Kulturális esttel egybekötött közgyűlést szervezett a Partiumi Magyar Művelődési Céh /PMMC/ Nagyváradon. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. Bemutatták Pomogáts Béla Magyar Régiók /Lilium Aurum, Dunaszerdahely/ című könyvét. A közgyűlésen Szilágyi Zsolt, a Mikecs László Baráti Társaság elnöke bejelentette, hogy ők is belépnek a PMMC-be. Tőkés László püspök kérte, lépjenek be azok, akik elhivatottságot éreznek. Végül műsort láthattak a megjelentek. Fellépett a Csillagocska néptánccsoport. Megnyitották Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész festményeinek tárlatát. /Gálolvits Zoltán: Három felvonás a művelődés jegyében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 12.

A Magna 2002 Kft-t Marosvásárhelyen jegyezték be, a felnőttoktatási tevékenységét 2003-ban indította el. Ma Gyergyószentmiklóson 4, Szentegyházán 2, Nyárádszeredában 2, Szovátán 1, Marosvásárhelyen 2 csoportban összesen 288-an részesülnek turisztikai képzésben. Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ (MOK) igazgatója tevékenységük meghatározására a műhelymunka kifejezést használja. A MOK a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt folytatja tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy például a panzióvezető-tanfolyam elvégzése után a sikeresen vizsgázó hallgató a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium által láttamozott hivatalos oklevelet szerez, amelyet Európa bármely országában elismernek. Az elmúlt három évben Maros és Hargita megyében 300-an szereztek panzióvezetői oklevelet. – A MOK felnőttképző tanfolyamain az alapképzés ideje 4, a szakképzés ideje 8 hónap. Körülbelül 2 nap elméletre 3 nap gyakorlat számítható. Célunk, hogy rövid idő alatt megfelelő szintre emeljük az Erdély régiós turisztikai oktatást, ennek révén pedig a faluturizmust – mondotta Nagy László Mihály. /Kilyén Attila: Szakszerű faluturizmus a vidékfejlesztéshez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Dr. Indig Ottó, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a jeles irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, publicista és tanár 69 esztendős korában elhunyt /Gertyámos, 1936. okt. 18. – Nagyvárad, 2005. dec. 9./. Több évtizedes középiskolai és főiskolai pedagógusi munkája mellett a Kelet-Nyugat, a Bihari Napló, az Erdélyi Napló, majd a Várad folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. Irodalom-, sajtó- és színháztörténeti szerzőként tizenegy kötetet jelentetett meg, képzőművészeti kritikusként és műgyűjtőként is nagyra becsült tagja volt a város polgárságának. /A Nagyváradi Ady Társaság: Elhunyt dr. Indig Ottó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Közösségkovácsoló erővel bírt az a szavalóverseny, melynek a mikefalvi református templom adott otthont december 10-én és melynek központi témája az adventi ünnepkör. Harmincöt szavaló gyűlt össze a Dicsőszentmárton környéki Kis-Küküllő menti településekről a Takács lelkészházaspár meghívására. A szavalóversenyt évente meg szeretnék rendezni, úgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kötődne. A versenyre benevezett általános iskolás diákoknak Reményik Sándor Kegyelem című verse mellett egy szabadon választott költeményt is magukkal kellett hozniuk. A küküllőszéplaki, gógáni, gógán-váraljai, bonyhai, mikefalvi, szászcsávási, désfalvi, haranglábi, szőkefalvi, dicsőszentmártoni, királyfalvi szavalók ünnepi hangulatot varázsoltak. /Mészely Réka: Karácsonyról, csillagokról…Adventi szavalóverseny Mikefalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

