Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./

Res nostra fiat publica! A latin nyelvű cím kifejezi: a mi ügyünk pedig légyen közösségi! A polgármesterjelöltséget illetően Kolozsvárott új helyzet adódott váratlanul. És ebben nem téveszthet meg semmilyen nemzeti közösségen kívüli libertinizmus. Kónya-Hamar Sándor azt kérte, hogy szavazzanak az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáira és Ioan Rus polgármesterjelöltre. /Kónya-Hamar Sándor: Res nostra fiat publica! Felhívás Kolozsvár magyar választópolgáraihoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elismerte, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselővel sok dologban másképp látják a világot. A szenátor hasznosnak látta saját polgármesterjelölt állítását, majd szabályzatellenesnek az erről szóló legitim, közösségi döntés megváltoztatását. Amennyiben Ioan Rus megválasztását tekinti az RMDSZ kizárólagos céljának, Gheorghe Funart besegítik a második fordulóba. Eckstein-Kovács Péter szerint nem létezik semminemű közösségi döntés a támogatandó polgármesterjelölt személyét illetően. Kónya-Hamar Sándor egyszerűen bejelentette, hogy ki a jelölt. Kónya baráti viszonyban van a belügyminiszterrel, egyedül tárgyalt a támogatás feltételeiről, bár erre nem volt felhatalmazása. Hogyan áll a "7 csoda" elfogadásával, elfogadtatásával Kónya? Eckstein-Kovács szerint Emil Boc televíziós nyilatkozatában nem a magyarokkal való együttműködés szándékát, hanem az RMDSZ-el a választási kampányban való közös fellépés tényét tagadta. Hozzátette, ideje volna az RMDSZ-jelöltek támogatására fektetni a hangsúlyt, a közvélemény-kutatás 13%-ban állapította meg támogatottságukat Kolozsváron, a négy évvel ezelőtti 20%-kal szemben. /Eckstein-Kovács Péter: A magyar közügy. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kónya-Hamar Sándor reagált Eckstein-Kovács Péter szenátor írására. Hangsúlyozta, hogy nem barátja Ioan Rus miniszter. Legitim döntés volt a saját polgármester-jelölt állítása, ugyanúgy a visszahívása. /Kónya-Hamar Sándor: Utolsó válasz Eckstein-Kovács Péter szenátor úrnak! Kolozsvár magyar közvéleményének tájékoztatása végett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Teleki Pál óta nincs nemzetstratégiája a magyar kormányoknak – jelentette ki máj. 25-én Pomogáts Béla irodalomtörténész Csíkszeredában. Az Erdélyi tetőn /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötete bemutatóján Pomogáts kifejtette, hogy a magyar kultúrának van egy dunántúli és egy erdélyi hagyománya. Akkor járunk el helyesen, ha kultúránknak e két nagy tartományát együtt visszük magunkkal Európába – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Pomogáts Béla 64 kötetet jegyzett szerzőként, 45-öt szerkesztőként. Erdélyi kiadóknál megjelent könyvei számát tízre becsülte. /Pomogáts a nemzetstratégiát hiányolja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Kolozsváron a Városi Tanácshoz idén közel 30 magyar civil szervezet nyújtott be támogatási kérést. Ezeknek több mint hárommilliárd lejt hagyott jóvá a helyi tanács. Máj. 25-én a Heltai Alapítvány székhelyén Pillich László városi tanácsos 18 civil szervezet képviselőjével találkozott, akik már kaptak pénzt, illetve most bírálják el kérésüket. Megjelentek többek között a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Schola Alapítvány, a Civitas, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Kalandos Társaság képviselői. Pillich elmondta: a helyi tanács az idei költségvetésben megközelítőleg 20 milliárd lejt különített el kolozsvári civil szervezetek támogatására. A magyar szervezetek kb. 4 milliárd lejre jogosultak: az összeg hátralevő részéről, kb. egy milliárd lejről máj. 27-én döntenek a tanácsosok. Pillich nem értett egyet a magyar tanácsosok kérésével, miszerint a magyar lakosság számarányához mérten minimális összeget követeljenek, hiszen tapasztalatok szerint Kolozsváron jóval több magyar érdekeltségű civil szervezet van, mint román. Pillich fontosnak nevezte, hogy a tanácsban folytatódjék a civil szervezetek most elkezdett támogatási rendszere. /(m.j.): Helyi támogatás civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Megjelent Indig Ottó irodalomtörténész Emlék ma már… /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című könyve. Összegyűjtötte emlékeit, találkozásait, életútja fontosabb állomásait, vallja a szerző, aki elszakíthatatlanul kötődik városához. Nagyváradhoz. /Gurzó K. Enikő: Emlék ma már… /Reggeli Újság (Bihar megyei napilap, Nagyvárad, főszerkesztő: Dénes László), máj. 26./

