Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Október 13-án az utolsó erdélyi magyar polihisztor születésének 210. és halálának 110. évfordulója alkalmából Brassai Sámuel Emléknapot rendeztek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban. Az emléknap előzeteseként október 12-én tartották az „Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás a 19–20. században” című vetélkedőt. Október 13-án az emlékgyűlést Szabó Árpád unitárius püspök nyitotta meg. A püspök szerint megérett az idő arra, hogy kolozsvári köztéri szobor hirdesse Brassai nagyságát. Péntek János professzor Brassai nyelvészeti munkásságának eredményeit vette számba. Többek között neki is köszönhető, hogy 1841-ben a magyart fogadták el az addigi latin nyelv helyébe a hivatalos fórumokon. Somai József az erdélyi magyar közgazdaságtan előfutárának nevezte Brassai Sámuelt, neki köszönhetően jutottak el a köztudatba a közgazdasági kifejezések. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), elnöke Brassainak az intézmény 1859-es megalapításában vállalt szerepét emelte ki. Brassainak az EMÉ-val való együttműködése azután is folytatódott, hogy átment az 1872-ben megalapított egyetemre. Az emléknap a Házsongárdi temetőben Brassai Sámuel síremlékének megkoszorúzásával zárult. /Ö. I. B. : Brassai Sámuelre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Kelemen Lajos történészének szentelt tudományos konferencia kezdődött október 16-án Marosvásárhelyen, amelyen az erdélyi történészek és levéltárosok jeles képviselői vesznek részt. – Végre olyan magyar vonatkozású esemény részesei vagyunk, amelyet nem a magyar, hanem a román állam támogat – mondta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója. A konferenciát Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a nagy elődről, Kelemen Lajos történészről, levéltárosról beszélt. Kelemen Lajos igazi otthona az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ volt, melynek keretében Kolozsváron munkássága nagy részét kifejtette. Az EME titkára, igazgatója, levéltárosa és kutatója volt. Benkő Samu akadémikus is emlékezett a tudósra, majd bemutatták a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetet, melyet Sas Péter művelődéstörténész ajánlott a közönség figyelmébe. /Mezey Sarolta: Kelemen Lajos öröksége nem csak a szakmabelieké. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg november 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közötti együttműködés. Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke kifejtette, Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról, Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használata, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum november 24-én az EME szakosztályi üléseivel zárul. /Ördög I. Béla: „Nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

„Semmiképpen sem mondhatunk le az anyanyelvű tudományosság műveléséről, de elzárkóznunk sem szabad. Éppen ezért támogatjuk a nyitást, a más nyelven történő közléseket is” – fogalmazott Egyed Ákos akadémikus, történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a hét végi A magyar tudomány napja Erdélyben című kolozsvári konferencián. Románia uniós csatlakozásával a romániai magyar tudományosságnak is szembe kell néznie az olyan kihívásokkal, mint a globalizáció – amelyben meg kell őrizni a nemzeti sajátosságokat, fejtette ki. Az anyanyelvű tudományosság fontosságát támasztotta alá előadásában Péntek János nyelvészprofesszor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság /KAB/ elnöke. Elmondta: egy 2001-ben végzett felmérés szerint a Kárpát-medence legelterjedtebb nyelve a magyar, a lakosság 39,7 százaléka beszéli, s bár az egyetemi oktatásban a magyar nyelv még mindig háttérbe szorul – lassan fél évszázada, hogy Magyarország határain kívül nincsenek állami magyar egyetemek –, mind a mai helyzet, mind a kilátások jobbak, mint 1989 előtt. /Benkő Levente: Hagyomány, nyitás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főépületében Kolozsváron bemutatták Nagy Tóth Ferenc Régi erdélyi körték és más gyümölcsök című kötetét. Egyed Ákos elnök szerint a szakkönyv erdélyi identitásunk megőrzéséhez járul hozzá, a szerző pedig munkájában gondosan ügyelt a történelmi megalapozásra. Péntek János professzor a monográfiát a szerző korábban megjelent, almafajtákról szóló kötete folytatásának tekinti, amely a magyar nyelvterület egységét a gyümölcstermesztés sajátosságainak számbavételével bizonyítja. A helynevek, a háromszázötven körtefajta-nevet és szinonimát felsorakoztató névtár mind-mind nyelvi gyökereket tükrözik. Fodorpataki László a kötetet kisebbfajta történelemkönyvnek, Erdély természeti kincsei dokumentumának nevezte. A kutató-tanár szerző bevallása szerint ezt az „őslakosokká” vált körtefajtákról szóló könyvét is az erdélyi közösségnek, a jövő nemzedékeknek szánta. /Ö. I. B. : Körtefákban gyökerező múlt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A magyar tudományosság számára figyelemre méltó esemény, ha francia történész a magyar, különösen a székely történelem iránt érdeklődést mutat, s kutatásainak eredményéből könyvet ír. Nathalie Kálnoky (Nathalie Germond) jogtörténész doktori értekezésének tárgyául választotta a középkori székely jog- és alkotmánytörténetet, amelyet most Székely Melinda fordításában magyar nyelven is olvashat az érdeklődő. /Nathalie Kálnoky: A nemes székely nemzet konstitúciói és privilégiumai, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 57./ A kötethez Egyed Ákos írt bevezetőt. /Nathalie Kalnoky: A nemes székely nemzet konstitúciói és privilégiumai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Dr. Garda Dezsőt RMDSZ-politikusként és történészként ismerik Erdélyben. Politikusként az erdők visszaszolgáltatásában és a székelyföldi közbirtokosságok újraalakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Politikai pályafutása történészi szakmájához kötődik leginkább. Erdélyben aligha ismeri valaki jobban a székelyföldi közbirtokosságok történetét. Képviselőként bábáskodott az első erdélyi közbirtokosságok létrehozásánál. Garda Dezső magyar nemesi családból származik, 1951-ben lakoltatták ki családját nagyenyedi kúriájukból: édesapját Tövisre vitték kényszerlakhelyre, édesanyja Kolozsvárra került vele. Garda Dezső akkor három éves volt. „Kizsákmányoló” származása miatt anyja csak mosónőként talált munkát. Rettenetes körülmények között éltek. Végül Kolozsváron maradtak, itt végezte el a középiskolát, majd az egyetem történelemszakát. Amikor 1973-ban kikerült az egyetemről, turkológiával akart foglalkozni, érdekelte a magyar nép eredete. Akkoriban Imreh István tanára hívta fel a figyelmét arra, hogy ne kalandozzon olyan utakra, amelyek számára járhatatlanok. Így került Gyergyóremetére történelemtanárnak. Garda Dezsőt szakmailag Imreh István irányította. Szakmai előmenetelében nagy segítséget kapott Egyed Ákostól és Demény Lajostól is. Garda elsőként Gyergyóremete monográfiáját készítette el. A hetvenes években még hozzájuthatott levéltári dokumentumokhoz. Később egyre gyakrabban hangzott el: a kért levéltári anyag rendezés alatt áll, nem lehet hozzájutni. A csíkszeredai levéltár igazgatója, Boar Liviu bevallotta: felettesei megtiltották, hogy bizonyos iratokat kiadjon. Kezdő tanár kora óta figyelte őt a Szekuritate, a jelentésekben szerepelt, hogy a magyar történelem kutatása miatt veszélyt jelent a román állam számára. Akkoriban befejezte Gyergyószentmiklósról írt könyvét, melyet Imreh István professzor pozitívan véleményezett. Gyergyószentmiklós 1982-ben ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, ekkorra kellett volna a könyvet kiadni. A város vezetősége a fentről jött utasítások ellenére úgy döntött, hogy az évfordulóra kiadják a könyvét. A nyolcvanas évek, a legsötétebb időszak következett. Egyszerűen betiltották a magyar történelmet és néprajzot: ilyen