Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Egyed Ákos
577 tétel
2006. január 4.
Derzsi Sámuel vállalkozó üzletember Erdőfüléről származik, Dobó ennek a településnek a határában van. Derzsi a múlt rendszerben elindította több társával Baróton a Benedek Elek Irodalmi Kört. Az 1989-es változás után pedig egyedül indított egy újságot, az Erdővidéki Hirdetőt. Azután nyomdához került, ott a tulajdonossal együtt indították el 1997-ben a jelenlegi Erdővidék című lapot Baróton. Úgy érezte, valamit tenni kell a közért is. Árva vagy anyagilag kevésbé tehetős szülők gyermekeinek az egyetemi tanulmányait támogatta. Négy évig támogatott két fiatalt, ők már végeztek. Most elindított másik kettőt. Nem tartott közvetlen kapcsolatot velük, azért, hogy ne kelljen hálálkodniuk. A fiatalok jó eredményeket értek el az egyetemen. Derzsi egy alkalommal találkozott Egyed Ákos professzorral, és megkérdezte, segítene-e abban, hogy ásatásokat kezdjenek az egykori Dobó falu helyén? Derzsi Sámuel vállalná annak finanszírozását. Így indult el az első ásatás. Közben kerültek lelkes emberek, akik szintén vállalták az ügy támogatását. A kiásott leletekből régészeti kiállítást szerveztek. Nyomtattak magyar és román nyelven egy kis füzetet, egy ismertetőt. Tervezik tudományos értekezletet, régészeti konferencia rendezését is. Derzsi most egy szálloda építésébe kezdett Baróton. A szállodának Főnix lesz a neve. Erdővidék alámerült, tönkrement, újra szárnyra kell kelteni. Erdővidékre turistákat kell hozni. Derzsi Demeter László történészt felkérte a Dobó-Valál Egyesület vezetésére. Az Egyesület tagjai vállalkozók. Ők támogatják a kutatásokat, s a kutatási eredmények népszerűsítését. Az ásatás során megtalálták a dobói templomromot, megtalálták a középkori faluhelyet, s ugyanott egy bronzkori település nyomait. Megtalálták a dobói kápolnát. Az ásatásokat a Rikában folytatják, ugyancsak szakemberek bevonásával. /Sylvester Lajos: Akinek áldás van a munkáján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./
2006. január 5.
Az Illyés Közalapítvány (IKA) 113 millió forintos támogatást nem folyósított még a 2005. évi 190 milliós keretből az erdélyi pályázóknak. A közalapítvány kevesebb mint a felét kapta meg a magyar költségvetésben erre a célra előirányzott 1 milliárd forintos keretnek. „A pályázati támogatások folyósítását mi szerződésben vállaltuk. Ezt a szerződést azonban érzésem szerint a magyar kormány egyoldalúan megszegte” – fejtette ki Laborczi Géza, az IKA kuratóriumi titkára. Hozzátette, hogy amennyiben az IKA megkapja a még hátralevő pénzt, azonnal folyósítja a nyertes pályázóknak. Az IKA romániai alkuratóriumának titkára, Tibád Zoltán közölte, szeptemberben már elakadtak az átutalások, az októberi néhány tétel kifizetése után egyetlen fillér sem érkezett Erdélybe. Pénzfolyósítás annak dacára sem történt, hogy több pályázó véglegesítette az elszámolást. Egyre többen sürgetik a pénz folyósítását, az oktatási, illetve művelődési intézmények a késés miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A késés miatt a pályázók egy része kölcsönökhöz folyamodott, amelyet a magyarországi támogatás megszerzése után törleszt. 2003-ban a romániai alkuratórium 209 millió forintot oszthatott szét, 2004-ben már csak 167 millió forint felett rendelkezhetett. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke szerint ha februárban, de legkésőbb márciusban nem kapják meg az IKA-támogatást, az erdélyi magyar tudományosság egyik alapintézete, az EME működésében komoly zavarok keletkezhetnek. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára szerint a támogatások kifizetését költségvetési és takarékossági tényezők késleltetik, a még fennmaradt összegeket azonban 2006 elején valamennyi sikeres pályázó megkapja. /Benkő Levente: Kilincselésre ítélt határon túli műhelyek. A tavalyi támogatások felét sem kapták meg az Illyés közalapítvány erdélyi pályázatainak nyertesei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2006. január 14.