December 10-én Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban a Gyárvárosi Szülők Egyesületének szervezésében, az Illyés Közalapítvány résztámogatásával zajlott a Fantázia Bábos Találkozó és Kézműves Fesztivál. Óvodások, elemi és általános iskolások előadásaival telt a délelőtt, a szünetet követően pedig a gyerekek a szülők és a pedagógusok vezetésével rongybabákat, bábokat, jelmezeket készítettek. A találkozón részt vett a felsőbányai iskola magyar tagozatának csoportja. A vendégek A kakas, a cica és a róka című produkciót adták elő. /P. L. Zs.: Fantázia-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa arról, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az Erdélyi Televízió Alapító Testületének tagja, és Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az említett televízió létrehozása céljából nyújtott támogatás rendeltetését megváltoztassa – áll a szervezet közleményében. A MÚRE úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy teljes műsoridős önálló vizuális médiumra. Szerintük Takács Csaba és Nagy Zsolt eljárása nélkülözte a demokratikus ügyintézés szabályait. /Szorgalmazza az erdélyi magyar tévé létrehozását a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ „Aki ezt a közleményt fogalmazta, nincs tisztában az eljárási renddel” – nyilatkozta az Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Nagy Zsolt szerint mindaddig nincs amiről beszélni, amíg Magyarországról elvi jóváhagyás nem érkezik a kérésre . „A MÚRE lehet, hogy erdélyi televíziót akar, de nem tett semmit ez ügyben: ám megteheti, hogy kezdeményez egy erdélyi televíziót, és megkeresi hozzá a forrásokat” – reagált Nagy Zsolt. „A MÚRE nem tehet indítványt, mivel az összeget a Janovics Jenő Alapítvány kapja” – mutatott rá Ambrus Attila MÚRE-elnök. Szerinte véleménykülönbség áll fenn a kuratóriumi elnök és a szaktestület között, a MÚRE pedig Nagy Zsolt válaszát követően is fenntartja álláspontját. „Úgy lett volna jobb, ha a Janovics Jenő Alapítvány teljes testülete folyamodik a céladomány rendeltetésének megváltoztatásáért: ez lett volna a korrekt a kuratórium tagjaival szemben – akkor is, ha a folyamodvány helyes” – nyilatkozta a MÚRE-elnök. /Gergely Edit: Pengeváltás az Erdélyi Televízió ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium külkapcsolatok, illetve gazdasági főosztályairól a lap munkatársa azt a választ kapta, hogy nem ők illetékesek nyilatkozni az ügyben. Szabó Béla HTMH-elnök szerint nem tartozik rájuk a kérdés szakmai része, azt az Informatikai Minisztérium dönti el. /Guther M. Ilona: Keret. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

„Egy pillanat alatt az MSZP és SZDSZ bizottsági tagjai leszavazták azt a határozati javaslatomat, amelyet december 5-ének a Nemzeti Együvé Tartozás Napjává történő nyilvánításáért nyújtottam be az Országgyűléshez, önálló képviselői indítványként, Lázár János fideszes képviselővel közösen” – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az alkotmány- és igazságügyi bizottság december 12-i ülését követően. „Azért kezdeményeztük, mert a népszavazás eredménye, illetve az ezt megelőző és követő politikai egymásnak feszülések nyitva hagyták a kérdést” – mondta Gémesi. „Azért nem támogattuk a határozati javaslatot – nyilatkozta Wiener György, a bizottság MSZP-s tagja -, mert véleményünk szerint a december 5.-i népszavazás nem annyira az együvé tartozást fejezte ki, mint inkább megosztotta a nemzetet.” /Guther M. Ilona: Lelki megosztottságot elmulasztó gyógyszerek. December ötödike hullámverései. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

