Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Jóváhagyta a Kovászna Megyei Tanács azt a határozattervezetet, melynek értelmében Kovászna, Hargita és Maros megye közösen dolgozza ki a három megyét átfogó szociális stratégiát. /Farcádi Botond: Közös szociális stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a szlovák államnyelvtörvény ellen öt erdélyi ifjúsági szervezet. A Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Magyar Középiskolások Szövetsége elnökei által aláírt állásfoglalásban leszögezték: minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. /Farcádi Botond: Tiltakoznak az erdélyi magyar fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Államot akarnak az államban, új országot követelnek a székelyek – ilyen és ehhez hasonló címek alatt futottak a csíkszeredai, de főként a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlésről szóló hírek a román hírtelevíziókban. A Háromszék munkatársa szerint nem próbálták meg elmagyarázni a román értelmiségi elitnek, a politikai vezetőknek a területi autonómia lényegét. Párbeszédet kellett volna kezdeményezni a székelyföldi románokkal, az erdélyi román társadalom vezetőivel. Ezt sürgősen pótolni kell. /Farcádi Botond: Párbeszédet a románsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Első ülését tartotta szeptember 15-én Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes házbizottsága. A székelyudvarhelyi nagygyűlésen megválasztott héttagú testület legfontosabb feladatának a következő székelyföldi nagygyűlés előkészítését, megszervezését tartja. Többek között megállapodtak abban, hogy a székelyföldi jelképek – zászló, lobogó, himnusz, címer – használatára buzdítják az önkormányzatokat, fejtette ki Farkas Csaba, a testület elnöke. Fel szeretnék gyorsítani továbbá az autonómia-népszavazásra vonatkozó tanácshatározatok elfogadását. Felkérik a magyarság európai parlamenti képviselőit, hogy képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. /Farcádi Botond: Végrehajtani a határozatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A román tanácstagok ellenszavazata ellenére elfogadta a Kovászna Megyei Tanács a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozását. A tervezet értelmében Hargita és Kovászna megye önkormányzatai közösen hozzák létre az egyesületet, amelynek feladata többek között fejlesztési programok lebonyolítása, a közszolgáltatások minőségének javítása, pályázatokon való részvétel, közös kulturális rendezvények szervezése. A legvehemensebb Ioan Solomon volt, aki szerint törvényellenes az egyesület létrehozása. A megyemenedzser a belügyminisztérium által kiadott, a közösségfejlesztési egyesületek létrehozásáról szóló útmutatót idézve bizonyította a határozattervezet törvényességét. /Farcádi Botond: Együttműködő székely megyék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Ötödik évadját kezdte a Háromszék Táncegyüttes égisze alatt működő M Stúdió mozgásszínházi műhely, amely hét fiatal színészből álló társulatával Erdélyben ebben a formában ismeretlen színházi műfaj meghonosítására vállalkozott. A társulat egyre ismertebb, idén a kisvárdai Magyar Színházak Fesztiválján díjat nyert az Uray Péter rendezésében színpadra vitt Rómeó és Júlia előadással, számos meghívást kapott, szeptemberben pedig a Goda Gábor rendezte Törékeny című darabbal részt vett a Debreceni Alternatív Színházi Fesztiválon. Az idei évad egyik meghatározó munkája a Hamlet mozgásszínházi adaptációja, amelyet Uray Péter, a társulat művészeti vezetője állít színpadra. Molnár Ferenc Liliom című művét Rusznyák Gábor viszi színre, a díszlet- és jelmeztervezés Bagoly Zsuzsa munkája lesz. /Farcádi Botond: Ötéves születésnapjára készül az M Stúdió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Székelyföldi koncertturnén tiszteleg az 1956-os forradalom emléke előtt az Ismerős Arcok zenekar. A turné jótékonysági célt szolgál: a koncertek nyereségét a bikfalvi templom felújítására ajánlja fel a szervező Erdélyi Magyar Ifjak Egyesület. /Farcádi Botond: Jótékonysági koncert az ‘56-os forradalom emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Mintegy hatvan alapító tag – köztük önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók – részvételével a múlt héten Nagybaconban hivatalosan is megalakult az Alutus Régió Egyesület, mely elsősorban a vidék felzárkóztatását szolgáló Leader-programban igyekszik európai pénzeket pályázni. Az Olt menti és az erdővidéki települések úgy döntöttek, közösen hozzák létre az akciócsoportot. A programban elsősorban a vidék fellendítését célzó kezdeményezéseket támogatnak. A Leader-program kiválóan alkalmas például turisztikai beruházásokra. /Farcádi Botond: Esély a vidék felzárkóztatására (Leader-program). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert választotta elnökének az RMDSZ városi szervezete. Elnökségi tagokká Sztakics Éva alpolgármestert, Klárik Attila önkormányzati képviselőt és két fiatalt, Kelemen Éva Orsolyát, valamint Kelemen Szilárdot választották. Antal Árpád elmondta: erősebb, hatékonyabb, nyitottabb szervezetet szeretne, hogy az RMDSZ-től elfordultakat vagy éppen az MPP-ből kiábrándultakat visszahozza a szervezetbe. Az ügyvezető elnöki tisztséget Tóth-Birtan Csabának ajánlotta fel. /Farcádi Botond: Antal Árpád a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Megtámadta a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásáról szóló határozattervezet Codrin Munteanu prefektus – derült ki Kovászna Megye Tanácsának ülésén. A testületnek most kellett volna jóváhagynia – a költségvetés-kiigazításról szóló határozattervezet révén –, hogy százezer lejjel hozzájárul a Hargita megyei önkormányzattal közösen létrehozott egyesület alaptőkéjéhez, de tárgytalan maradt a döntés. A prefektus ugyanis a törvényszéken támadta meg az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozatot, így azt a bírósági döntésig felfüggesztették. Kovászna Megye Tanácsa szeptember végén döntött a Hargita megyével közösen létrehozott Hegyeink egyesülethez való csatlakozásról. A cél közös fejlesztési programok lebonyolítása, pályázatokon való részvétel, a közszolgáltatások minőségének javítása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán, hangsúlyozva: a rendszerváltás óta eddig minden prefektus próbált egyeztetni az önkormányzati vezetőkkel mielőtt a törvényszéken megtámadott volna egy-egy határozatot. /Farcádi Botond: Az önkormányzat jóváhagyta, a prefektus megtámadta (Hegyeink közösségfejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

Esély van arra, hogy a következő, jövő év március 12-re tervezett, Sepsiszentgyörgyön esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlés egységes legyen, s azon minden magyar párt képviselteti magát. A Székelyudvarhelyen megválasztott ideiglenes házbizottság november 11-én tartott sepsiszentgyörgyi ülése után Farkas Csaba elmondta: házbizottsági elnökként részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum legutóbbi ülésén, ahol nyitottságot tapasztalt minden részről. /Farcádi Botond: Egységes lehet a következő (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

A román önkormányzati képviselők is értetlenül fogadták, hogy a prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadta Kovászna Megye Tanácsának a kiemelkedő művészi, sport- vagy más eredményeket elérő személyek kitüntetésére vonatkozó határozatát. A prefektus formai hibákra hivatkozott, szerinte nem tartották be a döntések átláthatóságára vonatkozó jogszabályokat, nincs jogi alap a kitüntetés odaítélésére, nem rögzítették az elbíráló bizottság szabályzatát. A november 11-én tartott ülésen hosszas tanácskozás után úgy határoztak, a közigazgatási bíróságra bízzák a döntést. A visszavonás mellett érvelő Tamás Sándor elnök szerint a törvényszéki procedúra hosszú ideig, másfél évig is elhúzódhat. A Magyar Polgári Párt képviselői szerint azonban veszélyes precedenst teremthet, ha a megyei önkormányzat meghátrál a prefektus előtt. /Farcádi Botond: Nem enged az önkormányzat (Háromszékért kitüntetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Mintegy negyven-ötven, román zászlókkal és az Új Jobboldal szélsőséges szervezet jelképeivel felszerelkezett fiatal érkezett december 1-jére virradó éjszaka Sepsiszentgyörgyre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester látta, hogy a Mihai Viteazul Kollégiumba, a román iskolába tartanak a kopaszra borotvált fejű, kigyúrt testű román fiatalok. A helyszínre érkező polgármester megtiltotta, hogy az önkormányzat által támogatott tanintézményben kapjanak szállást. Felhívta az intézmény igazgatónőjét, aki meglepődve értesült a történtekről, a csoportot ugyanis Ioan Lacatusu, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője hívta meg, az iskola vezetője úgy tudta, teológusok érkeznek. Bozgorozás, szidalmazás, üvöltözés következett, a ,,vendégek” azt kiabálták, hogy ,,Székelyföld román föld”, azt állították, a magyarok Mongóliából származnak. Az elszállásolásuk ellen határozottan kiálló igazgatónő is megkapta a magáét, a bőrfejűek szerint őt is megvásárolták a magyarok. Az üvöltő tömeg láttán maga Lacatusu is megszeppent, magyarázkodni kezdett, mondván, nem ismeri őket, nem vállal felelősséget értük. Antal Árpád a rendőrséget hívta ki, így sikerült betuszkolni a szélsőségeseket az autóbuszba, és éjszaka kitenni őket a városból. Másnap