Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. augusztus 16.
"Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"
2003. augusztus 21.
"Lelki tartalékhoz jutna a Szabadság-szobor felállításával nemcsak az aradi, az egész erdélyi magyarság. Ezt tartja nem-kívánatosnak a Nastase-kormány. Mert nevetséges a szobor esztétikumáról alkotott minisztériumi vélemény, és a tábornokok román "áldozatairól" szóló gyakran elhangzó érvek sem állják meg a helyüket. A történészprofesszor kultuszminiszternek tudnia kell: az aradi vértanúk egyike sem harcolt a románok ellen. A kérdés Bukarestben úgy tevődik fel: Ki van otthon Aradon? Ki van otthon Erdélyben? És a kormánypalotában azt gondolják, az otthonlét érzése az ország területén csakis a román nép kiváltsága. Nem kívánatos, hogy az erdélyi magyarság otthon érezze magát a szülőföldjén. /Gazda Árpád: Ki van itthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"
2003. augusztus 21.
"Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"
2003. augusztus 26.
"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"
2003. augusztus 29.
"Eddig közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldovai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román nyugdíjbiztosítóhoz, a Védelmi Minisztérium viszont egyetlen olyan román-moldovai állampolgárról sem tud, aki Romániában jelentkezett volna sorkatonai szolgálatra. Valamennyi kettős állampolgár romániai szavazati joggal is rendelkezik. Még nem sikerült feldolgozni a korábban felgyűlt aktákat, kérelmeket.A nyugdíjat annak az országnak a nyugdíjpénztára fizeti, amelyik területén nyugdíjazása pillanatában állandó lakhelye volt a kérelmezőnek. 2001. január elseje óta 440 moldovai-román állampolgár kérte romániai nyugdíjazását. A hét elején elfogadta a román állampolgársági törvényt módosító 2003/43-as sürgősségi kormányrendeletet a képviselőház plénuma /előzőleg a szenátus már elfogadta/. A szöveg csak a házközi egyeztetés után válik véglegessé, mert a két ház által javasolt változat néhány ponton más-más megfogalmazást tartalmaz. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. 2000. márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett nyújtani a kérvényeket. Ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor a Nastase-kabinet egy sürgősségi kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe helyezte át az állampolgársági hivatalt, és az igazságügyi tárcának már nem voltak területi irodái. A most beiktatott cikkely szerint: "Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. dec. 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének költségeitől. A módosított törvény több pontja is arra utal, hogy a román állam a szülőföldjükön maradva szeretné román állampolgárrá tenni a besszarábiai románokat. Erre utal, hogy más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A román útlevél adta utazási lehetőségek is elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Ők a román útlevéllel úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. A román állampolgársági törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt vevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. /Gazda Árpád: Százezer román-moldovai állampolgár. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"
2003. augusztus 29.
"A Romániában tanuló moldovai diákoknak közel fele nem tér vissza hazájába, derült ki a minisztériumi felmérésből. A felmérésből kiderül, a Pruton túli diákok átlagosan a hazaiaknál gyengébb teljesítményt nyújtanak a román egyetemeken. Ezt a tanulmány azzal magyarázza, hogy gyengébb színvonalú alapképzést kaptak a moldovai iskolákban, nem beszélik megfelelő szinten a román nyelvet. A tanulmány egyik következtetése, hogy a román állam Moldovába kihelyezett egyetemi tagozatok működtetése által őrizheti meg az etnodemográfiai egyensúlyt. Románia 1991 óta folyamatosan bővítette a Pruton túliak számára alkotott oktatási programok skáláját. Ez idő alatt mintegy 30 ezer egyetemi hallgató és 10 ezer középiskolás diák részesült romániai oktatásban. /Gazda Árpád: Itt maradnak a moldovai diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"
2003. szeptember 11.
"A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 13.
