Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Farkas Réka
1037 tétel
1993. július 29.
Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./
1999. november 1.
Vagyon-e fájdalom az enyémhez hasonló? címmel okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a gyászjelentésekből készült kiállítás. A múzeum teljes gyászjelentés-állománya közel tízezer darabos, zömét az Apor Péter gyűjteményből örökölték, tájékoztatott Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás anyagának válogatója. /Farkas Réka: Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Két évszázad gyászjelentői. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1. - 2. sz./
1999. november 29.
1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2000. június 8.
Sepsiszentgyörgyön bemutatták Albert Ernő A tizenkét fejű sárkány meséi. Gyimesi csángó népmesék /Albert Kiadó/ című könyvét. Ez a nyugdíjas néprajzkutató tizenötödik kötete. Két éve maga gondozza és adja ki értékes néprajzi könyveit. A gyimesi csángó népmesék első kötete /Selyemkert/ tavaly jelent meg. /Farkas Réka: Albert Ernő legújabb könyvét mutatták be. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2000. szeptember 18.
Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2001. január 9.
"Jan. 8-án egy ismeretlen férfi betelefonált a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap szerkesztőségébe, és románul közölte, hogy pokolgépet helyezett el a szerkesztőségben, az ügyészségen és a prefektúrán. A rendőrség átkutatta az épületeket, de nem találtak robbanószerkezetet. Egy hónappal ezelőtt már volt hasonló eset, akkor egyszerre négy bombariadót jeleztek a rendőrségnek, de akkor sem találtak pokolgépet. /Farkas Réka: Bombariadó a Háromszék szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"
2001. február 7.
"Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"
2001. február 19.
"Háromszéken az egykori alkotótáborok helyszínén - Árkoson, Rétyen és Kovásznán - ma már szinte romokban hevernek a hátrahagyott művek. A szobrok többnyire fából készültek, ám akad néhány kőből készült alkotás is. 1989 után renoválásukkal, karbantartásukkal sem törődött senki. Legjobb állapotban az árkosi kastély kertjében található munkák vannak. Viszonylag jó állapotukat annak köszönhetik, hogy a Szentkereszthy-kastélyban tíz éve művelődési központ működik, amely az alkotások megőrzésére is fordított pénzt és energiát. A Rétyi Nyírben a szoborpark tizenkilenc alkotásából ma már csak három áll lábon, néhányat a csernátoni múzeum kertjébe szállítottak, párat pedig turisták tüzeltek el. Kovásznán az 1986 és 1988 között szervezett alkotótáborokban huszonkilenc szobrot készítettek a művészek. Az árkosi kulturális központ vezetője, Petre Strachinaru találkozóra hívta az alkotókat. Egy egyesület megalapításáról döntöttek, amelynek célja a szabadtéri alkotások megmentése, és arról is határoztak, hogy minden képzőművész egy-egy kis szoborral járul hozzá az egyesület induló tőkéjéhez. Nyáron elkezdődhet a huszonkilenc kovásznai fa- és kőszobor megmentése. /Farkas Réka: Összefogás a művekért.Turisták tüzelték el a kovásznai faszobrokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"
2001. február 28.
"Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"
2001. április 3.
"Ígéretéhez híven Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a református egyháznak a Székely Mikó Kollégium épületét és területét. A legújabb épület kivételével - itt kap helyet ma a kapusház és néhány tanterem - valamennyi építmény, a tornaterem és az étkezde is egyházi tulajdonba kerül. A városi tanács már eljuttatta határozatát a prefektúrára, amelynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy véleményezze a tanácsi döntést. /Farkas Réka: A város visszaadta a Mikót. Hamarosan telekkönyvezhetik a református egyház tulajdonát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"
2001. május 17.
"Bakkhosz testamentuma címmel készített táncszínház-előadást a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, rendezője Béres László főiskolai hallgató. Idei második, fennállása óta pedig tizenötödik bemutatóját tartja máj. 17-én a Háromszék Táncegyüttes. Ez a produkció illeszkedik az együttes által másfél-két évvel ezelőtt megkezdett folyamatba. Az 1778-ból származó első román iskoladráma, az Occisio Gregorii In Moldavia Vodae Tragice Expressa (Gergely vajda tragikus megöletése Moldvában) sajátossága, hogy kétharmad részben román, egyharmad részben pedig magyar, latin, cigány és német nyelven íródott. Az előadás néptáncelemekből építkezik. /Farkas Réka: Bemutatót tart a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. július 14.
"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"
2001. július 25.