mégis visszatértek, hogy méltó módon ünnepelhessék Románia nemzeti ünnepét. /Farcádi Botond: Román bőrfejűek érkeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Mintegy kilenc hónapos késés után megtörtént az első kapavágás A borvíz útja turisztikai infrastruktúra-fejlesztési programban, jelezte Bíró Dónát megyei főépítészt. A borvíz útja program a székelyföldi borvízforrások, gyógyfürdők felújítását célozza Hargita és Kovászna megyében. Háromszékről nyolc település vesz részt a programban. A Phare-alapokból finanszírozott projekt összértéke mintegy tízmillió euró. /Farcádi Botond: Az első kapavágás A borvíz útján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után válaszúthoz érkezett az RMDSZ: véget érni látszik az ellenzéki politizálás – melynek eredményei többek között az EP-választások előtt létrejött magyar összefogás, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, az autonómia-munkacsoport megalakulása, a magyar intézményvezetők eltávolítása elleni fellépés –, és megnyílhat az út a kormánypalota felé. A demokrata-liberálisok ugyancsak udvarolnak a szövetségnek, és az RMDSZ nem is zárkózott el a tárgyalásoktól. Nincs könnyű helyzetben Markó Béla és csapata: a kormányzati pozíció csábítónak tűnik, korábbi partnereinek cserbenhagyása azonban az elszigetelődés veszélyével fenyeget. /Farcádi Botond: Kormányon vagy ellenzékben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Jöhetek a magyar intézményvezetők
Tíz napon belül minden erdélyi megyében elosztják a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit — többek között ebben állapodtak meg a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ erdélyi szervezeteinek vezetői tegnap Bukarestben, így mától elkezdődnek a megyei koalíciók létrehozásáról szóló helyi szintű tárgyalások is.
Kívánatos az lenne, ha az etnikai arányok tükröződnének az intézményvezetői funkciók elosztása során, a háromszéki RMDSZ azonban hajlandó beérni kevesebbel, ha ezzel más megyékben javíthat a magyarság képviseletén — számolt be a tegnapi megbeszélés eredményeiről a Háromszéknek Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, hosszú távon az az RMDSZ célja, hogy a magyarság számarányának megfelelően legyen jelen az országos és helyi adminisztrációban, rövid távon azonban az a célkitűzésük, hogy a 2004—2008-as időszakhoz képest lényegesen több hivatalt szerezzen meg, a jelek szerint pedig erre reális az esély. Mint ismeretes, az említett időszakban Háromszéken a hivatalok 46 százalékának élén állt magyar vezető.
Nem hivatalos beszélgetések, egyeztetések már voltak ez ügyben a demokraták Kovászna megyéért felelős alelnökével, George Scripcaru brassói polgármesterrel és Dan Manolăchescuval, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökével, a tárgyalások mától folytatódnak.
A tegnapi találkozó egyébként nem volt feszültségektől mentes: a demokrata-liberálisok több megyei vezetője — például a szatmáriak vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester — nemtetszésének adott hangot, húzni próbálták az időt, az alakulat országos vezetősége azonban határozottan utasította az elégedetlenkedőket, hogy fogadják el a párt döntését.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadták a költségvetést
Elfogadták tegnap a parlament két házának együttes ülésén a 2010-es állami költségvetési törvényt. A tervezet mellett 192-en szavaztak, ellene 138-an. A négy napon át tartó vitát nagyban felgyorsította, hogy tegnap a szociáldemokraták úgy döntöttek, lemondanak módosító javaslataik előterjesztéséről.
A sietség hátterében vélhetően az áll, holnap Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy a Románia számára folyósítandó hitelrészletről tárgyaljanak, ennek pedig feltétele volt a büdzsé elfogadása.
Ugyancsak tegnap este fogadták el — 176 vokssal 147 ellenében — a társadalombiztosítási költségvetés törvényét. Igen éles vitát váltott ki az ellenzék által benyújtott javaslat, miszerint a bruttó átlagbér 45 százalékára — azaz a jelenlegi 732 lejről 826 lejre — emelnék a nyugdíjpont értékét. Végül ezt a módosítást is elutasította a törvényhozás, ami azt jelenti, egyelőre nem növekednek a nyugdíjak.
Emil Boc kormányfő kifejtette: csak a szociális nyugdíj inflációs aránnyal megegyező növelésére van pénzügyi fedezet. Hangsúlyozta: a kabinet csak akkor képes biztosítani a nyugdíjak és bérek kifizetését, ha nem növelik azokat. Nem sok jót ígér az idei esztendő az alkalmazottaknak sem, hiszen júliusig biztosan nem emelik a minimálbért, a közszférában pedig a fizetések befagyasztása mellett nagyszabású elbocsátásokra is számítani kell, a vállalkozókat pedig várhatóan újabb adóterhekkel sújtják.