témakörökben nem lehetett kutatni, szakkönyvet, tanulmányt írni. Gyergyószentmiklós történetével párhuzamosan elkészült közben a teljes Gyergyói-medence történetét átfogó kézirata is. Amikor a Kriterionnál megjelenés előtt állt, Domokos Géza jelezte: a könyv híre eljutott Elena Ceausescuhoz irodájához, aki a cenzorok révén letiltotta a kiadását. A Politikai Kiadónál felsőbb pártutasításra 14, frissen megjelent magyar könyvcímet zúztak be. Imreh István figyelmeztette Garda Dezsőt, vigyázzon, mert követik. Sokszor megkérdezték tőle, hogy a rendszerváltás után miként sikerült 14 könyvet publikálnia, amellett rengeteg tanulmányt, tudományos cikket. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunista évekből rengeteg kézirat, gyűjtés, kutatási eredmény várt kiadásra. Erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A rendszerváltás után a Babes–Bolyai Tudományegyetem két székelyföldi főiskolát hozott létre Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklóson lett volna az első állami főiskola az országban, ahol csak magyarul folyik az oktatás. Szomorú történet: egy magyar emberen, jelesül Szilágyi Pál egykori rektor-helyettesen múlt, hogy ez a kezdeményezésük nem jött össze. Garda az RMDSZ parlamenti képviselőjeként akkoriban sokat kilincselt Bukarestben, hogy ez a székelyföldi főiskola magyar nyelvű legyen. A tanügyminiszter és a miniszterelnök is rábólintott, csak éppen az egyetem vezetőségének az aláírása kellett volna. Andrei Marga rektor nem volt kapható erre, viszont rövid ideig Szilágyi Pál helyettesítette őt. Ebben a minőségében aláírhatta volna főiskolánk új státusát, de sajnos nem tette meg. Végül is a multikulturalitás jegyében kétharmad magyar és egyharmad román nyelvű főiskola maradt a gyergyószentmiklósi, ahol turisztikát és földmérést lehet tanulni. /Makkay József: Magyar történész feketelistán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

15 éves a Mentor Kiadó, az évfordulót március 6-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében történész-meghívottakkal és könyvbemutatóval összekötött A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás című vitaesttel ünnepelték meg. A marosvásárhelyi kiadó vezetője, Káli Király István emlékeztetett eddigi kiadványaik három csoportjára: a néprajzi, a történelemtudományi és a szépirodalmi könyvekre. Egyed Ákos EME-elnök kiemelte: a történelemre mai globalizált világunkban is szükségünk van. A Mentor Kiadó eddig 50 történeti címet jelentetett meg. Pál-Antal Sándor negyvenkét évnyi levéltárosi tapasztalatából idézett fel olyan részleteket, amelyek a forráskötetekhez kapcsolódnak. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a történész felelősségét hangsúlyozta. Szerinte egyre inkább megnő a szerepük a digitális adatbázisoknak, és fontossá vált angol nyelven is hozzáférhetővé tenni a magyar kulturális örökséget. Szabó Miklós kutató a helytörténetírás sajátosságait vázolta. Sipos Gábor EME-alelnök intézménye történelemtudományi kiadómunkáját ismertette. A találkozón bemutatták a kiadó legújabb műveit: Székely Székek a 18. században – Marosszék 1701-1722 között (sajtó alá rendezte Pál-Antal Sándor) és Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600-1660 (sajtó alá rendezte Tüdős S. Kinga). /Ö. I. B. : 15 éves a Mentor Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jövőre ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját, de az eseményre már javában folynak az előkészületek, jelezte Egyed Ákos elnök. Az egyesület elnöksége tudományos kötetek kiadását tervezi az évfordulóra. Egyed Ákos EME-elnök elmondta, az előkészületeket nehezítette, hogy csak az elmúlt hetekben érkezett vissza Gyulafehérvárról az EME saját irattára, amelyet a kommunista hatóságok 1950-ben koboztak el. Ez most az állami levéltárba került, és megkezdődött az anyag helyreállítása. Át kell nézni, hogy az alapítással és a működéssel kapcsolatos okmányokat fel tudják tárni. Trianon után sok támadás érte az EME-t. A két világháború között az EME fontossága megnőtt, mert a magyar tudományosság nagymértékben a kereteibe szorult vissza. Sok előadást tartottak az itthon maradt kutatók, és folytatódott a kiadói tevékenység is. 1950-ben az EME-t más magyar intézményekkel együtt beszüntették. Hivatalos indok nem volt. Elkobozták azokat a gyűjteményeket is, amelyeket az EME 1872 után hozott létre. 