"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) június 4-i döntése ellen tiltakozott Vass Levente, a MIT lemondott alelnöke, Gergely István, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) alelnöke és az OMDSZ három tagszervezetének elnöke. A döntés értelmében a nyolc ifjúsági szervezetet tömörítő MIT minden kapcsolatát megszakította az RMDSZ-szel. Vass a Krónikának kifejtette: "Bár előzőleg jeleztük, hogy csak késve érkezhetünk a június 4-i gyűlésre, érkezésükkor a döntés már megszületett, a nyilatkozat nyomtatott szövegként megvolt, és a jelenlevők nem fogadták el, hogy visszatérjenek a témára." Vass Leventéék nehezményezték, hogy nem konzultáltak minden tagszervezettel, ezek szintjén nem született döntés. Az OMDSZ - melyet a MIT legerősebb tagszervezeteként tartanak nyilván - nem konzultálhatott és nem hozhatott döntést az üggyel kapcsolatban. "Az a tény, hogy a MIT-ben maradtunk, és nem kerestünk más utat, azt jelenti: a szervezeten belül keressük az alternatívákat, a MIT-et szeretnénk egy egészségesen működő szervezetként látni, a civil szférához közelebb vinni" - fogalmazta meg Vass Levente tiltakozásuk célját. /Farkas Réka: Belső ellenzék a MIT-ben. Tiltakoznak a diákszövetségek vezetői. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"
2001. augusztus 11.
"Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"
2001. szeptember 19.
"Adrian Nastase miniszterelnök székelyföldi látogatása során Csíkszeredában ismét napirendre került a háromszéki kistérségi társulások kérdése. Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szóvá tette, hogy Háromszéken hónapok óta nem sikerült a prefektúrával tisztáznia a kérdést. A kisrégiós tervek az előző kormánybiztos miatt dőltek dugába, ugyanis a prefektúra tizenegy helyi tanácsi határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, és a pereket sorozatosan megnyerte. Horia Grama, az új prefektus fenntartja elődje álláspontját. Bár minden alkalommal hangsúlyozza, nem akar gátat vetni a térség fejlődésének, kötelessége a törvény betartásának ellenőrzése. Demeter János elmondta, szept. 17-én megegyezett Octav Cozmanca közigazgatási miniszterrel, hogy szept. 19-én Bukarestben tárgyalnak a kérdésről. /Farkas Réka: Minisztérium dönt a kérdésben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"
2001. szeptember 28.
"Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"
2001. október 1.
"Háromszéken nyomoznak az iskolákban a magyarországi tankönyvek után. Adrian Nastase kormányfő a helyzet kivizsgálását kérte, és jelezte, ahol ilyen nyomra bukkannak, leváltják az igazgatót. Solomon Maria Kovászna megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az eddigi információk arra utalnak, hogy elsősorban külföldről származó idegennyelv-tankönyvekre bukkantak, ám ezekre megvan az oktatási tárca jóváhagyása. A művészeti iskolákban használnak még külföldi - német, osztrák és magyarországi - szakkönyveket, partitúrákat, de ilyen jellegű kiadványok Romániában nem is léteznek. A tankönyv-ellenőrzési akció ellen tiltakozott a sepsiszentgyörgyi városi tanács RMDSZ-frakciója és a városi RMDSZ-szervezet. Feltették a kérdést: "Rendelkezik-e a hazai magyar oktatás minden tantárgyból a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekkel?" /Farkas Réka: Háromszéki jelentés. Nyomoznak a külföldi tankönyvek után. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"
2001. október 12.
"Háromszéken a prefektúra folytatni akarja a "tankönyvkommandót." Bár Horia Grama prefektus ezt cáfolta, valójában azonban elrendelte a tanárok etnikai alapon történő kategorizálását. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, szóbeli felkérést kapott a prefektúráról a gimnáziumok, szakközépiskolák tankönyvhelyzetéről szóló jelentés elkészítésére. A főtanfelügyelő értetlenül állt a prefektus azon kijelentése előtt, miszerint az általa vezetett intézmény is több mint 90 ezer könyvet kapott. Elmondta, a tanfelügyelőség nem kapott egyetlen adományt sem, ám jó a kapcsolatuk a Duna Televízióval, és a magyarországi tévéadó gyűjtési akcióiból érkeztek könyvek. Eljutatták az iskolák könyvtáraiba, a könyveket, ahol leltárba vették az adományt. "Különbség van könyv és tankönyv között, ám a prefektúrán ezt nem akarják tudomásul venni. Szándékosan összemossák a két fogalmat" - adott hangot véleményének Keresztély Irma. Elmondta azt is, Kovászna megyében is kezdeményeztek hasonló könyvgyűjtési akciót a Pruton túli román gyerekek számára. Albert Álmos polgármester kifejtette, az iskolák az önkormányzatok vagyonlistáján szerepelnek, és egyetlen bizottság sem jogosult ellenőrzésükre. Felszólította a tanintézmények vezetőit, ne engedélyezzék, hogy bárki kivizsgálja az iskolák felszereltségét, didaktikai eszköztárát. A prefektus reagált a polgármester kijelentéseire és kifejtette, a város vezetőjének nincs joga megtiltani a felhatalmazott hatóságok ellenőrző akcióit. /Farkas Réka: Tankönyvkommandó alakult Háromszéken. A