A Kovászna Megyei Könyvtár versenyképes könyvtári programot szerzett be. A program lehetővé teszi azt is, hogy a kölcsönzésre kerülő könyvek vonalkódok alapján felismerhetőek legyenek. Így augusztusra bezárt a kölcsönző, és egyelőre mintegy 60 ezer könyvre vonalkód kerül. Ebben a munkában segített egy hétig tizenegy kolozsvári egyetemi hallgató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-könyvtár szakáról. A hallgatók a munka mellett József Álmos helytörténész, Demeter Lajos helytörténész. előadását hallhatták. /Éltes Enikő: Volt egyszer egy könyvtáros diáktábor… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzőseinek több mint fele azt tervezi, hogy elhagyja az országot. Ez elsősorban a magyarokra vonatkozik. Egyes felmérések szerint a rendszerváltás óta 1500 Vásárhelyen végzett orvos ment el, más adat szerint 2200 erdélyi magyar orvos, mások ennél nagyobb számot emlegetnek.  Az RMDSZ az elmúlt 15 évben nem tudta kezelni ezt a kérdést.  Azért mentek el a fiatal végzősök, mert nincs lehetőségük arra, hogy szakorvosok, családorvosok legyenek, nagyobb kórházakban, egyetemi központokban dolgozzanak. Eközben az RMDSZ szószólói átütő sikerekről szónokolnak, arról, hogy majdnem kétszáz RMDSZ-es polgármester és két és fél ezer tanácsos van. /Gábor Attila: Elmennek az orvosok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

Marosludas RMDSZ-kerület frissen megválasztott önkormányzati képviselői, polgármesterei és alpolgármesterei, valamint a helyi szervezetek vezetői július 14-én a helyhatósági választásokat elemezve-értékelve megállapították, hogy Mezőméhes, Mezőszengyel és Aranyoshadrév szórvány-magyar közössége elvesztette az eddigi egyetlen helyi tanácsosát is az alacsony részvétel és az 5%-os bejutási küszöb miatt. A gyenge választói részvétel és az RMDSZ megyei vezetőinek megosztó ténykedése következtében a kerület magyar többségű községeiben számottevően csökkent az RMDSZ-képviselet. /Andrássy Árpád, RMDSZ-kerületi elnök: Szórványban a kettős állampolgárságért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

Nem lenne szabad pesszimista cikkeket írnia a Szabadságban, üzenték tucatjával a szórványt járó és sorsukról tudósító Szabó Csabának olvasói. Amikor úgy látta, hogy politikai áthallást akarnak jó néhányan kihallani/kiolvasni tényfeltáró írásaiból, akkor feladta a harcot. Elhallgatott "kellemetlen" dolgokat. Nem írta meg, hogy melyik az az erdélyi magyarlakta nagyváros, ahol az idén megkezdődik a líceumi magyar tagozat felszámolódása, továbbá, hogy melyik az a két iskola, ahol nem sikerült megoldani a szakképzett pedagógushiányt, az sem, hogy számításai szerint nyolc év múlva hol fog húzódni az új erdélyi magyar nyelvhatár. /Szabó Csaba: Tündérkert – nyolc év múlva. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Aug. 8-án zárult Tordaszentmihály háromnapos ünnepe. Voltak sportvetélkedők, továbbá tudományos szimpózium, fotókiállítás, aszfaltrajzverseny, népzene- és néptánctalálkozó. Idén is vendégül látták testvértelepülésük küldöttségét, a magyarországi sárrétudvariakat. A közös tervek között szerepel egy nyaraló felépítése. /(Rostás-Péter Emese): Háromnapos faluünnep Tordaszentmihályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Az eredetileg Mezőfényre tervezett VIII. Néptánc– és Kézműves Tábornak végül Sárközújlak adott helyet. Az aug. 8–án megnyílt táborban 60 gyermek és 20 fiatal vesz részt. A tábor szervezői minden kézműves–foglalkozásra két napot szántak, hogy ez idő alatt minden gyermek kipróbálhassa tehetségét. /(anikó): VIII. Néptánc– és Kézműves Tábor – Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 11./

