Kitörés az ördögi körből? (Oktatási törvény)
Elfogadottnak tekinthető az oktatási törvény, amelyért a kormány korábban felelősséget vállalt — jelentette be tegnap Roberta Anastase képviselőházi elnök a parlament két házának tegnapi együttes ülésén.
A törvényhozó testület ezt megelőzően a gyorsított eljárás folytatása mellett döntött. Minthogy a Nemzeti Liberális Párt honatyái visszavonták aláírásukat a korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról, a szükséges támogatottság hiányában az indítvány érvénytelenné vált, nem lehet bizalmi szavazást tartani. A tanügyi törvény kálváriája azonban ezzel korántsem ért véget: az ellenzék ugyanis jelezte, az alkotmánybírósághoz fordul.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási törvényt felelősségvállalás révén kívánta elfogadni a kormány, miután a jogszabály vitája a szenátus oktatási bizottságában elakadt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az így parlament elé terjesztett tervezetről nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormánnyal szemben. Emil Boc miniszterelnök a kormány nevében a parlament előtt felelősséget is vállalt a jogszabályért, az ellenzéki szociáldemokrata és liberális honatyák pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Ennek megvitatására azonban nem kerülhetett sor, mert időközben az alkotmánybíróság Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök panaszára válaszolva meglehetősen kétértelmű döntésében úgy ítélte meg, indokolatlan a gyorsított eljárás. Később pontosított a testület, és közölte: a felelősségvállalási folyamat leállítása nem tartozik hatáskörébe. Ezért annak folytatásáról döntött a kabinet, ezt erősítették meg tegnap a parlament két házának együttes ülésén, felülbírálva a házbizottságok ugyancsak tegnapi döntését, mely szerint a jogszabályt visszaküldik a kormánynak. Mivel időközben a liberálisok visszavonták aláírásukat az indítványról — nem gondolták meg magukat, csak éppen nem szeretnék ily módon is hitelesíteni a felelősségvállalási eljárást —, a dokumentum érvénytelenné vált, a gyorsított eljárás pedig tegnap a parlamentben lezárult, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Az ellenzéknek két nap áll rendelkezésére, hogy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, ha nem él ezzel a lehetőséggel, már csak Traian Băsescu államfőnek kell kihirdetnie a jogszabályt, hogy az érvénybe lépjen. Ezzel nem is lenne gond, az államfő ugyanis tegnapi nyilatkozatában is megerősítette, hogy támogatja a jogszabályt, mégsem valószínű, hogy ilyen gördülékenyen alakul a törvény további sorsa, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői ugyanis közölték: a taláros testülethez fordulnak, mivel elfogadhatatlannak tartják a kormány eljárását. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevéhez fűződő törvény elfogadását az RMDSZ szorgalmazta leginkább, hiszen számos olyan előírást tartalmaz, amely kedvező a nemzeti kisebbségek számára. A törvény legfontosabb előírásai közé tartozik a decentralizáció, a helyi közösség kezébe kerül az oktatási intézmények irányítása, Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, a román nyelvet és irodalmat sajátos tanterv szerint tanítják
Fracádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Traian Băsescu aláírta a tanügyi törvényt
Aláírta kedden Traian Băsescu államfő a kormányzati felelősségvállalással decemberben elfogadott tanügyi törvényt, amely az alkotmánybíróság döntése szerint összhangban van az alkotmánnyal. A kilenctagú testület tagjai többségi szavazással, 7:2 arányban nyilvánította alkotmányossá az oktatásügyet szabályozó törvényt. Az új tanügyi törvény jelentős előrelépést hoz a kisebbségi oktatásban, mivel többek között teljes anyanyelvű oktatást biztosít és nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű iskolák számára.
Traian Băsescu államelnök néhány órával az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után aláírta az új tanügyi törvényt - közölte az elnöki hivatal.
A törvény az elmúlt két hónap alatt harmadszor került az alkotmánybíróság elé, amely ezúttal a szociáldemokrata Mircea Geoană szenátusi elnök, valamint az ellenzéki pártok által emelt kifogásokat utasította el. Mircea Geoană az ítélethirdetés után felszólította Traian Băsescu államfőt, ne hirdesse ki a törvényt, és közölte, ismét a taláros testülethez fordul, mivel az korábban már alkotmányellenesnek ítélte a felelősségvállalást. „Az új oktatási törvény nem a felelősségvállalással elfogadott, hanem a szenátus által megszavazott jogszabály lesz” – vélte Geoană.
A kormány október végén vállalt felelősséget a parlamentben az oktatási törvényért, az ellenzék azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely november elején helyt adott kifogásaiknak, és alkotmányellenesnek nyilvánította a felelősségvállalás procedúráját.
Ezt követően Emil Boc kormányfő állásfoglalást kért a testülettől annak kapcsán, hogy folytatható-e a már beindított felelősségvállalás. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, ám az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül. (Mint ismert, a felelősségvállalással benyújtott törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak minősül.) A Szociáldemokrata Párt (PSD) ezt követően ismét ugyanazzal az érvvel támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hogy azt közben párhuzamosan a szenátus is vitatja. Az RMDSZ egyébként a kormányon maradás feltételéül szabta koalíciós partnerének, a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az oktatási törvény mihamarabbi elfogadását.
Egyes források szerint a felelősségvállalást a koalícióban részt vevő RMDSZ kényszerítette ki a kisebbségek számára kedvező paragrafusok miatt. Az ellenzék ezekett a cikkelyeket támadta a leghevesebben, a kormány nacionalista kirohanások kereszttüzébe került, sőt a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki honatyái ki is iktatták a cikkelyeket a jogszabályból.
Az RMDSZ javaslatait teljes mértékben tartalmazó, decemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.
A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A törvény szerint az előkészítő évfolyamot az elemi, a kilencedik osztályt viszont az általános iskolai képzéshez csatolnák. Tizedik osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden 9. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije.
Az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a 9. és 11. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, 12. és 13. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni.
Király: szeptembertől hatályba lép a törvény
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára tegnap a Krónika megkeresésére örömének adott hangot a taláros testület döntése kapcsán. „Örülök, hogy végre pont került egy olyan ügy végére, amit már régóta meg kellett volna oldani” – mondta el Király lapunknak, hozzátéve: a felelősségvállalásra azért volt szükség, hogy elkerüljék azt az időhúzást, ami a parlamentben a kisebbségi törvény kapcsán zajlik. „Képviselőként végigéltem, hogy a kisebbségi törvénnyel is évekig eljátszadoztak, mivel a döntéshozó kamara számára nincs megszabva, mikorra kell elfogadnia a törvényt” – emlékeztetett az államtitkár arra, hogy a képviselőház szakbizottságaiban évek óta halogatják a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megvitatását.
Király András a Krónikának kifejtette, nem csupán a kisebbségek számára kedvező cikkelyek miatt fontos a jogszabály elfogadása, hanem azért is, mert az egész oktatás számára új irányt szab, és reformokat indít el. Lapunk kérdésére az államtitkár elmondta, az új törvény már szeptembertől hatályba is léphet, de a románoktatás tekintetében csupán a kezdő évfolyamok tanulhatnak újfajta tankönyvekből, mivel a már kialakult rendszert a többi évfolyam esetében nem lehet felborítani. Derűlátóan nyilatkozott ugyanakkor a tankönyvek elkészülte kapcsán. Mint elmondta, a román nyelv tankönyvek bizonyára elkészülnek szeptemberre, és várhatóan a történelem- és a földrajz tankönyvek fordítása is. „Ha esetleg mégsem, az sem lesz probléma, hiszen a tanárok tankönyvek nélkül is képesek lesznek majd magyarul oktatni a történelmet és a földrajzot” – elevenítette fel korábbi, gyakorló történelemtanárként szerzett tapasztalatait Király András. Annak kapcsán, hogy a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai mindenképpen ragaszkodnak a parlamenti vitához, kifejtette: erőltethetik ugyan, de az alkotmánybírósági állásfoglalás után nem látja értelmét.
Bokor: nincs esélye az ellenzéknek
Bokor Tibor, a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak nyilatkozva elmondta: az ellenzék ugyan várhatóan valóban tovább erőlteti a szenátusi vitát, de nem lát esélyt arra, hogy a felsőház az ellenzék által javasolt változatot fogadja el, hiszen minősített többséghez kötött, sarkalatos törvényről van szó.
Bokor Király Andráshoz hasonlóan elmondta a Krónikának: az új törvény – amiért szerinte „érdemes volt dolgozni és idegeskedni” – nem csupán a kisebbségi oktatás szempontjából kedvező, hanem az egész romániai oktatás számára, a közoktatás és a felsőoktatás szempontjából egyaránt. „Fontos reformok indulhatnak el, de ez még csak a kezdet, hiszen anyagi források nélkül nem lehet végigvinni a reformokat. Ezért remélem, a következő kormányok biztosítani fogják majd a szükséges összegeket” – fejtette ki Bokor Tibor.
Markót örömmel tölti el a keddi döntés
Markó Béla minisztrelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte, örömmel tölti el az alkotmánybíróság ítélete, amelyet természetesnek tart, mivel álláspontja szerint a jogszabály nem vet fel alkotmányossági aggályokat – mint ahogy ezt a taláros testület állásfoglalása is bizonyította. Reményét fejezte ki, hogy az oktatási tárca már a napokban elkezdi az új jogszabály gyakorlatba ültetésének előkészítését. „Már így is rengeteget késtünk. Az oktatási törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy a következő tanévet más feltételek között kezdjük el. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyek a jogszabálynak csupán kis részét teszik ki, a fontosabb tényező az általános reform, a közoktatás decentralizálása” – hangoztatta Markó Béla.
Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint a jogszabály elfogadása fontos előrelépés a romániai oktatási rendszer számára.
Az ellenzéki PSD szerint ugyanakkor „az érdemi vita nélkül, erőszakkal elfogadtatott törvény” fenntartja a szegregációt az oktatási rendszerben, és éppenséggel a reform ellen hat. Krónika (Kolozsvár)

A doktoranduszi helyekről többé nem a miniszter dönt
Daniel Funeriu tanügyminiszter bejelentette, hogy a kormány hamarosan elfogadja a doktorátus megszervezéséről szóló tervet, és ezentúl a helyeket nem a „miniszter tolla” szabja meg, hanem az egyetemek közötti verseny nyomán osztják el. 
A kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem konzorciumának értekezletén a tanügyminiszter bejelentette, hogy a doktorátus ezentúl szakmai kutatási gyakorlat lesz, melynek során a fiatalok felkészülnek a kutatásban, fejlesztésben és vezető állásokban végzendő munkára – közölte a Mediafax tudósítója. „A legjobb tanintézetekhez kerül majd a legtöbb doktorandusz” – mondta Daniel Funeriu.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Érettségi, fenyítés, ígéretek
Miközben a román tanügyminisztérium „fenyegető” üzenettel bocsátja útjára a napokban érettségizőket – Daniel Funeriu szerint idén szigorúan büntetnek minden csalási kísérletet –, a magyar kormány csalogató ígérettel kecsegtet: kiterjesztik a romániai diákok számára a magyar diákhitelt, ha az igénylő vállalja: lakóhelyén folytatja felsőfokú tanulmányait.
Miközben a román oktatási miniszter, Daniel Funeriu vasszigort hirdet az idei érettségire, és büntetéssel fenyegeti azokat a ballagókat, akik csalással szeretnének érettségi diplomához jutni, a magyar kormány– sajátos feltételek mellett megszerezhető – diákhitellel biztatja a továbbtanulókat. Várakozással teli, de nem feszültségmentes érettségi és felvételi időszak következik.
Fegyelem és félelem
Mint arról hírt adtunk, Daniel Funeriu tanügyminiszter a napokban hangsúlyozta: nincs kegyelem a csalóknak. „Vigyázó szemét mindenki a vámosokra vesse: ami a korrupt határrendészekkel megtörtént, azon áteshetnek az érettségi eredményével kufárkodók” – nyilatkozta az oktatási tárca vezetője, utalva az év elején kirobbant belügyminisztériumi korrupciós botrányra.
A szokatlan hangú nyilatkozat megosztotta a hazai pedagógustársadalmat. A Hargita megyei tanfelügyelőség jelezte: bár mindent megtesznek a szabályok betartásáért, nem fogják például térfigyelő kamerákkal rögzíteni az érettségit, minthogy ehhez az anyagi fedezet és a logisztikai háttér is hiányzik. „A tanügyminiszter csak sajtónyilatkozatokon keresztül kommunikál” – hangsúlyozták az oktatási intézmények vezetői Marosvásárhelyen, hivatalosan ugyanis még nem kaptak értesítést: melyek a kötelező biztonsági intézkedések.
Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója úgy véli, nemcsak a diákok, a középiskolák értékelése szempontjából is fontos az érettségi tisztasága. „A Bolyaiban nem történt puskázás, de más iskolákban igen” – emlékeztet a nagy hírű líceum vezetője.
Tőkés Ildikó, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kémia szakos tanára úgy nyilatkozott: „elítéli” a fenyegetést, mert a drasztikus intézkedések gáncsolják azokat, akik megfelelő, nyugodt körülmények között szeretnének vizsgázni. A maturandusok többsége szerint is fontos a vizsga tisztasága, de nem mindegy a számonkérés módja. „Ijesztő ez a kampány” – fogalmazott a székelyudvarhelyi végzős Mihály Zsuzsa, aki szerint csak súlyosbítják ezek a bejelentések a vizsgák okozta stressz hatásait.
Ígéret vagy zsarolás?
Szintén az érettségi előtt látott napvilágot az a magyar kormányzati bejelentés, hogy diákhitelt kaphat minden olyan romániai és szlovákiai magyar fiatal, aki felveszi a magyar állampolgárságot, de továbbra is lakóhelyén jár egyetemre, és nem költözik Magyarországra. A magyar diákigazolványt és az azzal járó kedvezményeket pedig minden határon túli magyar diák igénybe veheti, aki felveszi a magyar állampolgárságot, vagy hazai köz-, illetve felsőoktatási intézményben tanul.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetője, Talpas Botond megkeresésünkre elmondta: nem kaptak még hivatalos értesítést a diákhitel beindításáról, de hasznos lehet minden olyan kezdeményezés, amely az itthon maradást és itthon tanulást ösztönzi.
Hétvégén elballagnak az erdélyi magyar iskolák zömében a végzősök. Mi vár rájuk az érettségin?
„A diákhitel Magyarországon és Dániában is nagyon jól működik, egy ilyen pénzalap biztosítása Romániában is célszerű lenne, de még nem sikerült megegyezni erről az oktatási tárcával” – mondta a KMDSZ elnöke, aki úgy véli: egyre többen maradnak távol a hazai egyetemektől anyagi okok miatt. A diákhitel lehetőségét örömmel, a feltételeket fenntartásokkal fogadták a kedvezményezettek.
„Most, amikor minden az európai egyetemek átjárhatóságáról szól, hogy lehet feltételhez kötni, hogy itthon tanuljunk? Azt vállalnám, hogy hazajöjjek diplomaszerzés után, de ne vegyék el tőlem a pénzért cserében a lehetőséget, hogy én is válogathassak az európai egyetemek közül” – érvelt a kolozsvári közgazdász hallgató.
Antal Erika, Sipos M. Zoltán
Új Magyar Szó (Bukarest)