Máj. 26-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. Kolozs megyében egyes román tannyelvű líceumok nem csatlakoztak a sztrájkhoz. /Sz. Cs.: Zökkenőmentesvolt a tanügyi figyelmeztető sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Gudor András, a gyulafehérvári református egyházközség lelkipásztora Alvincen és Szászsebesen is szolgál, ahol minden vasárnap tart istentiszteletet. További 13 kisebb településen pedig havonta legalább egyszer megfordul. Gyulafehérváron a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1200-an vallották magukat reformátusnak, közülük azonban csupán 447 számít egyházfenntartónak. Hollandok segítségével elkezdték a templom felújítását. Elkészült a szórványközpont terve. Elképzeléseink szerint a szórványból hétvégeken ide gyűjtik össze a fiatalokat. Hasonló központ működik Magyarigenben. Szászsebesen is sikerült felújítani a templomot és a parókiát, közben Algyógyon is épült hasonló ifjúsági központ, ahol azóta sok száz szórványbeli fiatal megfordult. Jelenleg az alvinci református templom megmentésén dolgoznak. Ezt ugyanis a vandálok tönkretették: az ajtót betörték, a padokat elhordták, az ablakokat kiverték. Az egyházkerület, illetve a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával szeretnék megóvni az állagát, megerősíteni a tetőzetét. /Andrásy János: Óva az örökséget, jövőt építeni. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Az RMDSZ szervezésében térítésmentesen utazhatnak Budapestről Marosvásárhelyre azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik élni kívánnak szavazati jogukkal a 2004. jún. 6-án sorra kerülő önkormányzati választásokon. /Az RMDSZ ingyenes buszjáratot biztosít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert felsőoktatási szakfolyóirat máj. 21-i számában beszámolt a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről. A tudósító idézte Bauer Editet, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló tényezőként hat a magyarság lakta dél-szlovákiai régió fejlődésére. Ennek vethet véget az ősztől induló Selye János Egyetem, amely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nemrég leköszönt rektora ellenzi az önálló magyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTE magyar nemzetiségű rektor-helyettese szerint az EMTE és a BBTE együttesen tudják kielégíteni a magyar nyelven továbbtanulni szándékozó diákok Erdély szerte mutatkozó igényeit. /Amerikai tudósítás a határon túli magyar egyetemekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Nagy népszerűségnek örvend az erdélyi fiatalok körében Gyulafehérváron, Erdély legrégebbi tanintézetében a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, ahova csak fiúk és csak római katolikusok jelentkezhetnek. Baróti László-Sándor pap-igazgató tájékoztatott, az iskola bentlakással működik. A nap reggel hatkor kezdődik, félórás áhítattal. Azt követi a reggeli, majd félórás „szilencium”, vagyis az aznapi tananyag ismétlése. A tanítás nyolctól kettőig tart. Délután kettő és négy óra között ki lehet menni a városba. Négykor kezdődik a szilencium, a tanulás egészen estig. A nap vacsorával és esti áhítattal ér véget. Az iskola tanulóinak 85 százaléka Kovászna, Hargita és Maros megyéből érkezik, de jönnek még Bákó megyéből is. Jelenleg 105 diák tanul az amerikai katolikus egyház segítségével épített iskola falai között. A régi gimnázium épületét ugyanis nem sikerült visszaszerezni az államtól. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik papok vagy kántorok szeretnének lenni. /Antal Erika: Csak fiúk, csak katolikusok, csak bentlakók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Az 1989–es fordulat után a jó újságírókat foglalkoztató egykori bukaresti szakszervezeti hetilap Valóság címen jelent meg, de fenntartó híján mindössze két évig tudott megmaradni. Hasonló sorsra jutott a népszerű Ifjúmunkás, amelynek a helyét azóta sem vette át egy ifjúságnak szóló erdélyi lap. A Valóság egykori szerkesztője, Murgu Pál, most újraindította a Valóságot. /(v): Újraindult a Valóság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./

