Petíciót adtak át a kétnyelvű utcanévtáblákért
A marosvásárhelyi utcanévtáblák ügyében kezdeményezett, mintegy 4500 aláírással támogatott petíciót adták át tegnap Peti András alpolgármesternek a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil csoport képviselői. A Deus Providebit Tanulmányi Házban ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón Borbély László parlamenti képviselő, Csegzi Sándor, Dorin Florea polgármester tanácsadója, a Civil Elkötelezettség Mozgalom illetékesei, illetve városlakók is jelen voltak. Barabás Miklós, a május 9-én alakult Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport tagja eddigi lépéseiket – aláírásgyűjtés, villámcsődület szervezése, néma tüntetés a tanácsüléseken – ismertette.
– Megpróbáltuk elérni, hogy a politikum is érzékeny legyen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét illetően, de azt tapasztaltuk, hogy a bombasztikus kijelentések mögött kevés a megvalósítás – összegzett Barabás. A szeptember 16-i helyi tanácsülésen kétnyelvű utcanévtáblák elkészítésére jóváhagyott 1.100.000 lej kapcsán azt is kifejtette, hogy a csoport képviselői találkoztak a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának vezetőjével, Kiss Imolával, és kikérték az utcanévtáblákra vonatkozó költségvetés részletes lebontását, amelyből kiderül, hogy az idei évre csak 50 ezer lej van erre a célra előirányozva, az összeg, amelyet Peti András alpolgármester beharangozott, négyéves időszakra vonatkozik. A továbbiakban Benedek Lehel felsorolta a csoportnak az ügy előmozdítása érdekében tett javaslatait: a módosított utcanévjegyzék tanácsi határozatban való elfogadása (a korábbi ugyanis fordítási hibákkal van tele, a csoport Bartos-Elekes Zsombort kérte fel azok kijavítására), átlátható ütemterv elkészítése és elfogadása a táblák kihelyezését illetően, illetve a 2015- ös költségvetésből az ígért összeg további részének, 1.050.000 lejnek az elkülönítése. Benedek Lehel a néhány utcában kihelyezett kétnyelvű táblák feliratait is kifogásolta, amelyen a betűk ragasztva vannak, így nem időtállóak.
A petíció átvétele után Peti András így fogalmazott:
– Bár a felvezető után úgy tűnik, hogy szembenálló felek vagyunk, ennek semmi alapja nincs. Mindannyian a barikád ugyanazon oldalán állunk. Örülök annak, hogy a civil kezdeményezések egyre inkább hallatják hangjukat, erre régóta nagy szükség van ebben a városban. De a civil kurázsi, a civil részvétel azt feltételezi, hogy a politikai fél is megjelenik a kommunikációban. Ha lenne ilyen jellegű kommunikáció, tudnák, hogy a javasolt ütemterv már megvalósítás alatt áll.
Az alpolgármester elmondta, hogy a városvezetés egy történésztől kért segítséget az utcanevek lajstromának módosításához, illetve kiegészítéséhez, a továbbiakban pedig az olyan megvalósításokra irányította a figyelmet, mint az egyes tanintézeteken látható kétnyelvű táblák, a két nyelven szóló vakációs rádió, illetve a magyar rendezvények méltányos népszerűsítése a köztereken. Végül, a táblák minőségét illetően Peti András célzást tett arra, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom egy bizonyos cég tábláit próbálná a hivatalra erőltetni. A CEMO vezetője, Szigeti Enikő határozottan elutasította a feltételezést.
Borbély László kijelentette, hogy nem érti, miért keletkezett feszültség a párbeszéd alatt, hiszen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében jelen levők nemcsak hogy a barikád ugyanazon oldalán állnak, de ki is egészítik egymást. Borbély arra is emlékeztetett, hogy a városi tanács 2007-ben már elfogadta az utcanevek magyar változatát, de a polgármester nem hagyta jóvá a határozat gyakorlatba ültetését.
Csegzi Sándor azt hangsúlyozta, hogy bizonyos, kisebbségeket érintő kérdéseket a román lakosság nélkül nem lehet megoldani, és a román oldal ellenkezése komoly akadálya annak, hogy a polgármester felvállalja ezt a kérdést. Ami a táblák kinézetét illeti, Csegzi azt is megjegyezte, hogy szabványosított táblákról van szó, így dizájnjukat nem a kivitelező határozza meg.
A találkozó a továbbiakban a civil szervezetek, illetve a jelen levő lakosok hozzászólásaival folytatódott.
Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)

Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére
Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.
Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.
Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.
Kiss Előd-Gergely, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely – a harmónia, nem a konfliktusok városa!
Kedves barátaim!
Ennek az időszaknak a kedélyborzoló, az úgynevezett Székelyföld autonómiája téma kiváltotta eseményei íratják velem ezeket a sorokat.
A marosvásárhelyi közigazgatásban felhalmozott tapasztalataim nyomán valósággal hihetetlen példákat és helyzeteket tudok bemutatni, hogy bizonyítsam, meddig mehet el egy-egy felelőtlen vezető naivitása vagy bűnrészessége abban a káros erőfeszítésben, hogy a kommunizmus nehéz évei után az értékek Európájában elfogadhatatlan konfliktusokat és veszélyes helyzeteket teremtsenek.
Ha követik a városi tanács (amelyben soha nem voltunk többségben) vitáit, láthatják, hogy az RMDSZ képviselőinek álláspontját mindig a pártkabinetekből diktálták, a város és annak fejlesztési tervei ellen. Koherens elképzelések helyett a magyarság sorsa iránti aggodalomba burkolt demagóg nyilatkozatokban volt részünk, amelyért azonban semmit sem tettek. Az "aggodalmuk" Marosvásárhely egészségügyi informatikai fejlesztési IT-központjának, a városnak hírnevet biztosító elit oktatás blokkolásában, a bizalmatlanság, a gyanakvás, a feszültség és konfliktushelyzet okozásában és fenntartásában nyilvánult meg.
Az összes tárcák, amelyeket ezek az emberek elfoglaltak, visszaélő, a klientúrájukat kiszolgáló, és sokszor a törvényesség határát súroló szabályzókat dolgoztak ki.
Nézzék csak a hangos környezetvédő civil szervezeteket, amelyeket illusztris ismeretlenek vezetnek a Hargita térségéből, akiket senki sem kérdez meg, hogyan kezelték a pénzeket, és akik, anélkül, hogy konzultálnának a helyi tanácsokkal, a törvényt semmibe véve, mind a románok, mind a magyarok számára ártalmas döntéseket hoznak. A román vidékeken, az azok fejlődését akadályozó, az erdők visszaszolgáltatásából eredő tolvajlások, a visszaélések, a bizniszek és profitszerzés – az akkori szakminiszter szeme láttára történt.
Sajnos, a magyarok nem vették észre, hogy a románok elleni gyűlölet és elszigetelődés szításával csúnyán manipulálják, és csupán szavazótömegnek használják őket.
Példákat Marosvásárhelyen láthatnak, ahol a propaganda és a hisztéria elmélyíti az "évszázados átkot". A magyar gyerek mentalitásába és viselkedésébe zsenge gyermekkorától beleoltják a kisebbségi tudatot. Látszólag semmitmondó címke, de súlyos nyomokat hagy a személyiségük fejlődésében. Ez a leggyalázatosabb átok, amelyet beolthatsz egy gyermek tudatalattijába, arra készítve fel, hogy gyanakvó, manipulálható legyen, olyan érdekcsoportok és felelőtlen személyek csapdájába essen, akik azt hiszik, játszhatnak mások lelkével.
Ítéljék meg önök, hogy egy ilyen, tudatosan a konfliktus irányába tolt környezetben, a gyűlölet és a bizalmatlanság alapkövére építve lehet-e valami tartósat létrehozni!
Milyen fejlődésről lehet szó a zűrzavar és tudatosan fenntartott bizalmatlanság közepette, ahol az intézkedések szándékosan rombolóak, amelyek visszafejlődéshez és nem a jövőképhez vezetnek ebben a romániai politikának nevezett mocsárban?
Jól ismerem a zónát, tiszteltem és tisztelem a hagyományokat, a közös értékeket, mert meggyőződésem, hogy a kulturális interferenciák gazdagítanak bennünket. Mindig arra vágytam, hogy a város szellemisége, minden értékével, jövőjével és reményeivel, a román és magyar emberek szellemiségét tükrözze. Ismerek vegyes családokat és tartós barátságokat. Felelősséggel állíthatom, hogy a román képes megérteni a magyart. Közöttük létezik kompatibilitás és bizalom, amit a vezetők anakronisztikus és ártalmas módon gyűlöletté szeretnének változtatni.
Ítéljék meg önök, hogy egy ilyen környezetben lehet-e fellendülésre, jólétre áhítozni, és mondják meg, hogy azok közül a magyarok közül, akik a nyomasztó szegénység és kilátástalanság miatt hagyták el a térséget, tértek-e vissza a vezetőik által megígért "boldogság szigetére"?
Látogassanak el Kökösre (Brassó irányából az első település Kovászna megye irányába, amelyet RMDSZ-es polgármester és helyi tanács vezet). Hasonlítsák össze a magyar többségű Kököst és a románok lakta Kökösbácsteleket. Nem hiszem, hogy egy becsületes magyart ne háborítana fel és nem töltene el szégyennel a szegénység és nyomor, amelyben román szomszédja él, aki számára a pénzek és a fejlesztési projektek "megrekedtek" a települések közötti határon. Nézzék meg ezt, és kialakul önökben a Székelyföld "idillikus" képe. Számtalan ilyen példa van.
Határozottan visszautasítom ezt a helyzetet, és azon igyekszem – ahogy mindig is tettem –, hogy Marosvásárhely közös otthona legyen románoknak és magyaroknak, a harmónia, ne a konfliktusok városa legyen. Arra kérem a magyarokat, akiknek elegük van az arrogáns és szemtelen nyilatkozatokból, legyenek aktívabbak, és olyan vezetőket válasszanak, akik a közösségükért és nem a személyes érdekeikért dolgoznak!
Marosvásárhelyen, megértve szerepünket az értékek Európájában, tiszteletet, tisztességes viselkedést, fenntartható építkezést ajánlunk az embereknek, a magyarokkal együtt – de nem a jelenlegi vezetőikkel!
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere
(Fizetett hirdetés)
Népújság (Marosvásárhely)

A romániai holokauszt napja
A jövő nemzedék felelőssége az emlékezés
Tegnap délben Marosvásárhelyen az Izsák Márton szobrászművész által készített emlékműnél a romániai holokauszt napja alkalmából emlékeztek a második világháborúban elkövetett népirtásra. Mint ismeretes, 1941 októberétől 1942 augusztusáig mintegy 150.000 zsidót deportáltak Románia északkeleti részeiből, Bukovinából, Moldvából és Besszarábiából, akik több mint 150 helységben kialakított munkatáborokban, lágerekben dolgoztak a végelgyengülésig, vagy egyenesen kivégezték őket. Az elhurcoltak több mint 22%-a (mintegy 20.000-en) 8 éven aluli volt.
Miután Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség vezetője rövid imát mondott az elhunytak emlékére, Sandor Vasile, az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium történelemtanára az eseményről tartott rövid előadást. S bár az akkori romániai holokausztról emlékeznek meg októberben, szólt azokról a marosvásárhelyi áldozatokról is, akiket 1944. május 3-án és 4-én gyűjtöttek össze a volt téglagyár udvarán (ma a Dimitrie Cantemir Egyetem campusa), majd bevagonírozták és Auschwitzba küldték őket. A közel 7000 deportált közül alig 1500-an tértek haza. Többek között a holokauszt eredménye az, hogy ma Marosvásárhelyen a hitközségben alig több mint 100 tagot tartanak nyilván.
A megemlékező felszólalásokat Vasile Oprea prefektus kezdte, aki a jelen levő diákokhoz fordulva hangsúlyozta, hogy az állami intézmények feladata az is, hogy minden évben megemlékezzenek az áldozatokról, s ebben nagy szerepe van a nevelésnek is, hiszen vannak fiatalok, akik nem is hallottak azokról a borzalmas eseményekről. Dorin Florea polgármester kifejtette, fel kell vállalnunk a múlt tévedéseit. Sajnos a mostani politikusok közül nagyon sokan nem tanulnak ebből, mert továbbra is gyűlöletet, ellenségeskedést szítnak a különböző etnikumok között. Persze, nem felejtette el kiemelni, hogy ő a harmónia és a tolerancia harcosa, aki egyes politikusok áskálódása ellenére a civilizált párbeszédet, a békés együttélést szorgalmazza a kultúra városában. Ciprian Dobre, a megyei tanács elnöke azzal kezdte beszédét, hogy bár sokat tudunk a holokausztról, még mindig van mit felfedezni. Nemrég a lengyelországi Sobibor mellett találtak rá egy másik haláltábor helyére. A megyei tanács elnöke szerint a holokauszt politikai események következménye volt, amelyek azzal kezdődtek, hogy megtiltották a véleménynyilvánítás szabadságát. Ha valóban demokratikus kormányok vezették volna a holokausztban részt vállaló országokat, akkor nem történhetett volna meg a népirtás. Ezért a politikusok ma is felelősek a demokráciáért, a többpártrendszerért, a szabad véleménynyilvánítás jogáért.