1990-ig hivatalosan szünetelt az EME működése. Azonban azok a kutatók, akik elkötelezettek voltak az EME iránt, tovább folytatták a munkát otthon, ugyanazokra a feladatokra koncentrálva, amelyeket az egyesület magára vállalt. Erre Szabó T. Attilát szokták felhozni példaképnek. 1990-ben az EME újjáalakult, gazdagodik könyvgyűjteményük és irattáruk. Folyik a tudományos munka. Van egy kisebb létszámú kutatóintézetük is, amely főleg történelemmel foglalkozik. A mostani évfordulón az egyik megjelenő kötet a múzeumalapítás alapvető forrásait, dokumentumait veszi számba, mert ezt még nem adták ki. Egy másik kötet a gyűjtemények történetével és jelenlegi helyzetével foglalkozik, egy kötet pedig bibliográfiát fog tartalmazni az EME tevékenységéről. Előkészületek folynak azért, hogy kiadják az EME 1918 utáni, napjainkig tartó, történetét. – Nagyszabású tudományos konferenciát fognak tartani. /Tudománnyal szolgálni a hagyományt és a jövő értékeit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Június 17-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatodik területi, egyben első határon túli bizottsága. Az ülésen részt vett Pálinkás József akadémikus, az MTA májusban újonnan megválasztott elnöke. Pálinkás József elmondta: a hagyományok szellemében az MTA továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a romániai magyar tudományos élettel, ezen belül a KAB-al és az EME-vel egyaránt. Segíti a kutatóprogramokat, a pályázati erőforrásokhoz jutást, a csereprogramokat. Nem zárkózik el a román tudományos élettel való együttműködéstől sem. A díszvendéget fogadta az EME elnöke, Egyed Ákos történész. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ülésén Péntek János elnök üdvözölte az anyaországi vendégeket (az MTA-elnökön kívül Berényi Dénes akadémikust és Tarnóczi Mariann titkárt.) Pálinkás József a KAB szerepét hangsúlyozta a kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megőrzésében. Ezt az összetartozási tudatot erősítették elődei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter, ezt kívánja folytatni ő is. Az MTA a magyarországi tudomány egészének megjelenítője, minden, tudománnyal foglalkozónak a köztestülete. Pálinkás József szerint globalizálódó világunkban nagyon fontos megőrizni a hagyományos emberi kapcsolattartást. Az MTA nem tesz különbséget a KAB és más területi bizottságai között. Komoly probléma a kutatómunkához szükséges utánpótlás biztosítása. Szükségessé vált közbelépni a legtehetségesebb fiatalok megtartása és a társadalom szellemi egészségének megőrzése érdekében. /Ö. I. B. : Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Megjelent Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008, Bibliotheca Transsylvanica, 52./, a kiadó 400. könyve. A szerző abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának, Erdélybe ágyazottan. Azt a kérdést feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Killyéni András, Kolozsvár sportmúltjának kutatásával foglalkozó sporttörténet-író a korábbi Kolozsvári Református Kollégium sporttörténete és a Kolozsvári Sportélet életrajzi gyűjtemény művek megjelenése után – a napokban bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén Ezüstnyíl História című könyvét. Az eseményen olyan neves, Kolozsvár hajdani sportéletét meghatározó sportkiválóságok vettek részt, mint dr. Uray Zoltán és dr. Guráth Béla egykori vívók. Utóbbi, a könyv kiadója. A jelenlévőket dr. Egyed Ákos EME-elnök köszöntette, aki szerint a helyi sporttörténet szerves része a város