December 7-én december 5-re, az Összetartozás napjára emlékeztek Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi szervezetének közös rendezvényén Hódmezővásárhely önkormányzatát látták vendégül. A hódmezővásárhelyiek által a december 5-i népszavazás után meghirdetett tiszteletbeli polgári címet Nagyváradról is sok magyar kérte. Az esten Tőkés László püspök Erdély és Partium üzenetét tolmácsolta. A nemzetegyesítési politika nem veszített időszerűségéből, hanem fontosabb, mint valaha – hangoztatta beszédében Tőkés. Szólt a Magyar Népi Szövetségről, amely két ellenszavazattal megszavazta Erdély Romániához való csatolását. Ez a hűségnyilatkozat magyarázható, de nem menthető – mutatott rá Tőkés. Ugyanez az önfeladás folytatódott Kádár János idejében, aki kiszolgáltatta az erdélyi magyarságot a román nacionalizmusnak. Ma is vannak, akik készek az önfeladásra – emlékeztetett, majd hozzátette: az RMDSZ-ben az MNSZ önfeladása is folytatásra talált. Nagy Géza és Katona Szabó István az a két férfiú, aki mert nemmel szavazni. Utóbbi ma is él – érdemes észben tartani a nevüket. Az anyaország üzenetét Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János országgyűlési képviselő mondta el. Bemutatta Grezsa Istvánt, a tiszteletbeli polgári cím ötletgazdáját. Lázár János hangsúlyozta: „Nem lehet acéldrótokkal, vízummal elválasztani bennünket egymástól. Ezt mutatja az is, hogy 15 ezer határon túli kérte eddig a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet. Meg kell győznünk a megtévedteket, el kell mondanunk, mit vétettek. El kell mondanunk, hogy változásra van szükség, mert 2006 a változás éve kell hogy legyen Magyarországon. Ez a legfontosabb üzenete ma Magyarországnak: összefogás és összetartozás”. /F. T.: Elválaszthatatlanok vagyunk! Testvéri találkozó Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Egyed Ákos történész akadémikusnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének ítéli oda a 2005. Kriterion-koszorút több mint fél évszázados történettudósi munkásságáért, a székelység és Erdély történelmének következetes kutatásáért. Egyed Ákos 1952-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ettől kezdve 1998-as nyugdíjazásáig a kolozsvári Történelmi Intézet főkutatója. 1992-től a Debreceni Tudományegyetem, valamint a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívott előadója. Fontosabb kutatási területei az újkori Erdély, a székelység és Kolozsvár története. Egyed Ákos már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szabadegyetemet szervezett, 1989 után pedig a Romániai Magyar Népfőiskolai Szövetség, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A Kriterion-koszorút a kiváló romániai magyar szellemi-művelődési teljesítmények elismerésére az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepeltek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető és Marosi Ildikó irodalomtörténész. /Kriterion-koszorú Egyed Ákosnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

A csendőrkaszárnya mellett letették az alapkövét Sepsiszentgyörgyön a harmadik ortodox templomnak. Az ortodoxoknak Sepsiszentgyörgyön három gyülekezetük van (a Váradi József utcai, egykori görögkeleti templomban, a városközponti katedrálisban pedig kettő), a 2002-es népszámlálás adatai szerint a város 61 512 fős lakosságából 14 131-en vallották magukat román nemzetiségűnek. /(vop): Még egy ortodox templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

A Királyhágó-melléki jubileumi emlékhét keretében avatták fel az egyházkerület Református Dokumentációs Központját (KREDOK) Nagyváradon. Dr. Hermán M. János igazgató köszöntötte az érdeklődőket. Dr. Eszenyei Mária lelkész-professzor tartott igehirdetést. Az igemagyarázatot három könyvbemutató követte. Az örökségünk védelmében című kötetet Emődi Tamás, a Bronzba, kőbe című királyhágó-melléki szoboralbumot Deák Árpád mutatta be. Megtalálható benne a nagyvárad-olaszi Millenniumi emlékoszlop, a nagykárolyi Károlyi Gáspár szobor, a nagyszalontai Bocskai István szobor, a nagyváradi Bethlen Gábor és Lórántffy Zsuzsanna szobor és további jelentős műemlékek. Bereczki András lelkész az általa szerkesztett Református Kalendárium 2006-os kiadását mutatta be. A templomépítésről Fazakas Sándor lelkész írt a Kalendárium oldalain. /Fábián Tibor: Új egyházi dokumentációs központ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./

