Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2004. április 27.
Roma holocaust címen Zilahon dokumentum-kiállítás nyílt. Az ókirálysági cigányoknak a rabszolgaság volt a sorsuk mindaddig, amíg Cuza fejedelem 1865-ben eltörölte a cigányrabszolgaságot. Antonescu diktatúrája idején sok ezer cigányt deportáltak Transznisztriába; a Kovulovjka faluba telepített 20 ezer romából 11 500 személyt az SS-sek Trihatkára szállítottak és agyonlőttek, végül mindössze 1500 került vissza az országba. Buchenwald haláltáborban speciális barakkot állítottak fel a cigányoknak és táborokat Düsseldorf és az ausztriai Lackembach közelében. Az 1938-ban elfoglalt Csehszlovákiából 1942 és 1944 között 14 szállítmányt indítottak Auschwitzba. Nem menekültek meg a lengyelországi cigányok sem. /Fejér László: Roma holocaust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Két napon át hazai és magyarországi magyar mérnökjelöltek mérték össze tudásukat a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki karán a Műszaki Tudományos Diákkonferencia keretében. Hat szakosztályban mutatták be szakterületük legújabb tudományos vívmányait. /Sipos János: Műszaki Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 27.
"A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2004. április 28.
A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetése úgy döntött, ha a szervezet nem vehet részt a helyhatósági választásokon, azokat az MPSZ-tagokat támogatja, akik függetlenként jelöltetik magukat. /Az MPSZ a függetleneket fogja támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2004. április 28.
Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2004. április 28.
Azonnali hatállyal leváltották Hargita megye rendőrkapitányságának nyolc vezetőjét, miután a Csibi-ügy néven elhíresült eset kapcsán kiderült, hogy törvénybe ütköző cselekedetek elkövetését elősegítő súlyos hivatali mulasztásokat követtek el. Az "egészségügyi okokból" néhány nappal korábban nyugdíjazott megyei rendőrfőkapitány után menesztették az intézmény összes számottevő vezetőjét és felelős beosztású tisztségviselőjét. Az ügyész nem ért egyet Csibi vizsgálati fogsága idejének csökkentésével. /Menesztették a Hargita megyei rendőrség vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2004. április 28.
Ápr. 26-án megnyílt Kolozsváron Korent József Zoltán festészeti tárlata. A magyarországi születésű, jelenleg a Szeben megyei Vöröstorony községben élő 59 éves művész számára visszatérést jelent ez a tárlat arra a Kolozsvárra, ahol egyetemi éveit töltötte, és ahol nagyon régen nem állított már ki. Visszahúzódott, ezért is nevezik "vöröstoronyi remetének". Vöröstorony községben ő az egyetlen magyar nemzetiségű. /Szabó Csaba: Megnyílt a "vöröstoronyi remete" kiállítása. Ismét Kolozsváron Korent József Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 29.
Az MPSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon elmondták, felkéréssel fordulnak az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az európai emberjogi szervezetekhez, hogy kövessék figyelemmel a romániai választási folyamatot. Szilágyi Zsolt elmondta, jó ideje már formális a jelenléte az RMDSZ-ben, ugyanis a Markó Béla vezette szervezet „a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyar tagozatává vált. Olyan oligarchikus jellegű párttá, mely nem jeleníti meg teljességében a magyar közösség akaratát” – jelentette ki a képviselő. Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa tanácsi képviselője a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, a Fidesz tagjai által kezdeményezett, 14 ország képviselői által aláírt strasbourgi határozattervezet tulajdonképpen a Fidesz beavatkozási kísérlete a romániai magyarság belügyeibe. „Morális szempontból az lenne helyes, ha a Fidesz és a többi magyarországi párt az erdélyi magyar közösségre bízná sorsa alakítását” – jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Ma dönt a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2004. április 29.
Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2004. április 29.
Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2004. április 30.
Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2004. április 30.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újabb törvénytervezetet nyújtott be, amely a romániai történelmi egyházak közötti egyenlőséget hivatott helyreállítani az állami támogatottság terén. Garda kifejtette: a Hargita megyében létrehozott ortodox püspökséggel és ennek kivételezett támogatásával diszkriminatív helyzet alakult ki a romániai egyházak sorában, mert míg az előbbi szórványegyházat óriási összegekkel támogatják, a többi elismert, hasonló helyzetben működő történelmi egyházközség nem részesül juttatásokban. A szórványmagyar közösségek katolikus, református, evangélikus egyházközségei nagyon nehéz helyzetben vannak, és nekik is éppen olyan támogatásra lenne szükségük, mint amilyenben a Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség részesül. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet az egyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2004. április 30.