Dicsőszentmárton: román nacionalista propaganda a magyar iskola ellen
Darázsfészekbe nyúltak azok a szülők, tanárok és politikusok, akik az új, 2011/1-es számú oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsőszentmártonban. Amint arról korábban beszámoltunk, a Maros megyei település elöljárója, a magyarellenességéről elhíresült Adrian Alexandru Matei demokrata-liberális polgármester, valamint névrokona, Dumitru Matei főtanfelügyelő rögtön visszautasította a szülők kérését.
A nacionalista hecckampányba most bevonták a helyi román gimnázium diákseregét és a tanulók szüleit. Mi több, nyilatkozatok szintjén az ortodox, majd a görög katolikus egyház is bekapcsolódott. A hangadók szerint a jelenleg három különböző óvodában és ugyanannyi iskolában tanuló dicsői magyar gyerekeket nem illeti meg egy önálló iskola. A város különböző övezeteiben csupán az 1–8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvű tagozaton, a gimnáziumból pedig két osztály ballagott el. A két Matei: nem és nem A Dicsőszentmártonban született világhírű zenész, Ligeti György nevét viselő önálló magyar iskola létesítésére elsőnek éppen a koalíciós partnerek, a PDL politikusai mondtak nemet. A polgármester válasza szerint az esetleges iskolaalapítás nemcsak törvényt sértene, de társadalmi feszültségeket is gerjesztene a városban. „Nem egyezhetek bele egy külön oktatási struktúra létrehozásába, mert ez szeparatizmushoz vezetne. A román és más nemzetiségű diákok, tanárok és szülők között kitűnő a viszony, és ezen nem szabad változtatni efféle szeparatista akciókkal” – fejtette ki Adrian Alexandru Matei. Hasonló álláspontra helyezkedett Dumitru Matei főtanfelügyelő is, aki hat oldalon keresztül fejtegeti a magyarság kérésének helytelenségét és jogtalanságát. A dicsői szülőknek címzett levelében a tanár a romániai magyarság kiváltságos helyzetéről, a politikai és közigazgatási szférában betöltött szerepéről, a kisebbségeket megillető nyelvi és vallási szabadságról tart kiselőadást. A főtanfelügyelő a hazai magyar civil szervezeteket is kioktatja, felróva nekik, hogy „édeskeveset tesznek” az etnikumközi párbeszéd és a multikulturalizmus éltetéséért.
Nem adják fel
„A főtanfelügyelő teljesen mellébeszél, alkotmányellenességet kiált, és azt állítja, hogy egy magyar iskola létrehozása emberi jogokat sértene. Ha ilyeneket ír egy értelmiségi, mit várjunk az egyszerű, könnyen manipulálható román embertől?” – kérdez vissza Szabó Albert, az RMDSZ elnöke, aki rövid ideig az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte a közel ötezer magyar által lakott városban.
A szülők újabb beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, amelyben rámutatnak, hogy az év elején életbe lépett oktatási törvény 45. cikkelye tételesen is kimondja a kisebbségi önálló iskolák létesítését. Az aláírók ugyanakkor arra figyelmeztetik Dumitru Mateit, hogy az említett törvény „nem is sért emberi jogokat, és nem is alkotmányellenes”, mint ahogy a főtanfelügyelő vallja. 
Ellentámadásban
A város román nemzetiségű tanerői – szülők és diákok bevonásával –, valamint az ortodox és a görög katolikus egyház lelkészei is csatlakoztak a „magyar szeparatizmust elítélendő” akciókhoz. A hangadó az Andrei Bârseanu Általános Iskola személyzete volt, amely hallani sem akar arról, hogy a 60-as évek elején, szocreál stílusban épült ingatlanból kivonuljon, helyet biztosítva egy magyar iskolacsoport részére. Maria Nistor tanár például előnyként emlegeti a koedukált rendszert. „A magyar gyerekek számára jelentős előny vegyes iskolában tanulni. Könnyebben elsajátítják az állam nyelvét, munkahelyet találnak és beilleszkednek a társadalomba” – vallja. Egy, a szerkesztőségünk birtokába került jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója, Ioan Suciu azzal fenyegeti magyar helyettesét, hogy „utánanéz, miféle törvénytelen szülői értekezleteket tartott a magyar anyákkal és apákkal”. Kollégája, Mărioara Olar egyenesen Magó Attila felfüggesztését kéri. Az utóbbi napok újdonsága, hogy a város két román esperese, Partenie Pop ortodox és Vasile Ciulea görög katolikus lelkész is a polgármestertől és Daniel Funeriu oktatásügyi minisztertől kéri az iskola „megmentését”. Az RMDSZ kitartásra buzdít
Az utóbbi hónapok hangulatkeltése a helyi magyar politikusokat is kétségbe ejtette. Annak ellenére, hogy ingatlanhiány miatt egyelőre nem talál alternatívát, Szabó nyugalomra int, és kitartásra buzdít. Az RMDSZ nyilatkozatban reagált a közösség elleni, egyre erősödő uszítások miatt. „A dicsőszentmártoni tanács ülésanyagában újabb támadás indult közösségünkkel szemben. Az Andrei Bârseanu Általános Iskola vezetőtanácsa elutasítja, hogy a magyar iskola székhelye a jelenlegi iskola épülete legyen – szeparatizmussal vádolva a kérvényező szülőket, politikai zsarolással a kormányt és románellenes tevékenységgel a magyar tanári kart, azt javasolva, hogy Román Gimnáziumnak nevezzék át az iskolát” – áll a többi között Szabó Albert és Incze Csaba RMDSZ-vezető szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatában. Az aláírók arra szólítják fel a küküllőmenti város magyarságát, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztéseknek és ijesztgetéseknek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket, és éljenek bátran kivívott jogainkkal.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Késleltetik a Sapientia-egyetem akkreditálását
Mélységesen csalódott a politikumban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Dávid László, aki szerint a politikusok egy része fékezi, másik része pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény amúgy is elnyúlt akkreditációs folyamatát.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tízéves fennállása óta a 2010/2011-es tanév bizonyult a legrosszabbnak és a legnehezebbnek – állítja Dávid László rektor. Az EMTE vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott, mélységesen csalódott a politikumban, melynek egy része véleménye szerint szándékosan fékezi, másik része pedig nem segíti a felsőfokú oktatási intézmény amúgy is elnyúlt akkreditációs folyamatát. Mint mondta, a késés várhatóan két-három évvel veti vissza a rangsorolási folyamatról lemaradó egyetemet. „Számos alkalommal kértem, valósággal könyörögtem, hogy hagyják a dolgokat haladni a maguk természetes útján. Mi, szakemberek végezzük a dolgunkat, végezzék a politikusok is a maguk teendőjét. Elvégre ez az egyetem mindannyiunk ügye. A Sapientia soha nem állt ide vagy oda, és nem sértette senkinek az érdekeit” – fakadt ki Dávid, hozzátéve, hogy eddig valóban hitte, a romániai magyarságnak azért van szüksége parlamenti és kormányképviseletre, hogy az ott ténykedő politikusok segítsék a közösség ügyeit.
Dávid László rektor mindezt annak kapcsán mondta el, hogy az egyetemet felmérő Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) egy éve átadta az intézményről szóló jelentését az oktatásügyi minisztériumnak, és azóta még csak a kormány elé sem került az akkreditációs törvénytervezet, amit utólag a parlamentnek is el kell fogadnia. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint miért akadt el a Sapientia EMTE akkreditációs folyamata, Dávid László annyit mondott, hogy erre ő is szeretne választ találni.
Még a román kollégák is csodálkoznak
„Kihallgatáson voltunk Daniel Funeriu tanügyminiszternél, aki – akárcsak a felmérést végző román és külföldi szakemberek – arról biztosított, hogy az egyetemünkkel kapcsolatosan mindent a lehető legnagyobb rendben találtak. Ügyünk az oktatási tárcától két más minisztériumba, a munkaügyi, valamint az igazságügyi tárcához került, hisz innen is szükségeltetik egy-egy formális jóváhagyás. Ez még mindig várat magára. Csodálkoznak is a román egyetemek vezetői, hogy minket még mindig nem akkreditáltak, holott más intézmények esetében, az ARACIS jelentése után a folyamat nem tartott többet négy hónapnál” – avatott be a részletekbe a Sapientia rektora.
Ezzel szemben Király András, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára arra kívánta emlékeztetni Dávidot, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem esetében is négy évre volt szükség. Az RMDSZ-es politikus azonban arról nem tett említést, hogy a nagyváradi székhelyű egyetem is hátrányosan megkülönböztetett tanintézménynek számított. „A tanügyminisztérium nem húzta az időt, tőlünk időben tovább haladt a Sapientia dossziéja. Remélem, hogy a nyár folyamán, legkésőbb az ősz elején a kormány asztalára, majd a parlament elé kerül” – fejtette ki az államtitkár. Ugyanerre tett ígéretet Markó Béla helyettes kormányfő is.
Benőtte a gyom az alapköveket
A késés több szempontból is negatívan érinti az egyetemet. Egyrészt nem hirdethet mesterképzést, másrészt nem vehet részt a jelenleg zajló rangsorolási folyamatban. Ez azt jelenti, hogy mint utólag akkreditált felsőfokú tanintézmény a legalsó szinten kell majd kezdenie. Dávid László szerint ez újabb két-három éves csúszást eredményezhet. Az akkreditáció hiányának nem utolsósorban anyagi vonzata is van. Mivel az egyetem az idén sem szervezhetett az államvizsgát, végzős diákjainak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Iaşiba kellett utazniuk. A Sapientia EMTE vezetősége úgy döntött, hogy valamennyi végzős hallgatójának biztosítja a mintegy ezerlejes költségét. „Érzem, hogy nem haladunk előre, hanem lecsúsztunk” – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem jelenlegi helyzetét a rektor. A többletkiadás a beruházásokra is kihatott. Hiába tették le még a múlt év folyamán a marosvásárhelyi kollégium, illetve a kolozsvári campus alapkövét, egyik központban sem sikerült hozzálátni az építkezéshez. A marosvásárhelyi campus esetében tovább csúszhat a beruházás elkezdése, a kincses városban viszont már tudni lehet melyik az a cég, amely hamarosan elkezdheti az építkezést. (Hamarosan építkezhet a PKE. A látvány- és épületterve is készen van már a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jövendő új székházának – mondta el a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor. A tervek több évvel ezelőtt készültek, azóta az igények is megváltoztak, így néhány módosítás történt az eredeti elképzelésekhez képest – tudtuk meg. Ahhoz, hogy elindulhasson az építkezés, a terveket a közigazgatási minisztériumnak is jóvá kell még hagynia. Ősz folyamán elkezdődhet az engedélyeztetés, és a rektor reményei szerint még az idén legalább az épület alapját elkezdhetik építeni. Az építkezést a magyar kormány finanszírozza, nagyjából 2,4 millió euró értékben. A leendő új székház alapkövét egyébként már 2005-ben letették, de aztán a támogatások annyira elapadtak, hogy – mint Tőkés László elnök legutóbbi sajtótájékoztatóján fogalmazott – csak a túlélésre volt elegendő a pénz. A PKE másik két épületének szomszédságában fekvő füves telek, ahol a székház épül majd, jelenleg üresen áll.
N.O.)
Krónika (Kolozsvár)

