Petre Roman miniszterelnök febr. 17-én érkezett Párizsba, a repülőtéren Michel Rocard miniszterelnök fogadta, majd Roman Francois Mitterand köztársasági elnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Iliescu elnök ápr. 14-én Londonba utazott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulására, ahol megjelentek az európai államfők. Iliescu ápr. 15-én beszédet mondott, majd ápr. 16-án több találkozót tartott állam- és kormányfőkkel, így John Major brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand elnökkel és másokkal, az Antall József miniszterelnökkel lezajlott találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy munkálkodni kívánnak a kétoldalú kapcsolatok javításán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Júl. 18-án Párizsban Petre Roman miniszterelnököt fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök, majd Edith Cresson miniszterelnökkel tárgyalt. A román kormányfő találkozott az üzleti körök vezető képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Petre Roman jelezte, hogy több nagy francia vállalattal írnak alá megállapodást. Petre Roman nyilatkozatában kifogásolta, hogy Franciaországban még mindig régivágású kép él Romániáról, ez hátráltatja a beruházásokat. /Párizsban tárgyalt Petre Roman. = Magyar Nemzet, júl. 19./

"Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

"Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /"

Mircea Snegur, Moldova elnöke Párizsban jan. 29-én Francois Mitterand elnökkel aláírta a francia-moldovai barátsági és együttműködési szerződést. /MTI/

Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

François Leotard francia védelmi miniszter Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel folytatott megbeszéléséket Bukarestben, megvizsgálták a két ország együttműködését a NATO keretében, a békepartnerségnek megfelelően, majd jún. 3-án Melescanu külügyminiszterrel és Iliescu elnökkel tárgyalt.A megbeszéléseken szó volt a Balladur-tervről is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

"Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

Romániát Iliescu elnök képviseli Francois Mitterrand egykori francia elnök temetésén. A párizsi Notre Dame katedrálisban jan. 11-én sorra kerülő gyászszertartáson jelen lesz több mint 20 állam- és kormányfő is. Úgyszintén jelen lesz Adrian Nastase házelnök és Petre Roman, a Románia-Franciaország Parlamenti Baráti Csoport elnöke. /Iliescu elnök Mitterrand temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

"1996. jan. 14-én iktatták be Majnek Jenő Antalt, Kárpátalja első püspökét. Kárpátalja 1993-ban vált el a szatmári püspökségtől, apostoli adminisztratúra lett. Vezetését Antonio Franco pápai nuncius látta el, aki négy esztendeje választotta ki Majnek Antalt püspöki helynöki feladatra."

"Aug. 20-án mutatta be a Magyar Televízió Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét Franco Neróval a főszerepben. A filmről nyilatkozott Nemeskürthy István. A legfontosabb tanulság számára, hogy ettől a témától minden hatalom megrettent. "Az elkészült film semmiféle kormányzati kulturális szervezet támogatásában NEM részült!" Nemeskürthynek úgy tűnt, "egyesek valósággal rettegtek a honfoglalás puszta tényének az emlegetésétől is, mert mit szólnak hozzá ?szomszédaink?, akiknek nem volt honfoglalásuk? Ez a kishitűség, ez a megalázottságtudat az egész társadalomban gyökerezik, majdhogynem politikai pártcsoportosulásoktól függetlenül." /Bogdán László: Magyar tükör rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"

Az új román kormányra vonatkozó eddigi legkeményebb bírálatát fogalmazta meg Francois Ettori, a Világbank romániai képviselője. A román kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást, szögezte le. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a makrostabilizáció eredményei fél év alatt elenyésznek. Bár a statisztikai adatok szerint a román gazdaság 45 százalékát stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe, jegyezte meg. Véleménye szerint bizonytalan, hogy miként valósul meg a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

A kolozsvári székhelyű Mihály Arkangyal Keresztény Akció Szövetsége román szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány jan. 13-án Kolozsváron gyászmisét tartott a legionáriusok által mártírnak tartott Ionel Mota és Vasile Marin emlékére. Nevezettek a Mihály Arkangyal Légió vezetőségi tagjai, akik Franco oldalán részt vettek a spanyol polgárháborúban és ott életüket vesztették. Egyesek szerint halálukban közrejátszott Ion Zelea Codreanu vasgárdista, fasiszta vezér, aki így akart megszabadulni két riválisától. A gyászmisét a feléledő legionárius mozgalom élére álló Liviu Branzasi ortodox pap mondta. /Mozgolódnak a neo-vasgárdisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Éles hangon bírálta Romániát és politikusait Francois Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Emil Constantinescu elnök nem tudta felgyorsítani a reformokat és a korrupció elleni harcot. Ettori szerint a mostani három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tűnik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az MTA Kisebbségkutató Műhelye a flensburgi Európai Kisebbségi Központtal közösen Európai kisebbségi kormányzati modellek a 21. század küszöbén címmel nemzetközi szemináriumot rendez szept. 10-11-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A szemináriummal az az egyéves projekt indult útjára, amelynek célja a Nyugat-, Dél-, és Észak-Európában kialakult kisebbségi modelleknek, illetve a kelet-európai gyakorlatnak és tervezeteknek a párhuzamos elemzése. A magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszert, a boszniai modellt, illetve a romániai, vajdasági, szlovákiai és kárpátaljai magyar autonómiatervezeteket is külön tanulmányok vizsgálják. A tanácskozást Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke és Francois Grinn, az Európai Kisebbségi Intézet igazgatója nyitották meg. /Egyéves projekt indult útjára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

