték le a közönséget. Őket a páncélos lovagok követték a színpadon. A Partiumi Magyar Napok rendezvényei egy időben több helyszínen is zajlottak: a Nyári Színházban a debreceni Csokonai Színház Operettgáláját élvezték a műfaj kedvelői, a főtéri nagyszínpadon felnőtt- és gyermektánccsoportok ropták, majd fúvószenekar és mazsorettek következtek. Augusztus 20-án a Székesegyházban celebrált ünnepi szentmise záróakkordjaként Szent István szobrát is megkoszorúzták. A Szatmári Polgári Találkozó helyszíne idén is a Kossuth-kert volt, ahol egész napos gyermekprogramokkal, sakkversennyel, magyar nép- és könnyűzenével várták a látogatókat. – Valószínűleg idén is mintegy 25 ezren voltak a Partiumi Magyar Napokon – összegzett Kovács Jácint, az egyik főszervező. A háromnapos ünneplés Ruha István-emlékkoncerttel, valamint a Bergendy együttes szabadtéri bulijával zárult. /Varga Blanka Ildikó: Ezreket vonzott a régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 19-én a Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben, az Art Caffé kávézóban Végh Béla főiskolai adjunktus dr. Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, 1914–1916 könyvét mutatta be Szatmárnémeti régi főterén az egész napos rendezvények közül nem hiányozhatott a partiumi mesterségek utcája sem. Megjelentek a magyarországi és a helyi magyar sajtó képviselői is, a Szatmári Magyar Hírlap, a Szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó és a Duna TV. Látható volt az EKE természetfotó–kiállítása, továbbá a Szatmári Alkotóház képzőművészeti kiállítása, Fazekas József Tamás fotóművész kiállítása és Az erdélyi szászok című viselet– és fényképkiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban, illetve a Művészeti Múzeumban. /Szappanos Andrea: Könyvbemutató, kiállítások, gyermekprogramok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

A szokásosnál visszafogottabb volt az idei augusztus 20-a Csíkszentkirályon, mivel az ünnepségek a napokban a templom mellett felállított – Nagy Ödön és Botár László képzőművészek alkotta – Szent István király szobrának leleplezésekor lezajlottak. Aki a múlt héten elmulasztotta, most megtekinthette az iskolában a kézművesek termékbemutatóját. Csíkszeredában augusztus 20-át a Mikó-vár hátsó udvarán ünnepelték, a csíkiak és más tájakról érkezett vendégek székely népi táncokat és a lovas íjászatot láthattak. /Horváth István: Csíki „szent királyok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

A kézdiszentléleki Perkő-hegy a történelmi Háromszék és a Szentföld néven nyilvántartott Felső-Háromszék augusztus 20-i búcsújáró helye. Szent István király napján a régió öt más településén is tartottak ünnepet és zarándoklatot, valamint szentmisét celebráltak. Kézdiszentléleken és Mikóújfaluban falunapok előzték meg a búcsút. Ugyancsak Szent István a védőszentje Kovászna fürdőváros templomának, ahol T. Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános és a környék papsága tartott ünnepi szentmisét. Sepsiszentkirályon augusztus 20-án, a református templomban gyűlt össze a falu népe. /Kisgyörgy Réka: Perkő-hegyi búcsú. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

A többség nem törődik a bánsági kisebbséggel, ezen változtatni kell, a kisebbségi értékeket be kellene emelni a helyi közös értékvilágba – hangsúlyozta Buziásfürdőn a hagyományossá vált Szent István-napok megnyitóján Bodó Barna, a szervező temesvári Szórvány Alapítvány elnöke. A szakmai tanácskozás célja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közösségeit felölelő honismereti stratégia bemutatása és megvitatása volt. „A többségben is tudatosítani szeretnénk, hogy Temesvár legrégebbi műemlék épületét Hunyadi-kastélynak hívják” – tette hozzá az elnök. A komplex szemléletmódra alapozott, történelemmel, irodalomtörténettel, néprajzzal és természettudományokkal is foglalkozó honismereti stratégiát Erdei Ildikó pszichológus ismertette. Eszerint e stratégia kulcsszavai: önismeret, önbecsülés, a regionális identitás átérzése és építése. Fontos eleme a stratégiának, hogy fakultatív tantárgyként a kisebbségi oktatási folyamatba bekerüljön a honismeret. Schwarz Katalin pszichológus bemutatta a Bánsági kronológiát, amelynek alapján elkészül majd a honismereti tankönyv. Fontos elem, hogy a kronológiába bekerülő sajátos és különleges történelmi eseményeket egységes szemlélet alapján írják le, attól függetlenül hogy az eurorégió melyik térségében jelenik meg a tankönyv. A tanácskozáson szó esett még a bánsági magyar életrajzi lexikon elkészítéséről. Augusztus 20-án a résztvevők megkoszorúzták Trefort Ágoston egykori kultuszminiszternek a buziásfürdői református imaház kertjében felállított szobrát. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. /Pataki István: Buziásfürdő – honismerettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Máréfalvi Kőliknál negyedik éve mutatják be a falu lakosai a Mirákulum elnevezésű zenés-táncos előadást. A Mirákulum a közismert Kőlik-legendához kötődik, cselekménye a tatár hadjáratok kíméletlenségét idézi, mellyel furfanggal szállt szembe a falu közössége. A produkció a több mint százéves múltú népszínházi tevékenység újjáélesztését, átmentését célozza, melyben a helyi közösség kapott főszerepet. Az alkotók elismert színházi szakemberek, Tömöry Péter író-rendező vagy Szabó K. István rendező, akinek neve éveken át egybefonódott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal. A Mirákulum szereplőgárdája évről évre megújul. Idén mintegy nyolcvan máréfalvi lakos vett részt az előadásban, a legfiatalabb közülük hat-, a legidősebb pedig hetvenéves. Az előadást a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány a Máréfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen szervezte. /Szász Emese: Mirákulum volt Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Székelyszenterzsébeten falutalálkozót tartottak, melyre meghívták az innen elszármazottakat is. Faluházat építettek székely kapuval, augusztus 19-én a református templomkertben felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet embernagyságú szobrát, melyet az anyaországi Kotormán László szobrászművész faragott, és megszületett a falu címerrel ellátott zászlaja. A falutalálkozón részt vettek a testvértelepülések – Bükkszenterzsébet, Eperjeske és Mezőladány – küldöttei is. /B. B. H.: Szobrot állítottak Árpád-házi Szent Erzsébetnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

Augusztus 20-án véget ért az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Torockószentgyörgyön tartott háromnapos, 30. jubileumi konferenciája. A mintegy 230 erdélyi, illetve az egyesült államokbeli testvéregyházközségből érkezett fiatalnak változatos programban volt része. Rácz Norbert alelnök arról tájékoztatott: a jubileumi konferencia témája az unitárius szellemiség és az egyházi öntudat volt. /Véget ért az ODFIE konferenciája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Hatalmas vihar pusztított augusztus 20-án este Budapesten. Nagy tömegek gyűltek össze, hogy nézzék a tűzijátékot, a vihar akkor jött, váratlanul. Négyen meghaltak, s kórházi jelentések szerint 287 személy megsérült. /Vihar Budapesten – halottakkal, sérültekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./