Egy évtizedes fennállásának megünneplésére irodalmi hetet tart az Előretolt Helyőrség december 11–17. között Kolozsváron, a Bulgakov Kávézóban. Az irodalmi hét minden napján egy-egy kötetet mutatnak be, december 16-án nosztalgia-estet rendeznek a legelső Helyőrség-könyvekből. /Tízéves az Előretolt Helyőrség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Székelyföld – számokban címmel jelent meg szociológusok összegzése, melyet a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készítettek sokszáz székely háztartást, gazdálkodási formákat és a térség társadalmi közérzetét vizsgálva. Székedi Ferenc újságíró a könyvet Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének figyelmébe ajánlja, hozzátéve, honnan veszi a bátorságot valaki, hogy saját közösségének jelenkori ismerete nélkül bármiféle konstrukciót létrehozzon? A könyv szerint „a térség öndefiniciós folyamata jelenlegi formájában alapvetően nem politikai, hanem egyfajta természetes társadalmi folyamat.” /Székedi Ferenc: Székelyföld – számokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

A volt politikai rendőrség tizenkét kilométernyi dossziéhalmazát adta át december 13-án a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), amely birtokba vette a dossziék elhelyezésére berendezetett új székházat. A SRI a beérkezett dossziék átláthatósága érdekében elektronikus formátumban is átadta ezeket. Az esemény azért is rendkívüli fontos, mivel a CNSAS hatéves fennállása alatt alig pár százezer dossziét vizsgált meg, a most átadott 1,3 millió átvilágítása pedig még hátravan és ez a munka oroszlánrészét jelenti. „Azon személyek dossziéi, akik 1989 előtt – magánemberként vagy alkalmazottként – a politikai rendőrség tagjai voltak, nem lehetnek máshol, csakis a CNSAS-nál” – nyilatkozta Traian Basescu államfő, akiről Emil Constantinescu ex-államelnök azt állítja, hogy szintén kapcsolatban állt a titkos rendőrséggel. A CNSAS december 13-án kihallgatta a volt államfőt. /Gujdár Gabriella: 12 kilométernyi dossziét kapott a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. december 18-án elfogadott egy, a nemzeti kisebbségek nyelvi, vallási, etnikai jogairól szóló határozatot. A nyilatkozat aláírásának napját a nemzeti kisebbségek napjává nyilvánították, 1998-ban Románia is ratifikálta a határozatot, azóta itt is megünneplik december 18-át. Az Etnikumközi Hivatal szervezésében, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt Bukarestben december 9-e és 14-e között számos rendezvényre kerül sor. Markó Béla elmondta, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a kisebbségvédelemre. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy kisebbségi törvény tervezete körüli vita lelassította annak elfogadási folyamatát. Markó Béla jelezte, hogy várható a regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának román parlament általi ratifikálása. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kisebbségek napja alkalmából december 14-én népművészeti tárgyak kiállítása nyílik Bukarestben. Bemutatják a Romániai sokszínűség hete – A sokszínűség varázsa című DVD-t is. /Kisebbségek napja Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Budapesten idén tizedik alkalommal adták át a Kisebbségekért Díjakat, a jubileumi évforduló tiszteletére a Parlamentben több közjogi méltóság, miniszter, parlamenti képviselő jelenlétében. Erdélyből Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalszövetség tiszteletbeli elnökét tüntették ki. Az idei díjazottak között volt többek között Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője, Gábrityné Molnár Irén, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság alapítója és elnöke, illetve a „kettézárt” falu, az ukrajnai Kisszelmenc és a szlovákiai Nagyszelmenc polgármestere – Illár József és Tóth Lajos. /Guther M. Ilona: Kisebbségekért Díj – tizedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A kézdivásárhelyi református egyházközség meghívására december 11-én vendégük volt dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, aki hétszáz hívő előtt hirdette Isten igéjét. A vele készült villáminterjúban leszögezte, ki kell terjeszteni a református iskolahálózatot. A szórványvidéken óriási kérdés a felekezeti óvoda, mert ha a gyermek nem magyar óvodába, elemi iskolába jár, akkor a nemzet, az egyház számára már gyakorlatilag elveszett. Az Erdélyi Református Egyházkerület alig negyedrészt kapta vissza a kommunisták által elkobzott ingatlanjait, s a visszaszolgáltatás üteme rendkívül lassú. Csiha Kálmán Fény a rácsokon és A börtöntől a püspökségig című önéletrajzi könyvei után hamarosan Harangszó az elsüllyedt világról címmel adja ki gyermekkori emlékeit. /Iochom István: A felekezeti oktatást vissza kell állítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Emil Constantinescu volt államfő felvetette, hogy újra kell vizsgálni Basescu államfő múltját, mivel alapos a gyanú, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Más politikusokat Constantinescu azzal vádolt meg, hogy a Szekuritáté állományába tartoztak. Stolojan nevét hozta fel példaként, és sürgette a volt kormányfő, Adrian Nastase múltjának kivizsgálását is. Constantinescu szerint Stolojant azért is kellett a rendszerváltozás utáni két esztendőben megtartani a pénzügyminisztérium élén, mert korábban ő volt a Szekuritáté valutatranz­akcióiért felelős egységének a vezetője, és így egyedül ő ismerhette bizonyos pénzek útját. Ezen pénzek után azóta is nyomoznak. Stolojan nem reagált a súlyos vádakra. Basescu elutasította Emil Constantinescu vádjait. Mircea Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tagja kijelentette: ,,igen-igen kérdéses, hogy bármelyik volt szekustiszt hajlandó lenne Basescu kapcsolatairól beszélni, s bátorságuk lenne az államfő múltjának feltételezhetően sötét oldaláról is nyilatkozni”. Kérdéses, hogy négyéves államelnöki ténykedése alatt Constantinescunak lett volna módja és lehetősége minden politikus múltjának átvilágítására, ezt miért nem tette meg? /Bogdán László: A múlt árnyéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Felavatták és ezzel megnyitották a nyilvánosság előtt Bukarestben az egykori kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az iratait tartalmazó archívumokat. Az említett dossziékat Traian Basescu államfő utasítására a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) kezelésébe adták. Meghatározatlan mennyiségű dokumentum még nem kutatható. A volt Securitate iratainak egy részét állítólag a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazságügyi minisztérium is őrzi. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nemrég jelentette be, hogy több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. A hírszerző hivatal azzal érvel, hogy ezek az iratok az állambiztonságot érintik. /Megnyitották a nyilvánosság előtt a Securitate-archívumot. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A Habsburg Történeti Intézet Mi a magyar ma? című tanulmánykötetét mutatta be december 14-én Budapesten Gerő András, az intézet igazgatója és Romsics Ignác történész, a könyv egyik szerkesztője. Gerő András elmondta, hogy Szekfű Gyula szerkesztésében 1939-ben jelent meg hasonló címmel tanulmánykötet, amelyet az akkori szellemi élet 13 vezető képviselője írt a magyarság múltjáról, kultúrájáról azzal a céllal, hogy „öntudatossá tegye az emberekben magyarságukat”. Romsics Ignác és a kötet másik szerkesztője, Szegedy-Maszák Mihály 14 szerző – történész, társadalomtudós, művészettörténész, régész – köztük négy író, a magyarországi Esterházy Péter, a romániai Kányádi Sándor, a szlovákiai Grendel Lajos és a szerbiai Végel László – anyagát formálta kötetté. Romsics Ignác elmondta, kiderült, hogy nincs jó és jobb magyar. Ormos Mária történész szerint egy embernek többféle nemzeti identitása lehet. Példaként említette a hazai cigányságot, a zsidóságot vagy a németeket, akik lehetnek hű magyarok és egyúttal őrizhetik német nyelvüket, kultúrájukat, mint az erdélyi magyarok is, akik egyúttal román állampolgárok. /Mi a magyar ma? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