"Barabás István azt erősítette meg, hogy hiába hangzik el a tévében az RMDSZ vezetőinek bármilyen nyilatkozata, a román nacionalisták semmit sem fogadnak el. Hiába jelentette ki például Markó Béla az október 5-i sajtóértekezletén: az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok közül egy sem harcolt Erdélyben románok ellen. Ugyanis 39 román szenátor jegyzékében, amelyben tiltakoztak az aradi Szabadság-szobor felállítását kimondó kormányhatározat ellen, az állt, hogy "A 13 tábornokot terheli a felelősség az Avram Iancu hadseregébe toborzott tíz- meg tízezer román lemészárlásáért, száz meg száz román falu és templom elpusztításáért." Hasonló értelemben nyilatkozott Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke is a 13 tábornokról, megtetézve az ígérettel, hogy a szobor robbanás áldozata lesz, továbbá az Adevarul október 6-i vezércikkében Dumitru Tinu igazgató, aki egyúttal Horthy, Hitler, az SS, Franco szellemalakjaival fokozta az aradi szobor keltette rémületérzést. - Ennyi volt tehát a haszna annak, hogy az RMDSZ vezetői tisztázták: a tizenhárom tábornok sosem harcolt románok ellen. Október 5-én az Antena 1 műsorában Ion Cristoiu megkérdezte Demeter Jánost és Kelemen Hunor államtitkárt: Tudnak maguk a szárazajtai emlékműről, amit az RMDSZ emelt? Tudják, kik végezték ki a szárazajtaiakat? A legionáriusok? És tudják, miért? Mert román katonákat öltek. - Ilyen stílusban megy a tévéharc, nem lehet tisztázni félreértéseket. - Barabás szerint az RMDSZ önmagát alázza meg, ha kultúráról, történelemről, művészetről akar vitába szállni az extrémizmus tévésztárjaival. A hazugság sem hiányzik, Dumitru Tinu említett vezércikkében leírta: "az RMDSZ megkapta az állami magyar egyetemet, és akkor még mit akar?" /BARABÁS ISTVÁN: Kedves RMDSZ, úgy is, mint tévésztár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"A temesvári Francia Kulturális Központ is bekapcsolódna a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli együttműködés építésébe. Ezt jelezte François Benoit igazgató kezdeményezése, aki jún. 27-re kerekasztal-beszélgetésre hívta a régiót alkotó három ország helyi adminisztrációinak kultúrfelelőseit. A megbeszélés témája: Temesvár szerepe a Bánság, s az ország nyugati régiójának fejlődésében; A megye és székvárosának kulturális stratégiája az európai integrálódás folyamatában.. Benoit javasolta: a résztvevő kulturális megbízottak terjesszék javaslat formájában az illetékes miniszterek elé a tervet, hogy idén ősszel tartsanak francia közreműködéssel miniszteri szintű megbeszélést a most felvetett témákról. /Román-magyar-jugoszláv kerekasztal az együttműködésről. Francia kezdeményezés a kultúrkapcsolatok erősítésére. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./"

"Dec. 4-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban könyvbemutatót tartottak. Bréda Ferenc Antracit című kötetét ismertette. Feltették a kérdést, hogy a szerző franciaországi tartózkodása alatt miért lett tagja a kommunista pártnak. Válasza: nem ő csatlakozott a párthoz, hanem a Francia Kommunista Párt csatlakozott hozzá. A szerző a Francois megszólítást kedveli, ugyanis sok időt töltött Franciaországban. Mózes Attila elmondta, kicsit túlzás a könyvnek az Antracit címet adni, elég lett volna a Tőzegmoha is. A szerző végül felolvasott egy önparódiának szánt verset, szerinte minden kötetben kellene lennie egy hasonlónak. /Adorján Botond: Mentális abrakadabra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./"

"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács megalakulása a közképviseleti demokrácia gyakorlását jelenti. Települések állampolgárai falugyűléseken nyilvánították ki akaratukat Székelyföld autonómiája, illetve a székely székek önigazgatása tárgyában. A közösség, amely autonómiát hirdetett meg, létrehozza a saját döntéshozó, végrehajtó, illetve ellenőrző testületeit. A statútumtervezetben nyolc autonóm szék szerepel. A Helyi Autonómiák Európai Chartája szerint a megfelelő hatáskörök átruházását a gyakorló hatalomnak - jelen esetben az államnak - meg kell tennie. Finnországban 220 000 svédnek két hivatalos állami egyeteme van anyanyelven, s további főiskolái. A katalán autonómia a Franco bukása utáni évben létrejött, a parlament jóváhagyta az autonómia törvényét. Dél-Tirol autonómiájának útja sokkal hosszabb időt vett igénybe, mi több, folyamatosan bővül. Csapó elmondta, hogy az Európa Tanácsot felkérik, hogy megfelelően támogassa Székelyföld autonómiatörekvéseit. /Interjú dr. Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./"

