Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. január 20.
Markó: gyorsítani szeretnénk a tanügyi reformot
Markó Béla miniszterelnök-helyettes támogatja a tanügyi reform felgyorsítását, elmondta, lassúnak tartja a tanügyi törvény előírásainak alkalmazási ritmusát, és ez elsősorban a gazdasági válság miatti költségvetési megszorításokkal magyarázható.
Markó Kolozsváron, a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős tanfelügyelőkkel folytatott megbeszélésen mondta el, hogy nagyon kicsi a tanügy költségvetése, és ezt a jövőben növelni kell, hogy elérje a GDP hat százalékát.
„Véleményem szerint most, hogy eltelt egy év, látszik, a tanügyi törvény elfogadása után ennek alkalmazása sokkal lassabb és nehézkesebb volt, mint akartuk. Az okok ismertek, elsősorban a gazdasági válságról van szó. Az iskolák új finanszírozási módját már tavaly alkalmazni kellett volna, de csak 2012-től vezették be. Én szeretném felgyorsítani a reform alkalmazását az egész oktatási rendszerben. Az alkalmazás lassú üteme a költségvetési lehetőségek miatt van, nem elegendő és nem megfelelő a tanügy költségvetése, és ez érzékelhető a beruházásoknál, az iskolák felszereltségénél, az új tankönyveknél. Valahogy el kell érnünk a GDP hat százalékát a tanügyi költségvetésnél. Az oktatás minden társadalom számára kulcskérdés. A költségvetés szegény, ennyit lehetett, de ez nem jelenti, hogy a jövőben nem kell megpróbálnunk nagyobb költségvetést kiutalni” – fejtette ki Markó.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön Kolozsváron részt vett egy találkozón a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős tanfelügyelőkkel. A találkozót a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szervezte. Az ülésen körülbelül 80 tanfelügyelő vett részt, és ott volt Daniel Funeriu tanügyminiszter is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Markó Béla miniszterelnök-helyettes támogatja a tanügyi reform felgyorsítását, elmondta, lassúnak tartja a tanügyi törvény előírásainak alkalmazási ritmusát, és ez elsősorban a gazdasági válság miatti költségvetési megszorításokkal magyarázható.
Markó Kolozsváron, a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős tanfelügyelőkkel folytatott megbeszélésen mondta el, hogy nagyon kicsi a tanügy költségvetése, és ezt a jövőben növelni kell, hogy elérje a GDP hat százalékát.
„Véleményem szerint most, hogy eltelt egy év, látszik, a tanügyi törvény elfogadása után ennek alkalmazása sokkal lassabb és nehézkesebb volt, mint akartuk. Az okok ismertek, elsősorban a gazdasági válságról van szó. Az iskolák új finanszírozási módját már tavaly alkalmazni kellett volna, de csak 2012-től vezették be. Én szeretném felgyorsítani a reform alkalmazását az egész oktatási rendszerben. Az alkalmazás lassú üteme a költségvetési lehetőségek miatt van, nem elegendő és nem megfelelő a tanügy költségvetése, és ez érzékelhető a beruházásoknál, az iskolák felszereltségénél, az új tankönyveknél. Valahogy el kell érnünk a GDP hat százalékát a tanügyi költségvetésnél. Az oktatás minden társadalom számára kulcskérdés. A költségvetés szegény, ennyit lehetett, de ez nem jelenti, hogy a jövőben nem kell megpróbálnunk nagyobb költségvetést kiutalni” – fejtette ki Markó.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön Kolozsváron részt vett egy találkozón a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős tanfelügyelőkkel. A találkozót a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szervezte. Az ülésen körülbelül 80 tanfelügyelő vett részt, és ott volt Daniel Funeriu tanügyminiszter is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2012. január 20.
Kolozsvári tanácskozás a kisebbségi oktatásról
Markó Béla kormányfő-helyettes és Daniel Funeriu tanügyminiszter is jelen volt azon a kolozsvári megbeszélésen, amelyet az új tanügyi törvény által előírt, a romániai nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek életbe lépése kapcsán tartottak. A tanácskozáson hozzávetőlegesen kétszáz főtanfelügyelő, valamint a kisebbségekért felelős főtanfelügyelő-helyettes és szaktanfelügyelő vett részt.
Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár lapunknak elmondta: a megbeszélésen három fő kérdéscsoportról tárgyaltak. – Először a romániai nemzeti kisebbségek számára készült román nyelv és irodalom tankönyvek helyzetéről értekeztünk, majd az anyanyelvi zenei oktatásról, és nem utolsó sorban az anyanyelv oktatásának új programjáról. Csütörtök délután és péntek délelőtt külön munkacsoportokban tárgyalnak ezekről a témákról – magyarázta az államtitkár.
Az államtitkár szerint a nemzeti kisebbségi tanulók román nyelv oktatása, illetve a tankönyvek kidolgozása jó úton halad. Jelenleg az V–VIII. osztály és a IX–XII. osztályos tankönyvek szerkesztése van folyamatban. Király András bízik abban, hogy a nemzeti kisebbségi tantervek és programok 2012 szeptemberéig elkészülnek, így attól az időponttól életbe is léphetnek. Ahhoz viszont, hogy ezeket az új tankönyveket és tanrendeket a következő – a 2012/2013-as – tanévtől gyakorlatba ültessék, arra van szükség, hogy az országos alaptanterv is elkészüljön. Tapasztalataim szerint a kisebbségi tantervek kidolgozásával előbbre vagyunk, mint az országos elkészítésével – összegzett az államtitkár.
Markó Béla kormányfő-helyettes az oktatási reform felgyorsításának szükségességéről értekezett, Daniel Funeriu pedig a 2012 szeptemberétől életbe lépő előkészítő osztály fontosságát ecsetelte.
Szabadság (Kolozsvár)
Markó Béla kormányfő-helyettes és Daniel Funeriu tanügyminiszter is jelen volt azon a kolozsvári megbeszélésen, amelyet az új tanügyi törvény által előírt, a romániai nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek életbe lépése kapcsán tartottak. A tanácskozáson hozzávetőlegesen kétszáz főtanfelügyelő, valamint a kisebbségekért felelős főtanfelügyelő-helyettes és szaktanfelügyelő vett részt.
Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár lapunknak elmondta: a megbeszélésen három fő kérdéscsoportról tárgyaltak. – Először a romániai nemzeti kisebbségek számára készült román nyelv és irodalom tankönyvek helyzetéről értekeztünk, majd az anyanyelvi zenei oktatásról, és nem utolsó sorban az anyanyelv oktatásának új programjáról. Csütörtök délután és péntek délelőtt külön munkacsoportokban tárgyalnak ezekről a témákról – magyarázta az államtitkár.
Az államtitkár szerint a nemzeti kisebbségi tanulók román nyelv oktatása, illetve a tankönyvek kidolgozása jó úton halad. Jelenleg az V–VIII. osztály és a IX–XII. osztályos tankönyvek szerkesztése van folyamatban. Király András bízik abban, hogy a nemzeti kisebbségi tantervek és programok 2012 szeptemberéig elkészülnek, így attól az időponttól életbe is léphetnek. Ahhoz viszont, hogy ezeket az új tankönyveket és tanrendeket a következő – a 2012/2013-as – tanévtől gyakorlatba ültessék, arra van szükség, hogy az országos alaptanterv is elkészüljön. Tapasztalataim szerint a kisebbségi tantervek kidolgozásával előbbre vagyunk, mint az országos elkészítésével – összegzett az államtitkár.
Markó Béla kormányfő-helyettes az oktatási reform felgyorsításának szükségességéről értekezett, Daniel Funeriu pedig a 2012 szeptemberétől életbe lépő előkészítő osztály fontosságát ecsetelte.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. január 23.
Fellélegezhetnek az iskolaigazgatók: húszezerrel több diák szeptembertől
Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint ez annak köszönhető, hogy az új tanügyi törvény előírja az előkészítő osztályok bevezetését, így ősztől azoknak a gyerekeknek, akik 2012. szeptember 1-jéig betöltik a 6 évet, kötelező lesz előkészítő osztályba járniuk, ami átmenetet biztosít az óvoda és az iskola között. Azok a gyerekek viszont, akik 2012. szeptember elseje és december 31-e között töltik be a hat évet, választhatnak az óvoda, illetve az előkészítő osztály között.
Az oktatási miniszter szerint Románia egyike azoknak az országoknak, ahol a legkésőbb kezdenek el iskolába járni a gyerekek, ezért volt szükség arra, hogy bevezessék az előkészítő osztályokat.
Erdély.ma
Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint ez annak köszönhető, hogy az új tanügyi törvény előírja az előkészítő osztályok bevezetését, így ősztől azoknak a gyerekeknek, akik 2012. szeptember 1-jéig betöltik a 6 évet, kötelező lesz előkészítő osztályba járniuk, ami átmenetet biztosít az óvoda és az iskola között. Azok a gyerekek viszont, akik 2012. szeptember elseje és december 31-e között töltik be a hat évet, választhatnak az óvoda, illetve az előkészítő osztály között.
Az oktatási miniszter szerint Románia egyike azoknak az országoknak, ahol a legkésőbb kezdenek el iskolába járni a gyerekek, ezért volt szükség arra, hogy bevezessék az előkészítő osztályokat.
Erdély.ma
2012. február 3.
Beadvány a kirakatválasztás ellen
Szerdán este tanácskozást tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói, akik beadvánnyal fordultak a tanügyminiszterhez. Ebben arra hívják fel Daniel Funeriu figyelmét, hogy nem törvényes az intézményben zajló választási folyamat, mivel nem alakult meg a magyar tagozat, s az egyetemnek nincs elfogadott chartája. Ezért a jelenlevők továbbra sem vesznek részt a választáson, s arra kérik a szaktárcát, hogy küldjön egy bizottságot a helyzet kivizsgálására, tisztázására.
Az ülést követően dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettesét kérdeztük az indokokról:
– Felvállaltuk, hogy az oktatási törvény betartását követeljük, ami egyértelműen előírja a magyar főtanszékek, a magyar oktatási vonal létrehozását. Az egyetem azonban az erre vonatkozó törvényes előírásokat nem tartja be, és nincs érvényes chartája. Tegyük hozzá, hogy az oktatásügyi minisztérium olvasatában sincs (amiért több figyelmeztető levelet is intézett az egyetemhez). Mivel az akkreditáció alapfeltételei között az első az, hogy az intézménynek érvényes szervezési és működési szabályzata kell legyen, ennek hiányában nemcsak a választási folyamat, az egyetem törvényessége is megkérdőjelezhető. Lehet, hogy az elmondottak nagy szavaknak tűnnek, de jogilag így értelmezhető.
– Ami korántsem zavarja az egyetem vezetőségét, hisz megalakult a nyolc főtanszék, amelyek élére vezetőt választottak, hárman jelöltetik magukat a rektori tisztségre (dr. Brînzaniuc Klara jelenlegi rektorhelyettes, dr. Bataga Tiberiu és dr. Azamfirei Ioan egyetemi tanárok), megtörténtek a jelölések a kari tanácsokba és a szenátusba, s a választói névjegyzéket is közzétették, ami nem kis meglepetéseket tartalmaz.
– Ha eltekintünk mindattól, ami az egyetemen történik, s csak a választási folyamatot vesszük alapul, szembetűnő, hogy az intézmény honlapjára felületesen vagy szándékosan torzított listát tettek fel a választókról.
A jegyzéken román anyanyelvű kollégák magyarnak vannak feltüntetve és fordítva. Úgy tűnik, hogy a tanítás nyelve alapján osztottak fel. A tavaly júliusban elindítottak egy körlevelet, amire nem mindenki válaszolt, most pedig a megkérdezésünk nélkül állították össze a választói névjegyzéket. Hogy a tanársegédek hovatartozását illetően milyen alapon döntöttek, miközben a gyakorlati órák csak románul zajlanak? A jelek szerint kirakatválasztás folyik jelenleg.
Az oktatási törvény előírása szerint egy tagozat esetében nem mint magyar oktatók veszünk részt az egyetem vezetésében, hanem mint az önálló főtanszékek vezetői. Ha magyar oktatási vonal alakul (ahogy a Babes–Bolyai Egyetemen ugyanazon törvény alapján létrehozták), a vonal képviselői saját választási rendszert dolgoznak ki, ami az egyetemi charta szerves része kell legyen. Amikor Szilágyi Tibor professzor a szenátusban megkérdezte, hogy állítsuk-e össze ezt a szabályzatot, határozott nem volt a válasz. Így tehát a 73 százalék román oktató fogja eldönteni, hogy ki érdemes arra, hogy a nem létező magyar tagozatot képviselje. Tudom, hogy ez egy sebezhető álláspont, s egyesek szerint az egyetemen minden a legnagyobb harmóniában történik. Naponta többször egymás keblére borulunk, s az egyetértés csupán egy-két olyan izgágább elem miatt sántít, akiknek a saját karrierizmusukból kiindulva főnöki aspirációik vannak, s ők mozgatják a tömeget.
– Bár a magyar oktatók többsége távol maradt a választástól, mégis akadt három személy, akiket az ÁOK kari tanácsainak vezetőségébe beválasztottak, s a szenátusba jelölt 28 román oktató mellett hat magyar jelölt is szerepel. Hogyan vélekednek erről?
– Ezek az oktatók (két professzor és négy tanársegéd) megjelentek a jelölőüléseken és egyhangú szavazatot kaptak. Meg kellene nézni, hogy a tanársegédek közül egyesek ismerik-e egyáltalán a magyar nyelvet, továbbá, hogy milyen nyelven végezték tanulmányaikat.
– Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy fenyegető, lejárató kampány folyik egyes magyar tanárok ellen. Mit szándékoznak tenni?
– Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ha már a fenyegetőzés szintjén vagyunk, az azt jelenti, hogy odaát is pánikhangulat lehet. A személyemre és másokra is elhangzottak nevetséges vádak.
Rólam azt állítják, hogy a magyar bábaképzőt miattam nem fogják akkreditálni. A valóság az, hogy amikor arra hivatkoztam, miszerint a törvény alapján mind a román, mind a magyar nyelvű oktatást külön kellene akkreditáltatni, azt mondták, szó sincs arról, hogy különválasszuk. Amíg ezt nem ismerik el, nincs miről tárgyalnunk.
A dékánhelyettes szavaihoz tegyük még hozzá, hogy a három rektorjelöltnek az egyetem honlapján levő menedzseri tervét átolvasva, ketten meg sem említik, hogy az intézményben, amelynek a vezetésére készülnek, egyáltalán létezik magyar oktatás. A kari tanácsokban és a szenátusban pedig a helyek egyharmadát szánják a magyar oktatóknak. Remélhetőleg a szerdán aláírt beadvány nyomán a szakminisztérium tenni fog azért, hogy a törvényességet a MOGYE-n visszaállítsa. Egyébként tovább folytatódik a kirakatválasztás, amelynek során a jövő héten megszavazzák a kari tanácsok és a szenátus tagjait, február végén pedig a rektort, majd márciusban a dékánokat.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Szerdán este tanácskozást tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói, akik beadvánnyal fordultak a tanügyminiszterhez. Ebben arra hívják fel Daniel Funeriu figyelmét, hogy nem törvényes az intézményben zajló választási folyamat, mivel nem alakult meg a magyar tagozat, s az egyetemnek nincs elfogadott chartája. Ezért a jelenlevők továbbra sem vesznek részt a választáson, s arra kérik a szaktárcát, hogy küldjön egy bizottságot a helyzet kivizsgálására, tisztázására.
Az ülést követően dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettesét kérdeztük az indokokról:
– Felvállaltuk, hogy az oktatási törvény betartását követeljük, ami egyértelműen előírja a magyar főtanszékek, a magyar oktatási vonal létrehozását. Az egyetem azonban az erre vonatkozó törvényes előírásokat nem tartja be, és nincs érvényes chartája. Tegyük hozzá, hogy az oktatásügyi minisztérium olvasatában sincs (amiért több figyelmeztető levelet is intézett az egyetemhez). Mivel az akkreditáció alapfeltételei között az első az, hogy az intézménynek érvényes szervezési és működési szabályzata kell legyen, ennek hiányában nemcsak a választási folyamat, az egyetem törvényessége is megkérdőjelezhető. Lehet, hogy az elmondottak nagy szavaknak tűnnek, de jogilag így értelmezhető.
