Marosvásárhely: éleződik a vita az RMDSZ megyei és helyi vezetői között
Cáfolta Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök Brassai Zsombornak, a szövetség Maros megyei ügyvezető alelnökének azon állítását, hogy rendes vezetőség helyett öttagú bizottság vezetné a helyi szervezetet.
„A híresztelések, és Brassai Zsombor ügyvezető alelnök zavaros, ellentmondásos és félretájékoztató nyilatkozatai ellenére van marosvásárhelyi RMDSZ, van annak elnöke, választmánya, van 13 körzete és a körzeteknek elnökei és tagjai” – jelentette ki Benedek István a Brassai nyilatkozatára reagálva.
Mint arról beszámoltunk, Brassai Zsombor korábban kijelentette: Benedek István már nem tekinthető az RMDSZ vásárhelyi elnökének, mint ahogy Csegzi Sándor sem a választmány elnökének, és a 13 körzetnek sincsenek már elnökei, mivel megszűnt a szervezet struktúrája. A városi szervezetet ideiglenesen öttagú bizottság vezeti, mondta Brassai, aki maga is tagja az ötfős testületnek.
Ezzel szemben Benedek István hétfőn ismét elmondta: ő nem tud semmiféle határozatról, amely szerint felfüggesztették volna a vásárhelyi szervezet tevékenységét.
„Egyébként egy olyan szervezetről beszélünk, amelynek több száz dolgozó tagja és székháza van, s amelyet újraszervezni, átszervezni lehet ugyan, de megszüntetni nem” – nyomatékosította Benedek. Elmondta, hogy a városi önkormányzati képviselő-testületben sikerült megtartaniuk az eddigi tíz helyet, a városi szervezetre erőltetett polgármesterjelöltjük, Frunda György viszont mintegy tízezer szavazattal szerzett kevesebbet, mint Dorin Florea. Az eset kapcsán felmerült – a szervezet működését javítandó – az átszervezés gondolata, amelyre több határozat is született.
„Úgy gondolom, eljött a cselekvés órája, és az elkövetkezendőkben meg kell tenni mindent, hogy az újraszervezéssel hatékonyabbá tegyük a vásárhelyi RMDSZ működését. Hogy ez esetleg a vásárhelyi szervezet elnökének leváltásával járna, még konkrétan nem merült fel” – állítja Benedek.
„Engem nem Borbély László vagy Brassai Zsombor tett meg elnöknek, hanem egy több száz tagból álló közösség demokratikus úton választott meg. Ezért úgy vélem, egyrészt nekik tartozom elszámolással, másrészt csak ők válthatnak le” – nyilatkozta a Krónikának Benedek, aki arról sem tud, hogy Csegzi Sándort leváltották volna a választmány éléről.
A polgármesteri tanácsos a Krónikának elmondta: a sajtóban megjelent üzengetéseken kívül ő semmiféle hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy valaki is feloszlatta volna az általa vezetett testületet.
Kérdésünkre, hogy ha létezik az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, mégis miért zárta be két héttel ezelőtt a Dózsa György utcai székházát, Benedek kifejtette: ha a megyei szervezet bizonyos vezetői beleszólást követelnek a városi szervezet munkájába, akkor a személyzet bérezésébe is pótoljanak bele. Az elnök szerint nem méltányos, hogy kizárólag ő, a saját zsebéből fizesse a titkárnőt, az egy emelettel fennebb levőket pedig csak a szervezet megtisztítása érdekelje. Az elnök hozzátette, a jövő hét folyamán megnyílik az iroda, ahol a városi szervezeten kívül több RMDSZ-platform is működik.
„Eddig nem tettem szóvá, de Szabó Árpád Maros megyei kampányfőnök sajnálatos megbetegedése után Brassai Zsombor vette át a választási kampány irányítását, ebből következően nem hiszem, hogy ildomos a városi szervezetre és a körzeti elnökökre hárítania a Frunda György által elszenvedett vereség felelősségét. Talán ideje lenne már rájönni, hogy az RMDSZ a teljes magyar közösség érdekképviselete, és nemcsak egyes kiválasztottaké” – nyilatkozta Benedek István. Hozzátette, két kivétellel, az összes körzeti elnök írásban vagy szóban felháborodásának adott hangot a felülről jövő átszervezés kapcsán.
Arra a kérdésre, hogy a sokat emlegetett átszervezés nem irányul-e éppen személye ellen, a városi elnök azt válaszolta: bár a politikában sok minden történhet, ennek ellenére úgy gondolja, eddigi tevékenysége és eredményei alapján helye van a szervezetben. Benedek István azt is elmondta, ha fölöslegesnek bizonyul az RMDSZ-ben, vagy nélküle jobban mennének a dolgok, akkor nem habozna, hogy átadja a helyét. „A személyes érdekeimet pillanatig nem helyezném a közösségiek elé” – szögezte le Benedek István.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ-hadművelet
Az erdélyi magyar érdekérvényesítés következetes akadályozására, késleltetésére magyarázat lehet, hogy kiderült, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a román hadsereg tisztjei irányítják.
Nem mindennapi szenzációval rukkolt elő nemrég az Eventimentul Zilei. A román napilap kiderítette, hogy számos más párt politikusai mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) emblematikus vezetői egy ideje magas rangot viselnek a román hadseregben.
A szövetség elnöke, Kelemen Hunor tavaly óta például ezredesi rendfokozattal büszkélkedhet, ugyanilyen váll-lapot tudhat magáénak két esztendeje a szenátori (román felsőházi parlamenti) székből kirobbanthatatlan Verestóy Attila, akivel egyébként az 1989-es temesvári sortűz elrendeléséért a jilavai fegyintézetben büntetését töltő Victor Stanculescu tábornok egy, a világhálón ma is látható-hallható börtöninterjúban elhangzott állítása szerint véletlenül összefutott a Román Nemzeti Nagypáholy egyik szabadkőműves összejövetelén, s aki a bukaresti amerikai nagykövetség egy 2007-es, később a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott, Pénz és politika – valójában kié Románia? című távirata szerint a legjelentősebb romániai kiskirályok közé tartozik.
Mihai Razvan Ungureanu áprilisban megbukott kormányának volt egészségügyi minisztere, Cseke Attila szenátor négy éve alezredes, a frontvonalból hátrébb húzódott Markó Béla és az ugyancsak örökös szenátornak tűnő Frunda György (róla később még lesz szó) pedig hadnagyi rangig vitte. Mint kiderült, voltaképp a romániai politikai osztály, valamint az állam egész első vonala tele van tiszti rendfokozatot viselő személyekkel, akiknek rendkívüli helyzetben, mozgósítás esetén kötelességük villámgyorsan bevonulni és Románia érdekében fegyvert fogni. Ez a román közszereplők esetében akár példaértékűnek is nevezhető, a nemzeti kisebbségek kirakat-politikusai viszont feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek ezáltal mindazzal, amit – legalábbis a nyilvánosság előtt – képviselnek, avagy képviselniük kellene.
A Trianonban elszakított országrészek magyar érdekvédelmi és politikai szerveződéseinek ugyanis szükségszerűen azzal kell szembenézniük, hogy az utódállamok evidens érdeke kimondva-kimondatlanul az adott terület magyarságának eltüntetése. Lehet, de fölösleges ezt szépíteni, az utódállamok életérdeke ezt diktálja. Ha pedig így van, akkor csakis azon szerveződés tudja hitelesen és valóban eredményesen képviselni a magyar érdeket, mely az ellenérdekelt félnek semmilyen formában sem lekötelezettje. Ez természetesen a mindenkori utódállami kormányokban történő szerepvállalásra is vonatkozik, hiszen egy miniszter szükségképpen esküt tesz az államérdek képviseletére, ekkor viszont azonnal törvényszerűen szembekerül a magyar érdekkel.
Ha tehát nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor tényszerűen kijelenthetjük, hogy az RMDSZ első embere a román hadsereg ezredese, s több vezetőtársa ugyancsak az utódállami ármádia tisztje. Ez pedig nyilvánvalóan homlokegyenest ellentmond bármiféle erdélyi magyar nemzetstratégiának.
Pontosan látja ezt az ismert magyar televíziós személyiség, Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is, aki az ügy kipattanása után nyílt levélben az alábbiakat írta az RMDSZ elnökének: „Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket: 1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled. 2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet? 3. (…) Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatotokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát? 4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett- e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül? Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell.”
Nos, a tisztázás azóta is várat magára, az erdélyi magyar közösség nem tudja, milyen hőstettekkel érdemelte ki Kelemen és a többi RMDSZ-vezér a román tiszti rangot. A párt csúcsvezetésének közel huszonhárom esztendős politikájára azonban töretlenül jellemző a stratégiai fontosságú magyar érdekek érvényesítésének szabotálása, késleltetése, akadályozása, adott esetben hiteltelenítése nemzetközi színtéren. Ebben sajnálatosan következetes a szervezet, melyet egyébként már létrejöttekor eltérítettek akkori vezetői.
Az RMDSZ az őszinte népfelkelést legitimációs díszletnek használó 1989-es katonai államcsíny napjaiban született meg, életre hívója Ion Iliescu közeli személyes barátja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a Kriterion Könyvkiadó élén egyébként a kommunista diktatúrában fontos nemzeti érdemeket szerzett Domokos Géza író volt. A szervezet elnevezése magában hordozta, hogy a szövetség elfogadja a román nemzetállami gondolatot, s attól nem kíván elszakadni az erdélyiség hangsúlyozásával. Ez azt is jelentette, hogy Domokos az első perctől ellenezte az autonómia gondolatát, s ezzel mindjárt a kezdetekkor kialakult egy máig létező, áthidalhatatlan törésvonal az RMDSZ-en belül.
További probléma, hogy a szövetség eredendően minden jelentkező politikai, világnézeti áramlatot magában foglaló érdekvédelmi közösségnek, voltaképp az erdélyi magyarság belső parlamentjének indult, ám végül a román politikai élet versenypárti logika alapján működő alakulata lett, semmibe véve az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatot és az azt megerősítő Szent Mihály-templom-béli esküt, melybe a szövetség akkor még erős és befolyásos nemzeti szárnyának sikerült beerőltetni stratégiai célként az autonómiát.
Mindmáig teljesítetlen az erdélyi magyar nemzeti kataszter megalkotása is, melyet pedig 1993-ban szabott a Domokos Gézát váltó akkori új elnök, Markó Béla feladatául az RMDSZ küldöttgyűlése. A magyar belső választásokból sem lett semmi, sőt, ezt a szövetség mindmáig nem csekély arroganciával elutasítja, pedig a Magyar Polgári Párt, majd az Erdélyi Magyar Néppárt későbbi színre lépése minimális nemzeti felelősség esetén élettörvénnyé teszi az előzetes magyar–magyar megmérettetést. A nemzeti érdek követése helyett tehát az RMDSZ következetesen megkerülte azt, mi több, leginkább szembement vele. A jeles politológus-közíró, az autonomista mozgalomban is tevékeny szerepet vállaló Borbély Zsolt Attila által az erdélyi közbeszédben meghonosított kifejezéssel élve jól kiszámíthatóan a Neptun-logika érvényesül az RMDSZ politikájában. E fogalom 1993-ban született meg, midőn a hasonló nevű Fekete-tengeri üdülőhelyen a párt három tisztségviselője, Borbély László, Tokay György és Frunda György 1993 júniusában bármiféle felhatalmazás nélkül tárgyalásba bocsátkozott a román államhatalommal és beleegyeztek abba, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek Románia Európa Tanácsba történő felvétele elé, vagyis a magyar érdek szempontjából tudatosan kihasználatlanul hagytak egy fontos külpolitikai lehetőséget.
A találkozót egyébként formálisan egy amerikai civil szervezet kezdeményezte. A résztvevők személye nem épp érdektelen: Borbély László az a személy, akinek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen lezajlott, végül a román támadók elkergetésével végződő magyarellenes pogrom után az atrocitásokat szervező Vatra Romaneasca szervezet lefoglalt dokumentumait helyi magyar fiatalok átadták. Az igazság feltárásához, az esetleges büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges iratokat Borbély kiszolgáltatta a román hatóságoknak, s mindmáig egyetlen románt sem vontak felelősségre a több ember halálát követelő durva magyarellenes provokációért. Borbély később egészen a környezetvédelmi miniszterségig vitte, ám ez év áprilisában lemondott, miután az Országos Korrupció-ellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsította meg, mely vádakat az érintett visszautasította.
Tokay György a Vörös Lobogó című aradi magyar nyelvű kommunista pártlap publicistája volt 1968 és 1975 között, cikkeiben többek között Pol Pot kambodzsai terrorját magasztalta a korabeli irányelveknek megfelelően. Frunda György pedig az RMDSZ afféle szürke eminenciása, kezdetektől tagja a vezetésnek, noha a román parlamentbe először azon Független Magyar Párt színeiben került be, melyet sokan Securitate-kreatúrának tartottak, s amelyből később a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt létrejött (e pártról is ejtünk még szót a későbbiekben.)
Kincses Előd, Tőkés László 1989-es ügyvédje, az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus egyik becsületesen helytálló és ezért később a román hatalom által meghurcolt, az RMDSZ-vezetés által pedig ellehetetlenített magyar szereplője a 2006-ban róla készült Balkán-bajnok című portréfilmben egyenesen azt állította, hogy a kommunista diktatúra idején Frunda György volt ráállítva megfigyelőként. A szenátor tagadta a vádat, kijelentve, hogy hajlandó alávetni magát „egy kompetens személy” vizsgálatának, kiderítendő, létezik-e bármely dossziéban ilyen jelentés. E vizsgálatból aztán nem lett semmi, Frunda pedig azóta is az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa, és Székelyföld területi autonómiájának következetes aláaknázója.
Jellemző, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként harcosan képviselte a román nemzetállami érdekeket a Székely Nemzeti Tanács kétszázezernél is több támogató aláírással hitelesített törekvésével szemben, később pedig állást foglalt a magyar állampolgárság intézményének kiterjesztése ellen. Vagyis elmondható, hogy Frunda György is következetesen szemben áll mindennel, ami a magyarság újraegyesítését és az elszakított országrészekben közösségként való megmaradását célozza.
Az RMDSZ romlottságának, csúcsvezetősége nemzetáruló magatartásának legfelháborítóbb példája Marosvásárhely feladása. A valaha Székelyföld fővárosának tekintett városban az ezredfordulón került minimális többségbe a románság, nem kis részben az 1990-es pogrom utáni jelentős magyar kivándorlás miatt, ám mivel a polgármesteri székért hagyományosan több román jelölt indult egy magyar aspiránssal szemben, Marosvásárhely első embere egészen 2000-ig magyar volt. Ezen esztendőben azonban (miután a parlamenti választási kampány hajrájában a később, mint említettük, hadnaggyá kinevezett Markó Béla az RMDSZ alapszabályát felrúgva önkényesen leváltotta Kincses Elődöt a párt Maros megyei elnöki tisztségéből, mert a pártvezetés által összeállított választási lista helyett a korábbi előválasztáson sok ezer választó által legitimált lajstromot adta le a román választási hatóságoknak) még egy magyar induló, az említett Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán is ringbe szállt a városvezetői tisztségért, aminek eredményeként Fodor Imre, az addigi elöljáró néhány száz szavazattal alulmaradt a Marosvásárhelyt azóta irányító Dorin Floreával szemben.
Kiss Kálmán 2004-ben megalapította a Romániai Székelyek Szövetségét, harsányan ellenezve az autonómia-törekvéseket, azt állítva, hogy a székelyek nem magyarok, hanem teljesen más nemzetiségűek. E szervezet 2004 őszén együttműködési megállapodást írt alá a Nagy Románia Párttal, s így Kiss az éppen időszerű választásokon a soviniszta, magyarellenes alakulat Maros megyei szenátori listájának második helyén indulhatott. Hogy milyen indíttatásból cselekedett Kiss Kálmán, azt ki-ki végiggondolhatja. Annyi bizonyos, hogy Marosvásárhely elvesztése nyomán nem eresztették túlzottan búnak a fejüket az RMDSZ csúcsvezetői, s az sem szegte kedvüket, hogy ezután minden helyhatósági választáson újra és újra elbuktak a szövetség jelöltjei. 2004-ben például a hírhedtté vált Kempinski-béli 2002. december 1-jei koccintás egyik résztvevőjét, Kelemen Attilát indították polgármesterjelöltként, s a Marosvásárhelyen rendkívül népszerűtlen politikus veszített. 2008-ban a Magyar Polgári Párt kezdeményezte, hogy a város világhírű szülötte, a Steaua Bukarest csapatával 1986-ban Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert és így román szavazatokra is alappal számító Bölöni László induljon pártok fölötti közös magyar jelöltként.
A korábbi labdarúgó azzal a feltétellel vállalta volna a felkérést, hogy az MPP és az RMDSZ egyaránt támogassa, utóbbi párt azonban újfent fittyet hányt a nyilvánvaló magyar érdekre, és az emblematikus neptunistát, a már említett Borbély Lászlót indította, aki ugyancsak elbukott Dorin Floreával szemben. Ugyanígy járt el az RMDSZ az idei helyhatósági választáson, ahol az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt is közös jelölt állítását szorgalmazta. E személy Vass Levente lett volna, ám az RMDSZ ragaszkodott hozzá, hogy a marosvásárhelyi fogorvos a párt tulipános jelképe alatt, ne pedig koalíciós jelöltként szálljon versenybe, így az MPP kihátrált mögüle, az egységes támogatás híján pedig maga Vass Levente lépett vissza. Az új helyzetben pedig az RMDSZ Frunda Györgyöt indította el, aki minden idők legkevesebb magyar szavazatát szerezte csak meg, még úgy is, hogy az MPP színeiben versenybe szálló Benedek Imre és az Erdélyi Magyar Néppárt által támogatott Smaranda Enache együtt is csak a voksok 4,3 százalékát gyűjtötte be, így Dorin Florea immár negyedik polgármesteri ciklusába vághatott bele.
Marosvásárhely etnikai szempontból frontváros, ezért a gyakorlati szempontokon túl erőteljes jelképi, lélektani jelentősége is van annak, hogy ki a város elöljárója. Az RMDSZ ide vonatkozó politikája az elmúlt három választás során egyértelműen Dorin Floreának kedvezett – hogy a szövetség stratégái „csupán” ostobák, vagy ennél is nagyobb a baj, azt megint csak döntse el az Olvasó! Egy biztos: a Román Kommunista Pártba visszanyúló gyökerekből sarjadt a Neptun-logika, aminek pedig már-már természetes következménye a román hadseregben viselt tiszti rang.
Mindezek következtében az erdélyi magyarság lélekszáma mintegy negyedmillióval csökkent az elmúlt huszonhárom évben. Ez háborús nagyságrendű emberveszteség. A román hadsereg fegyverrel sem lehetett volna eredményesebb…
Ágoston Balázs
Magyar Demokrata (Budapest)