Kötetbemutatóval egybekötötten emlékezett január 13-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél (EME) Szabó T. Attila az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztője születésének 100 éves évfordulójára a szerkesztők, az egykori és jelenkori munkatársak közössége. Tamásné Szabó Csilla tudományos kutató bevezető beszédében elmondta, ez az évforduló kitűnő alakalom a szótörténeti tár most megjelent XII. kötetének bemutatására. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg a 2006-os tudományos év első nagyszabású rendezvényét. Szabó T. Attila életműve megalkotásának titka a pontos és rendszeres munka. Ennek szellemében alakult ki az egyetemes magyar örökség része, a szótörténeti tár– fejtette ki az EME elnöke. Lászlóffy Csaba Jézus kiáltás – Szabó T. Attila emlékére c. rendhagyó technikával alkotott – a szavakat a szótörténeti tárból kölcsönözve – versét olvasta fel. Péntek János, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője ismertette a centenáriumi év elkövetkezendő rendezvényeit: konferenciák Szabó T. Attila életének különböző állomásain /Budapesten, Debrecenben, Zilahon, Enyeden, Désen, Kolozsváron/, majd fehéregyházi megemlékező koszorúzás is lesz. Kósa Ferenc a tizenkettedik kötet főszerkesztője összefoglalta a szótörténeti tár múltját és jelenét. Fazakas Emese a már készülőben levő XIII. kötet főszerkesztője ismertette jövőbeli terveiket. Kiss András Szabó T. Attila egykori munkatársa tárta a közönség elé levéltári és személyes élményeit. A rendezvény végén a Vetró Artúr által készített Szabó T. Attila-emlékplakettet leplezték le az EME könyvtártermében. /Vetési Júlia: Megemlékezés és kötetbemutató az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2006. január 23.
Egyed Ákos Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című kötetét január 20-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület zsúfolásig megtelt tanácstermében Sipos Gábor, az EME főtitkára mutatta be. Egyed Ákos szerint Mikó Imre történelmünk olyan kiváló egyéniségei mellé sorolandó, mint Kossuth, Wesselényi, Széchenyi és Deák Ferenc. Erdély Széchenyije az Erdélyi Múzeum-Egyesületet saját villájának és kertjének felajánlásával hozta létre. /Ördög I. Béla: Könyv az erdélyi Széchenyiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2006. január 27.
A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. február 6.
Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 17.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedéves helytörténeti, helyrajzi és néprajzi kiadványa, az Erdővidéki Lapok a magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben jelent meg először. A szerkesztők Erdővidék történetének, hagyományainak megismertetését, népszerűsítését tűzték ki célul. Egy ideig megkéstek a kiadással, ezt próbálják most bepótolni, nemrég jelent meg a 2005. júniusi szám, a huszadik, a szeptemberi a nyomdában van. A lap körül egy kis műhely alakult ki, továbbá Egyed Ákos, Egyed Emese és Illésfalvi Péter is közölt a kiadványban, mondta el Demeter László főszerkesztő. Az idei szeptemberi lapszám lenne a 25., amelyet ünnepélyesen szeretnének bemutatni a megyében több helyen is. /Havelka Ferenc-Attila: Évfordulót ünnepel az Erdővidéki Lapok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 17./
2006. február 22.
Budapesten február 21-én a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású Bocskai-emlékülést rendezett, amelyen a szülőváros (Kolozsvár) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület képviseletében többek között Egyed Ákos, Kovács András és Sipos Gábor tartott előadást. /Bocskai–emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2006. február 25.
Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum kápolnájában telt ház előtt tartotta érdekfeszítő előadását Egyed Ákos történész gróf Mikó Imréről megjelent könyve /Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije/ kapcsán. A széksorokban többnyire a középkorú és idősebb nemzedék tagjai ültek. Ők még szomjúhozzák a kultúrát. De hol vannak a fiatalok, a diákok, egyetemisták, kérdezte Kristó Tibor, a lap munkatársa. /Kristó Tibor: Kultúriszony, kultúrszomj. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2006. március 9.
