Toroczkai László veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Közvetve ez derül ki abból a közleményből, amelyet a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztálya bocsátott ki. A közlemény szerint a nagyszalontai határrendészek a román idegenrendészeti törvény értelmében jártak el, amikor megakadályozták, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke belépjen az országba. Intézkedésükkel „az illetékes szervek kérésének tettek eleget”. A közlemény nem tér ki arra, milyen szerv hozott döntést Toroczkai kitiltásáról, a tilalom mikortól meddig érvényes, és a határrendészek miért nem közölték mindezt a helyszínen az érintettel. Ezeket az információkat a Krónika írásban kérte a bukaresti sajtóosztálytól, lapzártáig azonban nem kapott választ. Toroczkai a magyar külügyminisztérium segítségét kérte ügye tisztázásához. Az ügyben egyébként Sógor Csaba Hargita megyei szenátor és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő is interpellálni készül. Utóbbi elmondta, az ügy tisztázását az nehezíti, hogy a határrendészet a „szervekre” hivatkozik, a titkosszolgálatok fölött csak korlátozott felügyelete van a parlamentnek. Toroczkai László a vegyes házasságok és az asszimiláció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a saját példáját is megemlítette. Elmondta, iasi-i származású román nemzetiségű barátnőjével komoly szándékai vannak. Kapcsolatuknak tulajdonítja, hogy az utóbbi időben a román titkosszolgálat és a rendőrség zaklatni kezdte barátnőjét és családját. „Ő most afféle túszként maradt Romániában, mert közölték vele, hogy nem hagyhatja el az országot” – részletezte Toroczkai. /Gazda Árpád: A nemzetbiztonságra hivatkozik a hivatal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport ezerszámra kénytelen raktározni a használhatatlan tankönyveket. A tavaly megrendelt fizika, történelem, matematika, informatika, földrajz stb. tankönyvek egy része idén márciusban–áprilisban érkezett meg. Ezeket már ki sem osztották, mert a diákok év közben megvásárolták azokat, valamiből tanulniuk kellett – magyarázta Milka Zsuzsa könyvtáros. Hiába tették félre ezt a sok tankönyvet őszre, mert megváltozott a tanterv és a könyvek zöme használhatatlanná vált. Gyakran megtörténik, hogy a tanár kénytelen két-három tankönyvből tanítani. A szakiskolai tárgyakat a tanárok románból tanítják, mert a minisztérium kevés tankönyvet fordíttat le. Amit pedig magyarra ültetnek, az gyakran hibás, használhatatlan. Hiába vannak felkészült pedagógusok, magyar tanárnak tilos magyar nyelvű tankönyvet írnia. A magyar diákok – a magyar és zene tankönyveken kívül – kizárólag a románból fordított könyvekből tanulhatnak. A román tanár gyakran tíz alternatív román tankönyvből is választhat, a magyar pedagógusok általában egyből “választhatnak”. Az utóbbi években nemegyszer megtörtént, hogy mire elkészülnek a magyar fordítások, addigra új tantervet dolgoztak ki. Az eszerint megírt új könyvek fordítása a legjobb esetben is csak december végére készül el. Ez tehát félév tankönyv nélkül. Ebben a helyzetben vannak idén, többek között, a különböző profilú tizedik osztályok, s a késésből adódó hiány közel 15 tantárgyból érinti őket. /Szekernyés Irén: Tankönyvmizéria a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Magyar férfi őrzi a szász templomot a Szeben megyei Asszonyfalván. Szilágyi Gyula akkor került Kiskapusról Asszonyfalvára, amikor az 1990-es évek templomrablását követő helyreállításban munkaerőre volt szüksége az evangélikus egyháznak. A szász település lakossága testületileg kivándorolt Németországba, amikor családegyesítés címén az 1970–80-as években a kommunista rezsim valósággal kiárusította őket. Emiatt lett magyar őrzője az evangélikus erődtemplomnak. Az 1992-es népszámláláskor huszonöten vallották