Dub László román és magyar nyelven szólt a hallgatósághoz. Feltette azt a szónoki kérdést: hogyan történhetett meg mindez? A tudatlanság, a közöny és a félelem vezetett a holokauszthoz. Azt mondja a Talmud, hogy "nem vörösebb a te véred azokénál, akiknek az árával megmentetted a tiédet". Sajnos, akkor sokan nem vették ezt az intelmet figyelembe – mondta válaszként a kérdésre, majd Goyát idézve hozzátette: "Ha az értelem elalszik, előjönnek a szörnyek." Az akkori államok valóban cinkosok voltak a holokauszt elkövetésében, amely az emberiség legértelmetlenebb tette volt. Dub László azt is elmondta, hogy a hóhérok lassan 90 év körüliek, a fiatalabb túlélők is már a 80. életévükhöz közelednek, néhány év múlva senki nem marad, ezért a mostani nemzedéknek kell felvállalnia azt, hogy megemlékezik azokról, akiket elhurcoltak, kivégeztek a második világháború koncentrációs táboraiban, az arrafelé vezető úton…
– Megengedhetetlen, hogy annyi évvel a szörnyű esemény után a vallási intolerancia jegyében az ún. Iszlám Államban ártatlan keresztényeket gyilkolnak le – mintha a történelem megismételné önmagát –, s nem tanulunk belőle.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt az őszi sokadalom
A tolerancia és a haladás szellemében
Több mint 60 kézművest, 15 őstermelőt és nyolc borászt felvonultató vásár nyílt tegnap kora délután Marosvásárhely főterén az Őszi harmóniák rendezvénysorozat keretében. Az ünnepélyes megnyitóra a virágóránál felállított szimbolikus kapuk előtt került sor.
Miután a hivatalosságokat a vendéglátók kenyérrel, pálinkával és borral kínálták, elhangzottak az ünnepi beszédek. Dorin Florea polgármester hangsúlyozta: lehet közös – román és magyar – rendezvényt szervezni a főtéren. Ez kell hogy legyen a példa az összefogásra, hiszen Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa. Peti András alpolgármester elmondta, az önkormányzat nagyon rég készült arra, hogy minden évszakban annak megfelelő ünnepséget szervezzen. Az ősszel kezdték, s ez a rendezvény igazolja, hogy a kultúra összeköt bennünket, románokat és magyarokat. Két célt tűzött ki a helyi önkormányzat: az egyik az, hogy nyerjük el az Európa kulturális fővárosa címet, a másik pedig az, hogy a város legyen logisztikai és kiállítóközpont. Mindkét elképzelésbe beleillik a mostani rendezvény, hiszen a többnapos ünnepség is azt igazolja, a város készen áll arra, hogy az említett tervek megvalósítása érdekében lépjen. Majd meghívta a téren jelen levőket a szombaton 10 órakor nyíló székely hagyományok ünnepére.
Ciprian Dobre, a megyei tanács elnöke a polgármesteri hivatal és a megyei tanács együttműködésére, összefogására hívta fel a figyelmet. Közösen kell tervezni, gondolkodni, mondta, ma a város a peremtelepülésekkel együtt több négyzetkilométert foglal magába – ezen a téren is együtt kell működnie a két intézménynek. Ő is a románok és a magyarok összefogását ösztönözte, hiszen tágabb értelemben véve olyan nagy terveket kell megvalósítani, mint a várost kikerülő út, vagy az autópálya továbbépítése, illetve a peremtelepülések infrastruktúrájának fejlesztése. Nem szabad elfelejteni a gyökereinket, és erre egyformán büszkék kell legyenek románok és magyarok, de a jövőt csak közösen képzelhetjük el – mondta a megyei tanács elnöke.
Claudiu Maior alpolgármester is üdvözölte a jelenlevőket, majd a további programokra hívta fel a figyelmet. A hivatalos megnyitót követően az intézményvezetők kíséretükkel együtt meglátogatták a standokat és elfogyasztották gulyás ebédjüket.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

Ki kell fizetnie Dorin Floreanak a Víkend-telepi magyar nyelvű segélykérés ügyében kiszabott bírságot
A bukaresti táblabíróság szerint jogos az 1000 lejes büntetés, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács rótt ki, mert diszkriminatívnak ítélte a polgármesternek az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát.
Dorin Florea azt mondta, hogy az önkormányzat nem alkalmazhat olyan bemondót a rádióhoz, aki beszéli a világ összes nyelvét, miután nem engedték meg Kincses Előd ügyvédnek, hogy magyar nyelven szólítsa a strandon elveszett unokáját. Időközben a helyi önkormányzat határozatot fogadott el, amely szerint több nyelven lehet segítséget kérni a Víkend-telepen. (erdély fm)
Transdindex.ro

Perre mennek Floreával a reformátusok
A visszaszolgáltatásokat szabályozó törvényt kritizálta Dorin Florea keddi sajtótájékoztatóján, és újra elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy középületeket, iskolákat adtak vissza a volt tulajdonosoknak. Kifakadása kapcsolatba hozható azzal, hogy mint megtudtuk: ügyvédet fogadtak a reformátusok az elmaradt házbérek behajtására.
A papok, az egyházak gondnokai a hibásak, hogy tulajdonukban levő épületekre nincs érvényes szerződés és a marosvásárhelyi városháza nem tud uniós pályázatokat lehívni a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium felújítására – hangoztatta keddi sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester.
Papokra várva
 „Visszakapták, de nem vigyáznak semmire, nem fektetnek be, hull a vakolat, veszélyesek az osztálytermek. Sem az Unirea, sem a Bolyai esetében nem sikerült aláírni a hosszútávú szerződést, így nem tudunk uniós pályázatot lehívni. Pedig a szakosztályunk már elkezdte a pályázatok előkészítését, de amíg nincs szerződés, addig meg van kötve a kezünk. Mondtam, üzenetem a papoknak, hogy jöjjenek és kössük meg a szerződést, de mindhiába” – mondta Florea, aki a konkrét kérdésekre, hogy ha a szakiroda már nekifogott a pályázatok elkészítésének, tudja-e, hogy például a Bolyai épületének felújítása mennyibe kerülne, nem tudott pontos választ adni. „Száz éve nem volt felújítva az épület, amíg nem tudunk bemenni, hogy pontosan felmérjünk mindent, nem tudjuk, hogy mennyi pénzre van szükség, de legkevesebb 2,5 millió euróba bizonyára. Csak már írnák alá a szerződést a papok” – hangoztatta a városvezető.
Közeledő álláspontok a katolikusokkal
Az Unirea Főgimnáziumot a római katolikus státus adminisztrálja, ennek képviselője, Tamási Zsolt érdeklődésünkre elmondta, hogy több ízben egyeztettek a városháza képviselőivel, legutóbb szeptember végén. Úgy tűnik, végre közlekedtek az álláspontok, és napok kérdése, hogy aláírják az épület használatát magába foglaló hosszútávú bérleti szerződést. „Viták voltak a bér kapcsán, legutóbb pedig az maradt ki a városházától kapott szerződés-javaslatból, hogy ki a tulajdonképpeni haszonélvező, vagyis nem tüntették fel az Unireát és a Római Katolikus Gimnáziumot. Azt gondolom, hogy a szerződés belátható időn belül aláíródik, hiszen ez mindkét félnek érdeke, mint ahogy az is, hogy uniós pályázaton pénzt lehessen lehívni az épület korszerűsítésére” – mondta a római katolikus státus képviselője.
Pereskedni készülnek a reformátusok
Ballai Zoltántól, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsadójától megtudtuk, hogy legutóbb tavaly nyáron ültek közös asztalhoz a püspökség és az marosvásárhelyi polgármesteri hivatal képviselői. „Azon a találkozón részt vett a polgármester és személyes tanácsadója, Csegzi Sándor is. Mi elmondtuk, hogy a Bolyai épületeinek használatáról szóló szerződés megkötésének a legfontosabb feltétele, hogy a polgármesteri hivatal törlessze a 2010 óta elmaradt bérleti díjakat és a felhalmazozott büntetőkamatot. Azt is elmondtuk, hogy mi már megrendeltünk egy uniós pályázathoz szükséges dokumentációt, ami 200 ezer euróba került, s amennyiben a városháza törleszti az elmaradásokat, ezt a rendelkezésére bocsátjuk, és hajlandóak vagyunk 20-25 éves szerződést kötni. Sajnálatos módon Marosvásárhelyen nem sikerült közelíteni az álláspontokat, s bár havonta kiszámlázzuk a bérleti díjakat, a városháza nem hajlandó fizetni. Az összeg már horribilisre duzzadt, megközelítőleg 3 millió lej, aminek egyharmada a bér, a többi a büntetőkamat. Mivel a városháza semmi hajlandóságot nem mutat a bér törlesztésére, ügyvédet fogadtunk. Napok kérdése, hogy bepereljük a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, s így próbáljuk behajtani jogos követelésünket” – számolt be az egyházkerület álláspontjáról Ballai Zoltán.
A református egyházkerületnek sikerült  Nagyenyeden és Sepsiszentgyörgyön a városházával közösen uniós pénzalapokat lehívni és abból felújítani a kollégiumokat, ugyanakkor Kolozsváron is nyitott  a városvezetés az együttműködésre.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Dorin Florea a pápához készül fordulni a visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében
A pápának akar írni Dorin Florea a visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében. A marosvásárhelyi polgármester ma bejelentette, levelet küld Ferenc pápának.
Ebben tájékoztatja őt arról, hogy veszélybe kerültek a Művészeti Líceum és az Unirea Főgimnázium diákjai, miután az épületek tulajdonosa, a római-katolikus egyház nem végezte el a szükséges karbantartási munkálatokat. Bár a polgármester kérte az egyházat, 25 évre adja át a városnak az épületeket, hogy uniós alapokból újítsák fel azokat, erre végül is nem került sor.
Hasonló helyzetben van Dorin Florea szerint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épülete is, amelyet a református egyház kapott vissza, és amelynek közpénzeket utaltak ki felújítási munkálatokra. A pénzt szerinte most vissza kell szerezni.
A polgármester azt mondta, kérni fogja a honatyákat, jogszabállyal állítsák le a visszaszolgáltatási törvény alkalmazását. Ugyanakkor azt gondolja, kényszeríteni kellene az egyházakat arra, hogy adják vissza ezeket az épületeket a városnak. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal 5 visszaszolgáltatott, tanintézményként működő épület után négyzetméterenként 2 euró bért fizet.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Tovább késik a vásárhelyi táblák kétnyelvűsítése
A nyári ígéretek és derűlátó kijelentések ellenére az ősz és az elnökválasztási láz beálltával megfenekleni látszik a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügye.
Az utóbbi két hónapban az önkormányzat mindössze a Liszt Ferenc utca nevét magyarosította vissza az 1986 óta Franz Liszt feliratot visel táblán. Bár a szeptemberi tanácsülésen elfogadott költségvetés-kiegészítés az utcanévtáblák cseréjét is számításba vette, az önkormányzat most pénzhiányra hivatkozik.
Időközben Dorin Florea polgármester újból hadat üzent a kétnyelvűségnek, és megfellebbezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, mely kimondja, hogy az egynyelvű táblák sértik a marosvásárhelyi magyarság jogait. A kétnyelvű táblákat az épületek tulajdonosai sem tolerálják, javítási munkálatokkal indokolva azok leszerelését.
Ahány kétnyelvű utcanévtábla felkerült az utóbbi hónapokban a marosvásárhelyi épületek homlokzatára, körülbelül ugyanannyi el is tűnt. Általában azok az ingatlantulajdonosok „felejtik el” visszahelyezni a feliratokat, akik az ingatlan külső javítása és festése miatt szerelik le „ideiglenesen” a táblákat.
Így tűnt el egy magánházról a Kós Károly utca egyik névtáblája, a Zsidó Vértanúk felirat az önkormányzati tulajdonban lévő öregotthon faláról vagy a Mátyás király teret jelöl tábla a magyar érdekeltségű Marmed magánrendelő homlokzatáról.
Ismét magyar lett Liszt Ferenc
Ugyanakkor pozitív lépések is történtek: közel három évtizeddel az elnémetesítése után ismét magyarul olvasható Liszt Ferenc neve a róla elnevezett marosvásárhelyi utca névtábláján. A táblacserét lapunknak egy hónappal ezelőtti felvetése nyomán Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója sürgette meg, mondván, hogyha a városházának nem telik az idei költségvetéséből négy pléhdarabra, szívesen kifizeti. A költségeket egyelőre nem hajtották be a volt alpolgármesteren.
A marosvásárhelyi magyarságnak azért is volt fontos a csere kieszközölése, mert levéltári adatok szerint a Bolyai térről nyíló utca a múlt század eleje óta az 1811-ben született zeneszerző nevét viselte. Más utcákkal ellentétben, az eltelt bő száz év alatt Liszt Ferenc neve valamennyi impérium- és rendszerváltást átvészelt.
