Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. július 12.
Csire József zeneszerző, muzikológus, karmester, egyetemi tanár a hatvanas évektől Kolozsváron a Zeneakadémián tanít: vezényel a hangverseny- és operastúdióban; az elméleti kar tudományos titkára, 1990-től dékánja. Jelenleg konzultáns professzor. Énekkari muzsikájával ismertet meg nemrég napvilágot látott kottája, a Kiskertemben (30 népdalfeldolgozás énekkara, 2003). Szaktanulmányai között van a Művelődésben megjelent sorozata (A karvezetés műhelytitkaiból, 1968–71), több román nyelvű szakkönyve mellett a nagyközönségnek szánt kötetei: hangszer-mitológia (Bűvös dalnok, Csire Gabriellával, 1978; második kiadás 2003); publicisztika (Zenei időmérték, 1996). Csire József a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségének és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének a tagja. /Műdalok kisegyüttesek számára. Csire József legújabb szerzeményei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2004. július 13.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzés helyzetéről tanácskoztak júl. 12-én Kolozsváron a BBTE magyar oktatói. A vita arról a két tervezetről folyt, amelyeket a magyar tagozat által megbízott szakértői csoport készített el. A tervezetek a magyar oktatás jövőbeli intézményi kereteit rajzolják meg, lehetséges alternatívákként fogalmazva meg az RMDSZ és a BBTE volt magyar vezetői által szorgalmazott magyar karok létesítését, illetve az egyetemi szintű magyar koordinációs testület létrehozását. Az eredeti karosítási terv mellett érvelők a magyar oktatók valamivel kevesebb mint felét tudják maguk mögött. A zárt tanácskozásról a magyar tagozat képviselői nem árultak el részleteket. Salat Levente, az idén megválasztott új magyar tagozatvezető rektor-helyettes, eltérően nyilatkozott a magyar karok létrehozásának mikéntjéről elődjéhez, Kása Zoltánhoz képest. Ez kiváltotta az RMDSZ-vezetők elégedetlenségét, ugyanis az RMDSZ a kormányzópárttal /PSD/ szembeni legfontosabb érvét veszítette el azzal, hogy a magyar tagozat képviselői kihátrálni látszottak az eredeti, az RMDSZ–PSD egyezményekbe is belefoglalt elképzelés mögül. Az RMDSZ oktatási főosztályán a kérdésben jún. 29-én tárgyalt a Babes–Bolyai magyar tagozatának vezetője és Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. A BBTE vezetősége mindvégig elutasította a magyar karok létrehozásának lehetőségét. /Salamon Márton László: Karosítás „szoftosított” változatban? = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./
2004. július 13.
Beszélnek az avasi csodafalvakról. Az újságíró ellátogatott Lajosvölgyébe, a Lajosvölgyi Hutába (Huta Certeza) és még két-három településre. A szatmári vagy akár a nyíregyházi újgazdagok villái csak kunyhók az itt sorakozó paloták mellett. Tíz-tizenöt szobás házak, márványlépcsőkkel, kovácsoltvas kapuval, kistoronnyal, nagytoronnyal s a legújabbak már üvegfallal. Azonban két-három idős embert látni az utcákon, s a kertekben sincs mozgás, lényegében üresek ezek a falvak. Nyugaton dolgozik mindenki, aki csak mozogni tud. Kubikolnak, követ törnek, szemetes kukákat ürítenek Németországban… Két éve Romániában járt Párizs főügyésze és kérte, hogy látogathasson el az Avasba is, mert a francia főváros peremkerületeiben 1400 avasi származású kiskorú prostituáltat fülelt le a rendőrség, s látni szeretné milyen környezetből mentek el ezek a lányok. A főügyésznek elállt a lélegzete, amikor meglátta a lajosvölgyi, hutai, bikszádi, bujánházi palotákat. Nem szükségből, inkább önmutogatásból épülnek ezek a paloták. Itt állnak üresen, bebútorozva is lakatlanul. Ezek a falvak lényegében holt települések, s éppen olyan kísértetfalvak, mint a Mezőség vagy a Székelyföld elnéptelenedett, megüresedett öreg falvai. /Sike Lajos: Kísértetfalvak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2004. július 13.
Rendbe tömörülésükről döntöttek a júl. 11-én véget ért túrkevei országos találkozójukon a Magyar Kultúra Lovagjai. Nick Ferenc a lovagi címet adományozó Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Kultúra Lovagrendjének azt a küldetést szánják, hogy tagjai küzdjenek a népek, nemzetiségek kultúráinak egyenrangúságáért, együttéléséért, ugyanakkor harcoljanak egyes kultúrák hegemonisztikus törekvései ellen. A Kultúra Lovagrendje nem azonos a Magyar Kultúra Lovagjainak társaságával. /Már rendesek a magyar kultúra lovagjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2004. július 14.