A tegnapi együttes ülésen a honatyák többnyire a kormány által eredetileg beterjesztett formában fogadták el a különféle állami intézmények és a minisztériumok büdzséjét, még azokat a módosításokat is elutasították, amelyekre néhány nappal korábban a szakbizottságokban rábólintottak. A legnagyobb kárvallott a mezőgaz- dasági minisztérium, amelynek költségvetését a szakbizottságban elfogadott módosítás révén 2,1 milliárd lejjel kellett volna kiegészíteni — végül azonban ezt a javaslatot is elutasította a plénum.
Az idei költségvetési törvényben egyébként 3,7 százalékos inflációval számolnak, 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A vita során elhangzott még: idén nem emelik a hozzáadottérték-adót és a társadalombiztosítási járulékot, adómentes marad az újrabefektetett profit, folytatják és bővítik a roncsautó- és az Első otthon programot.
A büdzsé elfogadását üdvözölték a kormány képviselői, Emil Boc miniszterelnök szerint a tervezet minden állampolgár számára reményt keltő lehet. Élesen bírálták viszont a tervezetet az ellenzéki alakulatok, a szociáldemokraták különösen a nyugdíjpont emelésének elutasítását vették zokon, a liberálisok szerint pedig a büdzsé nem tartalmaz gazdaságélénkítő intézkedéseket, a valóságtól elrugaszkodott, túl nagy bevételekkel számol, ezért hamarosan kiigazításra szorul.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mi lesz a vidéki iskolákkal?
Úgy tűnik, az oktatás lesz a kormány által hozott megszorító intézkedések legnagyobb kárvallottja: a pedagógusoknak, iskolaigazgatóknak, diákoknak és szülőknek szinte naponta kell szembesülniük egy-egy rossz hírrel. Jóformán még fel sem dolgozták a tizenötezer tanügyi alkalmazott elbocsátásáról szóló tervezett döntést, amikor számos falusi iskola bezárásának lehetősége villant fel. A napokban pedig a vidéki pótlék drasztikus csökkentéséről értesülhettek a tanárok: az intézkedés csak Háromszéken mintegy másfél ezer oktatót érint, akik januártól lényegesen kevesebb pénzt vihetnek majd haza.
Hogy ezentúl miként ösztönzik a szakképzett pedagógusokat arra, hogy vidéki, sok esetben nehezen megközelíthető településre ingázva vállaljanak munkát, arról hallgat az oktatási minisztérium. Hogy a számos településen jelentkező szakképzett pedagógushiány miként járul hozzá a sokat emlegetett esélyegyenlőség megteremtéséhez az oktatási rendszerben, arról sem szólnak a hírek. Mintha nem érdekelné a minisztériumot, miként boldogul az a kezdő tanár, aki amúgy is alacsony fizetésének — és idejének — jelentős részét ingázásra lesz kénytelen fordítani. De a jelek szerint hidegen hagyja a vezetőket azon gyermekek sorsa, képességeinek fejlesztése is, akik tehetségesek ugyan, családjaik anyagi helyzete azonban nem teszi lehetővé, hogy távoli városi tanintézményekben tanuljanak. A vidéki iskolák, falvakon oktatók ellehetetlenítése ráadásul a közösségi életre is kihat, számos településen ugyanis eme intézmény köré szerveződnek különféle kulturális, társadalmi események.
Szemmel láthatóan átgondolatlan döntéseket hoz a tárca, a költségek csökkentésére törekvő lázas igyekezetben innen is, onnan is lefaragnak egy keveset, nem számolva a következményekkel, figyelmen kívül hagyva az oktatás valós gondjait. A sebtében hozott intézkedések azonban tovább mélyítik a város és vidék közötti szakadékot, drasztikusan csökkentve a falun élő gyermekek esélyeit. S mindeközben egyre világosabban sejlik: a nyilatkozatok szintjén minden kormány által „prioritásként" emlegetett oktatási rendszer továbbra is csak az állami kiadások csökkentésének melegágya marad.
Farcádi Botond. Forrás: Erdély.ma

Villámtüntetés a kétnyelvűségért
Több tiszteletet a helyi közösség iránt!, 75 százalék vagyunk, magyarul olvasunk, beszélünk!, Kétnyelvű feliratokat akarunk! — ilyen és ehhez hasonló feliratú lapokat, transzparenseket mutattak fel a tegnap este a sepsiszentgyörgyi Billa nagyáruháznál szervezett, néhány perces villámtüntetés résztvevői.