„Az érettségi eredmény a társadalom tükre”
Daniel Funeriu, oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy Románia válaszúton van, az érettségi eredményei és az ottani viselkedés a társadalom tükrének tekinthető, leszögezte, a nemzetnek választania kell, a becsületesekkel vagy az ügyeskedőkkel tart.
Az érettségi eredmények bejelentését követő első sajtótájékoztatóján Daniel Funeriu miniszter előbb annak a 90 765 diáknak gratulált, akik sikerrel vizsgáztak, és köszöntötte szüleiket, tanáraikat, tanítóikat is.
Daniel Funeriu külön gratulált annak a 65 tanulónak, akik 10-essel végeztek az érettségin, őket a minisztérium egy külön ünnepségen tünteti ki. A miniszter szerint ők és tanáraik „nap mint nap bizonyítják, hogy lehet”.
A tanügyminiszter azt is elmondta, hogy a társadalom most először értékelheti úgy, hogy az érettségi diplomának munkával szerzett értéke van.
„Elsősorban azt a 90 765 diákot köszönteném, akik sikeresen érettségiztek, szüleiket, tanáraikat, tanítóikat. Most első alkalommal az egész társadalom tudja, hogy az érettségi diplomának komolysággal, munkával, becsületességgel, kitartással és gyakorta szerénységgel megszerzett értéke van” – fejtette ki az oktatási miniszter.
Felolvasta annak a 65 diáknak a nevét, akik 10-es általánossal zárták az érettségit.
A 2011-es érettségi nyári kiadásán az átmenési arány 44,47 százalékos volt.
Az Oktatási Minisztérium nyilvántartása szerint 661 diákot zártak ki a vizsgákról, ők nem vehetnek részt az idei őszi és a jövő nyári érettségin.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Érettségi: döbbenet utáni vádak
Több ezren óvták meg tegnap a vasárnap közzétett érettségi vizsgaeredményeket, miután a diákok közel fele elbukott a megmérettetésen. Bukarestben kilencezer, Maros megyében több mint kétezer panaszt nyújtottak be a maturandusok, Kolozsváron az érettségizők háromnegyede, Arad megyében az egyharmaduk bízik a felülbírálásban.
Több ezren óvták meg tegnap a vasárnap közzétett érettségi vizsgaeredményeket, miután a diákok közel fele elbukott a megmérettetésen. Bukarestben kilencezer, Maros megyében több mint kétezer panaszt nyújtottak be a maturandusok, Kolozsváron az érettségizők háromnegyede, Arad megyében az egyharmaduk bízik a felülbírálásban.
Mi történhetett?
Az óvások elbírálása közben a politikusok, a tanügyi szakemberek, de a diákok és a szülők is keresik az okát a siralmas eredményeknek. Daniel Funeriu oktatási miniszter a történtek tanulságait tegnap úgy összegezte: „legalább így mindenki felmérheti, milyen értéke van az érettségi oklevélnek”. Egyben közölte, hogy kitüntetik azt a 65 diákot, aki maximális eredményt ért el az idei megmérettetésen.
Gheorghe Isvoreanu, a Spiru Haret közoktatási szakszervezet elnöke úgy fogalmazott: a jelenlegi oktatási reform csak azok fejében áll össze, akik a végrehajtását szorgalmazzák, de biztos, hogy „a reformerek nem ismerik belülről a tanügyi rendszert”. Isvoreanu a szülők magatartását is bírálta, mert úgy véli, csak addig fordítottak figyelmet az előmenetelre, amíg az érettségi érdemjegyei alapján történt az egyetemi felvételi.
A Szülők Országos Egyesülete közölte: az oktatási miniszternek be kellene nyújtania a lemondását, mert a tanügyi rendszer működését tükrözik az érettségi eredmények. „A tananyag nem egységes, az elvárások nem átláthatóak, és az oktatási tárca maga hitelteleníti a pedagógusokat, ilyen körülmények között pedig nem folyik más, mint a diákok megfélemlítése” – olvasható a szülői egyesület közleményében.
A magyarok jobbak
Bár még a végleges eredményeket nem összesítették, az egyértelműnek tűnik, hogy az erdélyi magyar diákok teljesítménye 20 százalékkal meghaladja a román diákokét. Kevesebb köztük a sikertelenül vizsgázó és magasabbak az érettségi átlagaik: nemcsak magyarból, de történelemből, a reál tantárgyakból is jobban teljesítettek a magyar végzősök.
„Nekünk nincs vesztegetni- valónk, 200 ezer érettségizőből 7800 volt magyar maturandus, meg kell becsülnünk őket” – nyilatkozta lapunknak Király András. Az oktatási tárca államtitkára elismerte, a katasztrofálisnak mondott országos végeredmény a hazai oktatás állapotát tükrözi. „Éppen ez ellen a helyzet ellen akar cselekedni a minisztérium. Nagyon alapos reformra, új alaptantervre és készségalapú oktatásra van szükség” – összegezte a tennivalókat az államtitkár.
Szerinte „sehol a világon” nem működik már olyan jellegű oktatás, mint amilyen jelenleg is folyik a hazai iskolákban. „Nem azt kell nézni, hogy ki miben hibázott. Az oktatás közügy, nemcsak most, az érettségi eredményhirdetés idején. Jobban oda kell figyelnie a szülőnek is, a tantestületnek is arra, hogyan haladnak a fiatalok” – vélekedett az államtitkár.
Király András a kisebbségi oktatás hagyományaiban látja a viszonylagos magyar siker kulcsát. A kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban úgy vélekedett: korai a magyarországi minta bevezetése.
Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő az eredményhirdetés napján nyilatkozta lapunknak: más jellegű felmérésre lenne szükség az elméleti, és más a szakközépiskolákban. „Addig amíg bizonyos intézményekben senki sem megy át, addig nem lehet ezt az utat járni” – hangsúlyozta a felvetésre adott válaszában Király András. Hozzátette, a későbbiekben fontolóra lehet venni ennek az új típusú vizsgarendszernek a bevezetését.
Életfa egyesület: mindenki felelős
A romániai magyar szülők nem osztják az Szülők Országos Egyesületének véleményét. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület munkatársa, Osváth Enikő iskolapszichológus szerint „gond van minden oldalon”, mert a diákok nem tanulnak meg tanulni sem az iskolában, sem otthon.
„Nem tudok általános érvénnyel nyilatkozni, de én a kolozsvári Apáczaiban úgy láttam, a tanárok nagyon sokat dolgoznak, és sokszor egyedül maradnak az erőfeszítéseikkel. Elviselhetetlen az egész rendszer, ebben a formában abszurdum az egész tanügy, nem vihető így tovább” – hangsúlyozta Osváth Enikő.
Szerinte nem csak a szülők érdektelensége, de a tanárok kiszolgáltatottsága is hozzájárul a sikertelenséghez. „Nem lehet úgy oktatni, hogy a tanárok teljes egzisztenciális kiszolgáltatottságban vannak, és az iskolákba is beszivárog, hogy nem a társadalom megbecsült tagjai” – tette hozzá az Életfa Családsegítő Egyesület munkatársa. Új Magyar Szó (Bukarest)

Érettségi: nem javult az összkép az óvások elbírálása után
Az óvások elbírálását követően közzétett végleges érettségi eredmények szerint a diákok alig több mint 45 százalékának sikerült elérnie a diplomaszerzéshez szükséges 6-os átlagot, míg a fellebbezéseket megelőzően ez az arány 1,25 százalékkal volt kevesebb – adta hírül az oktatási minisztérium. Az összesített adatok alapján kiderült, a 80 160 óvás közül a vizsgabizottságok 2257 olyan diáknak emelték meg a jegyét, akik az első elbíráláskor nem érték el a sikeres vizsgához szükséges osztályzatot. Mint kiderült, 103 diák minden bizonnyal megbánta, hogy óvást nyújtott be: dolgozatuk újraértékelését követően 6-os alá csökkent az átlaguk, így készülhetnek a vizsga őszi fordulójára.
pénteken nyilvánosságra hozott végeredmények azonban nem változtatnak a tényen: a 2010/2011-es iskolai évben szervezett megmérettetés zárult a legrosszabb eredményekkel az elmúlt húsz évben. Hargita megyében mintegy három százalékkal javult a sikeresen érettségizők aránya, így a végleges eredmények szerint a székelyföldi megye diákjai teljesítettek a legjobban az országban. A megyei tanfelügyelőség ma egy hete még 64,03 százalékos sikerarányról beszélt, az újraértékeléseket követően azonban a szám 67,41 százalékra emelkedett, miután az újrajavítást követően 370 dolgozatnak nőtt az osztályzata.
Az országos második helyet Suceava megye érdemelte ki, itt 66,25 százalékos a sikeresen vizsgázó diákok aránya.
A fellebbezések után egyébként minden erdélyi és partiumi megyében nőtt a sikeresen érettségizők száma.
A legtöbb óvást egyébként román nyelv és irodalomból és matematikából nyújtották be – mindkét tantárgy esetében 25 ezer fellebbezést iktattak –, ugyanakkor több ezren voltak elégedetlenek a biológiából és földrajzból kapott jegyekkel.
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos a marosfői EU-táborban közölte: a magyar diákok körülbelül 20 százalékkal jobban teljesítettek a románoknál az idei érettségin. Véleménye szerint ez azzal magyarázható, hogy az anyanyelvvizsgán szerzett jegy általában javít a teljes átlagon. Pásztor Gabriella hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a feltételezéssel, hogy azokban az iskolákban, ahol a vizsgatermekben nem használtak térfigyelő kamerákat, több esély volt a csalásra, és ezért magasabbak a jegyeket. Mint mondta, az oktatási minisztérium még nem készített kimutatást erről, és azt sem tudják pontosan, hogy hány iskolában használtak biztonsági kamerákat.
Emil Boc miniszterelnök a végleges eredmények közzététele után Kolozsváron úgy nyilatkozott, „a romániai oktatásnak szüksége volt már egy hidegzuhanyra”, s mint mondta, támogatni fogja, hogy az érettségi vizsgákat a következő években is „hasonló színvonalon, becsülettel” bonyolítsák le. „Nem engedhetjük meg, hogy tovább hazudjunk egymásnak, hogy a diákok azt a látszatot keltsék: tanulnak, a pedagógusok meg azt, hogy tisztességesen osztályoznak. Helyreállni látszik a rendszer, s ennek pozitív hozadékát a közeljövőben fogjuk megtapasztalni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Azok a diákok, akiknek nem sikerült megszerezniük az átmenő jegyet, mától iratkozhatnak be az érettségi idei második, őszi fordulójára. Augusztus 22-étől kerül sor a szóbeli vizsgákra, 29-étől pedig az írásbeliken méretkezhetnek meg. Az őszi forduló eredményeit szeptember 4-én függesztik ki. (Rágalmazási pert indít az Antena 3 hírtelevízió ellen Daniel Funeriu oktatási miniszter, miután a tévécsatorna Napirenden (La ordinea zilei) című műsorában hamis dokumentumot mutattak be, mely szerint a tárcavezető elbukta az első érettségijét. Funeriu nem volt hajlandó élő adásban nyilatkozni, ezt követően azonban sajtótájékoztatón tisztázta: 1989-ben, Strasbourgban érettségizett, és kiváló eredményt ért el. A miniszter okirat-hamisítással és becsületsértéssel vádolja a hírtelevíziót, és hangsúlyozta: bírósághoz fordul az ügyben.)
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Negyven fizetéses hely a MOGYE magyar vonalán
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán megbeszélést folytatott Daniel Funeriu oktatási miniszterrel, hogy megoldást találjanak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi karának magyar tagozatán a helyek kiegészítésére. A miniszterelnök- helyettes és a miniszter, az egyetem vezetőségével is egyeztetve, megállapodtak abban, hogy a magyar tagozaton még biztosítani kell negyven fizetéses helyet azok számára, akik eredményesen felvételiztek. Népújság (Marosvásárhely)

Újabb magyarellenes megnyilvánulás a vásárhelyi orvosin
Újabb magyarellenes botrány tört ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Miután néhány héttel ezelőtt az új oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére az intézmény román többségű szenátusa megakadályozta a magyar intézetek létrehozását, most a tandíjköteles helyektől fosztotta meg a magyar felvételizőket. Constantin Copotoiu rektornak a magyar tanári kar tudta nélkül hozott döntéséről csak az eredmények kifüggesztésekor értesülhettek az érintettek. Ekkor derült ki, hogy az általános orvosi karon a 80 fizetéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg.
Mindezt annak ellenére, hogy a felvételi napjáig minden plakáton, tájékoztatón, honlapon úgy szerepelt, hogy a helyek egyenlően oszlanak meg a román és magyar tagozat között” – állítja Hlavathy Kata, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke, aki egy petíciót is készül átnyújtani az egyetem vezetőségének.
Tiltakozás a kész tények ellen
Constantin Copotoiu rektor újabb diszkriminatív döntése szerdán számos tiltakozást váltott ki. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerint a többségi fölénnyel hozott intézkedés semmiként nem egyeztethető össze a kor szellemével, főként egy olyan nagy múltú tanintézetben, ahol a magyar nyelvű orvosképzés komoly hagyománnyal rendelkezik.
„Ez a diszkriminatív döntés súlyosan veszélyezteti a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar nyelvű oktatásának létét, és fenntarthatóságát, valamint jelentős mértékben korlátozza a tanuláshoz való alkotmányos jogot. Alulírottak nyomatékosan kérjük az egyetem vezetőségét, álljon el a fent említett nacionalista és kirekesztő döntés megvalósításától az esélyegyenlőség, az européer gondolkodás és a tanuláshoz való jog szellemében” – áll a diákszövetség által megfogalmazott tiltakozásban, melynek interneten terjesztett változatát bárki aláírhatja.
Kérdésünkre, hogy az egyetemen tanuló és oktató magyarságot sújtó újabb pofon összefüggésbe hozható-e azzal az egy hónappal korábban hozott, szintén magyarellenes döntéssel, miszerint a kisebbséget nem illeti meg külön tagozat, Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese nem tudott válaszolni. Mint elmondta, lehet összefüggéseket keresni a történtek között, de bizonyítékokat találni már nehezebb.
„Tény, hogy a Charta megszavazásával az új tanügyi törvény által lehetővé vált magyar tagozat létrehozása egyelőre elúszott” – ismerte el a rektor helyettes. Megjegyezte azonban, hogy a MOGYE magyarsága egyelőre csak csatát vesztett, háborút nem.
Utólagos korrekcióval próbálkoznak
Nagy Örs rektorhelyettes szerint az egyetem román vezetőinek az írásbeli egyezség hiánya miatt sikerült kijátszaniuk a magyar diákok érdekeit. „Írásos megállapodás eddig sem volt, de az elmúlt években mindig helyben született szóbeli egyezség alapján osztottuk el a fizetéses helyeket. Úgy, hogy jutott a román felvételizőknek is, maradt a magyaroknak is. Ezúttal a rektor kizárólag a vizsgán elért eredményeket vette alapul, és mivel az utolsó vonal fölötti magyar diák mindössze 9,04-es átlagot ért el, az utána következők a jóval nagyobb jeggyel rendelkező román társaikkal szemben labdába sem rúghattak” – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki azonban még így sem tartja méltányosnak Copotoiu döntését.
Szerdán az egyetem magyar rektor-helyettese megpróbált egyeztetni mind felettesével, mind a szaktárca vezetőjével. A professzor szerint abban állapodtak meg Constantin Copotoiu rektorral és Daniel Funeriu miniszterrel, hogy a gyógyszerészeti szakon fennmaradt több mint harminc fizetéses helyet „átirányítják” az általános orvosi karra. Ahhoz, hogy a szóbeli egyezség törvényerőre emelkedjék, minisztériumi rendelet kibocsátására van szükség. Nagy Örs reméli, hogy az érintettek állják a szavukat, és sikerül részben korrigálni a kialakult helyzetet. Constantin Copotoiu rektort nem sikerült elérnünk.
Daniel Funeriu oktatási miniszterrel szerdán Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megbeszélést folytatott, hogy megoldást találjanak a helyek kiegészítésére a MOGYE általános orvosi karának magyar tagozatán. A miniszterelnök-helyettes és a tárcavezető, az egyetem vezetőségével is egyeztetve, megállapodtak abban, hogy a magyar tagozaton még biztosítani kell negyven fizetéses helyet azok számára, akik eredményesen felvételiztek – adta hírül az RMDSZ sajtószolgálata. Krónika (Kolozsvár)

Veszélyben a magyar orvosképzés
Már csak az RMDSZ politikai befolyásának köszönhetően lehetne megakadályozni azt, hogy ne lépjen érvénybe a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) által elfogadott egyetemi charta, ami hátrányosan érinti a magyar tagozatot. Az új charta szerint a magyar tagozatot még azok a jogok sem illetik meg, amelyekkel eddig rendelkezett.
Csendes tiltakozást helyezett kilátásba tizenkét európai fővárosban a román nagykövetségek előtt a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület, amely a MOGYE magyar tagozatát ért diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet. Ádám Valerián, az egyesület titkára az MTI-nek elmondta: a tiltakozásra azt követően kerül sor, hogy az egyetem román többségű vezetősége több olyan döntést hozott, amelyek hátrányosan érintik a magyar tagozatot.
A romániai magyar orvosokat és egyetemi oktatókat tömörítő civil szervezet főként azt kifogásolja, hogy az egyetem román többségű szenátusa által elfogadott új egyetemi charta nem tartja tiszteletben az új oktatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken a magyar tagozat főtanszékekbe/intézetekbe szerveződjön, vagyis az oktatás nyelve szerint különüljön el, és nagyobb döntési jogkörnek örvendjen. A magyar tagozat oktatói tüntetőleg kivonultak az egyetemi szenátusi szavazásról, de a testületben a régi charta szerint a román tagozat képviselői kétharmad arányban vannak jelen, így az megszavazhatta az intézmény új alapvető szabályzatát. A magyar tagozat képviselői szerint azonban így sem teljesen szabályosan zajlott a szavazás, mivel az egyik elhunyt román szenátusi tagot rendkívül rövid alatt helyettesítették új taggal, és nem tartották tiszteletben a szenátusba való beválasztás egyetemi szabályzat által rögzített procedúráját.
Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese a Krónika című napilapnak elmondta: az új egyetemi charta visszalépést jelent, hiszen rosszabb, mint a régi. Egyrészt a magyar tagozatnak nem biztosít döntéshozatali jogot, másrészt az új oktatási törvény által lehetővé tett tagozatalakítási lehetőséget startból kizárja. Ádám Valerián közölte: a tervek szerint a román nagykövetségek előtti tiltakozás egyidőben zajlik majd az európai fővárosokban augusztus 11-én romániai idő szerint este hét és kilenc óra között. Az egyesület Marosvásárhelyen is imával egybekötött tiltakozást tervez, de ezt az akciót egyelőre nem engedélyezte a helyi rendőrség.
Az egyesület titkára szerint azért időzítették augusztus 11-re a megmozdulást, mert az oktatási minisztériumnak egy nappal korábban kellene jóváhagynia az új oktatási törvény szerint a romániai egyetemek által elfogadott új chartákat. Ádám Valerián szerint amennyiben a minisztérium visszaküldi a marosvásárhelyi egyetemnek a kifogásolt szabályzatot, elállnak a tiltakozástól.
Az egyetemi charta ellen foglalt állást Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki Daniel Funeriu oktatási miniszterrel korábban folytatott tárgyaláson kifejtette: a szaktárcának nem kellene jóváhagynia a szabálytalanul elfogadott dokumentumot. Szabadság (Kolozsvár)