Megjelent a Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai szemle legújabb száma. (Új sorozat, VIII. évfolyam – 2003. 4. (30.) szám, Kolozsvár. Kiadja a Jakabffy Elemér Alapítvány, támogatja az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány.) A kiadvány tematikája ezúttal Magyarország támogatáspolitikája köré összpontosul, vitaindítója Bárdi Nándor Látszat és való – a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája című írása. A Fórum rovatban Elekes Botond, Entz Géza, Misovitz Tibor, Pomogáts Béla, Tibád Zoltán és Tőkés László szólnak hozzá a vitaindítóhoz. /Magyar Kisebbség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem előadótanára elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben a Romániában hivatalosan munkát vállalók száma szinte felére (hozzávetőleg 8,5 millióról 4,5 millióra) csökkent. A gazdaság veszteséges szektorában megszüntetett munkahelyekről távozni kénytelenek jelentős hányada számára nem nyílt legális munkalehetőség. Az érintettek tömegesen éltek például a korhatár előtti kedvezményes korhatári vagy betegnyugdíjaztatás lehetőségével. Főleg az aktív korban lévő lakosság itthon végez feketemunkát, valamint külföldön (többnyire szintén illegális) munkát. Hivatalos becslések szerint a feketemunkából szerzett bevételek a hazai bruttó nemzeti termék mintegy 25%-át teszik ki. Becslések szerint 4 millióan élnek a "rejtett gazdaságból", míg a hivatalos gazdaságban 4,5 millió személy tevékenykedik. A lakosság egészségi állapota egyre rosszabb. Látványosan megugrott a szociális megbetegedések (tbc, vérbaj, különböző bőrbetegségek, az elégtelen táplálkozás és a rossz, pihenést és tisztálkodást egyaránt megnehezítő lakásviszonyok miatt terjedő fertőzések) száma. A megelőzésre keveset költenek. /Báthory Éva: Én dolgozom, más keres? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

Amit az RMDSZ parlamenti képviselői kiharcoltak (anyanyelvhasználat a közigazgatásban, bíróságokon stb.), nem gyakorolják, írta a Postafiók rovatban Tapody Lukács Ottó. Az RMDSZ a „békesség kedvéért" legtöbbször hallgat. Megalakult az Magyar Polgári Szövetség, alternatívaként jelent meg az RMDSZ-szel szemben. Az elgondolás nem lenne rossz, de „nagyon kevesen vagyunk” -írta. Kihasználta ezt az RMDSZ és kígyót-békát kiáltott az „újra", ebbe alaposan besegítettek „a jobbakra balos szócsöveik is. Émelyítő cikkek jelentek meg még az RMSZ hasábjain is.” Le kell váltani az RMDSZ éléről a nem odavaló személyeket. Dehát – „bebetonozták" magunkat a vezetők, ebben is van némi igazság. Tapody Lukács Ottó jelezte, nem volt hajlandó az MPSZ soraiba állni, viszont nagy politikai melléfogásnak tartja Tőkés László kizárását a tiszteletbeli elnökségről és az RMDSZ közreműködését az MPSZ helyhatósági választásokban való részvételének meggátolásában. Tapody Lukács Ottó szerint szövetségre kellene lépni az MPSZ-szel és fékezni kellene a balos sajtóorgánumokat. „Ne ócsárolják az anyaországi ellenzéki politikusokat, mert valószínűleg 2006-ban ők kerülnek hatalomra és „elszakad a mézesmadzag".” /Tapody Lukács Ottó, Tasnád: Hogyan tovább? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Tapody Lukács Ottó írása után közölték a Postafiók rovatban Malaies Mihály levelét. A levélíró a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Szabadegyetem programjáról írt fölényes elutasítással. Kövér Lászlót uszítónak mondta. A levélíró szerint Orbán Viktor elfeledi, hogy ő nem a jó Isten. /Malaies Mihály, Élesd: Aki nem tudja, az tanítja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Ürmös község lakói referendumon eldöntötték, hogy Ágostonfalva elválik a községről, s különálló adminisztratív egységgé alakul. Ez már a harmadik próbálkozás. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Ágostonfalva 1490 lakosából 58 magyar, 880 román, 552 roma nemzetiségű, Ürmösön az 1924 lakosból 789 magyar, 388 román, 744 roma. /Az ötvennyolcadik község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Tizenkét évnyi Funar-korszak egyik tette volt, hogy Kolozsváron polgármesteri hivatal bejáratához tették fel azt a táblát, amely egy propagandisztikus célzattal létrehozott "Kovászna, Hargita és Maros megyéből 1989 után elűzött románok érdekvédelmi egyesületének" székhelyét hirdeti. Köztudott, hogy a Székelyföldről azok siettek elköltözni, akiket a kommunista rendszer erőszakkal odakötött munkahelyükhöz, és akik az első adódó alkalommal szülőföldjük vagy etnikai közösségük irányába vették útjukat. A magyarságot sertő táblának feltétlenül le kell kerülnie a mai városháza faláról. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XXIII.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A Magyarok Világszövetsége a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírást gyűjtött össze a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében, így a népszavazás kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie – közölte a magyar Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. Az MVSZ indítványa alapján az esetleges népszavazáson arra kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. /Hiteles az MVSZ aláírásgyűjtési akciója a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Baranyai Péter kifejtette: a Duna tévé erősen konzervatív színezetű, s ezért népszerű a kisebbségi magyarok körében, akik inkább jobboldali beállítottságúak. Ezért a balliberális magyarországi kormány létrehoz egy másikat, a saját ízlésének megfelelően, ez lesz az erdélyi magyar tévé. Azonban Magyarországon négyévenként a nép leváltja a hatalmon lévőket, jönnek az újak, akik nem szeretik az elődök által létrehozott intézményeket, támogatási formákat. /Baranyai Péter: Kisebbségtévé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ A cikk mellett állt a főszerkesztő megjegyzése: a cikkben logikai hibák vannak. Helyet adnak másoknak, ha vitatkoznak a cikk egyoldalú torzításaival.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Szilágy megye legnagyobb községeként tartják számon Váralmást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2853 lakosa van. A község kilenc települést ölel fel: a Zilahtól 51 kilométerre fekvő Váralmás mellett Farnas, Zsobok, Sztána, Kispetri, Bábony, Kiskökényes, Almásnyíres és Cold falvakat. A Kalotaszeghez tartozó falvakat 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez. A község útjai évszázadnyira elmaradtak az úgynevezett európai normáktól. Zsobok lehet a példa a község többi nyolc településének, ősszel jubilál a zsoboki gyermekotthon, ahol árva vagy elhagyott gyermekeken kívül szórvány települések gyermekei magyarul tanulnak. Az intézmény kivitelezője a helybeli lelkész Molnár János és felesége, Molnár Irma. Zsobokon 444-en élnek. /Fejér László: Kilenctelepüléses község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Marosvásárhelyen Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Kara megmaradt tandíjas helyeire felvételit hirdetnek. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy szeptember huszadikára kész kellett volna lennie az épületnek, de ez nem történt meg. Még kétszázötvenmillió forintra van szükség az egyetem épületének teljes befejezéséhez. Továbbra is bérlik a Szakszervezetek Házát, nagyon nehezen fogunk beférni, mert négy évfolyamnak kell helyet teremteni. Márciusban a második félévet az új épületben szeretnék kezdeni. A jótékonysági rendezvények kevés eredményt hoztak. A nyugati próbálkozások is nagyságrendekkel kisebb összegeket biztosítottak, mint amire számítottak. /Mészely Réka: Kicsi az adakozókedv. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Több pedagógus jelezte, hogy nagyon nehezen készül el a magyarigazolvány mellett igényelhető pedagógus–igazolvány, nem ritka, hogy mire kézhez kapják, már le is járt az érvényessége. Tasnádi István, a szatmárnémeti tájékoztató iroda vezetője elmondta, hogy a matricák mintegy öt–hat hónapos késéssel érkeznek. /(anikó): Késve kapják meg a pedagógus–igazolványt az igénylők. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./

Aug. 14-én kezdődnek a Zabolai Falunapok, a programban kiemelt szerepet kapott a sport. Fellép a Gyöngyharmat, Borsika és az Izvorasul együttes, a baróti fúvósok hangversenye, a modern táncosok szereplése biztosítja a jó hangulatot. A falunapokon jelen lesznek a testvértelepülés Tapolca képviselői is. /Zabola falunapjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Immár hatodik alkalommal szervezik meg a Szent István-napi népitánc-találkozót. Aug. 20-án lesz az ünnepélyes megnyitó Kolozsváron, tájékoztatott Pillich László, a szervező Heltai Alapítvány elnöke. A hagyományőrző fesztivál megrendezése az utolsó pillanatokig kétséges volt, ugyanis a támogatok által beígért összegek milliós nagyságrendről százezresre csökkentek. A Kolozs megyei tanács által évek óta nyújtott anyagi támogatás is minimálisra zsugorodott. A Határon Túli Magyarok Hivatalánál megpályázott 1 millió forint helyett végül az 150 ezer forintot kaptak, a Communitas Alapítványtól pedig mindössze 20 millió lejt. Pénz hiányában idén a fesztivál "visszaszorul" Kolozs megye határai közé, annak ellenére, hogy számos székelyföldi és más, közép-erdélyi település jelentkezett. /Köllő Katalin: Sikerek és nehézségek az idei népitánc-találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Megnyílt a középgenerációhoz sorolható Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. Címeket nem adtak a szobroknak, mintha azt sugallnák, tessék megkeresni benne a lényeget. Kocsis Rudolf táskái tömör fából és kőből szerkesztett konstrukciók, valamiféle tartalmas tartalomnélküliséget sugallnak, írta Németh Júlia. Kolozsi Tibor arckompozícióinak újabb állomásához érkezett. A hegesztett fémlapokból, fémgyűrűkből összeálló rozsdafejek valósággal alakítják maguk körül a teret. Sánta Csaba kisszobrai valamilyen történelem előtti kor jelzéseiként hatnak. Varga Mihály faszobrai antropomorf fogantatásúak. /Németh Júlia: Arcok, táskák, mágia és biomorf formák. Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Szent István napján minden esztendőben augusztusi virágzásba borul Háromszék szent hegye, a Perkő. Idén a Duna Televízió helyi közvetítéssel tiszteleg a csíksomlyói búcsú után a második nagy erdélyi vallásos összejövetel előtt, amely a Kárpát-medence egészében visszhangzó népünnepélyévé vál. A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A Szent István tiszteletére épült kápolna őrszemként vigyázza a Háromszéki-medence egészét. Manapság a búcsúk őrzik római katolikus jellegüket, de a résztvevők seregei között nagy számban vannak jelen a többi magyar vallás hívei és mások is. A búcsúk a magyarság határok fölötti, égi és földi egységének megerősítői, szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A Perkő Szent István-napi kivirágzása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Kiállítás megnyitójával ért véget aug. 15-én az idei makfalvi táborozás. A Nagy Pál festőművész nevét viselő művésztelep tizennyolc alkotót látott vendégül. A táborban készült munkáikat szokás szerint a régi iskolaépület galériává előléptetett termében mutatták be. A tizenötödször megszervezett alkotótábor a helybeliek, az egész község összefogásának köszönhető – hangsúlyozta Fülöp Irén tanárnő, a Wesselényi Művelődési Egylet elnöke. A művészek újabb művekkel gyarapították a makfalvi műtárgyállományt. /(nk): Művésztelep tizenötödször. Kapuzárás Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Magyarpécskán és annak határában 12 út menti kereszt és kápolna volt. Az időjárás azonban ezeket a kereszteket is kikezdi. Az utóbbi időben az egyik pécskai kereszt eldőlt, a másik megsérült. Augusztus 15-én, a magyarok nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak a napján Czeglédi Ferenc plébános megszentelte a felújított, illetve újjáépített keresztet. /Nagy István: Keresztszentelés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./