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága március 8-án Kolozsváron tartotta első félévi rendes ülését. Ebből az alkalomból kerekasztal-megbeszélésre is sor került, amelyen a romániai magyar tudományos élet számos képviselője is részt vett. Jakó Zsigmond professzor előadásában az utánpótlás problémakörét taglalta. Kifejtette: az erdélyi magyar tudományosság jelenleg fordulóponton van. Még nem dőlt el az, hogy sikerül-e továbblépni, megalakítani azt az intézményes keretet, amelyben kiképzést nyerhetnek a 21. század fiatal kutatói. Sikerül-e visszaszerezni mindazt a felbecsülhetetlen forrásanyagot, amely az erdélyi történetírásnak alapot biztosít, és olyan közreműködést kialakítani az anyaországi, illetve a többi határon túli magyar intézménnyel, amely lehetővé tenné a nagy Kárpát-medencei kutatási témákkal való komoly foglalkozást? A kerekasztal-megbeszélés házigazdája, az EME elnöke, Egyed Ákos professzor kifejtette: az igazi tudományos kutatómunka egyik alapvető jellemzője a folyamatosság, ha az anyagi források késése miatt a munkát abba kell hagyni, az gyakran negatív hatással van az eredményekre. A féléves, illetve éves költségvetések nem megfelelő eszközök az ilyen munka támogatására, a kutatás eredményességéhez legalább 2–3 éves büdzsére lenne szükség. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatóközpontjának főigazgatója, Horváth Gyula szerint operatív programok és tervek szükségesek. Tudomásul kell venni azt, hogy manapság a tudomány is áru, ezt is a piacon valahogyan értékesíteni kell. Ennek függvényében a támogatáspolitikákat is úgy kell alakítani, hogy a „kevésbé eladható” tudományok is hozzájussanak a szükséges pénzalapokhoz. Egy olyan határokon átívelő közös hálózatot kell létrehozni, amelynek keretében magyar–magyar konzorciális együttműködés jöhet létre, és közösen pályázhatnak majd a 2007 és 2013 között elérhető uniós alapokra. A keretösszeg jelenleg 17 milliárd forint, de ennek növelésére folyamatosan keresik a lehetőséget. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Fordulóponton az erdélyi magyar tudományosság. Magyar akadémikusok látogattak Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 11.
Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában megnyílt Gróf Mikó Imre az építő címmel Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója által rendezett kiállítás. Méltán nevezhető a 2006-os év Mikó Imre emlékévnek, hiszen Erdély Széchenyije 1805. szeptember 4-én született Zabolán és 1876. szeptember 16-án halt meg Kolozsváron. Egyed Ákos akadémikus ismertette nemrég megjelent Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című kötetét. /-f-: Gróf Mikó Imre élete képekben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2006. március 13.
Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2006. március 30.
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elküldte Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett folyamodványát, melyben az 1950-ben államosított tudományos gyűjteményének tulajdonjogi visszaszerzését kérte – nyilatkozta Egyed Ákos EME-elnök. Az EME 2005 augusztusában fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez, az egyesület azt szerette volna, ha kérésüket a tavalyi román-magyar miniszterelnöki találkozón megvitatják. Erre azonban nem került sor. „Az EME levéltára a Pesti Országos Levéltár után a legnagyobb és legteljesebb” – mondta Egyed Ákos, hozzátéve: a gyűjtemény tulajdonjogának visszaszerzése senkit nem akadályozna a kötetek használatában. /Antal Joós Erika: EME-indítvány indult az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2006. május 11.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testületet, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Az MTA 1990-ben vezette be a külső tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: „ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is”. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről – a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a MTA. Jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ több erdélyi magyar tudóst és kutatót tüntetett ki munkásságukért: Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa, Arany János-érmet kapott. /Kolozsvári MTA-testület? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2006. május 16.
A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2006. május 19.
Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermében bemutatták Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I. 1569–1602 című kötetet. Szerzői az EME Kutatóintézetének egyik fiatalokból 1999 őszén megalakult csoportja: Fejér Tamás, Rácz Etelka és Szász Anikó, akiknek a munkáját Jakó Zsigmond professzor irányította. Az ilyen fiatalok szeretik hivatásukat és szülőföldjüket, ők jelentik az egyesület jövőjét – jelentette ki Egyed Ákos, az EME elnöke. A vaskos forráskiadványon meglátszik a szakszerű irányító munka, mert nagy alaposság, igényesség jellemzi. Jakó Zsigmond hangsúlyozta: a romániai történelemkutatás hírforrásai 85–90%-ban erdélyiek, ezért feltétlen szükség van a magyar nyelven kutatókra. A románra való lefordítás lehetetlen és értelmetlen, ahogy az a német nyelvű szövegek esetében bebizonyosodott. /Ördög I. Béla: Rajtolt az erdélyi fejedelmek könyvsorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2006. május 20.
A jövőben megkezdené működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kolozsvári területi bizottsága. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor, az EME elnöke, az MTA külső tagja elmondta, hogy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke felkérte az EME-t, hogy 2007. január 1-től lássa el az Akadémia első határon túli területi bizottsági funkcióját. A tudományterjesztő, valamint tudománypártoló értelmiség igen jelentős része tagja az 1990-ben újraalakult EME-nek, a tagok között 16 akadémiai külső tag, 317 köztestületi tag. Jelenleg mintegy nyolcvanezerre tehető az EME könyvtárában a tudományos kötetek száma. Az EME létrehozta a műszaki, informatikai és az agrártudományi szakosztályt is. Kutatóintézetének nyolc főállású munkatársa több külső munkatársa van. Sürgős feladat a tudományos utánpótlás megoldása. Az EME újra birtokba akarja venni volt gyűjteményeit és tulajdonát. Annak idején Wass Otília grófnő által az EME-nek adományozott, Kolozsvár főterén álló bérházat a román kormány 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszaítélte az egyesületnek, de gyakorlatilag semmi sem történt a birtokba helyezés érdekében. Az EME szeretné elérni, hogy akkreditációt kapjon kiadványaira és magára az intézményre is. Valamikor egyedül volt az EME, mint tudományos szervezet, de kilencven óta sok olyan egyesület, társaság jött létre, amelyek célja a tudomány művelése, terjesztése. Ez azonban szétszórtságot eredményez, sok a párhuzamosság. Az MTA romániai külső tagjai és szakterületük: Benkő Samu, művelődéstörténész, Brassai Zoltán, orvostudomány, Csetri Elek, történettudomány, Demény Lajos, történettudomány, Egyed Ákos, történettudomány, Gábos Zoltán, elméleti fizika, Gyenge Csaba, műszaki tudományok, Kiss Elemér, matematika, Kolumbán József, matematika, Maros Dezső, műszaki tudományok, Nagy-Tóth Ferenc, biológia, Péntek János, nyelvészet, Péter Mihály Heinrich, mikrobiológia, Toró Tibor, elméleti fizika, Uray Zoltán, sugárbiológia. Tiszteletbeli tag: Jakó Zsigmond, középkori történelem. A MTA 1990–2006 között elhunyt külső és tiszteleti tagjai: Faragó József, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Pataki József. /Papp Annamária: Területi bizottságot hoz létre Kolozsváron az MTA. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület látná el az új feladatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2006. május 20.