A történelmi magyar egyházakkal üzletel Dorin Florea
A történelmi magyar egyházaknak visszaszolgáltatott iskolaépületeket vásárolná vissza az önkormányzat számára Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea. Az elöljáró tegnap úgy nyilatkozott, a városháza hajlandó lenne fizetni a Református Kollégium – a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium – és az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium (mai Unirea) épületeiért.
Néhány évvel korábban a városvezetés peres úton, ingyen próbálta megkaparintani a két impozáns épületegyüttest. Vásárhely polgármestere akkor perbe fogta az egyházakat és a restitúciós bizottságot. A végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítélet azonban nem változtatta meg a polgármester véleményét; tegnapi sajtótájékoztatóján butaságnak nevezte a visszaszolgáltatási folyamatot. Ugyanakkor hozzáfűzte, „nem természetes, hogy papok iskolaépületeket adminisztráljanak”.
Dorin Florea azzal érvelt, hogy az önkormányzat csak abban az esetben végezhet karbantartási és javítási munkálatokat az említett épületekben, ha azok a saját tulajdonát képezik. Bizonyos felmérések szerint a valamikori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületébe 1,5 millió eurós befektetésre lenne szükség, míg a Református Kollégium renoválása és korszerűsítése ennél is többe, mintegy 2–2,5 millióba kerülne. „Nem helyes, hogy a magyar gyermekek penészes falak között tanuljanak” – fejtette ki aggályait a városatya, hozzátéve, hogy személyes tanácsosát, Csegzi Sándort bízta meg az egyházakkal folytatandó tárgyalások lebonyolításával. A volt RMDSZ-es alpolgármester lapunknak elmondta, hogy valóban kapott egy ilyen jellegű felhatalmazást Floreatól, azonban nem most, hanem három évvel ezelőtt.
„Az már nagyon régen volt, amikor valóban felröppent a hír, hogy a gyulafehérvári érsekség áruba bocsátaná az iskolaépületet. Az illetékes kuratórium azonban egyértelműsítette, hogy a nehezen visszaszerzett ingatlan nem eladó. Szerintem a polgármester azzal is segíthetné az említett két iskolát, ha kifizetné a szerződésbe foglalt havi bért” – szögezte le Csegzi. Mint mondotta, tudomása szerint a városháza tetemes összegekkel tartozik a történelmi magyar egyházaknak, amelyeknek az idén alig juttatott valami pénzt. „Az egyházfők betartották ígéretüket, és minden egyes banit, sőt még annál többet is, visszafordítottak az épületek feljavítására” – nyilatkozta Csegzi Sándor.
A polgármester épületszerzési kísérlete a magyar iskolavezetőket, a tanulókat és az öregdiákokat is felháborította. A katolikus gimnázium öregdiákjai már több ízben kérvényezték az érsekségnél, hogy a jelenlegi vegyes tannyelvű Unirea Főgimnázium kisebbik épületében indítsa újra a felekezeti oktatást.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Elejét venni egy precedensnek
A rendszerváltás hajnala óta nem látott egységben állt ki múlt szombaton a négy erdélyi magyar történelmi egyház, a civil szféra, a civilben politizáló „szürkezóna”, valamint a politikum a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, azaz a buzãui bíróság által meghozott, minden jogállami normát lábbal tipró döntés ellen. Szükség is volt az egységes és kemény fellépésre, hiszen az első fokú ítélet veszélyes precedenst hozott létre, s ha e döntést másodfokon nem korrigálják, akkor – minden túlzás nélkül – megszűntnek lehet nyilvánítani a jogállamot és a demokráciát Romániában.
Nem mintha ezek hibátlanul működtek volna az elmúlt huszonkét évben. Hiszen volt itt marosvásárhelyi pogrom, ami után nem a pogrom szervezőit, hanem a baltákkal, kaszákkal támadó, feltüzelt görgényhodákiak ellen védekező magyarokat és cigányokat ítélték el; az oroszhegyi, zetelaki és kézdivásárhelyi – egyértelműen forradalmi jellegű – rendőrlincselés etnikai dimenzióba való betagolása, illetve bírósági üggyé alakítása az általános amnesztia dacára ugyancsak nem a jogállamot és a feszültségmentes román–magyar egymás mellett élést segítette. Illetve folytathatnánk a részleteiben mindmáig nem tisztázott bányászjárásokkal, de akár a december 22-e utáni forradalmi színjáték szervezőinek az elmaradt felelősségre vonásával vagy a magyar gyermekek táskájában magyarországi tankönyvek után vizslató hadjáratokkal, valamint a szabadidejükben magyarul tanuló csángók zaklatásával. Eddig azonban olyasmi nem történhetett meg, hogy a jog alapján eljáró, az adott ügyben semmiféle hibát el nem követő, jogilag kifogástalan döntést hozó állami bizottság tagjait többéves letöltendő börtönbüntetésre ítéljék, az ingatlant pedig visszajuttassák az államnak, a Trianon óta eltelt 92 esztendő alatt többszörösen kifosztott, megalázott és megtiport református egyházat pedig gigantikus kártérítésre kötelezzék egy olyan ügyben, melyben az egyháznak mindvégig a szenvedő alany szerepe jutott. Ez éppen olyan világbotrány a jogbiztonság, illetve az emberi jogok sérülése szempontjából, mint az azeri baltás gyilkos elnöki kegyelemben való részesítése, talán annyi különbséggel, hogy esetünk egyelőre nem éri el Obama elnök ingerküszöbéit. De talán besegít ebbe Ponta miniszterelnök, aki a Legfőbb Ügyészséget küldi a tüntetőkre. Nem véletlenül nevezte a buzãui bírósági döntést Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „titkosszolgálati irányítással politikai megrendelésre született ítéletnek”. Magát magyarnak valló ember ebben az ügyben csak egyet tehet: kiáll az igazságosság alapértékei mellett az „etnokratikus” állami önkénnyel szemben. Jellemző, hogy a kérdésben még Gyurcsányék sem fogták a kisantant pártját. Azért is fontos az egységes magyar fellépés, mert az utóbbi években az RMDSZ által is megtámogatott hivatalos román propaganda állításaival szemben az erdélyi magyarság sorsának alakulása korántsem modellértékű, az egyházi javak visszaszolgáltatásának – gyakran sikertörténetként aposztrofált – ügye pedig egyáltalán nem rendezett: jogtalanul elorzott ingatlanok százai vannak még állami tulajdonban, s a buzãui bíróság döntése – jogorvoslás hiányában – a visszaszolgáltatási folyamatot nemhogy lassítaná, de lényegében be is fagyasztaná. Hiszen – amint azt több szónok is hangsúlyozta a szombati tüntetésen – hol találunk ezek után olyan állami hivatalnokot, aki – jóllehet a törvény betűjének eleget téve – a börtönt kockáztatná, hogy a magyar egyházak javára döntsön? Aligha lehet tagadni azt az összefüggést, mely a buzãui justizmord és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester legújabb ötlete között mutatkozik, miszerint a református egyháztól megvásárolná a két visszaszolgáltatott jelentős értékű ingatlant, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium, illetve az Unirea vegyes tannyelvű gimnázium épületeit. Amint azt Tőkés László elmondta, ha sikert akarunk elérni, nem elég az új magyar egység megteremtése, az igazság napja után sem ácsoroghatunk ölbe tett kézzel, fel kell lépnünk a többi elkobzott és még vissza nem szolgáltatott ingatlan ügyében, tüntetnünk kell Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is! Fel kell lassan fognia a 85 százalékos támogatottságú érdekképviselet vezetőinek is, hogy nem a román áldemokrácia imázsának ápolása a feladata az erdélyi magyar politikumnak, hanem éppen fordítva: a minél nagyobb fokú külpolitikai nyomásgyakorlás. Nem a nyugati hatalmak megnyugtatása, hanem az erdélyi kérdés nemzetközi szintre emelése. Nem a valóságot leplező mosolypolitika, hanem a kőkemény kiállás minden szinten jogsérelmeink ügyében.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Újraöntve: lesznek szobrok az ellopottak helyén Marosvásárhelyen
Hamarosan visszakerülhet a helyére Borsos Tamás újraöntött szobra Marosvásárhelyen, melyet hónapokkal ezelőtt loptak el ismeretlen tettesek – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, Dorin Florea polgármester tanácsadója. A napokban egy másik, korábban ellopott, és újraöntetett szobor is visszatért a városba.
Az utóbbi két évben két, nemesfémből készített műalkotást lovasítottak meg Marosvásárhelyen. Legutóbb a várépítő, Borsos Tamás mellszobrát tulajdonították el. Május 4-éről 5-ére virradó éjszaka máig ismeretlen tettesek leemelték a műalkotást a talapzatáról és eltűntek vele. A városvezetés feljelentést tett a rendőrségen, amely nyomozott a szobor után – sikertelenül –, ezért az illetékesek úgy döntöttek, újraöntetik a büsztöt. A Kiss Levente által megálmodott alkotást Balogh József öntötte újra. „Hamarosan megtekintem a már letisztított mellszobrot, és azután eldöntjük, mikor helyezzük vissza a talapzatra” – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója.
Mint megtudtuk, a napokban a helyére került egy másik ellopott alkotás is. A Színház tér jobb oldalán található Kulcsár Béla alkotás tíz stilizált táncosa közül loptak el egyet 2010 februárjában. A szintén ismeretlen tettesek kihasználva, hogy a téren felújítási munkálatok zajlottak, egy éjszaka letörték a szobrot a tartószerkezetéről. A műalkotás nem került elő, ezért a városvezetés újat öntetett. „Csak a napokban tudtuk visszarakni a helyére, mivel a munkálatok során felújították, és egyben megemelték a talapzatát, így várnunk kellett. Most már régi pompájában tündököl a szoborkompozíció” – fogalmazott Csegzi Sándor.
Fancsali Attila, Krónika (Kolozsvár).