Csupán az alakja változott, amikor az utcát 1986-ban egy Bukarestből odaköltözött pártaktivista követelésére Franz Lisztre németesítették. Az akkor még csendes belvárosi kisutca egyik legszebb államosított házát elfoglaló Iulian Vereş dönt szerepet játszott abban, hogy a világhírű zeneszerző nevét ne magyarul írják ki. De az ő javaslatára nevezték át a szomszédos Kistemplom-teret is Memorandisták terére.
Varga Katalin még várat magára
Csegzi Sándor azonban hiába kérte az Ecaterina Varga utcanév visszamagyarosítását, illetékes kollégáitól azt a választ kapta, hogy nem lehet, mert az említett személy román nemzetiségű volt. Ezzel szemben az 1802-ben, a mai Brassó megyéhez tartozó Halmágyon, elszegényedett kisnemesi családban, Varga János és Rozsondai Katalin házasságából született Varga Katalin etnikai hovatartozását egyetlen román történész sem vonta kétségbe.
A mócvidéki bányászjobbágyok jogaiért következetesen kiálló nagyasszony tevékenységét ugyanis a Monarchia nem nézte jó szemmel. Elfogásában és bebörtönzésében jelentős szerepet játszott Andrei Şaguna későbbi ortodox püspök, aki tőrbe csalta, majd elrabolta és átadta a hatóságoknak. Varga Katalin 19. századi mozgalmában az a különleges, hogy a feudális világban magyar nőként állt a román parasztok élére. Ők nemcsak elfogadták, de tisztelték is, Doamna Noastră (a mi asszonyunk) néven emlegették.
Jövőre ígérik a folytatást
Florian Moldovan, a városháza táblacserével megbízott igazgatója a hét végén már más magyarázatot talált. Az illetékes lapunknak elmondta: az idei költségvetés nem tesz lehetővé újabb táblacserét, de 2015-ben erre is sor kerül. „Jövőben városszerte az összes táblát kicseréljük, mégpedig úgy, hogy mindenkinek megfeleljen” – ígérte Moldovan.
A nyár végén Peti András alpolgármester azt ígérte: szeptember közepéig valamennyi utcanévtáblát kétnyelvűsítenek. A szeptemberi ülés után elmondta, a költségvetés-kiegészítés során jóváhagyták a táblák kihelyezéséhez szükséges pénzt, és a lakossági visszajelzések nyomán újra napirendre tűzik majd a magyarra fordított utcanévjegyzéket, hogy elfogadják a szükséges javításokat. A határozattervezet a mai napig nem került megvitatásra, így a táblacsere is elmaradt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Szemléletváltásra van szükség a marosvásárhelyi kultúrpolitikában
Szemléletváltásra van szükség Marosvásárhely 2015-ös kulturális programjainak gazdagabbá tétele, összehangolása és támogatása érdekében – vélekedik Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója. Soós Zoltán önkormányzati képviselő szerint ennél sokkal többre: Dorin Florea polgármester leváltására.
Marosvásárhely idei kulturális naptára jóval gazdagabbra és színesebbre sikeredett az eddigieknél, ráadásul már érzékelhető volt az összehangolás eredménye is – véli Csegzi Sándor, aki szerint ahhoz, hogy a pozitív elmozdulásnak jövőben is legyen folytatása, további szemléletváltásra lenne szükség. „A városházán végre sikerült elfogadtatni, hogy amikor kultúresemények szervezésén fáradozunk, akkor azt konceptuálisan tegyük és lehetőleg éves programban gondolkodjunk” – fejtette ki szerkeszt[ségünknek a tanácsadó.
Az események összehangolására van szükség
Csegzi szerint a jó összehangolás érdekében elengedhetetlen az önkormányzat, a civil szféra és a kulturális intézmények összefogása, programjaik egyeztetése. A művelődési életért felelős volt alpolgármester azt szeretné, ha legkésőbb januárban sikerülne kiadni egy 2015-ös kulturális naptárt, melyben helyet kapnának Vásárhely legfontosabb művelődési eseményei – lehetőleg pontos dátumokkal és részletekkel.  
Csegzi Sándor úgy véli, Marosvásárhelynek mindenképpen ki kell használnia Kolozsvár közelségét és a kincses város jövő évi európai ifjúsági főváros státuszát. Véleménye szerint egyrészt be lehetne építeni bizonyos vásárhelyi programokat a kolozsvári kínálatba, másrészt át lehetne hozni bizonyos rangos és „mozdítható” eseményeket a szomszéd megye székhelyéről. Soós Zoltán RMDSZ-es tanácsos is egyetértett azzal, hogy a marosvásárhelyieknek sokkal igényesebb kulturális kínálatra lenne szüksége, mint az, amit az utóbbi években az önkormányzat biztosított.
Ideje többet szánni a kultúrára
A polgármesteri tanácsos szerint annak ellenére, hogy minden egyes művelődési esemény szervezése vagy támogatása költségvetés-függő, mégsem lenne szabad kimondottan a büdzséfüggővé tenni a kultúrát. Csegzi szerint vannak olyan események, amelyek finanszírozása gazdaságilag soha nem térül meg, másként viszont igencsak kamatozhat és öregbítheti a település hírnevét.
„A kétezres évek elején az volt a sláger, hogy mindaddig, amíg nem javítjuk fel a város úthálózatát, nem szánhatunk pénzt a kultúrára. Mostanra, hál’ Istennek, nagyjából felszusszanhattunk, és végre másként viszonyulhatunk a művelődési élethez, amelyre pontosan oly nagy az igény, mint a minőségi úttestekre. Ma már bátran beszélünk arról, hogy Marosvásárhelynek igenis kell költenie a kultúrára. A következő lépés viszont az lenne, hogy ne csak beszéljünk erről, hanem tegyük is meg” – vélekedett Csegzi Sándor. Soós úgy látja, hiába fejeződtek be a nagyobb beruházások, a városháza sokkal szívesebben költ a számos idegenlégióst szerepeltető sportklubok fenntartására és a középszerű tömegrendezvényekre, mintsem hogy a minőségi kultúrát részesítse előnybe.
„Nem véletlen, hogy városunk teljesen lemaradt Kolozsvártól, Nagyszebentől és Brassótól, hisz itt még a tanács által megszavazott pénzeket sem utalják ki a művelődési rendezvényekre” – jegyezte meg keserűen Soós Zoltán.       
A Forgatagnak nem a város szélén a helye
A 2015-ös városházi eseménynaptárt illetően egyelőre annyit lehet tudni, hogy az önkormányzat jövőben is két nagy eseményt készül szervezni: a nyár elején a hagyományos városnapokat, valamint az idén sikeresen rendezett őszi fesztivált. A Marosvásárhelyért Egyesület által magyar napokként szervezett, de Dorin Florea polgármester által ellenszenvvel fogadott Forgatag esetleges támogatásáról Csegzi úgy vélekedett, hogy valóban ideje lenne, ha a városháza is másként viszonyulna az igencsak nagy népszerűségre szert tett eseménysorozathoz.
„A Forgatagnak semmiként nem a város szélén vagy Marosszentgyörgy területén a helye, be kell hozni a városba. Jó lenne, ha Marosvásárhelyen senki nem fogná fel veszedelemként a magyar kultúra és néphagyományok ápolását” – szögezte le Csegzi Sándor. Ahhoz, hogy a magyar napok bekerüljenek a megérdemelt helyükre, Dorin Florea leváltására volna szükség – állítja Soós. „Nincs miért behozzuk a Forgatagot, mert tudjuk, hogy annak túl nagy ára van: rátelepednek és elfogadhatatlan feltételeket szabnak. Ebből nem kérünk” – szögezte le az RMDSZ önkormányzati képviselője.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Megállapodott a város a római katolikus egyházzal
Elfogadta a városi tanács az Egyesülés Főgimnázium bérleti szerződését és a Római Katolikus Teológiai Líceum használati megállapodását
A csütörtöki marosvásárhelyi tanácsülés 64 napirendi pontját többé- kevésbé összhangban fogadták el a városi tanácsosok. A sajtóban közölt napirendi pontokon kívül a hatodik, egyben utolsó sürgősségi határozattervezet az Egyesülés Főgimnázium hosszú távú bérleti szerződését és az újonnan megalakult katolikus középiskola számára kötött használati megállapodást tartalmazta.
A városi tanácsosok egyértelmű szavazata alapján elfogadták az új bérleti szerződés feltételeit, melynek értelmében a Jakubinyi György érsek által képviselt gyulafehérvári római katolikus érsekség húsz évre bérbe adja a dr. Dorin Florea polgármester és Kiss Imola gazdasági igazgató által képviselt bérlőnek, Marosvásárhely municípiumnak a Mihai Viteazul utca 15. szám alatti 5071 négyzetméter beépített felületet és a hozzá tartozó 10.028 négyzetméteres területet. Abban az esetben, ha a bérlő az ingatlan felújításához szükséges anyagi alapokra szert tesz, újabb három évvel hosszabbítják a szerződést. Egyelőre a bérleti díj 24.990 lej havonta, mely nem tartalmazza a közköltségeket, vagyis 2,12 lej/négyzetméter az épületekre és 1,42 lej/négyzetméter a hozzá tartozó területre, ami az infláció mértékével változik. A megállapított bérleti díj felét külön számlára helyezik, és az épület felújításához szükséges anyagi alapok vonzását célozza. Amennyiben a bérleti szerződés aláírását követő két év alatt nem sikerül a felújítás finanszírozását megoldani, a bérbe adó rendelkezhet majd az összeggel. A bérleti szerződés értelmében a tulajdonos beleegyezését adta az A főépület tetőtérrel való beépítésére, amellyel az osztálytermek számát növelnék.
A használati egyezség értelmében a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és Marosvásárhely municípium megegyezett az ingatlan használatának módozatában is. A 2014/2015-ös tanévben az Egyesülés Főgimnázium A, B és C épületét az eddigiekhez hasonlóan használják. A 2015/2016-os tanévtől a Római Katolikus Teológiai Líceum részére a B épület földszintjén három, valamint az első emeleten egy tantermet szánnak, illetve az alagsori raktártermeket laboratóriumnak, informatikateremnek stb. A könyvtárt, sporttermet, dísztermet, udvart közösen használják majd a két intézmény diákjai. A 2016/2017-es tanévtől a katolikus középiskola további két első emeleti tanteremmel bővül, majd a folyamatos létszámnövelés eredményeként a 2018/2019-es tanévre, amennyiben az A főépület tetőterének beépítését befejezik, azt az Egyesülés Főgimnázium diákjai, míg a B és C épületet teljes egészében a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai népesítik majd be. A sporttermet és dísztermet előre megállapított, éves időbeosztás szerint használja mindkét intézmény. Abban az esetben, ha a katolikus líceum felszámolódik, a használati megállapodás is érvényét veszti.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)

Új otthont kap a marosvásárhelyi népi egyetem
Az egykori iparostanonc-otthon belvárosi épületébe költözhet a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Egyetem (MKTE).
Az önkormányzati tulajdonban lévő, ötvenéves múlttal rendelkező oktatási intézmény a múlt század elején épült szecessziós ingatlan második emeletét foglalhatja el. Az önkormányzati határozat értelmében a városháza tulajdonában lévő, felújítás alatt álló épület földszintjét és első emeletét továbbra is az Avram Iancu Szakközépiskola használhatja.
Az épületrész birtokbavételéhez az MKTE-nek meg kell várnia a tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium jóváhagyását is. A kulturális intézmény igazgatója, Csegzi Sándor szerint tevékenységei által az egykori népi egyetem már kinőtte az ifjúsági házban foglalt három helyiséget.
Az MKTE kinőtte az ifiházat
Az impozáns, kupolás épület korszerűsítése már az elmúlt hónapokban elkezdődött, a teljes feljavításra viszont még jó pár hónapot várni kell. A szakközépiskola már rég felszámolta a szinte üresen tátongó bentlakását, és – a jobbára tanárok és tanfelügyelők étkeztetését és szórakozását szolgáló – étkezdéjét.
„Annak ellenére, hogy az épület a városé, és most is üresen, lelakatolva áll, a tanfelügyelőség feltételekhez köti a részleges átadását: ragaszkodik a bentlakás egy részéhez és a kantinhoz – magyarázta Csegzi. – Ha azok tényleg a vidéki diákok érdekeit szolgálják, akkor megértjük. Nekünk sem kell a teljes ingatlan, hisz az MKTE-t csak lépcsőzetesen tudjuk felépíteni. Lényegében egy klinikai halálban átvett intézmény újjáélesztéséről van szó.”
A volt alpolgármester egy éve került a teljesen elsorvasztott intézmény élére. Mint mondta, a rendszerváltás előtt még komoly tekintélynek örvendő intézmény vezetői az elmúlt időszakban számos kulturális és tudományos tevékenységgel próbáltak új arculatot kölcsönözni a volt népi egyetemnek.