prefektus jelentést kért a tanfelügyelőségtől a tanári karok etnikai összetételéről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Harmadik hete folyik a tankönyvüldözés Háromszéken, sőt, időközben kibővült a pedagógusgárda etnikai összetételét kutató vizsgálódással. Az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi állásfoglalása óta, a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi csoportja kivételével, mindeddig sem a pedagógusszövetség, sem a háromszéki RMDSZ tisztségviselői, parlamenti képviselői/szenátorai nem hallatták hangjukat. A Háromszék kérdésére Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának alelnöke közölte: versengés kezdődött a prefektusok között, ki tud a magyar közösségről minél elmarasztalóbb jelentést letenni a kormány asztalára. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ oktatási főosztálya miért nem foglalt állást mindeddig a pedagógustestület etnikai összetételének vizsgálatával és a tankönyvüldözéssel kapcsolatban, Nagy F. István elmondta, hivatalosan nem keresték meg őket ebben az ügyben. Birtalan Ákos háromszéki RMDSZ-képviselő elmondta, mindeddig azért nem interpellált, mert úgy tartja, azt az RMDSZ csúcsvezetésének kell megtennie a parlament mindkét házában. /Fekete Réka: Magyar könyvek és pedagógusok összeírása. Veszélyforrás-e a magyar betű? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./"
2001. november 8.
"A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./"
2001. november 21.
"Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt nov. 20-án Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. Nov. 19-én kiderült, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt. Így Kerestély nem tarthatja meg eddigi beosztását, sőt a tanfelügyelőségen sem tölthet be többé versenyvizsgával elfoglalható állást. Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői arról döntöttek, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt, - tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. /Farkas Réka: Hrebenciuc halaszt. Még három hónapig maradhat Kerestély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"
2001. december 5.
"Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 8.
"Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"
2001. december 10.
"Dec. 8-án megtartották a háromszéki civil szervezetek vásárral egybekötött találkozóját Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Ördögh Gyárfás Lajos elmondta, a nyilvántartások szerint Háromszéken 211 civil szervezet működik, ezek közül 170-180 folytat művelődési, ifjúsági, sport-, valamint térségfejlesztési tevékenységet. Az EMKE elindítja Fehér foltok nevű programját, melynek célja, hogy ne legyen egyetlen erdélyi, magyarok lakta település se civil szervezet nélkül. A megyei önkormányzat alelnöke, Baka Mátyás elmondta, idén összesen 400 millió lejre pályázhattak a különböző alapítványok, egyesületek. Domokos Géza kifejtette, alulról építkező, erős autonóm civil szervezet ott jön létre, ahol szükség van rá. A találkozón elhangzott, hogy jó lenne legalább havi rendszerességgel kötetlen baráti találkozókat szervezni. /Farkas Réka: Az önszerveződési képesség mértékegysége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"
2001. december 19.
"Bár ítélet született arról, hogy Sepsiszentgyörgyön nem lehet Petőfi utca, és napvilágot látott a bírósági végzés is az inkriminált táblák leszereléséről, a városi tanács és a polgármester úgy döntött, nem távolítják el azokat. A kormánypárt megyei vezetői ezért bűnvádi eljárást akarnak indítani Albert Álmos ellen. Horia Grama prefektus kifejtette, egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket, mert megpróbálja meggyőzni a polgármestert, hogy a bírósági végzést végre kell hajtani. /Farkas Réka: Prefektusi fenyítés. Leszerelnék a szentgyörgyi utcanévtáblákat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"
2002. február 2.
Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 26.
A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2002. március 15.
Rendkívüli ülésén az RMDSZ jelöltjét, Vajda Lajost, az Asimcov kis- és középvállalkozói szövetség eddigi ügyvezető igazgatóját választotta alelnöknek a Kovászna megyei önkormányzat. György Zsolt eddigi alelnök az összeférhetetlenségi ügye miatt megjelent cikkekre hivatkozva két héttel ezelőtt adta be lemondását, amelyet a testület márc. 14-én hivatalosan is elfogadott. Vajda Lajos hangsúlyos szerepet szán a gazdasági fejlesztésnek, a kis- és középvállalkozások támogatásának. Pályázatot írnak ki Kovászna megye fejlesztési stratégiájának elkészítésére. /Farkas Réka: Új alelnök, régi-új tervek. Vajda Lajos a háromszéki tanács új alelnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2002. március 30.
Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2002. május 23.
A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2002. június 22.
A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./