Fűtésidény meglepetésekkel?
Bár az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) bejelentette, idén semmiképp sem módosul a földgáz gigakalóriánkénti ára, mint kiderült, több erdélyi településen mégis többet kell fizetni a távhőért. Az ANRE adatai szerint a lakosság által fizetendő földgáz ára 10 százalékkal emelkedik mind a jövő évben, mind 2014-ben, 2015–2018 között évente 12 százalékkal nő majd negyedévenkénti igazításokkal. Az ANRE által csütörtökön is bemutatott kalendáriumban az idei évre nem szerepelt árnövelés. Niculae Havrileţ, az ANRE elnöke azonban leszögezi: több önkormányzat is jelezte már, hogy a hőközpontok működtetésére többet kell költeniük, így ebben az esetben jogos az áremelés.
Betartják a régi direktívát? Az ANRE árfagyasztásról beszél, terepen azonban más a helyzet
Csíkszeredában az önkormányzat már eldöntötte, 335 lejre emeli a távfűtés gigakalóriánkénti árát. Tavaly a szeredaiak 299 lejt fizettek, tehát idén télen 11 százalékkal kerül majd többe a távfűtés. Ráduly Róbert polgármester azzal indokolta a drágítást, hogy emelkedett a gáz, az elektromos energia és a víz ára is. Csíkszeredában a fogyasztók mintegy 10 százaléka kérvényezte a távfűtés-rendszerről való leválást.
Biró Hajnalka, a Goscom távhőszolgáltató szóvivője lapunknak elmondta, a nyár folyamán 754 leválásra vonatkozó kérést iktattak, ám ez a szám nem végleges. Lesznek, akik időközben meggondolják magukat, vagy az sem kizárt, hogy többen is úgy döntenek, nem igénylik a távhőszolgáltatást, a pontos adatot október végén tudják majd, amikor összesítik a tulajdonosi társulások jelentéseit.
Biró Hajnalka hangsúlyozta, azokban a tömbházakban is lesz távhőszolgáltatás az elkövetkező fűtési idényben, ahol a távhőről levált lakrészek aránya magas. A vállalat szeptember 20-án megkezdte a fűtésrendszer feltöltését, a lakókat idejében értesítik, hogy a belső hálózaton végzett munkálatokat időben fejezzék be, különben elönti a víz a lakásokat. Biró Hajnalka elmondta, a törvény szerint akkor kell beindítaniuk a távfűtést, ha egymás után három nap 18 és 6 óra között 10 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet.
A hamarosan kezdődő fűtésidényben is a tavalyi áron kell majd fizetni a fűtésért Gyergyószentmiklóson. Egy gigakalória hőenergiáért a magánszemélyek számára továbbra is 184,8 lej plusz áfa a fizetnivaló, azaz 229,15 lej. Az ár 2013 decemberéig nem változhat.
Udvarhelyen már befejződött a távfűtési rendszer feltöltése, így október elseje óta készen áll a rendszer a fűtési szezonra. A fűtést a lakószövetségek kérésére indítják majd el, ez rendszerint egy hét leforgása alatt szokott történni, amikor az idő annyira hidegre fordul – mondta el Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója. Kérdésünkre azt is közölte, hogy a távfűtés lakossági ára nem változik a rövidesen kezdődő fűtési szezonban, a tavalyihoz hasonló, 240 lejes gigakalóriánkénti árra számíthatnak a távfűtést használó családok. Idén mintegy száz háztartás vált le a közüzemi vezetékhálózatról, azonban a vízszintes elosztóvezetékekkel felszerelt tömbházakban néhány visszacsatlakozás is történt.
Utóbbiak száma egyelőre nagyon alacsony, de a jövőben az ilyen tömbházakban élő, nem távfűtést használó családoknak ajánlatot fognak kidolgozni a visszacsatlakozásra – tájékoztatott Ráduly Mihály, hozzáfűzve, hogy az áttéréshez nyilván munkálatokra van szükség, de ezt megpróbálják kedvezményesen biztosítani.
Bizonytalanság Nagyváradon
Bár egyelőre úgy tűnik, a váradiak nem fognak többet fizetni a fűtésért, mint tavaly, az önkormányzat azonban nem tudja szavatolni, hogy a tél folyamán nem emeli a gigakalória árát. Ilie Bolojan polgármester szerint, ha mégis kénytelenek lesznek drágítani, az nem a helyi testületen múlik. A liberális városvezető hangsúlyozta, az önkormányzatnak nem áll szándékában drágítani a távfűtést, de „nem tudhatják, mi történik a következő három-négy hónapban az országban”.
A polgármester hangsúlyozta, rengeteg olyan tényező lehet, ami a hőenergia drágulásához vezet, ám független az önkormányzattól. Bolojan arra utalt, hogy drágulhat a szén és a gázolaj. Jelenleg a váradiak 235 lejt fizetnek egy gigakalóriáért. A polgármester ugyanakkor kifejtette, hogy a tulajdonosi társulások vezetői politikai okokból röppentették fel az állítólagos drágításról szóló híreket, ezek a találgatások a választási kampány részei.
Kolozsváron nem változik a távhő gigakalóriánkénti ára, azaz idén is 165 lej marad – jelentette be a héten Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. Az elöljáró elmondta: a városi önkormányzat úgy döntött, magára vállalja a jelenlegi 165 lejes gigakalóriánkénti ár és a 361 lejes piaci ár közötti árkülönbség kifizetését. Ezt az összeget szubvenció formájában fizetik ki a távhőszolgáltatónak Ezen kívül idén sem marad el a távhőtámogatás a rászorultaknak. Boc emlékeztetett: a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatalnak 2009 óta sikerült szinten tartania a távhő árát. Hozzáfűzte 2011-ben 13,7 millió eurót fizetett ki a város a szolgáltatónak, ugyanis éves szinten ekkora volt a lakosságnak kiszámlázott összeg és a tényleges ár közötti különbség.
Kilátástalanság Marosvásárhelyen
Három hónappal a melegvíz-szolgáltatás felfüggesztése után sem lehet tudni semmi pontosat Marosvásárhelyen arról, hogy mikor lesz távfűtés és meleg víz. A központi rendszeren maradt, közel háromezer család egyre türelmetlenebb. Annak ellenére, hogy Claudiu Maior, a polgármester tanácsosa többször is megígérte a gázvállalattal szembeni adósságok törlesztését és a szolgáltatás újraindítását, egyelőre nem történt semmi az ügyben. Ionela Ciotlăuş alpolgármester viszont kimondta: miután Dorin Florea polgármester és a városháza korábbi vezetése tönkretette a távfűtési rendszert, jó lenne, ha mindenki egyéni kazánról gondoskodna.
Egyelőre úgy néz ki, a városháza fennhatósága alá tartozó Locativ vállalat második nekifutásra megkapta az országos illetékes hatóságtól a hőszolgáltatói engedélyt. A gond csupán az, hogy az illető cég eddig lakásgazdálkodási vállalatként, és nem távfűtő egységként működött. Megfelelő szakembergárda alkalmazásával ez is áthidalható lenne, a nagyobb bökkenő az, hogy az önkormányzatnak versenytárgyalást kell kiírnia a szolgáltatás elnyeréséért.
Mindez tovább bonyolítja az ügyet, és hosszabbítja a meleg víz nélküli időszakot. Amint arról beszámoltunk, az RFV-ként ismert magyarországi E-Star Alternatív Energiaszolgáltató Nyrt. júliusban felfüggesztette Marosvásárhelyen a melegvíz- és a fűtésszolgáltatást, mivel az önkormányzat nem teljesítette a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit: nem fizette ki a hőenergia-támogatást, valamint az önkormányzati épületek teljes fogyasztásának ellenértékét. Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ kizárta soraiból Marosvásárhely volt alpolgármesterét
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kizárta soraiból Csegzi Sándort, Marosvásárhely volt alpolgármesterét, a szövetség marosvásárhelyi szervezetének a választmányi elnökét, aki bejelentette, hogy független jelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöksége csütörtökön döntött Csegzi kizárásáról. Megállapította, hogy a volt alpolgármester az RMDSZ jelöltjével szemben indul a választásokon, amivel morális és politikai kárt okoz a szervezetnek, veszélyeztetve a szövetség jelöltjének, Kerekes Károlynak a parlamentbe jutását.
Csegzi Sándor szerdán jelentette be, hogy független képviselőjelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon az egyik marosvásárhelyi választókerületben. A Székelyhon portálnak elmondta, lemondott az RMDSZ-ben betöltött tisztségeiről, de a szövetségből nem akar kilépni.
„Az utóbbi időben többször is volt nézeteltérésem az RMDSZ vezetőségével. Úgy éreztem, az évek során felhalmozott tapasztalatokat nem tudom kamatoztatni, nem adnak erre lehetőséget" – mondta nyilatkozatában a volt alpolgármester.
Csegzi abban a marosvásárhelyi választókerületben akar elindulni, amelyiknek a választóit jelenleg Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke képviseli a parlamentben. Az idei jelöltállítás során azonban Borbély László helyet cserélt Kerekes Károllyal, aki jelenleg a magyar többségű Nyárádmente képviselője, így a volt alpolgármester indulása Kerekes választási esélyeit rontja.
Csegzi Sándor három cikluson keresztül volt Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármestere. Azt követően romlott meg a kapcsolata a szövetség vezetőivel, hogy a júniusi önkormányzati választásokon a negyedik mandátumát megszerző Dorin Florea polgármester továbbra is Csegzit foglalkoztatta tanácsadóként. Az egykori alpolgármester tanácsadói minőségében megőrizhette a városházi irodáját, az RMDSZ jelöltjeként megválasztott alpolgármesternek, Józsa Tibornak viszont a városházától több száz méterre egy irodaépületben biztosított irodát a polgármester.
MTI
Magyar Nemzet
Erdély.ma

Frunda leárulózta Csegzi Sándort – a volt alpolgármester a CNA-hoz fordul
Az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul a december 9-ei választásokon független képviselőjelöltként indulni szándékozó Csegzi Sándor, miután a marosvásárhelyi Rádió GaGa péntek délelőtti beszélgető-műsorában a meghívott sorozatosan rágalmazta. Frunda György RMDSZ-es szenátor, az adó társtulajdonosa és állandó pénteki vendége árulónak nevezte a volt alpolgármestert, akit azzal vádolt, hogy a demokrata-liberálisok megvásárolták.
A csúcspolitikus nem fejtette ki, hogy ki, mikor és mivel vásárolta volna meg Csegzit, mint ahogy arról sem beszélt, hogy honnan származnak az információi. Frunda szerint Csegzi egy frusztrált ember, akinek most az a célja, hogy az 1-es számú, marosvásárhelyi választókörzetben a felettese, Dorin Florea polgármester által vezetett PDL ráverjen az RMDSZ-re.
A szenátor úgy vélekedett, hogy a független magyar jelöltnek semmi esélye bejutni a parlamentbe, indulásával viszont veszélybe sodorja a szövetség által jelölt Kerekes Károly pozícióját.
„Számítottam arra, hogy minden szintű és minden színű támadás fog érni, hisz egy magánbeszélgetésen a megyei RMDSZ-elnök is tudtomra adta, hogy amennyiben függetlenként indulok, le fognak árulózni. Pedig én egészen biztosan nem vonulnék ki a plénumból, amikor éppen a magyarság képviselői által benyújtott autonómiastatútum van napirenden” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Csegzi Sándor, utalva Frunda György viselkedésére, aki nem szólalt fel az önrendelkezés érdekében, s Markó Bélával és Verestóy Attilával egyetemben a szavazás előtt elhagyta a termet.
Az RMDSZ-ből egy héttel korábban kitett Csegzi úgy érzi, Frunda visszaél anyagi helyzetéből adódó előnyével, és rádióját ismét alpári hangnemben fogalmazott rágalmak szórására használja. A helyhatósági választások előtt az RMDSZ volt polgármesterjelöltjét, Vass Leventét támadta heteken át, amíg a fiatal orvos-politikus meghátrált és visszalépett. Csegzi hozzátette: ő nem az RMDSZ-es jelölt ellenében indul, annál is inkább, mivel nem ő volt az, aki „kilökte” Kerekest a saját, nyárádmenti körzetéből. Mint ismeretes, Kerekes Károly Borbély László nyomására cserélt választókörzetet, elfogadva a vegyes lakosságú Marosvásárhelyt, átengedve így a párt politikai alelnökének a színmagyar Nyárádmentét.
Az élő műsor sugárzása után Csegzi Sándor előbb Farczádi Attila főszerkesztőhöz és műsorvezetőhöz, majd a Rádió GaGa társtulajdonosaihoz fordult panasszal, azonban egyiküktől sem sikerült kieszközölnie a replika jogát. „Mindegyikük sajnálkozott, és azt mondta, hogy ez Frunda Györgyön múlik” – fejtette ki Csegzi. Lapunk megkeresésére Farczádi Attila nem kívánt hozzászólni a vitához.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Csegzi Sándor: "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar"
Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt RMDSZ-es alpolgármestere tegnap délután benyújtotta a 3500 támogató aláírást tartalmazó listáit a megyei választási irodához. Csegzi Sándor, aki függetlenként vesz részt a december 9-i parlamenti választásokon egy képviselői mandátum megszerzéséért, a dokumentumok benyújtása után a sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: független jelöltként indul a parlamenti választásokon, de "nem érzéketlenül" és "nem semlegesen" a polgárok problémái iránt, ugyanakkor meggyőződése, hogy egy független képviselő is végezhet eredményes munkát a közösség érdekében. " A 3500 támogató aláírás kötelez, és megerősít abban a tudatban, hogy jó úton indultam el és van esélyem a választásokon. Olyan réteget képviselek, amely akarja a változást, de valamilyen okból kifolyólag még nem vállalta fel más formában. Ezeknek az embereknek a támogatására számítok" – közölte Csegzi Sándor, aki jelenleg Dorin Florea polgármester egyik tanácsadója. "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar, aki indul akár RMDSZ, akár más politikai párt színeiben. Ha a magyarok számát akarja az RMDSZ megtartani, ez nem föltétlenül az RMDSZ színeiben kell történjen, de együttműködéssel, összefogással ezt a célt elérheti. A sokszínűség nemcsak elméletileg, hanem valóságosan is jelen kellene legyen. Nem a pártokért küzdök, hanem függetlenként, olyan független szó akarok lenni, ami az elmúlt időszaknak az emberi, önkormányzati problémáit a maga tapasztalata szerint elmondja és majd kiderül, hogy van-e ennek támogatottsága, vagy nincs. Az eddigi aláírások biztató jelek" – tette hozzá. Csegzi Sándor szerint már elindult ellene a lejárató kampány, példaként a Gaga rádiót hozta fel, amely nem adott számára lehetőséget, hogy éljen a replikához való jogával, vagy "bizonyos lapokat" említette, amelyek a vele készült interjúkat "nem engedik be", de azt is elmondta, hogy "ki van tiltva más rádiókból is". "Mondták már, hogy kamikazeakció, amit teszek. Aki tudja, hogy kik voltak a kamikazék, el tudja képzelni, milyen elszántság kellett legyen azokban a pilótákban, ha vállalták ezt a feladatot. Az ő harcuknak eredményeként Japán ma a legerősebb gazdasági erő a világban. Olyan közösségi célért dolgoztak, ami meghozta gyümölcsét. Nem egy öngyilkossági, hanem egy feltörekvési, illetve esélyt adó folyamat lesz ebből" – mondta Csegzi, jelölésére utalva.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Javulnak az RMDSZ esélyei Maros megyében
Javulnak az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek a választási esélyei azt követően, hogy a választási bizottság kizárt két – az RMDSZ-szel szemben induló – magyar jelöltet, Marosvásárhely polgármestere pedig az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem nevezett be a választási versenybe.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken hozott jogerős ítéletében megerősítette a Maros Megyei Választási Iroda határozatát, amelyben az formai okokra hivatkozva kizárta a választási versenyből a független jelöltként indult Csegzi Sándort, és Bereczki Ferencet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjét.
Csegzi Sándor három cikluson át volt az RMDSZ színeiben Marosvásárhely alpolgármestere, és a közelmúltig a szövetség marosvásárhelyi választmányát is vezette. Az RMDSZ azt követően zárta ki soraiból, hogy két héttel ezelőtt bejelentette: független képviselőjelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon.
A pénteki bírósági döntés az egyik marosvásárhelyi és az egyik Nyárád menti képviselői választókerületben javítja az RMDSZ jelöltjeinek, Kerekes Károly és Kelemen Atilla jelenlegi képviselőknek a választási esélyeit.
Korábban Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere lebegtette, hogy a marosvásárhelyi választókerület szenátorjelöltjeként indul a választáson, az utolsó pillanatban azonban elállt a szándékától. Visszalépése Frunda György szenátor esélyeit javítja, akivel szemben Florea fölényes győzelmet aratott a júniusi polgármester-választáson.
Szabadság (Kolozsvár)