Tiltakozik a tanfelügyelőség
Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő nem rejti véka alá, hogy a tanfelügyelőség nem szívesen mond le az épületrészről, még akkor sem, ha az ingatlan legutóbb csupán három-négy vidéki diáknak adott szálláshelyet.
„Nincs mit tennünk, az épület nem a miénk, viszont az önkormányzat találhatott volna más helyet az egyetemnek. Jelenleg valóban nagyon kevés bentlakásos tanulója van az Avram Iancu Szakközépiskolának, de mindannyiunk érdeke az iskola és egyáltalán a szakoktatás megmentése. Nemcsak a tanároké, a tanfelügyelőké, az egész gazdaságé, a teljes társadalomé” – jelentette ki Illés Ildikó, utalva arra a téves irányzatra, miszerint manapság szinte egyetlen szülő sem örül annak, ha gyermeke kétkezi szakmát tanul.
Felvetésünkre, hogy egy főtéri, kétemeletes műemlék épület nem túl értékes-e ahhoz, hogy egy pár vidéki diák bentlakása és kantinjaként szolgáljon, a főtanfelügyelő-helyettes úgy vélekedett, hogy nincs olyan ingatlan, amely értékesebb lenne a gyermeknél. „Különben is ez az épület eredetileg is az ipari iskolákban tanuló diákokat szolgálta” – tette hozzá Illés.
A valamikori iparostanonc-otthon száz évvel ezelőtt, 1915-ben, a marosvásárhelyi Építő Iparosok Szövetségének kezdeményezésére, a magyar iparostanulók számára, valamint a városban tevékenykedő kőművesmestereknél tanuló inasok elméleti oktatása céljából épült. Tervezését Marosvásárhely egyik dúsgazdag építésze, Csiszár Lajos támogatta, aki Keresztes Gyula műépítész szerint enyhe egyiptomi motívumokat is bevitt a csodálatos, kupolás ingatlanba.
A szecessziós épület külső díszítése is egyedi: az ablakok szemöldökeinél a különböző szakmák jelképes címerei találhatók, alatta meg a rövidítések, mint például „Vill” (a villanyszerelők esetében), „Üveg” (üvegesek), „Aszt” (asztalosok), „Lak” (lakatosok), „Bád” (bádogosok), „Fest” (festők). Némileg meglepő, hogy ezeket sem a fél évszázados szocializmus, sem az utána kitörő magyarellenes hangulat nem tüntette el az épület homlokzatáról.
Mint ahogy a kapualjban lévő magyar nyelvű márványtáblákat vagy a főbejárat fölötti városcímert sem. Nem volt ennyire kegyes a sors a másik bejárat fölött lévő (valószínűleg magyar) címerhez. Ez a főtéri ingatlan adott helyett az 1906-ban alakult Építő Iparosok Szövetségének, mely társaság 1923-ban Buksa Béla vezetésével Magyar Iparosegyletté alakult át.
Megújul a Radó tervezte gimnázium
Jövőre elkezdődhet a román tannyelvű Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium felújítása és tetőtéri beépítése. A 2,3 millió lejes beruházást az önkormányzat a Regionális Operációs Programon keresztül uniós alapokból valósítja meg. Az összeg 98 százalékát pályázat útján nyerte, a további két százalék a saját hozzájárulást képezi. „A projekt fő célkitűzését a neves marosvásárhelyi tanügyi intézmény oktatási infrastruktúrájának feljavítása és megfelelő felszerelése jelenti, egy európai standardokon történő oktatáshoz való hozzáférés biztosítása céljából, valamint az iskoláskorúak oktatási folyamatban való részvételének növelése optimális feltételek mellett” – jelentette ki Dorin Florea polgármester. A tervek szerint az 1913-ben Radó Kálmán városi építész tervei alapján épült tanintézetet jövő év október 4-éig kell felújítani és korszerűsíteni. Az első világháború ideje alatt az ingatlanban hadikórház működött, majd 1919. október 5-étől a nagyszebeni román kormányzótanács az újonnan alakult román tannyelvű fiúgimnáziumnak adományozta.
Szucher Ervin |
Krónika (Kolozsvár)

Aláírták az Unirea bérleti szerződését
Alárta Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az Unirea Főgimnázium által elfoglalt épület bérleti szerződését.
A csütörtöki önkormányzati ülésen így előreláthatóan minden gond nélkül megszavazzák a tanácsosok a tanfelügyelőség által előterjesztett iskolahálózat-jegyzéket.
Peti András alpolgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy a marosvásárhelyi oktatási intézményeket tartalmazó jegyzéket a tanács csütörtökön kell elfogadja. A határozattervezet értelmében a Római Katolikus Teológiai Gimnázium csak akkor kerülhet be az iskolahálózatba, ha a római katolikus egyház és a város vezetősége között megköttetik végre az Unirea iskola bérleti szerződése. Mivel erre, bár nem közös asztalnál, pénteken sor került, a tanácsosok valószínűleg vita nélkül fogadják el az előterjesztést.
Az év utolsó, 14 órakor kezdődő önkormányzati ülése előreláthatóan zökkenőmenetesen és gyorsan zajlik majd le, egyrészt mert kevés téma szerepel a napirenden, másrészt mert  a városháza nagytermében tartják csütörtökön 16 órakor a Kárpátok sétányán építendő Maros-híd második nyilvános közvitáját.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Menesztették a székelyföldi prefektusokat
A kormány szerdai ülésén a három székelyföldi megye prefektusának leváltásáról döntött, az intézkedést csak tegnap tették közzé. A Kovászna és a Maros megyei kormánymegbízott az intézményből is távozik, Hargita megyében visszaállították az augusztus előtti állapotot a prefektus-alprefektus cserével.
Marius Popica április óta töltötte be a Kovászna megyei kormánymegbízotti tiszt­séget, őt a kormány döntése alapján Sebastian Cucu alprefektus váltja. Popica az utóbbi hetekben több, a magyar közösséget sújtó bírságot rótt ki, emiatt feszültté vált a helyzet Háromszéken. Az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Victor Pontával egyeztetett hétfőn, még mielőtt a szövetség úgy döntött, hogy megszavazza a negyedik Ponta-kormányt. Akkor Kelemen úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő megígérte, megoldást talál a kovásznai helyzet rendezésére. Vasile Oprea Maros megyei prefektust a szociáldemokraták által támogatott Lucian Goga váltja. Az RMDSZ a héten közölte, hogy feljelentette Opreát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért a Bánffy-örökösök egyik erdő-visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte egy nem erdélyi bíróságra, arra hivatkozva, hogy a magyarok, mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. Ugyanakkor Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: szerinte Oprea leváltása mögött nem az RMDSZ áll, őt a segesvári polgármester leváltása miatt távolították el. Hargita megyében Petres Sándor volt prefektus helyére Jean Adrian Andreit nevezték ki, aki korábban betöltötte már ezt a funkciót. Petrest idén májusban nevezték ki alprefektusnak, majd augusztusban prefektusnak, ekkor helyet cserélt a korábbi kormánymegbízottal, a szociáldemokrata Jean Adrian Andrei-jel, most pedig a kormány a visszacseréről döntött. Jean Adrian Andrei prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Experimentum crucis (Az RMDSZ 25. évfordulójára)
Az államelnök-választás meglepő végkifejlete óta valamiféle Johannis-forradalomról (tisztítótűzről) beszélnek, mely a mérvadó román közszolgálati médiákat is feltöltötte energiákkal. (Tévedés ne essék, 1989 karácsonyán a „Szabad Román Televízió” még nem volt szabad a szó nemes értelmében, idő kellett, hogy rájöjjünk a háttérből elművelt gazemberségre.) A következőkben a közönség által legrangosabbként minősített Radio România Actualităţi egyik éllovas műsorában elhangzottakról fogalmaznék meg néhány reflexiót erdélyi magyar állapotainkra való kivetítéssel.
Szól a rádió
November közepét írtunk. Bár a kovásznai Fenyő Szállóról nem esett szó, de örvendetes, hogy a „botfalusi” adó félórás déli műsorából világgá röppent, miszerint Máramaros vidékén is történt „hűbéri” ajándékosztás az ortodox egyház javára Pontáért ügyeskedő „imádságok” reményében. Hangfelvételt is bejátszottak! Egy ortodox pópa arra biztatta híveit: a két jelölt közül a „miénkre”, mármint a románra és ortodox hitűre szavazzanak, ne idegenre. De élőben hallhattuk, hogy a párizsi román (ortodox) papot is rajtakapták hívei. (Ejnye! Hetvenes évekbeli elődje szekus volt, lásd Gocz Elvira visszaemlékezéseit.)
A történteket elemezve a vita egyik meghívottja, Radu Preda professzor, a Babeş–Bolyai Egyetem tanára kijelentette: „templom nem válhat albérlet tárgyává!”, majd arról beszélt, hogy Romániában minden államilag elismert hitközösség autonómiát (!) élvez, de az ortodox papság – belső alkotmányából eredően – nem politizálhat. Hivatásával össze nem egyeztethető a pártaktivistaság, a helyi vagy akár parlamenti közéleti megbízatás. S mindezek ellenére nagyszámú vidéki pópa, sőt, egy főpap is elkövette a szabálysértést. Hónapokkal ezelőtt ugyanezen a hullámhosszon hangzott el, hogy Temesvár néhai érseke érdemei mellett a Securitate munkatársa volt. (Lám: évek kellenek, amíg megértjük a politikát! Emlékezzünk arra, hogy amint Kelemen Hunor a Boc-kormány kultuszminisztere lett, az ortodox egyházat kivették hatásköréből.)
Örömmel üdvözölhetjük, hogy a román értelmiség egy része fel meri vállalni a kényes témát, mert láthattuk: a marosvásárhelyi események idején a hodáki pópa is „háttérsugallatra” szólította harcba híveit a magyarok ellen. Ideje, hogy mi is önvizsgálatot kezdeményezzünk.
Tulipán... és színeváltozásai
Tudjuk: tisztességben megőszült protestáns egyházaink nem tiltják papjaiknak a politikában való részvételt. Itt példaként azonnal Tőkés László karrierjére hivatkozhatunk. Johannis sikerének láttán pedig feltehetjük a drámai kérdést: Vajon mikor eshet meg újból az a „megváltó” élmény, hogy Romániában egy magyar ember történelmi főszereplővé váljék?
...Mert 1989 decemberében Tőkés, bár rövid ideig, de igenis, főhőse volt az eseményeknek. Emlékeznek-e arra a mozzanatra, amint páncélozott járművel hozták be Menyőből, és egy tévés rákérdezett: miként jellemezné a pillanatnyi állapotokat?
– A jelen pillanat drámai motívuma a bizalmatlanság, mert a jó szándékú forradalmárban is terroristát gyanít az ember – válaszolt mosolyogva. Még a magyargyűlölő néhai I. C. Drăgan is elismerően nyilatkozott Tőkés ízes, Királyhágó vidéki román kiejtését dicsérve. „Dicţie românească perfectă” – betű szerint így mondta! És eltelt negyed évszázad! Nyugodt lelkiismerettel diagnosztizálhatjuk, hogy a romániai rendszerváltás szikrakovácsának hazai és nemzetközi tekintélyét – s ezáltal az erdélyi magyarság esélyeit, majd ezen belül egy hiteles román–magyar megbékélés lehetőségét – nem a románság aknázta alá, hanem a „forradalom” hevében született, majd gyanús színeváltozásokon átesett RMDSZ, melynek Tőkés a kezdetektől tagja, majd tiszteletbeli elnöke is volt, amíg nemkívánatos személyként el nem lehetetlenítették. A szerencsétlenség a mi rövidlátásunknak is következménye. Nem figyeltünk arra, hogy miközben a Domokos Géza alapította-vezette RMDSZ még „egyszínű” volt, s bár egyesek „kommunista gittegyletként” bélyegezték kívülről, sőt, belülről is, óvatosan, de hitelesen mégis meg tudta jeleníteni a magyarságot az akkor még igencsak forrongó közéletben. Aztán bekövetkezett a Markó-féle hatalomátvétel és rövidesen az addigi egységnek platformokra töredezése. Majd kezdetét vette közöttük a vérre menő iszapbirkózás a hatalom bársonyszékeibe való behelyezkedésért. Az első függetlenek jelentkezése (helyhatósági szinteken) 1996-ban történt, ekkor kezdődött az RMDSZ „dzsihádja” a függetlenek, majd később a versenypártok (MPP, EMNP) jelöltjeinek ellehetetlenítésére és az őket megszavazó közösségek megbüntetésére (!), mégpedig – ez szégyen – a leggyalázatosabb módszerekkel. Anno 2000 vidékén csupa „Ká-Dé-Em”-től zengedezett az erdélyi magyar politikum (KDM – Kereszténydemokrata Mozgalom), mert az RMDSZ az Európai Néppárt szárnya alá igyekezett. Ez sikerült is neki. (Az EU-Néppárt az unió ötletgazdája, R. Schuman kereszténydemokrata filozófiáját vallja.) Jelen pillanatban a Kelemen vezette RMDSZ egy ismét homogén (kereszténydemokrata?) alakulat eléggé feszültségterhes látszatát kelti.