– Ami korántsem zavarja az egyetem vezetőségét, hisz megalakult a nyolc főtanszék, amelyek élére vezetőt választottak, hárman jelöltetik magukat a rektori tisztségre (dr. Brînzaniuc Klara jelenlegi rektorhelyettes, dr. Bataga Tiberiu és dr. Azamfirei Ioan egyetemi tanárok), megtörténtek a jelölések a kari tanácsokba és a szenátusba, s a választói névjegyzéket is közzétették, ami nem kis meglepetéseket tartalmaz.
– Ha eltekintünk mindattól, ami az egyetemen történik, s csak a választási folyamatot vesszük alapul, szembetűnő, hogy az intézmény honlapjára felületesen vagy szándékosan torzított listát tettek fel a választókról.
A jegyzéken román anyanyelvű kollégák magyarnak vannak feltüntetve és fordítva. Úgy tűnik, hogy a tanítás nyelve alapján osztottak fel. A tavaly júliusban elindítottak egy körlevelet, amire nem mindenki válaszolt, most pedig a megkérdezésünk nélkül állították össze a választói névjegyzéket. Hogy a tanársegédek hovatartozását illetően milyen alapon döntöttek, miközben a gyakorlati órák csak románul zajlanak? A jelek szerint kirakatválasztás folyik jelenleg.
Az oktatási törvény előírása szerint egy tagozat esetében nem mint magyar oktatók veszünk részt az egyetem vezetésében, hanem mint az önálló főtanszékek vezetői. Ha magyar oktatási vonal alakul (ahogy a Babes–Bolyai Egyetemen ugyanazon törvény alapján létrehozták), a vonal képviselői saját választási rendszert dolgoznak ki, ami az egyetemi charta szerves része kell legyen. Amikor Szilágyi Tibor professzor a szenátusban megkérdezte, hogy állítsuk-e össze ezt a szabályzatot, határozott nem volt a válasz. Így tehát a 73 százalék román oktató fogja eldönteni, hogy ki érdemes arra, hogy a nem létező magyar tagozatot képviselje. Tudom, hogy ez egy sebezhető álláspont, s egyesek szerint az egyetemen minden a legnagyobb harmóniában történik. Naponta többször egymás keblére borulunk, s az egyetértés csupán egy-két olyan izgágább elem miatt sántít, akiknek a saját karrierizmusukból kiindulva főnöki aspirációik vannak, s ők mozgatják a tömeget.
– Bár a magyar oktatók többsége távol maradt a választástól, mégis akadt három személy, akiket az ÁOK kari tanácsainak vezetőségébe beválasztottak, s a szenátusba jelölt 28 román oktató mellett hat magyar jelölt is szerepel. Hogyan vélekednek erről?
– Ezek az oktatók (két professzor és négy tanársegéd) megjelentek a jelölőüléseken és egyhangú szavazatot kaptak. Meg kellene nézni, hogy a tanársegédek közül egyesek ismerik-e egyáltalán a magyar nyelvet, továbbá, hogy milyen nyelven végezték tanulmányaikat.
– Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy fenyegető, lejárató kampány folyik egyes magyar tanárok ellen. Mit szándékoznak tenni?
– Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ha már a fenyegetőzés szintjén vagyunk, az azt jelenti, hogy odaát is pánikhangulat lehet. A személyemre és másokra is elhangzottak nevetséges vádak.
Rólam azt állítják, hogy a magyar bábaképzőt miattam nem fogják akkreditálni. A valóság az, hogy amikor arra hivatkoztam, miszerint a törvény alapján mind a román, mind a magyar nyelvű oktatást külön kellene akkreditáltatni, azt mondták, szó sincs arról, hogy különválasszuk. Amíg ezt nem ismerik el, nincs miről tárgyalnunk.
A dékánhelyettes szavaihoz tegyük még hozzá, hogy a három rektorjelöltnek az egyetem honlapján levő menedzseri tervét átolvasva, ketten meg sem említik, hogy az intézményben, amelynek a vezetésére készülnek, egyáltalán létezik magyar oktatás. A kari tanácsokban és a szenátusban pedig a helyek egyharmadát szánják a magyar oktatóknak. Remélhetőleg a szerdán aláírt beadvány nyomán a szakminisztérium tenni fog azért, hogy a törvényességet a MOGYE-n visszaállítsa. Egyébként tovább folytatódik a kirakatválasztás, amelynek során a jövő héten megszavazzák a kari tanácsok és a szenátus tagjait, február végén pedig a rektort, majd márciusban a dékánokat.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 26.
Hírsaláta
AZ AUTONÓMIA ERŐSÍTI AZ ÁLLAMOT. Füzesi Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete arról próbálta meggyőzni a román közvéleményt és politikumot, hogy a magyarság autonómiatörekvése egy fikarcnyit sem gyengíti a román államot, és szeparatizmust sem jelent, mi több, a legerősebb fegyver az ilyen törekvések ellen.
Kiállt a Székelyföld területi autonómiája mellett is, és kijelentette, meggyőződése, hogy Erdély magyar népe mielőbb kiharcolja magának az autonómia valamilyen formáját, az ugyanis elfogadhatatlan állapot, hogy jogai attól függjenek, az RMDSZ bekerül-e a hatalomba vagy sem. (Ziare.com) KÉT BIZOTTSÁG VIZSGÁLJA, MÁSOLT-E PONTA. Külföldi szakértőket is bevon a Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumügy kivizsgálásába a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága és jogi kara. Az egyetem rektora ugyanakkor összehívta a felsőoktatási intézmény etikai bizottságát is, hogy megvitassa az ügyet. A Bukaresti Egyetem a két bizottság következtetései alapján intézkedik majd – áll a közleményben. Mint ismeretes, a Nature tudományos folyóirat azzal vádolta meg a román miniszterelnököt, hogy jogi doktori disszertációjának több mint a fele más szerzőktől átvett szöveg. (Hírhatár) GYANÚBAN FUNERIU ELNÖKI TANÁCSOS. A tanügyminisztérium szakbizottsága ellenőrizni kívánja Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, jelenleg államelnöki tanácsos diplomáit. Miniszterkedése idején meglehetősen nagy botrányt váltott ki, hogy nem volt hajlandó bemutatni francia érettségi bizonyítványát, és nem honosíttatta az egyetemi végzettségét igazoló diplomákat sem. De plágiummal gyanúsítanak még számos közéleti személyiséget, köztük a főügyészt, Laura Corduţa Kövesit is. (Antena 3)
ISMÉT ANDRONESCU. A „régi-új” oktatási tárcavezető, Ecaterina Andronescu váltja Liviu Popot a tanügyminisztérium élén. Az ideiglenesen kinevezett miniszter 45 napos mandátuma június végén lejár. Liviu Popot azután nevezte ki a májusban hivatalba lépő Ponta-kormány, miután bebizonyosodott, hogy a korábbi tárcavezető, Ioan Mang plagizált. Ecaterina Andronescu 2008 decembere és 2009 októbere között, a szociáldemokrata és demokrata-liberális közös kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Az ő minisztersége alatt robbant ki a hazai magánegyetemek diplomahamisítási ügye. A Spiru Haret Egyetem összes vidéki kirendeltségének bezárását Ecaterina Andronescu vetette fel. (Manna.ro/Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
AZ AUTONÓMIA ERŐSÍTI AZ ÁLLAMOT. Füzesi Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete arról próbálta meggyőzni a román közvéleményt és politikumot, hogy a magyarság autonómiatörekvése egy fikarcnyit sem gyengíti a román államot, és szeparatizmust sem jelent, mi több, a legerősebb fegyver az ilyen törekvések ellen.
Kiállt a Székelyföld területi autonómiája mellett is, és kijelentette, meggyőződése, hogy Erdély magyar népe mielőbb kiharcolja magának az autonómia valamilyen formáját, az ugyanis elfogadhatatlan állapot, hogy jogai attól függjenek, az RMDSZ bekerül-e a hatalomba vagy sem. (Ziare.com) KÉT BIZOTTSÁG VIZSGÁLJA, MÁSOLT-E PONTA. Külföldi szakértőket is bevon a Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumügy kivizsgálásába a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága és jogi kara. Az egyetem rektora ugyanakkor összehívta a felsőoktatási intézmény etikai bizottságát is, hogy megvitassa az ügyet. A Bukaresti Egyetem a két bizottság következtetései alapján intézkedik majd – áll a közleményben. Mint ismeretes, a Nature tudományos folyóirat azzal vádolta meg a román miniszterelnököt, hogy jogi doktori disszertációjának több mint a fele más szerzőktől átvett szöveg. (Hírhatár) GYANÚBAN FUNERIU ELNÖKI TANÁCSOS. A tanügyminisztérium szakbizottsága ellenőrizni kívánja Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, jelenleg államelnöki tanácsos diplomáit. Miniszterkedése idején meglehetősen nagy botrányt váltott ki, hogy nem volt hajlandó bemutatni francia érettségi bizonyítványát, és nem honosíttatta az egyetemi végzettségét igazoló diplomákat sem. De plágiummal gyanúsítanak még számos közéleti személyiséget, köztük a főügyészt, Laura Corduţa Kövesit is. (Antena 3)
ISMÉT ANDRONESCU. A „régi-új” oktatási tárcavezető, Ecaterina Andronescu váltja Liviu Popot a tanügyminisztérium élén. Az ideiglenesen kinevezett miniszter 45 napos mandátuma június végén lejár. Liviu Popot azután nevezte ki a májusban hivatalba lépő Ponta-kormány, miután bebizonyosodott, hogy a korábbi tárcavezető, Ioan Mang plagizált. Ecaterina Andronescu 2008 decembere és 2009 októbere között, a szociáldemokrata és demokrata-liberális közös kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Az ő minisztersége alatt robbant ki a hazai magánegyetemek diplomahamisítási ügye. A Spiru Haret Egyetem összes vidéki kirendeltségének bezárását Ecaterina Andronescu vetette fel. (Manna.ro/Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 22.
Ponta megtarthatja doktori címét?!
Ecaterina Andronescu közölte, az Országos Etikai Tanács (CNE) döntését, és nem a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottságának az álláspontját veszi figyelembe Victor Ponta plágium-ügyében.
Az oktatási tárca vezetője kijelentette, a törvény szerint az egyetlen fórum, amely a plágium-ügyek kapcsán hivatalos véleményt mondhat, az nem más, mint az Országos Etikai Tanács.
„Mindenkinek alá kell vetni magát a törvénynek, amelyet ráadásul nem én, hanem elődöm, Daniel Funeriu alkotott meg” – jelentette ki Andronescu, azt sejtetve, hogy nem fog jóváhagyni egy esetleges kérést, amely Ponta doktori címének a visszavonására vonatkozik. nyugatijelen.com
Erdély.ma
Ecaterina Andronescu közölte, az Országos Etikai Tanács (CNE) döntését, és nem a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottságának az álláspontját veszi figyelembe Victor Ponta plágium-ügyében.
Az oktatási tárca vezetője kijelentette, a törvény szerint az egyetlen fórum, amely a plágium-ügyek kapcsán hivatalos véleményt mondhat, az nem más, mint az Országos Etikai Tanács.
„Mindenkinek alá kell vetni magát a törvénynek, amelyet ráadásul nem én, hanem elődöm, Daniel Funeriu alkotott meg” – jelentette ki Andronescu, azt sejtetve, hogy nem fog jóváhagyni egy esetleges kérést, amely Ponta doktori címének a visszavonására vonatkozik. nyugatijelen.com
Erdély.ma
2012. augusztus 4.
Románia a plágiumok földje
Pár nappal a politikai vetélytársa, Traian Basescu elnök leváltását célzó népszavazás kudarca után újabb kellemetlenség fenyegeti a román kormányfőt, Victor Pontát. Szeptemberben fog összeülni a bukaresti egyetem szenátusa, hogy döntést hozzon Ponta doktori fokozatának esetleges visszavonásáról.
Ellentétben az etikai bizottsággal, amelynek összetételét az oktatási tárca Ponta igényeinek megfelelően átalakította, s amely nem talált kifogásolnivalót a doktori dolgozatban, az egyetem egy bizottsága már megerősítette a Pontával szemben fölmerült plágiumvádat. Ez késztethette a miniszterelnököt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben indítson támadást Basescu, az Alkotmánybíróság és az útjában álló többi intézmény ellen – írta a szociáldemokrata kormányfőt kritikus szemmel figyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Csakhogy a kormányfő offenzívája heves ellenállást váltott ki a román értelmiség és a tudományos intézmények részéről. Az utóbbiak már hosszú ideje nem tekinthetők a kormány döntéseire rábólintó alázatos végrehajtó szerveknek. Emil Boc konzervatív miniszterelnök kormányának oktatási minisztereként Daniel Funeriu – aki ma Basescu elnök tanácsadói közé tartozik – 2011-ben szigorú szabályokat léptetett életbe. Reformját, amelynek értelmében plágiumgyanú esetén évekre visszamenőleg vizsgálatnak lehet alávetni tudományos dolgozatokat, élesen támadta az akkori liberális és szociáldemokrata ellenzék. A reform első "áldozata" az idén májusban hatalomra jutott Ponta-kormány oktatási minisztere, Ioan Mang lett: kinevezése után nyolc nappal kénytelen volt lemondani – plágium miatt.
A miniszter körüli botrány ráirányította a figyelmet a felsőoktatási korrupció széles körben elterjedt és sokáig eltűrt jelenségére. Ha Ponta tagadja a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy "ollózta" doktori dolgozatának nagy részét, s még azt is kijelenti, hogy "büszke" a disszertációjára, akkor ezreket tudhat maga mellett, akik hasonló módon jutottak tudományos fokozathoz. Belügyminisztere, Ioan Rus egyenesen arra a kijelentésre vetemedett, hogy Platóntól és Arisztotelésztől Heideggerig amúgy is mindenki "koppintott" valakiről.
Ponta szerint pedig nincs "plágiumügy", csupán intrika, amelyet Basescu szőtt ellene külföldi médiumok segítségével. A román médiumok csaknem mindegyike kritikátlanul szajkózta ezt a változatot.
Hantz Péter biofizikus behatóan foglalkozott a marosvásárhelyi egyetemen készült plágiumokkal. Az oktatási minisztériumhoz intézett, január 12-én kelt beadványában Hantz azzal gyanúsította meg Leonard Azamfirei rektort, Constantin Copotoiu korábbi rektort és Klara Brînzaniuc korábbi rektorhelyettest, hogy külföldi tudományos dolgozatok plagizált változatát adták be saját munkáik gyanánt. Bizonyítékként a kolozsvári biofizikus csatolta brit és német tudósok leveleit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fenti román szerzők az ő munkáikból "ollóztak".
A hatályos törvény értelmében a minisztériumnak 90 napon belül kell válaszolnia az ilyen beadványokra. Hantz azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. A beadványhoz mellékelt dokumentációnak időközben nyoma veszett. A biofizikus most arra készül, hogy bűnvádi feljelentést tegyen. A plágium ugyanis Romániában bűncselekménynek számít.
Népújság (Marosvásárhely)
Pár nappal a politikai vetélytársa, Traian Basescu elnök leváltását célzó népszavazás kudarca után újabb kellemetlenség fenyegeti a román kormányfőt, Victor Pontát. Szeptemberben fog összeülni a bukaresti egyetem szenátusa, hogy döntést hozzon Ponta doktori fokozatának esetleges visszavonásáról.
Ellentétben az etikai bizottsággal, amelynek összetételét az oktatási tárca Ponta igényeinek megfelelően átalakította, s amely nem talált kifogásolnivalót a doktori dolgozatban, az egyetem egy bizottsága már megerősítette a Pontával szemben fölmerült plágiumvádat. Ez késztethette a miniszterelnököt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben indítson támadást Basescu, az Alkotmánybíróság és az útjában álló többi intézmény ellen – írta a szociáldemokrata kormányfőt kritikus szemmel figyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Csakhogy a kormányfő offenzívája heves ellenállást váltott ki a román értelmiség és a tudományos intézmények részéről. Az utóbbiak már hosszú ideje nem tekinthetők a kormány döntéseire rábólintó alázatos végrehajtó szerveknek. Emil Boc konzervatív miniszterelnök kormányának oktatási minisztereként Daniel Funeriu – aki ma Basescu elnök tanácsadói közé tartozik – 2011-ben szigorú szabályokat léptetett életbe. Reformját, amelynek értelmében plágiumgyanú esetén évekre visszamenőleg vizsgálatnak lehet alávetni tudományos dolgozatokat, élesen támadta az akkori liberális és szociáldemokrata ellenzék. A reform első "áldozata" az idén májusban hatalomra jutott Ponta-kormány oktatási minisztere, Ioan Mang lett: kinevezése után nyolc nappal kénytelen volt lemondani – plágium miatt.