Strasbourgban keres vigaszt Csegzi Sándor
A strasbourgi emberjogi bírósághoz készül fordulni Csegzi Sándor, miután a román igazságszolgáltatás elgáncsolta abban a szándékában, hogy függetlenként pályázza meg a parlamenti képviselői tisztséget.
Mint ismeretes, a Maros megyei törvényszék, majd a táblabíróság azzal a formai kifogással utasította el az RMDSZ-ben betöltött tisztségeiről lemondott volt alpolgármestert, hogy az általa leadott támogató aláírások nem felelnek meg a törvény előírásainak. Csegzi egy eredeti példányt és három, közjegyző által hitelesített fénymásolatot mutatott be a választási irodában.
A nyáron Smaranda Enache független polgármesterjelölttől még csak az ívek hitelesítését sem kérték. Négy évvel korábban azonban egy másik Maros megyei független jelöltet, Kincses Elődöt is a volt alpolgármester ívei ellen felhozott kifogással próbálták elutasítani. Akkor a bíróság az ügyvéd-politikusnak adott igazat.
„Ezúttal nem számított a jogprecedens, a bírók ellenem döntöttek. A tárgyalás után azonban sajnálatukat fejezték ki, mondván, hogy azért ilyen kíméletlen a törvény a függetlenekkel szemben, mert így alkották meg a pártpolitikusok” – fejtette ki Csegzi Sándor. Szerinte, ha az igazságszolgáltató szervek méltányosan is ítélkeztek, érveik sántítanak, ugyanis a közjegyzők törvénye tisztán leszögezi, hogy az általuk hitelesített okiratok egyenértékűek az eredeti dokumentumokkal.
Csegzi, aki a kialakult helyzet miatt a továbbiakban is Dorin Florea polgármester tanácsosa marad, a jövőben a választási törvény módosítása mellett fog lobbizni. A négy példányban gyűjtendő aláírásokon kívül teljesen logikátlannak tartja, hogy a független jelöltek csak akkor juthatnak be a törvényhozásba, ha körzetükben úgy nyerik el az első helyet, hogy a szavazatok felét plusz egyet szereznek.
Ezzel szemben a pártpolitikusok esetében teljesen mindegy, hogy az első helyezett milyen arányban diadalmaskodott. Csegzi azt is méltánytalannak tartja, hogy míg a szavazóíveken a pártok sorsolás alapján eldöntött sorrendben jelennek meg, a függetlenek csakis utolsó helyen szerepelhetnek. A választási jelvényhez való jog is csak a politikai alakulatokat vagy szövetségeket illeti meg.
A matematikus és fizikus Csegzi kiszámította, a támogató aláírások beszerzéséhez, ha egy kéttagú családnál tíz percet tölt, egy független jelöltnek napi 34 órára lenne szüksége. Még nehezebb helyzetbe kerül az, aki a parlament felsőházába szeretne bekerülni, az ő esetében ugyanis kétszer annyi aláírásra van szükség.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Dzsidzsi, a Frunda
A sima modorú, européeri szerepben tetszelgő Frunda György sok vihart látott, dörzsölt politikus. Nevezhetnénk ravasz játékosnak is, már ami a politikai játszmákat illeti. Tagadhatatlan, Frunda kiválóan blöfföl. Idén nyáron például sikerült elhitetnie a vásárhelyi magyar szavazópolgárok zömével, hogy a város polgármestere szeretne lenni. Pedig esze ágában sem volt. Mint ahogyan korábban Kelemen Atillának és Borbély Lászlónak sem. De mind úgy tettek, mint akiknek leghőbb vágya, élete célja a nagy Bernády György örökébe lépni.
Frundáról köztudomású, hogy az Európa Tanácsban rá osztott szerepkört meg szeretné tartani, méghozzá mindenáron. De ezt csak „román képviselőként” érheti el. Ahhoz pedig indulnia kell az itthoni parlamenti választásokon. Nos, ez volt az az érzékeny pont, ahol fogást talált rajta a pártvezetőség, amikor röviddel a nyári helyhatósági választások előtt rávette – némi kényszer, némi zsarolás által –, hogy elfogadja a vásárhelyi polgármesterjelöltséget. A szóbeszéd szerint Markóék választás elé állították: vagy vállalja a kihívó szerepét a magasan esélyes Dorin Floreával szemben, vagy lemondhat az újabb parlamenti mandátumról. Frunda pedig vállalta, különben az RMDSZ most nem őt indította volna...
Frunda Románia egyik legtapasztaltabb politikusa, aki az utóbbi években sok esetben pártja hivatalos politikai irányvonalától némileg eltérő utakra tévedt. Különvéleményt nyilvánított számos témában, igaz, ha szavazásra került a sor, akkor hűséges pártkatonaként mindig úgy voksolt, ahogyan azt elvárta tőle a Markó-Borbély-Verestóy direktórium.
Dzsidzsink a posztkommunista utódpárttal, a PSD-vel való együttműködés feltétlen híve, annak legnagyobb hangú szorgalmazója. Azt állítják róla – s talán maga is úgy hiszi –, hogy számíthat a román szavazópolgárok voksára is. Tény, hogy tévészerepléseivel sok román néző szimpátiáját elnyerhette, de ugyanakkor sok magyar ellenszenvét vonta magára. Amit nyert a réven, elvesztette a vámon. Mert a román szimpátia sosem jelent tulipánra ütött pecsétet. RMDSZ-es jelöltként csakis magyar voksokra számíthat, de ezekből neki ma már nagyon kevés jut.
Mit róhatnak fel neki a nemzetársaink? Hát a Neptun-ügyet, a külhoni magyarok állampolgárságáról megfogalmazott elutasító véleményét, az autonómia ügyében kifejtett ellentmondásos, sokak számára elfogadhatatlan álláspontját, a korrupcióellenes kormányzati lépések nyílt ellenzését, Nyírő József lefasisztázását stb. Hogy csak a politikai megnyilvánulásait hozzuk fel...
Szentgyörgyi László
(A szerző a Központ című marosvásárhelyi hetilap főszerkesztője)
Székelyhon.ro

Európai bírósághoz fordul Antal Árpád (Nyelvháború Sepsiszentgyörgyön)
A brassói táblabíróság végleges és visszavonhatatlan ítéletében erősítette meg az első fokon hozott döntést, miszerint a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalnak le kell cserélnie az összes olyan táblát, amelyen a magyar nyelvű feliratok szerepelnek a román nyelvű előtt. Antal Árpád polgármester a Háromszéknek elmondta, akkor lepődött volna meg, ha másként dönt a bíróság, s bár az indoklást nem ismeri még, nem hagyhatja annyiban: valószínűleg az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt Codrin Munteanu prefektus „a civil szférából kapott észrevételek nyomán” jelentette fel a többnyelvű feliratozási gyakorlata miatt, alapszinten pert nyert, ezt a városháza megfellebbezte, most a brassói táblabíróság kimondta: bármely köztéri táblán, legyen az turisztikai vagy közlekedési eligazító, a közintézményeken, utcanévtáblákon, de még a parkolóautomaták használati utasításán, illetve a parkolócédulákon található szövegeken is a feliratozások sorrendjében elsőként az állam hivatalos nyelvének kell szerepelnie, csak azt követően a magyar, és az elkövetkezőkben is ezt a sorrendet kell betartani bármiféle feliratozás, közérdekű információ megjelenítése esetében.
Antal Árpád megkeresésünkre elmondta, egyértelműen látszik, hogy a román igazságszolgáltatás nem tartja szem előtt a Románia által aláírt, a román kormány által ratifikált nemzetközi egyezményeket, jelen esetben a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. Hozzáfűzte: ügyvédekkel is konzultál, s amennyiben arra lehetőség van, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul ebben az ügyben. A román bíróságokon alkalmazott kettős mérce is tetten érhető, mert például Marosvásárhelyen, ahol kötelező lenne a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, Dorin Florea polgármesternek haja szála sem görbült amiatt, hogy ezt úgy oldotta meg: Piaţa Trandafirilor tér. Antal Árpád elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar nyelv az Európai Unióban hivatalos nyelv, szülőföldjén viszont nem. Amennyiben a közeljövőben alkotmánymódosításra kerül sor Romániában, ezt a kérdést rendezni kell, alkotmányba foglalni: a magyar regionális hivatalos nyelv – fűzte hozzá.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „nagy magyar összefogásról”
Ha csak annyit ártottak volna az erdélyi magyarságnak a félrefaragó „autonomisták”, amennyit a parlamenti választásokon, azzal talán még el is lehetne számolni valahogyan, de hogy újabb esetleges károkozásra is készülnek, arra már nehéz lesz magyarázatot találni. Igen, újra Háromszékről, jelesen Kovászna városáról van szó, ahol Lőrincz Zsigmond polgármester korai és tragikus halála miatt új városvezetőt kell választani. Toró T. Tibor pártelnök a parlamenti választásokat és az EMNP szerényke eredményeit követően azt nyilatkozta, hogy pártjának tüsténkedő részvétele nem befolyásolta igazán a magyar képviselet sorsát (ebben félig-meddig még igaza is van!), az orbaiszéki magyar vereségért pedig semmiféle felelősséget nem érez, tekintve, hogy Bodzafordulót és vidékét is ide tagolták, s így több a román szavazó a magyarnál. Megengedem, így lehet, de a magyarok egységes és komoly mozgósításával mégis meg lehetett volna szerezni azt a képviselői helyet.
Toróék most milyen kifogáson törik jó előre a fejüket, ha a több mint kétharmadában székely-magyar Kovászna városában elveszítjük a polgármesteri széket? Az sem lehet mentség és mentelem, hogy a tanács magyar többségű marad, hiszen szomorú tapasztalataink vannak arról például, hogy az ugyancsak magyar többségű marosvásárhelyi tanács hány, számunkra kedvező határozatát gáncsolta el, dobta sutba a város most már bebetonozott román polgármestere, Dorin Florea. Azt is tudjuk, hogyan segíti őt újra és újra hatalomra az egykori székely főváros megosztott magyar lakossága. A városé, mely 22 esztendővel ezelőtt éppen a magyar összefogással híresült el. De azóta sok víz lefolyt a Maroson. Úgy látszik, hogy az Olton, a Feketeügyön és a Kovászna-patakán is zavarosabb vizek kezdtek folydogálni, főleg Toró itteni pancsolásai óta. Nekem nem a pártját támogatókkal van igazán bajom, inkább parancsosztó gazdáival, akik semmi szín alatt nem akarnak számolni. A kovásznai románság összefogott, s forgatókönyvük egyszerű: nevető harmadikként ők ültetik be jelöltjüket a fürdőváros polgármesteri székébe. S lészen tisztogatás!
Székely Hírmondó
Erdély.ma,

Telítettek az erdélyi temetők
Erdély-szerte gondot jelent, hogy zsúfoltak a sírkertek és egyre kevesebb a temetkezési hely, az önkormányzatok különböző módon próbálják orvosolni a problémát. Egyesek szerint erre krematóriumok működtetése jelenthetne megoldást, de az egyetlen erdélyi, nagyváradi létesítménynek az ortodox egyház bojkottjával is meg kell birkóznia.
Kolozsváron jelenleg mintegy 55 ezer sírhely található a temetőkben, a Házsongárd és a Monostori temető a legzsúfoltabb, ezért az önkormányzat fontolóra vette újabb sírkertek létrehozását – tudtuk meg Kinizsi Zoltántól, a városháza szakreferensétől.
Elmondta: több lehetséges helyszínt is számba vettek, végleges döntést várhatóan idén nyáron hoznak, amikor a helyi tanács elfogadja az általános városrendezési terv (PUG) végleges változatát. Mint részletezte: ahhoz, hogy egy új temetőt hozhasson az önkormányzat, tisztázni kell a telkek tulajdonviszonyát. Kinizsi szerint előfordulnak olyan esetek is, amikor valaki rendelkezik ugyan érvényes sírbérlettel, viszont a sírhelyek már megteltek, mert az érintett családban viszonylag rövid idő alatt több haláleset is történt.
Ilyen esetben a temetőigazgatóság köteles új sírhelyet biztosítani a bérlőnek. A szakreferens szerint tavaly összesen 1748 temetés volt Kolozsváron, és 285 esetben új sírhelyekbe temetkeztek. „Ez a szám valószínűleg nagyobb lett volna, viszont létezik egy olyan tendencia, hogy sokan vidéken helyezik örök nyugalomra hozzátartozóikat, ugyanis a városban egy 2010-es tanácsi határozat következtében a sírhelyek bérleti díja” – nyilatkozta Kinizsi Zoltán.
Üzlet lett a sírhelyvásárlás Marosvásárhelyen
Bár az utóbbi évtizedekben újabb temetők nyíltak meg, egyre kevesebb a temetkezési hely Marosvásárhelyen is. A történelmi egyházak sírkertjei – római katolikus, református, görög katolikus, ortodox és izraelita temetők – régóta megteltek, de hasonló a helyzet az egykori szegények és öngyilkosok temetőjével, valamint az önkormányzat kezelésében lévő létesítményekkel is. „Két évvel ezelőtt telekfelvásárlással a jeddi úti temetőt bővítettük, de annak az új része is kezd betelni. Decemberben a református egyházzal írtunk alá egy egyezséget, miszerint átadnak egy telket a remeteszegi városi temető szomszédságában, amelyet majd mi adminisztrálunk, a bevételek meg őket illetik” – vázolta a részmegoldásokat Peti András helyi tanácsos, elismervén, hogy a város rosszul áll a temetkezési helyeket illetően. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között ésszerűnek tartaná-e egy krematórium építését, az RMDSZ politikusa nem óhajtott válaszolni.
Annyit mondott, hogy az önkormányzatban eddig nem volt szó ilyen kezdeményezésről. Dorin Florea polgármester több ízben is felvetette, hogy a városháza szívesen támogatna egy vállalkozót, aki krematóriumot építene, de konkrét lépések ez irányban nem történtek. Addig is a megmaradt sírhelyek felvásárlása bizonyul a legjobb befektetésnek. Ezt egy neve elhallgatását kérő ingatlanügynök is megerősítette lapunknak, aki maga is közel kétezer lejt fektetett egy ilyen üzletbe. Mint mondta, ha holnap el kellene adnia a néhány négyzetméteres területet, a befektetett összeg kétszeresét nyerné.
Magántemetők nyílnak Szatmárnémetiben
Szatmárnémetiben a magánvállalkozók is jó befektetésnek vélik a temetőnyitást – miután a régi sírkertek kezdenek megtelni, két cég is jó üzletet látott a sírkert üzemeltetésében. Az önkormányzat tulajdonában egyetlen temető van, az amaci úti, melynek befogadóképessége lassan a határához ér. A régi sírkerteket a különböző felekezetek adminisztrálják, azonban két-három éve az egyházak is jelezték: kezdenek betelni temetőik. A városban 2010 őszén nyílt az első magántemető a Károlyi úton, ahol a beruházó szerint 8 hektáron közel 10 ezer férőhelyet biztosítanak.
Az ökumenikus sírkertben az összes, temetéssel kapcsolatos szolgáltatás igényelhető, és rendelkezik egy 300 helyes, urnák elhelyezésére kialakított részszel is. Az említett vállalkozás mellett egy újabb magántemető is nyílhat a városban, lapunk értesülései szerint a beruházás hamarosan elkészül. Mindemellett az ortodox egyház is nyújtott be kérelmet az önkormányzathoz temetőnyitás engedélyezésére, így hamarosan megoldódhatnak a temetkezési gondok. Szatmárnémetiben egyébként sem a hatóságok, sem magánszemélyek nem foglalkoznak hamvasztással.
Ortodox bojkott a váradi krematórium ellen
Nagyváradon ellenben a krematórium jelenheti a megoldást a temetkezési gondokra. A Rulikowski temető területét ugyanis az elmúlt évtizedben kétszer is bővítették, ám a hely még így is szűkösnek bizonyul, és további bővítésekre bajosan lesz lehetőség, mivel az évek folyamán a temetőt teljesen körbenőtte a város. A legutóbbi bővítéskor, 2011 nyarán 57 500 négyzetmétert csatoltak hozzá a köztemetőhöz.
Működőképes megoldásnak tűnne a hamvasztások számának növelése, ám az ortodox egyház befolyása miatt ez a szokás még mindig nem elterjedt Váradon. A város első, az ország második humánkrematóriuma tavaly nyáron nyílt meg a Borsi úton. A Phoenix magáncég tulajdonosa, Dorin Gherghev épp a fentebb felsorolt okokra építette vállalkozását, felismerve, hogy a hagyományos, koporsós temetések a világ többi országához hasonlóan itt is lassan háttérbe szorulhatnak gyakorlati okokból. A vállalkozó szerint havonta több tíz hamvasztást végeznek a Svédországból importált, modern felszereléssel. Az elhunytakat hozzátartozóik nemcsak Váradról, hanem egész Erdélyből ide hozzák, hiszen csak Bukarestben van hasonló létesítmény.
Dorin Gherghev szerint a Sergiu Nicolaescu román filmrendező halála és hamvasztása körüli médiahisztéria csak jót tett vállalkozásának, hiszen felhívta a figyelmet az alternatív megoldásra. A vállalkozó jó kapcsolatokat ápol a református és a római katolikus egyházakkal, az ortodox egyház azonban nem hajlandó elfogadni, hogy egyesek a hagyományos temetés helyett a hamvasztást választanák – egyes ortodox papok állítólag felajánlották, hogy eljönnének a krematóriumba kérésre megtartani a gyásszertartást, de csak titokban, ez pedig számára nem elfogadható.
Azok a családok egyébként, amelyek vallási szertartást szeretnének a hamvasztás helyszínén, megszervezhetik azt az elhunyt egyházközségéhez tartozó lelkésszel, vagy megbízhatják a szervezéssel a krematórium vezetőjét – ez utóbbi esetben a fugyivásárhelyi református vagy római katolikus pap jön el Váradra. Gherghev egyébként biztos benne, hogy az ortodox egyház anyagi okokból bojkottálja a krematóriumot: egy hamvasztás költségei ugyanis koporsóval együtt sem haladják meg a 950–1000 lejt, míg egy hagyományos temetés esetében már csak a koporsó ára 1000–1500 lej, a szertartásért az ortodox egyháznak fizetett összegről nem is beszélve.
A katonaság az akadály Sepsiszentgyörgyön
Sepiszentgyörgyön a katonaság lőtere miatt nem tudják bővíteni a temetőket. A helyi önkormányzat régóta kéri a hadügyminisztériumtól a református és a köztemető mellett levő lövészeti gyakorlótér területét. Évekkel ezelőtt a magyar történelmi egyházak és az ortodox egyház képviselői is aláírták a kérést, hogy a minisztérium legalább azt a 27 hektáros területet adja át az önkormányzatnak, amit legelőnek adtak bérbe a városnak. Erre azért volna szükség, hogy orvosolják a felekezetek temetkezési gondjait, a templomkertekben kialakított temetőkben ugyanis kevés a hely.
A Szemerja negyedi református templom kertjében már nincs hely új sír létrehozására, ezért hat évvel ezelőtt 1,4 hektáron új temetőt alakítottak ki, a Makovecz Imre által tervezett új ravatalozóház körül, ahol 1500 örökléthely fért el. A katonai lőtér szomszédságában levő Vártemplom temetőjében már alig van bérelhető hely. A múlt század elején létrehozott, az önkormányzat által működtetett közös temetőben egyelőre nincsenek gondok. A négy hektáron elterülő sírkertben mintegy tízezer sírhely van, és még legalább tíz évig folyamatosan biztosítani tudják az örök nyugvóhelyet.
Új temetők létesülnek Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhelyen is beteltek a belvárosi egyházközségek által adminisztrált temetők, sem a reformátusoknál, sem az unitáriusoknál nincs megvásárolható sírhely. Gede Mátyás, a belvárosi református egyházközség lelkésze elmondta, hogy hamarosan a város szélén levő, a Jézus szíve kápolna mögötti, 2,5–3 hektáros területet is temetővé alakítják. Így valószínűleg jövőtől már ide lehet temetkezni. Hasonló helyzetben van a belvárosi unitárius egyházközség is. Két évvel ezelőtt megtelt a Tábor lakótelepi temető, így a város szélén, a szombatfalvi református és római katolikus temető szomszédságában alakítottak ki temetőt.
Kedei Mózes, a belvárosi unitárius egyházközség lelkésze közölte, hogy a szombatfalvi temetőben remélhetőleg fél évszázadra elég sírhely lesz. A Szent Miklós-hegyi katolikus temetőt nemrégiben bővítették ki, ugyanis a plébánia tulajdonában van a szomszédos telek, a Pap-kert is, ahol még 20–30 évre elegendő sírhelyet tudnak kialakítani – tudtuk meg Derzsi Andrástól, a plébánia gondnokától.
A temetők bővítését tervezik Csíkszeredában is, a Kalász lakótelepi temető bővítésére vonatkozóan ugyan elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, de ezt a tanácsnak is jóvá kell hagynia, így a beruházásra várni kell. Szőke Domokos alpolgármester szerint a dokumentumot ki kell egészíteni, ezért csak a következő időszakban kerülhet a testület elé. Elfogadása után elkezdődhet a tervezés, majd a kivitelezés, amely akár több szakaszban folyhat, a rendelkezésre álló források függvényében.
Krónika (Kolozsvár),