Május 18-án Kolozsváron a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) vendége, amikor a Bibliotheca Transsylvanica sorozatában megjelent négy kötetet mutattak be: Fazakas István: Tanügyi rendszerek Erdélyben a XVIII. század végéig; Gaal György: Kolozsvár vonzásában; Töttössy Magdolna: A Magyar Népi Szövetség története 1944–1953; Gál Sándor életrajza, avagy a székely ezredes, ki nem engedett a 48-ból (fordította Zágoni Zsolt), az előbbi három szerző, valamint a kiadó képviselőinek jelenlétében. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke elmondta: a Pallas-Akadémia kiadványai itthon és Magyarországon egyaránt ismertek. A Bibliotheca Transsylvanica sorozat történelmi, irodalomtudományi, eszmetörténeti, művelődéstörténeti munkákat egyaránt megjelentet. /-f- : Történelmi szakmunkák a Pallas-Akadémia Könyvkiadótól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2006. május 25.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület március 11-én Kolozsvárott tartott közgyűlése utasította az EME elnökségét, hogy minden törvényes eljárás igénybevételével valamennyi tudományos gyűjteményét illetően érvényesítse tulajdonjogát. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a gyűjteményeit – tulajdonjoga fenntartása mellett – bérleti szerződés alapján az egyetem használatába bocsátotta. A főhatalom változása (1919) után a román egyetem magyar elődje jogutódjaként továbbra is használta az EME gyűjteményeit, anélkül azonban, hogy a korábbi szerződéses kötelezettségeket is teljesítette volna. Elismerte ugyan az EME tulajdonjogát, tárgyalt is a használatról, de az éveken át folyó tárgyalások nem vezettek szerződés kötéséhez. A kolozsvári egyetem és az EME közötti jogviszony és a gyakorlati kérdések újbóli rendezésére csak 1942-ben került sor újabb szerződés keretében. Minthogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1949. évi megszüntetése az akkor érvényes romániai jogszabályok teljes mellőzésével történt önkényes intézkedésnek minősül, az EME gyűjteményeit illető tulajdonjogát nem érinthette. E gyűjtemények a következők: az EME könyvtára (ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, könyvek stb.) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár kezelésében, az EME levéltára (családi és intézményi levéltárak, letétek, az Egyesület saját irattára 1950-ig) a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága kezelésében, az EME levéltárának kézikönyvtára és levéltári gyűjteményei a Román Akadémia kolozsvári fiókja könyvtárának kezelésében, régészeti, múzeumi és numizmatikai gyűjtemény az Erdélyi Történeti Múzeum kezelésében, képzőművészeti gyűjtemény a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum kezelésében, ásványtani, botanikai és állattani gyűjtemények a Babes–Bolyai TE különféle karainak kezelésében. Mivel ezek a tudományos gyűjtemények az erdélyi magyarság kulturális örökségének tárgyai és egyben az egyetemes magyar tudománynak is szerves részei, az EME érvényesíteni kívánja a különböző állami intézmények által évtizedek óta kezelt gyűjteményeit illető tulajdonjogát. Ennek érdekében az EME szükségesnek látja, hogy minél előbb tárgyalások kezdődjenek az illetékes állami hatóságokkal a jogi és a gyakorlati kérdésekről. Kolozsvár, 2006. május 17. Jakó Zsigmond, Benkő Samu, az EME volt elnökei, az EME jelenlegi vezetősége nevében Egyed Ákos elnök, Bitay Enikő főtitkár. /Az EME közgyűlésének állásfoglalása tudományos gyűjteményeivel kapcsolatosan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2006. május 31.
Idén Désen tartotta vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A vándorgyűlés abba a rendezvénysorozatba illeszkedett, amelyet a száz éve született Szabó T. Attila emlékének szentelnek. Egyed Ákos ünnepi megnyitója után több előadás következett /Szabó Zoltán: Nyelv és irodalom, Péntek János: A szülőföld nyelvi ihletése a nyelvész számára, Kürti Miklós: A Szótörténeti Tár statisztikai adatai, Daly Ágnes: Erkölcsi értékek a Szótörténeti Tárban, Vetési László: Mai képek egy életút állomásairól, Zsemlyei Borbála: Dési kicsinyítő képzős származékok, Kiss András: Szabó T. Attila, a kutató, Roman Márta: Szabó T. Attila néprajzi vonatkozású munkássága, Huber András: Szabó T. Attila életének főbb állomásai./ Végül a vendégek a református templomot látogatták meg. /Tamás Csilla, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója: Az EME vándorgyűlése Désen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2006. június 13.
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2006. június 17.
A hét végén tudományos ülésszakot szervez Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a németországi székhelyű, Nagyszebenben is fiókot működtető Erdélyi Honismereti Munkacsoport A székelyek Erdély népei között címmel. A szakmai, de a székelység eredete, története, néprajza iránt érdeklődők számára is nyitott rendezvény június 16-án kezdődött, az ülésszak első napján az előadók – Demény Lajos (Bukarest), Tüdős Kinga (Bukarest), Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy), Gernot Nussbächer (Brassó) – a székelység történelmének forrásanyagáról beszéltek. Június 17-én néprajzi és régészeti tematikájú előadásokat tart Korde Zoltán (Szeged), Benkő Elek (Budapest), Zeno Pinter (Nagyszeben) és Bordi Loránd (Sepsiszentgyörgy), Olasz Gabriella (Nagyszeben), valamint Pál Antal Sándor (Marosvásárhely), délután a székelyek történelméről értekezik Konrad Gün­disch (Oldenburg), Balogh Judit (Miskolc), Hermann Gusztáv (Székelyudvarhely), Egyed Ákos (Kolozsvár) és Pál Judit (Kolozsvár). A román és magyar nyelvű előadások fordításáról szinkrontolmács gondoskodik. /(vop): A székelyek Erdély népei között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2006. július 12.