December 14-én mutatták be Aradon a 2004–2005-ös Romániai Magyar Évkönyv összevont kiadását. Jelen volt a könyv egyik szerkesztője, Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. A könyv nem kalendárium, hanem kemény kutatómunka eredménye. Hasznát vehetik a közéletben szereplők, újságírók, politikusok, és a tanulmányírók is hivatkozhatnak rá. Bodó Barna szerint elindult egy generációváltás, ezt tükrözi az is, hogy a 32 szerzőből 13 fiatal, s a legjobb tanulmányokat a fiatalok írták.. /(nagyálmos): Tények könyve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Sólyom László köztársasági elnök december 13-án fogadta a történelmi egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában. A találkozón a határon túli magyarok és az egyházi fenntartású intézmények helyzetéről is szó volt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház képviseletében vett részt a találkozón. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök elmondta: beszélgetésben a témák között szerepelt az egyházi iskolák támogatása, a szociális intézmények költségvetési gondja, a határon túli magyarok helyzete, valamint az egészségügy és a mentális helyzet. A zsidóság képviseletében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vett részt a találkozón. Feldmájer Péter a határon túli magyarság helyzete kapcsán arról szólt, hogy mindent megtesznek a magyar ajkú zsidósággal való kapcsolattartásért. A katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, Keresztes Szilárd püspök és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt jelen a megbeszélésen. /Sólyom László fogadta a történelmi egyházak vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, szerinte a jelentés elfogadása és az, hogy abba belefoglalták a kulturális autonómia fogalmát, nemcsak a szövetségnek jelent segítséget, hanem a román kormánynak is. A magyarországi EP-képviselők eltérően szavaztak a módosító javaslatok kapcsán, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kulturális autonómia fogalmának bevitele a jelentése előrelépést jelenthet a kisebbségi törvény elfogadásában. Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő rámutatott: a magyar képviselők által a kisebbségek helyzetének javítására tett ajánlásoknak nincs kimondottan kényszerítő erejük. Szentiványi István /SZDSZ/ képviselő is jónak találja a jelentést. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Európa a kulturális autonómia mellett tette le a garast. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

