Három nagyszabású ifjúsági rendezvény volt a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Székely Mikó Kollégium Diáktanácsa által szervezett Művészetek hétvégéje a tehetséges diákoknak jelentett bemutatkozási lehetőséget, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte Diákegyüttesek Találkozója az élőzene igazi ünnepe volt, a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub rendezvényére, az Ifjúsági napokra pedig több településről is érkeztek résztvevők. A Székely Mikó Kollégium Diáktanácsa immár második alkalommal szervezte meg a Művészetek hétvégéjét. /Farcádi Botond: Fiatalok hétvégéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Első ízben tartott együttes ülést a Kovászna Megyei Tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzati testület. Az április 15-én lezajlott összejövetelen együttműködési megállapodást írtak alá, és döntöttek a Háromszék Táncegyüttes átadásáról a megyei tanácsnak. Az együttes ülésen olyan infrastruktúra-fejlesztési programokról, gazdaságserkentő, munkahelyteremtő intézkedésekről is szó esett, így ismertették az integrált városfejlesztési tervet, a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház helyzetét, a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítésére vonatkozó programot. /Farcádi Botond: Új gazdája van a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag nem volt olyan esztendő, hogy a kutak fertőzött vize ne okozott volna csecsemőhalált Háromszéken – közölte Klárik László megyemenedzser. A háromszéki kutak négyötöde fertőzött. A gondokat súlyosbítja, hogy az elmúlt években számos településen vadonatúj víztisztító állomásokat szereltek fel, ezeket azonban senki sem akarja üzemeltetni, kisebb településeken ugyanis ez gazdasági szempontból nem kifizetődő tevékenység. Klárik szerint az egyetlen megoldás a megye víz- és csatornarendszerének teljes felújítása és a regionális vízszolgáltató létrehozása. Elkészült már a programban részt vevő négy város – Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Bodzaforduló és Kézdivásárhely – és a környező települések víz- és csatornahálózat-rendszerének mesterterve, létrehozták az Aquacov egyesületet, és a helyi tanácsok elfogadták a regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatokat. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. Ez egyébként a megye legnagyobb horderejű fejlesztési terve, a beruházás összértéke 86,5 millió euró. Ennek négyötödét uniós forrásokból finanszírozzák, 18 százalékkal a környezetvédelmi minisztérium száll be, az önrész két százalék. Ha minden a terv szerint halad, 2010-ben meghirdetik a versenytárgyalást, és elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket 2013–2014-re fejeznek be. /Farcádi Botond: Vizes gondok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Kivonult a Magyar Polgári Párt frakciója a Kovászna Megyei Tanács április 28-án tartott üléséről, tiltakozva az ellen, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülésén elfogadott együttműködési megállapodásról Tamás Sándor nem kérte ki a tanács véleményét. Sérelmezték továbbá a megyei tanács elnökének a kézdivásárhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén elhangzott kijelentéseit, miszerint a város az MPP székházának tatarozására utalt ki pénzt. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor szerint az MPP lépése nem meglepő, hiszen korábban is csak a sajtóvisszhangot keltő eseményekkel foglalkoztak. /Farcádi Botond: Miért vonult ki az MPP-frakció? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Amikor a kormány képviselői a beharangozott sztrájk elhalasztására próbálták rávenni a tanügyi szakszervezetek képviselőit, Traian Basescu államfő nyilvánosan elismerte: tévedés volt jóváhagyni a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt. Az államfő bűnbánó magatartása azonban hiteltelen, mert Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök tavaly ősszel több ízben is felkérte őt, ne hagyja jóvá az 50 százalékos béremelésről szóló jogszabályt, mert annak alkalmazása felborítaná az ország gazdasági egyensúlyát. A választások után hatalomra kerülő koalíció pedig egyre csak halasztotta a béremelést. /Farcádi Botond: Az államfő bűnbánó vallomása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