A spontán akció híre tegnap internetes fórumokon, levelezőlistákon keringett, estére többtucatnyian — köztük EMI-s fiatalok, valamint a Sepsi BC női kosárlabdacsapat szurkolói — gyűltek össze a nagyáruház parkolójában, hogy felhívják a figyelmet a kétnyelvűség tiszteletben tartására. A Billa vezetőségének átadott petícióban követelik, hogy a nagyáruház kérjen bocsánatot a kosárcsapat szurkolóitól, amiért múlt héten a szupermarket elől elkergették a nehéz anyagi helyzetben levő klub számára adományokat gyűjtőket, viszonyuljanak megértőbben a közösségi kérdésekhez. A beadvány második pontjában leszögezik: egy 75 százalékban magyarok által lakott megyében legyenek magyar feliratok az üzletekben. „Csak a pénzünk kell, a nyelvünk már nem tetszik?" — kérdezik a beadványban, magyar feliratokat, magyarul beszélő alkalmazottakat követelve. Felkérik ugyanakkor a lakosságot, fontolják meg, ezután honnan vásárolnak.
A villámcsődület csöppet sem volt ínyére a Billa képviselőinek: előbb csak gyanakvóan figyelték a parkolóban gyülekezőket, a transzparensek felmutatása során azonban már el akarták küldeni a résztvevőket arra hivatkozva, hogy magánterületen gyülekeznek, hatalmas igyekezetében pedig az egyik buzgó alkalmazott már-már a tettlegességre vetemedett, az egyik újságíró hölgyet kezdte lökdösni.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke a petíció átnyújtása után kifejtette: örömmel vették tudomásul, hogy hirtelen mindenki magyarul beszélt velük, de az üzleten ez még nem látszik. Mint mondta, a szurkolókat ért bánásmódról a Billa vezetősége most értesült, várják a reakciót. Hangsúlyozta: a Billa előtti villámtüntetés csak a kezdete a kétnyelvűség tiszteletben tartására irányuló kezdeményezésnek. Hasonló akciók lesznek még idén, azt szeretnék ugyanis, ha mind az állami intézményekben, mind a kereskedelmi szférában tiszteletben tartanák a kétnyelvűséget.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élünk-e nyelvi jogainkkal?
Élni kell meglévő nyelvi jogainkkal, és újabbakat kell kivívnunk — hívja fel a figyelmet több erdélyi magyar civil szervezet abban a kétnyelvűség tiszteletben tartását követelő kiáltványban, amelyhez az elmúlt napokban egyre többen csatlakoztak, Sepsiszentgyörgyön pedig villámcsődületet is rendeztek az egyik szupermarket előtt magyar nyelvű feliratokért, kiszolgálásért, a helyi közösség iránti tiszteletért.
Úgy tűnik hát, hogy a civil szférára hárul az anyanyelvhasználatot biztosító törvények gyakorlati alkalmazásának feladata, miután a politikumnak sikerült elérnie ezen jogok törvénybe iktatását. Rendjén is lenne így a dolog: az erdélyi magyar társadalom különböző rétegei lehetőségeikhez és szándékaikhoz mérten más-más oldalról közelítenék meg ugyanazt a kérdést, a politikus a törvényhozásban, a civil szféra a maga eszközeivel a gyakorlatban küzdene ugyanazokért a célkitűzésekért — így például az anyanyelvhasználat kiszélesítéséért, a magyar nyelvű oktatás bővítéséért vagy a különféle autonómiaformákért.
Rendjén lenne mindez, ha valóban hosszú távú stratégiai elgondolás, a politikum és a civil szféra a magyarság közös érdekeiért való együttműködése állna a háttérben. Félő azonban, hogy inkább afféle vészharangkongatás a civilek kezdeményezése. Mely arra figyelmeztet bennünket, hogy kényelemből, megszokásból, félelemből gyakran önként lemondunk a minket megillető jogokról, nem beszélünk magyarul ott és olyankor, ahol és amikor ezt tehetnénk, tétlenül nézzük, ahogy ellepnek a román feliratok, az üzletek polcain a termékek nevét sokszor csak románul tüntetik fel, különféle adminisztratív ügyeket az állam nyelvén intézünk. És inti a politikumot is: vezetőinknek nem szabad elégedetten hátradőlniük, hisz rengeteg még a tennivaló, a törvényes háttér elfogadása után az ellenőrzési folyamatra is oda kell figyelni, a helyi tanácsokban, intézményekben pedig igazi kétnyelvűséget kell meghonosítani, különösen a szórványban élők számára újabb jogokat, az anyanyelvű oktatás kiterjesztését kell kivívni, hosszú távon pedig a kulturális és a területi autonómiák révén biztosítani, hogy bárki kerüljön is hatalomra Bukarestben, mindezeket el nem törölheti.
Jó lenne hát, ha a politikum ezúttal meghallaná a civilek kiáltását — ellenkező esetben mindkét fél küzdelme kudarccal végződhet.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsá­nak elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagyobb pénzügyi autonómiát!