Itt álljunk meg egy pillanatra! Másfél évtizeddel ezelőtt halálközeli környezetben, a marosvásárhelyi klinikán, miközben csepegett a perfúzió, a szomszédos ágyban fekvő bajtárssal beszélgettünk. Kiderült: ő a Romániai Magyar Liberális Demokrata Párt elnöke! (Országos szinten? Helyben? Erre nem emlékszem.) A szomszéd többek közt azt is elmesélte, miként sikerült megbuktatniuk Marosvásárhely 1989 utáni  magyar polgármesterét, Fodor Imrét. „Öregúrként” emlegetette, aki azon kívül, hogy szeretett külföldre (legtöbbet Hollandiába) járkálni, és egyházaknak, szűk baráti köreinek osztogatta szét a humanitárius segélyeket, jövőbe mutatóbbat nem tett a városért, mondta. (Vajon? Igazat beszélt?)
– Közeledtek a helyhatósági választások! Mi, a szabad demokraták, állítottunk egy magyar ellenjelöltet, és 2000-ben kiborítottuk az öreget a helyéről. (Emlékezetből idéztem a pártelnököt.) Csakhogy, amint azóta is tapasztalhatjuk, nem a szabad demokrata magyar nyert, hanem (életfogytiglan?) Dorin Floreát segítették székbe. Ez volt az első pofon, amit az RMDSZ kapott? Nota bene: a Romániai Magyar Liberális Demokrata Párt létrejöttében (1992. VI. 14.) Iliescu bábáskodott, de az RMDSZ is felelős a történtekért. Markó, Frunda, Borbély... karrierjének „csernozjom talaján”, történelmi verekedés helyszínén, Marosvásárhelyen éveken át nem volt városi RMDSZ-szervezet. Tulipános klikkek lakónegyedenként konspiráltak, egymás ellen. S azt se feledjük, az RMDSZ „neptunos” agitációs brigádja (Frunda, Borbély...) majdnem eladott minket. S épp a napokban újabb PER-csapdába keveredett az RMDSZ. Ejnye! De próbáljunk utánanézni a KDM pályafutásának! Nos, az internet szerint a Romániai Magyar Keresztény Demokrata Párt 1990. március 30-án alakult, idézem: „kis létszámú, de elit tagsággal. Az RMKDP, mint az RMDSZ társszervezete, az SZKT-ban a kereszténydemokrata frakciót alkotta. 1999 júniusától az új párttörvény értelmében az RMKDP átalakult Kereszténydemokrata Mozgalommá, országos alelnöke dr. Bárányi Ferenc.” Nota bene: Bárányi 1998-ban miniszter lett, de jött az „átvilágítási” törvény, s távoznia kellett. Nesze nekünk: „elit tagság”!
A Tulipán második kereszténydemokrata platformját, az Erdélyi Magyar Kezeményezést 1992. március 14-én jegyezték. A Katona Ádám vezette alakulat javasolta a papsággal való együttműködést. Következetes, kegyetlen, nemzeti elkötelezettségű belső ellenzék volt az EMK. A közelmúltban őket is kiebrudalták... A KDM-platform pályája időközben felfelé ívelt, volt rangos kovásznai konferenciájuk, ahol Băsescu is beszélt! Aztán csend lett. Ejnye! Megkockáztatok egy szomorú ténymegállapítást! Egyszerűen csak annyi történt, hogy a „kereszténydemokratává” színeződött RMDSZ-nek sikerült beépülnie az alapjában jó szándékú, tisztességes, vidéki, erdélyi magyar papság bőre alá, presbitériumaiba is (az unitáriusok és a reformátusok jelentős részének kivételével). Amit nevetségesen kezdő módon Ponta megpróbált kivitelezni – mármint az ortodox papság lekenyerezését, de beletörött a foga –, ugyanazt a sátáni manővert az RMDSZ könnyedén megtehette, mert a történelmi protestantizmus épp közéletiségre, demokráciára tanítja a híveit, ebben rejlik a szépsége! De katolikus közösségekben, Csíkban a „Szentföldön” is hasonló „templomi albérletbe férkőzés” történt nemzetmentés jeligéjével. S eközben – horribile dictu! – Tőkésnek, a romániai rendszerváltás hősének (!) távoznia kellett a „kereszténydemokrata” RMDSZ-ből, melynek vezéri pódiumain biza sok kommunistát látunk.
Experimentum crucis
Felvezető sorainkban újabb forradalomról beszéltünk. Nos, szerintem erdélyi magyar terekben a Johannis-effektussal pattant ki. Az RMDSZ képviselőinek kolozsvári tanácsa azt javasolta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, de eközben gőzerővel hozzákezdtek a „háttérmunkához” annak reményében, hogy Pontának besegítve bársonyszékeikben maradhatnak. Ponta tanácsosának, Frundának a sajtónyilatkozata, miszerint ő bízik abban, hogy a magyarok nem mennek el szavazni, már egyenesen vérlázító volt. Mindezekre végül Markó „jelenése” tette fel a koronát, melyben azt sulykolta: a történtek ellenére igenis kormányon kell maradniuk, hogy pénzeket téríthessenek hazafelé. Kelemen is alaposan elszólá magát a MTI-nek adott nyilatkozatában, melyben a teljes erdélyi magyarságot utólagosan is az RMDSZ szavazótáboraként emlegette. Vajon észre sem vevé az elnök úr, hogy pártklientúráján („vazallusain”) kívül már senki sem figyelt a szavára? De ideje, hogy kifejtsem írásom címének motivációját! Kölyökkorunkban a hazugság/igazmondás próbája (a népi „keresztkísérlet”) abban állt, hogy nyomogatásra orrunk hegye keménynek vagy puhának találtatott-e. Az experimentum crucis a tudományok módszere, dilemmás kérdések „tűzpróbáját” értjük alatta, de az elnevezés bibliai gyökerű. Abban a drámai mozzanatban keresendő, ahol Jézust felfeszítik, és a csürhe a látványban kéjelegve biztatja: – Na! Ha valóban Isten fia vagy, most tégy csodát! Szabadulj innen! De szavunkat ne feledjük! Klaus Johannis államelnökké választásában mi is teljes vállszélességgel részt vettünk, az RMDSZ aljas, félrevezető intelmei ellenére, mert hiszünk abban, hogy bár ideig-óráig, de találtunk egy újabb megváltó személyiséget. Az experimentum crucis és sikere abban is bemutatkozik, hogy bizonyítottuk ország-világ előtt: nem vagyunk gerinctelen köpönyegforgatók („udemerista” hívők), nem vagyunk Trianon-depresszióban élő, letiport roncsnemzet, nem tűrjük, hogy átverjenek minket! Az is nyilvánvalóvá vált: az épp 25 éves RMDSZ megérett arra, hogy eltanácsoljuk sorsunk ügyintézéséből, mert azon munkálkodott, hogy – mint a barmot – uralma alá hajtsa az erdélyi magyarságot, ahelyett, hogy ő szolgált volna bennünket. S nem utolsósorban lenyúlta, megbecstelenítette mentális higiénénk mentsvárát, az elektronikus sajtó egy részét is, mely templomaink mellett második autonóm politikai erősségünk lehetne Romániában. ...Csakhogy mi lesz velünk „dada” és főleg „csecs” nélkül? – aggodalmaskodhatnak egyesek. Ha kétpólusúvá egyszerűsödő állapotban – MPP-s kanyarok nélkül – fölülkerekedhetne a nemzeti minimumban való összefogás egysége, s a közelgő választásokig fennmaradna tisztánlátásunk és a forradalmi vérnyomás is a kincstári székely „putzákban” – megoldhatná e kérdést.
Gyila Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tizenöt új kétnyelvű utcanévtábla Marosvásárhelyen
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport november közepén sajtókampánynak is nevezhető akcióba fogott, amelynek keretében tudatták a marosvásárhelyi lakossággal: az igénylőknek ingyen csináltatnak kétnyelvű utcanévtáblákat. Az elkészült táblákat az elmúlt napokban fel is szerelték.
Barabás Miklóstól, a csoport sajtószóvivőjétől megtudtuk, az elmúlt hónapban kapcsolatot próbáltak teremteni a sajtóorgánumokkal, hogy ezeken keresztül felhívják a lakosság figyelmét: díjmentesen igényelhetők kétnyelvű utcanévtáblák. A napilapokban, rádióban közölt hirdetést olvasva, hallva, többen is éltek a lehetőséggel.
A civilek az elmúlt napokban összesen tizenöt utcanévtáblát szereltek fel, többek között a Harcsa, Kalapács, Szamos, Gyöngyvirág, Szabadság utcában, de érkezett igénylés az 1848-as úton, illetve a Vársétányon lakóktól is.
Barabás Miklós elmondta: úgy tűnik, Dorin Florea polgármester és a bizalmi köre semmi áron nem szeretné kihelyeztetni a kétnyelvű utcanévtáblákat. „Ezzel a kezdeményezésünkkel is nyomást próbálunk gyakorolni a hatóságokra. Mivel a táblák kihelyezése eddig elmaradt, a marosvásárhelyi, főként idős emberek vették kézbe a dolgot, akik nagyon örvendtek ennek a lehetőségnek” – fogalmazott Barabás.
Azok, akik felszereltették a táblákat, azért tehették meg, mert nem létezik semmilyen arra vonatkozó tiltás, hogy ezeket az ingatlantulajdonosok nem szerelhetik fel. „A tavasszal maga Peti András alpolgármester is felvetette azt a lehetőséget, hogy mindenki a saját háza falára szereltesse fel a táblákat. Ezt a gondolatmenetet visszük tovább, pontosan ezt a lehetőséget kínálva fel” – mondta Barabás. Hozzátette, a tömbházak esetében már nem ilyen egyszerű a dolog, ugyanis a tömbház összes lakóját meg kellene győzni a kétnyelvű felirat létjogosultságáról, erre pedig eddig még nem született kezdeményezés.
Sípos József a rádióból értesült erről a lehetőségről. „Miért ne lehetne a mi utcánknak is két nyelven feltüntetni a nevét?” – tette fel a nagyon egyszerű kérdést a Kalapács utcai lakos. Kérdésünkre, hogy érkeztek-e visszajelzések a szomszédoktól, ismerősöktől, Sípos József elmondta: „Nem. Nem nagyon. Fel van téve a tábla, és mindenki végzi a maga dolgát, az élet megy tovább. Semmi különös, semmi feltűnés. Ez szerintünk így természetes, ugyanolyan, mint a szemét kirakása vagy a házunk előtti tér takarítása”.
A Szabadság utcai református egyházközség Vihar utcai ikerházára két helyen is felkerült a kétnyelvű utcanévtábla: a lelkészi lakásra és a Buborék Tanodára. Dénes Előd lelkipásztor szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lett volna. Mindezek ellenére, azért döntöttek a táblák igénylése mellett, „mert jó az, ha magyarul is fel vannak tüntetve az utcanevek”. A visszajelzésekről kérdezve, a lelkipásztor elmondta: mivel az új táblákon nem szerepel házszám, csupán név, az utcanév mellé valaki házszámot is készített. „Csak pozitívan tudok nyilatkozni erről a kezdeményezésről, támogatom, hogy minél több magyar ember éljen ezzel a szép gesztussal” -– mondta a Vihar utcai lelkész.
A civil csoport tagjai továbbra is díjmentesen elkészítik a táblákat az érdeklődőknek. Amennyiben rendelni szeretnének, megtehetik ezt a csoport Faceboook-oldalán, ahova üzenetben kell elküldeni a kétnyelvű táblát igénylő személy telefonszámát és az utca nevét, és a civil aktivisták felveszik az érintettel a kapcsolatot. Akinek nincs internet-hozzáférése, az a 0743-929.249-es telefonszámon Barabás Miklósnak  jelezheti, hogy szeretne háza falára kétnyelvű utcanévtáblát rendelni.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Saját mulasztásáért kritizálja az egyházakat Florea
Egy, az Unirea Főgimnázium fűtésrendszerén bekövetkezett meghibásodás újabb okot adott Marosvásárhely polgármesterének, hogy kifejtse: a papok képtelenek megfelelő oktatási körülményeket biztosítani a diákoknak, és rossz a restitúciós törvény.
„Mindig csak abban a három iskolában vannak gondjaink, amely az egyházakhoz tartozik. Felszólítom a papokat, hogy sürgősen intézkedjenek, és biztosítanak anyagi forrásokat a visszaadott iskolák általános felújítására, hogy a diákok megfelelő körülmények között tanulhassanak. Ha ezt nem teszik meg, újra határozottan kérem, hogy ezeket az épületeket adják vissza a polgármesteri hivatalnak, mert mi rendbe tesszük és tartjuk őket” – reagált Marosvásárhely polgármester, Dorin Florea arra, hogy a szokatlan hideg miatt a hét elején a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium néhány osztálya fűtés nélkül maradt. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben Dorin Florea aggodalmát fejezi ki a főgimnázium épületének állapota miatt. „Úgy vélem, hogy a román parlament egyik legnagyobb hibája a nemzeti érdekeltségű épületek: iskolák, kultúrotthonok visszaszolgáltatása volt. Ezt becsületes kárpótlással kellett volna megoldani, sajnálatos, hogy nem ezt tették, s emiatt a tanügyben jelentős gondok vannak” – olvasható a levélben.