Tiltakozásukat fejezték ki a háromszéki ifjúsági szervezetek Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjének menesztése ellen, a tiltakozást 23 ifjúsági szervezet írta alá. Az ifjak felkérték Tischlert, pályázza meg a vezetői tisztséget. Az aláírók között szerepel az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége is. /Farcádi Botond: Kiállnak a fiatalok Tischler mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

Kétszer annyi pénzt kapnak a kisajátítási eljárás során a Foksány–Ozsdola útszakasz mentén területekkel rendelkező Vrancea megyei tulajdonosok, mint a háromszékiek, közölte Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki szerint a kormány eljárása az ozsdolai gazdák és a közbirtokosság felháborodását váltotta ki, perelni készülnek az igazságtalanság miatt. /Farcádi Botond: Miért ér kevesebbet a háromszéki erdő, mint a vranceai? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

Felkarolták a Magyar Összefogás listáját támogató szervezetek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. A Székely Nemzeti Tanács közleményében jelezte: elhalasztják a testület május 23-ára tervezett ülését, hogy küldötteik részt vehessenek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke megerősítette, hogy május 23-ára tervezik a nagygyűlés összehívását. A Magyar Polgári Párt közleményében jelezte, hogy részt vállalna a nagygyűlés dokumentumainak kidolgozásában, a rendezvény szervezésében és lebonyolításában. Az MPP ugyanakkor javaslatokat is megfogalmazott. Elengedhetetlennek tartják, hogy a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlése határozatban mondja ki: Székelyföld jövője csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, az Európai Unió régiók létrejöttét támogató elvei szerint megalakuló, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el. /Farcádi Botond: Mégis lesz teljes összefogás (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Néhány soros levelet kaptak a háromszéki ifjúsági szervezetek a pár nappal korábban benyújtott petíciósorozatukra, amelyben kérték, hogy továbbra is Tischler Ferenc vezesse a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságot. A háromszéki ifjúsági szervezetek közösen álltak ki Tischler mellett, akivel elmondásuk szerint nagyon jól együttműködtek. Előbb huszonhárom ifjúsági szervezet adott ki sajtóközleményt a menesztett igazgató védelmében, majd a kormánynak, az ifjúsági és sportminisztériumnak, a háromszéki honatyáknak juttattak el petíciót. A minisztérium tömör válasza: a 37-es sürgősségi kormányrendelet értelmében valamennyi decentralizált intézmény vezetőjét menesztették, így Tischlert is. Tischlernek is joga van pályázni az intézmény vezetésére. /Farcádi Botond: Semmitmondó minisztériumi válasz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

Az Óriáspince-tetőn május 24-én megrendezett szekértábor mutatta: nem akármilyen értékekkel rendelkezik Háromszék. A rendezvényen kéttucatnyi háromszéki település egy-egy szekéren mutatta be jellegzetességeit, értékeit, odébb pedig a megye minden részéről érkező kézművesek árulták portékáikat. Minden település azzal rukkolt elő, ami leginkább jellemző rá. Voltak települések, amelyek borvizeiket kínálták, a vargyasiak festett bútoraikat, a bereckiek művelődési értékeiket, az ozsdolaiak a szőtteseket mutatták be, a mikóújfalusiak szekerére a hagyományos rakott ág is felkerült, az illyefalviak helyben előállított termékekkel, túrós puliszkával várták a vendégeket, de hatalmas érdeklődés kísérte a téglavetést, a kosárfonást, az Árkosról érkező kovács tevékenységét is. /Farcádi Botond: Értékeink bemutatója (Háromszéki Turisztikai Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Kovács András Ferenc költő a Gulliver Napközi nyílt napjaira érkezett Sepsiszentgyörgyre, és az óvodában találkozott előbb a gyerekekkel, majd a felnőttekkel. Magyar költőnek nagyon nehéz sikeresnek lenni, bár mi még a dalnok-nációk közé tartozunk, hiszen Nyugat-Európában még kevesebb verset olvasnak az emberek, mondta. /Farcádi Botond: Fantázia és érzékenység kell a költészethez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Van-e értelme az elmúlt hetekben elkezdett tiltakozássorozatnak, az utcai tüntetéseknek, az élőláncnak, melynek során a magyar közösséget ért