Jóváhagyta tegnapi rendkívüli ülésén Kovászna Megye Tanácsa a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok büdzséjének kiegyensúlyozására szánt összegeket. Mint ismeretes, a pénz nyolcvan százalékát a megyei pénzügyi igazgatóság osztja szét a településeknek bizonyos algoritmus alapján, húsz százalékról a megyei önkormányzat rendelkezik.
Az összegek elosztását múlt héten ismertette a háromszéki polgármesterekkel a megyei önkormányzat vezetősége és a pénzügyi igazgatóság képviselője, s jóllehet, igyekeztek szinten tartani a büdzsét, számos községgazda elégedetlennek mutatkozott, kevesellve a kiutalt pénzt.
A tegnapi szavazáson a Magyar Polgári Párt frakciója tartózkodott, így fejezve ki egyet nem értését a helyi közpénzügyi törvény előírásaival, miszerint a megyei önkormányzat csak a pénz egyötödéről rendelkezhet. Tulit Attila frakcióvezető szerint törvénymódosításra lenne szükség ez ügyben. Észrevételével Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke is egyetértett, emlékeztetve: a költségvetési törvény szakbizottsági vitája során elfogadták azt a javaslatot, hogy a megyei önkormányzat a visszaosztott pénz harminc százalékát ossza szét, a parlament plénumában azonban leszavazták a módosítást.
Baka Mátyás RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nemcsak az alacsony szintű pénzügyi autonómia a gond, hanem az elosztás kritériumrendszere sem megfelelő, hiszen nem azokat a községeket támogatják, amelyek igyekeznek befektetőket vonzani, bevételeiket növelni.
Az ülésen felmerült Nagyborosnyó helyzete is, amely csak az úgynevezett szolidaritási szintnek köszönhetően kapott egy minimális összeget — 150 000 lejt — a megyei tanácstól, a más megyékben alkalmazott kritériumrendszer szerint semmit nem kapott volna, hiszen semmilyen fejlesztési programot nem kezdeményezett a helyi tanács. Fazakas Tibor MPP-s képviselő azzal vádolta a megyei RMDSZ-vezetést, hogy a nagyborosnyói tanácstagok közötti egyezség ellenére megtorpedózták az alpolgármester leváltását, márpedig valamilyen megoldásra szükség van.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihagynák Maros megyét
A Demokrata-Liberális Párt kolozsvári berkeiből kiszivárgott, meg nem erősített információk szerint Kovászna, Hargita és Brassó megyéből álló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazza a nagyobbik kormánypárt. Mint ismeretes, az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetben — amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, de a végső döntést az alsóházban kell meghozni — a szövetség a jelenlegi nyolc helyett tizenhat fejlesztési régió létrehozására tett javaslatot, az egyik a székelyföldi megyéket, Hargita, Kovászna és Maros megyét tömörítené.
A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ közötti hivatalos tárgyalásokon erről a változatról nem esett szó, az egyeztetéseken még nem jutottak el a régiók megrajzolásáig — szögezte le lapunk érdeklődésére Olosz Gergely, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője, aki maga is tagja annak a tárgyalócsoportnak, amelyet a két párt hozott létre, hogy egyezség szülessen a jogszabály ügyében. Mint mondta, ez is egy lehetséges változat, amiről lehet tárgyalni, de az RMDSZ szempontjából sokkal előnyösebb lenne a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló fejlesztési régió. A három megyének ugyanis közös a múltja, hagyományai, kultúrája, és mindezek a gazdaságra is kihatnak. Ráadásul a három megye fejlettségi szintje is közelebb áll egymáshoz — érvelt az RMDSZ által javasolt felosztás mellett Olosz.
A képviselő azt is elmondta: az eddigi egyeztetések során megállapodtak a Demokrata-Liberális Párttal, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók nem eléggé hatékonyak, több kisebb régióra lenne szükség, de a határvonalakig, a felosztásig még nem jutottak el. Abban is egyetértenek a koalíciós partnerek, hogy a felosztás során több szempontot kell figyelembe venni.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megalkuvás vagy kompromisszum?
Hamar kiderülhet, valóban annyira hasznos-e a magyar közösség számára az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, mint azt a szövetség vezetői állítják. A következő hetekben, hónapokban ugyanis azok a törvénytervezetek kerülnek terítékre a parlamentben, amelyek különösen fontosak számunkra, így az oktatási, a kisebbségi és a régióátszervezési jogszabály.
Bár eddig sok minden nem szivárgott ki a koalíciós vezetőtanács ülésein elhangzottakról — így jóformán nincs is garancia arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt hajlandó-e az eredeti formában támogatni a Székelyföldi Fejlesztési Régió és a kulturális autonómia megteremtéséről szóló tervezeteket —, a Bukarestben zajló politikai játszmák azt sejtetik, afféle „csendes társnak" szeretnék a szövetséget, aki megszavaz mindent, amit a nagyobbik párt akar, de csak visszafogottan szabad kérnie.