Borsos Miklós szobrászművész grafikáiból nyílt kiállítás máj. 25-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárban. A vándorkiállítás két hét múlva Csíkszeredában, majd Gyergyóditróban lesz látható. Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere. /(bb): Nehéz tárlat. Borsos Miklós grafikái a Képtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 28./

Nincs a világon – beleértve Magyarországot is – még egy rendezvény, amely olyan nagy számú magyart gyűjt egybe, mint pünkösdkor a csíksomlyói búcsú. A kommunizmus idején sok támadás érte a katolikus egyházat. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága 1949. május 16-án azért ült össze, hogy megvitassa A katolikus agitáció problémái című vitaindítót. Az előzmények: Románia 1948. július 17-én felmondta a Vatikánnal 1927-ben kötött konkordátumot, ettől kezdve kénye-kedve szerint üldözte a római és a görög katolikus egyházat. 1949. augusztus 3-án a tanügyi reform felszámolta a felekezeti oktatást, egyben valamennyi iskoláját államosította. 1949. augusztus 4-én megjelent az egyházak tevékenységét szabályozó 177-es számú dekrétum. Ez legsúlyosabban a katolikusokat érintette, amennyiben tollvonással megszüntette a nagyváradi, szatmári, temesvári és iasi-i püspökségeket, minden felekezetnek megtiltotta, hogy külföldi egyházfőnek rendelje alá magát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a romániai két katolikus egyháznak meg kellett volna szakítania kapcsolatát a Szentszékkel. Ezt Márton Áron, majd példája nyomán a többi püspök egyhangúlag megtagadta, és ezzel kezdetét vette közismert kálváriájuk: koncepciós perek, börtönévek, zsarolások, a katolikus egység megbontására szervezett „békemozgalom" stb. A pártvezetőség 1948. szeptemberi ülése kötelezte az Oktatási Minisztériumot, hogy az iskolákból távolíttassa el a vallási jelképeket, kegytárgyakat. Két hónap múlva, 1948. november 25-én a titkárság újabb ülésen mérte fel az „eredményeket". Az előterjesztett jelentés több példát hozott fel arra, hogy túlbuzgó káderek „tisztogatása" kiváltotta a lakosság, főképp szülők és tanítók tiltakozását. Kiderült, hogy az ellenállás legfőbb hadállásai a keresztény ünnepi tömegrendezvények, a pártvezetőség elsőnek ezek meghiúsítását vette tervbe. Az 1949. május 16-i pártvezetőségi ülésen jelentést hallgattak meg a közelgő csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, az ennek ellensúlyozására a tervezett, úgymond kulturális és sportrendezvények előkészületeiről. A csíksomlyói búcsú idejére motorkerékpár-versenyeket, egyéb sportvetélkedőket, hangosítókkal ellátott folklórműsorokat, filmvetítéseket határoztak el, valamennyit az oltár közelében, hogy minél „hatékonyabban" zavarják a szertartások áhítatát. Anna Pauker javasolta, hogy katolikus papok ellen mint közbűntényesek ellen indítsanak pereket. Gheorghiu-Dej konkrétabb útmutatásokkal zárta a „haditanácsot", a papokat el kell szigetelni vezető személyiségeiktől; a katolikus egyház egységét első lépésként úgy kell megbontani, hogy a papoknak csak egy része kapjon fizetést, később ezeket az irigyelt kiváltságosokat fel lehet használni, hogy belülről kezdeményezzék a Szentszékkel való szakítást. 1949. június 20-án a Securitate őrizetbe vette Márton Áront, majd következtek Alexandru Todea görög katolikus, Anton Durcovici iasi-i, Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspökök és a katolikus hierarchia sok más tagja, de rövidesen sorra került a református, unitárius, evangélikus felekezetek megtizedelése is. /Barabás István: Magyarnak lenni Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002 óta a bethleni Bethlen Egyesület és a kisváros polgármesteri hivatala Teleházat működtet. A Teleház most új székházba költözött: a római katolikus egyházközség jóvoltából egy 50 négyzetméter nagyságú terem áll a teleházasok rendelkezésére. Az új helység felújításában a városi Madisz, valamint a Bethlen Egyesület fontos szerepet játszott. /Székely Emese: Bethlen. Új székházban a teleház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Kovásznán 425 esztendős az iskolai oktatás. Kovászna iskolája 1958-ban vált középfokúvá, azóta Orbaiszék legfontosabb tanintézete. A kovásznai oktatás történelmét búvárolta hangyaszorgalommal Könczey Jenő tanár, ennek eredménye A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola Emlékkönyve. /Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004/ Gazda István tanár összeállította a kiadvány mellékleteit, a líceum végzős diákjainak névsorát és a könyv fotóanyagát.  