Politikai megoldást sürgetnek a magyar tagozat ügyében
Az EMNT nem vesz részt a holnapi tiltakozó körmeneten
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) mint szervezet nem képviselteti magát a holnapi tiltakozó körmeneten. Dr. Brassai Attila, az EMNT oktatási bizottságának MOGYE-ért felelős tagja kijelentette: a körmenettel egy reális problémára kívánják felhívni a figyelmet a szervezők, de a magyar tagozat létrehozásának ügyében nem utcai felvonulásokra, hanem politikai megoldásra van szükség.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létesítése és Marosvásárhely polgármesterjelöltjének támogatása kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón Jakab István, az EMNT megyei elnöke és Kali István alelnök mellett jelen volt dr. Brassai Attila, a szervezet oktatási bizottságának képviselője is. Röviden összegezte az új tanügyi törvény megjelenése után történteket, a MOGYE chartatervezetének az egyetemi szenátus általi elfogadását. Kijelentette, a tanügyi törvény értelmében multikulturálisnak nyilvánított Babes-Bolyai Egyetem, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a MOGYE közül az első kettőnek sikerült a törvénynek megfelelően létrehozni a magyar tagozatot (departamentumot), a MOGYE-n azonban, miután a törvény szellemében kidolgoztak egy chartatervezetet, a júniusi szenátusi ülésre teljesen más változat került. "A második tervezetből teljesen kimaradt a magyar tagozat létesítése, amit a törvény nem feltételesen ír elő, hanem kötelező jelleggel. E tervezet visszalépést jelent még a meglévő helyzethez képest is, és ellentmond Románia hatályos törvénykezésének, arról nem is beszélve, hogy megszavazása sem történt jogszerűen" – tette hozzá dr. Brassai Attila. Közölte, az EMNT számára az ország területi felosztása mellett a MOGYE magyar tagozatának ügye jelenti a prioritást. "Nemzeti minimum az önálló magyar tagozat működése a MOGYE-n" – hangsúlyozta. Az oktatási minisztériumhoz eddig el kellett jutnia a chartatervezetnek véleményezésre. Dr. Brassai Attila szerint "bízunk abban, hogy a szaktárca elutasítja a chartát, annál is inkább, hogy az oktatásért az RMDSZ miniszterelnök-helyettese, Markó Béla felel, aki Daniel Funeriu tanügyminiszter felettese. Az egyetemi szenátus hatásköréből ki kell venni a departamentumok ügyét, mert ha ez így marad, kecskére bízták a káposztát". Hozzátette, a négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a szegedi, a pécsi és a debreceni) rektorai és dékánjai támogatják a MOGYE magyar tagozatának létrehozását, vállalva, hogy segítenek ennek akkreditációs folyamatában. Az akkreditálás megszerzésének legnagyobb akadálya az oktatók hiánya, de ez a magyarországi egyetemek támogatásával megoldható – jelentette ki dr. Brassai Attila, aki szerint az RMDSZ-nek nem kellene "letudnia" a munkát azzal, hogy elintézték a 40 plusz fizetéses helyet a magyar hallgatók számára. Ennél sokkal fontosabb az önálló magyar tagozat létrehozása – mondta.
Az EMNT jelöltje: dr. Vass Levente
A marosvásárhelyi polgármester-választás kapcsán Jakab István kijelentette: az EMNT saját jelöltjének dr. Vass Levente miniszteri tanácsost tekinti, mert úgy véli, ő a legmegfelelőbb személy erre a tisztségre. Remélik, mind az RMDSZ, mind az MPP elfogadja és saját jelöltjének tekinti Vass Leventét, aki szakmailag kiválóan felkészült és garanciát jelent a magyar koalíció megvalósítására, a polgármesteri tisztség és a tanácsi többség visszaszerzésére. Az EMNT aláírásgyűjtésbe kezdett jelöltjének támogatása érdekében. "Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Vass Leventével, aki azt mondta, abban az esetben vállalja a jelölést, ha az RMDSZ és az MPP is támogatja" – tette hozzá Jakab István.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

A rektorhelyettes személyesen tárgyalt a miniszterrel
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről elhangzott vélemények kapcsán dr. Nagy Örs rektorhelyettes azt nyilatkozta lapunknak, hogy személyesen tárgyalt a közoktatási miniszterrel a román többségű szenátus által megszavazott charta kapcsán. A megbeszélésen kérte Daniel Funeriut, hogy küldje vissza az egyetem működési szabályzatát, hogy azt a szenátus a törvény szellemében módosítsa.
Mivel a miniszter az egyetem magyar tagozatának az akkreditálására hivatkozott, ami a hiányos oktatói kar miatt ütközik nehézségekbe, a rektorhelyettes elmondta, hogy mind az egyetem vezetőségéhez, mind a szaktárcához megérkezett a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségének szándéklevele, amelyben támogatásukról biztosítják a marosvásárhelyi magyar tannyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatást.
Nagy Örs professzor kérte Daniel Funeriut, hogy a 2012-es egyetemi évtől egyenlő arányban határozzák meg a fizetéses helyek számát.
Ugyanakkor nyomatékosan kiállt a doktori iskola fenntartása mellett, mivel annak megszüntetése az új törvényes előírásokat figyelembe véve a magyar oktatói kar utánpótlását teszi lehetetlenné.
(b. gy.) Népújság (Marosvásárhely)

Tárgyalt a miniszterrel a MOGYE rektorhelyettese
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről elhangzott vélemények kapcsán dr. Nagy Örs rektorhelyettes azt nyilatkozta lapunknak, hogy személyesen tárgyalt a közoktatási miniszterrel a román többségű szenátus által megszavazott charta kapcsán. A megbeszélésen kérte Daniel Funeriut, hogy küldje vissza az egyetem működési szabályzatát, hogy azt a szenátus a törvény szellemében módosítsa. 
Mivel a miniszter az egyetem magyar tagozatának az akkreditálására hivatkozott, ami a hiányos oktatói kar miatt ütközik nehézségekbe, a rektorhelyettes elmondta, hogy mind az egyetem vezetőségéhez, mind a szaktárcához megérkezett a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségének szándéklevele, amelyben támogatásukról biztosítják a marosvásárhelyi magyar tannyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatást. 
Nagy Örs professzor kérte Daniel Funeriut, hogy a 2012-es egyetemi évtől egyenlő arányban határozzák meg a fizetéses helyek számát. 
Ugyanakkor nyomatékosan kiállt a doktori iskola fenntartása mellett, mivel annak megszüntetése az új törvényes előírásokat figyelembe véve a magyar oktatói kar utánpótlását teszi lehetetlenné. 
Népújság. Erdély.ma

Bajban a Sapientia
Többéves hátrányt és jelentős kárt okozhat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára a felsőoktatási intézmények jelenleg zajló rangsorolása, hiszen a magánegyetem akkreditáció hiányában a legalsó kategóriába kerül. Daniel Funeriu miniszter pár hete jelentette be, hogy rangsorolják a felsőoktatási intézményeket, és ezek majd az osztályozás alapján hirdethetik meg az alap-, mesteri és doktori képzést. Az osztályozás az egyetemek anyagi helyzetét is befolyásolja, ezek ugyanis annak alapján részesülnek majd az állami támogatásban, hogy milyen magas kategóriába kerülnek. A szaktárca célja, hogy az osztályozással kiszűrje a „diplomagyárakat”, és a minőségi oktatást támogassa; az egyetemek vezetői szerint szükség van a minősítésre.
Elsősorban a diplomagyárak kiszűrését célozza az oktatási minisztérium azon terve, hogy osztályozza a romániai egyetemeket – jelentette ki lapunknak Király András oktatási államtitkár. Daniel Funeriu miniszter pár hete jelentette be, hogy rangsorolják a felsőoktatási intézményeket, és ezek majd az osztályozás alapján hirdethetik meg az alap-, mesteri és doktori képzést. Az osztályozás az egyetemek anyagi helyzetét is befolyásolja, ezek ugyanis annak alapján részesülnek majd az állami támogatásban, hogy milyen magas kategóriába kerülnek. Az állam oda fektet be, ahol megvannak a szakmaiság alapjai, hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint az állam megbünteti azokat az egyetemeket, amelyek az osztályozáskor hamis adatokat közölnek.
Az oktatási miniszter elképzelése az, hogy az egyetemeket pontos kritériumok alapján kategorizálják, ez ugyanis szerinte segítene felvenni a harcot az úgynevezett diplomagyárakkal – magyarázta el a terv lényegét a Krónikának Király András. Az oktatási államtitkár úgy véli, azokkal az egyetemekkel, amelyekben korrekt színvonalú alapképzés folyik, nem lesz probléma a besorolásnál, így a támogatások elosztásában sem. Mint mondta, becslések szerint az ország 60 egyeteme közül egy tucat kapja majd meg a legmagasabb besorolást, elsősorban persze azok, amelyek doktori képzést is szerveznek. Az is elképzelhető egyébként, hogy a kategóriákon belül is lesznek még alkategóriák, hiszen a minisztérium még dolgozik a rendszeren, de a lényeg az lesz, hogy végre elmozduljon a romániai felsőoktatás a minőség felé, részletezte Király András. Arról, hogy mikorra várható végleges döntés az egyetemek besorolására vonatkozóan, még nincs információ.
Jó elbírálásra számít a BBTE
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) számára előnyös a minisztérium terve, amennyiben azt jól hajtják végre – jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar rektorhelyettes. Emlékeztetett, az egyetemek közti rangsor eddig is létezett, az újdonság mindössze annyi, hogy ezúttal a minisztérium is különbséget kíván tenni a felsőoktatási intézmények között. „Már régóta azt szerettük volna, hogy ne vegyenek minket egy kalap alá mindenféle csip-csup, idén indult egyetemmel, mert bárhogyan számoljuk is, egyike vagyunk az ország öt legjobb egyetemének” – magyarázta érdeklődésünkre Magyari Tivadar. Hangsúlyozta, a rangsorolásra szükség van, azonban az a fontos, hogy valós érdemeik alapján osztályozzák az egyetemeket. Mint részletezte, a létező európai rangsorolások kritériumrendszerébe az egyetemi kiadványok, publikációk, kutatási eredmények számítanak bele elsősorban. A kutatás területén a BBTE országos szinten a második helyen áll, míg az egyetem néhány kara már az első helyet is kivívta magának. Magyari úgy véli, a minisztérium nem tud olyan kritériumrendszert összeállítani, amely alapján a BBTE ne végezne az első ötben.
Bajban a magyar magánegyetemek
Az egyetlen akkreditált magyar felsőoktatási intézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében bajos az állami támogatások kérdése, hiszen ez egyszerre magán- és egyházi felsőoktatási intézmény, így a közpénzeket illetően nem számíthat bőkezűségre az állam részéről, véli Király András. Az államtitkár szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vonatkozásában ennél is nagyobb gondok vannak, ott ugyanis még az akkreditációt sem sikerült megoldani, ami az RMDSZ-es politikus szerint az idő múlásával egyre bosszantóbbá válik. Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora szerint akkreditáció híján a Sapientia lemarad a jelenleg zajló rangsorolási folyamatról. Mint mondta, ez rendkívül kellemetlenül érinti a tanintézetet, hisz a késlekedő akkreditálás nem mindössze egy-két éves hátrányt, hanem annál sokkal nagyobb kárt okoz.
„Ez magyarán azt jelenti, hogy mint utólag akkreditált felsőfokú tanintézet nem a jelenlegi állapotunk szerint sorolnak be valamelyik kategóriába, hanem a legalsó szinten kell kezdenünk. Ez újabb, akár hároméves csúszást is eredményezhet. Másrészt az akkreditáció hiányának komoly anyagi vonzata is van. Mivel az egyetem az idén sem szervezhetett államvizsgát, végzős diákjainknak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Iaşi-ba kellett utazniuk. Az egyetem vezetősége úgy döntött, hogy valamennyi végzős hallgatójának biztosítja a mintegy ezerlejes útiköltséget. Ezt a pénzt egyébre is lehetett volna fordítani, például a küszöbönálló beruházásokra” – sorolta az akkreditáció késlekedésének hátrányait Dávid László. Egy korábbi nyilatkozatában a Sapientia rektora a Krónikának úgy vélekedett, hogy a politikum tehetetlensége vagy egyenesen rosszindulata miatt az egyetem akkreditálásának ügye nemhogy haladna, hanem inkább a lejtőn tart.
Cél a középső szint
A már akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem a középső besorolást, az oktatói-kutatóit kérte – tudtuk meg János-Szatmári Szabolcs rektortól, aki szerint a legfölső szint az elitkutatói volna. Király András államtitkár úgy véli, a nagyváradi magánegyetemnek jó esélyei vannak a lehető legmagasabb besorolás megszerzésére, ami a rektor szerint a minisztériumhoz benyújtott pályázatok esetében jelenthet jobb esélyt. Azzal kapcsolatban, hogy az egyetem a jó besorolásnak köszönhetően inkább részesül majd a közpénzekből, János-Szatmári Szabolcsnak kételyei vannak, azonban reméli, hogy nőnek az esélyek.
Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Különórák a közoktatásban
Személyre szabott fejlesztéssel kerülné el az oktatási tárca az érettségi kudarcot
„A jegy nem nyaktiló” – vezette fel Daniel Funeriu oktatási miniszter a következő tanévre vonatkozó javaslatait, amelyek között elhangzott: szeptembertől egyénre szabott fejlesztési terv szerint tanulhatnak a diákok, a készségeiket és tudásszintjüket pedig már szeptember folyamán felmérik.
„A jegy nem nyaktiló” – vezette fel Daniel Funeriu oktatási miniszter a következő tanévre vonatkozó javaslatait, amelyek között elhangzott: szeptembertől egyénre szabott fejlesztési terv szerint tanulhatnak a diákok, a készségeiket és tudásszintjüket pedig már szeptember folyamán felmérik.
„Érthető a szülők döbbenete, hogy 8-9-es átlaggal tanuló gyerekük az érettségin megbukott. Be kell látni, hogy az értékelés jelenlegi rendszere nem működik, és radikálisan változtatni kell ezen” – mondta az oktatási tárca vezetője, amikor a megyei tanfelügyelők által benyújtott javaslatok alapján kidolgozott új módszertant ismertette. A tervek szerint diákonként, és az osztályok tudásszintje szerint változik majd, milyen ütemben és milyen módszerrel haladhat a pedagógus.
Jó, de kidolgozatlan
„Ez egy szép álom” – reagált lapunknak Székely Márta Szatmár megyei pedagógus. Szerinte a változásokhoz éretlen a hazai iskolai rendszer. „Nincs ehhez elég idő, a pedagógusok túlterheltek, és a szülők sincsenek felkészülve erre. A többség azt várja el, hogy hajszoljuk a gyereket minél jobb eredmények felé, függetlenül attól, hogy a készségei mit tesznek lehetővé” – mondta a tanárnő.
Jónak tartja viszont az egyedi fejlesztési terv ötletét Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője, de úgy véli, csak akkor fog igazán hatékonyan működni, ha pontos módszertant dolgoznak ki a tudásszint felmérésre, és az erre alapozott fejlesztésre.
„Már csak azért is tetszik a kezdeményezés, mert úgy vélem: az úgynevezett diagnosztizáló tesztek sokat megmutatnak arról, hogy milyen szinten áll a tanuló, honnan hová kell eljutnia, illetve az is kimutatható, hogy milyen módszer lenne a leghatásosabb a felkészítésére” – magyarázta lapunknak a főtanfelügyelő. Meglátása szerint a tanügyminiszter javaslatai nemcsak a diákok érdekét szolgálnák, hanem a pedagógusok munkájában is egyfajta segítséget, támpontot jelentenek.
„Egyszerű és átlátható tesztet tartanék a legmegfelelőbbnek a tudásszint felmérésére, és mintateszt segítségével ellenőrizném azt, hogy a félév során milyen eredménnyel dolgoztam” – magyarázta Ferencz S. Alpár. Megjegyezte, hogy az egyedi fejlesztési terv ötlete nem új keletű: a nyugati oktatásban már évek óta használják.
Kérdésünkre, van-e kapacitás a hazai iskolákban a személyre szabott oktatásra, Ferencz S. Alpár úgy fogalmazott: a felmérések már most is a pedagógusok munkaköréhez tartoznak, de a motiváción múlik, milyen mértékben hajtják végre a javaslatokat. Arról, hogy az érvényben lévő tantervvel ez a rugalmas oktatási forma hogyan egyeztethető össze, az intézményvezető úgy nyilatkozott: ez csak a pontos fejlesztési tervek ismeretében meghatározható.
Többszereplős játszma
A hazai alternatív oktatásban már évek óta olyan módszerekkel dolgoznak, amelyeket a tanügyminiszter a teljes iskolai hálózatra kiterjesztene. Azok a szülők, akik már eddig is szöveges, értékelő bizonyítványt kaptak, elégedettek az eredményekkel.
„Rendszeresen kézhez kaptuk azt az értékelést, amelyben a tanítónő részletesen ismertette az eredményeket, az elmaradásokat, így annak ellenére, hogy a gyerek nem kapott minősítést az iskolában, pontosan tudtuk, hol áll a tudásszintje. Ez csak akkor működik, ha a pedagógus és a szülő partnerei egymásnak, szerintem nemcsak a tanárok, de a hozzátartozók felkészítésére is oda kellene figyelnie a minisztériumnak. Itt már nem elég megkérdezni a gyerektől, hogy hányast kapott az iskolában” – vélekedett Keresztes Éva, akinek a kislánya a vásárhelyi step by step osztályban tanult.
Pótérettségi perrel
Mégis részt vehet a pótérettségin az a Hunyad megyei diák, akit júniusban azért zártak ki a megmérettetésről, mert mobiltelefont találtak nála. A készüléket ugyan nem használta a maturandus, de mivel a szabályok tiltják a bevitelét is a vizsgaközpontba, a fiatalt kizárták az idei őszi és a jövő nyári érettségiről is.
A döntést a diák bíróságon támadta meg, keresetének első fokon helyt adtak, de a jogerős döntésig szeptemberig várni kell. Ha a következő tárgyaláson mégis elmarasztaló ítélet születik, akkor az őszi érettségi vizsga eredményét megsemmisítik, függetlenül attól, hogy milyen jegyeket kap a végzős.
A napokban zajló szóbeli vizsgákon történt visszaélésekről egyelőre nem érkezett jelentés. Jövő héten térfigyelő kamerákkal ellátott termekben kezdődik az írásbeli vizsga.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Harmadik kategóriában a Sapientia
Első alkalommal osztályozták a romániai egyetemeket európai kritériumok alapján. A rangsorolást az oktatási minisztérium megrendelésére az Európai Egyetemek Szövetsége végezte, amely csupán 12 egyetemet értékelt úgy, hogy az első, legmagasabb szintű kategóriába tartozhat.
Az összes magánegyetemet, közöttük a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet is a harmadik, legalacsonyabb kategóriába sorolta az Európai Egyetemek Szövetsége a román oktatásügyi minisztérium megrendelésére készült rangsorolásban.
Az első kategóriába azok az egyetemek tartoznak, amelyek az oktatás mellett magas szintű kutatómunkát is végeznek. Az ebbe a csoportba tartozó egyetemek idén 20 százalékkal több helyet kapnak mesteri és doktori képzésre, mint eddig. Ez azt is jelenti – közölte Daniel Funeriu oktatási miniszter –, hogy a doktori képzés 85 százaléka ezeken az egyetemeken fog zajlani.
A második kategóriába rangsorolt egyetemek, amelyek a tudományos nevelés és kutatás feladatát látják el, az eddigivel nagyjából egyenlő számban kapnak mesteri képzésre helyeket, a doktori képzésre viszont kevesebbet, mint eddig.
A harmadik csoportba tartozó egyetemek, amelyek csupán az oktatás feladatát látják el, csak a jó minőségű mesteri képzési programra kapnak engedélyt, a doktori képzések mintegy 1,6 százaléka jut ezeknek az intézményeknek.
Az első, magas szintű kutatómunkát és oktatást végző csoportba tartozik a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem mellett a Bukaresti Egyetem, a jászvásári Al. I. Cuza Egyetem, a bukaresti Közgazdasági Egyetem, a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a kolozsvári Iuliu Haţeganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a jászvásári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bukaresti Műszaki Egyetem, a jászvásári Gh. Asachi Műszaki Egyetem, a kolozsvári és a temesvári Műszaki Egyetem.
A második csoportba rangsorolt egyetemek közül csak azokat említjük, amelyek a Hargita megyei diákok körében népszerűek: a brassói Transilvania Egyetem, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, a bukaresti Ion Mincu Műépítészeti Egyetem, a kolozsvári Művészeti és Formatervezés Egyetem, a Gheorghe Dima Zeneakadémia (Kolozsvár), valamint a marosvásárhelyi színművészeti egyetem.
Takács Éva
Hargita Népe. Erdély.ma