Vasvári Pál szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulóját ünnepelték az elmúlt hétvégén Tiszavasváriban, Kőrösfőn, Magyarvalkón és Nyárszón. A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál Társaság immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Bölcsőtől a csatatérig elnevezésű ünnepségsorozatot. Az idei megemlékezés Tiszavasváriban kezdődött, ahol a Vasvári Pál Társaság ünnepi emlékülését követően megkoszorúzták a szabadságharcos szobrát. A Vasvári Pálról elnevezett kőrösfői emlékszobát július 9-én avatták fel, melyet a Péntek László tulajdonát képező házban rendeztek be. Dr. Egyed Ákos történész felajánlotta a birtokában levő, Vasvári Pálhoz kapcsolódó dokumentumokat. A Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? című történelmi diákvetélkedő a Művelődési Házban zajlott. Július 8-án a kőrösfői templomdomb alatti Vasvári-kopjafához érkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra kerékpárosai. Az ünnepségsorozat istentisztelettel folytatódott Magyarvalkón. Kőrösfőn Péntek László Kopjafa a templomdomb alatt címmel ismertette a szabadságharcos emlékére felállított kopjafa történetét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Márton Áron római katolikus püspököt idézte: „Nagy időkhöz nagy emberek kellenek”. Vasvári Pál pedig nagy időhöz nagy ember volt. Kiosztották az idei Vasvári Pál-díjakat. Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását vehette át Tripolszky László újságíró, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke, Cselényi László, a Duna TV elnöke, dr. Koháry György, a Vasvári Pál-portré festője, valamint Csulak János Bécsből, aki három éve minden esztendőben tizenöt diákot nyaraltat a Balaton partján. Július 9-én Nyárszón népművészeti játszókertet avattak a református kántori lak kertjében. /Dézsi Ildikó: „Vasvári Pál úgy halt meg, ahogy élt: lángolva” Az 1948–49-es szabadságharc hősére emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2006. július 29.
Somai József A gazdaság és a gazdaságtudományok Brassai Sámuel életművében című kötetét mutatták be július 27-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Egyed Ákos EME-elnök Brassai Sámuelnek, a köztudatban az utolsó erdélyi polihisztornak tartott egyetemes tudású nagyságnak az életművét Erdély tudományos és polgári fejlődésbeli megkésettségével hozta kapcsolatba. Brassai Sámuel (1800–1897) volt egyetemi tanár, MTA-tag, tanított matematikát, földrajzot, történelmet, zenét, statisztikát, természettudományokat, szerkesztett újságot, folyóiratot és EME-évkönyvet, – és közgazdasággal is foglalkozott. /Ördög I. Béla: Brassai Sámuel, a közgazdász. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2006. szeptember 15.
Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2006. szeptember 16.
A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. október 11.
Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2006. október 14.
Balogh Irma nyugalmazott, de még mindig aktív magyarhermányi igazgató-tanárnővel beszélgetett Sylvester Lajos. Egyed Ákos professzor az erdővidéki Bodos szülötte, Máthé János magyarhermányi autodidakta tudósnak kéziratban maradt Magyarhermány monográfiája. Küldi ez a táj a rendkívüli embereket. A magyarhermányi iskola szeretne önállóvá válni, akkor nem kellene minden papírért kilenc kilométerre a községközpontba rohangálniuk. Magyarhermányban kivételes módon a gyermeklétszám növekvőben van, távlatilag a 200-as gyermeklétszám adott lesz. Ez a nagyszámú cigány lakosságnak köszönhető. /Sylvester Lajos: Az iskolák önállósága a feltápászkodás alapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2006. október 20.