Zimándújfalu községben a rendszerváltás óta nem tapasztalt kudarc érte az RMDSZ-t. A magyarság ugyanis a lakosság felét teszi ki, eddig polgármestert adott, a 13 tagú községi tanácsban pedig 5 hellyel rendelkezett. Most pedig az alpolgármesteri tisztséget sem sikerült elnyerniük, a magyarságot a tanácsban 3-an képviselik. Probszt Ferenc helybeli RMDSZ-elnök szerint a magyarság mozgósítása nem bizonyult hatékonynak. /Balta János: Kudarc és kétely. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2004. július 14.
Idén jóval bővebb kínálatot biztosít a Bolyai Nyári Akadémia a hallgatók számára, mint eddig, hangzott el a sajtótájékoztatón, melyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, és Burus Siklódi Botond főtitkár tartott. Elsősorban a humán tantárgyak, ezeken belül is a személyiségfejlesztő tanfolyamok, valamint a tanár-diák kapcsolat építését szolgáló előadások, tréningek iránt nagy az igény. Második hete zajlik a Kárpát-medence pedagógusai számára szervezett továbbképző-sorozat. /Takács Éva: Nagy érdeklődés, bő kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./
2004. július 14.
A Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye szervezete, a Caritas kezdeményezte az otthoni betegápoló központok létesítésének programját. Hargita megyében a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával jól működő hálózatot építettek ki 22 központtal. Ezután Maros megyében létesítettek hasonló központokat Marosvásárhelyen, Szászrégenben, a legújabbat pedig júl. 13-án Nyárádszeredában nyitották meg. Köszöntő beszédet mondott többek között Dászkel László, a város polgármestere és Burkhardt Árpád alispán. /(kilyén): Otthoni betegápoló központ Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2004. július 15.
A gyengébb önkormányzatok pénzbeli támogatását, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, a törvényhozás munkájának felgyorsítását szorgalmazták Ion Iliescu elnöknél az RMDSZ vezetői, amikor júl. 14-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában fogadta őket az államfő. Ion Iliescu elnök a helyhatósági választások utáni politikai konzultáció-sorozatot kezdeményezett a parlamenti pártokkal. A megbeszélés után Markó úgy nyilatkozott: az RMDSZ három témát vetett fel Iliescunál. RMDSZ továbbra sem ért a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésével, indítványozta a parlament augusztusi rendkívüli ülésszakának összehívását. Markó hangoztatta: az RMDSZ elégedett az SZDP-vel fennálló megállapodással, s a maga részéről teljes mértékben tiszteletben tartja azt. /Elégedett az RMDSZ az SZDP-vel kötött megállapodással. A választási törvény elfogadását sürgeti a szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2004. július 15.
A Kovásza megyei tanfelügyelőséghez, valamint az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz fordultak a júniusi képességvizsgán megbukott diákok szülei. A 220 aláírást tartalmazó beadványban kérik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervezzenek pótképességvizsgát a nyolcadik osztályt végzett diákok számára. Háromszéken az 1606 magyar diákból 443 bukott meg a képességvizsgán, közülük 385 román nyelv és irodalomból nem kapta meg az átmenőjegyet. A számítógépes elosztás után az elméleti osztályokban 74 hely, a szakközépiskolákban pedig 169 hely maradt üresen. A szakiskolákban, ahová képességvizsga nélkül is beiratkozhatnak a diákok, a helyek alig 15 százaléka telt be. A beadványban azt is megfogalmazták, hogy véleményük szerint a tanterv nem igazodik a nem román anyanyelvű gyerekek oktatási igényeihez, a román nyelvet anyanyelvként oktatják, és ezzel magyarázható, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek gyengén szerepelnek a vizsgákon. Kérik a román nyelv és irodalom oktatási módszertanának módosítását, illetve azt, hogy Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhassák a gyerekek. – A Magyar Polgári Szövetség, a beadvány kezdeményezője javaslatot tesz, hogy más megyékben is forduljanak hasonló beadvánnyal a tanfelügyelőséghez és a szaktárcához a szülők. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő tudomása szerint a megyében a szülők nem gyűjtöttek aláírásokat a pótképességvizsga eltörlése miatt. Hargita megyében 74 százalékos volt az átmenési arány a kisérettséginek is nevezett képességvizsgán. A megyében 4031 diák jelent meg a vizsgákon, közülük pedig 3017-en vizsgáztak sikeresen. Kolozs megyében nem veszélyezteti az osztályok létszámát a kisérettségi új rendszere által előidézett helyzet – mondta el a Krónika kérdésére Pop Corina, a megyei tanfelügyelőség szóvivője. /Indokolatlan a pótvizsga? = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./
2004. július 15.