"Bővül az iskolai magyartanítás Csángóföldön. Hét Bákó megyei iskolában, kilenc csoportban kezdődhet meg szept. 15-től a magyar nyelv oktatása. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási alelnöke elmondta, valamennyi helyszínre sikerült tanárt találni.Míg tavaly csak Klézsén és Pusztinán sikerült beindítani az iskolai magyartanítást, idén Somoskán, Külsőrekecsinben, Frumószán, Lészpeden és Magyarfaluban is kérvényezték az iskolai magyarórákat, mi több, Pusztinán és Magyarfaluban két-két csoport indulhat. Míg tavaly tanévkezdéskor 41 gyermek számára kérvényezték a szülők az iskolai magyarórákat - a gyermekek közül tízen a tanév során lemorzsolódtak -, idén összesen 138 gyermek számára többnyire közjegyző által is hitelesített kérvényt nyújtottak be. Livia Liliana Sibisteanu, az ügyben illetékes főtanfelügyelő-helyettes ez év júniusában a közjegyző által hitelesített szülői kérelmek ellenére is úgy vélte, Bákó megyében nincs valós igény a magyar nyelv iskolai tanítására. Huszonéves, tanítói vagy bölcsészi diplomával rendelkező erdélyi fiatalok vállalták a számukra afféle kalandnak ígérkező moldvai tanítást. A tanfelügyelőség egyelőre nem kötött velük szerződést, de az alelnök szerint ebben semmi rendkívüli nincsen; a tanévkezdés körüli gondok miatt tavaly is csak öthetes késéssel rendezték az aktákat. Valamennyi tanár már jelentkezett a számára kijelölt iskolában, és egyikük sem jelezte, hogy ellenségesen fogadták volna. /Gazda Árpád: Hét faluban lesz magyaróra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 15.
"Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 17.
"Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"
2003. szeptember 22.
"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./"
2003. szeptember 23.
"Már az Orbán-Nastase megállapodáskor is zavaróan hatott, hogy e kormányfői paktumok közzétett szövegéből nem lehet megtudni, hogy miben is állapodtak meg a felek. Épp a mostani látogatás előestéjén jelentette be a központi státusiroda, hogy Romániában immár több mint 400 ezren igényelték a magyar igazolványt. Ezt a tevékenységet a szept. 23-án aláírandó dokumentum csak Magyarország, illetve a magyar külképviseletek területén engedi meg. Az Orbán-Nastase megállapodásban még odabiggyesztettek egy "elsősorban"-t, de alapjában az a dokumentum is a magyarországi ügyintézést írta elő. A tény, hogy a megállapodás betartását ellenőrző román kormánybizottság végül is rendben lévőnek találta a folyamatot, azt igazolja, hogy nem nyilvános része is volt a megegyezésnek. Vajon minek az árán nézi el a román fél a megállapodások be nem tartását? Mit kap cserében Budapesttől? Mert a Nastase-kabinet mindennek busásan megkéri az árát. /Gazda Árpád: Paktumok titkai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"
2003. szeptember 25.
"Szavahihetőségünkről föltétlenül szeretném biztosítani a magyar felet és az RMDSZ-t - jelentette ki a Medgyessy Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Adrian Nastase, közvetlenül azután, hogy elmondta: már 2001-ben is az akarata ellenére került a Szabadság-szobor ügye a pártközi megállapodásba; ezért nem jelenik meg a kitétel a 2002-es és a 2003-as egyezményben. Azzal, hogy a miniszterelnök kijelenti: már az aláírás pillanatában nem értett egyet azzal, amit aláírt, tulajdonképpen saját rosszhiszeműségéről állít ki bizonylatot. Nastase lesöpörte az asztalról a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését. Közben a moldovai állampolgárok szülőföldjükön maradva szerezhették meg a román állampolgárságot. Tudatosan ferdít a miniszterelnök. Jól tudja, hogy sem a székelyföldi autonómiát, sem a kettős állampolgárságot nem kérték "etnikai alapon". /Gazda Árpád: A kormányfő szavahihetősége. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. szeptember 26.