Kolozsvári mintára Marosvásárhelyen is magyar kulturális napokat szerveznek
A Kolozsvári Magyar Napok mintájára augusztusban Marosvásárhelyen is magyar kulturális napokat szerveznek - jelentették be mai sajtóértekezletükön a kezdeményezők, Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei elnöke és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, az RMDSZ önkormányzati képviselője.
A Vásárhelyi forgatag elnevezésű ötnapos rendezvénysorozat intézményi hátterét a most szerveződő Marosvásárhelyért Egyesület fogja biztosítani, amely - a kezdeményezők szerint - élvezi a magyar pártok, egyházak és egyesületek támogatását.
Portik Vilmos felidézte, hogy Mátyás király 1482. augusztus 28-án írt kiváltságlevelében adott vásártartási jogot az akkor még Székelyvásárhelyként ismert településnek, amely meghatározta további fejlődését. Mint mondta, az évfordulóra időzítve az idei, első Vásárhelyi forgatagot augusztus 28-a és szeptember elseje között rendezik.
Tájékoztatása szerint a koncerteket, kiállításokat, a helyi termékek vásárát, a népművészeti és kézműves vásárt, a színházi forgatagot, a marosvásárhelyiek világtalálkozóját a Bolyai téren, a várban, a Vártemplom mellett, a Maros-parti Sörpatika környékén akarják megszervezni, vagyis olyan helyszíneken, amelyek magyar kulturális jellege ma is meghatározó. Kifejezte reményét, hogy a Vásárhelyi forgatag betöltheti azt az űrt, amelyet a - Kolozsvárra költöző - Félsziget ifjúsági fesztivál távozása okoz, ugyanakkor a magyar kulturális örökséget népszerűsítő, egy életteli közösség hangulatát árasztó rendezvénye lesz Marosvásárhelynek.
Soós Zoltán fontosnak nevezte a magyar kulturális napok megszervezését a marosvásárhelyi románság szempontjából is. "Ez egy lehetőség, hogy jobban megismerjenek minket, hogy ne lehessen manipulálni az embereket a magyar kérdéssel" - magyarázta a múzeumigazgató.
A kezdeményezők önkormányzati és pályázati forrásokból, vállalkozói támogatás bevonásával akarják megrendezni a Vásárhelyi forgatagot. Azt remélik, hogy - a kolozsvári városházához hasonlóan - Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is felismeri a rendezvényben rejlő lehetőséget, és nem fog akadályokat gördíteni a magyar kulturális napok meghonosítása elé.
Szabadság (Kolozsvár),

Florea a magyarokhoz: ne vegyetek részt az autonómiatüntetésen
Marosvásárhely polgármestere arra kéri a magyarokat, hogy ne vegyenek részt a március 10-re meghirdetett autonómiatüntetésen. Dorin Florea ezt a kérést a Facebook-oldalán fogalmazta meg szerdán.
„Ne hagyjátok magatokat manipulálni, ne essetek a provokációk csapdájába. A székelyek, a románok és magyarok jóléte, Székelyföld földrajzi régióként történő elismerése a legnagyobb mértékben a helyi gazdaság fejlettségén, az európai uniós pénzek lehívásán múlik, nem az elkülönülésen, az autonómián" – üzente Florea.
Dorin Florea bejegyzésének ezt a címet adta: „Küzdjünk azért, hogy Marosvásárhely régióközpont legyen". Elöljáróban leszögezte: 16 éves polgármesteri mandátuma alatt a románok és magyarok közötti harmónia megteremtésén munkálkodott, a város megvalósításai az etnikumközi békének köszönhetők.
„Úgy érzem, jogom van felkérni benneteket, magyarokat és a Székelyföld támogatóit, hogy hagyjatok fel az olyan akciókkal, amelyek mindannyiunknak ártanak. Sokkal fontosabb, hogy a Románia közigazgatási átszervezéséről szóló vitában közösen támogassuk Marosvásárhely régióközponttá nyilvánítását" – fogalmaz a polgármester.
Florea szélmalomharcnak nevezi a küzdelmet Székelyföld autonómiájáért, Marosvásárhely régióközponttá nyilvánítását azonban megvalósíthatónak tartja. Szerinte a székelyföldi régió jelentősen uniós összegektől eshet el az autonómiatüntetések miatt. „A tüntetések csak Székelyföld elszigetelődéséhez vezetnek. Az EU nem finanszíroz etnikumközi feszültségekkel terhes régiókból érkező projekteket" – érvel a polgármester.
Maszol.ro,

Izsák Balázs válasza Dorin Florea nyílt levelére
Tisztelt Polgármester Úr!
Nagy érdeklődéssel olvastam a levelét, amely nekünk, a Székelyföld Autonómiájáért szervezett rendezvény szervezőinek is szól. Felfigyeltem demokratikus, párbeszédre nyitott politikusi tartására, és nyilván felfigyeltem odaadó elkötelezettségére városunk, Marosvásárhely iránt. Egyetértek Önnel, amikor azt írja: „Székelyföld, többek között, nemzetközi léptékkel is elsőrendű turisztikai térséggé válhat.” Ez a mi célunk is.
Viszont nem tudok egyetérteni Önnel akkor, amikor az autonómia szót a szeparatizmus és a szegregáció szinonimájaként használja, és úgy tekinti, hogy ennek a térségnek az elszigetelődése lenne a következménye.
Az európai autonómiák példái azt igazolják, hogy az igazság egészen más. Dél-Tirolban például, amely széles körű területi autonómiával rendelkezik, ismeretlen a szeparatizmus, vagy elszigeteltség kifejezés, az ott élő német és olasz lakosság pedig éppen az autonómiának köszönhetően él etnikumközi harmóniában, amelynek szükségességét soha nem tagadtuk, ellenkezőleg meg akarjuk azt teremteni, tartósan és épp az autonómia intézményei révén.
Egyetértünk azzal, hogy ennek a tartománynak európai pénzlapokra van szüksége, és nem arra, hogy egy konfliktusövezet képe alakuljon ki róla. Világos, és sokan elismerik már, hogy Románia számára az európai pénzek lehívása éppen a mostani régióbeosztás miatt nehézkes, amely erőltetett, és figyelmen kívül hagyja a területi, társadalmi kohézió legfontosabb elemeit. Az Európai Parlament és Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelete előírja, hogy ezeket a régiókat a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális és környezeti körülmények figyelembevételével kell létrehozni. Ennek megfelelően lett önálló NUTS 2 régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen Európai ország, amely figyelmen kívül hagyta ezeket a rendkívül fontos kritériumokat, és belekényszerítette a 75%-ban magyar többségű Székelyföldet egy olyan régióba, ahol székely-magyar közösség részaránya kevesebb 30%-nál. Ha ez a tartomány közigazgatási hatásköröket is kap, akkor ezzel Románia megsérti a Kisebbségi Keretegyezménybe és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájába foglalt kötelezettségeit.
Nem az autonómia és nem az autonómia igénylése gerjeszt feszültséget, hanem a korábban nemzetközi garanciákkal elismert jogok visszavonása, vagy korlátozása.
Egyetértünk Polgármester Úr, hogy Székelyföldnek békére van szüksége, nemcsak azért, hogy vonzó legyen a befektetőknek, amint Ön írja, hanem azért, mert az itt élő embereknek, családoknak, románoknak és magyaroknak csak a társadalmi béke tud normális életfeltételeket biztosítani. Önnek, mint demokrata román politikusnak és európai értelmiséginek egyet kell értenie az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével, amely 1334/2003 számú határozatával épp a területi autonómiát ajánlja, mint az etnikumközi feszültségek megelőzésének eszközét, mint a stabilitás és a kisebbség és többség közötti béke tényezőjét.
Végül engedje meg Polgármester Úr, hogy emlékeztessem, jelenleg hárommilliónál több román állampolgár él, vagy dolgozik Spanyolországban, Olaszországban és Nyugat-Európa más államában, akiknek a hazatérése Romániába kétséges. Ők nem az autonómia vagy a székelyek elől menekültek, hanem a nyomor elől, amit Románia központosított rendszere okoz. Kérem, higgye el nekem, hogy csakis egy regionális szintű gazdaságpolitikával tudjuk értékesíteni azt a gazdasági potenciált, amely e régió társadalmának önszerveződő képességében rejlik, és ezt épp a területi autonómia intézményei révén tudjuk megtenni. Az autonómia egy olyan demokratikus megoldás lesz, amely egyformán előnyös Székelyföld minden polgára számára, románoknak, magyaroknak egyaránt. Mi magunk is szeretnénk Marosvásárhelyt régióközponttá tenni, Dél-Tirol fővárosának Bozennek, Bolzanonak a mintájára. Ezúton meghívom Önt, látogassunk együtt Bozenben, egy székely-román vegyes küldöttséggel, hogy közösen lássuk a helyszínen, hogyan is működik a gyakorlatban egy európai autonómia.
Közösen, párbeszéddel és empátiával le tudjuk bontani az autonómia intézményeivel szemben táplált előítéleteket, jóhiszeműen támaszkodva az európai tapasztalatokra.
Még egyszer köszönöm a megértését a rendezvényünkkel szemben, azt a szakmaiságot, ahogy kérésünket kezelte, hogy méltósággal és biztonságban tudjuk kifejezni e régió jövőjét illető álláspontunkat. Őszinte nagyrabecsüléssel:
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma,