Megkeresésünkre Tamási Zsolt, az Unirea Főgimnázium ügykezelésével megbízott római katolikus státus képviselője kifejtette: amit a polgármester mond, annak nincs értelme, hiszen a megkötött, de a korábbi bérleti szerződés értelmében is a karbantartási munkálatokat a bérlő, vagyis a polgármesteri hivatal kell hogy elvégezze. „A jelenlegi bér 50 százalékát a státus külön bankszámlára kapja, mert ez képezi majd az önrészt az uniós pályázat esetében. A polgármester most a pályázat összeállításával és a mihamarabbi leadásával kellene foglalkozzon. A polgármesteri hivatalnak semmi köze, hogy az épület tulajdonosa mit tesz a bérleti pénzzel. A státus eddig is, ezután is elvégzi azokat a munkálatokat, amelyekre a szerződés alapján köteles, az elmúlt években többek között a kis épület homlokzatát is tataroztatta. A fűtésrendszer javítása, karbantartása nem olyan jellegű munkálat, amit a tulajdonos kell elvégezzen, s ezt a szerződés alapján a polgármester is jól tudja” – hangsúlyozta Tamási Zsolt.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Florea visszavenné az egyházaktól az iskolákat
Az egyházak képtelenek megfelelő oktatási körülményeket biztosítani a diákoknak, és rossz a restitúciós törvény – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az Unirea Főgimnázium fűtésrendszerében bekövetkezett meghibásodás kapcsán.
„Mindig csak abban a három iskolában vannak gondjaink, amelyek az egyházakhoz tartoznak. Felszólítom a papokat, hogy sürgősen intézkedjenek és biztosítanak anyagi hátteret a visszaadott iskolák általános felújítására, hogy a diákok megfelelő körülmények között tanulhassanak. Ha ezt nem teszik meg, újra határozottan kérem, hogy ezeket az épületeket adják vissza a polgármesteri hivatalnak, mert mi rendbe tesszük és tartjuk őket” – reagált Marosvásárhely polgármestere arra, hogy a jelentős hideg miatt a hét elején a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium néhány osztálya fűtés nélkül maradt.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben Dorin Florea aggodalmát fejezi ki az Unirea Főgimnázium épületének állapota miatt. „Úgy vélem, hogy a román parlament egyik legnagyobb hibája a nemzeti érdekeltségű épületek: iskolák, kultúrotthonok visszaszolgáltatása volt. Ezt egy becsületes kárpótlással kellett volna megoldani, sajnálatos, hogy nem ezt tették, s emiatt a tanügyben jelentős gondok vannak” – olvasható a levélben.
Megkeresésünkre Tamási Zsolt, az Unirea Kollégium ügykezelésével megbízott római katolikus státus képviselője kifejtette: annak, amit a polgármester mond, nincs értelme, hiszen a megkötött, de az azelőtti bérleti szerződés alapján is a karbantartási munkálatokat a bérlő, vagyis a polgármesteri hivatal kell hogy elvégezze.
„A szerződés értelmében a jelenlegi bér 50 százalékát a státus külön bankszámlára kapja, mert ez képezi majd az önrészt az uniós pályázat esetében. A polgármesternek most a pályázat összeállításával és a mihamarabbi leadásával kellene foglalkoznia” – jelentette ki Tamási Zsolt.
Úgy vélte, a polgármesteri hivatalnak semmi köze ahhoz, hogy az épület tulajdonosa mit tesz a bérként kapott pénzzel. „A státus eddig is és ezután is elvégzi azokat a befektetéseket, amelyekre a szerződés alapján köteles, az elmúlt években többek között a kis épület homlokzatát is tataroztatta. A fűtésrendszer javítása, karbantartása nem olyan jellegű befektetés, amit a tulajdonosnak kell elvégeznie, s ezt a szerződés alapján a polgármester is jól tudja” – hangsúlyozta Tamási Zsolt.
Simon Virág
Krónika (Kolozsvár)

Tilos a felvonulás Marosvásárhelyen a székely szabadság napján
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere megtiltotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én felvonulást szervezzen a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig és tiltakozó megmozdulást tartson a prefektusi hivatal előtt – jelentette be Izsák Balázs SZNT-elnök keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.
Izsák Balázs elmondta, a polgármester csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta hozzájárulását. Az SZNT írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a – megítélése szerint – törvénytelen döntést, és maga is a törvényszékhez fordult a polgármesteri határozat érvénytelenítése céljával.
Az SZNT elnöke annak adott hangot, nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e felvonulás és tiltakozás a Székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi tömegmegmozduláson, szerinte a romániai demokrácia a tét.
MTI
Erdély.ma

Törékeny demokrácia
Megfélemlítési kísérlet, kettős mérce alkalmazása, tudatos provokáció – csak így lehet értelmezni Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester döntését, mellyel betiltotta a március 10-i, székely szabadság napján esedékes tiltakozó felvonulást.
A megfélemlítési kísérlet célja, hogy a tiltás, az azt követő reakciók révén bizonytalanságot, zavart keltsenek, eltántorítsák a résztvevőket. Kettős mércéről azért beszélhetünk, mert egyetlen román hatóság sem lép fel például az Új Jobboldal szélsőséges szervezet székelyföldi városokban tartott masírozásai ellen, de – hogy maradjunk Marosvásárhelyen – a Vatra Românească tüntetését sem tiltották be tavaly. Akkor meg miért nem lehet békés, senkit nem sértő, senki ellen nem irányuló felvonulást tartaniuk a székelyföldi magyaroknak?
És hogy provokációra gyanakodhatunk, arra a tavalyelőtti és a tavalyi rendezvények lefolyásának összehasonlítása ad okot. 2013-ban ugyanis – amikor az SZNT első alkalommal szervezett tiltakozó felvonulást a székely szabadság napján – minden kétséget kizárólag bebizonyosodott, hogy a rendezvény békés, méltóságteljes, nem történt semmiféle rendbontás. Különösebb incidensek 2014-ben sem történtek – amikor a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem engedélyezte a felvonulást –, de a polgári sétává szelídített eseményen a járdára kényszerített résztvevők és a hatóságok is sokkal idegesebbek voltak, a rendvédelmi szervek meg is bírságoltak néhány tüntetőt, de ezeket megfellebbezték. Álságos, félrevezető és igaztalan tehát Dorin Florea érvelése, melyben a rendbontásokra hivatkozik a tiltás indoklásaként, az pedig egyenesen nevetséges, hogy egy, a húsvétot megelőző böjti időszak szokásaival kapcsolatos rendezvény helyszíne a felvonulás útjába esne. Mindezeken túlmenően azonban a tiltakozás betiltásában a leginkább felháborító az olyan alapvető jogok – a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, a tiltakozáshoz való jog – semmibevétele, amelyek a demokrácia legfőbb ismérvei, és amelyekért 1989-ben például sokan életüket áldozták.
Éppen ezért a március 10-ét megelőző időszak egyik legfőbb feladata ezen példátlan jogfosztás, antidemokratikus eljárás ismertetése minél több nemzetközi fórumon. A jogállamiság csorbulására, a demokráciát ért sérelmekre ugyanis talán érzékenyebbek a világ nagyhatalmai, mint a kisebbségben élő nemzeti közösségek bajaira. E korántsem egyszerű feladat elvégzésében pedig az erdélyi magyar pártok mindenikének támogatnia kellene az SZNT-t.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Betiltották a felvonulást (Székely szabadság napja)
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere megtiltotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én felvonulást tartson a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig és tiltakozó megmozdulást rendezzen a prefektusi hivatal előtt – jelentette be Izsák Balázs SZNT-elnök tegnap Marosvásárhelyen. Izsák Balázs elmondta: a polgármester csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta hozzájárulását.
Az SZNT írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a törvénytelen döntést, és maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítéséért. Az SZNT elnöke úgy vélte: nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e felvonulás és tiltakozás a székely szabadság napján, hanem szerinte a romániai demokrácia a tét. Izsák Balázs elmondta, a polgármester a 2013-ban és 2014-ben tapasztalt rendbontásokra hivatkozva tiltotta be a felvonulást, de azt is közölte, hogy március 9. és 11. között a húsvétot megelőző böjti szokásokkal kapcsolatos rendezvényt engedélyeztek a tervezett felvonulás útvonalába eső helyszínen. Hozzátette: a 2013-as tömegmegmozdulással kapcsolatban a hatóságok semmilyen rendbontást nem jeleztek, a 2014-es kapcsán kiállított jegyzőkönyveket megtámadták a bíróságon, a perek még nem zárultak le.
Izsák Balázs nyomatékosította: a gyülekezési jogot biztosító román törvény szerint a tiltakozó megmozdulások nem engedélykötelesek, a jogszabály csupán bejelentési kötelezettséget ír elő. Hozzáfűzte: a hatóságnak csak akkor állna jogában betiltani egy tiltakozó megmozdulást, ha például arról lenne tudomása, hogy a tiltakozók államcsínyt készítenek elő. Arra is figyelmeztetett: a bukaresti kormány korábbi ígérete ellenére nem szervezett közvitát a regionális átalakítás kérdésében, és nem konzultált az érintett önkormányzatokkal a tervezett átalakításról. Megjegyezte: 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld régióhoz szeretne tartozni. Ezek a határozatok az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának napirendjére kerültek. A székely szabadság napja rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a régióátszervezésről szóló kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. Mind a 2013-as, mind a polgármester által szintén betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely szabadság napja: ismét betiltották a felvonulást
Az előző évhez hasonlóan Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere ismét megtiltotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én felvonulást szervezzen a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig, és tiltakozó megmozdulást tartson a prefektúra előtt – jelentette be Izsák Balázs SZNT-elnök keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. A polgármester csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta hozzájárulását.
A rendezvény ötletgazdája írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a – megítélése szerint – törvénytelen döntést, ám maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítése céljával.
Izsák Balázs rámutatott: a polgármesteri hivatal „indoklásában az 1991-es keltezésű 60-as törvény nem létező cikkelyeire, valamint vélt vagy valós csendőrségi jegyzőkönyvekre hivatkozva” próbálja megtiltani a székely szabadság napján tervezett felvonulást.
„Dorin Florea polgármester az utcai tiltakozó akciókat szabályozó törvényre, valamint a csendőrség 2013-as és 2014-es jegyzőkönyveire hivatkozik. Egyrészt egy kegyeleti helynél történő megemlékezés esetében nincs szükség a városháza engedélyére, hisz azt még csak be sem kell jelenteni. Másrészt egy tüntetést sem kell engedélyezni, legfeljebb be lehet tiltani, de csak akkor, ha a hatóságoknak erre nyomós okuk van. Ilyen például az, ha tudomást szereznek a résztvevők esetleges államcsíny-kísérletéről. Ami meg a csendőrség elmarasztaló jegyzőkönyveit illeti, ilyenek 2013-ban nem készültek, a tavalyi perek pedig még folyamatban vannak” – mutatott rá Izsák Balázs, aki szerint a polgármester döntése „a román demokrácia általános állapotát mutatja”.
Az SZNT-elnök egyébként furcsának találja azt is, hogy Florea polgármester közölte, március 9. és 11. között a húsvétot megelőző böjti szokásokkal kapcsolatos rendezvényt engedélyeztek a tervezett felvonulás útvonalába eső helyszínen.
Izsák meghívta Floreát is
Izsák – aki bevallása szerint a tavalyi tiltás ellenére is meglepődött Florea lépésén – úgy véli, a decentralizáció és a regionalizáció ügye nem etnikai kérdés, hanem közös érdek. „Ezelőtt két évvel úgy tűnt, a polgármester úr is megértette, mindannyiunk célja, hogy Marosvásárhely legyen a régió központja. Egy múlt heti személyes beszélgetés alkalmából meg is hívtam Floreát a március 10-ei eseményre, ő viszont elutasította, mondván, ennek még nem érkezett el az ideje. Szerintem ez akkor jön el, amikor román és magyar közéleti személyiségek úgy érzik, itt az ideje” – fogalmazott Izsák Balázs.
Arra is figyelmeztetett, hogy a kormány korábbi ígérete ellenére nem szervezett közvitát a regionális átalakítás kérdésében, és nem konzultált az érintett önkormányzatokkal a tervezett átalakításról. Megjegyezte: 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld régióhoz szeretne tartozni. Ezek a határozatok az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a napirendjére kerültek.
Mossa kezeit a prefektus
Lucian Goga prefektus érdeklődésünkre elmondta, nem kíván beavatkozni az SZNT és a városháza közötti konfliktusba. A kormánymegbízott rámutatott: a hatályos törvények értelmében az ügy nem tartozik a prefektusi hivatal hatáskörébe, a döntési jog az igazságszolgáltatást illeti meg.
A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést.