"Feloldhatónak tekintik az alkotmánymódosításra mondott parlamenti igen és népszavazási nem közötti ellentétet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének parlamenti képviselő vezetői. Szilágyi Zsolt, az EMNT KT ügyvivő testületének múlt héten megválasztott elnöke elmondta, a parlamentben is nemmel szavazott azokra a cikkelyekre, amelyek csonkítják a jogokat, vagy feltételessé teszik ezek gyakorlását. A képviselő hangsúlyozta, a végső, név szerinti szavazáson a frakciószabályzat szorításában volt kénytelen igennel szavazni. E szabályzat június óta immár az egyszerű többséggel hozott frakciódöntéseket is kötelezővé teszi a frakció tagjai számára. "Azok vádolnak most kétszínűséggel, akik a frakciófegyelem mindenáron való betartása mellett kardoskodtak. Ha akkor is ellene szavazunk, a frakciófegyelem megsértése miatt állítottak volna pellengérre." A képviselő nehezményezte, hogy az RMDSZ nem vitatta meg: mely javaslatok elutasítása teszi elfogadhatatlanná az alkotmánymódosító törvényt. Elmondta, számára sokkoló volt, amikor azt látta, hogy egyes frakciótársai is leszavazták az autonómia biztosítására vonatkozó, a Polgári Szárny által beterjesztett javaslatot. Toró T. Tibor magáénak érzi a népszavazási nemről hozott döntést, noha nem vehetett részt az ezt meghozó testületi ülésen. "A parlamenti folyamat alatt elsősorban a jogi megközelítés dominált, a népszavazás esetében viszont a politikai, erkölcsi, józan megfontolás lehet a meghatározó - jelentette ki Toró.- A nyilatkozatokból azonban már most látszik: a népszavazást egyesek arra akarják felhasználni, hogy az eredményeket lebegtetve igazolják: a magyar közösség megbékélt az alkotmány első cikkelyével, Románia nemzetállami önmeghatározásával." /Gazda Árpád: Ellentétes szavazások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"
2003. szeptember 27..
"Az aranyosgyéresi légi támaszpont újabb MiG 21 Lancer típusú harci gépe zuhant le szept. 26-án. A 30 éves repülőgép lezuhanásának okát "aerodinamikai gondokkal" magyarázta Catina Gheorghe tábornok, a román légierő vezérkari főnöke. 1990 óta a különböző típusú MiG vadászgépek közül immár 29-et vadászgép zuhant le. A MiG 21-esek felújításáért darabonként 3 millió dollárt fizetett az állam az izraeli partnerrel együttműködő bákói Aerostar társaságnak.A vezérkari főnök kifejtette: a MiG 21 Lancer típusú harci gépek jelentik - feljavításukat követően - a román légierő ütőképességének alapját. MiG 21 Lancer típusú harci gépek Aranyoslónán kívül Bákóban, Temesváron is állomásoznak. A Lancer gépek közül csupán tavaly hármat veszített el a román hadsereg, mindhárom lezuhant. /Lázár Lehel, Gazda Árpád: Újabb vadászgépveszteség békeidőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./."
2003. október 10.
"A Szövetségi Képviselők Tanácsa tájékoztatást hallgat meg az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás előkészületeiről - áll az RMDSZ sajtószolgálata által szétküldött elektronikus levélben, mely az SZKT okt. 11-i ülésének a tervezett napirendjét tartalmazza. A napirend kidolgozóiban talán nem is tudatosult, mennyire beszédes ez a megfogalmazás.Javában folyik a kampány, az RMDSZ hirdetésekkel, plakátokkal próbálja meggyőzni az erdélyi magyarságot arról, hogy a változások az érdekét szolgálják. Az RMDSZ vezető politikusai csupán a román parlamentnek kívánják a törvényhozói szerepet. Saját kisparlamentjükkel, az SZKT-vel szemben azonban védik hatalmukat. Gondosan vigyáznak arra, hogy e testület nehogy érdemi vitákat folytasson. Az SZKT, az RMDSZ törvényhozása soha nem vitatta meg, mit kellene bevinni az alaptörvénybe, milyen minimális feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy vállalható legyen a módosítás. Ebben SZKT is ludas. 2002 májusában azt szavazta meg, hogy fel se olvassák az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Szavazatával elfogadta az Operatív Tanács alkotmánymódosításról hozott határozatát. /Gazda Árpád: Kotyvasztott igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 17.