„Nem ragaszkodom minden áron az igazgatói székhez, inkább lemondok róla, mintsem saját kezemmel tegyem tönkre a színházat” – nyilatkozta a Krónikának a Magyarországon tartózkodó Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatói állására novemberben kiírt versenyvizsga győztese. Bocsárdi levélben foglalt kéréseit elutasította a városi tanács. Bocsárdi László azt kérte, hogy a színház összköltségvetésének tíz százaléka nemcsak a jegy- és bérleteladásból, hanem különböző támogatásokból is állhasson. „A saját bevétel címszó alá nagyon sok minden tartozik. Bocsárdi László a jelenlegi menedzseri szerződésben foglaltakat nem hajlandó aláírni. A szentgyörgyi tanácstagok legutóbbi ülésükön arra hivatkozva utasították vissza Bocsárdi László indítványait, hogy a szerződés feltételeinek módosítása jogilag lehetetlen. /Bíró Blanka, Márton Éva: Változások a szentgyörgyi Tamási Áron Színház élén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Soós Antal kereste meg a szerkesztőséget. Elmondta, hogy mindaz, ami feleségével, Soós Erzsébettel történt, súlyos betegként, emberi méltóságában sértették meg. A család 1991-ben telepedett ki Magyarországra, Budapesten élnek, kettős állampolgárságuk van. Halottak napjára hazalátogatnak. Október 31-én a nyugdíjas nő szívpanasszal rosszul lett, a rohammentősök szállították kórházba Marosvásárhelyen. Az orvosok kijelentették: „Olyan nyelven válaszoljon, ahogy kérdezik!” Azaz románul. Tolmácsot nem kerítettek. Végül a kardiológus mégiscsak megszólalt magyarul. A panaszos elmondta, hogy feleségét, aki válságos állapotban volt, egyik épületből a másikba anyaszült meztelenül szállították át, egy szál lepedővel letakarva, pedig akkor már hideg volt. /(mezey): Panaszosok a lapunknál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

December 15-én osztották ki Budapesten a Magyar Művészetért Díjat, kilenc neves alkotóművész részesült a kitüntetésben: Domonkos István költő, Grendel Lajos író, Gulyás Dénes operaénekes, Kubinyi Anna textilművész, Kurtág György zeneszerző, Lászlóffy Aladár költő, Spiró György író, Vígh Tamás szobrász és Zsigmond Dezső filmrendező. A gála után – neves képzőművészek alkotásaiból – aukciót rendeztek a székelyföldi árvízkárosultakért. /Magyar Művészetért Díjat kapott Lászlóffy Aladár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./