magukat magyarnak Asszonyfalván, 2002-re hárman maradtak, napjainkban pedig már csak Szilágyi Gyula az egyetlen magyar. /Fám Erika: Amerikába tart az utolsó magyar hírmondó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Szigligeten elmaradt az augusztus 21-re tervezett Wass Albert-szoboravatási ünnepség, tájékoztatott Koltay Gábor rendező felháborodottan. A valódi okok nem világosak. Mindössze annyit tudni, hogy Szigliget polgármesterét, Balassa Balázst bizonyos körök megzsarolták, egyes feltételezések szerint képzőművészek és nyaralóvendégek, más vélemények szerint SZDSZ-közeli politikusok gyakoroltak nyomást a helyi önkormányzatra. Hunyadi László szobrászművész Wass Albert-szobrát a Szigligetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth László öntette bronzba és ajándékozta a településnek. 2005-ben Magyarországon, az Európai Unió egyik tagállamában piszkos módszerekkel megakadályozható egy igaz magyar ember szobrának a felállítása. Így még inkább elismerés illeti a bonyhádiakat, a solymáriakat és a harkányiakat, ahol már áll Wass-Albert-szobor. /Kocsis Cecília: Wass Albert, a megosztó. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Jó esély van arra, hogy a Csíki Magánjavak visszaszerezze egykori vagyona jelentős részét. A 2000-ben újraalakult Csíki Magánjavak már évekkel ezelőtt megkezdte egykori tulajdonai visszaigénylését, eddig csak az egykori csíksomlyói árvaház épületét sikerült visszaszerezniük. Romfeld Magdolna, a prefektusi hivatal főtitkára elmondta, a legújabb visszaigénylési törvény értelmében természetben kell visszaszolgáltatni az ingatlanokat, anyagi kárpótlás csak kivételes esetekben lehetséges. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke kifejtette, hogy az épületeken túl, több mint 22 ezer hektár erdőt is visszaigényelnek. /Szüszer-Nagy Róbert: Ismét a régi lehet a Csíki Magánjavak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Nemzetközi tanácskozások színhelye volt szeptember 16-án Csíkszeredában a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Szabás-lefedési feladatok 2005 címmel tartottak nemzetközi értekezletet, a kisaulában a mikroorganizmusok eredményes alkalmazásáról hangzott el előadás, a KAM – Antropológiai és regionális kutatások központja tanácstermében pedig vidékfejlesztési kérdésekről tanácskoztak. A Szabás-lefedési feladatok 2005 témájú nemzetközi konferencia szervezője az EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar Matematika–Informatika Tanszéke volt. Az angol nyelvű előadások az informatika és a matematika eszközeivel végezhető legújabb optimizálási modellek vizsgálatát és az elért eredmények bemutatását tűzték ki célul.. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány Öko Biznisz programja, a marosvásárhelyi Agremeco Egyesület és az EMTE Gazdaság és Humántudományok Kara az egyetem kisaulájában tartotta soros szemináriumát a Mikroorganizmusok eredményes alkalmazása (EM) mezőgazdaságban, környezetvédelemben, víztisztításban témakörben. /Sapientia – EMTE. Nemzetközi tanácskozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub immár évek óta fontos szerepet vállal a város szellemi életének szervezésében. Író-olvasó találkozók és könyvbemutatók, a magyar irodalom nagyjaira emlékező évfordulós rendezvények fűződnek nevéhez, mint például az Illyés Gyula- vagy a Nagy László-emlékünnepség, a Hollóidő megjelenése kapcsán Szilágyi Istvánt látta vendégül, találkozókat szervezett a Látó, a Székelyföld, a Művelődés és a Háromszék szerkesztőivel. Az irodalmi klub 1999-ben, a Kovásznán született írónő emlékszobájának ünnepélyes felavatása alkalmával vette fel Ignácz Rózsa nevét, mesélte el Szabó Etelka nyugalmazott tanárnő, aki immár jó néhány éve Gödri Mártával közösen szervezi a klub tevékenységét. Már a hatvanas évektől Gazda József és Fábián Ernő különböző összejöveteleket szerveztek, amelyeken az irodalom mellett művelődési és politikai kérdésekről is folyt a beszélgetés. 