jogfosztásra, az etnikai tisztogatásra, a székelyföldi megyék hátrányos megkülönböztetésére, anyanyelvű egyetem állami támogatásának hiányára, európai szellemű autonómiatörekvéseinkre hívják fel a figyelmet? A kormányzó pártoknak eszük ágában sincs betartani az etnikai arányosság elvét Székelyföldön. Lassan világossá vált az is, az államfői utasításra Székelyföldre látogató miniszterek fűt-fát ígérő nyilatkozataiból alig valósult meg valami, a pénzt jóformán csak a román többségű településeknek hajlandóak adni, mintha a régió tudatos elsorvasztása lenne a céljuk. Mindez egyértelművé tette, hogy hosszú távon csak az autonómia lehet az erdélyi magyarság megmaradásának a záloga. /Farcádi Botond: Hallassuk hangunkat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

A 12-es országút lezárását helyezte kilátásba Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke. Így tiltakoznának az ellen, hogy a Brassótól Csíkszereda felé vezető út korszerűsítése a számtalan ígéret ellenére sem kezdődött el, pedig a tervek elkészültek, a költségvetés megvan, a munkálatok menetéről döntöttek, és a versenytárgyalást lebonyolították. /Farcádi Botond: Útlezárással fenyegetőznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Körülbelül tíz napig akadályozták, blokkolták a szervert, ahol a.sic legfelsőbb internetes tartománynév működtetésére vonatkozó petíciót lehetett támogatni, tájékoztatott Gazda Zoltán. A Székely Nemzeti Tanács nemrég aláírásgyűjtést kezdeményezett a világhálón a Székelyföld önálló megjelenítését célzó tartománynévért. Reményeik szerint jövőtől már több székelyföldi intézmény, vállalkozás honlapja.sic végződést kapna. A pontsic.org oldal szerverét feltörték, az aláírásgyűjtést akadályozták, sőt, az aláírók személyes adatait – e-mail cím, név, IP-cím – is leszedték. Ezért rendőrségi feljelentést fontolgatnak a kezdeményezők. Az önálló tartománynév igénylésére vonatkozó petíciót egyébként eddig több mint 25 000-en írták alá. Ahhoz, hogy a.sic végződést jövőtől használni lehessen, körülbelül 300 000 aláírásra van szükség. Az oldal további népszerűsítése érdekében a kezdeményezők felveszik a kapcsolatot azzal a kilenc másik európai főtartománnyal, amely szintén térsége önálló entitásként való megjelenítésére törekszik. Így majd a székelyföldiek is segíthetnek többek között Anglia, Skócia, Wales, Írország, Korzika vagy Bretagne saját doméniumnevéért, ugyanakkor azonban a siculitas, székelységet jelentő kifejezés rövidítéséből eredő.sic végződés megszerzését skótok, bretonok, korzikaiak vagy írek is támogathatják aláírásukkal. /Farcádi Botond: Akadályozott aláírásgyűjtés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

A Csapó József által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első termék. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Tulit Attila, a T3 Kiadó igazgatója Sepsiszentgyörgyön mutatta be a háromnyelvű kiadványt, melynek célja, hogy a szélesebb közönség is megismerje, miként képzelik el a székelyföldi autonómiát, a székelyföldi jövőt, hiszen a statútumot eddig jórészt csak a szervezet internetes oldalán tanulmányozhatták az érdeklődők. A könyv egyébként az első ,,hivatalos” székelyföldi termék, bejegyezték ugyanis a Székelyföldi Termék Egyesületet, és hivatalosan is levédték a márkanevet. /Farcádi Botond: Az autonómiastatútum az első székelyföldi termék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Újra benyújtotta a szenátusban az RMDSZ a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mondta el Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. A Maros, Hargita és Kovászna megyéből álló székelyföldi fejlesztési régió létrejöttéről is rendelkező jogszabályt tavaly ősszel már benyújtotta az RMDSZ a felsőházban. Időközben Mircea Geoana került a felsőház élére, aki egy huszárvágással számos jogszabálytervezet sorsát megpecsételte, gyakorlatilag semmisnek minősítve mindazokat, amelyeket tisztségbe kerülése előtt nyújtottak be. Ezért vált szükségessé, hogy az RMDSZ újból benyújtsa a régióátszervezési jogszabálytervezetet. Megszavazására azonban továbbra sincs sok esély: a képviselőháztól eltérően ugyanis a szenátusban jóval hosszabb idő kell ahhoz, hogy megvitassák vagy hallgatólagosan elfogadják. /Farcádi Botond: Újra benyújtott régióátszervezési törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Orbán Viktor a kilencvenes évek kezdeteitől résztvevője a Bálványosi Szabadegyetemnek. A huszadik évforduló múltidéző előadásain ő volt a leggyakrabban emlegetett szereplő. A Háromszék exkluzív interjút készített Orbán Viktorral. Kultikus hely lett lényegében, talán ebben lehet összefoglalni a bálványosi tábor történetének lényegét, mondta Orbán Viktor. Mindenki, akinek fontos a határon túli magyarok ügye, az ide el szokott jönni. Összetart egy olyan közösséget, amely a gazdasági, szellemi, politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. A magyar összefogás megszületése után a helyzet zűrösebb, mint valaha. Eddig voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, mert az itteni magyar közösség szempontjából ezt látták a legcélravezetőbb megoldásnak, a magyarság másik része pedig bírálta őket. Aztán létrejött a megegyezés. Eddig csak két szereplő között kellett eligazodni, most már legalább három között, és akkor még civil kezdeményezéseket nem is említette. Egyelőre a zűrzavar megértése köti le erőit, mondta. Európában és Magyarországon most zárul le egy korszak, Közép-Európában ezt az átmenet húsz évének nevezhetjük. Erdélyben, a magyar közösség életének történetében is befejeződött egy korszak, el kell dönteni, hogy most mi legyen. Az európai szinten való fellépés, a magyar ügy képviselete összefogást igényel. Orbán szerint új stratégiát kell kidolgoznia az erdélyi magyarságnak. Ez nem az ő dolga. A magyarság megmaradásának fontos, de nem döntő kérdése az autonómia. A magyar közösség megmaradásának döntő kérdése az emberi minőség, ami leginkább a családokban meg a gyerekszámban ölt testet. Az elmúlt húsz évben többet temetünk, mint keresztelünk. Amíg a demográfiai folyamatok nem változnak meg, addig egy elfogyásra ítélt közösség maradunk. Ha félünk a gyerektől, ha félünk az azzal járó felelősségtől meg munkától, akkor azok, akik nem félnek mindettől, túlnőnek rajtunk, és mi el fogunk tűnni, mondta. Magyarország ma lehangoló példát mutat a határon túli magyarok számára. Nemzeti megújulásra volna szükség, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, s amelynek lényege az önbizalom volna. Ebben szerepük van az egyházaknak, a szellemi élet embereinek, a politikusoknak. Egy kormányváltás Magyarországon, egy más szellemiség, önbizalomtól duzzadó kormánypolitika, amely világos célokat tűz ki, megváltoztatja a közfelfogást, és azután meg fog változni minden, mondta Orbán Viktor. /Farcádi Botond és Farkas Réka: Nemzeti megújulásra van szükség (Interjú Orbán Viktorral). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Isten óvjon minket az autonómiától – így sóhajthatna fel az az erdélyi magyar választópolgár, aki figyelemmel követi a magyar szervezetek vezetőinek állandó, marakodását. Valóban az autonómia gondolatával lenne a baj? Azzal az Európa több országában is jól működő gyakorlattal, miszerint az állam határain belül kisebbségben élő nemzeti közösségek megmaradásuk, gyarapodásuk, jólétük érdekében maguk döntenek sorsukról? Vagy inkább azokkal a személyekkel, akik erről mindig beszélnek, de tenni nem akarnak érte? Még egy szimbolikus üzenettel bíró, közös Hargita és Kovászna megyei tanácsülést sem sikerül megszervezni. /Farcádi Botond: Csak emlék az áldozatkészség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Elhangzott a korábban sokat bírált Vona Gábor Jobbik-vezető előadása a Gyergyószentmiklós melletti V. EMI-táborban, több százan hallgatták meg. És nem történt semmi. Nem volt cigányozás, zsidózás, nem vertek meg senkit. Az EMI-táborban több ezer fiatal vesz részt a rendezvényeken, meghallgatják az előadásokat, ismerkednek a múlttal, kikapcsolódnak, barátkoznak, szórakoznak, buliznak a koncerteken. A fiatalok sorra rácáfolnak mindenféle aggodalomra. A nyári ifjúsági rendezvények között akad mindenféle irányultságú: az RMDSZ-es politikusok által uralt Miért-tábor, az Orbán Viktor és Tőkés László nevével fémjelzett tusványosi szabadegyetem vagy a nemzeti elkötelezettségű fiatalok által látogatott EMI-tábor. Sokan az összes hasonló rendezvényre ellátogatnak. Az atyáskodó tanácsok során mintha azt feltételeznék fiatalok ezreiről, hogy egyikük sem tud gondolkodni. Némelyek óva intenék őket attól, hogy