A legegyértelműbb jelzés eddig a szociáldemokratáktól érkezett: a távozók miatt meggyengült, ellenzékbe szorult párt frissen megválasztott elnöke a régióátszervezési törvény határozott elutasításában vélte felfedezni azt az üzenetet, amelynek révén szerezhet néhány voksot. (Nem kizárt egyébként, hogy Victor Ponta kijelentése összefüggésben áll az RMDSZ Mircea Geoană leváltása ügyében tanúsított szolgalelkű, következetlen magatartásával!) Ráadásul a Nemzeti Liberális Párttal is megromlott a szövetség viszonya, így jóformán megszűnt a párbeszéd az ellenzéki pártokkal. A szövetség gyakorlatilag csak koalíciós partnerére számíthat — vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, a Demokrata-Liberális Pártnak vált kiszolgáltatottá. Amely eddig hol egyik, hol másik arcát mutatta a szövetség felé: a maroshévízi nagygyűlésen ugyan nem vett részt, de sietve közölte, csak egy hivatalos nyelv létezhet Romániában, a régióátszervezés kapcsán felemás álláspontot fogalmazott meg, a kisebbségi törvényről pedig fölöttébb óvatosan nyilatkoztak. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban a függetlenek egyre gyarapodó csoportja, amelyet immár pártként is bejegyeztek, és amely könnyen fölöslegessé teheti az RMDSZ-t a nagyobbik koalíciós partner számára, hiszen ha a demokrata-liberálisok az elmúlt hónapokban tapasztalt iramban vásárolják fel a honatyákat, nemsokára egymagukban is kormányozhatnak.
Sorsdöntő időszak következik hát a szövetség számára, Markó Béláék egyetlen esélye csak a következetesség marad. Bukaresti szövetségeseik ugyanis minden bizonnyal ésszerű kompromisszumként igyekeznek majd tálalni az esetleges megalkuvást — a tisztánlátás végett ezért nem árt, ha az RMDSZ elsősorban a közösség hangjára figyel, döntéseit pedig nem a bársonyszékek, hanem a magyarság érdekeinek tükrében hozza.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánymódosítás a kormánypalotából
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén a kormány — jelentette be Emil Boc miniszterelnök. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kétházas törvényhozói testület helyett. Erről a módosításáról azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés: az RMDSZ továbbra is a kétkamarás rendszert szorgalmazza, s a kezdeményezés az ellenzéki pártok felháborodását is kiváltotta. A bejelentés azért is számít meglepetésnek, mert a törvényhozó testület alig egy nappal korábban döntött azon parlamenti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata éppen a módosítások kidolgozása.
A népszavazás kötelez?
Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.
Nagyobb elnöki hatalom
A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.
Megkérdezik a kisebbségeket
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.
Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".
Tiltakozik az ellenzék
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.
A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosítá­sához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Oktatási törvény alulnézetből
Sikeres Székelyföld konferencia
Az oktatási törvénytervezet nyújtotta decentralizációs lehetőségeket, az iskolai autonómia kínálta esélyeket, ugyanakkor az esetleges felkészületlenségből, tapasztalatlanságból származó veszélyeket, dilemmákat is számba vették tegnap Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Fejlesztési Intézet által szervezett Sikeres Székelyföld konferenciasorozat tanügyről szóló összejövetelének résztvevői.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az államfő által beharangozott drasztikus megszorító intézkedésekre való utalással kezdte beszédét, megjegyezve: nehéz ilyenkor derűlátónak lenni, majd rámutatott, központosított, pazarló, bürokratikus államban élünk, más államok példája pedig azt mutatja, ilyenkor az oktatást kell fejleszteni, az új jogszabály pedig valós decentralizációt teremt, amely Székelyföld képét is megváltoztathatja.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az iskolai autonómia lehetőségeit vizsgálta előadásában, hangsúlyozva: az országos tendenciával szemben Háromszéken nem csökkent az iskolák száma. Ennek ellenére a gyermeklétszám visszaesése, a középiskolai rendszer túlméretezettsége miatt el kell dönteni, milyen iskolarendszerre van szüksége a jövőben Háromszéknek, Székelyföldnek. Birtalan József, a Hargita megyei önkormányzat megyemenedzsere a székelyföldi megyék együttműködéséről beszélt, Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester a jogszabályhoz fűződő néhány dilemmáját ismertette a konferencia résztvevőivel. Kérdésként vetette fel, mi lesz a leadott vagy már elnyert európai uniós pályázatokkal, ha az iskolák a városi önkormányzattól átkerülnek a megyeihez, potenciális veszélyeket lát a vezetőtanácsok működésében, az iskolai alkalmazások során pedig az ismeretség is szempont lehet — fogalmazta meg aggályait. Bokor Tibor szenátor a jogszabály gyakorlati alkalmazására tért ki, az aggodalmakra válaszolva kifejtette: szerinte a vezetőtanácsokban az igazgatók érvényesíthetik akaratukat, az önkormányzatoknak pedig oktatási irodákat kellene létrehozniuk, és az iskolaszékekbe ugyanazokat a képviselőket kellene küldeniük, hogy jobb rálátásuk legyen a problémákra. A két megye közötti együttműködés lehetséges módjának a szakiskolai képzés összehangolását nevezte, azzal példálózva, hogy a térségnek nincs szüksége két-három gyengén felszerelt mezőgazdasági líceumra, amikor működhetne egy korszerű intézmény is, amely az egész régiót kiszolgálná.