A polgármesteri hivatal az elmúlt évben sem engedélyezte a résztvevők felvonulását, ennek ellenére a több ezren a járdán haladva tette meg az utat a prefektúráig. Bár a helyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a megmozduláson, a hatóság később súlyos pénzbírsággal sújtotta a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit. Többek közt egy olyan személy is bírságot kapott, aki ott sem volt a marosvásárhelyi rendezvényen.
A tavalyi felvonulást követően a belügyminisztérium közölte, hogy négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába. Ugyancsak egy évre kitiltották Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját, Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját pedig öt évre nemkívánatos személlyé nyilvánították. A négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Dorin Florea: Ha március 10-én mégis lesz felvonulás, az törvénytelen lesz!
Már nem használom a "Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa" szlogent, de elfogadhatatlannak tartom az etnikai provokációkat, feszültségkeltést a városban – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székely szabadság napjára, március 10-re tervezett ünnepség kapcsán. A városvezető továbbra sem engedélyezi, hogy a Székely Nemzeti Tanács rendezvényének résztvevői a prefektúra épülete elé vonuljanak, közölte, megtagadná mind a románoktól, mind a cigányoktól, ha ilyen kéréssel fordulnának az önkormányzathoz.
Dorin Florea hangsúlyozta, felajánlotta a március 10-i rendezvények szervezőinek, "akiknek egyébként joguk van megemlékezést tartani", a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat, ahol sor kerülhetne a kulturális műsorra. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha tiltakozó beadványt szeretnének átadni a megye főispánjának, egy tíz főből álló küldöttség tegye ezt meg, nincs szükség arra, hogy tömegek vonuljanak a prefektúra elé. "Felvonulást nem engedélyezek sem magyaroknak, sem románoknak, sem cigányoknak. Nincs szükségünk provokációkra. Én sem megyek tüntetni Sepsiszentgyörgyre, még amiatt sem, ahogy a nagyapám szülőfalujával bánik a Kovászna megyei önkormányzat: elnyomó, megalázó módon" – jelentette ki a polgármester, aki újságírói kérdésre, miszerint ha mégis felvonul a tömeg, mi történik, közölte: "Felvonulás nem lesz. Ha pedig mégis, akkor az törvénytelen lesz, és ez esetben értesíteni fogom az illetékes hatóságokat".
Drónról filmeznék az "ingatlanhelyzetet"
A polgármester a továbbiakban áttért a legutóbbi tanácsülésen elfogadott költségvetésre. Sajnálatát fejezte ki, hogy a PSD-frakció nem szavazta meg a büdzsét, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu PSD-s képviselő arra hivatkozott, hogy a polgármester nem úgy költötte el tavaly a pénzt, ahogy azt a képviselőtestület jóváhagyta. "Sajnálom, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu nem a város érdekeit helyezi előbbre, hanem a pártja érdekeit" – tette hozzá Florea. A polgármester ismertette a város jövőjére vonatkozó fejlesztési terveit, az önkormányzatnak a nagy projektjeit.
A legfontosabbnak azt tartja, hogy Marosvásárhely elszigeteltségét meg kell szüntetni, és ez csak megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítésével valósítható meg. Elsősorban a gyorsvasút kiépítése fontos a főbb vasúti csomópontok irányába. A Szászrégen–Nyárádtő–Székelykocsárd útvonalat említette, hangsúlyozva, ezt támogatja, mert egy létező vasútvonal felújítása könnyebb, mint Segesvár felé, a "dombokon át" építeni vasutat. A közszolgáltatási infrastruktúra kapcsán közölte, hogy célja Marosvásárhelyt az ország ötödik legjelentősebb városává tenni, hiszen ha ez sikerül, jobb eséllyel pályázhat uniós, illetve kormányalapokra. A közlekedési terv, az alternatív energiaforrásokra vonatkozó tanulmány, a hulladékgazdálkodás jelent még prioritást, ami pedig a sport- és turisztikai stratégiát illeti, kijelentette: Marosvásárhely regionális sportközponttá kell váljon. A polgármester bejelentette, sürgősen új általános városrendezési tervet (PUG) kell készíteni, de összehangoltan a peremközségekkel, különös figyelmet fordítva az elhagyott, a spekulatív céllal parlagon tartott ingatlanokra. "Vásárolunk egy drónt, hogy légi felvételeket készíthessünk az ingatlanhelyzetről, hogy ne az alvilág diktálja a városfejlesztési stratégiákat. Megállapítjuk, melyek azok a területek vagy épületek, minisztériumok tulajdonában levő aktívumok, amelyeket spekulatív célból tartanak a tulajdonosaik. Ha szükséges lesz, kisajátítjuk ezeket közérdekű beruházások megvalósítása céljából" – nyilatkozta Dorin Florea.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Dorin Florea legazemberezte a székely felvonulás kezdeményezőit
Nem lesz felvonulás a Székely szabadság napján, március 10-én Marosvásárhelyen – erősítette meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Dorin Florea. A marosvásárhelyi polgármester úgy fogalmazott, hogy a románoknak sem engedélyezne olyan felvonulást vagy rendezvényt, amely sértené a magyarok méltóságát.
„Marosvásárhely a harmónia városa és nem a konfliktusoké” – hangoztatta Florea. Az elöljáró a 2013-as „rossz tapasztalatokra” való tekintettel nem tartja jó kezdeményezésnek, és ezért nem is hagyta jóvá a március 10-re tervezett felvonulást a Székely Vértanúk Emlékművétől a városközpontig. Szerinte ugyanis „ez a város többet érdemel, minthogy harctérré változzon, az idegek csataterévé”.
Arra a kérdésre, mi lesz, ha a tavaly történtekhez hasonlóan, az idén is „spontán” felvonulás lesz a városban, Florea azt mondta: ez nem fog megtörténni, de ha mégis, akkor törvénybe ütközik. Szerinte ünnepelhetnek a székelyek, emlékezhetnek március 10-én az emlékműnél, sőt javasolja, hogy egy ünnepi műsort is mutassanak be, de ha petíciót akarnak átnyújtani a perefektusnak, akkor azt tíz ember tegye meg.
„Nem engedélyezem sem a magyaroknak, sem a románoknak, sem a cigányoknak, hogy feszültséget keltsenek” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy „egyes gazemberek” a magyar-román kapcsolatokat szeretnék „macska-egér” viszonnyá alakítani.
Antal Erika
maszol.ro

Bretfelean: az SZNT-t külföldről pénzelik
Külföldről finanszírozzák a székely szabadság napja elnevezésű, március 10-ére tervezett marosvásárhelyi rendezvény szervezőit – állítja Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője.
Szerinte csak így oldható meg, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Siculitas Egyesület „ennyi embert a helyszínre utaztasson, útközben pedig inni adjon az utasoknak, hogy aztán karddal hadonásszanak, és randalírozzanak a városban, mint az elmúlt évben".
Bretfelean egyébként annak a városházi bizottságnak a vezetője is, amely hétfőn elutasította a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig tartó tiltakozó felvonulás megszervezésére vonatkozó SZNT-s kérvényt.
A helyi rendőrség vezetője egyébként elmondta, az 1991-ben elfogadott, 60-as számú jogszabály értelmében „a szervezőknek el kell távolítaniuk a tömegből azokat a randalírozókat, akik zavargásokat keltenek, és viselkedésükkel meg akarják változtatni a rendezvény célját".
„A szervezők sem 2013-ban, sem az elmúlt évben nem tartották be a törvényt, és nem is adták át a rendfenntartóknak azokat, akik provokáltak" – tette hozzá. A bizottsági ülésen jelen volt Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, akinek Bretfelean azt mondta, hogy az RMDSZ 25 éve rendez megemlékezést március 15-én, de tiszteletben tartja a román lakosságot, „nem úgy, mint a március 10-ei rendezvény, amelyen az elmúlt években román- és államellenes jelszavakat skandáltak".
Izsák Balázs elmondta, a tavalyi felvonuláson a rendbontókat nem a szervezők hívták meg a rendezvényre, a helyi csendőrség által kiállított jegyzőkönyvekben pedig egyáltalán nem szerepel, hogy államellenes vagy a románságot sértő jelszavak hangzottak volna el a székely szabadság napján.
„Mi tiszteletben tartjuk a törvényeket, és elvárjuk, hogy a hatóságok is tiszteletben tartsák" – szögezte le Izsák. Rámutatott, a köztéri rendezvények megtartására vonatkozó kérvényeket elbíráló bizottság döntése csupán konzultatív, a felvonulásra vonatkozó engedélyt a polgármester adhatja meg.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere egyébként az elmúlt héten már bejelentette: tavalyhoz hasonlóan megtiltja, hogy az SZNT felvonulást tartson, és csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta a hozzájárulását.
Az SZNT ezt követően írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a döntést, ám maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítése céljából.
Amint arról beszámoltunk, a felvonulásra vonatkozó tiltás ellenére a tavalyi rendezvény résztvevői a járdán haladva tették meg az utat a város főteréig. Bár a helyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a megmozduláson, a hatóság később súlyos pénzbírsággal sújtotta a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit.
Többek közt Vetró-Bodoni András kézdivásárhelyi szobrászművész is bírságot kapott, aki a rendfenntartók szerint „erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet". Mint kiderült, Vetró nem vett részt a vásárhelyi rendezvényen, így a csendőrség később visszavonta a büntető jegyzőkönyvet.
Krónika (Kolozsvár)

Pár százan a gyertyás-könyves tüntetés megemlékezésén
A negyed évszázaddal ezelőtti gyertyás-könyves tüntetés évfordulója alkalmából szerveztek kedd este megemlékezést Marosvásárhelyen. Az akkori hangulatot azonban csak az időjárás és a harangok kongása idézte: az emlékezők néhány százas csoportja ugyanis szellősen elfért a virágóra szobor felőli részénél.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a megemlékezést eredetileg a Színház térre tervezte, de Dorin Florea polgármester azzal az indokkal, hogy a Színház teret csak kulturális rendezvények megszervezéséhez bocsátják rendelkezésre, helyszíncserét javasolt: a főtéri virágóra és az Avram Iancu-szobor közötti részre „száműzte” a rendezvényt.
„Akkor szinte százezren voltunk, most pár százan” – summázta egy régi ismerős a vásárhelyi valóságot. A virágóránál megszólítottuk Ábrám Zoltánt, aki 25 évvel ezelőtt MADISZ-elnökként vett részt a felvonuláson. Elmondta, a szervezésben akkor nagy szerepe volt a fiataloknak. Ezzel szemben, ha végigtekintettünk a kedd esti jelenlévőkön, bizonyosra vehető, hogy az emlékezők nagy többsége a negyed évszázaddal ezelőtti tüntetésen is ott volt. „A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy a tüntetéseket folytatni kell, mert a 25 évvel ezelőtti álmok nem valósultak meg, sőt romlott a helyzet” – mondja Ádám Valérián, az orvosi egyetem magyar tanszékeinek megalakulásáért küzdő Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára.
Cseh Gábor a szervezők részéről elmondta: „Az 1990. február 10-ei példátlan összefogásnak, tüntetésnek az évfordulójára gyűltünk ma itt össze. Ez a nap a marosvásárhelyi magyar összetartozásnak a napja. Sajnos elég kevesen jöttek el, nem lehet azt a hangulatot összehasonlítani, amikor szinte százezren voltunk, most pedig pár százan. Ennek a napnak az üzenete a marosvásárhelyi magyar összefogás, ezért szerveztük. Kezdeményezni is fogjuk, hogy február 10-ét a marosvásárhelyi magyar összefogás napjának nevezzék, ezzel kapcsolatban meg fogjuk keresni mind a politikai pártokat, mind a civil szervezeteket” – fogalmazott az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
A hármas-négyes csoportokban gyertyáikkal, könyveikkel álló vásárhelyiek csendes megemlékezését csak egy kisebb incidens zavarta meg: egy férfi, amikor a sok csendőr közül az egyik megkérte, hogy álljon beljebb és ne zárja el a zebrán átkelő gyalogosok útját, kiabálni kezdett, dühét a román csendőrökre zúdította, de hamarosan megnyugodott.
Huszonöt évvel ezelőtt Sütő András felhívására körülbelül százezer magyar némán, kezében gyertyával és könyvvel demonstrált Marosvásárhelyen. A rendszerváltás után másfél hónappal forradalmi változások történtek Romániában, de magyar vonatkozásban, a kisebbségi ügyek rendezése terén szinte semmi. A vásárhelyi magyarság azért vonult utcára, mert nem sikerült visszaállítani a Bolyaiban az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megfelelő kereteket teremteni a magyar nyelvű oktatásnak az orvosi egyetemen. A gyertyás-könyves tüntetés előtti napok közvetlen előzménye az volt, február 7-én megalakult a Vatra Românească kulturálisnak álcázott magyarellenes szervezet, és 9-én már román nemzetiségű diákok tüntettek Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen.