Kiváló tanárai voltak az iskolának, köztük Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella, a kiváló textilművész és pedagógus és a lelkes lokálpatrióta tanár, Zsuffa Zoltán. /Magyari Lajos: Egy százados skóla históriája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Máj. 29-én a horvátországi Kórógyon rendezte meg a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) és a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációja (HMKTOK) a magyar kultúra hete keretében "A magyarság jövője" című kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen részt vett Magyarországról Heizer Antal (az Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke) és Pósa Krisztián (Határon Túli Magyarok Hivatala), Horvátországból Kel József (a HMKTOK elnöke), Juhász Sándor (a MESZ elnöke), Szlovéniából Tomka György (a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke), és a horvátországi egyesületek képviselői. Az RMDSZ-t Kötő József ügyvezető alelnök képviselte. A tanácskozás keretében megvitatták Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Európa Uniós csatlakozása, Románia és Horvátország integrációs erőfeszítései nyomán kialakult új helyzetben a kárpát-medencei magyar közösség tennivalóit saját országukban és Európában, hogy megvalósuljon a közösségi önkormányzat. /Tanácskozás a magyarság jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Máj. 31-én az ópusztaszeri emlékparkban a világ magyarságát jelképező fa elültetésével kezdődött meg a Magyarok VI. Világkongresszusa, a Magyarok Világszövetsége szervezésében. „Míg Európa egyre arctalanabbá válik, Ázsia hatalmas népei ma már a világ népességének felét teszik ki, gazdaságukkal és hatásukkal egyre inkább számolni kell” – áll az MVSZ által megfogalmazott ajánlóban. A világkongresszus célja, hogy egy őstörténeti konferencia által a magyarság ázsiai eredetének a szálait tudatosítsa. „Ázsia olyan térség, ahol számon tartanak bennünket, ahol rokonszenvnek örvendünk pusztán abból kifolyólag, hogy magyarok vagyunk. Ezt a rokonszenvet a magyarság mindeddig nem akarta észrevenni. Most e kongresszussal mi is Ázsia felé fordulunk” – jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke. /Gazda Árpád: Keletre figyel a világkongresszus. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

   Egy kisebb falusi közösség – a Szatmár megyei Pusztadaróc – egy olyan embernek a nevét vésette márványtáblába, aki tulajdonképpen nem alkotott semmi kézzelfoghatót. Dr. Kahán Géza egész életében, pályakezdésétől az utolsó recept felírásáig, nem mozdult a faluból. Többször hívták rangosabb helyekre, de ő maradt.  A márványtábla annak a háznak a falán áll, ahol az orvos élt. /Gúzs Imre: A hűség márványtáblája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Együttműködési szerződést írt alá Temesváron a helyi Geml József Társaskör és a Zákányszéki Gazdálkodók-Vállalkozók Egyesülete. A két civil szervezet együttműködése információcserére, közös pályázatok benyújtására, kiállítások, kulturális műsorok cseréjére és gazdasági jellegű kapcsolatok kiépítésére terjed ki. A Szegedtől 20 km-re fekvő Zákányszék zöldség- és gyümölcstermesztéséről híres, az újdonsült temesvári partnereket máris meghívták a Szent István napján Zákányszéken tartandó hagyományos paprika- fesztiválra. /(Pataki Zoltán): Határon átnyúló civil együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Máj. 30-án, vasárnap a székelyudvarhelyi városi RMDSZ meghívásának eleget téve Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tartott előadást a Digital 3 televízió nagystúdiójában. Hangsúlyozta, pünkösd ünnepén nem kampányolni érkezett Székelyudvarhelyre, látogatásának célja az, hogy magyar emberekkel találkozhasson. – Fontos üzenete van az aradi Szabadság-szobor felállításának: azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint a határok nélküli európai