1993-tól a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működtek. Céljuk az volt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a régi időkben szándékosan elfelejtettek vagy mellőztek, újra az emlékezetbe idézzék. További célkitűzésük pedig, hogy teljes magyar irodalomban gondolkodva megismertessék a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és anyaországi irodalmat is. Meghívták Füzesi Magdát Kárpátaljáról, az anyaországból Kocsis Istvánt, Buda Ferencet, Pomogáts Bélát, Bertha Zoltánt és másokat. A mostani évadot Farkas Árpád nyitja meg a Háromszék szerzőgárdájával, majd Zágoni Attila-emlékest lesz októberben. /Bodor János: Szellemi műhely Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A román és a magyar külügyminiszter szeptember 30-án véglegesíti a közös kormányülés napirendjét, jelentette ki Borbély László ügyvezető alelnök a hét végén Budapesten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel, Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel találkozott, és megtárgyalták a román–magyar közös kormányülés napirendjét. A hét végén Marosvásárhelyen, a Magyar Professzorok Világtalálkozóján Markó Béla miniszterelnök helyettes kijelentette, szorgalmazni fogja, hogy a román–magyar kormányülésen legyen szó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román költségvetési finanszírozásáról és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kiemelt támogatásáról is. A rendezvényen Markó méltatta a magyar állam támogatásának és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának jelentőségét, leszögezve: a román állam adófizetőiként és teljes jogú tagjaiként az erdélyi magyaroknak joguk van a román állam által finanszírozott magyar felsőoktatásra. /Egyeztetések a román–magyar kormányülés napirendjéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Gyurcsány Ferenc kormányfő mindmáig nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott erre hatályos jogszabály kötelezné. A Máért helyett tavaly óta létrejött egy országgyűlési fórum, amely a határon túli magyar parlamenti képviseletek tagjaiból áll össze. A testület a múlt hét végén Szili Katalin elnökletével ülésezett, aki kijelentette, hogy ha Magyarország nem lesz sikeres, akkor előfordulhat, hogy a határon túli magyar közösségek Nyugat-Európában keresik a boldogulást. Németh Zsolt /Fidesz/ sajnálatosnak tartotta, hogy Gyurcsány Ferenc elmenekült az értekezlet elől, nem teljesíti alkotmányos kötelezettségét. A múlt évi december 5-i határon túli kiábrándulással nem mer szembenézni. A szóban forgó Parlamenti Fórum a gyurcsányi pótcselekvések közé sorolható, amelyet a résztvevők is érzékelnek, annak ellenére, hogy a semmitmondó zárónyilatkozat ilyen fából vaskarika fogalmakat forgalmaz: ,,folytatni kell az alapjogi testület felállítását, s ez kapjon külön felhatalmazást a kisebbségi jogok érvényesítésének nyomon követésére”. Továbbá: kezdjenek megbeszélést a fórummal a Határon Túli Magyarok Állandó Bizottságának létrehozásáról, írta Sylvester Lajos. Bizottság bizottság hátán, ahelyett hogy a Máértet működtetnék. Nem teszik, mert a Máért legutóbb éppen a december 5-i, magyar nemzeti egységet bontó gyurcsányi kampány ellen emelt szót, s a külhoni magyarok történetében először egységesen foglaltak állást a nemzeti önrontás ellen. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemzeti célnak nevezte az autonómia megvalósítását, de figyelmeztetett arra, hogy a téma pusztán etnikai, múltba tekintő megközelítése nem hoz eredményeket. /Sylvester Lajos: Alapjogi semmittevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 17-én volt Terényi Ede zeneszerző legújabb monooperája, az Odüsszeusz ünnepei ősbemutatója Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Carmen Vasile, a Terényi-művek avatott előadója román nyelven énekelte a homéroszi szövegrészleteket. A művel a zeneszerző a kolozsvári filharmóniát fennállásának ötvenedik évfordulóján köszöntötte. /Rostás-Péter Emese: Lények, tárgyak hangján mesélő hangszerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 18-án felavatták a Csobotfalva határában található középbükki gyógyfürdőt. Csobotfalva ma már Csíkszereda része. Összegyűltek a közös munka eredményeként megújult fürdő avatóünnepségén, melyet kalákában építettek újra a helyi közösség, a közbirtokosság, magyarországi vendégkalákások segítségével, az Ars Topia és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) kezdeményezésére. A CSTTE kezdeményezésére eddig a kászoni Sóskút, a csíkkozmási Sószék, a lázárfalvi Nyíres, a tusnádi Nádas és a csíkszentkirályi Borsáros fürdőket újították fel. /Székely Judit: Gyógyfürdő Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

Temes megyében, Újszentesen a falunapokra sereglik össze a legtöbb vendég. Idén, a szeptember 16-án Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Temesvári Egyesületének elnöke nyitotta meg az újszentesi iskolában a kiállítást, melyen jól megfértek egymás mellett a képzőművészek alkotásai, a műkedvelők próbálkozásai és nem utolsósorban a népművészek munkái. A következő napot a sportrendezvények uralták. Végül vasárnap az ökumenikus istentisztelet követően, délután színes néptáncgála szórakoztatta a közönséget. /(Sipos): Vendéglátó Újszentes. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

A víz elfolyik, a kövek maradnak nevet viselő rendezvény során szeptember 17-18-án Maros megye több történelmi jelentőségű, neves épületét lehetett meglátogatni. Marosvásárhely mellett a rendezvénybe bekapcsolódott Segesvár, Szászkézd, Keresd, Gernyeszeg, Marosvécs, Mikháza, Gyulakuta és Szováta. A kulturális örökség napjait a világ közel ötven országában ünnepelték meg. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát lehetett meglátogatni, a megyei tanács épületét, a Teleki Tékát, ingyenes orgonahangversenyt adott Molnár Tünde. Több más épület: az ortodox fa- és kőtemplom, a Bolyai Farkas Líceum és a megyeháza fogadta a látogatókat. /Mészely Réka: A kulturális örökség napjai megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Szeptember 17-én Arad megyében nyolcadik alkalommal került sor a pankotai magyarság legnagyobb évi ünnepére, a szüreti bálra, amelyet ezúttal is Dokopil Olga szervezett meg. 37 pár öltözött be magyarruhába, a lányok pártával, a fiúk árvalányhajas kalappal a fejükön. A fiataloknak alig a negyede magyar, a többiek azért varratnak maguknak ilyen ruhát, hogy részesei lehessenek a szüreti bálnak, ami magyar hagyomány. A magyar népviseletbe öltözött menet szőlőkosárral végigvonult a főutcán, betért a római katolikus templomba, ahol Ciurar János plébános megemlékezett a magyar népi hagyományok ápolásának szükségességéről, majd bevonultak a kultúrotthonba. Az egyórás műsor után a galsai–fazekasvarsándi vegyes zenekar húzta a talpalávalót. /Balta János: Nagy sikerű szüreti bál nyolcadszor. Élő néphagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Magyargyerőmonostor Kalotaszeg déli határfaluja. A honfoglaló Kalatha nemzetségből származó öt észak-erdélyi család: Gyerő, Kabos, Radó, Kemény, Mikola közül a Mikola nemzetség építette fel ezen a birtokon 1196-ban családi monostorát, amely az egyik leszármazottól, a Gyerőffy családtól kapta a nevét. A falu két híres szülötte Debreczeni Márton (1802–1851) bányamérnök, tudós, feltaláló, az utolsó magyar eposz szerzője és Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1843–1911), a kalotaszegi népművészet