Csibi István egyik védőügyvédje, Catalin Dancu szerint Csibit Verestóy Attila szenátor és Ioan Rus belügyminiszter közötti négyszemközti megbeszélése után vették őrizetbe, és mindkettőjüket kereskedelmi érdekek motiválják. „Mindketten érdekeltek az alkoholforgalmazásban. Sőt Verestóy Attila 2003 augusztusáig több cég társtulajdonosa volt Csibi Istvánnal együtt, ám az anyagiakból fakadó nézeteltérések miatt kapcsolatuk megszakadt.” – fogalmazott az ügyvéd. Verestóy Attila leszögezte: nem ismeri személyesen és soha nem állt üzleti kapcsolatban Csibi Istvánnal. „Ez a vállalkozó nem keresett meg, amikor nyerésben volt, hát ne kapaszkodjék belém most, amikor vesztésre áll.” – reagált az ellene felhozott vádakra. /Rostás Szabolcs: Védőbeszéd Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. április 30.
Országszerte ápr. 30-án zárul az első osztályba való beiratkozások határideje. Eddig kevés gyereket írattak be az első osztályokba, a Csiky Gergely Iskolacsoportba mindössze hetet. Matekovits Mihály helyettes tanfelügyelő szerint idén első alkalommal nem szeptemberben, hanem áprilisban írathatták be első osztályba a gyerekeket. Lehet, hogy ez keveseknek jutott tudomására. Mikelakán megszűnik egy tanítói állás. A mikelakai pedagógusok kb. száz magyar nevű családot látogattak meg, s mindössze négy gyerek iratkozott be az első osztályba. 1990-ben 12 ezer magyar vándorolt ki erről a vidékről. A szülők kérésére Tornyán újraindul a magyar oktatás. Simonyifalván több gyerek iratkozott be, mint amennyire számítottak, s ott még egy tanítói állásra lesz szükség lesz. /Nagyálmos Ildikó: Aradon kevés az első osztályos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2004. április 30.
Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. április 30.
Megrongálták a dr. Fejér Dávid, Gyergyószentmiklós híres orvosának emléket állító Burján Gál Emil-alkotást. A szoborrongálók nem tudják, hogy dr. Fejér Dávid, mit tett a város lakóiért, a városért. Nem tudnak a Rózsaalapról, amit a szegény betegek gyógyszervásárlásának megkönnyítése érdekében hozott létre, nem tudnak városrendezési terveiről, a polgárok egészségügyi nevelése érdekében tett megannyi tettéről, nem tudnak az elhíresült Fejér Dávid-ablakról sem, amit a lakások jobb szellőzése érdekében ma is látható a város házain. /Bajna György: Szoborrongálók. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./
2004. április 30.
Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./
2004. május 3.
Magyarország május elsejétől az Európai Unió tagjává vált. Ennek megünneplésére szervezett kétnapos rendezvénysorozatot a kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a kolozsvári Állami Magyar Színházzal és a Magyar Operával közösen. Máj. 1-jén a magyar és az uniós zászlóval díszített színpadon a Magyar Opera zenekarának és kórusának előadásában a elhangzott az Örömóda, az EU himnusza, majd a magyar himnusz. Dr. Cseh Áron főkonzul ünnepi beszéde következett. Az EU megnöveli a magyarság mozgásterét és lehetőséget ad, hogy teljes jogú résztvevője legyen a döntéseknek A szónoklat után vetítették a Bánk bán című operafilmet. A teremben ülők megtekinthették a Duna Televízió által közvetített egyenes adásban a dublini ünnepi ceremóniát, amely által a május elsején csatlakozó tíz ország immár hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Az ünnepség máj. 2-án, vasárnap folytatódott a Hídember című történelmi film bemutatójával, amely Széchenyi István életét eleveníti fel, majd következett a rendezvénysorozat csúcspontja, a Hagyományok Bálja című néptánc-koncert. /Köllő Katalin: Kitárultak Európa kapui. Ünnepi rendezvénysorozat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2004. május 3.
Máj. 1-jén a román–magyar határon Nagylak város vezetősége köszöntötte a magyarországi Nagylak község küldöttségét Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az eseményen jelen volt Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. /Kiss Károly: Közös ünneplés Európa kapujában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2004. május 3.
A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./
2004. május 3.