uniós csatlakozás. Nincs más történelmi realitása a magyar nemzet újra egymásra találásának, mint az, hogy a térség minden országa találkozzon az Európai Unióban – és mi, az anyaország élő lelkiismeretként azon leszünk a világban, hogy ez mihamarabb megtörténjék – mondta az MDF elnök asszonya. Végül Dávid Ibolya és Ladányi László, az RMDSZ polgármesterjelöltje a harmincnapos EU-s tagságát ünneplő Magyarország születésnapi tortáját szeletelte fel. A rendezvénnyel párhuzamosan Szász Jenő polgármester vendégeként Bayer Zsolt anyaországi újságíró közönségtalálkozón vett részt Székelyudvarhelyen. A Magyar Polgári Szövetség szervezte rendezvény a magyarországi Kormorán együttes ingyenes szabadtéri koncertjével zárult. /Szász Emese: Rendezvények – a kampány jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Nagyvárad magyarsága június 1-én újra ünnepelt a külsőleg felújított Rhédey kápolna átadása alkalmából. A rendszerváltás előtt szándékosan hagyták szinte teljesen tönkremenni az épületet. Utána nem sikerült pénzt szerezni a gróf Rhédey Lajos által építtetett kápolna felújítására. Lelkes emberek azonban változtattak ezen, hangsúlyozta beszédében Tempfli József római katolikus megyés püspök. Ismét van egy olyan épületünk, ahol összegyűlhetünk, hogy fejet hajtsunk múltunk egyik jeles személyisége előtt, nyilatkozta Bíró Rozália polgármester-jelölt. Végül bemutatták S. Németh Katalin Rhédey, ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyvét. /Főhajtás őseink emléke előtt. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 2., 2736. sz./

Dorel Dorian 1997 óta a romániai zsidó kisebbség, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője, a parlamentben a kisebbségi képviselőcsoport helyettes vezetője. Az egyik legfontosabb kérdés a személyes kártérítések problémája volt, jelezte. 1990-ben a parlament megszavazott egy törvényt, amely kártérítésre jogosítja az 1945 utáni időszakban politikai okok miatt jogaiktól megfosztott személyeket. A törvényhozás nem vette számításba az 1940-44 közötti időszakban politikai okokból vagy faji megkülönböztetés folytán üldözött személyeket. A holokauszt zsidó áldozatairól van szó, valamint az áldozatok családjairól, leszármazottairól. Dorel Dorian sokat harcolt azért, hogy végül 1999 nyarán sürgősségi kormányrendelettel az 1940-44 közötti üldözöttekre is kiterjesztették azokat a kártérítési jogokat, amelyeket az 1990-ben megszavazott 118-as törvény tartalmaz. Végül külön törvény született meg, a 119-es számú törvény, amelyet később a jogfosztottak más kategóriáira is kiterjesztettek. Zsidó képviselőként harcolt az elkobzott vagy államosított kisebbségi közösségi tulajdonok visszaadásáért, amit szintén sikerült elérnie. Elérték azt is, hogy a képviselőház megszavazta azt a törvényt amely elítéli, megtiltja és bünteti az újnáci és az új vasgárdista mozgalmakat, a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Ezt a törvényt a szenátus még nem szavazta meg, sürgősségi kormányrendelet alapján azonban már életbe lépett. Megszervezték a nemzetközi jiddis színházi fesztivált Iasi-ban, működik a Hasefer Kiadó, amely évenként húsz könyvet jelentet meg jelentős példányszámban. Anyagi támogatást kaptak a zsidó templomok, zsinagógák karbantartásához, renoválásához. A marosvásárhelyi holokauszt emlékművet az állam segítségével állították fel. /Galambos Éva: Dorel Dorian, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője: Saját kisebbségem érdekeit érvényesítem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Ünnepi kiállítás nyílt a tordai galériában. 1999-ben határozták el a Petőfi Társaság tagjai, hogy továbbra is támogatják a kiállítások szervezését. Azóta több mint 25 egyéni és csoportos tárlatot látogathatott meg Torda közönsége. Az ünnepi kiállítás meghívottja Sipos László képzőművész, aki egy rajzsorozattal és három festménnyel szerepelt. Gazdag művészi, művészpedagógusi tevékenységükért a Petőfi Társaság díszoklevéllel jutalmazta Sipos László és Székely Géza képzőművészeket. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke hangsúlyozta a galériának Torda művelődési életében játszott fontos szerepét. /Suba László: Ötéves a tordai Petőfi Társaság galériája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Fegyelmi eljárás indul a Magyar Szó újvidéki lap vezetői ellen a május elején tartott honvédtalálkozó miatt. A lapkiadó igazgatóbizottsága jún. 1-jén foglalkozott a honvédtalálkozó következményeivel, s felmerült a gyanú, hogy a lapkiadó jogtalanul adta használatba helyiségeit a rendezvényre. A grémium ezért úgy döntött, a vajdasági parlament elvárásának megfelelően fegyelmi eljárást indít a lapkiadó igazgatója és felelős szerkesztője ellen felelősségük megállapítására, s a vizsgálat végéig felfüggeszti mindkettejük „képviseleti jogosítványait”. /Fegyelmi eljárás indul a honvédtalálkozó miatt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Borzalmak laboratóriuma – így jellemezte A Pitesti szigetcsoport című munkájában Virgil Ierunca az iszonyat román Gulágját, a pitesti-i átnevelőbörtönt. Nagy Géza nyugalmazott sáromberki lelkész hat hónapot töltött el ebben a pokolban, majd egy évet és hat hónapot Szamosújváron és most papírra vetette rettenetes emlékeit Ha túlélted, hallgass! /Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/ címen. 1949–1952 között a pitesti-i börtön a kommunista új ember kikísérletezésének titkos laboratóriuma volt, ahol a rendszer által ellenségként számon tartott „banditákból” „becsületes” embereket faragtak az elhivatott átnevelők. A módszerek? A megfélemlítés, a kegyetlenség, az állandó presszió és agymosás, a szenvedés olyan fokának előidézése, ahol az ember már megszűnik embernek lenni, géppé válik, a hatalom alázatos kiszolgálójává. „Ebben az átnevelésben – írja a szerző – az ország egyetlen börtöne sem bizonyult olyan »sikeresnek«, mint Pitesti. Innen nem jöttek ki sem vitézek, sem hősök, legfeljebb mártírok gyalulatlan deszkakoporsóban.” /Ha túlélted, hallgass! = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./ Nagy Géza: Ha túlélted, hallgass! című könyvét mutatták be jún. 2-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kötetet Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője ismertette. Az egybegyűltek elsőkként tekinthették meg Boros Zoltán és B. Nagy Veronika e témáról készült: Az átnevelés poklában című dokumentumfilmjét. Dávid Gyula elmondta: nehéz dolga van annak, aki a ’44–47-es időszakot kutatja, de majdnem ugyanolyan nehéz az 1947 utáni éveket feltérképezni. Mindenképpen azokra kell alapozni, akik túlélőként a maguk élményeit meg tudják osztani. Az akkori periratok egy részét elrejtették, ami előkerül, annak hitelességét meg lehet kérdőjelezni. A szerző Nagy Géza, hetvenöt esztendős nyugalmazott sáromberki lelkipásztor. /F. I.: "Emlékezni vissza? ...csak rosszat emlékezünk..." . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A múltat le kell zárni, a román-magyar kapcsolatokban előre kell tekinteni, Magyarország ennek szellemében kész megosztani integrációs tapasztalatait szomszédjával – egyebek között erről beszélt Medgyessy Péter miniszterelnök a román rádióban jún. 2-án elhangzott interjújában. – Magyarország támogatja, kifejezetten szorgalmazza, hogy Románia mielőbb bekerülhessen az Európai Unióba – mondta Medgyessy. A román csatlakozásig tartó átmeneti időszakban is lehet ugyanakkor számos területen segíteni a két ország közeledését. Ezt szolgálja például az autópályák építése, a határátkelők megnyitása, a nagyfeszültségű villamosvezetékek kiépítése, a térségközi együttműködés legkülönbözőbb formáinak a kialakítása. A miniszterelnök emlékeztetett arra: román kollégájával, Adrian Nastaséval együtt sokat lobbizott az észak-erdélyi autópálya ügyéért. Medgyessy Gerhard Schröder német kancellárnál és Jacques Chirac francia elnöknél is közbenjárt, a pályázati kiírásokkal kapcsolatban ugyanis voltak bizonyos kifogások. – A magyar-román kapcsolatok terén előre, a jövőbe kell tekinteni – mondta, hangsúlyozva: "ha a múltba nézünk, mindig találunk valamit, ami fáj, hol az egyiknek, hol a másiknak". A jövővel kell tehát foglalkozni, a múltat pedig tisztességesen rendezni kell. Medgyessy szerint ez meg is történt azzal, hogy a román kormány lehetővé tette az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. Medgyessy büszkén nyilatkozott arról, amit az elmúlt két évben a román-magyar kapcsolatokban elért. /Medgyessy szerint előre kell tekinteni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./