"Gazda Árpád interjút készített Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az alkotmánymódosítási népszavazásról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a népszavazás sikere rögzítené az elért eredményeket. Hozzátette, hogy az alkotmány szerint Románia nemzetállam, ezzel élesen szemben állnak. Szerinte az alkotmánymódosítás fontosabb a magyaroknak, mint a románoknak. Azok a rendelkezések, amelyeket meg kell szavazni, nem jelentenek kompromisszumot a magyarság számára. Az újságíró megjegyezte, az SZKT-ban nem vitatták meg az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Markó válasza: "Ez igaz, de mindenki ismerte ezt a csomagot." Gazda emlékeztetett: a képviselőházban hét RMDSZ-es képviselő is ellene szavazott annak az alkotmánymódosító javaslatnak, amelyikben a Polgári Szárny képviselői az autonómia alkotmányos garantálását javasolták. Markó szerint nem az autonómia ellen szavaztak, hanem az ellen, hogy benyújtsák ezt a javaslatot. Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a Székely Nemzeti Tanács egy alternatív politikai szervezet melegágya, megosztja a magyarságot. Az újságíró rámutatott, román emberjogi szervezetek tiltakoztak Fodor Imre és társai meghurcoltatása ellen. Gabriel Andreescu szerint a 90 utáni Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Az RMDSZ, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete viszont hallgatott. Markó erre úgy reagált, hogy közleményt nem adtak ki, de ő okt. 13-án tárgyalt erről az ügyről Ioan Rus belügyminiszterrel, felkérte, hogy a rendőrség ne zaklassa ezeket az embereket.Tőkés László püspök nem tartom tehát elsietettnek a döntést, hogy a népszavazási nemet javasolta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT). Az egyházfőkkel abban állapodtak meg, hogy okt. 14-én Kolozsváron egyeztetik álláspontjukat. Jakubinyi György érsek, aki a találkozót kezdeményezte, elébe ment nyilatkozatával a döntésnek. Tőkés László megjegyezte, amennyiben érvényes lesz a referendum, a magyarok nemleges szavazata ellenére is elfogadják az alkotmánymódosítást. Megállapította, hogy eredményesebb volt a települési székely tanácsok megválasztása, mint annak idején az RMDSZ hivatalos belső választása. - A püspök ragaszkodik RMDSZ-tagságához, mert az RMDSZ-t még belülről meg lehet reformálni. /Gazda Árpád: Markó Béla igenre buzdít a referendumon. Tőkés László a népszavazási nemet javasolja. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2003. október 18.
"Aggasztó lendülettel siklott át a romániai közvélemény a székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítóit, kiragasztóit ért megfélemlítő akción. Az emberjogi ügyekben fáradhatatlan Smaranda Enache és Gabriel Andreescu állt ki. A marosvásárhelyi táblabírósági főügyész 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetést emlegetett, és megnyugtatásként csak annyit tett hozzá, hogy "egyelőre még nem tartóztatják le" Marosvásárhely alpolgármesterét. Az RMDSZ úgy tekintette, hogy a politikai riválisán segítene, ha határozottan és erőteljesen lépne fel. Volt, aki az SZKT ülésén fel is tette a retorikus kérdést: miért az RMDSZ-től várják el, hogy kihúzza a bajba jutottakat a pácból. Az RMDSZ érdekvédelmi közösségként határozza meg magát. Markó Béla elnök is a kormánypárttal való együttműködés szintjén próbálta rendezni az ügyet. A hatalom különösebb következmények nélkül megsértheti az emberi jogokat. Ez akár a diktatúra újbóli meghonosodásának is a melegágya lehet, állapította meg Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A belügyminiszter agarai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"
2003. október 23.
"Lemondott tisztségéről Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A tisztséget a november végére kitűzött közgyűlésig helyettese, Bilibók Jenő tölti be. - Nem bírtam már azt a stresszt, amit a munkánkhoz szükséges anyagiak hiánya okozott - magyarázta lemondása okait Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke. Bartha 2000 júliusától töltötte be a csángó szövetség elnöki tisztségét. Egyike volt azoknak a csángó fiataloknak, akik erdélyi vagy magyarországi tanulmányok után tértek vissza szülőföldjükre. Elnöki tevékenysége idején vásárolt bákói székházat a szövetség, és ebben az időben indult be a csángó oktatási program is. Különösen a bákói tömbházlakásban berendezett iroda működtetési költségeinek az előteremtése okozott állandó stresszes állapotot. "Minden hónap végén jöttek a számlák, és fogalmam sem volt, hogy miből fizethetem ki" - panaszolta a leköszönt elnök. Döntéséhez személyes okok is hozzájárultak. Úgy érezte, közgazdászi és informatikus diplomájával a többszörösét kereshetné annak a pénznek, amit a szövetség vezetőjeként kapott. "Nélkülem nem áll meg az élet, a társaim folytatják a munkát" - tette hozzá Bartha András. A csángó szövetség vezetését átmenetileg Bilibók Jenő alelnök vette át azzal a feltétellel, hogy munkájában Benke Pavel és Róka Szilvia is segíti. /Gazda Árpád: Stresszelő jogvédelem. Lemondott a csángó szövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"
2003. október 24.
"Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"
2003. október 28.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Az otthonlét ajándéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"
2003. október 30.
"A kormánypárt /PSD/ nyilatkozatban utasította el Székely Nemzeti Tanácsot és felszólította a hatóságokat, intézkedjenek az (SZNT) törvényen kívül helyezése érdekében. A kormánypárt hangsúlyozza, Európában modellként értékelik azt a módot, ahogyan Románia a kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásához való jogát biztosítja. "Nyilvánvaló, hogy az etnikai alapú területi autonómiának semmi köze nincsen a szubszidiaritás elvéhez és az európai integrációhoz" - áll a közleményben. A PSD felelősnek tartja az RMDSZ-nek az SZNT-t elutasító magatartását, és azt is helyesli, hogy a szövetség a nemzeti tanács szervezőinek a kizárását tervezi. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi alakuló ülés résztvevői ellen a kolozsvári, gyulafehérvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyváradi táblabírósági ügyészségeken. Funar pártja Bukarestben kétszínűséggel vádolta meg a kormánypártot. A PSD képviselői tudniillik a házbizottságban nem támogatták a Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezését, hogy a parlament határozatban tiltakozzék a Székely Nemzeti Tanács megalakulása ellen. Borbély László RMDSZ-alelnök, a házbizottság tagja elmondta, sem a házbizottság, sem a frakcióvezetők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését. "Én az RMDSZ nevében azt az álláspontot képviseltem, hogy ez civil kezdeményezés, és visszautasítunk mindenféle beavatkozást ebbe a kérdésbe. Utaltam viszont arra, hogy az SZKT megfogalmazta róla a véleményét" - részletezte az alelnök. Nicolae Vacaroiu felsőházi elnök lehetővé tette, hogy valamennyi politikai párt politikai nyilatkozatot olvasson fel e tárggyal kapcsolatban. Vacaroiu ugyanakkor felszólította a belügyminisztert, hogy korrekt jelentést mutasson be az SZNT megalakulásáról. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, van már tapasztalata az ügyészségi vizsgálatokban, hiszen az 1998-as alsócsernátoni fórum után is beidézték a brassói ügyészségre. Kijelentette viszont, hogy az SZNT megalakulása után nem kapott idézést. Hozzátette, ha kap, most is magával viszi azokat az európai dokumentumokat, amelyekre az SZNT létrehozását és a székelyföldi autonómiát alapozták. /Gazda Árpád: Össztűzben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"
2003. október 31.
"A bákói bíróságon próbálják tisztázni egy 400 ezer forintos alapítványi támogatás sorsát a moldvai csángók ügyének legismertebb képviselői. Hegyeli Attilát, a csángó oktatási program vezetőjét a Szeret-Klézse Alapítvány jelentette fel. A bákói Desteptarea című napilap adta hírül okt. 30-i számában, hogy a moldvai magyar vezetők egymás ellen nyitottak frontot a magyarországi pénzekért. A Duma András által vezetett Szeret-Klézse Alapítvány feljelentést nyújtott be a bákói ügyészséghez Hegyeli Attila volt alapítványi tag ellen. A feljelentés szerint Hegyeli - aki immár harmadik éve vezeti a csángó oktatási programot - az alapítvány nevében, az alapítványi vezetők aláírásának meghamisításával pályázott és nyert meg egy 400 ezer forintos támogatást a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítványtól, ám a pénzt nem adta át az alapítványnak. A klézsei alapítvány az ügyészségtől Hegyeli bűnügyi felelősségre vonását kéri.Kotis Mihályt, az alapítvány kurátorát meglepte, hogy a sajtó is értesült a feljelentésükről. "Nem szerettük volna a nyilvánosság elé vinni a vitánkat - jelentette ki a Duma jobb kezeként ismert fiatal orvos -, de nem volt már más választásunk." A feljelentést májusban iktattatták a bákói ügyészségen. A feljelentés szerint Hegyeli Attila 2000. május 3-án az alapítvány nevében, de annak megkerülésével, az elnök és a másik kuratóriumi tag aláírását meghamisítva pályázott a Mocsáry Alapítványnál a Klézsén kialakítandó orvosi, elsősegélynyújtó, felvilágosító és gondozószolgálat költségeihez való hozzájárulásra. A pályázatot az alapítvány 400 ezer forintos támogatásban részesítette, az összeget Hegyeli két héttel később személyesen át is vette. 2000. szeptemberében kellett volna elszámolnia a pénzzel, kérésére azonban az alapítvány 2001. márciusáig tolta ki az elszámolási határidőt. A számadás azonban a módosított határidőre sem érkezett meg. "Nem tartom rendjénvalónak, hogy három éve éjjel-nappal a csángó oktatás ügyén dolgozom, és az érte a köszönet, hogy büntetőjogi eljárást zúdítanak a nyakamba. Nem érzem, hogy erre rászolgáltam volna - jelentette ki Hegyeli Attila. - Nem kívánok a sajtóban részletekbe bocsátkozni, majd a bíróság előtt eldől, hogy kinek van igaza." "A pénzt valóban fölvettem, de nem használtam saját céljaimra. Azt átadtam az alapítványnak. 2001-ben azonban kiléptem a kuratóriumból, így az alapítvány programját már nem valósíthattam meg" - jelentette ki. Hegyeli szerint a Szeret-Klézse Alapítvány azért nem jut támogatáshoz, mert gyengébb pályázatokat nyújt be. "Most tulajdonképpen azt akarják, hogy tűnjek el Moldvából, hogy ők is jussanak a támogatásokhoz. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás" - tette hozzá a programfelelős.Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke elmondta, a csángó szövetség részéről töretlen a Hegyeli iránti bizalom, a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy ne befolyásolja a csángó oktatási program sikerét. /Gazda Árpád: Magyar-magyar csata Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"
2003. november 1.
"Elszámolás hiányában nem zárhatja le a Szeret-Klézse Alapítvány pályázatát a Mocsáry Lajos Alapítvány - jelentette ki Erőss Loránd kuratóriumi elnök. Azonban a kuratórium kompromisszumos megoldást javasolt a feleknek. Azzal vádolják Hegyeli Attilátt, hogy az alapítványi vezetők aláírásának a meghamisításával pályázott támogatásra, és az így szerzett pénzt nem adta át az alapítványnak. A vádakat Hegyeli Attila tagadta. Erőss Loránd sajnálatosnak tartotta, hogy a Mocsáry Alapítvány csak a bírósági szakaszban értesült az elmérgesedett konfliktusról. Elfogadták volna, hogy a Szeret-Klézse Alapítvány és a Hegyeli Attilát jelenleg foglalkoztató Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kiegyezzen egymással. Az ügyészségi feljelentés után azonban a kuratóriumi elnök kérdésesnek tartotta, hogy van-e szándék a felekben a peren kívüli megegyezésre. /Gazda Árpád: Ejthetik a vádat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"
2003. november 3.
"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, nincs szükség alkotmánymódosításra a székelyföldi autonómiához. A folyamatot az Európai Unió által megkövetelt regionális átalakulás keretében képzelik el. A székelyföldi RMDSZ-szervezetek által létrehozott tanács 1995-ben már kinyilvánította a székelységnek és a Székelyföldnek az autonómiához való jogát, és ennek alapján vitatta meg az autonómiát biztosító statútum tervezetét. Azonban 1996 nyarán nem történt meg az a végső szavazás, mellyel a Székelyföldi Egyeztető Tanács tagjainak véglegesíteniük kellett volna a statútumtervezetet. Aztán feloszlatták a tanácsot, és azóta nem foglalkoztak a kérdéssel. Az EU és az Európa Tanács a régiók Európájáról beszél, és e régiókat a teljes egyenlőség megvalósulási feltételeként határozza meg. Az autonómia-statútum-tervezet azonos azzal, amit annak idején a Székelyföldi Egyeztető Tanács dolgozott ki. Ahhoz, hogy egy gazdasági régió a nemzeti önazonosság védelmére alakuló régió legyen, szükségszerű egy olyan intézményrendszer, mely a régiót nemzeti alapú régióvá teszi.Olaszországtól Spanyolországon át Finnországig több olyan területi autonómia létezik Európában, amely a nemzeti közösségek védelmét is szavatoló többlethatáskörökkel rendelkezik. Az Európai Unióban 12 ilyen területi autonómia működik. Az Európa Tanács idén elfogadott 1334-es határozata a területi autonómiát ajánlja a hatalom és a nemzeti közösség közötti egyeztetés demokratikus eszközeként. /Gazda Árpád: "Egyetlen feladatunk: az autonómia" Interjú Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"
2003. november 4
"Nov. 5-én kezdi meg Maros megyei helyszíni vizsgálatát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Asztalos Csaba, a tanács vezetőtestületének magyar tagja a plakátügyben vizsgálódó bizottság vezetője. Átvizsgálják a plakátok terjesztőitől vett rendőrségi nyilatkozatokat, az ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyveket, és meghallgatják a Székely Nemzeti Tanács valamennyi bekísért tagját. Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság elnöke közleményben jelentette ki, a modern Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Úgy vélte, etnikai diszkrimináció történt, amely ellen a diszkriminációellenes tanácsnak saját hatáskörben kell vizsgálatot indítania. Asztalos Csaba elmondta, hogy a tanács eddig a romaellenes megnyilatkozásairól elhíresült Románia megyei tanácselnökre rótta ki a legmagasabb bírságot, 20 millió lejt. /Gazda Árpád: Helyszínen a bizottság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/"
2003. november 18.
"Még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága - derült ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatából. A hivatalban jelenleg az elvándorlás kérdéseit is vizsgáló korábbi szociológiai felmérések összegzése zajlik.Aug. 29-én jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy bizottságot hoznak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak felmérésére, a koordinációt pedig az ügyvezető elnökségre bízta. Takács Csaba kifejtette, az RMDSZ-nél zajlik ez a szociológiai munka, például a népszámlálás eredményeinek összesítésével. Magyari Nándorék, Veres Valérék, Horváth Istvánék munkáiban markánsan jelen vannak az identitás vállalása, megőrzése és a migráció kérdései is. Takács szerint nem baj, hogy nem üléseztek, neki koordinációs szerepe van ebben a kérdésben, és a szükséges lépéseket megtette. /Gazda Árpád: "Levelező" tagozat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"
2003. november 21.
"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke összeegyeztethetetlennek tartja a nevével fémjelzett autonómia-tervezetet a szakértők által kidolgozott tervezettel. A Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt által bemutatott, valamint Bakk Miklós politológus szakértő által ismertetett csomag azáltal újszerű, hogy a Székelyföld autonómiáját az Európai Unió által is szorgalmazott regionalizmus keretébe próbálja beilleszteni. Az általuk felvázolt aszimmetrikus regionalizmus azt jelentené, hogy a székelyföldi régió a kulturális, nyelvi sajátosságai folytán többlethatásköröket kapna a többi romániai régióhoz képest. Egyenrangú lenne benne a magyar és a román nyelv, a régió közgyűlésében pedig a népszámlálási adatok alapján különítenék el a román és a magyar közösséget megillető helyeket. Csapó I. József értékelése szerint az aszimmetrikus regionalizmus csomagja ellentmond az Európa Tanács 2003/1334-es autonómiahatározatának. Csapó ennek ellenére megjegyezte, ha az SZNT állandó bizottsága úgy határoz, hogy elemzi a tervet, és egyes elemeit beépíti a SZNT munkadokumentumába, akkor tartja magát ehhez. /Gazda Árpád: Ütköznek az autonómiatervek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 22.
"Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./"
2003. november 26.
"Áttörésként érzékelték a bukaresti nunciatúrán tett látogatásukat az anyanyelvi misézés bevezetését immár tizenhárom éve követelő moldvai csángók. Első alkalommal ígért támogatást Jean-Claude Perrisset bukaresti apostoli nuncius a moldvai csángómagyarok képviselőinek ahhoz, hogy templomaikban bevezessék a magyar nyelvű misézést. A Szentszék képviselőjétől a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Nyisztor Tinka kért egy héttel ezelőtt kihallgatást. A kihallgatási kéréséhez egy sor korábbi folyamodványuk másolatát is csatolta. Meglepetésére azonnal válaszoltak a nunciatúráról, és nov. 25-én már fogadta is a küldöttséget a Vatikán nagykövete. Nyisztor Tinka ötödmagával utazott Bukarestbe, elkísérték őt a Moldvai Csángómagyarok szövetségének a képviselői. Nyisztor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke kijelentette, most már az apostoli nuncius is látja, hogy valóságos fal választja el a iasi-i papságtól és a püspöktől. A nuncius megköszönte az anyanyelvi misézés bevezetéséért elindított több mint tíz éve tartó küzdelmüket. "Jean-Claude Perrisset kijelentette, meggyőződése szerint valamennyi moldvai faluban el kellene kezdeni a magyar nyelvű misézést is, és csak ott kellene erről lemondani, ahol üres marad a templom a magyar miséken. Úgy vélte, luxusnak számítana, ha öt embernek kellene magyar misét tartani, de ahol ötvennél többen igénylik, ott nem szabadna megfosztani a híveket ettől a lehetőségtől" - mondta el Nyisztor Tinka. A nuncius megígérte a csángó küldöttségnek, hogy javaslatait levélben küldi el Petru Ghergheli iasi-i püspöknek, és a levél másolatát a Vatikánba is eljuttatja. A telefonon megkeresett Jean-Claude Perrisset elutasította, hogy tájékoztassa a Krónikát a csángókkal folytatott megbeszélés alapján levont következtetéseiről. Mint elmondta, a nunciatúrának nem szokása a sajtón keresztül kommunikálni a római katolikus hívekkel. A csángó küldöttségnek a külsőrekecsini Szarka Felicia is tagja volt, aki száznál több csángó gyermeket tanít lakásában a délutáni magyarórákon. A fiatalasszony tájékoztatta a Szentszék követét, hogy a nyár folyamán a csíkfalvi plébános magyartanári tevékenységére hivatkozva megtagadta tőle a szentséget. Emiatt nem lehetett bérmakeresztanyja egy csíkfalvi kislánynak. Nyisztor Tinka arról tájékoztatta a nunciust, hogy a pusztinai plébános megvonta tőlük a jogot, hogy részt vegyenek a zsinat munkájában. A konkrét példák valósággal megrendítették a nunciust, aki a iasi-ból kapott tájékoztatás alapján úgy tudta, hogy Pusztinán például rendeződött az anyanyelvi misézés kérdése. A Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, ez év július 27-én a pap valóban bejelentette, hogy a következő héttől kezdődően vasárnap délutánonként lesz magyar mise is, de azóta sem szólaltak meg magyarul a templomban. Petru Ghergheli iasi-i római katolikus püspök tavaly a Krónikának nyilatkozva elmondta, csak akkor járul hozzá ahhoz, hogy bármely moldvai faluban bevezessék a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik arról, hogy a hívek öt százaléka nem érti a román nyelvű szertartást. /Gazda Árpád: Áttörés a nunciatúrán. Csángó küldöttség kérte a magyar misét Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"