mindegyik fél véleményét meghallgassák. Miféle szabadelvűség az, amely kívülről kényszerítené rá elveit, elképzeléseit a fiatalokra? Lehet-e valaki meggyőződéses liberális, ha soha nem került kapcsolatba más eszméket valló emberekkel? Lehet-e valaki konzervatív, ha nem hallgatja meg, mit mond a szabadelvű? Az ideológiai alapon bíráló politikusok föltették-e magukban azt a kérdést: autonóm gondolkodású erdélyi magyar fiatalság nélkül kivel akarják a sokat hangoztatott autonómiát megvalósítani? /Farcádi Botond: Hiábavaló volt a félelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Egyebek mellett egy sepsiszentgyörgyi Kálvin-szoborra, kézdiszentléleki Szent István-szoborra, valamint egy Benedek Elek-emlékműre ítélt meg pénztámogatást a Kovászna Megyei Tanács. Negyvenkét kulturális programra összesen 86 000 lejt osztottak szét. /Farcádi Botond: Önkormányzati támogatás szoborállításra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Nincsenek kellőképpen kihasználva Háromszék borvízforrásai – ismerte be Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Ennek oka egyrészt, hogy altalajkincsről lévén szó, állami tulajdonban vannak, másrészt számos gyanús privatizációs folyamat zajlott le a kilencvenes évek elején, és ez gyakran oda vezetett, hogy elkallódtak a töltődék, tönkrementek az ingatlanok. Ezt szenvedte meg többek között a kézdiszentkereszti borvíztöltőde, de hasonló a helyzet Málnásfürdőn, Sugásfürdőn. Pozitív folyamatok is vannak: Sugásfürdőn például Sepsiszentgyörgy önkormányzata visszavásárolt néhány ingatlant, Székelypetőfalván is felújították a fürdőt. Kézdiszentkereszten is újraindul a borvíztöltőde, Kézdivásárhely önkormányzata rendezte Fortyogófürdő környékét. /Farcádi Botond: Kincs, ami nincs: kihasználatlan borvízforrások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Az elmúlt napokban úgy tűnt, végképp sikerült a pártpolitika örvényébe süllyeszteni az autonómiatörekvések szempontjából fontos székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, az erdélyi magyar szervezetek vezetői korábbi, harcias nyilatkozataik helyett békésebb, kompromisszumra hajló hangot ütöttek meg. Szeptember 4-én és 5-én Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen névsort olvasnak. Aki valóban az autonómiáért kíván tenni, jelennel válaszol, írta a lap munkatársa. /Farcádi Botond: Névsorolvasás= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket. Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta. Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől. Tulit Attila elmondta: augusztus 24-től az SZNT honlapján lehet tanulmányozni a nagygyűlés elé terjesztendő hét határozattervezetet. Az első nyilatkozat Székelyföld egységéről és a közigazgatási reformról szól, ebben kinyilvánítják: ,,Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. ” A második határozat az SZNT-autonómiastatútum támogatására vonatkozik, a harmadik a közigazgatási határok megváltoztatását célzó népszavazások kiírására, a negyedik a székely jelképek – himnusz, címer, zászló, lobogó, SIC regionális jelzés – elfogadására és használatára, az ötödik a széki szintű önkormányzati társulások létrehozására, a hatodik a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés intézményesítésére. A hetedik határozattervezet Székelyföld képviseletére vonatkozik az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács intézményeiben. Tulit Attila felkérte az RMDSZ-t, hozzák nyilvánosságra az általuk előkészített memorandumot. /Farcádi Botond: Két helyszín, két időpont, egy rendezvény (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen, a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Megoszlik a háromszéki polgármesterek véleménye is a nagygyűlés ügyében. Rácz Károly, Kézdivásárhely MPP-s polgármestere hangsúlyozta: hajlanak az SZNT felhívására, nem zárkóznak el a jó kezdeményezéstől. A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vesznek, hajlanak a csíkszeredai nagygyűlésen való megjelenésre is. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester szerint az erdélyi magyar szervezetek közötti párbeszéd intézményrendszerét járatják le a két nagygyűlés szervezésével. /Farcádi Botond: Két út áll előttük, melyiken indulnak? (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./