A magyar történelmi vonatkozású emlékművek, emlékhelyek gondozása a régió magyar közösségére hárul. A városvezetés és a műemlékvédelem csak kiemelt jelentőségű épületekkel, emlékművekkel foglalkozik; a győrödi honvédemlékmű nem tartozik ezek közé. Az obeliszket 110 évvel ezelőtt emelték az 1848–1849-es magyar szabadságharcban elesett honvédek emlékére. A homokkőből készült obeliszk első jelentősebb felújítása a szabadságharc 100. évfordulóján, 1948-ban történt. A Magyar Népi Szövetség gyárvárosi szervezete akkor márványtáblát helyezett rá, és kerítéssel vette körül. 1990-ben a feliratos márványtáblát ismeretlen tettesek összetörték. Az obeliszket az RMDSZ Temes megyei szervezete kezdeményezésére 1996-ban felújították, ismét márványtáblát helyeztek rá, és 1997-ben ünnepélyes keretek között újra felavatták. A restaurálás nem bizonyult tartósnak, az obeliszk ismét mállani kezdett, a kerítést megrongálták. Ekkor léptek közbe a temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubjának lelkes tagjai, és vállalták az emlékmű gondozását annak anyagi terheivel együtt. /Szekernyés Irén: Nyugdíjasok gondozzák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./
2004. július 15.
Júl. 13-án Marosvásárhely a körzeti elnökök tanácsa értékelő gyűlést tartott, annak az újságcikknek a kapcsán, ami júl. 9-én jelent meg a Népújságban. Kötelességüknek tartják a tagság, a magyarság véleményét, óhaját az RMDSZ- fórumokon a különböző vezető testületek felé tolmácsolni. Kimondták a véleményünket, de nem romboló, hanem építő szándékkal. /Értékelt a körzeti elnökök konzultatív tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./ Előzmény: Mózes Edith cikkében élesen kritizálta a felszólalásokat /Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2004. július 15.
Megdöbbenéssel vettek tudomást a csíkcsicsói római katolikus hívek arról, hogy papjukat Bereczi Istvánt, 28 év szolgálat után elhelyezik a községből. A hívek aláírásgyűjtést szerveztek, levelet fogalmaztak és Gyulafehérvárra, Jakubinyi György érsekhez küldik képviselőiket. „A plébánosok és lelkészek esetében a szolgálati idő öttől tizenöt évig terjedjen. Legalább öt évet nehéz szórványhelyen is működjön mindenki. Tizenötéves szolgálat után az illető hely plébánosa nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná." – ezt írja elő a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Zsinat által megfogalmazott rendelkezés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek törvény erőre emelt. A zsinati rendelkezések értelmében augusztus első napjától több székelyföldi településen új lelkipásztorok kezdik meg tevékenységüket. Vannak, akik nyugdíjba vonulnak, másokat áthelyeznek és többen vannak, akik most kezdik meg papi tevékenységüket. Tamás József, Csíkszeredában székelő segédpüspök elmondta, hogy Madéfalván, Csicsóban, Balánbányán, Gyimesbükkben új lelkipásztorokat neveztek ki, Csíkszentmártonban, Újtusnádon pedig nyugalomba vonulnak a jelenleg még szolgálatot teljesítő lelkipásztorok. A csicsói plébános kiváló lelkipásztor és a főpásztor úgy méltányolja, hogy egy nagy egyházközség élére helyezte át, Gelencére, ahol segédlelkész munkatársa is lesz. /Daczó Dénes: Zsinati rendelkezés értelmében történnek az áthelyezések. Papjukat akarják a csicsóiak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2004. július 15.
Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával folytatott megbeszélést Rasim Ljajics szerb kisebbségügyi miniszter júl. 14-én Budapesten. A sajtótájékoztatón a szerb politikus a közelmúlt vajdasági etnikai incidensei kapcsán ismertette, hogy Vojiszlav Kostunica államfő párbeszédsorozatot kezdett el a magyarság képviselőivel, találkozott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, az egyházak és más magyar szervezetek képviselőivel. Rasim Ljajics miniszter tájékoztatása szerint 2003 januárjától 49 magyarokat ért incidenst regisztráltak a Vajdaságban. Az incidensek közül 3 eset fizikai támadás miatt, 4 esetben verekedés, 4 esetben szóbeli összetűzés, 7 esetben egyházi műemlék elleni támadás, 17 esetben sírgyalázás és 12 esetben sértő feliratok miatt indult eljárás. Az esetek 70 százalékát a rendőrség megoldotta, 50 személy ellen büntetőeljárás indult, 31 személy ellen szabálysértési eljárást indítottak. /V.E.: Vajdaság: félszáz magyarellenes incidens másfél év alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2004. július 16.