A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945-1989) címmel rendeztek konferenciát Kolozsváron dec. 2-4. között. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja magyar és román történészeket, illetve szakértőket hívott meg a fórumra. A vitaindítókat többek között Stefano Bottoni, Francois Bocholier, a Központnak a témával kapcsolatos forráskiadványát szerkesztő Lucian Nastasa, Fülöp Mihály, Vincze Gábor, Marius Diaconescu tartják, a moderátorok között Csucsuja István, Dragos Petrescu, Ovidiu Pecican nevei szerepelnek. Salat Levente, a Forrásközpont igazgatója szerint a román-magyar kapcsolatok esetében államszinten javulásról lehet beszélni, azonban számolni kell az előítéletek tömeges jelenlétével. A konferencia célja a közgondolkodás árnyalása lenne. Camil Muresan akadémikus az előítéletek kialakulásának történetét vázolta megnyitó beszédében. Az 1918-1944. közötti időszak ebben a tekintetben talán a legszerencsétlenebb periódus volt, ezt akkor nem tudta ellensúlyozni a magyar és a román értelmiség egymásra figyelése. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, a „másikról" alkotott kép minduntalan változik a történelem során. /(Rostás-Péter Emese): Konferencia a román-magyar kapcsolatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Megjelent Salat Levente és Smaranda Enache szerkesztésében „A román–magyar kapcsolatok és a francia–német megbékélési modell” című kötet román, magyar és angol nyelven, a Pro Európa Liga kiadásában, A kezdeményezők egyszerre kívánják felhívni Románia, Magyarország és az Európai Unió felelős döntéshozóinak figyelmét a román–magyar kapcsolatok alakulására. A szerzők szerint a román–magyar viszonyt terhelő előítéletek felszámolásához nem elegendő az államközi egyezmények puszta létére hivatkozni, hanem szükség lehet egy Office Franco–Allemand pour la Jeunesse/Deutsch–Französisches Jugenwerk-hez hasonló intézményre, illetve más kormányközi programokra is. /Egy rendhagyó vállalkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A nagy KilometriK lesz a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Serény Múmia című mellékletének utóda – jelentette be Karácsonyi Zsolt, a melléklet szerkesztője a Bretter György Irodalmi Körön, Kolozsváron. A nagy KilometriK az eddig búvópatakként létező goliárd (más szóval vágáns, kóbor) irodalmat hivatott feleleveníteni, fogalmazta meg a szerkesztő. A goliárd műfaj képviselői, akik közül Francois Villon a legismertebb, Karácsonyi szerint „írtak, ittak és daloltak – és mai képviselői sem tesznek egyebet”. A bemutatón a melléklet első számában megjelent írások szerzői tartottak felolvasást: Muszka Sándor, Kovács Ferenc, Bréda Ferenc, Burus János Botond és Karácsonyi Zsolt művei hangzottak el. /Röviden. Új irodalmi kilométerkő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

,,Trianon egy mocskos ügy volt, egy felmérhetetlen katasztrófa” – mondta Francois Mitterrand 1977-ben, a Szent Korona hazahozatala évében Budapesten. Később Párizsban egy másik nyilatkozatában kifejtette: ,,Jóvátehetetlen bűnt sohasem lehet az eredeti igazság alapján rendbe hozni, mert például Trianon akkor, 1920-ban eleven húsba, eleven országtestekbe vágott bele, aminek következtében népek és nemzetek élete teljesen megváltozott, és ha most az eredeti állapotokat akarnók visszaállítani, újra csak eleven húsba, eleven országtestekbe kellene nagy henteskésekkel belevágni. Ez azonban teljesen lehetetlen. Európa politikusainak, jogászainak, értelmiségi embereinek tehát az a feladatuk, hogy másféle megoldásokat keressenek a történelemben felhalmozódott nemzeti, nemzetiségi sérelmekre.” A ,,másféle megoldásokat” sokan a Kárpát-medence egész térségének az uniós csatlakozásában látják. Ez – főleg a most regnáló magyar kormány számára – a legkényelmesebb megoldás. A jelenlegi magyar kormány Trianon legfőbb tovább éltetője. Képtelen a magyar nemzet egészének összefogására, hisz a maradék ország lakosságával megszavaztatta a kettős állampolgárság elutasítását, a máig hatályos, jogtipró Benes-dekrétumokat a jószomszédság nevében a magyar kormányfő védelmezi, írta Sylvester Lajos. Az újságíró a megoldást a kettős állampolgárság intézményének a kiterjesztésében, a területi és a kulturális autonómiában látja a megoldást. /Sylvester Lajos: Trianon, a mocskos ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./