A hozzászólások során egyebek mellett felvetődött még a pedagógusképzés helyzete — elhangzott: folyamatos együttműködésre lenne szükség a tanárjelölt és az iskola között —, az iskolaszékek összetétele — ez egyébként a jogszabály egyik legvitatottabb pontja, az iskolai vezetőtanácsban a szülők és önkormányzatok a tanárokkal egyenlő arányban képviseltetik magukat —, a decentralizációval járó buktatók, pluszköltségek, a szülők felkészültségének kérdése, Biró Zoltán professzor a tudásrégió létrehozását vetette fel, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a pedagógusok pénzügyi ösztönzését érintette, hangsúlyozva: az oktatási decentralizáció az autonómiatörekvések egyik pontja.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem támogatja a kormány a régióátszervezési törvényt abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette — ez derül ki Vasile Blaga belügyminiszter válaszából, amelyet Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata képviselő interpellációjára fogalmazott meg.
A szociáldemokrata politikus a miniszterelnöktől kérte, hogy fejtse ki a kabinet álláspontját a tervezet kapcsán, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott. Emlékeztetett: tavaly szeptemberben az akkori demokrata liberális—szociáldemokrata kormány a régióátszervezési törvény ellen foglalt állást. Azt kérdezte a kormányfőtől, a kabinet kitart-e korábbi, elutasító álláspontja mellett. Arra is választ várt, hogy a kormány az etnikai szempontot érvényes kritériumnak tartja-e a fejlesztési régiók átrajzolása és Románia területi-közigazgatási felosztása során, mivel szerinte az RMDSZ „etnikai alapú autonóm régió létrehozását támogatja" Kovászna, Hargita, Maros megye összevonása révén, ez a kezdeményezés alkotmányellenes, és az európai előírásoknak is ellentmond. Arra is emlékeztet, a tervezetben javasolt V. makrorégió területileg egybeesik a „bécsi diktátum" révén elvett területtel.
Válaszában a miniszterelnök a közigazgatási és belügyminisztérium álláspontját közli. A Vasile Blaga tárcavezető által aláírt dokumentum szerint a minisztérium támogatja a kormány elutasító álláspontját. A belügyminiszter leszögezi: a tárca egy sor észrevételt fogalmazott meg a jogszabály kapcsán, ezek a kormány elutasító véleményezésében is megtalálhatóak.
Farcádi Botond, Háromszék
Erdély.ma

Századforduló Tusnádfürdőn (21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Most múlik pontosan — csendült fel kedd este Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitókoncertjén a Csík Zenekar előadásában az igen szép számban összegyűlt tömeg előtt — pedig valójában csak akkor, illetve hivatalosan másnap reggel kezdődött a rendezvény.
Az éjszakába nyúló zenei nyitány után másnap reggel ragyogó napsütésben nyitották meg jelképesen a szabadegyetem kapuit, és rajtoltak a programok a különféle sátrakban.
Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője üdvözlőbeszédében a korábbi évekre utalt vissza — a résztvevők tapssal üdvözölték ezt. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője a közös cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd felolvasta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselőjének levelét, aki a korábbi évektől eltérően a meghosszabbított parlamenti ülésszak miatt nem jutott el a megnyitóra. ,,Pechem van, mert szerencsések vagyunk” — utalt a Fidesz győzelmére és távolmaradására a tábor visszatérő vendége, majd Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke jelentette ki: a 21. század itt és most kezdődik. Felidézte egyúttal: tavaly azzal küldték el a Fidesz képviselőit, hogy nyerjék meg a választásokat. A párbeszéd mellett az azt követő együtt cselekvés fontosságát is hangsúlyozta Toró. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester a fürdőváros turisztikai potenciálját emelte ki, felkérve az anyaországiakat, látogassanak oda, majd Deutsch Tamás — mint maga is tréfásan megjegyezte, Németh helyett Deutsch jött Tusnádra — fideszes EP-képviselő szögezte le, a bálványosi folyamathoz hozzátartozó párbeszéd, cselekvés nélkül a Fidesz sikere sem lett volna lehetséges. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)