Ápr. 30-án Temesvárra látogatott a Szent Korona Szövetség országos vezetősége. Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség elnöke bejelentette a temesvári tagozat megalakulását. A találkozó a Gerhardinum Katolikus Líceumban volt. Kiss Imre ismertette a Szent Korona-tan fontosabb elemeit. Hangsúlyozta, hogy az egységet ma is szimbolizáló korona századokon át a soknemzetiségű Magyarország olyan jelképe volt, melyet minden népcsoport elismert. A korona-tan nem rekesztett ki senkit a nemzet testéből, nemzetiségre és vallási hovatartozás nélkül élvezhette védelmét. A temesvári tagozat Pálkovács Istvánt választotta elnökévé, alelnöke, Somogyi Attila pedig a fiatal generáció képviselője. /Sipos Enikő: Megalakult a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2004. május 4.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 4.
Silviu Brucan az a legtekintélyesebb román politikai elemző, akinek szavára odafigyel a mindenkori hatalom, ellenzék és egyszerű állampolgár. Azonban a sulykot mindig a hazai nemzetiségi kérdések megítélésében veti el. Legutóbbi máj. 2-án, vasárnap elhangzott tévéműsorában a választási kampány kapcsán a Kolozs megyei Alparét (Bábolna) községre hivatkozott, közbeszúrva egy zárójelet, amely szerint arról a településről van szó, "ahol 1437-ben kirobbant a románok felkelése a magyarok ellen." Ez tudatos ferdítés. /Ö. I. B.: Tanár úr, elégtelen! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 4.
Ápr. 19-től új magyar nyelvű napilap jelent meg a máramarosi sajtópiacon, a Gutin Vidéki Friss Újság. A Szatmári Friss Újság „ikerkiadványa” független lap, valójában RMDSZ-közeli sajtóorgánum. A lap ápr. 23-i számában beszámolt arról, hogy a közélemény-kutatások szerint a magyar választópolgárok több mint 85%-a az RMDSZ jelöltjeire voksolna, míg az RMDSZ ellen indulókra csak 5% adná szavazatát. A lap szerint az MPSZ aláírásgyűjtők nem riadnak vissza az egyszerű embereket félrevezető kétértelmű üzenetek terjesztésétől sem. /Sz. L. Z.: Öndicséret és vádaskodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 4.
Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 2-án Resicabányán, a Templom és Iskola épületében abból az alkalomból, hogy Makay Botond három évtizede lelkésze a református gyülekezetnek. Dr. Higyed István a lelkipásztor több évtizedes tevékenységét, Pál József Csaba római katolikus főesperes ökumenikus nyitottságát méltatta. Makay tiszteletes meghatottan köszönve meg a szép szavakat és szolgálataira utalva elmondta: harminc év alatt Resicabányán és Boksánbányán 2640 alkalommal prédikált, 293 keresztelést végzett, 322 lelket konfirmált, 118 párt esketett és 601 megboldogultat temetett el. /Szakmáry Károly: “Elég néked az én kegyelmem”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2004. május 4.
Máj. 2-án újabb kiállítás-megnyitóra került sor Tordán az IKE-galériában. A tárlaton az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesület (EMME) tagjainak munkái láthatók. A harminc kolozsvári, nagybányai, csíkszeredai, zilahi és tordai képzőművész-tanár munkái műfaji és tematikai szempontból egyaránt változatosak. /Ladányi Emese Kinga: Művészpedagógusok tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 5.
Magyarország uniós csatlakozásakor újból kiderül: „mostohagyermekek vagyunk, pedig van szülő és van föld, van ország és van haza, s akkor mégis miért?” – kérdezte Köllő Katalin, a lap munkatársa. Mit vinne magával az Unióba, és mi az, amit mindenképpen maga mögött hagyna? – kérdésre Horn Gyula válasza: nem vinné magával a jobboldalt. Vajon nem a Horn Gyulák miatt hagyta maga mögött Európa az egyszínű Magyarországot? Sehol sem volt olyan felelet: az erdélyi magyarokat vinném. „Ha csak jelképesen is. Hogy ne érezzék magukat olyan istenverte mostoháknak.” /Köllő Katalin: Édes mostoha. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 5.
Az MPSZ bukaresti aláírásgyűjtői három eurót kaptak kézjegyenként az Erdélyi Riport hetilap információi szerint. Nevük elhallgatását kérő egyetemisták elmondták a lapnak: valóban kaptak pénzt az aláírásokért, de hogy az összeg honnan származik, arról nincs tudomásuk. Rudolf Pufulete, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy az iskola falai között bármilyen politikai jellegű tevékenységet folytassanak. Erre azért volt szükség, mert kiderült: az iskola egyik tanulója a tizennyolc évet betöltött diáktársaitól gyűjtött aláírásokat az MPSZ támogatására. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke úgy véli, a fővárosban kicsi a magyarok létszáma, ezért az aláírásgyűjtők ügyességén múlott, hogy ki mennyi kézjegyet képes összegyűjteni. /Pénzért gyűjtöttek MPSZ-aláírásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./