intézményesítője. Mindkettőjük emléktáblája a templom mellett található, ugyanitt áll a Debreczeni Márton nevét viselő, 2002-ben felavatott tájház is. A lakosság 28 százaléka magyar, a református gyülekezet 187 lelket számlál. A második bécsi döntés szerint Magyargyerőmonostor és Magyarvalkó nem került vissza Magyarországhoz, ez lelkileg és gazdaságilag tönkretette a két falut. A harmincas években 600 református élt a faluban, a hatvanas években 350, ma már csak 187-en vannak. A fiatal családok leggyakrabban elmennek, máshol keresnek boldogulást. Sinkó Katalin, Magyargyerőmonostor szülötte, néphagyomány- és falukutató, a Kalotaszegi Nagyírásos gyűjteménykötet összeállítója elmondta, hogy régen tervezték már a tájház létrehozását, az épület maga egy körülbelül 200 éves faház, megőrizte a népi építészet stílusjegyeit. Az anyagot folyamatosan bővítik. Gyönyörű Magyargyerőmonostor népviselete, néprajzi szempontból Kalotaszeg „Felszeg” nevű tájegységéhez tartozik. /Történelmi értékek és dolgozó, békés nép: Magyargyerőmonostor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

A Hargita megyei rendőrség szerint nincs összefüggés Toroczkai László Romániából való kitiltása és barátnőjének a rendőrségre való beidézése között. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a múlt hét elején a nagyszalontai határrendészek nem engedték belépni Romániába, román nemzetiségű barátnőjét pedig telefonon kezdték zaklatni rendőrként, illetve titkosrendőrként bemutatkozó ismeretlenek. Toroczkai kiutasítását később arra a törvénycikkelyre hivatkozva indokolta meg a határrendészet, mely szerint csak azok a személyek léphetnek be Romániába, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Daniela Criasan, a Hargita megyei rendőrség szóvivője határozottan cáfolta, hogy összefüggés lenne M. I. telefonos beidézése és Toroczkai kitiltása között. „A hölgyet egy-két évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény szemtanújaként kerestük.” – szögezte le a szóvivő. A rendőrök egy évekkel ezelőtti székelyudvarhelyi köztéri késelés ügyében kértek nyilatkozatot az eset szemtanújaként nyilvántartásba vett M. I.-től. Toroczkai elmondta, a barátnője ezt követően felhívta a késelés áldozatát, aki nem tudott arról, hogy ügyében újabb fejlemények lennének. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője továbbra sem tartotta kizártnak, hogy barátnőjét tulajdonképpen a vele fenntartott kapcsolat miatt zaklatták. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Feljelentik a fenyegetőket? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Alig három hét telt el az Udvarhelyszéken dúló árvíz óta. A legnagyobb pusztítást a Nyikó melletti falvak szenvedték el: tizenkét ember meghalt, egy eltűnt, házak, hidak dőltek össze. A katasztrófa nyomait a szorgos kezek sem tudták eltüntetni: iszapos veteményesek, kapufélfák kapu nélkül, romba dőlt vagy félig beomlott házak fogadják az arra járót. Siménfalva községben hat falut érintett az árvíz: Malomfalva, Kobátfalva, Simén­falva, Rugonfalva, Kis- és Nagykadács. Marosi Ferenc Nagykadácsról elmondta: augusztus 23-án megjelent egy rendőrkocsi, hogy ,,mindenki meneküljön, mert jön az árvíz!”. Mire kiértek a templomhoz, már jött is a víz. Rögtön az árvíz utáni napon jöttek az emberek segíteni, mindenki hozott, amit tudott. Szentegyházáról kenyérlisztet kaptak, Hódmezővásárhelyről pénzt küldtek, és egy mentőkocsit, amit szeptemberig használhatnak a falubeliek, utána át kell adniuk egy közeli, szintén árvíz sújtotta településnek. Segítőkész emberekben nem volt hiány. A kobátfalvi Deák Dénes és édesapja például szerda reggeltől szombatig járta a falvakat traktorral és utánfutóval, húzatták ki az iszapba ragadt járműveket, hordalékot, szállították az embereket, segítettek, amit kellett. /Nágó