Mégis eladják a zágoni közbirtokosság erdőjét a tulajdonosok. Vargha Gusztáv közbirtokossági elnök fenntartja, hogy az eladás nem törvénybe ütköző. Megvan a kétharmados eladáspárti többség is. Elmondta, az állami erdészettől megkapták a hivatalos papírt, elővásárlási jogukkal nem élnek, úgyhogy szerint szabad utat kaptak. Az osztrák mellett egy magyarországi cég is jelezte vásárlási szándékát, az veheti meg az erdőt, aki a legtöbbet ajánlja. Az eladás ellenzői levélben fordultak az elnökhöz, és kérték: fénymásolatban bocsássa rendelkezésükre az elmúlt időszak közgyűlési és igazgatótanácsi jegyzőkönyveit. Nem kaptak választ, ezért a kézdivásárhelyi bírósághoz fordultak, és jogi úton kérték, kötelezzék Vargha Gusztávot a dokumentumok kiadására. Vargha Gusztáv közölte, semmilyen dokumentumot nem hajlandó kiadni a kezéből. Tamás Sándor képviselő az elindított perben vállalta az ellenzők jogi képviseletét. „Ez olyan közösségi ügy, amely mellett nem mehetünk el tétlenül. A törvény sem ad lehetőséget az eladásra, ám erkölcsileg sem engedhetjük meg, hogy a közösség vagyonát elkótyavetyéljék, nem beszélve arról, hogy vannak, akik határozottan ellenzik az eladást ” – nyilatkozta a képviselő. – Az RMDSZ képviselői és szenátorai hangsúlyozzák, nincs törvényes módja az eladásnak. /Farkas Réka: Perelnek az eladás ellenzői. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2004. július 16.
Tempfli József megyés püspök a németországi Altöttingben járt, a Szovjetunióba való deportálások 60. évfordulója alkalmából szervezett kétnapos ünnepségen, ahol öt volt szocialista országból gyűltek össze egykori deportáltak vagy hozzátartozói, s öt megyés püspök ugyanezen országokból, hogy a deportált megholtak lelkiüdvéért mutassanak be szentmisét. – A püspöki palota visszaadásáról a püspök kifejtette, hosszú pereskedés, nyolc év türelme és vagy 300.millió lej költség kellett hozzá. Tempfli József püspök közleményében mindenkinek köszönetet mondott. Köszöni a négy ügyvédnek, kik peres ügyeket hivatalosan képviselték. Kettő meghalt /dr. Margócsy László és Lencar Gavril ügyvéd/, Sárközi Lajos is dolgozott, de komoly operáción esett át, nem vállalhatta tovább a Bukarestbe való utazás nehézségeit. Legutóbbi két tárgyaláson az ügyvédi védelmet dr. Frunda György szenátor vállalta, akinek a per megnyerésében oroszlánrésze volt. Tempfli József püspök köszönetet mondott az RMDSZ országos vezetőinek, élükön Markó Béla elnökkel, ugyanígy a nagyváradi hivatal vezetőinek, Bíró Rozáliának. Tempfli kiemelten köszönetet mondott az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, akik eljöttek tüntetni a püspöki palota visszaszerzése érdekében és együtt imádkoztak ezért. Mindez párhuzamba vonható azzal a bihari-váradi kiállással, mellyel a Körös-parti Szent László templomot is megvédték annak idején a lebontástól. /Tempfli József megyés püspök: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2004. július 16.
Közel három évvel az ügymenethez szükséges, teljes dokumentáció benyújtása után, kormányhatározattal elnyerte a közhasznú társaság minősítést a szatmári Caritas. Ilyen módon az országban első és egyetlen, társadalomvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetként jogot nyert arra, hogy ezentúl a központi költségvetésből ne csak egyes programjait finanszírozhassák, de az egész szervezet fenntartását és működtetését is, ha ezt írásban kéri. A szervezet júl. 15-én megünnepelte a megtisztelő cím elnyerését. Az elmúlt évek tevékenységéből ízelítőt nyújtó fotókkal díszített teremben jelen volt a kormány képviselője, valamint a város és a megye vezetőinek színe–java. /Báthory Éva: Közhasznú társasággá nyilvánítását ünnepelte tegnap a szatmári Caritas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./
2004. július 16.
Tulit Attila javasolta: a következő parlamenti választások érdekében az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei közös előválasztások keretében mérjék össze támogatottságukat. Fey László ezt a javaslatot elutasította. Szerinte egyetlen megoldás lehetséges: az MSZP ne jegyeztesse be magát külön pártként, hanem az RMDSZ platformjaként működjék. /Fey László: Gondoljuk végig! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2004. július 16.