A miniszter körüli botrány ráirányította a figyelmet a felsőoktatási korrupció széles körben elterjedt és sokáig eltűrt jelenségére. Ha Ponta tagadja a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy "ollózta" doktori dolgozatának nagy részét, s még azt is kijelenti, hogy "büszke" a disszertációjára, akkor ezreket tudhat maga mellett, akik hasonló módon jutottak tudományos fokozathoz. Belügyminisztere, Ioan Rus egyenesen arra a kijelentésre vetemedett, hogy Platóntól és Arisztotelésztől Heideggerig amúgy is mindenki "koppintott" valakiről.
Ponta szerint pedig nincs "plágiumügy", csupán intrika, amelyet Basescu szőtt ellene külföldi médiumok segítségével. A román médiumok csaknem mindegyike kritikátlanul szajkózta ezt a változatot.
Hantz Péter biofizikus behatóan foglalkozott a marosvásárhelyi egyetemen készült plágiumokkal. Az oktatási minisztériumhoz intézett, január 12-én kelt beadványában Hantz azzal gyanúsította meg Leonard Azamfirei rektort, Constantin Copotoiu korábbi rektort és Klara Brînzaniuc korábbi rektorhelyettest, hogy külföldi tudományos dolgozatok plagizált változatát adták be saját munkáik gyanánt. Bizonyítékként a kolozsvári biofizikus csatolta brit és német tudósok leveleit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fenti román szerzők az ő munkáikból "ollóztak".
A hatályos törvény értelmében a minisztériumnak 90 napon belül kell válaszolnia az ilyen beadványokra. Hantz azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. A beadványhoz mellékelt dokumentációnak időközben nyoma veszett. A biofizikus most arra készül, hogy bűnvádi feljelentést tegyen. A plágium ugyanis Romániában bűncselekménynek számít.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 7.
Lemondott Daniel Funeriu államelnöki tanácsos belügy- és a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter után Daniel Funeriu államelnöki tanácsos is benyújtotta tegnap lemondását. Funeriu egyben cáfolta, hogy menesztették volna, mondván: „egyetlen tiszteletre méltó személynek sem lehet maradása Crin Antonescu mellett.”
Indoklása szerint azért mondott le tisztségéről, mert minden, amit az ideiglenes államfő politikailag elért, az hazugságon és csaláson alapul. „Crin Antonescu vegye maga mellé tanácsadónak Victor Pontát, a csalások és a plágium európai megtestesítőjét.”
Funeriu szerint Antonescunak tiltakoznia kellett volna a Ponta-kormány aljas módszerei iránt, amelyekkel kénye-kedve szerint hoztak létre és számoltak fel etikai bizottságokat, elfedve azt a közönséges lopást, amit egy egész világ lát. Funeriu úgy vélte, Antonescu azért nem lépett fel ez ellen, mert cinkostárs az ügyben. A lemondott tanácsos ugyanakkor a kormány oktatáspolitikáját is vehemensen bírálta.
Daniel Funeriu a Boc-kormány tanügyminisztere volt, idén februárban nevezték ki államelnöki tanácsossá. Crin Antonescu egyébként pénteken menesztette tisztségéből Traian Băsescu öt államelnöki tanácsadóját.
nyugatijelen.com
Erdély.ma
Indoklása szerint azért mondott le tisztségéről, mert minden, amit az ideiglenes államfő politikailag elért, az hazugságon és csaláson alapul. „Crin Antonescu vegye maga mellé tanácsadónak Victor Pontát, a csalások és a plágium európai megtestesítőjét.”
Funeriu szerint Antonescunak tiltakoznia kellett volna a Ponta-kormány aljas módszerei iránt, amelyekkel kénye-kedve szerint hoztak létre és számoltak fel etikai bizottságokat, elfedve azt a közönséges lopást, amit egy egész világ lát. Funeriu úgy vélte, Antonescu azért nem lépett fel ez ellen, mert cinkostárs az ügyben. A lemondott tanácsos ugyanakkor a kormány oktatáspolitikáját is vehemensen bírálta.
Daniel Funeriu a Boc-kormány tanügyminisztere volt, idén februárban nevezték ki államelnöki tanácsossá. Crin Antonescu egyébként pénteken menesztette tisztségéből Traian Băsescu öt államelnöki tanácsadóját.
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2012. augusztus 29.
Dolgozik az államfő
Több mint ötvennapos felfüggesztés után Traian Băsescu államelnök visszatért tegnap délelőtt a Cotroceni-palotába, miután hétfő este megjelent a Hivatalos Közlönyben a leváltásáról rendezett, július végi népszavazás érvénytelenségét megállapító alkotmánybírósági határozat.
Dorel Onaca, a Demokrata-Liberális Párt egykori szenátora tanácsosi tisztséget kapott az államfő csapatában, miután Traian Băsescu tegnap ellátta kézjegyével a kinevezésére vonatkozó rendeletet. Ugyanakkor visszatértek a Cotroceni-palotába az államfő felfüggesztése előtti, a régi csapatban dolgozó elnöki tanácsadók is: Cristian Diaconescu, Bogdan Drăgoi, Sebastian Lăzăroiu, Iulian Chifu, Iulian Fota, Bogdan Mănoiu, Virgil Păunescu és Daniel Funeriu. Az Európai Bizottság tudomásul vette az államfő tisztségbe való visszatérését, s bár úgy értékelik: betartották a jogi és alkotmányos procedúrákat, a továbbiakban is figyelemmel követik a romániai fejleményeket. Üdvözölte Băsescu visszatérését az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens, valamint Joseph Daul, a párt EP-frakcióvezetője, s elismerően értékelték azon parlamenti képviselők „felelős hozzáállását”, akik a két ház együttes ülésén hétfőn megjelentek a referendumra vonatkozó alkotmánybírósági határozat ismertetésén. Ugyancsak tegnap Ioan Ghişe, a Nemzeti Liberális Párt szenátora és egyik tanácsosa a Cotroceni-palota körül sétált magára kötözött plakátokkal, melyek azt hirdették: A nép döntött, Băsescut leváltották, Román nép, szuverén vagy. A liberális honatya úgy nyilatkozott: gesztusa szimbolikus, egyszerű állampolgári minőségében cselekszik, és akciójáról nem egyeztetett liberális kollégáival. A liberális szenátor ugyanakkor azt állította: hétfőn fenyegető levelet kapott elektronikus postán keresztül, hogy vonja vissza a parlamentben tett javaslatait, emiatt panaszt nyújtott be a rendőrségre.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több mint ötvennapos felfüggesztés után Traian Băsescu államelnök visszatért tegnap délelőtt a Cotroceni-palotába, miután hétfő este megjelent a Hivatalos Közlönyben a leváltásáról rendezett, július végi népszavazás érvénytelenségét megállapító alkotmánybírósági határozat.
Dorel Onaca, a Demokrata-Liberális Párt egykori szenátora tanácsosi tisztséget kapott az államfő csapatában, miután Traian Băsescu tegnap ellátta kézjegyével a kinevezésére vonatkozó rendeletet. Ugyanakkor visszatértek a Cotroceni-palotába az államfő felfüggesztése előtti, a régi csapatban dolgozó elnöki tanácsadók is: Cristian Diaconescu, Bogdan Drăgoi, Sebastian Lăzăroiu, Iulian Chifu, Iulian Fota, Bogdan Mănoiu, Virgil Păunescu és Daniel Funeriu. Az Európai Bizottság tudomásul vette az államfő tisztségbe való visszatérését, s bár úgy értékelik: betartották a jogi és alkotmányos procedúrákat, a továbbiakban is figyelemmel követik a romániai fejleményeket. Üdvözölte Băsescu visszatérését az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens, valamint Joseph Daul, a párt EP-frakcióvezetője, s elismerően értékelték azon parlamenti képviselők „felelős hozzáállását”, akik a két ház együttes ülésén hétfőn megjelentek a referendumra vonatkozó alkotmánybírósági határozat ismertetésén. Ugyancsak tegnap Ioan Ghişe, a Nemzeti Liberális Párt szenátora és egyik tanácsosa a Cotroceni-palota körül sétált magára kötözött plakátokkal, melyek azt hirdették: A nép döntött, Băsescut leváltották, Román nép, szuverén vagy. A liberális honatya úgy nyilatkozott: gesztusa szimbolikus, egyszerű állampolgári minőségében cselekszik, és akciójáról nem egyeztetett liberális kollégáival. A liberális szenátor ugyanakkor azt állította: hétfőn fenyegető levelet kapott elektronikus postán keresztül, hogy vonja vissza a parlamentben tett javaslatait, emiatt panaszt nyújtott be a rendőrségre.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 31.
MOGYE – Van minek örülni, eltávolodtunk a holtponttól?
A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük: hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít az, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a "multi-kulturális" egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már említett paritás elvét, vagy legalább az etnikai arányosságét. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek-e betartatni a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat.
Szilágyi Tibor, frissen választott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3. paragrafusaiban vannak. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakaszának 2. és 3. bekezdése rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból. Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének a létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak az elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele: a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja azt, hogy a tanszékeket, amelyekbe tömörülnek az oktatási vonalak, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási "önállóság". Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit a Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt. A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük: az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett "ellenzékből létrehozott magyar tagozat"?
A 121. szakasza harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amely szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, hogy minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés?
Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállalkoztak a "sztrájktörésre". Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat.
Ezek után a nagy sikerként beharangozott 2012. szeptember 21-i paktum első pontja "megengedi", hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában benn maradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amely a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségben a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője!?
A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait. Ha elemezzük a 2011. december 7-i charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a chartát felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a charta módosítása nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, hogy a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek. Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügy-minisztérium 2012. 6. 20-i 10089. sz. átirata, amely jóváhagyta a MOGYE-chartát, azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat(?). Joggal kérdem: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni?
Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36, 46, 55, 62. és 70. szakaszainak az 2001. évi 1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége.
A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni.
Marosvásárhelyen nem csak a kombinát miatt nem tisztul a légkör!
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)
A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük: hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít az, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a "multi-kulturális" egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már említett paritás elvét, vagy legalább az etnikai arányosságét. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek-e betartatni a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat.
Szilágyi Tibor, frissen választott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3. paragrafusaiban vannak. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakaszának 2. és 3. bekezdése rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból. Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének a létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak az elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele: a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja azt, hogy a tanszékeket, amelyekbe tömörülnek az oktatási vonalak, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási "önállóság". Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit a Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt. A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük: az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett "ellenzékből létrehozott magyar tagozat"?
A 121. szakasza harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amely szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, hogy minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés?
Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállalkoztak a "sztrájktörésre". Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat.
Ezek után a nagy sikerként beharangozott 2012. szeptember 21-i paktum első pontja "megengedi", hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában benn maradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amely a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségben a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője!?
A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait. Ha elemezzük a 2011. december 7-i charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a chartát felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a charta módosítása nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, hogy a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek. Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügy-minisztérium 2012. 6. 20-i 10089. sz. átirata, amely jóváhagyta a MOGYE-chartát, azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat(?). Joggal kérdem: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni?
Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36, 46, 55, 62. és 70. szakaszainak az 2001. évi 1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége.
A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni.
Marosvásárhelyen nem csak a kombinát miatt nem tisztul a légkör!
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 2.
Kikerülni az ördögi körből – beszélgetés dr. Szilágyi Tiborral, a MOGYE új rektorhelyettesével
Szilágyi Tibor szerint nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új rektorhelyettese a Krónikának adott interjúban elmondta, feltétlenül együtt szeretne dolgozni román kollégáival, de soha nem az érzelmi hadakozást kívánja előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vita híve. "Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával." – véli a professzor.
– Mi késztette arra, hogy mindössze 45 évesen elvállalja a rektorhelyettesi tisztséget, főként egy olyan időszakban, amikor az egyetemre az 1990-es, rendkívül feszült hangulat jellemző?
– Meg kell vallanom, hogy nem túl szívesen, sőt valamelyest kényszerből mondtam igent, miután szószólónk, Szabó Béla professzor kollégám kijelentette, nem akar a kerékkötője lenni a megegyezésnek, inkább visszalép. Addig is képben voltam, hisz lényegében mi ketten voltunk azok, akik legmélyebben beleástuk magunkat a magyar tagozat ügyének a rendezésébe. Együtt vettünk részt a minisztériumi meg a helyi tárgyalásokon, és együtt fogunk dolgozni a továbbiakban is.
– Ez azt jelenti, hogy a magyar tagozat kétfejű lesz, és ön rektorhelyettesként, Szabó Béla pedig tagozatvezetőként együtt dönt az oktatási kérdésekről?
– Ebben nincs semmi kivetnivaló, hisz úgy, ahogy egy országot elvezethet az államfő meg a kormányfő, a magyar tagozatot is lehet így irányítani. Másrészt én rektorhelyettesként nem vehetek részt a döntéshozó fórumban, Szabó Béla viszont ott lesz a szenátusban és képviselni fogja az ügyünket.
– Azt viszont láttuk, tapasztaltuk, hogy az államfő és a kormányfő jónak indult viszonya az idő elteltével el tud mérgesedni. Ezzel számolnak?
– Remélem, hogy a mi esetünkben nem így lesz. Egyelőre nagyon jól együttműködünk, és bízom abban, hogy ez a továbbiakban sem lesz másként.
– Nem jelent bizonyos hátrányt a magyar kollégák előtt az a tény, hogy ön lényegében tartalékmegoldásként került a prorektori székbe?
– Nem hinném, hogy a kollégák úgy tekintenek rám, mint egy tartalékra. Az eddigi választásokon is szinte ugyanannyi szavazatot kaptam, mint Szabó Béla, sőt a tavaszi voksolás alkalmával a kari tanács esetén az eredmény egyenlő volt. Az Orvostudományi Értesítő felelős szerkesztőjeként állandó kommunikációs viszonyban voltam a kollégákkal. Gyakorlatilag szinte mindenki ismer, és tisztában van a szervezői tevékenységemmel.
– Azonban bármikor megvádolhatják azzal, hogy ön az, akit az eddig magyarellenes magatartást mutató román fél elfogadott.
– Ilyen alapon senkinek sem kellene elvállalnia a tisztséget? Remélem, hogy úgy alakul az egyetem helyzete, hogy az efféle vádak távlatilag értelmetlenné váljanak.
– Persze, ha az érem másik oldalát nézzük, akkor akár azt is észrevehetjük, hogy ebből a pozícióból több mindent el lehetne érni a román félnél.
– Ez így van. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az intézmény normális működéséhez a vezetőségben bizonyos koherenciának, együttműködésnek kell lennie. Nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni – még a hétköznapi döntések szintjén sem –, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. Ami meg a közös dolgainkat illeti, azokban föltétlenül együtt szeretnék dolgozni a román kollégákkal. Soha nem az érzelmi hadakozást szoktam előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vitának vagyok a híve.
– Gondolja, hogy a MOGYE-n lehet józan érvek felsorakoztatásával is vitázni? Egy olyan helyen ahol az elmúlt hónapokban sem az oktatási törvény betűjének, sem annak szellemének a felemlegetése nem sokat vetett a latba. Eddig azt láttuk, hogy ezen az egyetemen az érvényesítette az igazát, aki kétharmados többséggel rendelkezett. Mitől lenne ez ezentúl másként?
– Tisztában vagyok azzal, hogy rendkívül nehéz helyzetben vagyok, ezért is említettem, hogy a rám ruházott tisztség nem tölt el feltétlen örömmel. A kétharmad–egyharmad aránnyal egyelőre nincs mit kezdenünk; ide jutottunk, mert ennyien vagyunk. De még mindig azt mondom, hogy ha érvekre támaszkodva vitázunk, lehet esélyünk. Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával.
– A szenátusban mennyire számíthatnak a teljes egyharmadra? Hisz köztudott, az év elején néhány behódoló, magát ilyenkor magyarnak valló tanerőt a román kollégák választottak a testületbe.
– Mindenekelőtt két, a köztudatban keringő pontatlanságot szeretnék tisztázni. Egyrészt a nemrég megejtett választásokon mi jelöltük és mi szavaztuk meg a képviselőinket, ami a szeptemberi megegyezés előtt nem így volt. Másrészt nem csupán a fennmaradt három helyet kaptuk meg, hanem mind a kilencet. Ezek látszólag akár elhanyagolható részleteknek is tűnhetnek, ám mégis rendkívül fontosak. A kialakult konfliktus óta először dönthettünk mi magunk a saját dolgainkról.
– Ez az egyharmad–kétharmad, amiből a román fél nem enged, hol szerepel írásban?
– Sehol. Ezt az oktatói arány adja. Ezért lenne előnyösebb, ha a diákok arányát vennénk figyelembe, amelyik negyven százalék körül van jelenleg.
– Miként lehet kikerülni ebből az ördögi körből? Hiszen éppen azért ilyen az arány, mert nincs elég magyar oktató, és azért nincs elég magyar oktató, mert ilyen az arány.
– Ez sajnos így van, és ebből a körből csakis az új magyar oktatók felvételével tudnánk kitörni. Ez a hétpontos egyezség egyik legfontosabb része, úgy is fogalmazhatnék, hogy mérföldköve. Fontos, hogy ennek nemcsak most, egy egyszeri vizsga esetén kell érvényesülni. Az elkövetkező években is beleszólásunk kell majd legyen az állások meghirdetésébe. Ettől függ részben a főtanszékek létrehozása is.
– A közeljövőre beígért alkalmazások esetében létezik egy bizonyos, előre leszögezett létszám?
– Nincs. Ennek szabályozása majd az én feladatom és gondom lesz, mert az egyezség alapján a magyar rektorhelyettesnek beleszólása van az állások meghirdetésébe. Jelenleg folyamatban van egy felmérés, amelyből meg szeretnénk tudni, milyen állásokra, milyen eséllyel rendelkező jelentkezőkre számíthatunk. Az lenne az ideális, ha meghirdethetnénk az összes olyan állást, amelyre potenciális jelentkezők vannak.
– Daniel Funeriu volt oktatási miniszter az év elején még azt javasolta, hogy az egyetemi charta 55. szakaszába foglalják bele azt, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásba lehetséges társult oktatók foglalkoztatása nem történt meg, holott számos magyarországi professzor felajánlotta segítségét.
– Attól függetlenül, hogy nem került be a chartába, bízom abban, hogy megvalósulhat. Derűlátásra ad okot, hogy a magyarországi egyetemekkel való partnerséget a román vezetők sem ellenzik. Ahhoz, hogy alkalmazzunk egy magyarországi oktatót, nincs szükség chartamódosításra; ehhez a törvényes kereteket kell megtalálnunk. Az, hogy külföldről hívjunk meg valamelyik klinikai szakra valakit, nemcsak az egyetemen múlik, hanem az egészségügyi rendszeren is. Gondolok az orvosi kamara álláspontjára, a kórházak álláskínálatára, a román nyelvtudás szükségességére meg sok minden egyébre, ami gyakorlatilag megnehezítheti azt a folyamatot, ami elméletben a lehető legegyszerűbbnek tűnik. Számítunk az anyaországi segítségre, de hosszú távon a saját oktatói gárda kinevelése a fő cél.
– Elődje, Nagy Örs professzor többször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a meghirdetett állásokra sem jelentkeznek a fiatalok, vagy legjobb esetben eljönnek, de mindössze ugródeszkának használják az egyetemet.
– Ez a gyatra javadalmazásnak és kevéssé vonzó munkakörülményeknek betudható jelenség – amely egyébként mindkét tagozatot érinti – sajnos továbbra is fennáll. Csak remélni tudom, hogy amennyiben a MOGYE-n javul a közhangulat, illetve, ha életképes kapcsolatokat alakítunk ki a külföldi egyetemekkel, nagyobb mozgáslehetőség nyílik a fiatal oktatók számára, a motiváció is nőni fog. Mindezt én aktívan szeretném segíteni. Jelen pillanatban ezt tartom a legsürgősebb és legfontosabb feladatomnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Szilágyi Tibor szerint nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új rektorhelyettese a Krónikának adott interjúban elmondta, feltétlenül együtt szeretne dolgozni román kollégáival, de soha nem az érzelmi hadakozást kívánja előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vita híve. "Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával." – véli a professzor.
– Mi késztette arra, hogy mindössze 45 évesen elvállalja a rektorhelyettesi tisztséget, főként egy olyan időszakban, amikor az egyetemre az 1990-es, rendkívül feszült hangulat jellemző?
– Meg kell vallanom, hogy nem túl szívesen, sőt valamelyest kényszerből mondtam igent, miután szószólónk, Szabó Béla professzor kollégám kijelentette, nem akar a kerékkötője lenni a megegyezésnek, inkább visszalép. Addig is képben voltam, hisz lényegében mi ketten voltunk azok, akik legmélyebben beleástuk magunkat a magyar tagozat ügyének a rendezésébe. Együtt vettünk részt a minisztériumi meg a helyi tárgyalásokon, és együtt fogunk dolgozni a továbbiakban is.
– Ez azt jelenti, hogy a magyar tagozat kétfejű lesz, és ön rektorhelyettesként, Szabó Béla pedig tagozatvezetőként együtt dönt az oktatási kérdésekről?
– Ebben nincs semmi kivetnivaló, hisz úgy, ahogy egy országot elvezethet az államfő meg a kormányfő, a magyar tagozatot is lehet így irányítani. Másrészt én rektorhelyettesként nem vehetek részt a döntéshozó fórumban, Szabó Béla viszont ott lesz a szenátusban és képviselni fogja az ügyünket.
– Azt viszont láttuk, tapasztaltuk, hogy az államfő és a kormányfő jónak indult viszonya az idő elteltével el tud mérgesedni. Ezzel számolnak?
– Remélem, hogy a mi esetünkben nem így lesz. Egyelőre nagyon jól együttműködünk, és bízom abban, hogy ez a továbbiakban sem lesz másként.
– Nem jelent bizonyos hátrányt a magyar kollégák előtt az a tény, hogy ön lényegében tartalékmegoldásként került a prorektori székbe?
– Nem hinném, hogy a kollégák úgy tekintenek rám, mint egy tartalékra. Az eddigi választásokon is szinte ugyanannyi szavazatot kaptam, mint Szabó Béla, sőt a tavaszi voksolás alkalmával a kari tanács esetén az eredmény egyenlő volt. Az Orvostudományi Értesítő felelős szerkesztőjeként állandó kommunikációs viszonyban voltam a kollégákkal. Gyakorlatilag szinte mindenki ismer, és tisztában van a szervezői tevékenységemmel.
– Azonban bármikor megvádolhatják azzal, hogy ön az, akit az eddig magyarellenes magatartást mutató román fél elfogadott.
– Ilyen alapon senkinek sem kellene elvállalnia a tisztséget? Remélem, hogy úgy alakul az egyetem helyzete, hogy az efféle vádak távlatilag értelmetlenné váljanak.
– Persze, ha az érem másik oldalát nézzük, akkor akár azt is észrevehetjük, hogy ebből a pozícióból több mindent el lehetne érni a román félnél.
– Ez így van. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az intézmény normális működéséhez a vezetőségben bizonyos koherenciának, együttműködésnek kell lennie. Nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni – még a hétköznapi döntések szintjén sem –, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. Ami meg a közös dolgainkat illeti, azokban föltétlenül együtt szeretnék dolgozni a román kollégákkal. Soha nem az érzelmi hadakozást szoktam előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vitának vagyok a híve.
– Gondolja, hogy a MOGYE-n lehet józan érvek felsorakoztatásával is vitázni? Egy olyan helyen ahol az elmúlt hónapokban sem az oktatási törvény betűjének, sem annak szellemének a felemlegetése nem sokat vetett a latba. Eddig azt láttuk, hogy ezen az egyetemen az érvényesítette az igazát, aki kétharmados többséggel rendelkezett. Mitől lenne ez ezentúl másként?
– Tisztában vagyok azzal, hogy rendkívül nehéz helyzetben vagyok, ezért is említettem, hogy a rám ruházott tisztség nem tölt el feltétlen örömmel. A kétharmad–egyharmad aránnyal egyelőre nincs mit kezdenünk; ide jutottunk, mert ennyien vagyunk. De még mindig azt mondom, hogy ha érvekre támaszkodva vitázunk, lehet esélyünk. Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával.
– A szenátusban mennyire számíthatnak a teljes egyharmadra? Hisz köztudott, az év elején néhány behódoló, magát ilyenkor magyarnak valló tanerőt a román kollégák választottak a testületbe.
– Mindenekelőtt két, a köztudatban keringő pontatlanságot szeretnék tisztázni. Egyrészt a nemrég megejtett választásokon mi jelöltük és mi szavaztuk meg a képviselőinket, ami a szeptemberi megegyezés előtt nem így volt. Másrészt nem csupán a fennmaradt három helyet kaptuk meg, hanem mind a kilencet. Ezek látszólag akár elhanyagolható részleteknek is tűnhetnek, ám mégis rendkívül fontosak. A kialakult konfliktus óta először dönthettünk mi magunk a saját dolgainkról.
– Ez az egyharmad–kétharmad, amiből a román fél nem enged, hol szerepel írásban?
– Sehol. Ezt az oktatói arány adja. Ezért lenne előnyösebb, ha a diákok arányát vennénk figyelembe, amelyik negyven százalék körül van jelenleg.
– Miként lehet kikerülni ebből az ördögi körből? Hiszen éppen azért ilyen az arány, mert nincs elég magyar oktató, és azért nincs elég magyar oktató, mert ilyen az arány.
– Ez sajnos így van, és ebből a körből csakis az új magyar oktatók felvételével tudnánk kitörni. Ez a hétpontos egyezség egyik legfontosabb része, úgy is fogalmazhatnék, hogy mérföldköve. Fontos, hogy ennek nemcsak most, egy egyszeri vizsga esetén kell érvényesülni. Az elkövetkező években is beleszólásunk kell majd legyen az állások meghirdetésébe. Ettől függ részben a főtanszékek létrehozása is.
– A közeljövőre beígért alkalmazások esetében létezik egy bizonyos, előre leszögezett létszám?
– Nincs. Ennek szabályozása majd az én feladatom és gondom lesz, mert az egyezség alapján a magyar rektorhelyettesnek beleszólása van az állások meghirdetésébe. Jelenleg folyamatban van egy felmérés, amelyből meg szeretnénk tudni, milyen állásokra, milyen eséllyel rendelkező jelentkezőkre számíthatunk. Az lenne az ideális, ha meghirdethetnénk az összes olyan állást, amelyre potenciális jelentkezők vannak.
– Daniel Funeriu volt oktatási miniszter az év elején még azt javasolta, hogy az egyetemi charta 55. szakaszába foglalják bele azt, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásba lehetséges társult oktatók foglalkoztatása nem történt meg, holott számos magyarországi professzor felajánlotta segítségét.
– Attól függetlenül, hogy nem került be a chartába, bízom abban, hogy megvalósulhat. Derűlátásra ad okot, hogy a magyarországi egyetemekkel való partnerséget a román vezetők sem ellenzik. Ahhoz, hogy alkalmazzunk egy magyarországi oktatót, nincs szükség chartamódosításra; ehhez a törvényes kereteket kell megtalálnunk. Az, hogy külföldről hívjunk meg valamelyik klinikai szakra valakit, nemcsak az egyetemen múlik, hanem az egészségügyi rendszeren is. Gondolok az orvosi kamara álláspontjára, a kórházak álláskínálatára, a román nyelvtudás szükségességére meg sok minden egyébre, ami gyakorlatilag megnehezítheti azt a folyamatot, ami elméletben a lehető legegyszerűbbnek tűnik. Számítunk az anyaországi segítségre, de hosszú távon a saját oktatói gárda kinevelése a fő cél.
– Elődje, Nagy Örs professzor többször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a meghirdetett állásokra sem jelentkeznek a fiatalok, vagy legjobb esetben eljönnek, de mindössze ugródeszkának használják az egyetemet.
– Ez a gyatra javadalmazásnak és kevéssé vonzó munkakörülményeknek betudható jelenség – amely egyébként mindkét tagozatot érinti – sajnos továbbra is fennáll. Csak remélni tudom, hogy amennyiben a MOGYE-n javul a közhangulat, illetve, ha életképes kapcsolatokat alakítunk ki a külföldi egyetemekkel, nagyobb mozgáslehetőség nyílik a fiatal oktatók számára, a motiváció is nőni fog. Mindezt én aktívan szeretném segíteni. Jelen pillanatban ezt tartom a legsürgősebb és legfontosabb feladatomnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 2.
MOGYE: eltávolodtunk a holtponttól?
Szerkesztőségünkhöz elküldött írásában Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd úgy véli: kérdéses, hogy a MOGYE román többségű szenátusa hajlandó lesz betartani a tanügyi törvény előírásait.
A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük, hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a „multikulturális” egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már hivatkozott paritás elvét vagy legalább az etnikai arányosságét.
A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát, kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek betartatni a 2011/1-es számú tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat.
Szilágyi Tibor frissen megválasztott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3 paragrafusaiban szerepelnek. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakasza 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott, magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból.
Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja, hogy a tanszékeket, amelyekbe az oktatási vonalak tömörülnek, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási „önállóság”. Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt.
A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011/1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük, az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett „ellenzékből létrehozott magyar tagozat”?
A 121. szakasz harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amelyik szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, miszerint minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés?
Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállakoztak a „sztrájktörésre”. Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat.
Ezek után a nagy sikerként beharangozott szeptember 21-i paktum első pontja „megengedi”, hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában bennmaradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amelyik a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségbe a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül, a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője?!
A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait.
Ha elemezzük a 2011. december 7-én elfogadott charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a dokumentumot felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a chartamódosítás nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek.
Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügyminisztérium 2012. június 20-i, 10089. számú átirata – amely jóváhagyta a MOGYE chartáját – azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat! Jogos a kérdés: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni? Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36., 46., 55., 62. és 70. szakaszainak a 2001/1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége.
A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni. Marosvásárhelyen nemcsak a kombinát miatt nem tisztul a légkör!
Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
Krónika (Kolozsvár)
Szerkesztőségünkhöz elküldött írásában Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd úgy véli: kérdéses, hogy a MOGYE román többségű szenátusa hajlandó lesz betartani a tanügyi törvény előírásait.
A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük, hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a „multikulturális” egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már hivatkozott paritás elvét vagy legalább az etnikai arányosságét.
A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát, kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek betartatni a 2011/1-es számú tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat.
Szilágyi Tibor frissen megválasztott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3 paragrafusaiban szerepelnek. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakasza 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott, magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból.
Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja, hogy a tanszékeket, amelyekbe az oktatási vonalak tömörülnek, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási „önállóság”. Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt.
A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011/1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük, az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett „ellenzékből létrehozott magyar tagozat”?
A 121. szakasz harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amelyik szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, miszerint minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés?
Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállakoztak a „sztrájktörésre”. Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat.
Ezek után a nagy sikerként beharangozott szeptember 21-i paktum első pontja „megengedi”, hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában bennmaradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amelyik a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségbe a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül, a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője?!
A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait.
Ha elemezzük a 2011. december 7-én elfogadott charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a dokumentumot felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a chartamódosítás nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek.
Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügyminisztérium 2012. június 20-i, 10089. számú átirata – amely jóváhagyta a MOGYE chartáját – azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat! Jogos a kérdés: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni? Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36., 46., 55., 62. és 70. szakaszainak a 2001/1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége.
A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni. Marosvásárhelyen nemcsak a kombinát miatt nem tisztul a légkör!
Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 8.
Kilopták a szemünket
Az elmúlt két évtizedben az országban elkövetett tizenöt legnagyobb lopást-csalást szedték csokorba a bukaresti újságírók.
A Hidroelectrica tönkretételével a cég egymilliárd eurót veszített. Az Oltchim vegyipari kombinátot a Videanu–Roibu–Boureanu-csoport sodorta a tönk szélére. Megcsapolták az európai pénzeket, köztük a Posdru-alapot, ez ügyben Ioan Botiş volt munkaügyi miniszter neve forog közszájon. Hatalmas pénzösszegeket vágtak zsebre a Cristina Trăilă vezette ANRMAP (Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság) körül zsongó üzletemberek és politikusok. A Román Kulturális Intézet, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet és a köztelevízió is szórta a pénzt, a korábban jövedelmező Román Posta 2009–2011 között 485 millió veszteséget „termelt”. A Daniel Funeriu vezette tanügyminisztériumban 50 millió lejnek vertek a fenekére az előkészítő osztályok felszerelése örvén. A Sorin Blejnar vezette adóhivatal takargatta a benzinmaffiát, a vámhivatalok korrupciós ügyleteit, míg a Lucian Duţă vezette egészségbiztosító 190 millió lej értékű clawback-adót nem szedett be, szétzilálta magát a biztosítópénztárat. A mezőgazdasági minisztérium Állami Földalapjánál 375 millió lejes hiányt, míg az ipari minisztériumban többmilliós törvénytelen kiadást fedeztek fel. A kőszéntársaság is tetemes adósságokat halmozott fel, és sokan el nem végzett munka után hatalmas munkabért számoltak el. Kiderült, ami eddig sem volt titok, hogy politikai hovatartozás szerint osztották a pénzt az infrastruktúra fejlesztésére, ez esetben négymilliárd eurót megközelítő összegről van szó. Hamis dokumentumok alapján vettek fel kiszállási pénzeket és napidíjakat a Külhoni Románok Intézetében, az autópálya-építések körüli hatalmas zűrzavar és az e célra lehívott európai pénzek elcsalása is felbecsülhetetlen károkat okozott.
Pénzügyi szakértők szerint 2009–2011 között az ország egyévi költségvetésének megfelelő összeget loptak el.
(simó)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az elmúlt két évtizedben az országban elkövetett tizenöt legnagyobb lopást-csalást szedték csokorba a bukaresti újságírók.
A Hidroelectrica tönkretételével a cég egymilliárd eurót veszített. Az Oltchim vegyipari kombinátot a Videanu–Roibu–Boureanu-csoport sodorta a tönk szélére. Megcsapolták az európai pénzeket, köztük a Posdru-alapot, ez ügyben Ioan Botiş volt munkaügyi miniszter neve forog közszájon. Hatalmas pénzösszegeket vágtak zsebre a Cristina Trăilă vezette ANRMAP (Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság) körül zsongó üzletemberek és politikusok. A Román Kulturális Intézet, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet és a köztelevízió is szórta a pénzt, a korábban jövedelmező Román Posta 2009–2011 között 485 millió veszteséget „termelt”. A Daniel Funeriu vezette tanügyminisztériumban 50 millió lejnek vertek a fenekére az előkészítő osztályok felszerelése örvén. A Sorin Blejnar vezette adóhivatal takargatta a benzinmaffiát, a vámhivatalok korrupciós ügyleteit, míg a Lucian Duţă vezette egészségbiztosító 190 millió lej értékű clawback-adót nem szedett be, szétzilálta magát a biztosítópénztárat. A mezőgazdasági minisztérium Állami Földalapjánál 375 millió lejes hiányt, míg az ipari minisztériumban többmilliós törvénytelen kiadást fedeztek fel. A kőszéntársaság is tetemes adósságokat halmozott fel, és sokan el nem végzett munka után hatalmas munkabért számoltak el. Kiderült, ami eddig sem volt titok, hogy politikai hovatartozás szerint osztották a pénzt az infrastruktúra fejlesztésére, ez esetben négymilliárd eurót megközelítő összegről van szó. Hamis dokumentumok alapján vettek fel kiszállási pénzeket és napidíjakat a Külhoni Románok Intézetében, az autópálya-építések körüli hatalmas zűrzavar és az e célra lehívott európai pénzek elcsalása is felbecsülhetetlen károkat okozott.
Pénzügyi szakértők szerint 2009–2011 között az ország egyévi költségvetésének megfelelő összeget loptak el.
(simó)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 17.
Pert nyert Brassai Attila a MOGYE vezetősége ellen
Brassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”.
Pert nyert Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora (képünkön) az intézmény vezetősége ellen. Brassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”.
A magyar orvosprofesszor az Európai Parlament meghívásának eleget téve, Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott charta, tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. Brassai bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a chartában való rögzítését.
Mint ismeretes, a másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját alapszabályába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135-ik szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Miután Brassai Attila az európai fórumok elé tárta a MOGYE szenátusának sajátos törvényértelmezését, az egyetem vezetősége megtorló intézkedéseket hozott ellene.
Az öt tárgyalás után megszületett ítélet az első olyan törvényszéki döntésnek számít, amelyben a marosvásárhelyi taláros testületek előtt pervesztes a MOGYE vezetősége. Az egyetem eddig valamennyi etnikai színezetű perét megnyerte, többek között a román kormánnyal szemben is. A megyei törvényszék ezúttal elfogadta az oktató panaszát és érvénytelenítette az ellene szóló fegyelmi határozatot.
A Brassai jogi képviseletét ellátó Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, François Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a marosvásárhelyi egyetem magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára.
Kérdésünkre, hogy a nyertes csata után számít-e a háború folytatására, Brassai Attila igennel válaszolt. „Lehet, hogy a törvényszéki ítélet nyomán az új rektor kénytelen eltörölni a megrovást, ám ez még nem ad okot túlságos derűlátásra. Nem igaz, hogy az egyetemen nem változott valamelyest a hangulat, de meggyőződésem szerint a régi reflexek még mindig működnek és a számlák törlesztése folyik” – fejtette ki a Krónikának a BKB elnöke, aki szerint a MOGYE-vezetők
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Brassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”.
Pert nyert Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora (képünkön) az intézmény vezetősége ellen. Brassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”.
A magyar orvosprofesszor az Európai Parlament meghívásának eleget téve, Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott charta, tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. Brassai bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a chartában való rögzítését.
Mint ismeretes, a másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját alapszabályába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135-ik szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Miután Brassai Attila az európai fórumok elé tárta a MOGYE szenátusának sajátos törvényértelmezését, az egyetem vezetősége megtorló intézkedéseket hozott ellene.
Az öt tárgyalás után megszületett ítélet az első olyan törvényszéki döntésnek számít, amelyben a marosvásárhelyi taláros testületek előtt pervesztes a MOGYE vezetősége. Az egyetem eddig valamennyi etnikai színezetű perét megnyerte, többek között a román kormánnyal szemben is. A megyei törvényszék ezúttal elfogadta az oktató panaszát és érvénytelenítette az ellene szóló fegyelmi határozatot.
A Brassai jogi képviseletét ellátó Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, François Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a marosvásárhelyi egyetem magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára.
Kérdésünkre, hogy a nyertes csata után számít-e a háború folytatására, Brassai Attila igennel válaszolt. „Lehet, hogy a törvényszéki ítélet nyomán az új rektor kénytelen eltörölni a megrovást, ám ez még nem ad okot túlságos derűlátásra. Nem igaz, hogy az egyetemen nem változott valamelyest a hangulat, de meggyőződésem szerint a régi reflexek még mindig működnek és a számlák törlesztése folyik” – fejtette ki a Krónikának a BKB elnöke, aki szerint a MOGYE-vezetők
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 18.
Brassai Attila professzor sikeres munkajogi pere
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem akkori rektora, prof. dr. Constantin Copotoiu 2012.03.19-i 177-es határozatával írásbeli megrovásban részesítette dr. Brassai Attila professzort, mivel állítólag megsértette "az akadémiai közösség lojalitási szabályait" azzal, hogy az Európai Parlament meghívásának eleget téve Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott Charta tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. A professzor bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a Chartában való rögzítését. A másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját Chartájába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa a mai napig nem tette meg, de a Ponta-kormány ennek ellenére 2012. június 21- én jóváhagyta a törvénysértő Chartát.
Brassai professzor a Maros megyei Törvényszéken megtámadta a fegyelmi határozatot és öt tárgyalás után megszületett az első olyan ítélet, amelyben a marosvásárhelyi bíróság előtt pervesztes lett a MOGYE vezetősége, akik eddig a román kormánnyal szemben is sorra nyerték meg peres ügyeiket. A megyei törvényszék a professzor panaszát elfogadta és érvénytelenítette a fegyelmi határozatot. A jogi képviseletet ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, Francois Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a MOGYE magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára.
Népújság (Marosvásárhely)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem akkori rektora, prof. dr. Constantin Copotoiu 2012.03.19-i 177-es határozatával írásbeli megrovásban részesítette dr. Brassai Attila professzort, mivel állítólag megsértette "az akadémiai közösség lojalitási szabályait" azzal, hogy az Európai Parlament meghívásának eleget téve Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott Charta tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. A professzor bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a Chartában való rögzítését. A másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját Chartájába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa a mai napig nem tette meg, de a Ponta-kormány ennek ellenére 2012. június 21- én jóváhagyta a törvénysértő Chartát.
Brassai professzor a Maros megyei Törvényszéken megtámadta a fegyelmi határozatot és öt tárgyalás után megszületett az első olyan ítélet, amelyben a marosvásárhelyi bíróság előtt pervesztes lett a MOGYE vezetősége, akik eddig a román kormánnyal szemben is sorra nyerték meg peres ügyeiket. A megyei törvényszék a professzor panaszát elfogadta és érvénytelenítette a fegyelmi határozatot. A jogi képviseletet ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, Francois Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a MOGYE magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára.
Népújság (Marosvásárhely)
2013. február 27.
Pert nyert a MOGYE a Charta-ügyben
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete (AMPCMF) elveszítette a pert, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Chartája ellen indított. Február 18-án ugyanis a Maros Megyei Törvényszék elutasította az AMPCMF kérését.
Kincses Előd, az egyesület ügyvédje úgy nyilatkozott, a bíróság ítéletének a megindoklását követően, fellebbezni fog a döntésnek.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete 2012. novemberében indította el a MOGYE elleni akciót, arra kérve általa a hatóságiakat, ismerjék el, hogy a 2012. februárjában megtartott szenátusi választások alaptalanok voltak, mivelhogy nem volt az egyetemnek hivatalos és érvényben lévő Chartája.
Az AMPCMF azt is követelte, hogy töröljék el a meglévő Chartát, helyében pedig egy törvényes, anyanyelvi oktatást is előíró okiratot rendeljelenek el.
„Valamennyi romániai magyar politikai erőt felszólítottunk, álljon ki mellettünk a perben. De az akkor még miniszterelnökhelyettes Markó, aki a tanügyi béreket is megnövelte, nem lépett közbe. Bekapcsolódott viszont az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Aztán az RMDSZ is csatlakozott, miután kiléptették a Kormányból.” – nyilatkozta Kincses Előd hozzátéve, a MOGYE számos kifogással állt elő, amelyet a Törvényszék el is utasított.
2013. január 31-én tartották a tárgyalást, a végzés kinyilvánítását azonban a bíróság négyszer is elhalasztotta. Február 18-án végül megszületett a döntés: a MOGYÉ-nek van igaza.
Kincses azt vallotta, még nem ismeri a végzésre adott magyarázatot, de megtámadni készül a bírói döntést. Úgy véli, nyerő lapokat tartogat a tarsolyában, éspedig: „2012. áprilisában az egyetem Chartáját nem hagyta jóvá az Oktatási Minisztérium, de májusban, az Ungureanu-féle Kormány bukása után máris elfogadták az okiratot, egy hazug állítás nyomán, mely szerint a Chartát módosították.” – magyarázta Kincses. Az ügyvéd szerint, a MOGYE becsapta a minisztériumot, mivelhogy az okiraton nem változtattak, holott ezt Daniel Funeriu, volt tárcavezető megkövetelte.
És ez még nem minden. A jogász azzal vádolja az egyetem vezetőségét, hogy megfélemlíti a magyar tanári kart, amelynek tagjai a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésén dolgoznak. Kincses szerint, fejenként 300 lejjel pénzbírságolták azokat a magyar oktatókat, akik Magyarországon voltak kiszálláson, és akiket ugyanakkor jelenlévőkként könyveltek el a MOGYÉ-n.
Leonard Azamfirei, az egyetem rektora nem kívánta kommentálni Kincses Előd nyilatkozatát. marosvasarhelyi.info
Erdély.ma,
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete (AMPCMF) elveszítette a pert, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Chartája ellen indított. Február 18-án ugyanis a Maros Megyei Törvényszék elutasította az AMPCMF kérését.
Kincses Előd, az egyesület ügyvédje úgy nyilatkozott, a bíróság ítéletének a megindoklását követően, fellebbezni fog a döntésnek.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete 2012. novemberében indította el a MOGYE elleni akciót, arra kérve általa a hatóságiakat, ismerjék el, hogy a 2012. februárjában megtartott szenátusi választások alaptalanok voltak, mivelhogy nem volt az egyetemnek hivatalos és érvényben lévő Chartája.
Az AMPCMF azt is követelte, hogy töröljék el a meglévő Chartát, helyében pedig egy törvényes, anyanyelvi oktatást is előíró okiratot rendeljelenek el.
„Valamennyi romániai magyar politikai erőt felszólítottunk, álljon ki mellettünk a perben. De az akkor még miniszterelnökhelyettes Markó, aki a tanügyi béreket is megnövelte, nem lépett közbe. Bekapcsolódott viszont az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Aztán az RMDSZ is csatlakozott, miután kiléptették a Kormányból.” – nyilatkozta Kincses Előd hozzátéve, a MOGYE számos kifogással állt elő, amelyet a Törvényszék el is utasított.
2013. január 31-én tartották a tárgyalást, a végzés kinyilvánítását azonban a bíróság négyszer is elhalasztotta. Február 18-án végül megszületett a döntés: a MOGYÉ-nek van igaza.
Kincses azt vallotta, még nem ismeri a végzésre adott magyarázatot, de megtámadni készül a bírói döntést. Úgy véli, nyerő lapokat tartogat a tarsolyában, éspedig: „2012. áprilisában az egyetem Chartáját nem hagyta jóvá az Oktatási Minisztérium, de májusban, az Ungureanu-féle Kormány bukása után máris elfogadták az okiratot, egy hazug állítás nyomán, mely szerint a Chartát módosították.” – magyarázta Kincses. Az ügyvéd szerint, a MOGYE becsapta a minisztériumot, mivelhogy az okiraton nem változtattak, holott ezt Daniel Funeriu, volt tárcavezető megkövetelte.
És ez még nem minden. A jogász azzal vádolja az egyetem vezetőségét, hogy megfélemlíti a magyar tanári kart, amelynek tagjai a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésén dolgoznak. Kincses szerint, fejenként 300 lejjel pénzbírságolták azokat a magyar oktatókat, akik Magyarországon voltak kiszálláson, és akiket ugyanakkor jelenlévőkként könyveltek el a MOGYÉ-n.
Leonard Azamfirei, az egyetem rektora nem kívánta kommentálni Kincses Előd nyilatkozatát. marosvasarhelyi.info
Erdély.ma,
2013. február 27.
Vesztett az RMOGYKE az orvosi egyetemi chartaperben
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),
2013. augusztus 23.
Mélyrepülés
Szabadesésben a romániai oktatás és kutatás, állapította meg a tekintélyes brit Nature tudományos szakfolyóirat.
A világszinten egyik (ha nem éppen a) legrangosabbnak tartott kiadvány egyértelműen meg is nevezi a mélyrepülés okait: a tavalyi hatalomváltás utáni ellenreformokat, melyek elsősorban Ecaterina Andronescu nevéhez fűződnek, s amelyek tönkre teszik Daniel Funeriu fejlesztéseit.
A 2011-ben elfogadott, Funeriu minisztersége alatt kidolgozott új tanügyi törvény jelentősen megszigorította az érettségit és visszaállította az Andronescu által korábban megszüntetett szakmunkásképzőt, ezáltal élesen szétválasztva a szakma elsajátítást a minőségi felsőfokú oktatástól, „nyersanyag” nélkül hagyva a diplomagyárakat. Ezt az USL-s kormány nem merte megváltoztatni, noha próbálkozások bizony voltak, ha csak az érettségi nélküli egyetemi tanulmányok Andronescu-féle javaslatra gondolunk.
Az USL-s hatalom azonban visszaállította a felsőoktatás és a politika összefonódását azon törvényes kitétel törlésével, miszerint senki sem lehet egyszerre rektor és honatya. A tanulmányi pályázatok állami finanszírozását sem kötik többé külföldi szaktekintélyek jóváhagyásához, ahogy Funeriu idején volt, ami alighanem a belföldi – átláthatatlan – kapcsolatrendszer visszaállításához vezet, ahol a tudományos teljesítménynél jelentősebb a megfelelő kapcsolatrendszer a szakmai és anyagi előrelépés szempontjából, nehezményezi a Nature.
Az állami finanszírozás odaítélésénél az egyetemek teljesítmény alapú rangsorolásáról sem hallani többé. Holott előzőleg tudományos eredmények alapján rangsorolták az egyetemeket, és hosszú évek után először a teljesítményt vezették be az állami finanszírozás kritériumaként.
Mindezek viszont alapjában rengették meg a siralmas teljesítményéről elhíresült, nepotizmus és ilyen-olyan politikai kapcsolatok által jellemzett tanügyet. Végül is a Franciaországban Nobel-díjas professzornál doktorált, nyugati, amerikai és japán egyetemeken kutató Funeriu teljesítmény-orientált reformja teljesen idegen a román tudományban uralkodó „erkölcsöktől” és szemlélettől, ahol a plágium széleskörű „eljárás”, többek között USL-s politikusoknál, mint Ponta vagy Andronescu.
Ezek után az új kormány tavaszi intézkedése, mely felére csökkentette a kutatás-fejlesztési pénzalapokat, csak hab a tudomány mélyrepülésének tortáján.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
Szabadesésben a romániai oktatás és kutatás, állapította meg a tekintélyes brit Nature tudományos szakfolyóirat.
A világszinten egyik (ha nem éppen a) legrangosabbnak tartott kiadvány egyértelműen meg is nevezi a mélyrepülés okait: a tavalyi hatalomváltás utáni ellenreformokat, melyek elsősorban Ecaterina Andronescu nevéhez fűződnek, s amelyek tönkre teszik Daniel Funeriu fejlesztéseit.
A 2011-ben elfogadott, Funeriu minisztersége alatt kidolgozott új tanügyi törvény jelentősen megszigorította az érettségit és visszaállította az Andronescu által korábban megszüntetett szakmunkásképzőt, ezáltal élesen szétválasztva a szakma elsajátítást a minőségi felsőfokú oktatástól, „nyersanyag” nélkül hagyva a diplomagyárakat. Ezt az USL-s kormány nem merte megváltoztatni, noha próbálkozások bizony voltak, ha csak az érettségi nélküli egyetemi tanulmányok Andronescu-féle javaslatra gondolunk.
Az USL-s hatalom azonban visszaállította a felsőoktatás és a politika összefonódását azon törvényes kitétel törlésével, miszerint senki sem lehet egyszerre rektor és honatya. A tanulmányi pályázatok állami finanszírozását sem kötik többé külföldi szaktekintélyek jóváhagyásához, ahogy Funeriu idején volt, ami alighanem a belföldi – átláthatatlan – kapcsolatrendszer visszaállításához vezet, ahol a tudományos teljesítménynél jelentősebb a megfelelő kapcsolatrendszer a szakmai és anyagi előrelépés szempontjából, nehezményezi a Nature.
Az állami finanszírozás odaítélésénél az egyetemek teljesítmény alapú rangsorolásáról sem hallani többé. Holott előzőleg tudományos eredmények alapján rangsorolták az egyetemeket, és hosszú évek után először a teljesítményt vezették be az állami finanszírozás kritériumaként.
Mindezek viszont alapjában rengették meg a siralmas teljesítményéről elhíresült, nepotizmus és ilyen-olyan politikai kapcsolatok által jellemzett tanügyet. Végül is a Franciaországban Nobel-díjas professzornál doktorált, nyugati, amerikai és japán egyetemeken kutató Funeriu teljesítmény-orientált reformja teljesen idegen a román tudományban uralkodó „erkölcsöktől” és szemlélettől, ahol a plágium széleskörű „eljárás”, többek között USL-s politikusoknál, mint Ponta vagy Andronescu.
Ezek után az új kormány tavaszi intézkedése, mely felére csökkentette a kutatás-fejlesztési pénzalapokat, csak hab a tudomány mélyrepülésének tortáján.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2013. szeptember 24.
Éljünk nyelvi jogainkkal (Magyar minősítéseket az elemi iskolában)
Magyarul jegyezzék be a minősítést az ellenőrző könyvbe az elemi iskolák magyar tannyelvű osztályaiban – ezzel a felhívással fordul a sepsiszentgyörgyi székhelyű Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az oktatókhoz, ugyanakkor a szülőket is megszólítják, követeljék jogaik tiszteletben tartását.
Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke elmondta: nyelvi kampányuk első lépéséről van szó. Felhívást intéznek a pedagógusokhoz, hogy oktatói munkájuk során fokozottan figyeljenek az ifjúság öntudatra való nevelésére, az új iskolai év kezdete legyen egyúttal nemzeti önazonosságunk erősítésének kezdete jogaink, anyanyelvi jogaink gyakorlásában. Ennek egyik megnyilvánulása a minősítések magyar nyelven való bejegyzése az ellenőrző könyvbe: nagyon jó, jó, elégséges, illetve elégtelen. Ismételten felkérik erre a tanítókat, hogy gyermekeink ne kényszerüljenek idegen szavak, kifejezések használatára, ne rontsák anyanyelvünket, egyben öntudatukat rombolva. A szülőket arra kérik, segítsék ebben a pedagógusokat, igényeljék az iskolák vezetőitől a magyar nyelvű kommunikációt: értesítéseket, közleményeket, ezek hiányában jelezzék észrevételeiket az igazgatóságon. Kérik továbbá a tanfelügyelőség közreműködését: bátorítsa, biztassa az oktatókat ebben. Bereczki Kinga hozzátette, a minősítés anyanyelven való bejegyzése nem törvénytelen. Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke teljes mértékben támogatja a tavalyi kezdeményezés megismétlését. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amit Daniel Funeriu volt oktatási miniszter rendeletei jelentenek. Míg egyik rendeletben nem nevezi hivatalos iratnak az ellenőrző könyvet, két hónappal később már oda sorolja. Bereczki Kinga hangsúlyozta, a tanügyi törvény szavatolja az anyanyelvű oktatást, ehhez képest Funeriu második rendelete korlátozást jelent. Miként lehet komolyan venni olyan törvénykezést, amely két hónap alatt egymásnak ellentmondó rendeleteket bocsát ki, ráadásul nemzetközi egyezményekkel ellentétes rendeleteket?! A Románia által is aláírt európai nyelvi charta garantálja a nyelvhasználatot, ezért arra buzdítják a tanítókat, magyarul minősítsenek, mert az nem törvénytelen. Az áttörés a szülőkön és a tanítónőkön múlik – tette hozzá Kiss Imre.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Magyarul jegyezzék be a minősítést az ellenőrző könyvbe az elemi iskolák magyar tannyelvű osztályaiban – ezzel a felhívással fordul a sepsiszentgyörgyi székhelyű Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az oktatókhoz, ugyanakkor a szülőket is megszólítják, követeljék jogaik tiszteletben tartását.
Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke elmondta: nyelvi kampányuk első lépéséről van szó. Felhívást intéznek a pedagógusokhoz, hogy oktatói munkájuk során fokozottan figyeljenek az ifjúság öntudatra való nevelésére, az új iskolai év kezdete legyen egyúttal nemzeti önazonosságunk erősítésének kezdete jogaink, anyanyelvi jogaink gyakorlásában. Ennek egyik megnyilvánulása a minősítések magyar nyelven való bejegyzése az ellenőrző könyvbe: nagyon jó, jó, elégséges, illetve elégtelen. Ismételten felkérik erre a tanítókat, hogy gyermekeink ne kényszerüljenek idegen szavak, kifejezések használatára, ne rontsák anyanyelvünket, egyben öntudatukat rombolva. A szülőket arra kérik, segítsék ebben a pedagógusokat, igényeljék az iskolák vezetőitől a magyar nyelvű kommunikációt: értesítéseket, közleményeket, ezek hiányában jelezzék észrevételeiket az igazgatóságon. Kérik továbbá a tanfelügyelőség közreműködését: bátorítsa, biztassa az oktatókat ebben. Bereczki Kinga hozzátette, a minősítés anyanyelven való bejegyzése nem törvénytelen. Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke teljes mértékben támogatja a tavalyi kezdeményezés megismétlését. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amit Daniel Funeriu volt oktatási miniszter rendeletei jelentenek. Míg egyik rendeletben nem nevezi hivatalos iratnak az ellenőrző könyvet, két hónappal később már oda sorolja. Bereczki Kinga hangsúlyozta, a tanügyi törvény szavatolja az anyanyelvű oktatást, ehhez képest Funeriu második rendelete korlátozást jelent. Miként lehet komolyan venni olyan törvénykezést, amely két hónap alatt egymásnak ellentmondó rendeleteket bocsát ki, ráadásul nemzetközi egyezményekkel ellentétes rendeleteket?! A Románia által is aláírt európai nyelvi charta garantálja a nyelvhasználatot, ezért arra buzdítják a tanítókat, magyarul minősítsenek, mert az nem törvénytelen. Az áttörés a szülőkön és a tanítónőkön múlik – tette hozzá Kiss Imre.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. január 29.
Băsescu védnökségével alakult jobbközép pártot jegyeztek be
Bejegyezték a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártot (PMP), miután a bukaresti táblabíróság szerdán jogerősen elutasította a pártbejegyzés ellen emelt óvásokat.
A magát jobbközép alakulatként meghatározó új pártot 2013-ben kezdték szervezni az államfőhöz közel álló politikusok, miután az addig elnöki pártként emlegetett Demokrata Liberális Párt (PDL) nem a Băsescu által nyíltan támogatott Elena Udreanak, hanem Vasile Blaga korábbi pártelnöknek szavazott bizalmat a párt tisztújító értekezletén.
Kedden Băsescu egyszerre nyolc tanácsadóját mentette fel tisztségéből, a média szerint azért, hogy beléphessenek az új pártba. Egyikük, Daniel Funeriu volt oktatási miniszter meg is erősítette blogján, hogy a PMP színeiben kíván indulni az európai parlamenti választásokon.
Erdély.ma,
Bejegyezték a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártot (PMP), miután a bukaresti táblabíróság szerdán jogerősen elutasította a pártbejegyzés ellen emelt óvásokat.
A magát jobbközép alakulatként meghatározó új pártot 2013-ben kezdték szervezni az államfőhöz közel álló politikusok, miután az addig elnöki pártként emlegetett Demokrata Liberális Párt (PDL) nem a Băsescu által nyíltan támogatott Elena Udreanak, hanem Vasile Blaga korábbi pártelnöknek szavazott bizalmat a párt tisztújító értekezletén.
Kedden Băsescu egyszerre nyolc tanácsadóját mentette fel tisztségéből, a média szerint azért, hogy beléphessenek az új pártba. Egyikük, Daniel Funeriu volt oktatási miniszter meg is erősítette blogján, hogy a PMP színeiben kíván indulni az európai parlamenti választásokon.
Erdély.ma,
2014. február 10.
Basescu: nincs gond a kisebbségi jogok terén!
Vasárnap Kolozsváron a Népi Mozgalom Párt (PMP) mellett működő civilszervezet, a Népi Mozgalom Alapítvány nyilvános vitát szervezett, díszmeghívottként jelen volt Traian Băsesecu államfő, a PMP védnöke is, aki szerint Romániában sem a kisebbségi jogok, sem az emberi jogok betartása terén nincs gond, azonban a politikai játékszabályokat nem tartja be az USL.
Băsescu elmondta: 2012 nyarán egyezség született arról, hogy Románia három lépésben csatlakozik a schengeni övezethez, azonban ez végül nem történhetett meg az állami intézmények elleni USL-s támadások miatt, amelyeket az EU nagyhatalmai nem néztek jó szemmel.
„Mindenki veszített ezen” – sommázott az államfő. Megismételte: Európa-szerte Románia áll a legjobban a kisebbségek jogainak betartása szempontjából.
A rendezvényen jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is, aki bejelentette: belép a Népi Mozgalom Alapítványba. A pártba nem léphet be, mert elveszítené polgármesteri mandátumát.
A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi, Elena Udrea és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek.
Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban. nyugatijelen.com/ Transindex
Erdély.ma,
Vasárnap Kolozsváron a Népi Mozgalom Párt (PMP) mellett működő civilszervezet, a Népi Mozgalom Alapítvány nyilvános vitát szervezett, díszmeghívottként jelen volt Traian Băsesecu államfő, a PMP védnöke is, aki szerint Romániában sem a kisebbségi jogok, sem az emberi jogok betartása terén nincs gond, azonban a politikai játékszabályokat nem tartja be az USL.
Băsescu elmondta: 2012 nyarán egyezség született arról, hogy Románia három lépésben csatlakozik a schengeni övezethez, azonban ez végül nem történhetett meg az állami intézmények elleni USL-s támadások miatt, amelyeket az EU nagyhatalmai nem néztek jó szemmel.
„Mindenki veszített ezen” – sommázott az államfő. Megismételte: Európa-szerte Románia áll a legjobban a kisebbségek jogainak betartása szempontjából.
A rendezvényen jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is, aki bejelentette: belép a Népi Mozgalom Alapítványba. A pártba nem léphet be, mert elveszítené polgármesteri mandátumát.
A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi, Elena Udrea és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek.
Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban. nyugatijelen.com/ Transindex
Erdély.ma,
2014. március 15.
Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaiban
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,
2014. április 28.
Bíróság: törvényes a MOGYE szerkezetét leíró charta
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil szervezetek és pártok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szerkezetét leíró egyetemi chartát kifogásolták.
A táblabíróság elutasította a panaszosoknak azt az állítását, hogy az egyetemi charta áthágja a 2011-es oktatási törvény előírásait. Az április 23-án kimondott ítéletet hétfőn közleményben üdvözölte az egyetem vezetése. Amint a törvényszék honlapján közölt végzésből kitűnik, az ügyben ítélkező három bíró közül az egyik különvéleményt fogalmazott meg.
Az egyetem közleménye szerint – más, korábbi ítéletekhez hasonlóan – ez az ítélet is azt igazolja, hogy a charta alapján szerveződő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényes keretek tiszteletben tartásával zajlik a MOGYÉ-n. Az egyetem vezetése szerint immár magyar tagozat vezetőinek a lemondását sem lehet törvényszegés elleni tiltakozásnak tekinteni. Az csupán „egyes sajátos kitételek nem teljes megvalósulása elleni" tiltakozás. Az egyetem vezetése arra kérte a tisztségeikből lemondott magyar vezetőket, hogy vizsgálják felül döntésüket, hiszen az elkövetkező időszakban a 2014/2015-ös tanévre, és a magyar tagozatra vonatkozó fontos döntéseket kell meghozni.
Az egyetemi chartát a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán.
„Ez az ítélet teljes mértékben semmibe veszi a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit" – mondta az MTI-nek Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje. Kincses arra emlékeztetett, hogy 2011-ben Daniel Funeriu akkori oktatásügyi miniszter is megtagadta a charta jóváhagyását.
2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett az egyetemen kialakult helyzet rendezési kísérlete.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek. Erdély.ma
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil szervezetek és pártok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szerkezetét leíró egyetemi chartát kifogásolták.
A táblabíróság elutasította a panaszosoknak azt az állítását, hogy az egyetemi charta áthágja a 2011-es oktatási törvény előírásait. Az április 23-án kimondott ítéletet hétfőn közleményben üdvözölte az egyetem vezetése. Amint a törvényszék honlapján közölt végzésből kitűnik, az ügyben ítélkező három bíró közül az egyik különvéleményt fogalmazott meg.
Az egyetem közleménye szerint – más, korábbi ítéletekhez hasonlóan – ez az ítélet is azt igazolja, hogy a charta alapján szerveződő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényes keretek tiszteletben tartásával zajlik a MOGYÉ-n. Az egyetem vezetése szerint immár magyar tagozat vezetőinek a lemondását sem lehet törvényszegés elleni tiltakozásnak tekinteni. Az csupán „egyes sajátos kitételek nem teljes megvalósulása elleni" tiltakozás. Az egyetem vezetése arra kérte a tisztségeikből lemondott magyar vezetőket, hogy vizsgálják felül döntésüket, hiszen az elkövetkező időszakban a 2014/2015-ös tanévre, és a magyar tagozatra vonatkozó fontos döntéseket kell meghozni.
Az egyetemi chartát a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán.
„Ez az ítélet teljes mértékben semmibe veszi a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit" – mondta az MTI-nek Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje. Kincses arra emlékeztetett, hogy 2011-ben Daniel Funeriu akkori oktatásügyi miniszter is megtagadta a charta jóváhagyását.
2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett az egyetemen kialakult helyzet rendezési kísérlete.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek. Erdély.ma
2014. április 29.
Visszalépés MOGYE-ügyben
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil szervezetek és pártok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szerkezetét leíró egyetemi chartát kifogásolták.
A táblabíróság elutasította a panaszosoknak azt az állítását, hogy az egyetemi charta áthágja a 2011-es oktatási törvény előírásait. Az április 23-án kimondott ítéletet tegnap közleményben üdvözölte az egyetem vezetősége. Amint a törvényszék honlapján közölt végzésből kitűnik, az ügyben ítélkező három bíró közül az egyik különvéleményt fogalmazott meg. Az egyetem közleménye szerint – más, korábbi ítéletekhez hasonlóan – ez az ítélet is azt igazolja, hogy a charta alapján szerveződő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényes keretek tiszteletben tartásával zajlik a MOGYE-n. Az egyetem vezetése szerint immár a magyar tagozat vezetőinek lemondását sem lehet törvényszegés elleni tiltakozásnak tekinteni. Az csupán „egyes sajátos kitételek nem teljes megvalósulása elleni” tiltakozás. Az egyetem vezetése arra kérte a tisztségeikből lemondott magyar vezetőket, hogy vizsgálják felül döntésüket, hiszen az elkövetkező időszakban a 2014–2015-ös tanévre és a magyar tagozatra vonatkozó fontos döntéseket kell meghozni. Az egyetemi chartát a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán. „Ez az ítélet teljes mértékben semmibe veszi a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit” – jelentette ki Kincses Előd, az RMOGYKE ügyvédje. Kincses arra emlékeztetett, hogy 2011-ben Daniel Funeriu akkori oktatásügyi miniszter is megtagadta a charta jóváhagyását.
EMNP: Kelemen mondjon le
Lemondásra szólította fel Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest és Király András oktatásügyi államtitkárt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a MOGYE-n kialakult helyzet miatt. Zakariás Zoltán, az EMNP választmányának elnöke hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján felszólította az erdélyi magyar közösséget, hogy a legváltozatosabb formákban fejezze ki szolidaritását a MOGYE lemondott magyar vezetőivel. Az egyetem magyar rektorhelyettese és két dékánhelyettese pénteken nyújtotta be lemondását, miután Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter sem tudta rávenni az egyetem román vezetését arra, hogy hozzák létre a magyar főtanszékeket az oktatási intézményben.
A magyar tagozat számára bizonyos fokú önállóságot biztosító főtanszékek megalakítására hat hónapos határidőt írt elő a 2011 elején életbe lépett oktatási törvény – emlékeztetett Zakariás Zoltán. Hozzátette, a törvény alkalmazását az illetékes miniszter cinkosságával halogatja az egyetem román vezetése. Álláspontja szerint a halogatás azt jelzi, a bukaresti kormányban – amelyben az RMDSZ politikusai is ott vannak – nincs meg a politikai akarat a törvény betartatására. Zakariás Zoltán azt is elmondta, minden egyes új tanévnek, amelyet a törvény megkerülésével kezdenek el az egyetemen, a magyar orvosképzés látja a kárát. Megjegyezte, míg az egyetemen a diákok 41 százaléka tanul magyarul, a magyar oktatók aránya 27 százalékra csökkent, és az önálló magyar egyetemi struktúrák hiánya ellehetetleníti a magyar tanerőhiány pótlását. Az EMNP választmányi elnöke szerint a bukaresti politikai akaratot az RMDSZ politikusainak hangsúlyos fellépése, a civil társadalom nyomása és az egyetem magyar tagozatának fokozott tiltakozása változtathatja meg.
MTI. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil szervezetek és pártok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szerkezetét leíró egyetemi chartát kifogásolták.
A táblabíróság elutasította a panaszosoknak azt az állítását, hogy az egyetemi charta áthágja a 2011-es oktatási törvény előírásait. Az április 23-án kimondott ítéletet tegnap közleményben üdvözölte az egyetem vezetősége. Amint a törvényszék honlapján közölt végzésből kitűnik, az ügyben ítélkező három bíró közül az egyik különvéleményt fogalmazott meg. Az egyetem közleménye szerint – más, korábbi ítéletekhez hasonlóan – ez az ítélet is azt igazolja, hogy a charta alapján szerveződő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényes keretek tiszteletben tartásával zajlik a MOGYE-n. Az egyetem vezetése szerint immár a magyar tagozat vezetőinek lemondását sem lehet törvényszegés elleni tiltakozásnak tekinteni. Az csupán „egyes sajátos kitételek nem teljes megvalósulása elleni” tiltakozás. Az egyetem vezetése arra kérte a tisztségeikből lemondott magyar vezetőket, hogy vizsgálják felül döntésüket, hiszen az elkövetkező időszakban a 2014–2015-ös tanévre és a magyar tagozatra vonatkozó fontos döntéseket kell meghozni. Az egyetemi chartát a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán. „Ez az ítélet teljes mértékben semmibe veszi a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit” – jelentette ki Kincses Előd, az RMOGYKE ügyvédje. Kincses arra emlékeztetett, hogy 2011-ben Daniel Funeriu akkori oktatásügyi miniszter is megtagadta a charta jóváhagyását.
EMNP: Kelemen mondjon le
Lemondásra szólította fel Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest és Király András oktatásügyi államtitkárt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a MOGYE-n kialakult helyzet miatt. Zakariás Zoltán, az EMNP választmányának elnöke hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján felszólította az erdélyi magyar közösséget, hogy a legváltozatosabb formákban fejezze ki szolidaritását a MOGYE lemondott magyar vezetőivel. Az egyetem magyar rektorhelyettese és két dékánhelyettese pénteken nyújtotta be lemondását, miután Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter sem tudta rávenni az egyetem román vezetését arra, hogy hozzák létre a magyar főtanszékeket az oktatási intézményben.
A magyar tagozat számára bizonyos fokú önállóságot biztosító főtanszékek megalakítására hat hónapos határidőt írt elő a 2011 elején életbe lépett oktatási törvény – emlékeztetett Zakariás Zoltán. Hozzátette, a törvény alkalmazását az illetékes miniszter cinkosságával halogatja az egyetem román vezetése. Álláspontja szerint a halogatás azt jelzi, a bukaresti kormányban – amelyben az RMDSZ politikusai is ott vannak – nincs meg a politikai akarat a törvény betartatására. Zakariás Zoltán azt is elmondta, minden egyes új tanévnek, amelyet a törvény megkerülésével kezdenek el az egyetemen, a magyar orvosképzés látja a kárát. Megjegyezte, míg az egyetemen a diákok 41 százaléka tanul magyarul, a magyar oktatók aránya 27 százalékra csökkent, és az önálló magyar egyetemi struktúrák hiánya ellehetetleníti a magyar tanerőhiány pótlását. Az EMNP választmányi elnöke szerint a bukaresti politikai akaratot az RMDSZ politikusainak hangsúlyos fellépése, a civil társadalom nyomása és az egyetem magyar tagozatának fokozott tiltakozása változtathatja meg.
MTI. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 29.
Táblabírósági döntés MOGYE-charta-ügyben
Törvényesítették a "törvénytelent"?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság április 23-i határozatával elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a megyei törvényszék ítélete ellen abban a perben, amelyben a felperes és a perbe belépett civil szervezetek, pártok a MOGYE chartájának semmissé nyilvánítását kérték a 2011. évi 1-es tanügyi törvény előírásainak be nem tartása miatt. Az RMOGYKE jogi képviselője, dr. Kincses Előd a Népújságnak kijelentette: törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tegnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kijelentette: a marosvásárhelyi táblabíróság április 23-i 2350-es számú végleges és visszavonhatatlan ítélete "kiegészíti azokat a bírósági határozatokat, amelyeket a MOGYE által eddig sorra megnyert perekben hoztak": a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék két évvel ezelőtti határozatait, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) tavalyi, a gyakorlati oktatásra vonatkozó döntését (az ODT nem tartja diszkriminatívnak a magyar hallgatókkal szemben azt, ahogy jelenleg a gyakorlati oktatás folyik a MOGYE-n – szerk. megj.). Amint az egyetem közleményében olvasható, "a fent említett bírósági végzések megerősítik a MOGYE chartájának korrektségét és azt, hogy a charta alapján történő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényesség teljes körű betartásával zajlik". A MOGYE vezetésének álláspontja az, hogy a magyar tagozat képviselőinek lemondása illetve az egyetem vezetői struktúrái tevékenységének bojkottálása "nem tekinthető a törvénysértés miatti tiltakozásnak, csupán bizonyos speciális követelések nem teljesítése miatti tiltakozásnak", ugyanakkor a sajtóközlemény végén kijelentik, tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban fontos döntéseket hoznak a 2014–2015-ös egyetemi év kapcsán, felkérik a magyar tagozat képviselőt, vizsgálják fölül döntésüket, és újra elfoglalva választott vagy kinevezett tisztségeiket, aktívan kapcsolódjanak bele a magyar tagozatot is érintő döntésekbe.
A Népújság megkeresésére dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője meglepetéssel vett tudomást arról, hogy a MOGYE vezetése, ahelyett, hogy személyesen fordult volna az érintett oktatókhoz, a sajtón keresztül kérte fel a magyar professzorokat a fenti lépésre, "ebből is látható a MOGYE vezetésének kommunikációs és tárgyalókészsége". "Nem tudom, milyen fontos döntésekről beszél az egyetem vezetése, amelyek meghozatalában nekünk részt kellene vennünk. Volt eset, hogy a mi véleményünket meg sem hallgatták, a szavazógép – a szenátus – beindult, anélkül hogy figyelembe vette volna javaslatainkat. Az elmúlt 20 hónap gyakorlata nem arról győzött meg, hogy hallgattak volna ránk. Imázsvesztés kárpótlását szolgálja a rektori felhívás. Nem zárkózunk el az egyetem vezetőségének kérésétől, de csak akkor, ha konkrét javaslatokkal állnak elő a problémák megoldására. A hétpontos egyezmény is erről szólt, akkor is beléptünk a vezető struktúrákba, fogcsikorgatva vittük át az első 6 pontot, de a 7. esetében, amely nem formai, hanem lényegi, konkrét volt, a főtanszékek megalakítására vonatkozott, nem tudtunk egyezségre jutni" – tette hozzá a magyar tagozat vezetője.
A Népújság kérdésére dr. Kincses Előd elmondta, az RMOGYKE jogi képviselőjeként törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét. "Sajnos itt, Vásárhelyen a pálya nem nekünk lejt. Az ítéletet törvénytelennek tartom. Az RMOGYKE és a perbe belépett EMNT, EMNP, MMDSZ, MPP és RMDSZ által megtámadott charta törvénysértő voltát nemcsak mi tartottuk fenn, hanem ugyanezen a véleményen volt Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is, aki követelte a MOGYE szenátusától a charta törvénysértő passzusainak módosítását. Az Ungureanu-kormány bukása miatt sajnos ebből nem lett semmi" – nyilatkozta lapunknak Kincses Előd.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
Törvényesítették a "törvénytelent"?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság április 23-i határozatával elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a megyei törvényszék ítélete ellen abban a perben, amelyben a felperes és a perbe belépett civil szervezetek, pártok a MOGYE chartájának semmissé nyilvánítását kérték a 2011. évi 1-es tanügyi törvény előírásainak be nem tartása miatt. Az RMOGYKE jogi képviselője, dr. Kincses Előd a Népújságnak kijelentette: törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tegnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kijelentette: a marosvásárhelyi táblabíróság április 23-i 2350-es számú végleges és visszavonhatatlan ítélete "kiegészíti azokat a bírósági határozatokat, amelyeket a MOGYE által eddig sorra megnyert perekben hoztak": a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék két évvel ezelőtti határozatait, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) tavalyi, a gyakorlati oktatásra vonatkozó döntését (az ODT nem tartja diszkriminatívnak a magyar hallgatókkal szemben azt, ahogy jelenleg a gyakorlati oktatás folyik a MOGYE-n – szerk. megj.). Amint az egyetem közleményében olvasható, "a fent említett bírósági végzések megerősítik a MOGYE chartájának korrektségét és azt, hogy a charta alapján történő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényesség teljes körű betartásával zajlik". A MOGYE vezetésének álláspontja az, hogy a magyar tagozat képviselőinek lemondása illetve az egyetem vezetői struktúrái tevékenységének bojkottálása "nem tekinthető a törvénysértés miatti tiltakozásnak, csupán bizonyos speciális követelések nem teljesítése miatti tiltakozásnak", ugyanakkor a sajtóközlemény végén kijelentik, tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban fontos döntéseket hoznak a 2014–2015-ös egyetemi év kapcsán, felkérik a magyar tagozat képviselőt, vizsgálják fölül döntésüket, és újra elfoglalva választott vagy kinevezett tisztségeiket, aktívan kapcsolódjanak bele a magyar tagozatot is érintő döntésekbe.
A Népújság megkeresésére dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője meglepetéssel vett tudomást arról, hogy a MOGYE vezetése, ahelyett, hogy személyesen fordult volna az érintett oktatókhoz, a sajtón keresztül kérte fel a magyar professzorokat a fenti lépésre, "ebből is látható a MOGYE vezetésének kommunikációs és tárgyalókészsége". "Nem tudom, milyen fontos döntésekről beszél az egyetem vezetése, amelyek meghozatalában nekünk részt kellene vennünk. Volt eset, hogy a mi véleményünket meg sem hallgatták, a szavazógép – a szenátus – beindult, anélkül hogy figyelembe vette volna javaslatainkat. Az elmúlt 20 hónap gyakorlata nem arról győzött meg, hogy hallgattak volna ránk. Imázsvesztés kárpótlását szolgálja a rektori felhívás. Nem zárkózunk el az egyetem vezetőségének kérésétől, de csak akkor, ha konkrét javaslatokkal állnak elő a problémák megoldására. A hétpontos egyezmény is erről szólt, akkor is beléptünk a vezető struktúrákba, fogcsikorgatva vittük át az első 6 pontot, de a 7. esetében, amely nem formai, hanem lényegi, konkrét volt, a főtanszékek megalakítására vonatkozott, nem tudtunk egyezségre jutni" – tette hozzá a magyar tagozat vezetője.
A Népújság kérdésére dr. Kincses Előd elmondta, az RMOGYKE jogi képviselőjeként törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét. "Sajnos itt, Vásárhelyen a pálya nem nekünk lejt. Az ítéletet törvénytelennek tartom. Az RMOGYKE és a perbe belépett EMNT, EMNP, MMDSZ, MPP és RMDSZ által megtámadott charta törvénysértő voltát nemcsak mi tartottuk fenn, hanem ugyanezen a véleményen volt Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is, aki követelte a MOGYE szenátusától a charta törvénysértő passzusainak módosítását. Az Ungureanu-kormány bukása miatt sajnos ebből nem lett semmi" – nyilatkozta lapunknak Kincses Előd.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 8.
Elena Udrea a Népi Mozgalom Párt új elnöke
A Népi Mozgalom Párt szombati kongresszusán Elene Udrea 742, vetélytársa, Daniel Funeriu 209 voksot kapott a küldöttektől.
Elena Udrea nem sokkal megválasztása után bejelentette: Cristian Diaconescu lesz a Népi Mozgalom Párt elnökjelöltje.
Cristian Diaconescu elfogadta a jelölést.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma
A Népi Mozgalom Párt szombati kongresszusán Elene Udrea 742, vetélytársa, Daniel Funeriu 209 voksot kapott a küldöttektől.
Elena Udrea nem sokkal megválasztása után bejelentette: Cristian Diaconescu lesz a Népi Mozgalom Párt elnökjelöltje.
Cristian Diaconescu elfogadta a jelölést.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma
2014. július 14.
A polip
A korrupció polipja – ez az imaginárius szörnyeteg – behálózza Abszurdisztánt. Csak a péntek reggeli hírekből: letartóztatták a korrupcióellenes ügyészség iaşi-i ügyészét csúszópénz elfogadása miatt, előzetesbe került a sloboziai vérközpont igazgatónője, mivel a vérátömlesztéshez elengedhetetlenül szükséges vér is alkuk céltáblájává vált, aki nem fizetett 50 vagy 100 lejt, nem kapott vért, betegek haltak meg a műtőasztalon.
Letartóztatták az egyik teleormani árvaház vezetőjét, azzal vádolják, hogy csúszópénzt kértek az örökbefogadásokért, egy boldog család 1000 euróért juthatott gyermekhez, az ügyek nyolc esztendeje folynak… Hetek óta folyik a kenőpénz elfogadásával vádolt Mircea Băsescu ügye is, előtérbe kerültek ismét a korrupcióval vádolt tévémogul zűrös ügyletei, s Voiculescu ellen szaporodnak a vádak! De mindez eltörpül a legújabb botrány mellett: a Korrupcióellenes Ügyészség három minisztérium 2001 és 2013 között kötött, több mint gyanús szerződéseit vizsgálja. A korrupció polipja tehát elérte a hatalom legfelső köreit is, az elnök családját, a leggazdagabb üzletembereket és a kormányt. De lássuk, miről van szó ez utóbbi esetben. Négy szerződésről, melyekkel körülbelül egymilliárd lejjel károsították meg az államot. A történet 2001-ben, a Năstase-kormány idején kezdődik, de átnyúlik a Boc- és a Ponta-kabinet idejére is. A mába! Az oktatási minisztérium az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére kötött még 2001-ben egy szerződést. Nyilván, csúszópénzekért juthattak a cégek az üzlethez, később az ügy az informatikai minisztérium hatáskörébe került, s folytatódott Daniel Funeriu és Valeriu Vreme oktatásügyi, illetve kommunikációért felelős miniszter idején is, érintve a kabinet főtitkárságát is. Még megdöbbentőbb a belügyminisztérium umbuldája. Ioan Rus minisztersége idején, 2001-ben a határok biztonságosabbá tételének érdekében kezdett tárgyalásokat a tárca különféle cégekkel, 40, illetve 60 ezer euróért kaphatták meg a szerződéseket az érintett vállalkozások, de tejeltek 5–10 százalékot a megkötött szerződések után is a megítélt összegből. Ez az ügy is átnyúlik a mába. 650 millió euróról van szó, az összeg jelentékeny része köztisztviselők zsebébe vándorolt. A Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai kezdeményezik tizenegy volt és jelenlegi miniszter őrizetbe vételét. Ha tagjai a parlamentnek, kiadatásukról a képviselőház és a szenátus dönthet, ha nem tagjai, akkor Traian Băsescu államfő. Az 1989 utáni huszonöt év legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Mindez cáfolja szegény Radu Vasile – a costeşti-i csata hőse – megállapítását, aki még 1999-ben, a bányászvillongások idején jelentette ki: Romániában már mindent elloptak, nincs, mit ellopni. Kiderült: van, és az is, hogy a száz sebből vérző polip levághatatlan karjai elérték a hatalom legfelső köreit is.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A korrupció polipja – ez az imaginárius szörnyeteg – behálózza Abszurdisztánt. Csak a péntek reggeli hírekből: letartóztatták a korrupcióellenes ügyészség iaşi-i ügyészét csúszópénz elfogadása miatt, előzetesbe került a sloboziai vérközpont igazgatónője, mivel a vérátömlesztéshez elengedhetetlenül szükséges vér is alkuk céltáblájává vált, aki nem fizetett 50 vagy 100 lejt, nem kapott vért, betegek haltak meg a műtőasztalon.
Letartóztatták az egyik teleormani árvaház vezetőjét, azzal vádolják, hogy csúszópénzt kértek az örökbefogadásokért, egy boldog család 1000 euróért juthatott gyermekhez, az ügyek nyolc esztendeje folynak… Hetek óta folyik a kenőpénz elfogadásával vádolt Mircea Băsescu ügye is, előtérbe kerültek ismét a korrupcióval vádolt tévémogul zűrös ügyletei, s Voiculescu ellen szaporodnak a vádak! De mindez eltörpül a legújabb botrány mellett: a Korrupcióellenes Ügyészség három minisztérium 2001 és 2013 között kötött, több mint gyanús szerződéseit vizsgálja. A korrupció polipja tehát elérte a hatalom legfelső köreit is, az elnök családját, a leggazdagabb üzletembereket és a kormányt. De lássuk, miről van szó ez utóbbi esetben. Négy szerződésről, melyekkel körülbelül egymilliárd lejjel károsították meg az államot. A történet 2001-ben, a Năstase-kormány idején kezdődik, de átnyúlik a Boc- és a Ponta-kabinet idejére is. A mába! Az oktatási minisztérium az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére kötött még 2001-ben egy szerződést. Nyilván, csúszópénzekért juthattak a cégek az üzlethez, később az ügy az informatikai minisztérium hatáskörébe került, s folytatódott Daniel Funeriu és Valeriu Vreme oktatásügyi, illetve kommunikációért felelős miniszter idején is, érintve a kabinet főtitkárságát is. Még megdöbbentőbb a belügyminisztérium umbuldája. Ioan Rus minisztersége idején, 2001-ben a határok biztonságosabbá tételének érdekében kezdett tárgyalásokat a tárca különféle cégekkel, 40, illetve 60 ezer euróért kaphatták meg a szerződéseket az érintett vállalkozások, de tejeltek 5–10 százalékot a megkötött szerződések után is a megítélt összegből. Ez az ügy is átnyúlik a mába. 650 millió euróról van szó, az összeg jelentékeny része köztisztviselők zsebébe vándorolt. A Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai kezdeményezik tizenegy volt és jelenlegi miniszter őrizetbe vételét. Ha tagjai a parlamentnek, kiadatásukról a képviselőház és a szenátus dönthet, ha nem tagjai, akkor Traian Băsescu államfő. Az 1989 utáni huszonöt év legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Mindez cáfolja szegény Radu Vasile – a costeşti-i csata hőse – megállapítását, aki még 1999-ben, a bányászvillongások idején jelentette ki: Romániában már mindent elloptak, nincs, mit ellopni. Kiderült: van, és az is, hogy a száz sebből vérző polip levághatatlan karjai elérték a hatalom legfelső köreit is.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. július 15.
Markó Béla: szinte káosz van a tanügyben
Sürgősségi rendelettel közel száz pontban módosította a kormány a tanügyi törvényt. A lépést több volt oktatási miniszter és a felsőoktatási intézmények is bírálták. Markó Béla RMDSZ-es szenátor, az oktatási szakbizottság tagja szerint szerint káosz van a tanügyben.
Az elmúlt napokban több volt oktatási miniszter és az egyetemek (köztük a kolozsvári BBTE) is bírálták a kormányt, amiért sürgősségi rendelettel "átírta" a tanügyi törvényt. A kifogásolt módosítások között szerepel, hogy ezentúl magánszemélyek is indíthatnak magánegyetemet és az intézmények bezárását is kezdeményezhetik, doktori képzést pedig távoktatáson is lehet tartani, növekszik ugyanakkor a beiskolázási szám mintegy tíz százalékkal.
Mint arról már írtunk, az érettségi eredmények javultak a tavalyihoz képest, a módosított oktatási törvény azonban jó hírrel kecsegteti a végzős diákokat, hiszen a jövőben sikertelenül érettségizők az állam által finanszírozott felkészítőkön vehetnek majd részt, sőt nem csak ősszel, hanem tavasszal is próbálkozhatnak újra a diploma megszerzésével. Ez utóbbi módosításnak a bírálói szerint kimondottan kampányíze van. Fontos újdonság az is, hogy alacsonyabb óraszámmal dolgoznak a tanárok, és az iskolatanácsok tagja lesz a polgármester is.
Markó Béla szenátor oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesként az új tanügyi törvény elfogadásának egyik fő szorgalmazója volt 2010-ben, a Boc-kormány idején. A jogszabály 2011. január elsején lépett életbe, azóta többször is módosult. A maszol.ro-nak elmondta: szerint ebben a pillanatban szinte káosz van a tanügyben, és ha a Boc-kormány alatt a törvény számos rendelkezését alkalmazták volna, akkor ma nem változtatnák meg ezeket.
Példaként említette: az RMDSZ a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatását megoldotta az oktatási törvényben, kikényszerítették a kisebbségi, elsősorban magyar iskolák számára a román tantervek kidolgozását is, az életbe léptetésükre azonban még mindig várni kell – a maszol.ro által korábban megszólaltatott Király András szerint a 2015-2016-os tanévben van esély erre.
"Gyakorlatilag sürgősségi kormányrendeletről sürgősségi kormányrendeletre a volt tanügyi törvényt bontják le.Azzal pedig végképp nem értek egyet, hogy szakszervezeti befolyással történjen mindez, nekik a munkavállalók érdekeit kell képviselniük, de a tanügyi törvénnyel nincs dolguk" – fogalmazott Markó. Szerinte a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, milyen lett a törvény a sürgősségi kormányrendeletekkel tűzdelve, és újra kellene gondolnia az egészet."De nem úgy, hogy lemondunk a korábban elindított reformról” – tette hozzá.
Remus Pricopie tanügyminiszter ugyan a 2011-ben elfogadott törvényt tartja hibásnak és védelmébe veszi a módosításokat, elődje, Mircea Miclea szerint újracentralizálták a rendszert, Daniel Funeriu szerint pedig a változások inkább fenyegetést jelentenek a diákok számára, mint támaszt. "A kormány csoportos nei erőszakot hajtott végre a törvényen" - jelentette ki Funeriu.
A politikus viszont üdvözölte azt a módosítást, hogy apolgármester az iskolatanács tagja lehet, mert ostobaságnak tartotta azt a korábbi sürgősségi rendeletet, amely ezt megtiltotta. "Míg az önkormányzatok adminisztrálják az iskolákat, és az önkormányzatok részéről jelen vannak képviselők is, miért volna jobb, ha a városvezető csak közvetetten értesülhetne a problémákról?" – magyarázta.
Az iskolák vezetőtanácsát érintő más módosításokkal nem ért egyet, mert ezek szerinte pontosan a vezetőtanácsok gyengítését eredményezik. Ilyen változtatás például az igazgatói kinevezések centralizálása.
Kustán Magyari Attila, maszol.ro
Sürgősségi rendelettel közel száz pontban módosította a kormány a tanügyi törvényt. A lépést több volt oktatási miniszter és a felsőoktatási intézmények is bírálták. Markó Béla RMDSZ-es szenátor, az oktatási szakbizottság tagja szerint szerint káosz van a tanügyben.
Az elmúlt napokban több volt oktatási miniszter és az egyetemek (köztük a kolozsvári BBTE) is bírálták a kormányt, amiért sürgősségi rendelettel "átírta" a tanügyi törvényt. A kifogásolt módosítások között szerepel, hogy ezentúl magánszemélyek is indíthatnak magánegyetemet és az intézmények bezárását is kezdeményezhetik, doktori képzést pedig távoktatáson is lehet tartani, növekszik ugyanakkor a beiskolázási szám mintegy tíz százalékkal.
Mint arról már írtunk, az érettségi eredmények javultak a tavalyihoz képest, a módosított oktatási törvény azonban jó hírrel kecsegteti a végzős diákokat, hiszen a jövőben sikertelenül érettségizők az állam által finanszírozott felkészítőkön vehetnek majd részt, sőt nem csak ősszel, hanem tavasszal is próbálkozhatnak újra a diploma megszerzésével. Ez utóbbi módosításnak a bírálói szerint kimondottan kampányíze van. Fontos újdonság az is, hogy alacsonyabb óraszámmal dolgoznak a tanárok, és az iskolatanácsok tagja lesz a polgármester is.
Markó Béla szenátor oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesként az új tanügyi törvény elfogadásának egyik fő szorgalmazója volt 2010-ben, a Boc-kormány idején. A jogszabály 2011. január elsején lépett életbe, azóta többször is módosult. A maszol.ro-nak elmondta: szerint ebben a pillanatban szinte káosz van a tanügyben, és ha a Boc-kormány alatt a törvény számos rendelkezését alkalmazták volna, akkor ma nem változtatnák meg ezeket.
Példaként említette: az RMDSZ a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatását megoldotta az oktatási törvényben, kikényszerítették a kisebbségi, elsősorban magyar iskolák számára a román tantervek kidolgozását is, az életbe léptetésükre azonban még mindig várni kell – a maszol.ro által korábban megszólaltatott Király András szerint a 2015-2016-os tanévben van esély erre.
"Gyakorlatilag sürgősségi kormányrendeletről sürgősségi kormányrendeletre a volt tanügyi törvényt bontják le.Azzal pedig végképp nem értek egyet, hogy szakszervezeti befolyással történjen mindez, nekik a munkavállalók érdekeit kell képviselniük, de a tanügyi törvénnyel nincs dolguk" – fogalmazott Markó. Szerinte a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, milyen lett a törvény a sürgősségi kormányrendeletekkel tűzdelve, és újra kellene gondolnia az egészet."De nem úgy, hogy lemondunk a korábban elindított reformról” – tette hozzá.
Remus Pricopie tanügyminiszter ugyan a 2011-ben elfogadott törvényt tartja hibásnak és védelmébe veszi a módosításokat, elődje, Mircea Miclea szerint újracentralizálták a rendszert, Daniel Funeriu szerint pedig a változások inkább fenyegetést jelentenek a diákok számára, mint támaszt. "A kormány csoportos nei erőszakot hajtott végre a törvényen" - jelentette ki Funeriu.
A politikus viszont üdvözölte azt a módosítást, hogy apolgármester az iskolatanács tagja lehet, mert ostobaságnak tartotta azt a korábbi sürgősségi rendeletet, amely ezt megtiltotta. "Míg az önkormányzatok adminisztrálják az iskolákat, és az önkormányzatok részéről jelen vannak képviselők is, miért volna jobb, ha a városvezető csak közvetetten értesülhetne a problémákról?" – magyarázta.
Az iskolák vezetőtanácsát érintő más módosításokkal nem ért egyet, mert ezek szerinte pontosan a vezetőtanácsok gyengítését eredményezik. Ilyen változtatás például az igazgatói kinevezések centralizálása.
Kustán Magyari Attila, maszol.ro
2014. szeptember 26.
Korrupucióval gyanúsítanak kilenc román exminisztert
Románia kilenc egykori oktatási és távközlési minisztere ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
A volt tárcavezetők közül jelenleg hárman a román, Dan Nica pedig az Európai Parlament (EP) tagja, ezért a nyomozó hatóság a jogszabályoknak megfelelően a brüsszeli törvényhozástól, Traian Băsescu államfőtől, valamint a bukaresti törvényhozástól kért engedélyt az eljárás beindításához.
A DNA Ecaterina Andronescu, Valerian Vreme, Şerban Mihăilescu, Dan Nica, Adriana Ţicău, Gabriel Sandu, Daniel Funeriu, Alexandru Athanasiu és Mihai Tănăsescu ellen kezdeményezte a bűnvádi eljárást.
Az ügyészség azzal gyanúsítja a zömében szociáldemokrata politikusokat, hogy mandátumuk idején hivatali visszaélést és korrupciós bűncselekményeket követtek el egy több száz millió euró értékű közbeszerzés megkötésével, majd meghosszabbításával kapcsolatban.
A bukaresti oktatási, illetve távközlési tárca által 2004-ben kötött szerződésről van szó, amelynek értelmében a Microsoft társaságtól származó szoftverekkel és segédanyagokkal látták el a romániai iskolákat. Az ügyészség szerint a csúszópénz elfogadásával, sikkasztással és pénzmosással gyanúsított volt minisztereket fejenként több százezer euróval megvesztegették annak érdekében, hogy az osztrák Fujitsu Siemens Computers cég bonyolíthassa le a szoftverbeszerzést.
Székelyhon.ro
Románia kilenc egykori oktatási és távközlési minisztere ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
A volt tárcavezetők közül jelenleg hárman a román, Dan Nica pedig az Európai Parlament (EP) tagja, ezért a nyomozó hatóság a jogszabályoknak megfelelően a brüsszeli törvényhozástól, Traian Băsescu államfőtől, valamint a bukaresti törvényhozástól kért engedélyt az eljárás beindításához.
A DNA Ecaterina Andronescu, Valerian Vreme, Şerban Mihăilescu, Dan Nica, Adriana Ţicău, Gabriel Sandu, Daniel Funeriu, Alexandru Athanasiu és Mihai Tănăsescu ellen kezdeményezte a bűnvádi eljárást.
Az ügyészség azzal gyanúsítja a zömében szociáldemokrata politikusokat, hogy mandátumuk idején hivatali visszaélést és korrupciós bűncselekményeket követtek el egy több száz millió euró értékű közbeszerzés megkötésével, majd meghosszabbításával kapcsolatban.
A bukaresti oktatási, illetve távközlési tárca által 2004-ben kötött szerződésről van szó, amelynek értelmében a Microsoft társaságtól származó szoftverekkel és segédanyagokkal látták el a romániai iskolákat. Az ügyészség szerint a csúszópénz elfogadásával, sikkasztással és pénzmosással gyanúsított volt minisztereket fejenként több százezer euróval megvesztegették annak érdekében, hogy az osztrák Fujitsu Siemens Computers cég bonyolíthassa le a szoftverbeszerzést.
Székelyhon.ro
2015. március 3.
Kormány alakulhatna a bebörtönzött volt miniszterekből
Akár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is.
Tizenhárman rács mögött
Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak.
E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre.
Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott.
„Megduplázott tárcavezetők”
Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését.
A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet.
A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből.
Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá.
Házi őrizet, bírósági felügyelet
Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is.
A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják.
A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll.
Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják.
„Végzetes” tárcák
Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban.
Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter.
Bogdán Tibor
maszol.ro
Akár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is.
Tizenhárman rács mögött
Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak.
E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre.
Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott.
„Megduplázott tárcavezetők”
Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését.
A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet.
A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből.
Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá.
Házi őrizet, bírósági felügyelet
Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is.
A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják.
A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll.
Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják.
„Végzetes” tárcák
Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban.
Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter.
Bogdán Tibor
maszol.ro