Az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, valamint az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmából tartott kétnapos megemlékezés-sorozatot az RMDSZ, Hargita megye és Bögöz község önkormányzata, valamint az Agyagfalva 1848 Alapítvány szervezete. Az agyagfalvi református templomban megtartott tudományos ülésszakon bemutatták a Pro Memoria – Agyagfalva 1506 emlékkönyvet, melyben öt tanulmány szerepel a középkori székely önkormányzatról. Előadást tartottak: Pál-Antal Sándor, Egyed Ákos akadémikus, Demény Lajos professzor, B. Garda Dezső parlamenti képviselő és Hermann Gusztáv Mihály. Az emlékezés második napja istentisztelettel kezdődött az agyagfalvi református templomban, majd a hagyományőrző székely huszárezred és az agyagfalvi fúvószenekar vezetésével a résztvevők az emlékműhöz vonultak, ahol sor került az ünnepi beszédekre. Az RMDSZ közleménye szerint a Székely Nemzeti Tanács tagjai megpróbálták füttyszóval és bekiabálással megzavarni az esemény ünnepélyességét. /Udvarhelyszéki RMDSZ Sajtóiroda: Agyagfalva–2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként nyilatkozatot tett közé Tőkés László is. A református püspök leszögezte: „Merő szemfényvesztés mindaz, amit az agyagfalvi »szocreál« emlékmű kirakati keretében Markó Béla az »összefogásról« mondott. Az RMDSZ autonómia-párti zászlóbontása szintén demagóg diplomáciai húzásnak tűnik.” „Nem kétséges, hogy a székelyföldi autonómia érdekében meghirdetett népszavazás kizárólag teljes körű magyar összefogással válhat eredményessé. Ennek tudatában nyilvános módon felszólítjuk az RMDSZ-t, hogy valljon színt. Hajlandó-e végre a román hatalommal folytatott paktumpolitikájával, másfelől a magyar viszonylatban gyakorolt diktátum-politikájával szakítani? És hajlandó-e végre igazi párbeszédbe kezdeni a tényleges összefogás érdekében?” A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleménye szerint: „Annak ellenére, hogy az SZNT elnökét a szervezők megakadályozták abban, hogy elmondja beszédét, a települések és a székek küldöttei nagy számban jelentek meg az agyagfalvi réten, a székely önrendelkezés szimbolikus helyszínén. Üdvözöljük, hogy a székely közösség – a szervezők kilététől függetlenül – minden alkalmat megragad autonómiaigénye kinyilvánítása érdekében.” A „megemlékezésen túl azonban a továbblépés immár halaszthatatlan. Másfél évtized hitegetés után tettekre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentéseivel ellentétben valljuk: a székelység békés, demokratikus jogkövetelésének folyamatában a parlamentáris eszközök már nem elegendők, szükség van a népakarat legitim felmutatására is.” /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2006. október 23.
Mezőség címmel rendezett konferenciát október 21-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. Egyed Ákos akadémikus, EME-elnök megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mezőség természeti adottságai – folyóvizek hiánya, városoktól való távolsága, rossz közutak – megnehezítették a ráadásul több vármegye között megoszló vidék fejlődését, így visszamaradt a többi tájegység mögött. Keszeg Vilmos a régió kutatásának főbb eredményeit vázolta fel. A néprajzkutató hangsúlyozta, a Mezőség elszigeteltsége a vidék erényévé vált, hiszen így konzerválódtak a régió népzenében, néptáncban, népszokásokban, népmesében vagy a díszítőművészetben rejlő kincsei. Starmüller Géza műépítész A mezőségi sóvonal hatása Kolozs megyére című előadásában többek között a Sóvidék kialakulását emelte ki. Előadások hangzottak el a Mezőség élővilágának környezet- és tájvédelmi jelentőségéről, a régió helyneveiről, városiasodásáról, a középkori Mezőség vásárairól, valamint az ott folytatott néptánckutatásról is. /A hátrányból kovácsolt erény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ Keszeg Vilmos, a Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője elmondta, ez a rendezvény az évente megtartott konferencia-sorozatba illeszkedik. A Mezőség-kutatás régóta folyik. Ennek ellenére mégis hiányzik az összefoglaló monográfia. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke kifejtette: nagy öröm számára, hogy az újabb régió-kutatási konferencia. Pozitívumként értékelte, hogy van utánpótlás az elképzelt terv kivitelezéséhez. /Vetési Júlia: Interdiszciplináris Mezőség-konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./