Székely Szabadság Napja: autonómiát követelnek
A román régiósítási elképzelések ellen, a Székelyföld területi autonómiája iránti igény kinyilvánítására szerveznek nagyszabású tüntetést március 10-én Marosvásárhelyen. A Székely Szabadság Napja elnevezésű rendezvény jelentős visszhangot váltott ki.
A Székely Szabadság Napjává nyilvánította március 10-ét a Székely Nemzeti Tanács. Január 6-án kelt közleményében Izsák Balázs, az SZNT elnöke a közös megemlékezésen való részvételre szólította fel az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a hazai magyar pártokat és szervezeteket. „Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége is a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá” – áll az SZNT felhívásában. A Székely Szabadság Napját az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúk emlékének adózva honosítaná meg Erdélyben a kezdeményező SZNT. A Makk-féle összeesküvés tagjaként a három kivégzett vértanú – Török János kollégiumi tanár, Gálfi Mihály ügyvéd és Horváth Károly földbirtokos – az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját próbálta újjáéleszteni a nemzeti önrendelkezés jegyében, amikor az osztrák hatalom lecsapott rájuk. A marosvásárhelyi Postarét emlékoszlopánál meghirdetett megmozdulás március 10-én vasárnap 17 órakor kezdődik.
Pax siculica
Az elmúlt két hónap során az SZNT mellett bekapcsolódott a szervezésbe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is. A Szövetségi Képviselők Tanácsának február végi ülésén az RMDSZ vezetői elutasították mind a Székely Szabadság Napja meghirdetésének gondolatát, mind pedig a tüntetésen való részvételt, azzal az indokkal, hogy az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója. Izsák Balázs az Erdélyi Naplónak elmondta, február elején Kolozsváron találkozott Kelemen Hunorral: akkor az RMDSZ elnöke egyértelműsítette, hogy nem vesz részt a marosvásárhelyi megmozduláson, de egyetértett azzal, hogy a helyi és megyei RMDSZ-szervezetek menjenek el a megmozdulásra. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke „szemforgatónak” tartja, hogy az RMDSZ egyes politikusai az autonómia kérdésében elutasítják a részvételi demokráciát. „Amikor 2009-ben a kormányból ideiglenesen kikerült RMDSZ egyes tisztségviselőinek állását kellett megvédeni, maguk is utcára szólították a közösséget” – emlékeztet a politikus. Biró Zsolt, az MPP elnöke is elítélte az RMDSZ álláspontját: „Miközben választások sorozatát nyerte az RMDSZ az Együtt az autonómiáért szlogennel, ma azt kell megtudnunk, hogy nem vehetnek részt egy olyan megmozduláson, amelynek nem ők az ötletgazdái. Kivel akarják megvalósítani az autonómiát, és főleg hogyan?” – kérdezi az ellenzéki politikus. Az SZNT békítő hangnemben kezeli az RMDSZ csúcsvezetésének álláspontját. Izsák Balázs szerint a Kelemen Hunorral folytatott párbeszéd – amelynek során a régiósításról, a székely autonómiáról, illetve az európai polgári kezdeményezésről is szó esett – folytatást ígér. Abban állapodtak meg, hogy a felvetett témákról a közeljövőben szakértők bevonásával újra tárgyalnak. „Az RMDSZ háromszéki szervezete jelezte, hogy eljönnek Marosvásárhelyre. További pontosításokat várunk Csíkból, ahol a helyi SZNT többnyire RMDSZ-tagokból, helyi tisztségviselőkből áll” – fogalmazott lapunknak Izsák Balázs, aki múlt heti közleményében visszafogottságra szólította fel az erdélyi magyar közélet szereplőit. „Területi autonómiát akarunk. Azt is akarjuk, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé váljon, és megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére ne hozzanak mások döntést a mi jövőnkről. A sikeres és hatékony fellépés érdekében legyen ez a két hét a székelyek békéjének ideje, a pax siculica.
Célegyenesben A marosvásárhelyi tüntetésre elsősorban Székelyföldről várnak résztvevőket, de a környező megyékből is számítanak érkezőkre. Izsák Balázs segítőkészséget tapasztalt az egyeztetésen Marosvásárhely polgármesterével, Dorin Floreával. Az SZNT elnöke szerint a beszélgetés túlmutatott a tüntetés előkészítésén, hiszen Florea is azt szeretné, hogy Marosvásárhely legyen a régióközpont. A polgármester nyílt levelet is közzétett, amelyben először tesz érdemi említést a székelyföldi régióról, mint lehetséges megoldásról. Az Izsákkal való nyíltlevél-váltásban érzékelhető a helyi román és a magyar álláspont közötti közeledés. „A Maros Megyei Csendőrség parancsnokával folytatott egyeztetés arról biztosított, hogy a rendfenntartók a helyzet magaslatán állnak majd, nem kell incidensektől tartanunk” – mondta Izsák. Az SZNT Maros megye prefektusával, Cornel Grosuval is találkozott, akit arra kért, hogy továbbítsa a kormány fele a tüntetés résztvevői által várhatóan elfogadandó álláspontot a székelyföldi régióval kapcsolatban.
A vasárnap délutáni rendezvényen felszólalnak a szervező pártok és civil szervezetek szónokai, felolvassák Dél-Tirol kormányzójának, Luis Durnwaldernek az üzenetét, de a lehetőség nyitva áll az RMDSZ számára is, ha tisztségviselői szólni szeretnének az egybegyűltekhez. A Facebookon mozgalom indult annak érdekében, hogy az RMDSZ csúcsvezetői, személyesen Kelemen Hunor is vegyen részt.
Tüntetések világszerte
Az SZNT tagszervezete, a Székelyföldért Társaság március 10-én, magyar idő szerint délután 4 órai kezdettel szervez megmozdulást Románia budapesti nagykövetsége elé Székelyföld területi autonómiájának támogatására. A marosvásárhelyi és a budapesti tüntetéssel egy időben a világ számos országában kerül sor megmozdulásokra a román nagykövetségek előtt. Kanadában a Székely-Magyar Kanadai Egyesület szervez tüntetést Ottawában, de több európai nagyvárosban is a román diplomáciai külképviselet elé vonulnak a megmozdulások résztvevői. A londoni, bécsi vagy a müncheni tüntetések mellett világhálós közösségi oldalakon folyik a szervezkedés több más európai nagyvárosban is.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Izsák Balázs: Nem mondunk le a célról!
"Ha a hatalom nem tárgyal, vagy nem akarja a közösség akaratát figyelembe venni, elindulunk egy úton, ami nagyon sokba fog kerülni Románia kormányának, de az is lehet, hogy az országnak is" - Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozott a Krónikának az autonómiaküzdelem stációiról, a párbeszédről és a végső eszközről.
– Két nappal az autonómiatüntetés után, hideg fejjel és a politikai, illetve sajtóvisszhangok ismeretében, főszervezőként milyen következtetéseket tud levonni?
– Mindenekfölött sikerként könyvelem el a tüntetést. Hamarosan levonjuk a tanulságokat, viszont addig is örömmel nyugtázhatjuk, hogy sikerült bebizonyítani, Marosvásárhely már nem a félelem városa. Akárcsak az ünnepi beszédemben, most is Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterét idézném, aki azt mondta, hogy félelemre nem lehet jövőt építeni. Ez vonatkozik román honfitársainkra is, hisz az ország közigazgatási rendszerét nem lehet úgy átalakítani, hogy miközben a legégetőbb ügyet, a székely magyar kérdést kerülgeti mindenki, a félelem irányítja a román politikai elit gondolkodását.
– Mi zavaróbb a március 10-ei esemény kapcsán: a román politikum és sajtó értetlensége vagy az RMDSZ-csúcsvezetők távolmaradása, ellenhangolása?
– Engedje meg, hogy kezdjem inkább a pozitívumokkal. Nagyon kellemes meglepetést szerzett azoknak a marosvásárhelyi felelős beosztásban lévő román köztisztviselőknek a viszonyulása, akikkel a tüntetés előkészítése során már hetekkel korábban egyeztetéseket folytattam. Dorin Florea polgármesterrel, Corneliu Grosu prefektussal, a csendőrség és rendőrség vezetőivel végig rendkívül oldott, civilizált légkörben, nyíltan és őszintén tudtunk beszélgetni. Számomra már az első pillanattól egyértelművé vált, hogy ha nem is képviselünk mindenben azonos álláspontot, de nekik is érdekük a konfliktusmentesség. Nemcsak azért tettem ezt a kitérőt, hogy ne az elégedetlenségekkel kezdjem, hanem azért, mert ennek a néhány román embernek a korrekt viszonyulását nagyon fontos jelként értékelem.
– Akkor térjünk vissza az eredeti kérdésre.
– Ami a román sajtót illeti, az nem múlta fölül az eddig is ismert átlagos színvonalát. Ezúttal is a szenzációt kereste, és az érdemi információra kevésbé volt fogékony. Mint korábban is elmondtam, az RMDSZ csúcsvezetői közül a tüntetés szervezése kapcsán Kelemen Hunor elnökkel tárgyaltam, aki tisztán tudtomra adta, hogy társszervezőként sem ő, sem pártja nem vesz részt a rendezvényen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy egyetlen RMDSZ-tisztségviselőnek sem tilthatja meg, hogy ott legyen a Postaréten. Elfogadtam az érveit, de bízom abban, hogy jövőre másként lesz. Tény, hogy erről már most el kell kezdenünk azt a párbeszédet, amire Tamás Sándor, Antal Árpád, Borboly Csaba és még egy pár székelyföldi vezető eddig is fogékony volt.
– Mi a következő stáció a cél eléréséhez vezető, göröngyösnek látszó úton?
– A Marosvásárhelyen kifejezett népakaratnak érvényt kell szerezni. Ettől nem tágíthatunk! Petíciónkat meg kell ismertetnünk az egész világgal. Ugyanakkor várjuk a Ponta-kabinet válaszát. Sürgetni fogjuk, hogy a miniszterelnök fogadja a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét, hiszen a népgyűlésen felvetett és a petícióba foglalt kérdésekről tárgyalni kell. A Marosvásárhelyen megjelent 30 ezer ember, illetve a világ 16 nagyvárosában szolidaritási tüntetést szervező tömeg nyomatékosította, hogy egy fajsúlyos kérdésről van szó, olyanról, amelyet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Éppen ezért újra be fogjuk nyújtani Székelyföld autonómiastatútumát Románia parlamentjében.
– Ki által, hisz az évek során az RMDSZ felső vezetése kilúgozta soraiból azokat, akik évekkel ezelőtt letették a parlament asztalára a dokumentumot?
– Ez egy olyan kérdés, amiben nekem nem szabad jóslatokba bocsátkoznom. Romániai magyar parlamenti képviselet most is létezik, az én kötelességem az, hogy ennek tagjait felkérjem az új dokumentum előterjesztésére. Ha nem akad senki, aki ezt felvállalná, akkor a polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodunk, ami a szükséges százezer aláírás öszszegyűjtését feltételezi.
– Ez viszont még mindig nem elég a tervezet napirendre tűzéséhez. De még ahhoz sem, hogy ha a törvényhozók vitára is bocsátják, az RMDSZ politikusai az ülésen maradjanak, esetleg fel is szólaljanak.
– Akárcsak a román politikummal, ugyanúgy a magyarral is az autonómia kérdése párbeszéd témáját kell hogy képezze. Hiszem azt, hogy le tudunk ülni, és meg tudjuk vitatni, hisz az SZNT és az RMDSZ elképzelése között rengeteg a közös pont. A szövetség sem szeretné, ha Maros, Hargita és Kovászna megyét továbbra is az úgynevezett középrégióba tagolnák, majd a megyevezetésektől megvonnák a hatásköröket.
– Az utóbbi napokban többször említette, hogy a székelyföldi magyarság számára kedvezőtlen közigazgatási átrendezés esetén a lakosságnak a polgári engedetlenség eszközéhez kellene folyamodnia.
– A polgári engedetlenség az erőszakmentes tiltakozás demokratikus eszköze. A polgári engedetlenség nem barikádemelést, hanem tudatosságot és kiállást jelent. Azt együtt kell eldöntenünk, hogy milyen formát választunk, milyen fokozatosságot találunk. Merthogy ennek is megvan az a lélektani szerepe, amely segítségével az embereket hozzá lehet szoktatni. Mint például, ahogy a sztrájkot megelőzi a japánsztrájk és a figyelmeztető sztrájk, a teljes útlezárást az egyik közlekedési sáv eltorlaszolása, az adóbefizetés megtagadását megelőzi az adótörlesztések késleltetése. Ha a hatalom nem tárgyal, vagy nem akarja a közösség akaratát figyelembe venni, elindulunk egy úton, ami nagyon sokba fog kerülni Románia kormányának, de az is lehet, hogy az országnak is. Persze nekünk nem ez a célunk. Mi tárgyalni szeretnénk. Ha a párbeszédre tett erőfeszítés hiábavaló, a legvégső eszköz a polgári engedetlenség. Ismétlem: a legvégső.
– Az elmúlt évtizedek baszk, ír vagy dél-tiroli példáiból kiindulva ennél „végsőbbet” el sem tud képzelni?
– A székely nép a jog népe. A magyar jogtörténet nem véletlenül szentel külön fejezetet a székely jogtörténetnek. Az évszázadok során sehol nem pereskedtek annyit, mint a székelyeknél. A jog tiszteletben tartása a nép kultúrájának részévé vált. Ha a székelység legfeljebb százévente egyszer lépett fel erőszakosan jogainak megvédése érdekében, küzdelme az adott korszak helyzetébe illett. Most, amikor Románia is, általa meg mi, székelyek is uniós állampolgárok vagyunk, ennek megfelelően kell eljárnunk. Az SZNT csakis a demokrácia eszközeivel hajlandó a Székelyföld autonómiájáért küzdeni. De legyen világos: sem a célról nem mondunk le, sem az utunkról nem térünk le. Számunkra nincs más alternatíva, csak a jog és a demokrácia.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

"Higgadtságra, józanságra intek mindenkit!"
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere közleményében minden magyar közösségi vezetőt higgadtságra, józanságra int ebben a zavaros időszakban. Nem lennének hasznosak sem a város, sem a környék számára a felvonulások, tüntetések, felkérések, a radikális nyilatkozatok, amelyek azt a képzetet kelthetnék, hogy a térség instabil, konfliktusos, feszültséggel teli. Az utóbbi időben országszerte érzékelhető kiegyensúlyozatlan légkörben nincs most ideje egyes csoportok politikai tőke kovácsolása céljából fitogtatott erődemonstrációinak. Mindenekelőtt bölcsességre van szükség, amellyel megmutatjuk, hogy Marosvásárhely és környéke szorgalmas és felelős emberek számos lehetőséggel, pozitív perspektívákkal felruházott stabil térsége. Az egyszerű polgárokat mindenekelőtt a város és a megye fejlődése, a regionális értékek felmutatása kell érdekelje, nem egyeseknek a közösség érzelmeit kisajátítani akaró eszméi. Minden egyes túlfűtött, meggondolatlan gesztus vagy nyilatkozat árthat mind Maros megyének, mind Marosvásárhelynek, más térségek javára, amelyek azt várják, hogy ezeket saját előnyükre fordítsák a régiósítás "csatájában".
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere
Népújság (Marosvásárhely),

Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló régiót javasol Dorin Florea
Marosvásárhely központú, „főleg" Maros, Hargita és Kovászna megyét magába foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta szerdán a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) társelnökeinek egy nyílt levélben Dorin Florea, Marosvásárhely ellenzéki polgármestere.
A csaknem fele-fele arányban románok és magyarok lakta város 13 éve tisztségben lévő polgármestere több ízben állást foglalt amellett, hogy Marosvásárhely régióközponttá váljék: legutóbb a március 10-i marosvásárhelyi demonstráció alkalmából a székelyföldi autonómia híveitől kért ehhez támogatást.
Az USL vezetőihez intézett levelében azzal érvelt, hogy „hatalmas kockázat" lenne a vegyesen lakott térséget egy olyan közigazgatásra bízni, amelynek nincs tapasztalata az etnikumközi gondok kezelésében. Florea felhívását a Fekete márciusként emlegetett, 1990-es etnikai összecsapások 23. évfordulójára időzítette. Kifejtette: az akkori feszültségtől jutott el a város a mai „etnikumközi harmóniáig", ami egyedülálló tapasztalathoz segítette hozzá. Florea szerint ez a tapasztalat teszi alkalmassá Marosvásárhelyt arra, hogy a „Maros, Hargita és Kovászna megyét (is) magában foglaló régió" központja legyen.
Marosvásárhely jelenleg a hat erdélyi megyét felölelő hetes számú fejlesztési régióhoz tartozik, amelynek Gyulafehérváron van a központja.
Victor Ponta miniszterelnök korábban azt javasolta, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat emeljék közigazgatási rangra Romániában.
MTI
Erdély.ma,

Halmozottan jogsértő
Két hónap telt el azóta, hogy Balogh József megyei önkormányzati képviselő egy közösségi portálon jelezte: eltüntették a kétnyelvű feliratokat a Maros Megyei Tanács folyosóiról, irodáiról, majd ezek csupán román nyelven kerültek vissza. Az épület irodáinak felújítása, a festést követő takarítás ürügyén távolították el a Lokodi Edit elnöksége idején kihelyezett román–magyar feliratokat; a festés, takarítás megvolt, de maradt az egynyelvűség.
A jogsértést észlelő képviselő, de az RMDSZ-frakció egyetlen tagja sem interpellált az azóta megtartott két közgyűlésen. A januári tanácsülésen még megelőlegezték a bizalmat a megyei tanács elnökének, aki állítólag egy hónapos haladékot kért, hogy újra elkészíttesse a kétnyelvű feliratokat. Immár a március végi közgyűlés zajlik, és a helyzet változatlan. Változatlanul nem használják a szinkrontolmácsgépet, változatlanul hiányos a megyei önkormányzat honlapjának magyar nyelvű változata, és láthatólag senkit nem érdekel, illetve senkinek nem fáj, hogy miközben Maros megye magyar lakosságának számaránya 40 százalék fölötti, magyar felirataink sorozatosan eltűnnek. Biztosan vannak ennél sokkal égetőbb, fontosabb kérdések, amelyekről tárgyalni kell frakcióüléseken, plénumban, szakbizottságokban, hisz ott volt a költségvetésre, a beruházásokra vonatkozó tervezetek kidolgozása, a visszaosztott pénzek elosztása és a többi és a többi, de a polgárok, a magyar nemzetiségű adófizető polgárok szempontjából az is fontos, hogy hogyan tájékozódhatnak a közigazgatási ügyekről.
A fentiek kapcsán jut eszembe az Országos Diszkriminációelleni Tanács (ODT) 2007. június 21-i, Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát elmarasztaló határozata. Az ODT akkor hivatalból indított eljárást a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ellen diszkrimináció miatt, a hivatal által működtetett és a helyi költségvetésből finanszírozott internetes honlap kapcsán, mivel bizonyos közérdekű információk (versenyvizsgák szervezése, tanácsi határozatok, határozattervezetek stb.) magyar nyelven nem voltak elérhetőek egy olyan városban, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar nemzetiségű. Dorin Florea polgármester és Marius Pascan akkori ügyvezető igazgató azzal védekezett, hogy a polgárok jobb tájékoztatása érdekében a weboldalt időközben stilizálták és folyamatban van a magyar nyelvű változat kidolgozása is. Az ODT mindezt tudomásul vette, a polgármestert azonban mégis figyelmeztetésben részesítette, bár pénzbírságot nem rótt ki. Az ODT az Alkotmányra, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, a diszkrimináció minden formáját szankcionáló 137-es Kormányrendeletre, a 215-ös helyhatósági törvényre, ezek vonatkozó cikkelyeire hivatkozott. A városvezetés számlájára pozitívumként írható, hogy az eltelt hat év alatt valóban megoldották e kérdést: aki ma a város honlapján tájékozódni próbál magyar nyelven is, a román és a magyar nyelv között átváltva, megtalálja a szükséges információkat, bár igaz, néhol kifogásolható fordításban. Ehhez képest egy jogvégzett elnök által vezetett megyei önkormányzatnál enyhén szólva halmozottan diszkriminatív, jogsértő a tájékoztatás.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Sütő-szoborállítás újramelegítve Marosvásárhelyen
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázására hivatkozva kéri Sütő András életnagyságú szobrának a felállítását Marosvásárhelyen.
A szövetség elképzelése szerint a szobornak a színház közelében kellene állnia, és a padon ülő Sütő Andrást kellene megörökítenie, lehetővé téve, hogy a járókelők leülhessenek az író mellé.
Az RMDSZ-szervezet hétfői közleménye idézte Peti Andrást, a szervezet elnökét, aki szerint Sütő András egyetemes jelentőségű alkotó, így a tervezett szoborállítás természetszerűen illeszkedhetne az Európai Kulturális Főváros-2021 programba.
Korábban Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is támogatta, hogy Sepsiszentgyörgy az egész Székelyföld nevében pályázza meg a kulturális fővárosi címet, melyet 2021-ben ismét romániai város viselhet. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke az elköteleződéséből fakadó teendőkre vonatkozó javaslatcsomagot nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz.
Sütő András marosvásárhelyi szobrának a felállításáról 2009-ben határozott a városi önkormányzati testület. Az akkori döntést az RMDSZ úgy tudta elfogadtatni, hogy a magyar képviselők is megszavazták Ştefan Guşă néhai tábornok köztéri szobrának a felállítását. Az utóbbi határozatot Tőkés László keresete nyomán érvénytelenítette a Maros Megyei Törvényszék. Tőkés arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a tábornok felelős volt az 1989-es forradalom idején elkövetett temesvári vérengzésért.
A 2009-es határozat más helyszínt jelölt ki a szobornak, amelynek a kompozíciója is eltért a most javasolt változattól. Az emlékállítást kezdeményező Sütő András Baráti Társaság azonban a meghirdetett szoborpályázatra beérkezett egyik munkát sem fogadta el. A helyszínváltoztatásra és az új kompozícióra Peti András tett javaslatot a tanács március végi ülésén. Akkor azonban a testület elnapolta a döntést.
Sütő Andrásnak a helyi román közösség általi megítélését befolyásolja az a tény, hogy a Kossuth- és Herder-díjas drámaíró a Ceauşescu-diktatúra bukása után a marosvásárhelyi közéletben is szerepet vállalt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi román-magyar összecsapásban az RMDSZ székházat feldúló román tüntetők az írót súlyosan megsebesítették, fél szemére megvakították.
Krónika (Kolozsvár)

Jogerős ítélet Kincses Ajtay Mária ügyében
Jogerős ítéletében erősítette meg a Maros megyei törvénybszék azt az alapfokon hozott döntést, miszerint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem követett el becsületsértést, amikor „semmirekellőnek, leprának és hormonzavarosnak" nevezte Kincses Ajtay Máriát.
Az elöljáró egy három évvel ezelőtti sajtótájékoztatón illette a jelzőkkel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) akkori tanszékvezetőjére, miután egykori tanára a bíróságon támadta meg az általa megálmodott, és az önkormányzat által jóváhagyott somostetői összekötő út megvalósítási tervét.
Mint ismeretes, Marosvásárhelyen évek óta dúl a háború az erdőn keresztül utat vágni kívánó polgármester és a természet védelmére kelő civilek között. Floreának a 2010. június 16-án tartott sajtóértekezleten mondott szavait a másnapi újságok szóról szóra idézték, az elöljáró akkor az említett jelzőkhöz azt is hozzáfűzte, hogy az efféle személyeket ki kellene tiltani a városból. A híradós hang- és képanyagok ellenére a törvényszék két bírója, Codruţa Sălcudean és Andreea Toma szerint nem volt bizonyított a tény, hogy a trágárságok kimondottan a felperesre vonatkoztak, ezért elutasították Kincses Ajtay Mária keresetét, melyben 45 ezer lejes erkölcsi kártérítést követelt. A taláros testület harmadik tagja, Mihaela Moldovan különvéleményt fogalmazott meg, melyben éppen az ellenkezőjét állítja. Szerinte a három jelző egyértelműen a felperesre vonatkozik, különben nem értelmezte volna így a teljes sajtó. Különvéleménye indoklásában Moldovan azt írja, hogy ha Dorin Florea azt szerette volna, hogy Kincses Ajtay Mária ne vegye magára a mondottakat, utólagos cáfolat közzétételét kérhette volna. A bírónő ugyanakkor felrója a polgármesternek, hogy mindazok ellenére sem jelent meg a törvényszéken, hogy a jogi procedúra kötelezővé tette volna a meghallgatását.
A jogerős ítélet megdöbbentette Kincses Ajtay Máriát és férjét, Kincses Elődöt, aki egyben jogi képviselője is volt a perben. „Más ítéletre számítottunk, jogi, és nem politikai döntésre. Vigaszként hat Mihaela Moldovan különvéleménye, amely már csak azért is értékes, mert a bírónak ilyen esetben pluszmunkát jelent az indoklás megszerkesztése" – nyilatkozta a Krónikának Kincses Előd. Felesége kifejtette: Dorin Florea elődje, a száz évvel ezelőtti városépítő polgármester, Bernády György akkor sem nevezte ellenfeleit semmirekellőnek, leprának vagy hormonzavarosnak, ha azok történetesen nem értettek egyet városfejlesztési terveivel. Dorin Florea a sajtónak nyilatkozva korábban sajnálatának adott hangot, hogy egykori tanárnője megsértődött, mint mondta, nem kifejezetten rá gondolt, amikor a kifogásolt kijelentéseket tette, hanem mindazokra, akik évek óta megbénítják a város bizonyos fejlesztési projektjeit.
Szucher Ervin
szekelyhon.ro

Törvényszéki döntés: nem bizonyosodott be, hogy Kincses Máriát sértegette a polgármester
"Számítottam arra, hogy veszítek, mert a mai igazságszolgáltatás mellett, a mai viszonyok között egy Dorin Florea polgármesterrel szemben nem nyerhet egy Kincses Mária, még ha igaza is van. Ha nincs jogállam, akkor mindig a hatalom kerül ki győztesen" – nyilatkozta a Népújságnak tegnap dr. Kincses-Ajtay Mária felperes a Maros Megyei Törvényszék 2012. november 13-i jogerős döntése kapcsán, amelynek indoklását csak az elmúlt napokban közölték vele.
Dr. Kincses-Ajtay Mária 2010-ben azt követően perelte be dr. Dorin Floreát, hogy a polgármester egy sajtóértekezletén senkiházinak, leprásnak és hormonzavarosnak nevezte őt, mert ellenezte a somostetői összekötő utca megépítését, amely "elvágná" a várost az állatkerttől. A törvényes előírásoknak megfelelően az összekötő utcát teljesen közművesíteni kell, ami a környezetvédők szerint értelemszerűen oda vezet, hogy ennek mentén gombamód elszaporodnak majd a villák, és teljesen tönkreteszik a Somostetőt mint zöldövezetet. A felperes ügyvédje, Kincses Előd lapunknak elmondta, mivel Kincses-Ajtay Mária és Dan Calin Tocaciu, a Nap Völgye környezetvédő egyesület elnöke a bíróságon megtámadták azt a helyi tanácsi határozatot, amely ezt a környezetromboló megoldást eldöntötte és ezáltal a polgármester egy rég dédelgetett tervének a kivitelezését sikerült elodázniuk, a dühbe gurult Dorin Florea minősíthetetlen, sértő kifejezéseket használt a sajtóértekezleten. "A 2010-ben beindított személyiségjogi per, amelyben 45.000 lejes fájdalomdíjat követeltünk, nagyon lassan haladt a marosvásárhelyi bíróságokon, és a jogerős döntés csak két évre rá született meg a Maros Megyei Törvényszéken. A döntés elutasította Kincses-Ajtay Mária fellebbezését és helybenhagyta az I. fokú döntést, amely szerint bármennyire is sértőek a fent említett kifejezések, nem került bizonyításra, hogy az alperes polgármester Kincses-Ajtay Máriára értette ezeket. A Maros Maros Megyei Törvényszék szavazattöbbséggel meghozott ítéletének indoklásához csatolták az egyik bíró különvéleményének indoklását is. Mihaela Moldovan bírónő ebben kifejtette, természetesnek tartja, hogy a felperes – mindazok alapján, amit a sajtó leközölt – sértve érezte magát, és nyilvánvaló, hogy rá, és nem a Nap Völgye Egyesületre vonatkoztak a senkiházi, leprás és hormonzavaros kifejezések – tette hozzá Kincses Előd, megjegyezve, hogy sajnos, a szavazattöbbséggel meghozott téves ítéletet is tiszteletben kell tartani. Az ügyvéd szerint további jogi lépéseket nem szándékoznak tenni, ugyanakkor a fenti helyzet kapcsán annak a véleményének adott hangot, miszerint ez is alátámasztja az alkotmánybíróság álláspontját, hogy a rágalmazást és a becsületsértést nem kell kivenni a büntetőtörvénykönyvből. "Vajon, ha nem Dorin Florea az alperes, ugyanilyen ítélet születik ilyen egyértelmű bizonyítékok mellett?" – tette fel a kérdést Kincses Előd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Majálisozik az RMDSZ
Hogy miért épp most készül az RMDSZ huszonhárom éves története legnagyobb és leglátványosabb kongresszusára, csak találgatni lehet. Valószínű, emígy kívánja meggyőzni híveit és ellenfeleit, hogy kicsi a bors, de erős, ám mintha ellentmondana annak a sokszor hangoztatott kijelentésüknek, miszerint „ellenzékben vagyunk, nem tárgyalunk senkivel”. Most mégis látványosan örvendeznek, hogy tanácskozásukat megtiszteli minden jelentős román politikai párt, s képviseltetik magukat határon túli magyar pártok is.
Jó, hogy van pénzük és kedvük rendhagyó, úgymond „huszonegyedik századi” fesztivizmusra, miközben két díszvendégük, jelesen Victor Ponta és Crin Antonescu a kirekesztés ezernyi rafinált módszerével próbálja megtörni közösségünk erejét. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem csak egy példa a sok közül, de kekeckednek a magyarokkal Szatmárnémetiben, ahol a városnapokon figyelemre sem méltatták őket, vagy Dorin Florea Marosvásárhelyén, de még Háromszéken és Csíkban is, hisz a román prefektusok naponta kétségbe vonják nemcsak a Székelyföld létezését, de hivatali nyelvhasználati jogainkat is, s győzelmet ülnek, ha egy-egy táblát kicseréltethetnek, hogy a román felül, a magyar felirat alul kerüljön. Ráadásul mint Damoklesz kardja függ fejünk fölött a régiósítás, mely asszimilálásunk pimasz és tudatos terve. Sokat még nem lehet tudni az Antonescu irányította alkotmánymódosításról, de ismerve e politikus kissé zavaros s nem ritkán agresszív nemzetpolitikáját, tartani lehet attól, hogy az ország homogenizálása nagy eszméjének rendelik alá e folyamatot is. Igaztalan lenne azt állítani, hogy az RMDSZ mindezekkel a veszélyekkel ne lenne tisztában, és hogy tizenegyedik kongresszusán ne tervezné a készülő törvények megszelídítését. Csak épp az kétséges, mennyit ér az majd Bukarestben. Most ugyanis hetvenszázalékos koalíció kormányoz, oda besorolni valóban fölösleges, de ha csődöt mond a nagy barátság, s Victor Ponta rászorul szolgálataikra, vajon kitartanak-e az ellenzéki politizálás mellett? Bizonyára nem. Máris körüludvarolják a miniszterelnököt, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tegnapig azzal az ürüggyel utasította el a marosvásárhelyi magyar orvosiért való tüntetést, hogy a sportcsarnokot és a körülötte lévő területet már kibérelte az RMDSZ. Szerencsére, vagy neki vagy másnak megjött a jobbik esze. Lehet bármily nagyszabású és pompás a kongresszus, megjelenhet ott a román, magyar és európai politikai élet színe-virága, szabhatnak régi-új utat maguknak, átirathatják az alapszabályukat és programjukat, alapíthatnak nőszervezetet és politikai műhelyekként tisztelt platformokat, ritkíthatják összejöveteleiket, kitetszik: újabb jelszavukat – Aki magyar, velünk van – olyannyira nem veszik komolyan, hogy épp a hazai magyar pártokat felejtették el meghívni kongresszusukra. Minden bizonnyal az egy irányba igyekvő autonómia-párbeszéd jegyében.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régióvita magyarellenes felhangokkal
Szükség van az ország új adminisztratív felosztására, de csakis a történelmi régiók visszaállításával; közöttük azonban semmi keresnivalója az önálló Székelyföldnek – nagyjából ez volt a két leginkább hangoztatott tétel, ami felmerült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem hét végi, regionalizációról szóló konferenciáján.
Végigfutva a Románia régionalizációja – hagyomány és európai modell között címmel rendezett konferencia szervezőinek és felszólalóinak a névsorát, már a rendezvény előtt borítékolható volt, hogy a felkért előadók közül egyetlen személy sem teszi le a garast az önálló székelyföldi övezet létrehozása mellett. Noha a rendezvény fővédnökeiként bekonferált miniszterek, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes és Mircea Duşa, a védelmi tárca vezetője, az utolsó pillanatban lemondták részvételüket, a prezídiumban és a Petru Maior Egyetem aulájában helyet foglalók eddigi közmegnyilvánulásai garanciát jelentetettek a magyarellenes hangulat megteremtésére.
Burkolt magyarellenesség
Nem hiába választotta ketté köszöntőjében a megjelenteket „drága jó emberekbe" és „tisztelt ellenfelekbe" Ioan Sabău-Pop főszervező, hisz a résztvevők zömével az elmúlt két évtized során leginkább a Vatra românească hajdani gyűlésein lehetett találkozni. A Marosvásárhely 1990-es fekete márciusában aktív szerepet vállaló személyek, egykori katonatisztek, a Hargita és Kovászna megyéből érkező hivatásos feljelentők vagy a beszélgetést irányító Ioan Selejan ortodox püspök közül mindenik hozzátette a maga, tudományos burokba bújtatott magyarellenes részét. Ebben a környezetben a mérsékeltnek nevezhető Cornel Sigmirean egyetemi tanárnak sem tűnt meglepőnek a véleménye, miszerint a sztálini ihletésűnek nevezett Magyar Autonóm Tartományhoz hasonló régiót semmiként nem lenne szabad létrehozni. Ezt erősítette meg Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke, hangsúlyozván, hogy a hazai akadémikusok sem támogatják a magyar pártok elképzelését. Lăcătuşu különböző számadatokat mutatott be, melyek segítségével ki lehetne egyensúlyozni az etnikai arányokat, ha a három megye egybemarad. Lehetséges megoldásként Brassó vagy Beszterce-Naszód a Székelyföldhöz való csatolását javasolta. „Szinte egyetlen román sem akar önálló Székelyföldet. Ennek mindössze két támogatója van: Smaranda Enache és Dorin Florea" – nevezte meg az emberjogi harcost és Marosvásárhely polgármesterét a felszólaló. Az etnikai szeparáció ellen emelte hangját Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora is, mondván, hogy a Székelyföld önállósodása komoly károkat okozna az ország számára.
„Perverz a székelyföldi társulás"
Radu Baltasiu, a Román Akadémia tagja, aki egyenesen „perverz kísérletnek" tartja Maros, Hargita és Kovászna megye társulását, pótcselekvésnek, Lucian Chiriac ügyvéd átláthatatlan folyamatnak nevezte a regionalizációt, melynek során az ország szuveranítása foroghat kockán. „Mi lesz az egységes román nemzeti államból, amiért őseink harcoltak?" – tette fel a költői kérdést az utóbbi. A választ videoüzenetben Dinu C. Giurescu akadémikus adta meg, mondván, hogy a régiók létesítése az ország föderalizálásához vagy egyenesen annak széteséséhez vezet majd. Az előadók még egy dologban megegyeztek: a leendő régiókat semmiként nem számokkal vagy fantázianevekkel, hanem a történelmi elnevezéseikkel kell majd megjelölni.
Annak dacára, hogy a felvezetőben házigazdaként Cornel Sigmirean még a színes véleménynyilvánítás fórumának nevezte a rendezvényt, a konferencia egyoldalúsága miatt az a négy-öt meghívott, akiről köztudott, hogy más véleményt képvisel, a szünet után már nem tért vissza a széksorokba.
SZNT-tiltakozás az átszervezés ellen
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egyébként pénteken jelentette be a téma kapcsán: a kormány által tervezett közigazgatási átalakítás megvalósítását jelen formájában nem szabad megengedni, ez ellen a szervezet utcai tiltakozásokat helyez kilátásba. Kifejtette: a román kormány kettős játékot űz, bár Victor Ponta miniszterelnök korábban megígérte, hogy minden nemzetközi kötelezettségvállalást tiszteletben tartanak, és szakmai kritériumokat helyeznek előtérbe az átalakításkor, a tervezet nem ezt mutatja. Közölte: az elképzelések megvalósulásával sérülne a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája is. Látszatkonzultáció ugyan folyik a témában, de egyértelmű, hogy amit a kormányfő ezzel kapcsolatban Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ígért, nem kívánja betartani – mutatott rá. Izsák Balázs szerint nem szabad megengedni, hogy a Székelyföldet olyan közigazgatási régióba sorolják, ahol a magyarság aránya 30 százalék alatt van. Ezt minden demokratikus, erőszakmentes eszközzel meg kell akadályozni, jelentette ki. Az elnök ilyen lehetséges eszközként említette többi között a félpályás útlezárásokat.
Izsák Balázs közölte: az általuk indított európai polgári kezdeményezés olyan szakaszába érkezett, hogy hamarosan az Európai Bizottság elé kerülhet. Tervezetük kész van, ismert, most jöhet a következő lépés – ha a bejegyzés megtörténik –, az egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Jelezte, felajánlotta az együttműködést az RMDSZ, és arra jutottak a megbeszéléseken, hogy kölcsönösen támogatják egymás európai polgári kezdeményezéseit. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az EU kisebbségeinek védelméről. Izsák Balázs szerint az Uniónak alapvető értéke a kulturális sokszínűség, és az Unió kohéziós politikájának úgy kell megvalósulnia, hogy közben a regionális szempontok és Európa sokszínűsége ne sérüljön. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az Unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Több mint kétszázan ballagtak a Sapientián
Bocskai-díj Németh Zsoltnak
Szombaton Marosvásárhelyen tartotta központi évzáróját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a marosvásárhelyi karon hét szakról 230 végzős hallgató vett búcsút az egyetemtől. A koronkai campusban tartott ünnepség díszvendége Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, akit az egyetem alapításában és fejlesztésében nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bocskai István- díjjal tüntettek ki.
Mesterképzést szervezhet az egyetem
Dr. Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora a marosvásárhelyi ballagáson jelentette be, hogy az egyetem egy hete megszerezte a mesteri képzések indításához szükséges jóváhagyást. Hozzátette, reményei szerint a már jóváhagyott három szak mellett még ebben a hónapban további öt szak esetében szerzik meg a képzés elindításának a jogát – közölte a jó hírt a rektor, amit a hallgatók vastapssal fogadtak. Dr. Dávid László hangsúlyozta, a tizenhárom évvel ezelőtti vállalásnak, hogy létrehozzák és úgy töltik meg tartalommal ezt az egyetemet, hogy az versenyképes legyen a már hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézmények sorában, eleget tettek. – Azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy megérte, végre teljes értékű egyetem lett a Sapientia, amelynek legfőbb érdeme, hogy alkot, értéket teremt és közösséget épít – fogalmazott a rektor, majd a végzősökhöz szólva, arra intette őket: bármit tesznek majd az életben, az nyomot fog hagyni, ehhez igazodva éljék az életüket. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány elnöke, valamint dr. Tonk Márton, a kolozsvári természettudományi és művészeti kar dékánja Németh Zsoltnak az egyetem alapításában szerzett érdemeit hangsúlyozták.
Győztünk!
Németh Zsolt azután szólalt fel az ünnepségen, hogy átvette dr. Dávid Lászlótól a Bocskai István-díjat, amellyel az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepéért tüntette ki a Sapientia szenátusa. – Közel 12 évvel ezelőtt, amikor a Sapientia működési engedélyét megszereztük, Csíkszeredában találkoztunk, és akkor azzal kezdtem a beszédemet, hogy: Győztünk! A működési engedély megszerzése óriási győzelem volt számunkra, mert nagy ellenállással szemben kellett megalapítani az egyetemet, majd nyolc éven át ellenállásokba ütközve életben tartani. Voltak, akik kishitűségből azt mondták, törődjünk bele, hogy a román állam nem osztott ilyen lapot a romániai magyar közösségnek, mi viszont többre tartottuk a célt, és az idő minket igazolt. Ma is vannak kishitűek, akik 12 év sikeres működés után sem hiszik el, hogy az egyetem életben maradhat. Vannak, akik úgy vélik, a magyar kormány máshonnan vonja el a támogatást, amit az erdélyi magyar egyetemnek juttat. De ez nem támogatás, hanem befektetés a magyar nemzet, Románia és az egész Közép-Európa jövőjébe. Az önálló magyar intézmények lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyarok otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. Az önálló magyar oktatási intézmények a saját világát a saját szülőföldjén megszervezni képes magyar jövő bölcsői. Akik ellenzik az önálló magyar felsőoktatási intézményeket, sokan azért teszik, mert azt akarják, hogy a magyarságnak ne legyen ilyen jövője – fogalmazott az államtitkár, utalva egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának létrehozása útjába gördített akadályokra is. Hozzátette, a kulturális együttélésről szóló európai viták során vannak, akik az intézményeken belüli multikultu-ralitásért szállnak síkra. A magyar kormány viszont azokkal ért egyet, akik azt mondják, nem az intézményeknek kell multikulturálisaknak lenniük, hanem a társadalomnak. Ehhez pedig önálló szellemi műhelyekre, önálló intézményekre, önálló iskolákra van szükség az óvodától a felsőoktatásig. – Ezt nevezzük autonómiának – jelentette ki Németh Zsolt, majd az aggasztó népszámlálási adatok kapcsán, miszerint egyes térségekben a magyarság száma egyre csökken, hozzátette: – Nem tűzhetünk ki magunk elé kisebb célt, mint hogy megmaradjunk – zárta beszédét a politikus.
A ballagási ünnepségen jelen lévő dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere pár szóval magyarul köszöntötte a végzősöket, majd a Sapientiának a város életében betöltött fontos szerepéről szólt, kiemelve, hogy a felsőoktatási intézmény mindig is támogatta a város nagyméretű projektjeit. Dr. Kelemen András, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar dékánja arra biztatta a hallgatókat, ne feledjék, a hittel és értelmes célért végzett munkának mindig meglesz a gyümölcse. – Legyenek értelmes céljaitok, de a pénzszerzés még önmagában nem az. Kövessétek lelkiismeretetek hangját, és nem fogtok eltévedni, ne menjetek el a jelenségek mellett anélkül, hogy magyarázatot keresnétek azokra – hangzott a dékán útravalója. Ezt követően dr. Imre Attila, dr. Forgó Zoltán, dr. Kovács Lóránt, dr. Kátai Zoltán és dr. Márton László, az egyes tanszékek vezetői búcsúztak diákjaiktól, majd Lukács Andor, a hallgatói önkormányzat elnökének szavait követően az egyházak képviselői Isten áldását kérték az egyetemet elhagyókra.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Önálló magyar tagozatot szeretnének az Unirea Gimnáziumban
A római katolikus egyház megbeszéléseket kezdeményezett az Unirea Gimnázium és a megyei tanfelügyelőség vezetőségével, hogy két külön, egy magyar és egy román tannyelvű önálló tagozatot működtessenek a tulajdonában levő épületben.
A római katolikus egyház tervét támogatja a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, míg a prefektus, valamint Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea felháborítónak tartja, hogy a katolikus egyház saját egykori iskolájában – amelynek épülete most is az ő tulajdonában van – önálló magyar tannyelvű tagozatot szeretne indítani. Abban az épületben, amely előbb II. Rákóczi Ferenc Katolikus Főgimnáziumnak épült 1903-1905. között Kőrösi Albert Kálmán tervei alapján, s ugyanitt működött az 1908-ban ugyancsak a katolikus egyház adományából épített Katolikus Fiúnevelő Tanoda.
Két önálló intézmény egy épületben
A marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke, Peti András a Székelyhonnak is megerősítette – a római katolikus egyház azt szeretné, ha a marosvásárhelyi Unirea Gimnáziumban önállósulna a magyar tagozat, de ugyanaz maradna a tanári kar, ugyanazok maradnának a szaklabortóriumok és továbbra is közös lenne az épület. Az új magyar oktatási intézménybe jönnének át a Bolyai Farkas Líceumban működő római katolikus osztályok is. Ebben az esetben nem lenne szükség új akkreditációs folyamat elindítására, új épületre, azok pedig, akik az Unireában kezdték el tanulmányaikat, ott folytathatnák. Az új magyar oktatási intézmény is állami iskola lenne – ismertette Peti András az egyház elképzelését, amelyet az RMDSZ is támogat.
Középkorinak nevezi a polgármester a magyar tagozatot
Maros megye prefektusa, Corneliu Grosu az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy soha nem fog egyetérteni egy ilyen „nacionalista kezdeményezéssel”, amely rombolja az Unirea Gimnázium hírnevét és senkinek nem használ. „Ahelyett, hogy ilyen, szakadást eredményező tárgyalásokat folytatnának, inkább fogjunk össze közösen és találjuk meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel pénzt tudunk szerezni az épület teljes felújítására” – javasolta a prefektus.
Ezúttal osztja a prefektus véleményét Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea is, aki szerint a római katolikus egyház kezdeményezése „borzolja a marosvásárhelyiek kedélyeit” és szerinte a kezdeményezés mögött csakis politikusok lehetnek, akik meg akarják rontani a marosvásárhelyi békés együttélést. „Az Unireában minőségi oktatás van, a város egyik elit iskolája és nem szabad átalakítani, megzavarni. Előre kell haladnunk, bizonyítanunk kell, hogy Maros megye oktatási szempontból is jó eredményeket ér el, nem szabad visszatérnünk a középkorba” – hangoztatta a városvezető.
II. Rákóczi Ferenc nevét viselné?
Ştefan Someşan Maros megye tanfelügyelője megerősítette, hogy iktatták a tanfelügyelőségen a római katolikus egyház kérését, amely alapján egy felekezeti iskolát szeretnének létrehozni II. Rákóczi Ferenc néven, amely külön jogi személyiséggel rendelkezik és külön vezetősége van. A döntést közösen hozza majd meg a tanfelügyelőség, a helyi önkormányzattal és a szakminisztériummal.
Jelenleg az Unireában közel ezer diák tanul, közülük háromszázra tehető a magyar tanulók száma.
Simon Virág
szekelyhon.ro