Júl. 15–18. között a zentai Térzene Irodalom és Művészeti Társaság közös rendezvényeként Zentán tartja idei vándorgyűlését az ITÁSZ (Irodalmi Társaságok Szövetsége). Az idei téma: Tömb a szórványban. Az első napon ITÁSZ-közgyűlést tartottak, a másodikon irodalmi estet, végül a harmadikon előadásokat tartanak. Érdekesebb témák: Hódi Sándor: Végvidéki lelkiállapot; Vajda Gábor: A délvidéki irodalom; Alexa Károly: Csáth Géza és a Bácska, majd Furkó Zoltán: Herczeg Ferenc munkássága című előadása hangzik el. /(Bajna György): Irodalmárok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2004. július 16.
Gaál András gyergyóditrói születésű festőművész életpályáját nyomon követő állandó tárlat nyílt nemrégiben Gyergyditróban, az Öregek Klubjában, a művész által adományozott alkotásokból. Gaál András egy idő óta hol itthon, hol otthon él, Székelyföld és Magyarország között váltogatva lakhelyét. Elmondta, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, de megőrzi a románt is. Marosfőn sem számolt fel semmit, nem számolta fel csíkszeredai műtermét sem. Gaál András szerint nagyobb gondossággal kellene kezelni a Gyergyószárhegyen levő több mint 1200 alkotásból álló gyűjteményt. Ha nincs Zöld Lajos, ma falak sem lennének, nemhogy a műemlékvédők által több esetben kifogásolt, de létező, használható épületek. Most Zöld Lajos próbálja összeállítani a visszatekintő katalógust, de a 30 év helyett csak a 25 évről készülhet leltár, mert az utóbbi 5 évben történtekről semmi nyom nincs. /Bajna György: Gaál András hazatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2004. július 16.
Bárdi Nándor új kötetét (Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004) végiglapozva, a legelső kérdés: mitől olyan eredeti és sajátosan elrendezett ez a mű, holott olyan kérdésekről van szó benne, amelyekről magyar történészek és közírók könyvek garmadáját hozták már forgalomba. A válasz a szerző személyiségében s az általa felvállalt szerepben rejlik. Bárdi Nándor ma egyetlen olyan kutatója a határon túli magyarság kérdéseinek – a „külmagyar világnak” –, aki bár be nem sorolható „peremszemélyiség” maradt a határon túli magyarsággal foglalkozó, politikai és tudományos eliten belüli irányzatok között, eközben e helyzetét a problémák megfogalmazásában és az elszigetelten működő, határon túli műhelyek összekapcsolásában centrális szereppé tudta változtatni. Centrális – problématételező – szerepét kitűnő terepismerete alapozza meg, valamint az, hogy szakértői tudását olykor az egymással szemben álló táborok is igénybe veszik. Tipológiája szerint a következő látásmódok léteznek: 1. a szenvedéstörténeti, amely szerint „a határon túli magyarok története mártírológia, illetve sérelmek végeláthatatlan sora” (eszerint a kérdést nemhogy megoldani, de még csak kezelni sem lehet); 2. a konfliktuskezelő, mely vagy abból indul ki, hogy a közép-európai népek keveset tudnak egymásról, vagy abból, hogy a mindennapi életben az etnikumok jól megvannak egymással, a konfliktusokat felülről „viszik be” közéjük politikusok, értelmiségiek, egyéb külhatalmak; 3. egy sajátos társadalompolitikai megközelítés, mely szerint a határon túli közösségek állandóan megújuló, illetve újrakezdett önépítkezéséről van szó, és amely szerint a problémát nem megoldhatónak, hanem csupán kezelhetőnek kell tekinteni; 4. a közép-európai összehasonlító társadalomtörténeti perspektíva, melynek érvényesülésére inkább csak a jövőben lehet számítani. Az első két megközelítésmód közvetlenül is kapcsolódik azokhoz a politikailag is rögzült szemléletekhez, amelyekkel Bárdi kritikai distanciát alakított ki. A szenvedéstörténeti megközelítés a sérelmi politikával fakad egy tőről (inkább a jobboldalt jellemzi), a konfliktuskezelő viszont egyes nemzetközi szervezetek „feszültségoldó” (leginkább liberálisnak nevezett) politikájával rokon. Bárdi a harmadik megközelítésmód híve. Bárdi másik klasszifikációs kísérlete a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyarországi elképzelésekhez kapcsolódik. Öt – a magyar politikára ható – stratégiai víziót különböztet meg: 1. a Tündérkert-vízió, mely szerint a határon túl „régi magyar világok” senyvednek, s ezeknek a felszabadítása az egész magyarság érdeke, hiszen „mélyebb magyarságukkal” jótékonyan hathatnak a mai Magyarországra is; 2. az egységes nemzet koncepciója, amely szerint a magyarság „egységes nemzet”-volta oly meghatározó valóság, hogy annak alapján a határon túli magyarság politikai és kulturális intézményei, valamint elitjei is a budapesti politikához csatolhatók; 3. az államközi kezelésmód, amely a külpolitika hagyományos kereteiben és eszközeivel tekint az egész „határon túli problematikára”; 4. a regionalista elképzelés, amely szerint a határon túli magyarok érdekeit leghatékonyabban ezeknek a nemzetrészeknek valamiféle – saját országukon belüli – régióba való integrálásával, majd e régióknak (melyeken belül a magyarok alkothatnak lokális kisebbséget vagy akár többséget is) Magyarországon és az EU-ban való képviseletével lehetne orvosolni; 5. végül a migrációs folyamatok modellje, amely szerint a kivándorlás és asszimiláció folyamatai döntenek ebben a kérdésben, a magyar politikának pedig kimondatlanul is az az érdeke, hogy a határon túli magyar közegből pótolja mind demográfiai deficitjét, mind pedig munkaerő-szükségletét. Ezek az elképzelések eléggé egyértelműen kapcsolódnak a magyar politika tömbjeihez. Az 1. és 2. vízió egyértelműen a jobboldalhoz kapcsolható, a 3. a baloldalhoz, a 4. pedig még „keresi a helyét”. Az 5. tekintetében – úgy tűnik – a végleges döntést még nem hozta meg a magyar politikai elit. Kiépültek a magyarországi pártok határon túli hálózatai, és a határon túli „magyar politikai világok” is kialakították láthatatlan kapcsolatrendszerüket a magyarországi politikai és közigazgatási elittel. E hálózatok a határon túli magyarok esélyeinek szintén fontos meghatározói. Bárdi Nándor könyvének igazi érdeme az, hogy „problémakatalógusában” láttatni tudja, miként függnek össze Magyarország támogatási politikájában az ismert – „klasszikus” – problémák a hálózat- és intézményépítés új determináló körülményeivel. /Bakk Miklós: Peremvidékek és centrumproblémák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2004. július 17.
A magyar–román kisebbségi vegyes bizottság ősszel tartja plenáris ülését Magyarországon – közölte Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár Budapesten, miután tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki egyben a szakbizottság társelnöke. A felek a kisebbségi vegyes bizottság előző évben elfogadott ajánlásainak a végrehajtását tekintették át, megállapítva: hogy nincs olyan jellegű nagyobb probléma, amelyről külön kellene tárgyalni. Elmondta: a kisebbségek területén megnyilvánuló együttműködés jól szolgálja a két ország kapcsolatait, ennek jelentős állomásai a létavértes–székelyhídi határátkelő átadása és az aradi Szabadság-szobor felállítása. Bogdan Aurescu szerint a két kormány között kiváló az együttműködés. Közölte: tárgyaltak a kedvezménytörvény alkalmazásról és a Gozsdu Alapítvány ügyéről is. A romániai magyarok helyzete kapcsán elmondta: a román alkotmány módosítása kedvező változásokat gyakorolt a magyar kisebbség nyelvhasználatára a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. /Nincsenek nagyobb problémák. Magyar–román politikai államtitkárok tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 17.
Júl. 18-tól 6 százalékkal drágul a vasúti személyszállítás Romániában. A vasúti szállítás tarifáinak fokozatos emelését Románia vállalta a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban is. A legutóbbi, 6,3 százalékos jegyár-emelés febr./ 15-én történt. /Drágít a vasút. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 17.
Önálló jogi státust kapott a román akkreditációs hatóságtól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Tőkés László püspök az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá: az erdélyi magyarság az 1989-es romániai fordulat után az óvodától az egyetemig terjedő teljes vertikumú, saját önálló, magyar nyelvű oktatási hálózat megteremtését tűzte céljául. Ennek szellemében jártak el, amikor elébe mentek a romániai magyar egyetemalapítási lehetőségeknek s 1990-ben létre hozták a Sulyok István Református Főiskolát, amelyet 1999-ben egyetemmé fejlesztettek. Ennek jogutódja a Partiumi Keresztyén Egyetem. Kiemelte: a PKE engedélyeztetése húzóerőt jelenthet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációjának megszerzéséhez is. A PKE-nek jelenleg 850 hallgatója van. Végzősei eddig más, állami intézményekben tehettek államvizsgát. Az akkreditációs folyamat lezárultával az alkalmazott tudományi és a bölcsészkarral, illetve 13 szakkal rendelkező egyetem mostantól államvizsgát tarthat. /Végleges akkreditáció a Partiumi egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 17.
Júl. 15-én Markó Béla, az elnöke és Kötő József ügyvezető alelnök, az oktatási- egyházügyi főosztály vezetője Marosvásárhelyen fogadta Borzási Istvánt, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélés után Borzási István elmondta, 1994-ben alakult meg a Baptista Teológia, és a mai napig sincs székhelye. Kezdetben Kolozsváron működött a teológia, két éve átköltöztek Nagyváradra. Nagyváradon a baptisták épületében nyomorognak a teológusok. A Bukaresti Baptista Teológia működteti a nagyváradi Emanuel Egyetemen a baptista teológia szakot, és általuk adják ki az egyetemi oklevelet. Magyar nyelvű nappali tagozatról van szó, de mivel nincsenek akkreditálva, a román egyetem oklevelét adják a végzősöknek. A Baptista Teológiának jelenleg tizenegy magyar hallgatója van. Romániában 138 ezer híve van a baptista egyháznak, tíz százalékuk magyar, 224 gyülekeztük működik, a lelkészeik száma 58. A teológia épületének felépítéséhez kértek segítséget az RMDSZ-től. Létezik a Baptista Világszövetség, továbbá Magyar Baptista Világszövetség, amely három részlegből áll: a magyarországiból, az amerikaiból és az Erdélyi Baptista Szövetségből. /Máthé Éva: Az RMDSZ támogatását kéri a baptista egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2004. július 17.
Ezen a nyáron Fortyogófürdőről Bálványos vára alá költözött a sorrendben 12. Incitato képzőművész tábor. Daragus Attila vállalkozó – újabban torjai alpolgármester is – fogadókészségére most is lehetett alapozni, s a bálványosi Transsylvania Motelben szállást és műtermet biztosított. Az Incitatón részt vevő közel harminc művész nyugodtan dolgozhatott. /Sylvester Lajos: Váltott lovakkal (Incitato). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./
2004. július 17.
Egy román irodalomtörténész, Marian Popa 1971-ben egyszemélyes vállalkozásban kiadta a jelenkori romániai irodalom lexikonát (Dictionar de literatura contemporana). Ebben szerepeltette az erdélyi magyarok többségét is, mint "magyar nemzetiségű román író". Beke György emlékezett /Nagy Pál nyolcvanéves. Levélféle Marosvásárhelyre. Nyelvünk és Kultúránk, Budapest, 2004/2) arra, hogy akkor egyedül Nagy Pál tiltakozott a minősítés ellen: Egy irodalmi szótár margójára címmel a bukaresti A Hét 1972. febr. 18-i számában. Kifejtette, hogy romániai magyar, német stb. irodalom van, mely a romániai magyar, német stb. írók munkásságának eredményeként jött létre. Nagy Pál felkérte a szerzőt: a romániai magyar írókat nevezze csak romániai magyar íróknak. Marian Popa becsületére legyen mondva, lexikonának második, 1977-es kiadásában javította a meghatározást: "magyar nemzetiségű íróra, illetve költőre". – Ilyen csatákból állott össze a Te nyolcvan esztendőd, Nagy Pali, írta elismerően Beke György. /B. D. : "Magyar nemzetiségű román írók". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./
2004. július 19.
Mircea Geoana külügyminiszter Belgrádban tárgyalt. Mielőbbi megbékélést sürgetett Szerbia-Montenegró és Koszovó között. Koszovó jövője egyike az európai értékeknek, amelyek között van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása – mondta Geoana szerb kollégájának, Vuk Draskovicsnak. Draskovics köszönetet mondott Geoanának erőfeszítéseiért. Létfontosságúnak nevezte, hogy a szerb menekültek visszatérhessenek otthonaikba, és újjáépítsék a márciusi zavargások idején felgyújtott szerb ortodox templomokat és kolostorokat. Koszovó hivatalosan továbbra is része Szerbia-Montenegrónak, de a tartomány végső státusáról még nem született döntés. /Geoana Belgrád és Koszovó megbékélését sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2004. július 19.