„A Bolyai térről elinduló tömeg lassan, vontatottan és mindenek fölött nagy csendben hömpölygött alá a városba. A tüntetés mibenlétéről csak a magasba emelt táblák tájékoztattak – magyar iskolákért tüntetünk; magyar sulit, magyar szót; suntem maghiari din România; demokráciát kérünk, de nem fejadagra; egyenlő esélyeket mindenkinek. Valahol a cifra palota környékén kapcsolódtam a tömeghez, amikor néhányan azt suttogták – a tömeg a Bolyai téren még áll, annyian vannak, hogy nem tudnak elindulni. Amikor pedig a Sportcsarnok elé értünk, jött a hír – a sor vége még valahol a főtéren van. A felvonulók a templomok harangjainak zúgása közepette érkeztek, szervezetten és fegyelmezetten. Mindenkinek a kezében könyv és égő gyertya volt, a felvonulók a Sportcsarnok előtt imádkoztak, elmondták a Miatyánkot. Ott voltak a magyarság jeles képviselői, élükön Sütő Andrással, aki a néma tüntetés végén rövid beszédben köszönte meg a résztvevők fegyelmezett magatartását és a magyarság jogos ügyében kifejtett fáradozásait. Ezzel a némasággal, fegyelmezettséggel, példás emberi magatartással többet mondtunk el, mint szónoklatok egész sorával. Az el nem hangzott szónoklatok eszméi és gondolatai, törekvései, vágyai kinek-kinek a szívében élnek, elméjében és törekvéseiben hatnak a jövőben is” – olvasható kollégánk, Bakó Zoltán visszaemlékezésében.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Dorin Florea nemet mond a székely szabadság napi felvonulásra
Ismételten kérte az ingatlan-vissza- szolgáltatások felülvizsgálatát dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a "zöld" civil szervezeteken keresztül mennek a "nagy erdőlopások". A városvezető négy líceum átnevezésére nyújt be előterjesztést a tanácshoz, továbbra sem engedélyezi a március 10-i felvonulást, és a 25 évvel ezelőtti tragikus márciusi események kapcsán kerekasztal-megbeszélést szervezne.
Marosvásárhely polgármestere azért van felháborodva, mert a Civitas Nostra városvédő egyesület a február 18-ra a Deus Providebit Házba tervezett rendezvényére nem hívta meg. Mivel a megbeszélés tárgya a somostetői erdő lesz, Florea mindenképpen részt kíván venni ezen. A városvezető azt a bírósági végzést lobogtatta, amely szerint semmissé nyilvánították a Natura 2000-re vonatkozó miniszteri rendeletet. "A volt környezetvédelmi miniszter, városunk polgárának jogtalan rendeletét semmissé nyilvánították, így végleges bírósági végzéssel a városé a somostetői erdő, és a városnak kötelessége rendezni. Hogyan alakítsunk ki parkot, sétányokat, kisvasutat, parkolóhelyeket stb., ha ebben folyton meggátolnak a civil szervezetek? Hat éve követelem, hogy vizsgálják felül az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat, de hiába, még a Korrupcióellenes ügyészség álláspontját sem veszi figyelembe a parlament" – nyilatkozta Dorin Florea. Miután alaposan leszidta a parlamenti képviselőket, politikusokat, nemkormányzati szervezeteket, közölte, ha nem is hívták meg, ott lesz a Civitas Nostra rendezvényén.
Vuia, Brâncusi, Persu, Vlasiu – ahonnan tömegesen lógnak a diákok
Arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tanintézmények nem érdemlik meg a jól hangzó neveket, mivel igazgatóik túl elnézőek a diákokkal szemben, a polgármester határozattervezetet terjeszt a tanács elé a fent említett líceumok átnevezéséről. Florea szerint a négy líceum tantestülete, diáksága "nem nőtt fel az intézmények hangzatos nevéhez", hiszen a tanulók tömegesen lógnak az iskolából, a pedagógusok pedig tolerálják a helyzetet. "Háromszor voltunk ellenőrzésen, minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a diákok hiányoznak az órákról. Például az Aurel Persu líceum 515 diákja közül mindössze 50 tanuló volt jelen az órákon, a hiányzásokat nem írták be a naplóba, az osztályfőnökök nem törődnek azzal, hogy mit csinál a gyerek. Hasonló a helyzet a másik három tanintézményben is. Vannak fotóink, dokumentumaink. Más líceumokban miért nincsenek problémák, csak ebben a négyben?!" – értetlenkedett Florea, hangsúlyozva, a helyi költségvetés 25 százalékát fordítják évente az iskolák korszerűsítésére, és a rendszerben közel 3100 pedagógus és kisegítő fejti ki tevékenységét, tehát elvárható lenne a fegyelem és a jobb teljesítmény.
Ingatlanokat venne át az önkormányzat
Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester kijelentette, több olyan ingatlan is található Marosvásárhelyen, amelyeket tulajdonosaik elhanyagolnak, vagy amelyekre a városfejlesztési szempontok miatt van szüksége az önkormányzatnak, és amelyeket átvenne a város: három líceumot, az Aranykakast, a Somostetőt, hat épületet a Dózsa György utcában, a vonatállomás épületét. Florea szerint a városnak épületekre van szüksége, lakásokra, amelyeket bérbe adhat, illetve beruházások megvalósításához. A cél ugyanis régióközponttá válni – tette hozzá.
Helybenhagyja a bizottság határozatát
Dorin Florea kijelentette, helybenhagyja a köztéri rendezvények kérelmeit elbíráló konzultatív bizottság határozatát. A bizottság negatívan véleményezte a március 10-re, a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. A polgármester kijelentette: tanácsadó testületei azon az állásponton vannak, hogy provokációkra lehet számítani, ő pedig bízik a véleményükben, ezért nem változtat a döntésen. "Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy elejét vegyem az esetleges incidenseknek" – tette hozzá a városvezető. A polgármester végezetül bejelentette, az 1990. március 20-i események kapcsán szervezne az egyetemekkel közösen kerekasztal-beszélgetést, amelyre meghívná Klaus Johannis államfőt is.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely

Izsák: megalkuvás lenne csak a megemlékezést megtartani Marosvásárhelyen
Emlékezni lehet, tiltakozni nem. Így összegezhető a marosvásárhelyi polgármesternek a Székely Szabadság napját érintő határozata. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10.-én a székely vértanúk emlékművétől induló tiltakozó felvonulást szervezne, amely Marosvásárhely főterén, a prefektúra előtti nagygyűléssel érne véget. Ennek engedélyezését tagadta meg Dorin Florea, a város vezetője, aki provokációktól és szélsőséges megnyilvánulásoktól tart.
Az SZNT Állandó Bizottsága elemezte a kialakult helyzetet. A részletekről Száva Enikő az SZNT elnökével, Izsák Balázzsal beszélgetett.
Izsák azt mondta: amennyiben a jogorvoslati eljárás eredményt hoz, és beigazolódik, hogy a jelenleg hatályos tiltás törvénytelen, akkor lesz felvonulás.
Azt kell mérlegelnünk, hogy leszünk-e partnerei a hatalomnak a romániai demokrácia deficitjének elleplezésében. Van egy kormányzási szándék – a régiósítás terve, amely Székelyföldet beolvasztaná – ez ellen mi tiltakozni akartunk, minket pedig a tiltakozási jogunktól fosztottak meg – hangsúlyozta Izsák Balázs. Szerinte csak a megemlékezést megtartani megalkuvás lenne.
Az SZNT elnöke úgy véli, hogy február 20. körül várható az első tárgyalás, akkor kiderül, képes-e a román igazságszolgáltatás a jogorvoslati kérdésüket megoldani és lesz-e megmozdulás, vagy sem?
dunatv.hu
Erdély.ma

EMNT: szándékosan torzít Dorin Florea
Kiáll a székely szabadság napja mellett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), s tiltakozik Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azon határozata ellen, mellyel meg akarja akadályozni az idei felvonulást.
A szervezet közleményében leszögezi: Marosvásárhely mára „frontvárosává” vált a magyar jogküzdelmeknek. De, mint rámutatnak, a fekete március 25. évfordulójához közeledve nem lehet számottevő előrelépésről beszámolni sem a városban élő magyar és román közösség viszonyában, sem az erdélyi magyarság helyzetének tekintetében.
Úgy vélik, Florea szándékosan torzít és csúsztat a március 10-ére tervezett rendezvény kapcsán. „Számunkra nyilvánvaló, hogy a székely szabadság napjának idei kimeneteléért elsősorban a többségi városvezetést terheli a felelősség” – szögezik le.
Egyébként a vásárhelyi rendezvénnyel egy időben egy másik eseményt is hirdettek március 10-ére. A Facebook közösségi portálon egy temesvári román fiatalember által kezdeményezett Îmbrăţişează un maghiar!/Ölelj meg egy románt! esemény célja csökkenteni az interetnikus feszültségeket és bemutatni a normalitás példáit.
Toró Tibor, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kutatója arról beszélt, hogy a nyelvhasználat alapvetően a képességen, a lehetőségen és az akaraton, a hajlandóságon múlik. A kutató az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen elmondta: szerették volna feltérképezni a nyelvhasználat helyzetét azokon az erdélyi településeken, ahol a 20 százalékot meghaladja a magyarság aránya. Az egyes polgármesteri hivataloknál áttekintve a helyzetet, közte a magyar nyelvű beadványokat, honlapokat, rámutatott: a weboldalak 44 százaléka csak román nyelvű volt. Jelezve, hogy a válaszok alapvetően a tömbmegyékből – Hargitából és Kovásznából érkeztek – hozzátette: a többségi településeken és megyékben volt inkább magyar nyelvű honlap. A saját tervezésű honlapok jó eséllyel két nyelven készültek.
A dokumentumokat tekintve 6,6 százalékban jelentek a formanyomtatványok magyarul, eközben azonban 14 százalék egyáltalán nem frissítette a honlapot. Kicsivel több mint a települések felén frissültek rendesen a weboldalak. A válaszadók 46 százaléka legalább egy határozatot, míg 37 százalékuk egyet sem fordított le magyar nyelvre.
Ahol ötven százalék feletti volt a magyarok aránya, ott felszólalnak a tanácsüléseken magyarul, ugyanakkor ez nem a polgármester személyén múlik – állapították meg, és kitért arra is, hogy az ügyfélfogadáson dolgozó magyarok aránya általában leképezi az etnikumot. Megjegyezte: nagyon kevés polgármesteri hivatalhoz érkeznek magyar nyelvű beadványok, azok is inkább a többségi településeken.
Bethlendi András és Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom képviselői a magyar nyelvhasználatot Kolozsváron tekintették át. Kutatásaik szerint az orvosoknál, illetve az egészségügyben igénylik az emberek leginkább (75,6 százalék) a magyar nyelvű ellátást, ezt követte az ügyvéd, jogász, közjegyző, illetve a piaci árus. Több mint 50 százalék volt az arány a busz, taxiszolgáltatás esetében is.
Arról, hogy mennyire fontos az eladó, árusító nemzetisége, a válaszadók több mint 50 százaléka azt mondta: inkább magyar eladót választana, ha lehetősége volna választani. 92 százalékuk úgy gondolta, hogy hivatalos helyeken fontos lenne a magyar nyelv használatának lehetősége.
Székelyhon.ro

Nem lesz felvonulás, megemlékezni azonban lehet
Nem lesz ugyan szervezett felvonulás és megemlékezés március 10-én, a Székely Nemzeti Tanács viszont továbbra is fenntartja: személyenként bárki leróhatja tiszteletét a székely szabadság hősei előtt a marosvásárhelyi Postaréten.
Mint ismeretes, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem hagyta jóvá a tiltakozó felvonulást, csupán a megemlékezést, és ennek apropóján jelentette ki Izsák Balázs: nem kívánnak a hatóságok partnerei lenni a súlyos jogtiprás leplezésében azzal, hogy megtartják a megemlékezést, a tiltakozó megmozdulást pedig nem, hiszen ezzel azt a látszatot keltenék, hogy elfogadják a polgármester álláspontját, illetve hogy a gyülekezési jog nem sérült, hisz a hagyományos megemlékezést idén is megtarthatták.
Mindettől függetlenül mindenkinek joga és lehetősége van megemlékezni március 10-én – hangsúlyozta a Székelyhonnak Thamó Csaba, az SZNT udvarhelyszéki szervezetének elnöke –, így az érdeklődők egy szál virággal, gyertyagyújtással róhatják le tiszteletüket a székely vértanúk emlékművénél. Idén azonban nem indulnak autóbuszok a marosvásárhelyi Postarétre – tette hozzá Thamó.
A Székely Szabadság Napján tervezett felvonulásra egyébként már tavaly sem adott engedély a marosvásárhelyi városvezetőség, akkor a részvevők a forgalmi szabályok betartásával, a járdán vonultak a székely vértanúk emlékművétől a főtérre, ahol egy tíztagú küldöttség benyújtotta a demonstráción elfogadott petíciót a prefektusi hivatalnak. Tavaly Udvarhelyről öt, míg a környező településekről további öt autóbusz indult a megemlékezésre, az SZNT becslései szerint pedig – a személyautóval érkezőkkel együtt – Udvarhelyszékről több százan vettek részt az eseményen.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro