Ellenőrzés a Demokrácia Központoknál
Több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot múlt héten a pénzügyőrség, kolozsvári központi székházukban és néhány vidéki irodában ellenőrizték a dokumentumokat – erősítette meg a hírt Gergely Balázs, a Demokrácia Központok igazgatója.
Kolozsváron három napig tartott az ellenőrzés, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést, de mindent rendben találtak. Szívélyesek voltak, büntetést nem szabtak ki – mondotta Gergely Balázs, aki szerint nem érdemes azon gondolkodni, hogy ki küldte fejükre a pénzügyőröket. Véleménye szerint szokványos vizsgálat volt, olyan, amilyet számos cégnél, alapítványnál, egyesületnél végeznek. Működésük első percétől úgy dolgoztak, hogy tevékenységük semmilyen szempontból ne legyen kifogásolható – fejtette ki a Háromszék érdeklődésére. Azt is kiemelte, a hatóságok csak a pénzügyi dokumentumokat ellenőrizték, nem is akartak, de nem is jutottak hozzá az állampolgárságot igénylők személyi adataihoz, nem vizsgálták azt sem, ki írta alá, és miért az új Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges támogató íveket – hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön úgy értékelte, a kormányon levő RMDSZ küldte a Demokrácia Központok nyakára az ellenőröket, meg akarják akadályozni az új párt hivatalossá válását, hasonlóan járnak el, mint 2004-ben, amikor a Magyar Polgári Szövetség választási indulását gáncsolták el. Elmondta, a múlt hónapban az MPP-nél is jártak a választási hatóság ellenőrei, átvizsgálták az összes dokumentumot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Támogatókat keres az SZNT (Egymillió aláírás az autonómiáért)
Egyelőre nem lehet elkezdeni az SZNT által kezdeményezett egymillió európai polgár aláírásának összegyűjtését, hogy az Európai Parlament (EP) is szavatolja az európai őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát, mert bár az EP tavaly decemberi döntése lehetőséget teremtett erre, a tagországoknak meg kell alkotniuk a szükséges jogszabályokat, meg kell teremteniük a cseppet sem egyszerű feltételeket – mondta el tegnap sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Kedvező azonban, hogy az EP szigorú határidőket szabott, így 2012. április elsejéig minden EU-s tagállamban biztosítani kell az aláírásgyűjtés feltételeit – hangsúlyozta.
Nem egyszerű törvények elfogadásáról van szó, igen bonyolult például a hitelesített online szavazási, aláírási rendszer, hiszen megbízhatóan kell tárolni, feldolgozni egy-egy régióban az EU területéről bárhonnan érkező voksokat, támogatásokat – hozta fel példaként az SZNT elnöke. Amíg meglesznek a feltételek, addig kapcsolataikat próbálják építeni, kiterjeszteni, támogatókat keresnek Európa-szerte, hogy aztán egyszerűbb legyen a kezdeményezés népszerűsítése. Nemrég a magyar országgyűlés frakcióival találkoztak, és mindenki támogatást ígért, a szocialisták nevében Szabó Vilmos azt is kiemelte, nem támadják majd a magyar kormányt egyetlen Székelyföldet érintő döntése kapcsán sem. Ugyanakkor az anyaországi pártok felajánlották segítségüket, ajtót nyitnak európai testvérpártjaik felé, az SZNT rendelkezésére bocsátják kapcsolatrendszerüket, igyekeznek támogatókat toborozni a székelyföldi autonómia ügye mellé – mondta el Izsák Balázs. Magyarországi tárgyalásaik azért is fontosak, mert talán ott hamarabb megszületnek majd az EU által előírt törvények, ha a kormány érzi az ügy fontosságát, és igyekszik teljesíteni a feltételeket. Az állampolgári kezdeményezés jogintézményét a lisszaboni szerződés hozta létre, és ezzel a lehetőséggel szeretne élni a magyarság, Európa legalább hét országában kívánnak összegyűjteni egymillió aláírást, ezekkel támasztanák alá azt az uniós jogszabálytervezetet, amely szavatolná az őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát. Izsák Balázs azt is elmondta, nemcsak politikai pártok támogatását keresik, de a következő időszakban igyekeznek eljutni azokhoz az európai szervezetekhez, amelyek a székelyföldi magyarsághoz hasonló gondokkal küszködő népcsoportokat képviselnek, hiszen kezdeményezésük nem kizárólag a székelyföldi autonómia megteremtését segítené, hanem más kisebbségek jogainak kiteljesítését is.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csapdahelyzetben
Időről időre napirendre kerül Románia regionális, mi több, közigazgatási átszervezése. Leggyakrabban mi, magyarok hoztuk szóba, az RMDSZ szívesen emlegette – főként kampány idején, mint a majdani autonómia alapját, alternatíváját – a ragyogó lehetőséget, melyet a három székelyföldi megye egy régióba tagolása jelenthet.
A román politikusok szinte pártállástól függetlenül elismerik, túlságosan nagyok a jelenlegi régiók, átalakításuk szükséges, és akár a megyék helyzete is újragondolható, de kivétel nélkül mindig hozzáfűzik: az új entitásokat nem szabad etnikai alapon kialakítani, elutasítják Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen egységbe sorolását. Eddig ezen a szinten kifulladt a regionális átszervezés vitája, az RMDSZ szakemberei által megfogalmazott tervezetről érdemi egyeztetés soha nem zajlott, a magyar régió említésén túl konkrét pró, illetve kontra érv sem hangzott el. Még arról sincs egységes álláspont, hogy egyáltalán mikor kellene, mikor lehetséges ez a változtatás. Egyesek szerint most, sürgősen megvalósítható, mások úgy vélik, esély sincs rá az évtized második fele előtt. Többnyire odázza a döntést a román politikum, sürgetné az RMDSZ. Ilyen körülmények között meglepő volt Traian Băsescu államfő felvetése, aki igen gyorsan, már jövőben átszervezné Romániát, előnyteleneknek tartja a túlzottan kis megyéket, érvelése szerint ezek nem ösztönzik a gazdasági növekedést. A bejelentés szépséghibája, hogy az államfő számos más, “érdekes” felvetésével egyszerre hangzott el. Băsescu egy szűk nap alatt több fórumon nyilatkozott, és majdnem mindenről szólt. Például elmondta, marad a kormány, rosszallta, hogy alszanak a képviselők, majd kiabálnak, amiért átmegy egy számukra kedvezőtlen törvény (itt a földrajz és történelem románul tanításának visszavezetésére, no meg az RMDSZ-es honatyákra gondolt), kijelentette, ő akár azonnal elfogadná a kisebbségi törvényt. Azt is hozzáfűzte: az alkotmánymódosítást meg kell valósítani, és mindent megtesz, hogy jövőre már csak egykamarás parlament helyeire versenyezzenek a pártok. Nehéz megmondani, valós szándék áll-e az államelnök szavai mögött, vagy csupán az RMDSZ-t próbálja így, ezzel az akár zsarolásnak is elkönyvelhető kijelentéssel a kormányban tartani, hisz ha valóban sor kerül az átszervezésre, nem mindegy, honnan asszisztálnak hozzá. Újra és újra szembetűnik, csapdába került a szövetség, az sem megoldás, ha marad, az sem, ha otthagyja jelenlegi szövetségeseit. A következő ígéret tükrében ultimátumaik mindegyre érvényüket veszítik.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hagyomány született – Székelyföldi Napok
Egy hétig három megye számos helyszínén, sok kulturális rendezvénnyel zajlik a Székelyföldi Napok második kiadása. A cél: értékeink egységes megjelenítése, megmutatni egymásnak is mindazt, amit egy-egy megye művészei alkottak, no meg a csíksomlyói búcsút megelőző héten turistákat, érdeklődőket vonzani, megeleveníteni a távolabbi vidékekről érkezők előtt Székelyföld erényeinek sokszínűségét – hangzott el tegnap Hargita, Maros és Kovászna megye tanácselnökeinek közös sajtótájékoztatóján Sepsiszentgyörgyön.
Június 3-án, jövő pénteken startol a Székelyföldi Napok, a hivatalos megnyitóra azonban csak vasárnap a Perkőn megrendezett gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón kerül sor. Számos rendezvényt tartanak az ezt követő héten, koncertek, gyermek- és felnőttelőadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók lesznek, nemcsak a városokban, megyeszékhelyeken, de több faluban is. Sokrétű, színes kavalkád várható, mely során megünneplik a 137 éves szovátai Medve-tó születésnapját, de közös koncertet tart a Csíki és a Georgius zenekar, tárlaton mutatkoznak be a Hargita megyei képzőművészek, és Sepsiszentgyörgy kiállítással tiszteleg a tíz évvel ezelőtt elhunyt Baász Imre előtt.
Idén szintén a Székelyföldi Napok részeként először adják át az Orbán Balázs-díjat, mindhárom megyéből egy-egy kiemelkedő személyiség kapja, egyelőre titok, kik lesznek a kitüntetettek, csak annyit árultak el a kezdeményezők, hogy az önkéntesség évének jegyében választották ki az arra érdemeseket. A három székelyföldi megye önkormányzata tavaly szervezte meg először közösen a régió kulturális ünnepét. Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök szerint a 2004–2007 közötti időszakra jellemző vetélkedés után ráébredtek, nem az egymással való versengés jelent megoldást, közösen sokkal hatásosabban, hatékonyabban tudják népszerűsíteni a régiót, no meg saját megyéjüket. Borboly Csaba Hargita megyei elnök szavaival: „rájöttünk, egy meg egy meg egy nem három, hanem annál jóval több”. Két éve tudatos a közös építkezés, egyre több pályázatot készítenek együtt, és szaporodnak a három megye rendezvényei is. A nyárra tervezett programok közül a július első szombatján sorra kerülő Ezer székely leány találkozót említették, amelyre Háromszékről idén kétszáz leány utazik, a július végi Székely vágtát, melynek az Óriáspince-tető ad otthont, illetve az augusztusi Székelyföldi kerékpáros körversenyt.
Farkas Réka, Háromszék
Erdély.ma

Székely lajstrom készül
Elkészítik a székely katasztert – jelentette be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki Borboly Csaba Hargita és Lokodi Emőke Maros megyei kollégáival a székelyföldi megyék közös programjai mellett erről a kérdésről is egyeztetett.
Elsősorban a máshol élők számbavételét tartják fontosnak, azokét, akik itt születtek, de ma már az ország vagy a világ más tájain élnek. Az elképzelés szerint az összeírás önkéntes bejelentkezés alapján történik majd, elsősorban az interneten, “egyfajta székely Facebook készülne”, melyen keresztül a jegyzékbe kerülők értesülhetnek az itthoni programokról, eseményekről. Olyan rendezvényekről nyújtanak majd tájékoztatást, amelyekért érdemes hazajönni, a rendkívül népszerű és ismert csíksomlyói búcsú vagy a Szent György-napok mellett felhívják majd a figyelmet a perkői búcsúra, gasztronómiai eseményekre, kulturális, művelődési rendezvényekre. A háromszéki megyei elnök szerint egy ilyen névsor jelentős segítséget nyújthat fontos ügyek népszerűsítésében, támogatásában is. Példaként a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérletet említette, így hatékonyan ráirányítható a világ figyelme egy-egy számunkra jelentős közéleti kérdésre – mondotta. Tamás Sándor szavai szerint a “székely lajstrom” illeszkedik majd a Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes által meghirdetett programba, ő a nagyvilág különböző pontjain élő magyarok számbevételét, a nagy magyar kataszter elkészítését hirdette meg.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rémhír vagy gáncsoskodás? (Bejegyzés előtt az EMNP)
”Kommandós csapatok” járják a Kárpátokon túli megyéket, ahol támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, felkeresik azokat, akik nevükkel, aláírásukkal járultak hozzá az új magyar párt létrehozatalához, szép szóval, fenyegetéssel próbálják meggyőzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kényszerítették az aláírásra.
Ilyen hírek érkeztek szerkesztőségünkbe, s az információk eljutottak az érintettekhez is. Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ, konkrétan Seres Dénes képviselő áll a vizsgálódás mögött. A Szilágy megyei honatya a Háromszék kérdésére cáfolta a híreket, bár annyit elismert, érdekelné, a megyei RMDSZ-szervezet tagjai közül ki írta alá, s ha nyilvánosságra kerülnek a listák, számba veszik, ki támogatta az új párt bejegyzését. “Semmi ilyesmivel nem foglalkozom” – mondotta, s kiemelte, nem is tehetné, hiszen nem áll rendelkezésükre az aláírók jegyzéke. “Szerettük volna azt hinni, hogy 2011-ben ilyesmire nem kerülhet sor, a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell hasonló megfélemlítésektől tartanunk, és az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlődött annyira, hogy egymás meggyőzésével és ne hatalmi erővel próbáljunk bármit elérni” – fejtette ki a Háromszék megkeresésére Toró T. Tibor. Érthetetlennek tartja, hogyan jutottak el bárkihez az aláírási listák, hiszen ezekhez csak a bírák és ügyészek férhetnek hozzá, magánszemély csak alapos indoklással kérheti ki, és ha kiadták valakinek, annak nyoma lenne a dokumentumokban. A csütörtöki bukaresti tárgyaláson nem találkoztak ilyen bejegyzéssel. Igaz, már akkor furcsállták, hogy a párt bejegyzését megtámadó magánszemély, Adrian Drăghici az aláírások hamisságára hivatkozott, ezt pedig csak akkor tudhatja, ha látta a dokumentumokat. Toró T. Tibor azt is elmondta, nem adott volna hitelt a mostani híreszteléseknek, de volt már precedens hasonló eljárásra, 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség bejegyzési kísérletekor az RMDSZ mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, Temes megyében például rokonait is megfenyegették. Hangsúlyozta, nem tartanak a vizsgálatoktól, nagyon alaposan ellenőriztek minden aláírást, több ember hetekig dolgozott ezen, pont azért, hogy elejét vegyék a majdani akadékoskodásnak. A szükségesnél több megyében a minimálisnál több aláírást gyűjtöttek össze – hangsúlyozta Toró. Aggódnak azonban azért, hogy riogathatják, megfenyegethetik, megfélemlíthetik azokat a jóhiszemű, egyszerű embereket, akik nevüket adták az új magyar párt életre hívásához. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt s a már említett magánszemély nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az EMNP-n. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzeti összetartozás: külön-külön – Megemlékezés Trianonról
Az előzetes ígéretek ellenére sem sikerül közös, méltó ünnepet szervezniük a magyar szervezeteknek, pártoknak június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.
A trianoni békeszerződés évfordulóját tavaly nevezte el így a magyar kormány, az RMDSZ megyei szervezete pedig május elején jelentette be, méltó, reményteli ünneplésre hív minden magyart Háromszék négy városába, közös szervezésre kéri fel a magyar szervezeteket. A hivatalos meghívók azonban elmaradtak, s tegnap a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: szombaton délután fél hatkor a szokott helyen, az Erzsébet parkban tartják hatodik alkalommal is megemlékezésüket. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök a Háromszék kérdésére elmondta, szombaton tartják az elsősorban történelmi megemlékezést – ennek helyszínét és pontos időpontját talán ma ismertetik –, rövid beszéd után történelemtanárok kapnak szót, majd kiállításon mutatják be az eseményeket, Várpalotáról kapták kölcsön az anyagot. Nem múlton búsongó, önsajnáló rendezvényt akarnak, hanem az összetartozás irányába reményt mutatót, éppen ezért a fiatalokat hívták társszervezőnek. Tamás Sándor szerint meghívtak a rendezvényre más szervezeteket is, Gazda Zoltánt említette az MPP és az SZNT képviselőjeként. Gazda elmondta, valóban kapott meghívót Tamás Sándor aláírásával, de csak tegnap délelőtt. Az MPP azonban kedd este döntött úgy, bár olvastak a sajtóban a közös ünnepről, azóta sem tájékoztatták őket ennek programjáról, így ismét megszervezik az Erzsébet parkban a trianoni megemlékezést, amelyet ők kezdeményeztek hat évvel ezelőtt, és amely azóta hagyománnyá vált. Ők is mindenkit szeretettel várnak, társzervezőként is, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök tegnap sajtótájékoztatón sorolta fel a politikai szervezeteket – RMDSZ, EMNT, EMI –, amelyek képviselői beszédet mondhatnának, és kiderült az is, a Hatvannégy Vármegye Mozgalomtól kaptak eddig visszajelzést a részvételre. Szombaton délután fél hatkor harangzúgással kezdődik a megemlékezés, beszédek, szavalatok hangzanak el.
Tehát már bizonyos: június 4-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön két ünnepség is lesz, egyet az RMDSZ, egyet az MPP szervez. A polgáriak ugyan bejelentették, ha meghívják őket, elmennek a másik rendezvényre is, ám úgy tűnik, a nemzeti összetartozás társszervezésig nem fejlődhetett, a két politikai szervezet külön-külön tartja politikamentesnek ígért ünnepét. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Különleges státuszt Székelyföldnek (Románia közigazgatási átszervezése)
Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány – mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke. A tárgyalások folynak, a Demokrata Liberális Párt már a héten megoldást kíván, de koalíciós partnerük, az RMDSZ kitart a kisebbségi törvény sürgős elfogadása mellett is – hangsúlyozta Borbély.
A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székelyföldi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelő, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra – fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanakkor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára előnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idő sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsődleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt. A legnagyobb kormánypárt hétfőn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romániát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfőtől kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3–4 millió lakosú mamutrégiókat hoznak létre, vagy megmaradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentős része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bukaresti források szerint a miniszterelnök felelősségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz.
MPP-s tiltakozás
A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplő aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelőbbnek, és a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevő, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően. “Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken!”– áll az MPP dokumentumában.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy régióba külön utakon? 
Össze kellene ülniük a három székelyföldi megye önkormányzatainak, és ezen az együttes tanácskozáson a népképviseleti demokrácia elve alapján ki kellene mondaniuk: nem egyeznek bele, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyét bármilyen más megyével közös régióba próbálják sorolni – javasolta Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke, a háromszéki megyei testület tagja.
Fazakas felhívással fordult Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez is, hogy támogassa az együttes ülés összehívását, és biztassa arra az RMDSZ-es többségű tanácsokat, fogadják el a javaslatot. Emlékeztetett: egy évvel ezelőtt is az egy régióba tartozás akaratának kinyilvánítását javasolta, amikor Kovászna és Hargita megye közös tanácsülését tervezték. Végül a politikai ellentétek miatt az az ülés elmaradt, az RMDSZ az MPP-t, a polgáriak pedig a szövetséget okolták ezért. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Háromszék kérdésére leszögezte, nem értenek egyet a demokrata-liberálisok javaslatával, ám „még nincs végleges képlet arról, pontosan mit és hogyan gondolnak”. Azt is hozzáfűzte, „nem Fazakas Tibor mondja meg, mit tegyen az RMDSZ”. „Az a Fazakas Tibor osztogat tanácsokat, akinek a cégénél egyetlen magyar felirat sincs? Kivel fogjunk össze, a baróti polgármesterrel, aki a magyarellenes Dan Suciut veszi maga mellé tanácsadónak? Vagy Kézdivásárhely városvezetőjével, aki csak románul teszi ki az irányjelző táblákat?” – tette fel a szónokinak szánt kérdést Tamás Sándor. Elmondta, sokszor, sok formában kinyilvánították: egységes, különálló régióban képzelik el a három székelyföldi megyét, és most is megfogalmazták, hogy nem tartanak elfogadhatónak más regionális átszervezési megoldást. Tamás Sándor leszögezte, az RMDSZ foglalkozik a kérdéssel, tegnap Marosvásárhelyen a három tanácselnök találkozóján ez is napirendre került.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-esek ellenőrzik az EMNP aláíróit
Az RMDSZ tisztségviselői vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit. A Háromszékhez eljutott dokumentumokból kitetszik, a pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is.
A két érintett nem tagadta, hogy járt a törvényszéken, és megvizsgálta az EMNP bejegyzési iratcsomóját. Novák Levente elmondta, azért kérte ügyvédkollégája, Adrian Drăghici felhatalmazását, mert testvérét Nyárádszeredában megvezették, azt hitte, más dokumentumot ír alá, amikor kézjegyét adta az új párt bejegyzéséhez. “A testvéremet a barátja kérte, írja alá az ívet, azt hitte, így azt támogatja, hogy az illető megőrizheti állását a Demokrácia Központban. Félrevezették, és ő jóhiszeműen aláírta. Ezt akartam ellenőrizni, és valóban ott volt a kézjegye” – mondta el Novák Levente. Kétszer is bent járt két-három héttel ezelőtt, de tagadta, hogy másolatot készítettek volna az ívekről. Novák Levente megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan került kapcsolatba Drăghici-csel, ki kit keresett meg. Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti elnöke elmondta, őt a kíváncsiság vezette Drăghici-hez, gyakran járt a bukaresti magyarok közé templomba, a Petőfi-házba, iskolába, de aláírásgyűjtésről nem hallott, ezért akarta látni, kik támogatták az új pártot. Megkereste ügyvédkollégáját, és meghatalmazást kért tőle – mondta el a Háromszék érdeklődésére –, kétszer is bement a törvényszékre, főleg a bukaresti aláírásokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy alig akad magyar a támogatók között, no meg véleménye szerint a kézjegyek is eléggé egyezőek. Fénymásolatot a párt alapszabályzatáról, programjáról készített, az aláírásokról nem, de azt nem is tehette, mert a törvény nem engedi – mondotta. “Meg is feddtek fentről, hogy miért kellett nekem odamennem, de felnőtt ember vagyok, és szabad akaratom van. Kíváncsi voltam, ezért néztem meg a dokumentumokat, és ez szerintem természetes” – magyarázta, igaz, nem akarta pontosítani, milyen “fentről” és ki feddte meg. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke – aki megbízottként irányítja az új párt bejegyzését – megdöbbenéssel értesült arról, hogy “a jelek szerint az RMDSZ-nek mégis köze van az EMNP elleni óvásokhoz”. “Szerettük volna elhinni, amit Kelemen Hunor, Borbély László és Kovács Péter nyilatkozott, hogy nincs közük ehhez” – mondta el Toró megkeresésünkre. Kiemelte, elemzik a helyzetet, látni kívánják a dokumentumokat, és azt követően állást foglalnak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt és Adrian Drăghici magánszemélyként nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi chartájának előírásait kérte számon az EMNP-től. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Múlt héten már felröppent a hír, hogy RMDSZ-esek próbálják aláírásuk visszavonására biztatni a párt támogatóit, ám a szövetség legfelsőbb vezetői akkor tagadták a vádakat, elhangzott, nem állt módjukban hozzáférni az aláírási ívekhez.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Érvekkel a megamegyék ellen
Felkészületlenül érte a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ határozott ellenállása – fejtette ki a Háromszék kérdésére Antal Árpád, aki szakértőként jelen volt a keddi bukaresti tárgyalásokon. Úgy véli, nem valószínű, hogy az ügy lekerül a napirendről, a legnagyobb kormánypártot választási érdekek hajtják, de szerepelt számításaikban az is, hogy így talán sikerül sarokba szorítaniuk az RMDSZ-t. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke ismertette azokat az érveket, amelyekkel a demokrata-liberálisokat is szembesítették a keddi egyeztetésen. Elmondták, hogy a jelenlegi regionális felosztás 1996-ban történt, akkor készült erről hatástanulmány, azóta eltelt tizenöt év, és kiderült, nem úgy működtek ezek a fejlesztési régiók, ahogy elképzelték.
Az európai alapelv szerint a szegényebb régiók részesülnek nagyobb támogatásban, ám ez a tizenöt esztendő bebizonyította, a jelenlegi felosztás nem alkalmas sem a szegényebb térségek felzárkóztatására – a szakadékok még nagyobbak lettek –, sem arra, hogy adott fejlesztési egységen belül a szegényebb megyék helyzete közelítsen a gazdagabbakéhoz – ismertette a legfontosabb gazdasági érvet Antal Árpád. Szerinte ez megfelelő bizonyíték arra, hogy az érvényben lévő fejlesztési régiós leosztás gazdasági szempontból nem életképes.
Nincs racionalitása a Demokrata Liberális Párt által elképzelt megamegyéknek a pénzek lehívása szempontjából sem, hiszen az önkormányzatok eddig is jól teljesítettek, a Regionális Operatív Program összes pénzét lehívták, rosszul állnak azonban a minisztériumok felelősségkörébe tartozó Szektoriális Operatív Programok. Az infrastruktúra-fejlesztésnél szintén balgaság a nagy megyékre hivatkozni, sem az országutak, sem az autópályák építése nem tartozik az önkormányzatokra. Nem szerepelt az első érvek között, de elmondták a román politikusoknak, hogy Románia három nemzetközi egyezményt is ratifikált, így kötelező számára azok alkalmazása. Ezek közül az egyik kimondja: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. „Ma Hargita megyében több mint 80 százalékos a magyarok aránya, az új, nagy régióban 29 százalék lenne. Ez elfogadhatatlan” – szögezte le Antal Árpád. Elmondta azt is, felmerült, de válasz nélkül maradt még számos kérdés, például, hogy mi lesz a megyéknek alárendelt intézményekkel – nálunk a Székely Nemzeti Múzeummal vagy a Háromszék Táncegyüttessel –, mi történik a megyei önkormányzatok által felvett hitelekkel – Kovászna megyének nincs ilyen, de Brassónak annál több –, ki vállalja át a megyei tanácsok feladatkörét a községi közbeszerzések, urbanisztikai engedélyek ügyében? Egyértelmű volt, a koalíciós partner nem készítette elő javaslatát, elsősorban választási szempontok vezették, taktikázás, melynek céltáblája lehetett akár az RMDSZ is, és csak a 2012-es megmérettetést tartották szem előtt – vélekedett Antal Árpád, aki szerint a 2014 utáni uniós pénzekre hivatkozni most botorság, az RMDSZ öt éve fújja: 2012 végéig el kell készíteni a fejlesztési régiók újrafelosztását, hogy a 2013 utáni EU-s költségvetést már aszerint osszák el.
A DLP azért akarja a nyolc nagy megyét, mert alkotmánymódosítás nélkül csak ezt a változatot tudják átvinni, az alaptörvény megváltoztatásához pedig nincs többségük. 
A jelenlegi felosztás mellett érveltek, főként azzal, hogy ezt már mindenki megszokta, ha más javaslatot – például az RMDSZ-ét – fogadnának el, felborulna a rendszer. Az RMDSZ azt szeretné, ha első lépésként a fejlesztési régiókat változtatnák meg, sok érv szól az általa javasolt 16 régió mellett, s majd csak akkor alakítsák közigazgatási egységekké, ha beigazolódott alkalmasságuk – mondta Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót (Pert nyert a prefektúra)
Végleges és visszavonhatatlan ítéletben érvénytelenítette a brassói ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát.
A döntés a hét végén született, vasárnap hajnalban e-mailben küldte szét a hírt a Spanyolországban élő Dan Tănasă. Hivatalos értesítés még nem érkezett.
2008 végén Dan Tănasă az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgánál feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület 2008. december 16-án határozatban fogalmazta meg: hátrányos megkülönböztetés történt, korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. Tamás Sándor megyeitanács-elnök bíróságon támadta meg a testület döntését, érvelése szerint ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. A választások után, 2009 elején Codrin Munteanut nevezték ki Kovászna megye prefektusának, Dan Tănasă áprilisban hívta fel a figyelmét az általa diszkriminatívnak ítélt könyvtárigazgatói versenyvizsgára. Az új kormánymegbízott a Kovászna megyei törvényszéken kérte a vizsga és összes következményének érvénytelenítését. A megyei törvényszék elutasította a prefektúra kérését, de a brassói ítélőtábla elfogadta a kormányhivatal fellebbezését, és július elsején, pénteken meghozta az ítéletet: érvénytelenítette a versenyvizsgát. Dan Tanasă szerint a megyei önkormányzat kénytelen lesz felbontani Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szerződését, és új versenyvizsgát kell kiírni. Tănasă azt is tudni véli, hogy Szondának vissza kell fizetnie az elmúlt majd három évben "jogtalanul" kapott bérét. György Ervin prefektus (aki "örökölte" a pert) elmondta: még nem kaptak értesítést a bírósági döntésről, furcsállta azonban, hogy a Spanyolországban élő Tănasănak hamarabb tudomására jutott az ítélet, mint a felperes intézménynek. Nem ismeri a bírói indoklást, így nem nyilatkozhat, de nem tartja elképzelhetőnek, hogy Szonda fizetését visszakérjék, hiszen megdolgozott azért a pénzért, a törvény védi őt – mondotta. Szonda Szabolcs sem akart nyilatkozni, hivatalos értesítést még ő sem kapott, így nincs, amit kommentálnia. Elismerte, rosszul érinti, ha felbontják szerződését, hosszú távú terveket készített, elindított egy munkát, melyet kár lenne megszakítani – vélte. A megyei tanács vezetői közül tegnap senkit nem sikerült utolérnünk.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az összefogás tétje
Az RMDSZ valójában nem akar együttműködést, nem érdeke az összefogás, egyeduralma megerősítésére törekszik – akik követik a romániai magyar politikai életet, a szövetség vezető politikusainak nyilatkozatait, azok számára nem meglepő ez a következtetés, rég kilóg a lóláb, ám így kimondva, a nyers valóság mégis riasztó.
Az egyik politológus megfogalmazása szerint az erdélyi magyar politikai erők jó ideje nem az együttműködésért, hanem annak látszatáért hadakoznak, mindenáron bebizonyítanák, ők és pártjuk valóban akarja azt, de a másik tábor csak mímeli a szándékot. S a tusványosi előadásokat hallgatva bizony egyre egyértelműbben körvonalazódik: az RMDSZ hegemóniára törekszik. Párt- és személyi érdekeket helyeznek a közösségi érdek elé, és a szövetség vezetői fennen hirdetik: az egy igaz járható utat csak ők ismerik, ez vezet el a célhoz. Csakhogy egyre nyilvánvalóbb, az általuk kidolgozott stratégia valójában csak hatalomban működik, ellenzékben tehetetlenek, hisz már el is feledték annak eszköztárát. Hatalmon lenni egyébként is jó, pénzt, funkciót nyújt helyi és országos kis és nagy királyoknak. Az RMDSZ arra alapoz hát, hogy néhány képviselővel, szenátorral – természetesen a megbízhatóakkal – mindig helyet kapnak a kormányban egyik vagy másik román párt oldalán (a román politikusok is rájöttek már, sokkal olcsóbban megússzák, ha a megbízható RMDSZ-t maguk mellé veszik, csend lesz és nyugalom, kordában tartják a magyarokat), onnan pedig csurranhat-cseppenhet valami a közösségnek is: néhány kilométer út, egy-két kisebb jogszabályi engedmény. Csakhogy ez a húsz éve gyakorolt apró lépések politikája ma már messze nem elegendő, mint ahogy a politikai vetélytársak is léteznek, függetlenül attól, hogy elismerik őket vagy sem. Az erdélyi magyarság elég jelentős, RMDSZ-ből kiábrándult rétegét képvisel(het)ik. Az alternatív választási küszöb valóban megmentheti a szövetséget a parlamentből való kieséstől, és akár az EMNP vagy az MPP is bejuttathat néhány honatyát a román törvényhozásba, ám a széthúzásért, viszályért nagy árat kell majd fizetni: a román politikum számára is egyértelművé válik, a magyar egység rég nem létezik, no meg az is, amíg több, egymásnak feszülő párt, szervezet képviseli a magyarságot, nem kell attól tartaniuk, hogy eredményesen lépnek fel követeléseik teljesítéséért. Az RMDSZ-es politikusoknak is tudomásul kellene venniük: összefogásra nem a több szavazatért, a parlamenti bejutásért van szükség, hanem azért, mert a magyar közösség megmaradását szavatoló autonómia, önálló egyetem és más fontos célok csak így elérhetőek. S ahogy nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni, úgy az összefogást sem elegendő csak mímelni.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elhalasztották az EMNP-tárgyalást
Elhalasztotta a bukaresti táblabíróság az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésének fellebbezési tárgyalását. Nem érkezett meg a per teljes dokumentációja, ezért nem hozhatott döntést a bíró – közölte Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke.
"Feltételezem, valóban az augusztusi szabadságolások miatti késlekedés áll a halasztás mögött, és nem bizonyos közbenjárásoknak köszönhető" – mondta el a Háromszéknek Toró, hozzátéve: bizakodással várja, hogy szeptember elején végre pont kerüljön az ügy végére, és pozitívan záródjék az új párt bejegyzése. Meglátása szerint nem is dönthet másképp a bíróság, mert az alapfokú elutasítás megindoklása "felületes, szakmaiatlan" volt, így szinte kizárt, hogy hasonló döntést hozzon a felsőbb testület. Toró elismételte, az aláírások ellenőrzése nem szerepel a táblabíróság napirendjén, a dokumentumokban semmi ilyesmiről nincs szó, ám az is elég, hogy két feljelentés miatt zaklatják a Demokrácia Központokban dolgozókat. Két magánszemély tett feljelentést a rendőrségen és ügyészségen, azt állítják, visszaéltek nevükkel, ők nem írták alá az EMNP listáját. Toró elmondta, nincs kétségük, hogy az RMDSZ áll az ügy mögött, mert mindkét feljelentő köthető Adrian Drăghici ügyvédhez – egyiket ő képviselte, a másik egy Râmnicu Sărat-i rendőr, a barátja. Drăghici-ről pedig kiderült, hogy jó kapcsolatban áll a bukaresti RMDSZ-szel. Toró szerint ennek az eljárásnak más következménye nem lehet, csak ártatlan emberek életét keserítik meg, és felszólította az RMDSZ-t "állítsa le nem túl jól sikerült ármánykodását". A rendőrség és az ügyészség vizsgálata eddig legalább tíz Demokrácia Központra terjedt ki, minden héten felkeresnek egyet-kettőt, zaklatják munkatársaikat. Toró szerint ez felháborító, hiszen nincsen közük a pártbejegyzéshez, közszolgálati feladatot látnak el az állampolgársági kérések koordinálásával. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését július közepén a törvényszék alapfokon elutasította. A bíróság indoklása szerint azért nem engedélyezték az új alakulat létrehozását, mert az alapvető emberi és közösségi jogok és szabadságjogok képviseletét vállalta fel programjában, és a törvényszék szerint ez ellentétes a pártokra vonatkozó, 2003/14-es törvény 1. és 2. cikkelyének előírásaival, miszerint egy pártnak a nemzeti érdekek képviseletét kell felvállalnia, és nem egy közösség érdekeire szorítkoznia.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiszteletbeli elnök lett Kövér László (Országos tanácsot tartott az MPP)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új esély
Volt, aki remélte, volt, aki biztosra vette, s volt, aki mindenáron meg akarta akadályozni. Tegnap délután hivatalossá vált: új magyar párt száll ringbe az erdélyi magyarság bizalmának megszerzéséért, az RMDSZ és az MPP után immár egy harmadik politikai alakulat, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) neve is bevésődhet a köztudatba.
A pártbejegyzés – akárcsak 2008-ban az MPP esetében – ezúttal sem bizonyult akadálymentes, könnyű feladatnak, gáncsoskodások, fellebbezések, halasztások, ellenséges bukaresti sajtókampány fűszerezte és nyújtotta több hónaposra az amúgy rutinszerűnek tekintett procedúrát. Nem hiányoztak a feljelentések, a törvénytelenül kiszivárogtatott aláírási ívek, a lefizetett akadékoskodók, s mivel Romániában élünk, egyértelmű volt: bármi lehetséges. Végül az EMNP zöld utat kapott a bukaresti táblabíróságon, kezdeményezői számára pedig most kezdődik a valódi kihívás: nemcsak újat, de hiteleset kell hozniuk a romániai magyar politikában, ma már a választás szabadságát, az alternatíva lehetőségét emlegetni nem elég, a kiábrándultak, a döntésektől sorozatosan távol maradók megszólításához ennél jóval többre van szükség. Nem lesz könnyű feladatuk, a politikai harcok során nemcsak a húsz év alatt jól beágyazódott, komoly apparátussal és jelentős támogatottsággal rendelkező RMDSZ-szel kell megküzdeniük, de a jelek szerint vetélytársuk lesz a jobboldalt mostanáig egyedül reprezentáló MPP is, amely ugyancsak ellenzéki szerepből indul, és amellyel kibékíthetetlennek tűnnek az ellentétek annak dacára, hogy Szász Jenő pártelnök a korábbi fagyos elzárkózás után hónapok óta a közös alternatíva kialakítását ajánlgatja. Megmérettetés lesz az erdélyi magyar politikai porondon, s bár igaz a mondás, hogy valós demokrácia csak versennyel építhető, sajátos helyzetünk miatt szükséges lenne a vetélkedés utáni megegyezés is. Talán jó jel, hogy épp most kezdődik egy olyan kampány (a népszámlálásé), amely során hosszú évek óta először mindhárom magyar politikai alakulat ugyanazt akarja, lehet, árnyalatnyi különbséggel, de egyformán ugyanarra ösztönöznek mindenkit: büszkén valljuk magunkat magyarnak! Választási verseny lesz tehát, mely során győz majd a jobbik. S talán éppen az új párt ringbe szállásának is köszönhetően megtörténhet, hogy ezúttal nemcsak egyik vagy másik alakulat, személy lesz a nyertes, hanem a magyar közösség. Rajtuk múlik, rajtunk is múlik.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kezdődik a pártépítés (Bejegyezték az EMNP-t)
Hivatalos politikai alakulattá vált az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a bukaresti ítélőtábla elfogadta kezdeményezői fellebbezését, és a végleges, visszavonhatatlan ítélettel elrendelte bejegyzésüket a romániai pártok regiszterébe. Elkezdődhet a települési és megyei szervezetek létrehozatala, megerősítése, a pártstruktúrák kiépítése, a jövő évi választásokra való felkészülés – mondta el a Háromszéknek a bejegyzéssel megbízott Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki azt is kiemelte, a jelentős munkát igénylő szervezés mellett nem feledkeznek meg a közeljövő két legfontosabb feladatáról: a népszámlálásról és a programjuk alapját is képező Mikó-terv társadalmi beágyazottságának megteremtéséről.
A pártalapítást kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége és országos választmánya ma és holnap ülésezik Gyergyószentmiklóson, meghallgatják a bejegyzésről szóló beszámolót, és döntést hoznak a stratégiai partnerség megalapozásáról – mondta el Toró. "Az EMNT stratégiai partnersége nélkül nem lehet sikeres az EMNP, mint ahogy az is egyértelművé vált, egy közéleti szerepet vállaló civil szervezet csak erős pártpolitikai háttérrel lehet eredményes" – fejtette ki az ügyvezető elnök. Toró elmondta, bíznak benne, a következő két-három hónapban megalakulnak, megerősödnek a helyi, megyei, regionális pártszervezetek, és év végén, jövő év elején megtarthatják a párt kongresszusát, amelyen megválaszthatják az új politikai alakulat vezetőit is. Tőkés László már jelezte, nevét adja a párthoz, támogatja az új alakulatot, de elnökségét nem vállalja, Toró T. Tibor egyelőre kitért a válasz elől, túl korai még erről beszélni – mondta lapunk kérdésére. Pártépítés ide vagy oda, a következő egy hónap legfontosabb kérdése a népszámlálás, tíz évre határozza meg az erdélyi magyarság sorsát, éppen ezért ők is teljes gőzzel erre koncentrálnak majd – hangsúlyozta az ügyvezető elnök. A másik kiemelt feladatuk a magyar közösség gazdasági építkezését segítő Mikó-terv népszerűsítése, társadalmi beágyazása, ez képezi majd az új párt programjának egyik alapját is – mondotta. A pártbejegyzés halogatása miatt sokan ódzkodtak az egyértelmű állásfoglalástól, bíznak benne, most már az eddigi bizonytalanok is csatlakoznak csapatukhoz. Toró megfogalmazta a párt két kiemelt célját is: az autonómiaprogramok következetes képviselete, illetve visszacsábítani a politikai közéletbe azt a félmillió magyar választópolgárt, aki az elmúlt húsz évben kiábrándult, eltávolodott.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tárgyalásra kész az új magyar párt (Számba vették a teendőket az EMNP vezetői)
A Gyergyószentmiklós melletti Borzonton tartotta a hét végén első munkamegbeszélését a frissen bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A pártalapítást kezdeményező EMNT választmánya és elnöksége elsősorban a rövid és középtávú teendőket vette számba.
Az előttünk álló néhány hónapban a népszámlálásra, a magyarság vállalásának népszerűsítésére, a Mikó Imre-terv nevet kapott gazdaságfejlesztési elképzelés életbeültetésére és a verespataki ciántechnológiás bányanyitás meggátolására összpontosítanak, de nem marad háttérben a pártépítési munka sem – ígérték szombati sajtótájékoztatójukon. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke azt is elmondta, szükségesnek tartották az EMNP és az EMNT viszonyának tisztázását is, "a mozgalomnak csak korlátozott eszközei lehetnek, a párt ellenben a politikai síkon érheti el a célok megvalósulását, de a mozgalom által nyújtott hátország ad neki erőt" – szögezte le Toró, és hozzáfűzte, az RMDSZ elveszítette a kezdeti idők széles mozgalmi támogatását, az MPP-nek pedig nem is volt ilyen. Elmondták azt is, céljuk az autonómia és ezáltal az erdélyi magyarság jövőjének biztosítása. Toró T. Tibor kiemelte, az EMNP is parlamenti párttá akar válni, és szeretne minél több képviselői és polgármesteri tisztséget szerezni a helyi önkormányzatokban. "Ha nem így lenne, akkor nem lett volna szükség pártalapításra" – mondotta. Kiemelte, a magyarság minél erősebb képviseletének biztosítása érdekében létfontosságú az egyeztetés a másik két magyar párttal, ám egyelőre nincs konkrét receptjük, tisztában vannak vele, más stratégiára van szükség a szórványban, az ötvenszázalékos magyar lakosságú településeken és a magyar többségű városokban, községekben. Az EMNP képviselői elmondták, az új párt mindenre nyitott, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az együttműködést komoly tárgyalások előzzék meg, ahol a felek egyenlő partnerekként ülnek majd le egymással.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Harc a magyar feliratokért (Román intézményeket szólított fel a prefektúra)
Több kormánynak alárendelt állami intézmény Kovászna megyei kirendeltségét szólította fel a törvényesség betartására György Ervin prefektus, egy magánszemély levélben hívta fel a kormány helyi megbízottjának figyelmét, hogy jó néhány hivatalról hiányzik a magyar elnevezés.
A prefektúra Antal Árpád RMDSZ-elnök, polgármester hasonló tematikájú beadványa után két levelet kapott, egyet szeptember 9-én, egyet pedig 15-én. Ezekben azoknak az intézményeknek a listája szerepel, amelyek mai napig nem voltak hajlandóak feltüntetni a többségi lakosság nyelvén is elnevezésüket. "A 2004/340-es, kormánymegbízottra és a kormányhivatalra vonatkozó törvény 19. cikkelyének m pontja, a prefektus feladatai között világosan megfogalmazza, hogy biztosítania kell az anyanyelv használatát az állampolgárok és a kormány intézményei között azokban a helységekben, amelyekben a kisebbséghez tartozó személyek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből következik, hogy a Sepsiszentgyörgyön tevékenykedő, a kormánynak alárendelt intézmények mindenikének kétnyelvű táblákat kell kifüggesztenie, és erre a kormányhivatal többször figyelmeztette az illető intézmények vezetőit" – derült ki a hivatal tájékoztatójából. Erdély András, a Kovászna megyei prefektus szóvivője a Háromszéknek elmondta, hogy György Ervin már előző mandátuma során is próbálta elérni az intézmények magyar elnevezésének feltüntetését, körlevélben fordult a hivatalokhoz, és így jutottunk el a mostani, korántsem kielégítő állapothoz. Most a legfrissebb jelzések után ígérik, ismét kivizsgálnak egyenként minden esetet, és ahol beigazolódik, hogy megalapozott az észrevétel, kötelezik az intézményt, teljesítse a törvényes előírásokat. Más kérdés, mennyire lesz eredményes a kampány, hiszen ezek az állami intézmények elszámolással tartoznak ugyan a prefektusnak, de valódi főnökük a miniszterük, és magyar felirat akkor kerül fel, ha Bukarestből is erre utasítják őket. A magyar nyelv hiányos használatára Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke hívta fel a figyelmet, augusztusban levélben emlékeztette György Ervin prefektust, hogy nemcsak a román nyelv használatát kell felügyelnie intézményének.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizonytalan az összefogás (Erdélyi magyar együttműködés)
A megyei tanács jövő heti ülésén az MPP ismét kéri a bő két hónapja megfogalmazott, a Hargita megyével közösen szervezett tanácsülésre vonatkozó javaslatának napirendre tűzését – jelentette be Kulcsár Terza József megyei MPP-s önkormányzati képviselő. Függetlenül attól, hogy sor kerül vagy sem Románia regionális átszervezésére, fontos üzenet lenne, ha a két választott megyei testület közösen nyilvánítaná ki, Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta.
Az MPP háromszéki elnöke elmondta, hogy meglátása szerint az RMDSZ nem hajlandó együttműködni a polgáriakkal fontos nemzeti kérdésekben, s furcsállta, hogy most az új magyar párt, az EMNP bejegyzése kapcsán Tamás Sándor, a szövetség háromszéki elnöke fontosnak tartotta kiemelni, az új alakulattal igen, de az MPP-vel nem tud, így nem is akar szövetkezni. Kulcsár nem látja az EMNP–RMDSZ együttműködés esélyét, hisz már az RMDSZ-en belül is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el (Tamás egészen mást mondott, mint Kelemen Hunor, Markó Béla vagy Borbély László). Szerinte azért is elképzelhetetlen az említett szövetség, mert az EMNP Tőkés László értékrendjét képviseli, aki mindig következetesen kommunizmusellenes volt, az RMDSZ pedig egy posztkommunista párt. Kulcsár Szász Jenő pártelnök véleményét ismételte el: az EMNP-nek az MPP-vel kellene együttműködnie a magyarság számára fontos ügyekben. Az MPP-n belül sem teljes az egyetértés, Nagy András, a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke úgy látja, egy nemzeti minimum mentén megfogalmazott, teljes körű összefogásra van szükség az erdélyi magyar politikában, csak ilyen igen jelentős felhajtóerő szólíthatja meg, fordíthatja vissza a közélethez a kiábrándult tömegeket. Ez a szövetség azonban csak az RMDSZ megújulása után jöhet létre, és erre teremthet lehetőséget most az új párt bejegyzése – vélekedett.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarnak lenni jó (Kezdődik az EMNT népszámlálási kampánya)
Kétnapos ifjúsági konferenciával indítja háromszéki, népszámlálást népszerűsítő kampányát az EMNT. A következő három hétben minél több családhoz szeretnének eljutni, tudatosítani kívánják számos, térségünkben élő magyarban, vállalják bátran nemzetiségünket az október 20–30. között zajló országos összeírás során. Jelszavuk: Magyarnak lenni jó!
Nemes Előd, az EMNT ügyvezető igazgatója elmondta, házról házra járnak majd, de plakátokon, szórólapokon is megjelenítik üzeneteiket. Néhány konkrét célcsoportjuk is van, szeretnék megszólítani például a Sepsiszentgyörgyön élő csángókat, akik közül sokan románná váltak ideköltözésük után, azokat a román többségű falvakban élő romákat, akik közül például Árapatakon számosan magyar iskolába íratták gyermekeiket az oktatási-nevelési támogatás elnyerése érdekében. Felkeresik a vegyes családokat, akik gyermekeiket román iskolába járatják, de talán meggyőzhetőek, hogy magyar nemzetiségűnek jelentsék be őket. Közülük viszonylag sokan, körülbelül száz család kérte már a magyar állampolgárságot is – mondta el Nemes Előd. Figyelmet kívánnak fordítani a többségében románok lakta települések magyarjaira, vannak néhányan a Bodza-vidéken, de kis arányban élnek Előpatakon, Árapatakon (talán feltornázható a mostani 18 százalékról 20 százalék fölé arányuk, és ismét kikerülhet a magyar helységnévtábla a falu be- és kijárata mellé), kevesen vagyunk Hidvégen, és 50 százalék alá esett vissza a magyarság aránya Kökösben, Bölönben, Zágonban – sorolta Nemes Előd. Felhívta a figyelmet arra is, a más állampolgárságot firtató kérdésnél csak azok jelentsék be magyar honpolgárságukat, akik már letették az esküt, és jelezte, mindenki figyeljen, nehogy ceruzával írja be a biztos nemzetiségét.Ha rendellenességet észlelnek, jelezzék a 0264 308 208-as telefonon vagy a nepszamlalas@emnt.org e-mail címen. Péntek délután a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban kezdődik a Népszámlálás, 2011 című konferencia, amelyen jeles hazai és magyarországi szakemberek világítják meg a népszámlálás kérdésének fontosabb vetületeit.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes igazságszolgáltatás (Kettős mérce a román bíróságon)
A román igazságszolgáltatás részrehajlásáról, az elfogult ítéletekről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Két, majdnem egy időben érkezett végzést hasonlított össze: június végén kapta meg a döntést, mely értelmében megkímélik a börtöntől, de pénzbírságra büntetik, amiért levetette a román zászlót a Lábas Házról, pár nappal később pedig válaszoltak Tamás Sándorral közösen megfogalmazott feljelentésükre: nem találták bűnösnek azokat a filmfelvételről azonosított fiatalokat, akik meggyalázták Gábor Áron kökösi emlékművét.
A Lábas Ház zászlójának esetében a brassói román ügyész indoklása a következő: mivel két kiskorú gyermek eltartója, és nem visszaeső, azt javasolja, ne börtönbüntetéssel sújtsák Antal Árpád polgármestert, hanem a maximális pénzbírsággal. Elítélendőnek találták, ahogy a romániai hivatalos jelképekhez viszonyul. Antal Árpád kiemelte, a törvények valóban lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek székházukra kitegyék a román zászlót, ám a Mihai Viteazul Szövetség egyetlen szobát kapott a Lábas Házban, azt ingyen használta, elvárták volna tőlük, hogy konzultáljanak a többi, ott székelő szervezettel, illetve a tulajdonos önkormányzattal. A levétellel azt akarták elkerülni, hogy mindenki oda és olyan zászlót biggyesszen ki, ahova és amilyent akar – mondotta. Ezt találta sértőnek, román jelképeket gyalázónak a bíróság. Ezzel szemben semmi elítélendőt nem láttak abban, hogy részeg fiatalok levizelik, ürülékkel kenik be Gábor Áron kökösi sírját, és egyértelmű üzenetként is megfogalmazzák, "a magyaroknak" szánják gesztusukat. A Facebook közösségi portálon népszerűsített filmecske szereplői ellen feljelentést tett Antal Árpád és Tamás Sándor emlékműgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ebben az esetben azonban a bíróság nagyon engedékenynek bizonyult. Az ügyészi indoklás szerint az amúgy név szerint azonosított fiatalok alkoholos befolyásoltság alatt cselekedtek (ezt ő enyhítő körülménynek tekinti, amikor a jog általában súlyosbítónak), tettüket nem lehet sértőnek és diszkriminációra való felbujtásnak tekinteni – áll az ítéletben. Ez esetben az ügyészség nem javasolta a bűnvádi eljárás elindítását. Antal Árpád szerint a két ítélet összehasonlításából következik: a román igazságszolgáltatásban tapasztalható a magyarellenes hangulat, elmondta, keresi a lehetőséget, hogy a két döntést európai fórumoknak is bemutassa. Felhívta a figyelmet, pár tucatnyi itt élő román folyamatosan mérgezi az együttélést, név szerint is megemlítette a notórius feljelentőket: Dan Tănasă, Dan Suciu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad és Codrin Munteanu, akik állandóan provokálnak, románellenesnek akarják beállítani a magyar város- és megyevezetőséget. "Mi csak a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni, nem a románság ellenében" – fogalmazott Antal Árpád. Hozzáfűzte: bosszantó, hogy "mások" ezeket az embereket támogatják, utalt a Dan Suciut alkalmazó baróti polgármesterre. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint a "lejárt szavatosságú MPP-s politikusok" támogatják "ezeket", míg ők azon dolgoznak, hogy pályázatokat készítsenek, pénzt hozzanak a megyének. Antal Árpád úgy látja: nem véletlen mindaz, ami történik, nagyon nagy a nyomás Sepsiszentgyörgyön, hiszen Erdélyben a legnagyobb magyar többségű várossá vált, sokan dolgoznak azért, hogy ez megváltozzék.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dúl a feliratháború (Kötelező a magyar elnevezés használata)
A kormányhivatalokban és a dekoncentrált intézményekben is kötelező a magyar feliratok használata – ezt válaszolta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kovászna megye prefektusának kérdésére. György Ervin a közigazgatási törvény értelmezhetősége miatt fordult a bukaresti intézményhez, végre tisztázandó, milyen épületeken, hivatalokon kötelesek feltüntetni a hivatalos jelzéseket egy nemzeti kisebbség anyanyelvén.
A prefektus tegnap újabb körlevélben szólította fel az összes intézményt, hivatalt, használják a magyar nyelvet is tábláikon, megnevezéseikben, mert ez törvény által előírt kötelességük. György Ervin elmondta: egyfajta tábla- és feliratháború indult meg Sepsiszentgyörgyön, most már nem csak román feljelentők bombázzák észrevételeikkel, de beindult a magyar gépezet is, magánszemélyek, hivatalosságok egyaránt küldik jelzéseiket, nemcsak a magyar elnevezés hiányát észrevételezik, de fotókkal illusztrálják, hol rozsdás a tábla, hol kopott a román lobogó. Ebbe a sorba állt be Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök is. György Ervin, Kovászna megye prefektusa mindezt a jövő évi választások számlájára írja, kampány közeledtével mindig "élénkül a feljelentés-forgalom", román és magyar rész egyaránt politikai tőkét kíván kovácsolni a zászlós, táblás, feliratos problémákból. "Lassan-lassan megoldódnak ezek a kérdések, a dekoncentrált intézményekre is kikerülnek a magyar elnevezések" – mondotta György Ervin. A kormánybiztos hozzátette: a feljelentgetősdi elsősorban a politikusokat foglalkoztatja, nem hiszi, hogy az embereknek ez lenne a legnagyobb gondjuk, ezt tartanák a legfontosabb megoldatlan kérdésnek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kínos feddhetetlenség
Több szempontból is vitatható az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jogkörét megnyirbáló RMDSZ-kezdeményezés, tartalmi vonatkozásain túl igen különös, sőt érthetetlen időzítése is.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség korántsem egy feddhetetlen intézmény, az ellenzék a hatalom játékszerének tekinti, a kormánypártok az államelnök zsarolási eszközének, vizsgálódásaiknak mindeddig valós következménye szinte soha nem lett. Az intézmény elnöke abban látja erejük bizonyítékát, hogy a politikai paletta minden oldaláról utálják őket, félnek kutakodásaiktól, éppen ezért fojtanák meg, lehetetlenítenék el tevékenységüket – állítja. A mostani RMDSZ-es indítvány azonban nemcsak az ítélkezési jogkört csorbítaná, de azt is elérné, hogy ne legyen kötelező a jelöltek vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozata, no meg hogy a nagy nyilvánosság ne szerezzen tudomást arról, mit birtokol egyik vagy másik képviselő, miniszter, intézményvezető. Érthető, senki nem szereti, még a legmagasabb tisztséget betöltő sem, ha zsebében kutakodnak, hát még ha rejtegetnivalója van. A Márton Árpád képviselő által beterjesztett csomagban az is szerepel, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nem kérhet adatokat a vizsgált személyről más intézményektől, nem szabhat ki bírságot a be nem nyújtott nyilatkozatokért. Nem véletlen, hogy az ügynökség igazgatója azt nyilatkozta, ilyen esetben jobb, ha bezárják a kaput, hiszen lehetőségek, valós hatáskör nélkül csak az adófizetők pénzét pancsolnák, kirakatintézménnyé válnának. Érthetetlen, miért tartotta fontosnak az RMDSZ, Márton Árpád, hogy nevét adja ehhez a módosító csomaghoz, és éppen akkor igyekezzék megnyirbálni hatáskörét, amikor Románia a túlburjánzott korrupció miatt nem csatlakozhat a schengeni övezethez, amikor Európa több állama kéri újra meg újra számon, hogy nem történik változás, gyanúsítottak még csak-csak kerülnek, de ítélet nem nagyon születik a magas rangú bűnözők ügyében, senki és semmi nem tudja, nem akarja meggátolni a polipkarszerűen összefonódott gazdasági-politikai érdekcsoportok fosztogatásait. Brüsszel szemében a hatóság egyfajta garanciát jelentett, megfojtásának pedig egyértelmű az üzenete: Romániában a politikum önző érdeke fontosabb a köz javánál, s egyelőre esély sincs a jobbulásra. Az RMDSZ tüsténkedése azért is különös, mert az idei őszre igen jelentős, magyar szempontból ugyancsak fontos jogszabályok kerülnek napirendre – legalábbis az ígéret szerint –, elmozdulás lehetséges a kisebbségi törvény ügyében, osztják-szabják a régiókat, és formálják-alakítják a választási rendszert. Lenne tehát, amiről vitázni, amiért lobbizni. Ekkor rukkol elő javaslataival a szövetség képviselője, gerjeszt országos vitát, és újabb akkorddal bővíti az amúgy sem ritka magyarellenes kirohanások skáláját. Szolgálhat valakit, valamilyen érdeket, de az nem Romániáé, és még csak nem is az erdélyi magyarságét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszék az első (Népszámlálás)
Háromszék a népszámlálás kezdete óta vezet az összesített arány szempontjából, a legutóbb, vasárnap este bekért adatok szerint országosan a polgárok 35,83 százalékát vették számba, megyénkben 41,82 százalék adatai kerültek jegyzékbe – tájékoztatott György Ervin prefektus. Kisebb gondok voltak, jelentős fennakadással mindeddig nem szembesültek.
A kiválasztott számlálóbiztosok egy része nálunk is visszalépett, de mindenkit sikerült pótlistáról helyettesíteni, egyetlen körzet sem maradt összeíró nélkül. Eddig a gondok többnyire félreértésből adódtak, arra vonatkozó panasz érkezett például, hogy a biztos nem töltötte ki egy családtag ívét, ám visszatért, kiderült, feledékenység és nem rosszindulat vezérelte. Egy másik számláló nem tudta, hogy a 15 éves gyermekek esetében is ki kell tölteni az ívet, számlálatlanul hagyott egy 11 hónapos kisbabát, de a szülők jelzése után ismét kiszállt a helyszínre, és beírta a gyermek adatait. Vannak félreértések, de eddig semmi olyan nem történt, ami nem orvosolható – hívta fel a figyelmet György Ervin. Azt is elmondta, jobb, ha az emberek településük polgármesteri hivatalában jelzik gondjukat, mert az ingyenes zöldszámon robot válaszol, és késhet a megoldás. A prefektus szerint a települési jegyzők jól tájékozottak, alapos segítséget tudnak nyújtani abban a három községben is – Bereckben, Lemhényben, illetve Kőröspatakon –, ahol ideiglenes jegyző látja el a feladatkört. A Kovászna megyei prefektúrán semmit sem tudnak arról, mikor utalja át a kormány a számlálóbiztosok fizetését, és az anyagiak hiányával már szembesülni kényszerültek. Bukarestből nem engedélyezik polcok készíttetését népszámlálási ívek tárolására, csak a bérlést hagyják jóvá egyéves időszakra, ám nincs vállalkozó, aki ilyen feltételek mellett legyártaná a több folyóméternyi polcot. Körülbelül 11 000–12 000 lejbe kerülne megvásárlásuk, ám a törvények nem teszik lehetővé, másrészt azonban követelik a szakszerű tárolást. Ha nem lesz polc, kénytelenek lesznek a raktárnak kinevezett szobákban a földön egymásra tenni az íveket tartalmazó dobozokat – derült ki a prefektus tájékoztatójából.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Törvényekkel az anyanyelvhasználatért
Öt törvénymódosító javaslatot nyújtott be a képviselőházba Márton Árpád és Máthé András, a már létező jogszabályok anyanyelvhasználatra vonatkozó passzusait kívánják egyértelműsíteni, több esetben kiderült ugyanis, nemcsak a hatóságok, de olykor a bíróság is másképp értelmez egy-egy cikkelyt, és a törvényalkotók szándékával ellentétes ítéletet hoz – derült ki a háromszéki RMDSZ-es képviselő tájékoztatójából.
Elsőként a helyi közigazgatási törvényt és a közhivatalnokok törvényét módosítanák, tíz százalékkal nagyobb fizetést kapna az a tisztségviselő, aki beszéli egy kisebbség nyelvét azokban a térségekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Minden újabb nyelv ismeretéért újabb tíz százalékkal nőne juttatása – ismertette javaslatukat Márton Árpád, aki fontosnak tartaná, hogy a közhivatalnokok a térségben élők nyelvének ismeretét nemcsak teherként, hanem lehetőségként élnék meg. Takarékossághoz is vezethetne az új jogszabály, ha a versenyvizsgákon olyan személyt alkalmaznának, aki több nyelven beszél, nem kellene újabb és újabb munkatársakat felvenni, ugyanakkor – mivel az etnikai származás nem lehet szempont – például a magyar nemzetiségű alkalmazottaknak szintén járna a plusz tíz százalék – mondotta a képviselő. A prefektusok törvénye rendelkezik arról, hogy a kormány megyei megbízottjának hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvhasználatának felügyelete. Ezt módosítanák olyan formában, hogy a jövőben kötelességük legyen ellenőrizni a két-, esetleg többnyelvűség használatát. Ha az állami intézmények (köztük a minisztériumoknak alárendelt dekoncentrált intézmények) nem tesznek eleget felszólításuknak, kötelességük lenne büntetni, illetve második lépésként a kormánybiztos köteles lenne kezdeményezni a törvénytelenségen kapott igazgató leváltását. 
Az RMDSZ-es képviselők éppen a Kovászna megyei könyvtárigazgató leváltásának esetéből kiindulva fontosnak tartják azt a módosító javaslatot is, amely értelmében egy bírósági döntés nem bírálhat felül olyan jogot, amelyet az alkotmány, illetve egy jogszabály is szavatol. Szabályozni kell, hogy a Románia által is ratifikált nemzetközi jogszabályok által a kisebbségek számára előírt többletjogok alkalmazását – lásd például a nyelvi jogokat – ne tekintsék diszkriminációnak, és megváltoztatnák a kulturális közintézmények menedzsereiről szóló törvényt is: ha az illető intézmény egy nemzeti kisebbség kulturális tevékenységével áll kapcsolatban, a menedzser köteles ismerni annak anyanyelvét.
Márton Árpád elmondta, azért terjesztették be külön-külön tervezetek formájában a javaslatokat, mert így talán lesz esély arra, hogy legalább egy-kettő átmenjen. Az átfutási idő nyolc hónap, egy év, tehát legjobb esetben jövő őszre válhat konkrétummá az elképzelések bármelyike.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki lehet főnök?
Kinek jó, hogy ott csücsül az RMDSZ a hatalomban, pénzek, zsíros állások fölött rendelkezik? Mi rejtőzik a magyarság érdekeiről szóló hangzatos szólamok mögött? Újra és újra kiderül: egyéni és szűk csoportérdekek, politikai ígéretek, alkuk írják fölül a szakértelem, no meg a jó ízlés szabályait.
Mi több, lassan már a látszat megőrzése sem fontos, ha emberüket kívánják tisztséghez juttatni, a potenciális ellenjelölteket is félresöprik-megzsarolják, lefizetik – helyzete s egyéne válogatja –, hogy kegyeltjük biztos befutóként vehesse a versenyvizsga kirakatszerű akadályát. Az egészségügyi miniszter fia úgy kerül a nagyváradi megyei kórház igazgatói székébe, hogy utolsó percben visszalép a másik pályázó, három nap helyett egyre sűrítik a vizsgát, és kitűnővel végez az ifjabb Ritli. Mindez akkor is ízléstelen, ha nála jobb menedzser nem termett a Sebes-Körös partján. A közvélemény kicsit ejnye-bejnyézik, aztán napirendre tér az ügy felett, nem az első, és nem is az utolsó ilyen eset.
Körülnézhetünk szűkebb pátriánkban is, éppen a napokban iktatják be ünnepélyesen a mentőállomás új igazgatóját, aki szintén csak önmagával versenyzett a felelős pozíció elnyeréséért. Teljes mellszélességgel támogatta a megye vezetése azt a Török Zsuzsannát, akit egy évvel ezelőtt alkalmatlannak nyilvánítottak a kórház irányítására. Az általa menedzselt intézmény képtelen volt elkölteni a Bukarestből kiutalt pénzt, nem tudott szót érteni orvosokkal, ápolókkal, minden szempontból mélypontra juttatta a megye legnagyobb kórházát, s most mindezért hálából megkapta játékszernek a mentőállomást. S ugyancsak az egészségügynél maradva: mai napig talány, mit keres a megyei egészségbiztosító élén az az ember, akiről bebizonyosodott, nem is konyít feladatához, helyén maradását két tényezővel indokolják: hogy magyar, no meg a megyei RMDSZ-elnök embere. S a lista itt korántsem zárul, szép számmal akadnak igazgatók, főfelügyelők, vezető hivatalnokok, akik hónapok, évek óta csücsülnek egy-egy székben, s mindmáig nem ismerik teendőiket. Pechje annak van, akinek nem sikerül háttérben maradnia, például a statisztikai hivatal szintén nemrég kinevezett ifjú igazgatónőjének, aki egy nappal a népszámlálás kezdete előtt az általa összehívott sajtótájékoztatón a legalapvetőbb kérdésekre sem tudott válaszolni. Miközben az RMDSZ főtitkár-helyettese dicsekszik, hogy itt, Háromszéken él a legjobb magyar statisztikus szakember, aki nélkül még nagyobb lenne a káosz a népszámlálás kapcsán. Valószínű, ő csak szakmájához ért, nem a politikai dörgölőzéshez. Jól belesimult az RMDSZ a Dâmboviţa-parti politizálásba, megtanulták, hogy az érdek fölülír erkölcsöt és szaktudást. Már jó ideje ezt az elvet követik, és nem a magyar közösség érdekeit szolgálják.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Éleződik a népszavazási vita
Terjedelmes, sértésekkel teletűzdelt nyílt levélben szólította fel a háromszéki MPP-t Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke: vonják vissza „gyáva és elhibázott népszavazási kezdeményezésüket". Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke elutasítja a felhívást és a vádakat, leszögezte: továbbra is nyitottak a tárgyalásra.
Borboly szerint az MPP-nek azért kellene visszavonnia kezdeményezését, „mert az nem szolgálja a székelyföldi autonómia ügyét". „Székelyföldnek nem előkészítetlen, átgondolatlan népszavazásokra van szüksége, hanem a térség fejlődését, gazdaságát és az itt lakók önazonosságának erősítését elősegítő konkrét megvalósításokra" – írja a Hargita megyei tanácselnök. Egész sor, sokszor ugyancsak személyeskedő vádat fogalmaz meg, majd leszögezi: „Mi, székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatisok világos elképzeléssel rendelkezünk e térség felemelkedésére vonatkozólag. (...) Nap mint nap bővítjük kisebbségi jogainkat, autonómiánkat, és ha támadás irányul nemzeti közösségünk fele, azt visszaverjük" – áll a levél végén.
Kulcsár-Terza Józsefet megdöbbentette a szomszéd megyéből érkezett kioktatás, ugyanakkor nem érti, hogyan nevezhető gyávának egy olyan kezdeményezés, amely éppen a néphez fordulna, a tömegek véleményére lenne kíváncsi. „Szerintem az a gyáva, aki ezt nem meri vállalni" – mondotta a Háromszéknek. Borboly levelével az a legnagyobb gond, hogy sérteget, vádaskodásaival lesepri az MPP elképzelését, de semmilyen megoldást nem kínál – fejtette ki Kulcsár-Terza, aki egyenesen nevetségesnek tartja a naponta bővülő jogokról, autonómiáról szóló passzust. „Ez a levél Borboly Csabát minősíti. Meggyőződésem, felső utasításra cselekedett, s nem tett egyebet, mint hogy ismét igazolta, az RMDSZ nem az emberek, nem a magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk érdekcsoportét" – fogalmazott.
Kulcsár Terza József elmondta, továbbra is keresik a párbeszéd lehetőségét a háromszéki RMDSZ-szel, és megpróbálják elérni, hogy a hétfői megyeitanács-ülésen érdemi döntés szülessék az egységes Székelyföld érdekében tartandó népszavazásról.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nőtt a magyarok aránya
A végleges, de még nem hivatalos népszámlálási adatok Sepsiszentgyörgy esetében igazolni látszanak az előzetes becsléseket: a városban 54 641 polgár él, közülük 41 898 magyar (76,7 százalék), 12 142 román (22,2 százalék) és 417 cigány (0,8 százalék) nemzetiségű. Fogyás tapasztalható mindenütt, ám a románoknál kissé nagyobb mértékben – tájékoztatott Antal Árpád polgármester.
A legutóbbi, 2002-es népszámláláskor a háromszéki megyeközpontnak 61 546 lakosa volt, 46 113 magyar (74,92 százalék), 14 178 román (23,03 százalék) és 932 cigány (1,51 százalék) nemzetiségű. A polgármester azonban felhívja a figyelmet: a magyarság kisebb arányú fogyása elsősorban azzal magyarázható, hogy a romák jelentős része magyarnak vallotta magát, ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy a Szentgyörgy környéki településekre elsősorban magyar családok költöztek (s mint kiderült, nem is kis számban), ők tehát "nem fogytak el", csak éppen Árkos, Illyefalva, Sepsikőröspatak, Zalán magyar lakosságát gyarapítják. Antal Árpád szerint mindenképpen pozitív az üzenete annak, hogy majd két százalékkal nőtt a magyarság aránya.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyenlők és egyenlőbbek
Precedens értékűnek is tekinthető a konstancai népszavazás, jóllehet kellő érdeklődés hiányában nem valószínű, hogy érvényes eredménye születik.
Precedens, mert a tengerparti megye lakói arról nyilvánítottak véleményt, milyen közigazgatási egységben kívánnak élni, akarják vagy sem, hogy megyéjüket beolvasszák egy tágabb régióba, no meg azért is, mert a bíróság végleges ítéletben mondta ki: nem helyénvaló, hogy a prefektúra megtámadta a megyei tanács népszavazás kiírására vonatkozó döntését, a polgároknak igenis, jogukban áll kifejteni véleményüket egy ilyen fontos, életüket nagy mértékben befolyásoló kérdésben. Kovászna megyét megelőzően több helyen született már döntés népszavazás kezdeményezéséről a közigazgatási átszervezés kapcsán, az ellenzék igyekszik ilyenformán előretörni. Más a cél és más a megfogalmazás, mint Székelyföld esetében, ám az alapkérdés ugyanaz: beleszólhatunk-e abba, milyen közigazgatási egységben kívánunk élni, mekkora legyen megyénk, kikkel érezzük úgy, hogy egybetartozunk, és mindenki számára előnyös lehet, haladást, fejlődést hozhat a majdani közösség. A népszavazás a demokrácia egyik alapeszköze, Svájcban például ugyancsak gyakran konzultálnak a néppel, és Németországban is tartanak nemcsak országos, de tartományi, sőt, alacsonyabb közigazgatási szinteken is referendumot, és svájci mintára a népvétó bevezetését is tervezik, azaz akár törvényeket is érvényteleníthet a népakarat. Fejlett demokráciákban tehát közkedvelt eszköz a polgárok véleményének kikérése, Romániában azonban ritkán és mindeddig elsősorban politikai célokat alátámasztandó, erősítendő éltek ezzel az eszközzel, néhány település önállósodási népszavazásán kívül alig volt olyan, amely ne országos ügyre vonatkozott volna. Néhány évvel ezelőtt lesöpörte a román bíróság az autonómia-népszavazást, országos jelentőségű ügynek bélyegezve, melyben nem foglalhat állást egy kisebb közösség, s most konstancai példa ide vagy oda, ismét hasonlóval fenyegetőznek. A prefektus már tudja, miért más az itt elfogadott határozat, és miért lesz köteles fellépni ellene, Hargita megyében még csak gondolkodnak hasonló döntésről, de az ottani, szintén magyar, RMDSZ által székbe ültetett kormánybiztos már kijelentette, ő bizony megtámadja azt, bármilyen lesz a dokumentum. S ismervén a román bíróság ugyancsak részrehajló ítéleteit, borítékolható, a magyar többségű megyék esetében nem találják majd jogszerűnek a referendumot. Ha ez a borúlátó forgatókönyv érvényesül, jelzi majd, Romániában vannak egyenlőek és egyenlőbbek, a politikai érdek, a nemzetféltés, torz nacionalizmus ismét felülírja nemcsak a józan észt, de a jogállamiság és a demokrácia alapszabályait is.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)