Erdélyi tanévkezdés – ballépésekkel
Feszültségekkel kezdődött tegnap a tanév: a magyar szülők ellenérzésekkel fogadták az oktatási miniszternek azt az elképzelését, hogy a diákok órák előtt énekeljék el a román himnuszt. Tegnaptól két új magyar iskola is indult Margittán és Szalontán, Marosvásárhelyen azonban helyhiányra panaszkodnak a szülők: több gyereket elutasítottak a helyi iskolákban, osztályösszevonással szüntettek meg magyar osztályokat.
Kötelező himnuszéneklés, elutasított magyar gyerekek, iskolai helyhiány: feszültségekkel indult tegnap az idei tanév.
Tisztelet vagy ellenszenv?
A magyar szülőkben már az első nap ellenkezést váltott ki Daniel Funeriu oktatási miniszternek az elképzelése, hogy ezentúl a tanintézményekben meghatározott időközönként el kell majd énekelni Románia himnuszát. „Ha a román himnuszt kötelező elénekelni, akkor én elvárom, hogy a magyar osztályokban a magyar himnuszt is énekeljék, elvégre az a mi nemzeti szimbólumunk” – nyilatkozta tegnap lapunknak Sajgó Ernő marosvásárhelyi szülő.
A szintén marosvásárhelyi Constantin Popa pedagógus úgy vélekedett: ha a himnusznak helye van a focilelátókon, miért ne lenne helye az iskolákban. „Mérték kérdése, hogy tiszteletet vált ki a gyerekekből, vagy ellenszenvet” – vélekedett a tanár a tegnapi tanévnyitón.
Krónikus helyhiány
Bírják majd az iramot? Az elsősök első lépései a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban
Bár tegnap Erdélyben 60 önálló magyar tanintézményben indult a magyar nyelvű oktatás, kettővel több iskolában, mint tavaly (Margitán és Szalontán is önálló magyar intézmény létesült), a kisebbségi gyermekek oktatása mégis több településen akadozik. „A négyes iskolában azt mondták, hogy már nincs elég hely, ne írassuk oda a gyereket. Most ősszel meg azt hallom, nincs elég magyar gyerek abban az intézményben” – panaszolta lapunknak egy marosvásárhelyi szülő.
A szintén marosvásárhelyi, belvárosi 2-es számú általános iskolában összevontak két magyar osztályt, a gyerekek a 31 fős ötödikben folytatják tanulmányaikat. „Ez a legnagyobb létszámú osztály az iskolában, hiába kértük, hogy maradjon két külön magyar osztály. Nem tudom, milyen oktatás folyhat majd ilyen körülmények között” – mondta a tegnapi évnyitón az egyik felháborodott anyuka.
A Kölcsey szellemiségét idézte a szatmári tanévnyitón Kelemen Hunor kulturális miniszter
Markó: jó esély az oktatási törvény
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen így immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a nyolcadikos és tizenkettedikes magyar diákok is.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a Bolyai-líceum és a református kollégium által elért eddigi eredmények is igazolják, hogy a költői kérdésre igen a válasz.
Magyar–magyar vita
Szatmárnémetiben a református és az állami magyar iskola épületcseréje miatt indult sajátos hangulatban a tanév. A nagy múltú Kölcsey Ferenc Főgimnázium hosszas vita, évekig tartó helykeresés után talált otthonra, miután a rendszerváltás után használt épületét visszakérte és -kapta a református egyház.
„A szellemiséget soha nem a falak, hanem az ember hozza létre. A Kölcsey-főgimnázium szellemisége olyan nagy erő, amire bátran építhet az itteni magyarság, mert az biztos jövőt jelent!” – biztatta az állami iskola diákjait és oktatóit tegnapi tanévnyitó beszédében Kelemen Hunor kulturális miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest)

MOGYE: tovább gyűrűzik a botrány az egyetemi tanévkezdés küszöbén
Nem vette át a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége azt az aranykeretes óriáspannót, amit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a tegnap délelőtt az intézménynek próbált ajándékozni. A civil szervezet képviselői az új tanügyi törvény 135. cikkelyét írták rá 199x170 centiméteres pannóra: a rendelkezés értelmében a multikulturális egyetemeknek, mint amilyen a MOGYE is, létre kell hozniuk az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat.
A vásárhelyi egyetem román többségű szenátusa, amint arról beszámoltunk, több ízben is figyelmen kívül hagyta ezt a cikkelyt, és az új egyetemi chartát sem ennek szellemében alkotta meg.
Nem kellett a magyar „ajándék”
A RMOGYKE ügyvezetője, Ádám Valérián és társai hiába sétáltak a főtérről az egyetemre a pannóval, a titkárságon kiderült, hogy az intézményben egyetlen döntéshozatali joggal rendelkező személy sem tartózkodik. Elena Nistor titkárnő csak annyit mondott az „ajándékozóknak”, hogy a MOGYE szenátusának éppen úgy jogában áll elutasítani, mint elfogadni az adományt. Miután az intézmény alkalmazottja telefonon konzultált Constantin Copotoiu rektorral, a biztonsági őrökkel még az udvarról is kitessékelték a táblával kint várakozó és a törvénycikkelyt hangosan felolvasó tüntetőket. Alig fél óra elteltével már a helyi rendőrség „vette kezelésbe” az ügyet. A hatóság emberei előbb furgonnal szándékoztak elszállítani a pannót és annak értelmi szerzőjét, tiltakozására azonban „megengedték” neki, hogy gyalog térjen vissza a RMOGYKE belvárosi székhelyére. „Önkormányzati engedély híján a 2008/20-as tanácsi határozat értelmében tilos ekkora felirattal az utcán sétálni. Ma akár meg is büntethettük volna Ádám Valériánt, aki egy közönséges provokátor” – mondta a lapunk által megkérdezett Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója. A RMOGYKE ügyvezetője viszont azzal vágott vissza, hogy az ő pannójuk éppen azért csak 199 centis és nem kétméteres, mint ahogy eredetileg tervezték, hogy ne számítson reklámfeliratnak. „Nem érdekel, mit mondanak, mi addig sétáltatjuk a táblát a főtér és az egyetem között, amíg a MOGYE vezetősége hajlandó átvenni azt. Ha a rendőrség megbüntet, a bírságot átadjuk egy-egy RMDSZ-es politikusnak. Ha nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek, legalább fizessék ki a büntetést” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
A chartát csak formailag kell módosítani
Az egyetem szenátusa kedd délutáni ülésén ismét elutasítóan viszonyult a magyar tagozat létrehozásának kérdéséhez. Közösen aláírt levelükben a testület magyar tagjai a közvélemény tudomására hozzák, hogy ők már minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt kimerítettek ebben a harcban. „Felelős vezetőink is felismerték a probléma jelentőségét. Ezt tanúsítja a 2011. szeptember 2-i anyanyelvi oktatási szeminárium megrendezése is, de az itt elhangzott ígéretek ellenére nem történt érdemi előrelépés. Tekintettel a közelgő egyetemi évkezdésre, sürgős jogorvoslatot kérünk, elsősorban a kormány felelős vezetőitől és választott képviselőinktől. Ellenkező esetben felgyorsul a magyar anyanyelvű oktatás régóta tartó felmorzsolódása” – áll a közvéleménynek szánt, de lényegében a kisebbik kormánypártnak szóló levélben, melyet kollégáival egyetemben Nagy Örs helyettes rektor is aláírt.
A magyar tanárok hiába reménykedtek abban, hogy az oktatási minisztérium ragaszkodni fog az új oktatási törvény betartásához. Kiderült, hogy Daniel Funeriu tárcavezető valóban visszaküldte módosításra az egyetem román szenátustagjai által megszavazott chartát, azonban a magyar tagozat létrehozásának hiányával kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt. A minisztérium által megfogalmazott észrevételek zöme jelentéktelen formai dolgokra vonatkozik.
Csatasorba állt a politikum is
Közben a romániai magyar pártok is hallatni kezdték szavukat a MOGYE kérdésében. A parlamentben Kötő József interpellált, rámutatva, hogy a multikulturálisnak nyilvánított felsőoktatási intézményekben, mint amilyenné a marosvásárhelyit is nyilvánították, a kisebbség nyelvén intézetek, karok, tagozatok, oktatási vonalak kell, hogy létrejöjjenek. „A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz az említett struktúrákkal kapcsolatban – működik, létrejön, szerveződik – nem használ megengedő kifejezéseket, és nem ad helyet különböző értelmezéseknek” – hangsúlyozta a szövetség alsóházi képviselője, aki szerint a szenátus döntése egyértelműen korlátozza az anyanyelven való oktatást, ez pedig negatív hatással van az anyanyelvű tanítás intézményesülésére, amely megfelelő döntési jogkörök hiányában ennek elsorvadásához vezethet. „Bízom abban, hogy a minisztérium visszaküldi a tervezetet felülvizsgálat céljából a MOGYE szenátusának, annak érdekében, hogy egy teljesen törvényes változat születhessen” – zárta a Daniel Funeriu tárcavezetőnek intézett interpellációját Kötő.
Bojkottot javasol az MPP
Tiltakozó állásfoglalásában a Magyar Polgári Párt (MPP) marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete az RMDSZ-nek is odafricskázott, feltéve a kérdést, miként fordulhat elő egy efféle jogtiprás Romániában, ahol a kormány miniszterelnök-helyettese, Markó Béla az oktatásért felel? „Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben kisebbségvédelminek nevezett politika eredménytelenségének tudható be a MOGYE szenátusának többségét alkotó oktatók sovén megnyilvánulása, hiszen az országos döntésekben részt vevő magyar képviselők sosem tekintettek szívügyükként a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésre. Ettől felbátorodva szisztematikusan hajtják végre a sorvasztó intézkedéseket, hiszen a magyar oktatókat senki nem támogatja, még miután megszabadultak az árulóiktól sem” – áll az MPP lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A polgáriak a diákok képviselőihez is fordulnak, arra biztatva őket, hogy akár a polgári engedetlenség eszközeivel élve akadályozzák meg az új tanév megkezdését ebben a helyzetben. A polgáriaknál is radikálisabb álláspontra helyezkedett az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. A civil szervezet szerint amennyiben az RMDSZ képtelen az egyetemet megmentő politikai döntést kicsikarni, és nem tudja megóvni az elsorvasztástól az 1945-ben magyar tanintézetként elindított orvos- és gyógyszerészképző felsőoktatást, felszólítják a szövetséget, lépjen ki a tanügyi törvényt felrúgó román kormányból.
RMDSZ: nevetséges, ami történik
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap szintén közleményben jelentette be: az RMDSZ az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kéri az egyetem szenátusától és a minisztériumtól. Ez a cikkely rendelkezik ugyanis arról, hogy miként szerveződik a felsőoktatási képzés a nemzeti kisebbségek számára. „A múlt héten az egyetem szenátusa arról is döntött, hogy a 65. életévüket betöltött és nyugdíjazott professzorok óraadó tanárként sem folytathatják tevékenységüket. Ez a döntés érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást, hiszen a magyarul oktató professzorokból amúgy is hiány van az egyetemen, a most nyugdíjazott oktatók között pedig kilencen magyarok voltak” – mutatott rá Magyari Tivadar.
Úgy véli, a marosvásárhelyi egyetemen „a jog által is sarokba szorított román fél egyre nevetségesebben zárkózik el az oktatási törvény alkalmazásától, minimális bölcsességet sem mutat, és úgy viselkedik, mint egy dacos óvodás”. Az RMDSZ számára az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik, újabb érveket szolgáltat a valóban teljesen önálló, autonóm módon döntéseket hozó magyar egyetem létrehozása mellett – mondta Magyari.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Százezerrel kevesebb egyetemista kezdte el a tanévet
Jóval kevesebb diákkal kezdődött el az új egyetemi év tegnap a romániai felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek rangsorolása és az idei gyenge érettségi eredmények miatt közel százezerrel kevesebb egyetemista ül be az iskolapadokba, mint az előző években. A 2011/2012-es tanévben az alapképzésben 62 850, mesteri képzésben 35 600, míg doktori képzésben 3500 helyet hirdettek meg. A csökkenés arra készteti az egyetemeket, hogy elgondolkodjanak a minisztérium által ajánlott fúzió gondolatán, amely alapjaiban változtathatja meg a hazai felsőoktatási rendszert. A Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem már bejelentette az egyesülést.
A tanévkezdésre írt beszédében Daniel Funeriu oktatási miniszter az idei újdonságokra hívta fel a figyelmet, a felsőoktatási intézmények és az oktatási programok rangsorolását, illetve az egyetemeknek objektív kritériumok alapján való finanszírozását említve. Úgy vélte, az oktatási törvény által biztosított újítások hitelessé teszik a romániai felsőoktatást az Európai Unióban. Arra is kitért, hogy az új egyetemi év a doktorátusra vonatkozóan is újat hoz, a doktori képzést csak a legfelkészültebb tanárok vezethetik, és a legjobb diákok vehetnek részt a programban. A miniszter szerint az új tanév általánosságban is jobban szervezett, mint az előzőek voltak, például a tanárok alkalmazása is átláthatóbb, mint eddig volt.
Kevesebb magyar diák a kincses városban
Kevesebb magyar egyetemista kezdi el az új tanévet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), ez részben a demográfiai csökkenésnek tudható be, ugyanakkor a kormány intézkedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis idén korlátozták a tandíjköteles helyek számát – jelentette ki tegnap Magyari Tivadar, a BBTE magyar rektorhelyettese tanévnyitó beszédében. Hozzáfűzte, ezért idén először fordult elő, hogy a tandíjköteles helyeket mind betöltötték, és nem jutott be mindenki az egyetemre. A rektorhelyettes arra is kitért, hogy a BBTE legnagyobb gondját továbbra is a tanárképzés jelenti: bár az új oktatási törvény megszüntette a régi rossz rendszert, a kormányzat mindeddig nem állt elő életképes megoldási javaslattal, annak ellenére hogy a jogszabály végrehajtási módszertanát tanévkezdésre ígérték az egyetemi oktatóknak. A gondokat sorolva elmondta: a hatályos jogszabályok hiányosságai nem tudnak mit kezdeni a külföldről visszatért hallgatókkal, egyszerűen nem tudják hová beíratni őket, ráadásul a törvényi szabályozás egyedül Romániában nem teszi lehetővé, hogy valaki egyetlen év alatt két év tanulmányait fejezze be.
Az idei tanév újdonságait részletezve a magyar tagozat vezetője elmondta: valamennyi magyar karon megalakultak a tagozatot felváltó önálló magyar intézetek, amelyeknek azonos a jogköre a román intézetekével. „Hogy ez mennyire biztosítja a magyar oktatás stabilitását, az egyelőre kérdéses, mindenki számára új a helyzet. Az egyetem vezetésében továbbra is szavazati kisebbségben vagyunk, ezért bizonyos, hogy továbbra is naponta kell alkudozni a román kollégákkal. Szeretnék két évvel öregebb lenni, hogy lássam, mi történik” – jelentette ki Magyari Tivadar. A rektorhelyettes hozzáfűzte, az idei a választások éve is a BBTE-n, a frissen megalakult magyar intézetek egy része már megválasztotta vezetőit, míg a többiek a hét folyamán teszik meg ezt. Az év végéig megejtik a rektorválasztást is, az egyetem új vezetése azonban ennek ellenére csak március elsejétől lép hivatalba. Andrei Marga jelenlegi rektor nem indulhat a választásokon, míg Magyari Tivadar korábban bejelentette, nem pályázza meg újra a rektorhelyettesi tisztséget.
Külön ünnepély az orvosin
Míg a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar intézetek létrejöttét „ünnepelték”, az orvosin ezek hiányáról szólt a tanévnyitó rendezvény. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román, illetve magyar tagozata idén először külön tanévnyitó ünnepélyt szervezett. Míg a többségiek a Kultúrpalota nagytermében nyitották meg a tanévet, a magyarok az egyetem egyik amfiteátrumába tömörültek. Ezzel is hangsúlyozni szerették volna a magyar tagozat önállóságának szükségességét. Miután a tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, Nagy Örs rektorhelyettes arra intette a felsőoktatási intézmény magyar diákságát, hogy ne csatlakozzék semmiféle tiltakozó akcióhoz. Ugyanezt a kérést ismételte meg a többi szónok is, hangsúlyozva, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügyét Bukarestben a politikusoknak, és nem a tanári karnak, még kevésbé a diákoknak kell megoldaniuk.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az egyetem antidemokratikus chartája ellen – mely nem engedélyezi a magyar intézetek létrejöttét – készül tüntetéseket szervezni. Az egyesület az október 6-i megemlékezést is erre használta volna, arra kérve az ünnepélyt közösen szervező magyar politikai pártokat, hogy az aradi és székely vértanúk előtti főhajtás után a vásárhelyi magyar nyelvű egyetemi oktatás ügyében is foglaljanak állást és szervezzenek utcai megmozdulásokat. A szervezet kezdeményezését mindhárom politikai csoportosulás eredetileg elvetette, utólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalás szintjén kijelentette, hogy „ne legyen vértanú a magyar orvosképzés!”.
Több busz lesz Kolozsváron
Az egyetemi év kezdete nemcsak a diákok életében fordulat, a nagy egyetemi városokban is megpezsdül az élet. A kolozsvári közlekedésben tegnap jelentősen érződött, hogy megkezdődött az egyetemi év, Alma Brehariu-Bruja, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője azonban a Krónikának úgy vélekedett, az egyetemi hallgatók visszatérése és a kincses város megsűrűsödött forgalma az elmúlt években sem jelentett különösebb problémát a számukra, így ezúttal sem számítanak nehézségekre. Hozzátette: a rendőrség felkészült a kezdődő egyetemi évre. A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) szintén felkészült a diákok érkezésére, elmondásuk szerint erre való tekintettel körülbelül 20 százalékkal bővítik a tömegközlekedési eszközök számát. A kincses városban ingyenes, illetve 50 százalékos árengedménnyel válthatnak bérletet egy, két vagy mindegyik vonalra az állami és akkreditált magánegyetemek nappali tagozatán tanuló egyetemi és magiszteri hallgatók, valamint az Euro 26, Isic, Studcard vagy Omnipass kártyával rendelkező egyetemisták. A kedvezmény mértéke az illető intézmény által kiutalt költségvetéstől függ.
A felsőoktatási intézmények 35 évnél fiatalabb doktorandushallgatói fél áron juthatnak hozzá az egy vonalra érvényes bérlethez. A 35-ös vonalon közlekedő autóbuszokat egyébként kerékpár tárolására alkalmas térrel látták el, megkönnyítve így a hallgatók közlekedését.
Kolozsváron egyébként a felsőoktatási intézményekbe iratkozó hallgatók száma csökkent az elmúlt évhez képest: a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Művészeti és Formatervezési Egyetem államilag támogatott és fizetéses helyeire is kevesebben jelentkeztek, mint 2010-ben. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen 600, míg a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen 400 hely maradt üresen.
Bérletárusító stand a váradi egyetemen
Nagyváradon nem jeleztek túlzott forgalomnövekedést tegnap az állami egyetem tanévkezdése miatt – mondta el lapunknak Muntean Gheorghe, a közlekedésrendészet főfelügyelője. Hozzátette, a nagyváradi rendőrök számára elsősorban az iskolakezdés, nem pedig az egyetemi évkezdet szokott problémát jelenteni, de iskolaidőben úgyis minden hétköznap reggel szolgálatot teljesítenek kollégái az utakon, hiszen ilyenkor mindig nagy a forgalom. A Nagyváradi Egyetemen tegnap több mint 21 ezer hallgató kezdte meg a tanévet, közülük sokan nem váradiak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) évnyitójára csak a hétvégén kerül sor, de azt már lehet tudni, hogy a mesteriseket nem számítva körülbelül ezerre rúg a diákok száma. A tavalyi akkreditáció óta egyébként már a PKE hallgatói is félárú bérletet kaphatnak a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalattól (OTL) – tájékoztatta a Krónikát Csuzi István igazgató.
Megtudtuk: a hallgatók kényelméért az állami egyetem falain belül külön bérletárusító standot állítanak fel. Az igazgató tudomása szerint bizonyos fakultások jegy függvényében a fennmaradó 50 százalékot is állják a hallgatóknak, akiknek így ingyen jár a bérlet. A Nagyváradi Egyetemre jelenleg csak a 14-es busz jár – csúcsidőben hárompercenként, ám a vállalat tervei szerint ha a Pece-parti új utca készen lesz, ott új járat közlekedhet majd, amely Váradszőllőst köti majd össze az egyetemi negyeddel. A PKE-nél ez a kérdés azért nem tevődik fel, mert a belvárosi magánegyetem közlekedési csomópontban található, minden villamos- és több buszjárat is megfordul a környékén.
Akárcsak Marosvásárhelyen, Csíkszereda forgalmában sem okozott gondot a közszállításban az új egyetemi év megkezdése. Bár a Goscom Rt. által működtetett közszállítási eszközök hét különböző útvonalon közlekednek, általában a Csíkzsögödbe és Csíksomlyóra utazók veszik őket igénybe. A Sapientia EMTE csíkszeredai karain mintegy 2000 diák kezdte meg a tanévet immár harmadik hete, akik főként az egyetemi bentlakásban, illetve a város különböző pontjain laknak, de mint mondják: „Csíkszeredában nincsenek távolságok”, ezért leginkább gyalogosan közlekednek.
Krónika (Kolozsvár)

Tanévnyitó a Babeş–Bolyain, kevesebb magyar diákkal
Év végéig lebonyolítják az egyetemen a választásokat
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatási vonala hétfőn tartotta meg a hivatalos tanévnyitót. Magyari Tivadar rektorhelyettes beszédében kitért arra is, hogy a magyar hallgatók száma kis mértékben apadt, de azért egyes szakokon még a tandíjköteles helyek is beteltek. Az egyetemen közel 320 magyar oktató tanít, ám ez a szám még mindig bizonyos mértékű alulreprezentáltságot jelent. A BBTE-n jelenleg 45 000 diák tanul, ebből 6500 magyar – közülük mintegy 1500-an elsőévesek. Mint megtudtuk, a BBTE-n megalakultak a magyar intézetek, és egységessé vált a magyar hallgatók tehetséggondozása is. Magyari a gondokról is szólt: ebbe a kategóriába tartoznak az egyetemen zajló tanárképzés hiányosságai, valamint a növekvő bürokrácia. A hagyományhoz hűen a rektorhelyettes beszédét előadás követte: a Kémia Kar dékánja, Majdik Kornélia győzte meg a jelenlévőket arról, hogy a kémia mindenütt jelen van.
Kevés résztvevővel zajlott hétfőn a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Aula Magnájában a magyar tagozat évnyitója – Magyari Tivadar rektorhelyettes ezt azzal magyarázta, hogy az eseménnyel egyidőben több kari évnyitó is zajlik. A magyar hallgatók száma viszont valóban kevesebb: ha ezelőtt három-négy évvel még megközelítette a 7500-at, idén 6500 körülire csökkent ez a szám. „A hallgatók számának csökkenése egyrészt az első vagy másodévet elvégzett, ám tanulmányaikat megszakító egyetemistáknak tudható be. A felvételinél tapasztalt enyhe, százas nagyságrendű visszaesés a demográfiai mutatók csökkenő alakulásának és az érettségi eredményeknek tudható be. Az egyetemi tanulmányok megszakítása terén a legnagyobb hullám két évvel ezelőtt volt; ám most eme hallgatók nagy része visszatért. Nőtt továbbá a mesteris diákok száma, és az idén többen szerezték meg doktori címüket is. A demográfiai csökkenés ellenére azonban még az idén is előfordult olyan, hogy mind az ingyenes, mind a tandíjköteles helyek beteltek egyes szakokon” – magyarázta Magyari Tivadar. Ami az egyetem magyar oktatóit illeti, ezek aránya eléri a 30 százalékot, ennek ellenére van olyan kar, ahol a magyar oktatók alulreprezentáltak a többséggel szemben, főleg, ami a docenseket és professzorokat illeti. Jelenleg 320 körüli a BBTE magyar oktatóinak száma. Ebben az évben megtörténik a rektorválasztás, ám az egyetem mostani vezetőségének jövő év február 26-án jár le a mandátuma, így az új vezetőség 2012. március 1-jétől kezdheti el tevékenységét – tudtuk meg.
A megvalósításokat illetően Magyari kiemelte: a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) közötti egyeztetéseknek köszönhetően egységessé vált a magyar egyetemi hallgatók tehetséggondozása. „Sikerült megoldani a pár évvel ezelőtt végzett néprajz szakos diákok oklevele körül kialakult helyzetet is, amelyért az egyetem vezetősége volt a felelős” – tette hozzá a rektorhelyettes.
Ami a gondokat illeti, a rektorhelyettes a tanárképzés hiányosságait, a bürokrácia növekedését említette. Megtudtuk: már megalakultak az egyetemen az új oktatási törvény 135. cikkelye által előírt magyar intézetek, ám azt még nem lehet tudni, hogy ezek az egységek mennyire oldják meg a romániai felsőoktatás valós gondjait. Magyari előrelépésként értékelte azt is, hogy az egyetem keretében működő intézetek létrehozták saját szabályzatukat.
Magyari beszéde után Majdik Kornélia egyetemi professzor, a Kémia Kar dékánja tartotta meg előadását Kémia mindenütt címmel. Miután ismertette a kémia tudományának kialakulását, és felsorolta a Nobel-díjat szerzett magyar kémikusok neveit, illetve az egyetem karán alakult Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet főbb kutatási irányzatait, a dékán zárszóként azt is elmondta, hogy az intézetben október 22-én nyílt napokat tartanak, ahova az óvodástól a nyugdíjasokig mindenkit szeretettel várnak.
A diákok a város kincsei
Szombat délelőtt zajlott a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar intézetének a megnyitója. Az ünnepélyt Nagy Ágnes docens nyitotta meg, aki kiemelte: ahhoz, hogy ez a közösség idáig eljuthasson, szükség volt Vincze Mária professzor több mint egy évtizedes munkájára. Az újonnan megalakult intézetben 21 tanár és 10 neves magyarországi vendégtanár dolgozik, valamint több mint 25 gyakorlati szakember tart előadásokat. Az intézet kereteiben három szakkör is működik, amelyek elmélyítik az arra vágyók ismereteit. Nagy Ágnes kiemelte: az elméleti oktatást a gyakorlattal három pilléren keresztül kapcsolja össze az intézet: egyrészt neves szakemberek nemzetgazdasági vagy vállalati kérdéseket és megoldásokat mutatnak be, másrészt szakmai gyakorlat segíti elő a hallgatóknak a gyakorlattal való ismerkedését, végül, de nem utolsó sorban pedig esettanulmány-versenyeken, tudományos diákkonferenciákon vehetnek részt a diákok.
Az intézet- és évnyitó előadást Kopits György amerikai magyar közgazdász tartotta, akinek kutatási területe az állami pénzügyek. Kopits György az USA Pénzügyminisztériumának munkatársa volt, majd 1975-től a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozott. 2004-ben tért vissza Magyarországra, 2010-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Kopits György Gazdaságpolitika és intézmények a pénzpiacokkal szemben címmel tartott előadást. Az előadó következtetésként kiemelte, hogy a piaci várakozásoknak egy szabályalapú makrogazdasági keretrendszer alkalmazásával kell megfelelni. Azt is kihangsúlyozta, hogy a hitelességet nem lehet importálni, és a leghatékonyabb eszköz a várakozások lehorgonyzására a hazai keletkezésű és hazai tulajdonalapú monetáris és fiskális keretrendszer.
Évnyitó a protestáns teológián
Vasárnap délután került sor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet évnyitó ünnepségére, amelyen Benkő Zonda Tímea evangélikus lelkipásztor tartott áhítatot. Az egybegyűlteket Rezi Elek rektor köszöntötte, aki megnyitó beszédében a vándorlás, az el- és kivándorlás, a külső migráció témáját járta körül. Elmondta, hogy a befogadásra és a befogadtatásra külön fel kell készülni a gyülekezetben is. A 2011–2012-es tanévben 6 évfolyamon összesen 137 diák tanul, ebből 76 az Erdélyi Református Egyházkerületből, 32 a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből, továbbá 23 az unitárius és 6 az evangélikus diákok száma. Az első évfolyamra 28 diák felvételizett idén sikeresen, 15 erdélyi, 6 királyhágómelléki, 5 unitárius és 2 evangélikus. A megnyitón került sor az első éves teológusok fogadalomtételére és megáldására is.
Döntő fontosságú lesz az idei tanév
Daniel Funeriu tárcavezető szerint a most elkezdődött tanév az új oktatási törvény által előírt és életbe léptetett újdonságok miatt lesz döntő fontosságú. A törvénykezési újdonságok között a miniszter megemlítette az egyetemi szakok hierarchizálását, a doktorátusi tanulmányok megszervezésének új módját, illetve az egyetemek jövedelmeinek növekedési lehetőségeit. Funeriu elmondta: a doktorátus során kibővül a kutatási rész, illetve a doktorátus státusa sokkal jobb megítélés alá esik. – Csakis a teljesítmény alapján kezdheti el valaki a doktorátusi tanulmányait – ígérte a miniszter, hozzátéve: azok az egyetemek számíthatnak akár 20–30 százalékkal magasabb finanszírozásra, amelyeknek a professzorai kutatási támogatásokat nyertek el. „A minisztérium a pénzt csakis a felsőoktatási intézmények hierarchizálásakor elnyert pozíció alapján osztja majd szét. A kiemelkedő fontosságú kutatást és oktatást lebonyolító egyetemek 20–30 százalékkal több helyet hirdethettek meg a mesterin, és ez azt jelenti, hogy több pénzt is kapnak” – összegzett Funeriu, aki szerint komoly büntetésre számíthatnak azok az egyetemek, amelyek a jóváhagyott beiskolázási számokat nem tartják be.
A 2011/2012-es tanévben közel 600 000 egyetemi hallgató tanul az állami, és 300 000 a magánegyetemeken.
Szabadság (Kolozsvár)

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma

MOGYE: lesz magyar intézet?
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.
Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.
Kincses: folytatni kell a tiltakozást
„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.
Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.
Szegfűkkel az oktatásért
Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Cinikus döntés a MOGYÉ-n – per indul, tiltakozást szerveznek
Kincses Előd ügyvéd pert indít a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa ellen, az RMDSZ a nagyobbik kormánypárttal és az oktatásügyi miniszterrel készül egyezkedni, Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület titkára újabb tiltakozó akciók szervezését helyezi kilátásba, a Magyar Polgári Párt pedig Markó Béla, oktatásért felelős helyettes kormányfő lemondását követeli. Mindezt a MOGYE szenátusának döntése váltotta ki, mely ismételten elutasította a magyar tagozat hivatalosítását lehetővé tevő charta-módosítást.
Tévedésből szerepel az október elején megjelent kormányhatározatban az a tétel, miszerint a MOGYE-n magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés is működne – szögezték le az intézmény román nemzetiségű szenátustagjai, akik ennek következtében elutasították a magyar közösség és a szaktárca által kért charta-módosítást.
A cinikus döntést hozó többség csak azt foglalta az új chartába, hogy az egyetemnek magyar rektor-helyettese legyen. A gyűlésen meg sem hallgatták a magyar felet, melyet egy héttel korábban még azzal áltattak, hogy amennyiben kidolgozza az anyanyelvű főintézetek alapításának módozatát, figyelembe veszik a javaslatokat.
Kincses perel, az RMOGYKE újabb tiltakozó akciót szervez
A történtek után a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület (RMOGYKE) per indításáról döntött az egyetem szenátusa ellen. A lépést a civil szervezet ügyvédje, Kincses Előd jelentette be a Krónikának, mondván, hogy már hétfőn elindítja a jogi procedúrát.
Kérdésünkre, hogy mit remél és főleg mennyi idő alatt, a marosvásárhelyi jogász rendkívül derűlátónak mutatkozott. „Egyértelmű győzelmet, hisz az egyetem vezetősége megszegte a minisztériumi utasítást. Egy ilyen pert akár négy hónap alatt is meg lehet nyerni, elvégre adott egy törvénytelen charta, és mellette egy minisztériumi korrigálási utasítás” – magyarázta Kincses.
A RMOGYKE egy másik utat is kipróbál. A szervezet titkára, Ádám Valérián, aki már számos tiltakozó akciót szervezett az elmúlt hónapokban, most újabbakra készül. Hétfőtől ismét fehér köpenyes és narancssárga ernyős RMOGYKE-aktivisták járják majd Marosvásárhely főbb utcáit. Ádám ugyanakkor a tüntetések szervezését is fontolóra vette. Mint lapunknak mondotta, egyelőre tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezd a diákság körében.
A BKB azonnali intézkedéseket követel
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azonnali intézkedéseket követel a magyar kormányzati képviselőktől. „Megítélésünk szerint a történtek után a MOGYE illegálisan működik, az egyetemi charta ellentmond a hatályos román tanügyi törvénynek” – áll a Brassai Attila BKB-elnök által aláírt közleményben.
A BKB emlékeztet korábbi felhívására, amelyben arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat.
Az MPP Markó Béla lemondását követeli
A Magyar Polgári Párt (MPP) közleményben jelezte: megdöbbenéssel értesültek a MOGYÉ-n történtekről. „Az egyetem szenátusa szertefoszlatta a magyar közösség maradék reményét is az önálló tagozat létrehozására. Az egyetem szenátusának döntése kapcsán kijelenthetjük: Halottak Napján az egyetem román nemzetiségű tanárai semmibe vették a magyarok elvárásait és tort ültek a magyar tagozat felett”.
A Szász Jenő MPP-elnök által aláírt közlemény szerint a polgári párt „szomorúan állapítja meg, hogy négy kormányzati ciklus sem volt elegendő a magát érdekvédelmi szervezetnek tartó RMDSZ számára, hogy a magyar közösség legalapvetőbb elvárásainak, így az anyanyelvű oktatáshoz való jogának érvényt szerezzen”. Az MPP szerint Románia oktatásért felelős miniszterelnök-helyettese ezért különös felelősséggel tartozik, a párt ezért felszólítja Markó Bélát, hogy azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről.
A MPP szolidaritását fejezi ki a MOGYE magyar oktatóival és hallgatóival, és arra kéri őket, hogy küzdelmükben tartsanak ki.
A PD-L térfelén a labda
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke is nemtetszésének adott hangot a szenátusi határozatával kapcsolatosan. Ő azonban a döntéshozókat okolja, mondván, hogy nagyobb empátiakészséget és bölcsességet várt volna el tőlük.
„Az a tény, hogy a chartába foglalták a magyar rektor-helyettesi tisztséget, még nem old meg semmit. Az egyetemnek, ha jól tudom, 1989 előtt is volt magyar rektor-helyettese” – kifogásolta a parlamenti képviselő. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ milyen konkrét lépésre készül, Kelemen Atilla elmondta, hogy az egy hónapig tartó tüntetéstől a politikai orvoslásig több minden szóba jöhet. „Én az utóbbinak vagyok a híve, mert sokkal célravezetőbb. Valószínűleg a miniszterhez fordulunk, hiszen az ő utasítását hágta át a szenátus” – válaszolta a politikus.
Király András, az oktatásügyi tárca RMDSZ-es államtitkára, csütörtökön megdöbbenéssel értesült arról, amit ő „a szenátus buta makacsságának” nevez. Mint kifejtette, nem érti a marosvásárhelyi román orvosok logikáját, hisz mind a törvény, mind Daniel Funeriu miniszter utasítása teljesen világos.
Kérdésünkre, hogy a minisztérium miként fog reagálni a MOGYE elutasító magatartására, az államtitkár úgy vélte, a döntés a miniszter kezében van. „Még nem egyeztettem a tárcavezetővel, de gondolom, hogy ő majd megtalálja a módját annak, mit tegyünk a törvény áthágása esetén” – nyilatkozta Király András. Amennyiben a MOGYE továbbra is semmibe veszi a szaktárcát és az oktatási törvényt, az RMDSZ tisztségviselője a költségvetési megvonások bevezetését sem tartja kizártnak.
Amint arról beszámoltunk, október 5-én keltezett hivatalos átiratában az oktatási minisztérium arra szólította fel a MOGYE szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse az egyetem multikulturális jellegét az új chartában. Ugyanakkor az átirat megfogalmazói arra intették a marosvásárhelyi chartaszerkesztőket, hogy kötelező módon mindenütt tüntessék fel az erre vonatkozó törvénycikkelyeket. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is. A román orvosprofesszorok viszont ezek után is görcsösen ragaszkodtak a magyar tagozatot szinte lenullázó és törvénytelennek bizonyuló chartajavaslathoz.
Mint ismeretes, a MOGYE szenátusa a nyáron olyan chartát fogadott el, ami nem teszi lehetővé az egykori tanszékek helyét átvevő, kibővített hatáskörrel rendelkező magyar intézetek létrehozását.
Szucher Ervin
 Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is szereptévesztésben a MOGYE szenátusa
Lesöpörték az oktatási miniszter javaslatait
Tegnapelőtt délután újabb ülést tartott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa, amelyen ezúttal a magyar szenátusi tagok is jelen voltak. A napirendi pontok között szerepelt az oktatási minisztérium jogügyi osztályának a javaslatcsomagja, Daniel Funeriu oktatási miniszter aláírásával. Ebben újólag arra figyelmeztetik az egyetem szenátusát, hogy a felsőoktatási intézmény szervezési és működési szabályzatát igazítsák a tanügyi törvény előírásaihoz, ha azt szeretnék, hogy a minisztérium elfogadja a chartát. A javaslatok között konkrét utalás történik arra, hogy be kell tartani a törvény előírásait a magyar tagozat létrehozására, a magyar nyelvű záróvizsgák megszervezésére, a magyar tagozatot alkotó főtanszékek létrehozására, illetve a meghívott vendégtanár státusra vonatkozóan. A szenátus román többsége, egyetlen pont kivételével, ezúttal is elvetette az oktatásügyi minisztérium jogi osztályának a figyelmeztetését. A hangulatot a román diákszövetség képviselői teremtették meg, akik felolvasták Cornel Brişcaru, a szociáldemokraták megyei szervezete titkárának a nyílt levelét. A magát jogásznak nevező politikus az egyetemi autonómia megsértésének nevezi azt a tényt, hogy az oktatási miniszter a törvény előírásainak a betartására figyelmezteti a felsőoktatási intézményt. Eközben a MOGYE szenátusának román többsége pedig éppen arról mutat példát, hogy egyetemi körökben nem kötelező a törvény betartása.
A szenátusi ülésen ismertették a főtanszékek megválasztott vezetőségét, amelyekben a magyar tanárok számarányának megfelelő helyeket üresen hagyták. A román többség azt is megszavazta.
Megfelel a törvény szellemének
A történtekre reagált Kincses Előd ügyvéd is, aki peres úton szeretné elérni, hogy a MOGYE szenátusát a törvény előírásainak a betartására kötelezzék. Véleménye szerint a december 6-i minisztériumi átirat megfelel a törvény szellemének az önálló magyar tagozat megteremtését illetően.
Cornel Brişcaru levelével kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a PSD megyei titkára valószínű régen olvasta a tanügyi törvényt, egyébként tudnia kellene, hogy az egyetemi autonómiát csak a törvény betartásával lehet gyakorolni.
– Brişcaru úr szolgálatos nemzetvédőként valószínű nem ismeri az egyetem történetét sem, ahol 1962-ig magyar nyelven képeztek orvosokat, akik az egész országban, s „moldvai száműzetésük” idején is minden beteget közmegelégedésre láttak el, nem is beszélve a külföldön elért sikerekről. A nyílt levél írója szerint, akik most a román betegeket féltik, megfeledkeznek a betegjogokról, pontosabban arról, hogy vegyes lakosságú vidéken minden betegnek joga lenne az anyanyelvén történő orvosi ellátáshoz. Véleménye szerint az lenne természetes, hogy a többségi orvosok is használni tudják a kisebbségek nyelvét a beteggel való kommunikációban, ahogy Katalóniában (hogy ne menjünk messzire!) és más országokban is előírják – tette hozzá Kincses Előd.
Cornel Brişcaru vádjai
Cornel Brişcaru jogász nyílt levelében az egyetemi autonómia megsértésével vádolja a tanügyminisztert, aki a tárca legutóbbi átiratában felkéri a MOGYE szenátusát, tartsa tiszteletben az oktatási törvény előírásait. Ugyanakkor Brişcaru kijelenti: „Azok, akik a MOGYE megosztását szorgalmazzák, a PDL támogatását élvezik.
A továbbiakban kijelenti, hogy az RMDSZ, az EMNT és Tőkés László szintén ezt a szeparatizmust szorgalmazza, és csupán a MOGYE szenátusának van „gerince határozott nemet mondani a jelenlegi hatalom szeparatista szándékaira”.
Ezért több kérdést intéz a hatalomhoz:
1. „A szeparatista politikum javasolni fogja, hogy a jövőben a MOGYE magyar egyetemmé váljon? Az RMDSZ nyomására ezt fogja kérni a tanügyminiszter a MOGYE szenátusától?
2. Dorin Florea, a PDL alelnöke miért nem közölte a marosvásárhelyiekkel, hogy ezt a politikai döntést a PDL országos politikai bürója hozta meg, elfogadva az RMDSZ feltételeit azért, hogy kormányon maradhasson?
3. Ilyen körülmények között hogyan tüntethette ki Marius Paşcan prefektus a Felfalui fibulával a szeparatisták egyik vezetőjét, Szabó Béla egyetemi tanárt?
4. Mostanáig a szeparatisták hangja csak Vásárhelyen hallatszott, a PDL alelnöke, Dorin Florea által vezetett városban. Mára már egész Európa hangos tőle Tőkés Lászlónak köszönhetően. Vajon miért nem magyarázhatták el a román tanárok, hogy a gyakorlatokat nem végezhetik magyarul…? Vajon egy román beteget nem lehet majd beutalni egy olyan kórházi osztályra, ahol magyar diákok folytatnak gyakorlatot, s nem tudja majd elolvasni a saját kórlapját, mert magyarul lesz megírva?
5. Miért kell szétválasztani az egyetemet, miért nem tanulhatnak a román diákok, csak azért mert magyar nyelven adnak elő olyan szakemberektől, mint Nagy Örs, Gábos József, Incze Sándor professzorok vagy Frunda Orsolya? Vagy miért ne tanulhatnának a magyar diákok olyan román oktatóktól, mint Constantin Copotoiu, Horatiu Suciu, az egyetlen szívsebész Romániában, aki gyermekeken végez szívműtétet vagy Dan Dobreanu.
6. A jelenlegi helyzetben a Bolyai Bizottság nyilvánosan bojkottra szólítja fel a MOGYE magyar tanárait és diákjait. Az állami intézmények miért nem szankcionálják ezt a fajta magatartást? – teszi fel a kérdést Cornel Brişcaru, kijelentve, hogy a kormánypártnak fel kell vállalnia ezekre a kérdésekre a válaszokat, illetve az oktatásnak az eddigi módon kell folytatódnia az orvosin, érvényesülnie kell az egyetemi autonómiának, illetve, hogy a politikumnak nincs keresnivalója az egyetemi oktatásban.
Népújság (Marosvásárhely)

Megmenekül” az Arany János Főgimnázium?
A bukaresti oktatásügyi minisztérium friss rendelete értelmében „megmenekülhet” a tervezett és sokat bírált átkeresztéstől a nagyszalontai Arany János Főgimnázium, ugyanakkor arra is esély nyílik, hogy könnyebben felvegye Bernády György nevét a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskola.
Daniel Funeriu miniszter ugyanis a napokban határozatot bocsátott ki a közoktatásra vonatkozóan, amely módosítja az oktatási intézmények névadásának, illetve átnevezésének eddigi szabályozását. Ennek megfelelően mostantól a helyi, adott esetben pedig a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik az iskolák el- és átkeresztelése.
A december 13-án kibocsátott, 6564-es számú miniszteri rendelet értelmében az állami, magán- és felekezeti oktatási intézmények névadásával kapcsolatban az érintett iskolaszék terjeszti javaslatát ama önkormányzat elé, amelynek hatáskörébe az iskola tartozik. Ezáltal az oktatási intézmények névadása, illetve nevének módosítása terén a helyi képviselő-testületek vétójogot kapnak, miközben eddig csak tudomásul vehették az érintett iskolaszékek határozatát, amelynek ügyében utólag a tanfelügyelőség, majd az oktatási tárca mondta ki a végső szót. Mint arról beszámoltunk, emiatt néhány héttel ezelőtt konfliktus robbant ki Nagyszalontán a helyi önkormányzat és az Arany János Főgimnázium román vezetősége között. Az önálló hajdúvárosi magyar iskola szeptemberi beindulása nyomán színrománná vált főgimnázium tanári kara ugyanis úgy döntött, hogy az oktatási intézmény – amely a város egyik legimpozánsabb, a múlt század elején Székely László tervei alapján felépített ingatlanában működik – felveszi a Dacia elnevezést.
Mivel az átkeresztelésre egyelőre nem bólintott rá a Bihar megyei tanfelügyelőség, az új minisztériumi szabályozás alapján a hajdúvárosi képviselő-testület megvétózhatja, hogy az Arany-gimnáziumot az egykori római provinciára kereszteljék, hiszen a testületben az RMDSZ kétharmados többséggel rendelkezik.
Hasonló lehetőség nyílik arra is, hogy végre iskolát nevezzenek el Marosvásárhelyen a Maros-parti város egykori polgármesteréről, Bernády Györgyről, amelynek érdekében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet aláírásgyűjtést is folytatott. A 2-es számú iskola vezetősége egyelőre hallani sem akar a névadásról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete a Ceauşescu-diktátorpár udvari költőjéről, Adrian Păunescuról neveztetné el a tanintézetet, eközben pedig a megyei főtanfelügyelő, sőt Dorin Florea polgármester is hajlik arra, hogy az iskola homlokzatára felkerüljön Bernády neve. Noha a marosvásárhelyi tanácsban a tízfős RMDSZ-frakció nem bír többséggel, a névadás kérdését a demokrata-liberálisokkal folytatott politikai alkuk révén rendezni lehetne.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
MOGYE: a szenátus majd megoldja
A MOGYE szenátusa talál olyan megoldást a belső felépítésre, amely tiszteletben tartja az oktatási törvény előírását, hogy az intézmény multikulturális és többnyelvű egyetemnek minősül, akárcsak a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem – jelentette ki tegnap Daniel Funeriu oktatási miniszter.
A tárcavezető az oktatási törvény 363-as cikkelyére utalt, amely szerint a multikulturális és többnyelvű státussal rendelkező, a nemzeti kisebbségek anyanyelvén is oktató állami felsőoktatási intézmények a következők: a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem – ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás –, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, illetve a marosvásárhelyi színművészeti egyetem, ahol magyar és román nyelven tanítanak.
Év eleji dózerolás
Több mint száz törvénytelenül felhúzott épületet bontanak le az üdülőtelepeken, többségüket a tengerparton. A bontás költségeit a tulajdonosoknak kell fedezniük. Az idegenforgalmi minisztérium által kezdeményezett bontások januárban kezdődnek, az épületek között szállodák, teraszok, nyárikertek, klubok és vendéglők egyaránt szerepelnek. A legtöbb lebontásra ítélt épület a tengerparton van, majd a sorban Herkulesfürdő következik. A törvénytelenül felhúzott épületek tulajdonosai előbb felszólítást kapnak, hogy bontassák le maguk az ingatlant, ha nem teszik meg, a minisztérium végezteti el, a számlát pedig akár per útján is érvényesítik. Tegnap ismét nekifogtak az egy héttel ezelőtt Mamaián a Histria Szállónál megkezdett bontásnak. A szálló törvénytelen bővítéseinek bontása december 27-én kezdődött, mivel a tulajdonosnak nem volt engedélye az emelet és a manzárd építésére, illetve az emeleti bővítésekre. A munkálatok 500 000–600 000 lejbe kerülnek.
Halálos fenyegetés a himnuszért
Halállal fenyegették meg a román jégkorong-válogatott egyik tagját, mert a román himnusz helyett a magyar himnuszt énekelte december 16-án a Csíkszeredában lezajlott Románia–Magyarország jégkorongmérkőzésen, noha a román válogatott mezét viselte. Péter Leventének fel kellett számolnia Facebook-adatlapját a fenyegető üzenetek miatt. A sportoló több ízben is kifejtette, nem érti, mi a gond, hiszen magyarként énekelte Magyarország himnuszát, a román nemzeti himnusz szövegét nem is ismeri, románnyelv-tudása is hiányos: nehézkesen kommunikál, mert az iskolában nem tanulhatta meg megfelelően a román nyelvet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányellenes tüntetések magyarellenes felhanggal Szatmárnémetiben
A lassan egy hete tartó, az egész országot behálózó tiltakozási megmozdulások Szatmárnémetibe is elértek: csütörtök délután az eddigi legnagyobb méretű tüntetésre került sor az Árpád utcában. Amint azt több erdélyi városban tapasztalhattuk, a tiltakozások sajnos nem maradtak magyarellenes megnyilvánulások nélkül.
Szatmárnémetiben vasárnap délután vonultak első alkalommal az utcára az emberek, szolidaritásukról biztosítva a bukaresti tüntetőket, szerda este pedig két, kis méretű megmozdulás történt, majd csütörtökön az USL szövetség felhívására már megközelítőleg félezer ember vonult ki ismét az Árpád (Vasile Lucaciu) utcán található zöld övezetre – egy különítmény Szatmárudvariból érkezett. A találkozási pont annál a szobornál volt, amelyet Valer Marian „vezér” nemzeti jelképnek titulált – pedig az anyafarkas motívum a római mitológiához kapcsolható.
Miközben a hangfalakból dübörgött a román himnusz, több tucat ember kezében lobogott a román zászló, a számtalan transzparens között egyik-másik magyarellenes megnyilvánulást sem nélkülözött. A „PDL – többet nem adtok el minket az RMDSZ-nek” kisebb méretű tábla nem csak méreteiben törpült el a történelemhamisítást megkísérlő hatalmas transzparenstől, amelyen a következő felirat állt. „Szatmár: 1944 – a román föld utolsó barázdája, amit felszabadítottunk a fasiszta-horthysta járom alól, 2012 – első román föld, amit felszabadítunk a PDL-RMDSZ járom alól”.
A szélsőjobboldali felhangok megjelenése sajnálatos módon nem egyedi jelenség. Kolozsváron RMDSZ-t pocskondiázó szöveget írtak ismeretlenek a nemrég felújított Mátyás-szobor talapzatára, míg a Ioan Bob utcán „Ki a magyarokkal az országból”, „Románia a románoké” és „Csibi Barna és a nemzete kapja be” feliratok jelentek meg egy falon.
A tüntetés szervezettségéről sok mindent elárul, hogy amikor megkérdeztük Mircea Govort, a Szatmár Megyei Tanács PSD-és alelnökét, hogy lesznek-e felszólalók is (a kikészített mikrofon alapján nem volt szükség Sherlock Holmes-i logikára), nem tudott válaszolni. Aztán Valer Marian szociáldemokrata szenátor konferansziéja mellett sorra jöttek a hangadók. Két ékes szóló fiatal „feláldozott nemzedéknek” nevezte kortársait, szerintük ugyanis minden fiatal elvágyódik Romániából, sőt Szatmárnémetiből.
Az éppen jelentős felújításon áteső kórház egykori igazgatónője, Paula Mare az egészségügyi reformot bírálta, míg Viorel Solschi egykori polgármester a tanügyi törvényt kifogásolta és Daniel Funeriu oktatási minisztert is a lemondásra felszólítottak közé avanzsálta. Sérelmezte többek között, hogy az előző kormány 38%-os fizetésemelésről rendelkezett, amit a jelenlegi kabinet nem csak hogy eltörölt, de 25%-al csökkentette a közalkalmazottak bérét. Az egykori polgármester tehát pont amiatt bírálta a kormányt, ami miatt a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap megdicsérte és követendő példának nevezte Emil Boc kormányát.
A szónoklatok befejeztével a tüntetők a Rákóczi utca, a Kazinczy utca és a Szabadság-tér érintésével az Október 25. térre vonultak, miközben „Le Basescuval!”, „Le a kormánnyal!”, „Le Udreával!” rigmusokkal telt meg a város.
Velük tartott egy idős bácsi, akinek az A4 méretű tábláján a következő felirat állt: „Csendet akarunk!”. Kocsis Zoltán
szatmar.ro 
Erdély.ma