történelmének. László Ferenc, a könyv előszavának megírója bemutatásában nemcsak „Erdély egyik legfiatalabb sporttörténeti képviselője”, tehát a szerző előtt, hanem az Ezüstnyíl História mű központi alakja, Weinbach Gábor autószerelő előtt is tisztelgett. Weinbach Gábor éveken keresztül többször is megjavította Ezüstnyílnak nevezett, Mercedes W–163-as típusát. Több éves szovjetuniói fogságból hazatérve, megszerezte az oroszok által Bukarestbe juttatott, nem szétszedett, de fejlesztésre szoruló Mercedes W-163-at. Elvállalta az autó teljes javítását. /Sallai András Loránd: Az ezüstnyílnak áldozta életét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A tanévnyitás alkalmával együttműködési megállapodás kötött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Erdélyi Múzeum–Egyesület. Az intézmények képviselői Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke és Dávid László, az EMTE rektora aláírásukkal megerősítették, hogy támogatják, és fejleszteni kívánják az intézmények közötti kutatási és tudományos együttműködést. /Együttműködés a Sapientia és az EME között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével kétnapos tudományos konferencia kezdődött október 9-én Kolozsváron az Erdély reneszánsza rendezvénysorozat keretében, mert a Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából reneszánsz évnek nyilvánított 2008-as esztendő kötelez a múlt emlékeinek számbavételére. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke köszöntő szavai után a házigazdák nevében Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója szólalt fel, aki azt a hat szervezet közti példátlan összefogást emelte ki, amely lehetővé tette Erdély reneszánszáról tanácskozni. Ezek a következők: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, Egyetemi Könyvtár, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Egyed Ákos EME-elnök arra emlékeztetett, hogy a történelem során Kolozsvár mindig nyitott volt az európai szellemiség befogadására, de azt saját arculatára alakította át. Kötő József művészettörténész szintén Kolozsvár reneszánszkori emlékeinek világörökségi értékére hívta fel a figyelmet. Pozsony Ferenc KJNT-elnök Mátyás királynak a magyar és más népek kultúrájában fellelhető nyomai tanulmányozására tett kezdeményezést emelte ki. Gábor Csilla, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék professzora kifejezte reményét, hogy a konferencia nívós kóstolót nyújt a reneszánsz világ teljességéből, és az elhangzó előadások anyaga kötetben is meg fog jelenni. Jankovics József (Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete) a reneszánsz témájával kapcsolatos tudományosság érvényesülésének fontosságát hangsúlyozta. Ezután plenáris előadások következtek. A könyvtárban a Kolozsvári nyomdászat a humanizmus szolgálatában című kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros nyitotta meg. /Ördög I. Béla: Konferencia Erdély reneszánszáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke adta át a Háromszék szerkesztőségének az Árpád fejedelem díjat. Laudációjában hangsúlyozta, a Háromszék olyan magyar szellemi műhely, mely „romániai-erdélyi viszonylatban a legnagyobb példányszámban, legnépesebb olvasóközönség számára sugároz a Kárpát-medencéből világmagyarságig kihajló nemzeti megmaradást és jövőépítést célzó eszmeiséget anélkül, hogy bármely politikai vagy hatalmi szférával szembeni függetlenségét feladta volna. Ezért ma már nagyon sokan a Háromszéket a magyar nyelvterület hatalmi szféra által legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. ”Történelmi nemzettudat-építését értékfelmutatás jellemzi. Népszerű összefoglalókat közölt a magyar nép történetéről (Nemeskürty Istvántól), s még tudományosabbat Székelyföld históriájáról (Egyed Ákostól) több mint ötven-nyolcvanezer olvasója ébresztésére. Rendszeresen megemlékezik nemzetünk történelmének, irodalmának, művészetének nagyjairól, figyeli a magyar diaszpóra szellemi