Zsuzsa Emese: Nyikó mente, árvíz után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Harmadik éve zajlik az a program, amelyet az Areopagus Alapítvány szervez Kalotaszegen. A három év alatt több pályázatíró- és vezetőképzést bonyolítottak le, tanácsadást nyújtottak támogatásszerzés és programszervezés terén, számítógép-kezelői és nyelvtanfolyamokat indítottak. Az Areopagus 13 kalotaszegi településen tevékenykedik, a kapcsolatot főleg a helyi ifjúsági csoportokkal tartják. A program célja az, hogy a helyi fiatalok bevonásával megteremtsék a fenntartható közösségfejlesztés alapjait a kistérségben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Közösségépítő civil szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Tizenhét ország 612 kiállítója között a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) 14 megyei szervezetének ötventagú küldöttsége is jelen volt szeptember elején Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élemiszeripari Kiállításon (OMÉK). Ezt megelőzően a határon túli magyar gazdák és gazdaszervezetek képviselőinek találkozóján másfél száz erdélyi, kárpátaljai és vajdasági meghívott volt jelen. A magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a vajdasági magyar gazdák szervezetével, így az erdélyi és kárpátaljai gazdák után a vajdaságiaknak is van ilyen megállapodásuk a magyar szaktárcával. /Kárpát-medencei gazdatalálkozó az OMÉKen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Inkább ingáznak Petrozsénybe a Zsil-völgyi magyar gyerekek, csakhogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által indított Jézus Szíve Iskolában tanulhassanak. A városban az új tanévtől újraindult a magyar iskola, így egy év alatt több mint tízszeresére nőtt a magyarul tanuló diákok száma. „Ez a szám még nem végleges, hiszen a vasárnapi iskolaszentelést követően naponta két-három újabb gyermeket hoznak a szülők, azzal a kéréssel: vennénk fel az iskolánkba, hogy magyarul tanulhasson” – újságolta Böjte Csaba. Előrelépés, hogy Petrozsényben a Jézus Szíve Iskola újraindításával az óvodától a nyolcadik osztályig immár adott a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A Hunyad megyei magyarságnak ugyanis több mint a fele, mintegy 16 ezer lélek él a Zsil völgyében, s míg Petrozsényben 1997-ben még volt egy érettségiző magyar osztály, az elmúlt tanévre már csak egyetlen magyar pedagógus és 12 elemista gyermek maradt hírmondónak. „Most egy ötvenfős óvodai csoport, valamint a hat nevelőcsalád gondozta gyermekek mellett az egész vidékről ingáznak ide a magyar diákok, sőt egy részüknek még bentlakást is tudunk biztosítani” – részletezte Böjte Csaba. /Lukács János: Könyvekre és segédeszközökre van szüksége a petrozsényi magyar iskolának. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Az Arad megyei Zimándújfalun a helybeli Borostyán Egyesület gyűjtést szervezett a székelyföldi árvízkárosultak javára. Az összegyűlt pénzt négytagú küldöttség vitte el a Székelykeresztúr mellett lévő Siménfalvára, ahol átadták András Gyula alpolgármesternek. /(b): Zimándújfalusiak adománya Siménfalvára Zimándújfalusiak adománya Siménfalvára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Marosvásárhelyen bemutatták a Rejtett gyöngyszemek című könyvet, a Könczey Elemér tervezte-rajzolta kiadvány a mozgássérültek antológiája kíván lenni. A könyvet a HIFA- Románia Egyesület adata ki. Rengeteg olyan sérült él, akik adni szeretnének, de nincs lehetőségük a megnyilatkozásra, a közlésre. Másfél év, valamint rengeteg ember munkája a most megjelent kiadvány. A HIFA-Románia segélyszervezet 2000 óta van jelen Romániában. Végül Irsai Zsolt képzőművész méltatta a mozgássérültek munkáiból felállított tárlatot. /Nagy Botond: Rejtett gyöngyszemek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./