A kampány véget ért, és kezdődik a kampány – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 17-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A választási előkészületek kapcsán beszámolt az Operatív Tanács (OT) júl. 16-i marosvásárhelyi ülésén elhangzottakról is. Aug. 25-ig ki kell dolgozni az RMDSZ választási programját, beleértve a különböző autonómiaformák megteremtését is. Az RMDSZ a parlamenti választásokat megelőzően is főképpen közvetlen, urnás, illetve, ahol erre nincs lehetőség, közvetett módszerrel választja ki képviselő- és szenátorjelöltjeit. Az indulási lehetőséget mindenkinek biztosítani szeretnék. Markó elismerte: a magyarok között van elégedetlenség a nemzeti program miatt, ezért az RMDSZ-nek le kell szögeznie, hogy az autonómia kérdését hangsúlyosan képviseli. Mások a szociális program – nyugdíj, munkahely, segélyprogramok – miatt elégedetlenek az RMDSZ-szel. Van esély arra, hogy megszólítsák a román nemzetiségűeket is. – Markó Béla és a Demokratikus Új Baloldal RMDSZ Platform képviselői júl. 16-án tartottak megbeszélést a Párbeszéd a jövőért konzultáció-sorozat keretében. Bitay Ödön, a platform vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság politikai konszenzusát az RMDSZ-en belül kell kialakítani. A Párbeszéd a jövőért keretében júl. 17-én Kolozsváron Markó Béla és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) Nagy Gábor elnök által vezetett küldöttségével találkozott. Az OMDSZ vezetői kérték: az RMDSZ keresse meg a román diákszervezetekhez hasonló pénzügyi támogatási lehetőségeket is számukra a kormányintézményektől, valamint az Oktatási Minisztériumtól. Az együttműködés volt a központi témája júl. 17-én a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) folytatott megbeszélésének is. A két szervezet munkájában bizonyos fajta párhuzamosság létezik, szakmai és stratégiai kérdésekben nem támaszkodnak kellőképpen egymásra. /Erős, felkészült, hozzáértő, elkötelezett frakció a cél. Markó Béla: Mindenkinek éreznie kell azt, hogy beleszólhat közösségünk életébe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2004. július 19.
Nem csökkentek, hanem esetenként még növekedtek is a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összegek, amelyek felhasználásában a magyar oktatási tárca kiemelt fontosságúnak tekinti a szórványmagyarság körében folyó oktatás támogatását – hangoztatta Szabados Tamás /Budapest/, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára júl. 17-én Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár cáfolta azokat a híreket, hogy csökkent a határon túli magyar oktatás támogatására szánt összeg. Hozzáfűzte, hogy csak az Apáczai Közalapítvány szakképzési alapja csökkent a 2003-as évhez viszonyítva. Lehetővé tették a magyarigazolvánnyal és pedagógusigazolvánnyal rendelkező magyar pedagógusok szakkönyvvásárlási kedvezmény igénybe vételét is. 2004-ben az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya az erdélyi magyar közoktatásnak 15,4 millió forintot juttatott a módszertani központokban folyó oktatási tevékenység támogatására, 18,3 millió forintot a nyári akadémiára, 8 millió forintot évközi továbbképzésekre. A kedvezménytörvény keretében a magyarországi pedagógus-továbbképzéseken való részvételre 61,5 millió forintot különítettek el. Tanulmányi versenyekre, a szülőföldi versenyeztetéshez 3,3 millió forintot fordítnak, az anyanyelvi tematikus szaktáboroztatásra 2,7 millió forintot. A szórványprogramokra 40 millió forintot szán a tárca, a csángók bentlakásos továbbtanulásába 8 millió forintot fektetnek. A helyi igények szerint megírt tankönyvekre, a tankönyvtanács működtetésére 14,8 millió forintot fordít a szaktárca. /Előtérben a szórványprogramok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2004. július 19.
Készül a vádirat a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatója, Réman Domokos megvesztegetési ügyében. Az igazgató az első romániai magyar kormánytisztviselő, aki ellen korrupció gyanújával indítottak vizsgálatot. A nyomozók azzal gyanúsítják, hogy 2000 decemberében és 2001 januárjában 200 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy kereskedelmi társaság nagy mennyiségű takarmánykukorica behozatalára kapjon minisztériumi engedélyt. Alapos a gyanúja annak, hogy az igazgató két másik ügyben is eljárt ugyanannak a cégnek az érdekében. Réman Domokost előzetes letartóztatásba helyezték. Június végén a hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra bocsátani a volt igazgatót. Szabadulását az tette lehetővé, hogy Romániában törvény biztosítja a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) besztercei szervezete politikai játék elemeit vélte felfedezni a furcsa véletlenek mögött. Réman szabadulása ugyanis éppen abban az időszakban történt, amikor a Beszterce megyei tanácsban az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Szántó Árpád a szövetség korábbi döntését megszegvén a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt mellé állt. Az ő szavazatán múlott, hogy Beszterce megyében nem ellenzéki, hanem kormánypárti politikus kerülhetett a megyei önkormányzat élére. A PNL úgy vélte, Szántó a PSD jelöltjét tisztségbe juttató szavazattal tulajdonképpen sógora, Réman Domokos szabadon bocsátását hálálta meg a kormánypártnak. Réman Domokos kinevezésére az RMDSZ Beszterce megyei szervezete tett javaslatot. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség a Nastase-kormányzás idején már nem tett javaslatot a kormányzati tisztségek betöltésére. Markó kijelentette, az RMDSZ is lépni fog, hiszen a szövetség következetesen eljár azokkal szemben, akikre korrupció, vagy az egykori Szekuritátéval való kollaborálás árnyéka vetül. /Gazda Árpád: Az első korrupt RMDSZ-es közhivatalnok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./