világát is. A Háromszék a napilapok közül legkövetkezetesebb elkötelezettje az autonómia eszméjének. A lap újságírói: Sylvester Lajos, Kisgyörgy Zoltán, Bogdán László, B. Kovács András, Simó Erzsébet, Magyari Lajos, Ferencz Csaba, Fekete Réka, Áros Károly, Váry O. Péter, Farkas Réka, Farcádi Botond, Szekeres Attila, Mózes László. /Gubcsi Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszék szerkesztőségének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti a Székelyföld autonómia-törvénytervezetét, döntött október 25-i ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön. A testület a Bod Péter Könyvtárban ülésezett, ugyanott, ahol öt évvel ezelőtt, október 26-án megalakult. Az SZNT arról is határozott, hogy felkéri Románia és Magyarország kormányát, vizsgálják felül a két ország közötti alapszerződést, mivel a dokumentum aláírása óta eltelt 12 esztendő alatt változott a nemzetközi helyzet és jogrendszer, és a két országban kötelezővé váltak az Európai Parlament előírásai. Az együttműködés idejétmúlt, hiszen többek között olyan cikkelyeket tartalmaz, hogy kölcsönösen támogatják egymás NATO- és EU-csatlakozását. Az ülésen a székek küldöttjei arról is beszámoltak, hogy hol fogadták el, illetve hol terjesztették a helyi tanács elé az autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozattervezeteket. Az ülésen Gábor Áron-díjjal tüntették ki Birtalan Ákos országgyűlési képviselőt, volt turisztikai minisztert, aki elsőként nyújtotta be az autonómia-statútumot, Egyed Ákos történészt, illetve Komlóssy Józsefet, aki nemzetközi szervezeteknél tevékenykedett a magyarság érdekében, és a Kárpát-medencei Magyarságért Egyesületet is díjazták. /Bíró Blanka: Harmadszor is benyújtják az autonómiastatútumot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén november 7-én Bözödi György (1913-1989) születésnapjának 95. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát. Három előadás vette számba a szépíró, a szociográfus és a történész munkásságát, egy negyedik pedig az életműből az EME tulajdonában őrzött hagyatékot mutatta be. Vallasek Júlia Bözödi (született: Jakab) György pásztorregényét és annak előzményeit méltatta. Nagy Pál Bözödinek az 1942-ben megjelent Termés folyóirat pályafutásában vállalt szerepéről értekezett. Cseke Péter Bözödi erdélyi magyar szociográfusi munkáját térképezte fel. Bogdándi Zsolt vetített képekkel illusztrálta az EME kézirattárában őrzött Bögözi-hagyatékot (kéziratok, naplók, hivatalos okmányok, levelek, cikkek, tanulmányok, népirodalmi gyűjtemények). Egyed Ákos zárszavában arra emlékeztetett, hogy Bözödi Györgyöt a székely köznép sorsa érdekelte. /Ö. I. B. : Konferencia Bözödi Györgyről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

November 22-én, szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ szakosztályi előadásaival folytatódott a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat. Kolozsváron a Műszaki Tudományok Szakosztálya a Bocskai-házban tartott konferenciát, Bitay Enikő elnök az intézményközi kutatások, a kutatók közötti kapcsolattartás fontosságára emlékeztetett. Az EME-székházban a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály tanácskozott, ennek bevezetőjében Kovács András igazgató a kutatóintézet munkáját mutatta be. Osváth Imola és Berecki Sándor fiatal kutatóknak Debüt-díjat adományoztak. Az Apáczai-líceumban a Természettudományi Szakosztály munkálatait Egyed Ákos EME-elnök nyitotta meg. A Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály szekcióüléseit a BBTE közgazdasági karán tartották meg, az Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály pedig a Szentegyház utca 2. szám alatti előadóteremben ülésezett. Az Agrártudományi Szakosztály Marosvásárhelyen tartotta meg konferenciáját. A Matematikai és Informatikai Szakosztály már korábban, november 14-én tanácskozott. /Ö. I. B. : Konferenciák szombatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./