A szenátus ülésén a közigazgatási törvény vitáján az RMDSZ szenátorai szóvá tették azt az ellentmondást, hogy a tervezet szerint a kisebbségek anyanyelvükön is fordulhatnak a hatóságokhoz, ennek szövegét azonban román nyelvű, közjegyzőileg hitelesített fordításban kell mellékelni. Ez utóbbi törlését javasolták. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy a tervezett eljárás értelmében Románia magyar anyanyelvű lakóit külföldi állampolgárokkal azonos módon kezelnék. Erre több szélsőséges szenátor, így Gheorghe Dumitrascu és Valeriu Mamanu az RMDSZ-t támadta. Markó Béla a válaszadás jogán tiltakozott az ellen, hogy egyesek ezt a kérdést ismét nacionalista uszításra használják fel, erre az elnöklő Valer Suisan megvonta a szót az RMDSZ elnökétől, az RMDSZ-frakció tagjai pedig tiltakozásul elhagyták az üléstermet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Traian Chebeleu szóvivő dec. 14-i sajtótájékoztatóján kifejtette: az alapszerződésről folyó tárgyalások nincsenek befagyasztva. Előreláthatólag január közepén ismét megkezdődnek a tárgyalások. /Népszabadság, dec. 15./

A tömeges privatizáció /a kuponok beváltása/ határideje dec. 12-e, azonban a lakosságnak csak 10 százaléka élt a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő az RMDSZ-frakció nevében javaslatot nyújtott be a törvény módosítására. Mircea Costea államminiszter előzőleg kijelentette, hogy nem hosszabbítják meg az előjegyzési időszakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A szenátus megszavazta, hogy meghosszabbítják a privatizációs kuponok és tulajdonjegyek beváltásának határidejét: a kijelölt vállalatoknál a részvényjegyzés 1996. márc. 31-ig, a magánalapoknál pedig 1996. ápr. 30-ig lehetséges. A képviselőházi vita még hátra van. Erre azért volt szükség, mert a lakosság bizalmatlan, nagy tömegek nem váltották be a kuponokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Ukrajna csak abban az esetben tudja aláírni a Romániával való alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.

Az 1989-es romániai fordulat eseményeit vizsgáló parlamenti bizottság a mai napig nem állította össze jelentését. A bizottság elnöke, Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor viszont dec. 15-én sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól, ugyanerről terjedelmes interjút adott a Ziua napilapnak. Ezek szerint a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert nem tudták rájuk bizonyítani a vádpontokat /népirtás, titkos bankszámlák, a nemzetgazdaság aláaknázása/. Gabrielescu szerint bizonyított tény, hogy Iliescu államfő a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen katonai segítséget a Szovjetuniótól. A hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. /Magyar Nemzet, dec. 16./

Dec. 16-án, 84 éves korában Kolozsváron elhunyt Kiss Jenő költő, az Erdélyi Helikon nemzedékének utolsó tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kiss Jenő 1912. szept. 13-án született, Mócson.

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ év végi közgyűlést tartott dec. 15-én Marosvásárhelyen Dávid Gyula országos elnök, Kötő József főjegyző, valamint az EMKE megyei elnökei jelenlétében. Az EMKE Maros megyei szervezete ugyanezen a napon tisztújító közgyűlést tartott. Szabó György Pál elnök ismertette az elmúlt évi tevékenységet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Dec. 16-án az Európai Unió csúcstalálkozójára Madridba érkezett Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök rövid megbeszélést folytatott. A magyar kormányfő elmondta, hogy célul tűzték ki: 1996 márciusáig véglegesítik a két ország között jelenleg napirenden levő négy dokumentumot /az alapszerződést, az együttműködési egyezményt, a kisebbségi jogokról szóló dokumentumot és a megbékélési nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Hat esztendő telt el azóta, hogy 1989. dec. 16-án Temesváron a református templomból elindult az első Ceausescu-ellenes tüntetés. Az első rendezvény idén is a református egyházközséghez kötődött. Az immár hagyományossá vált tanácskozás résztvevői a román-magyar megbékélés lehetőségeit kutatták. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke élesen bírálta Iliescu elnök szóvivőjének, Chebeleunak az ő javaslatát elutasító és egyben támadó válaszát. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a valódi megbékélés alapja a kisebbség autonóm státuszának, egyéni és kollektív jogainak elismerése lehet, majd megismételte, hogy szükséges a román-magyar kerekasztal megrendezése. E javaslat első megvalósításaként Temes megyében kellene megrendezni a kerekasztalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Dec. 17-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke adott politikai helyzetelemzést. A résztvevők úgy értékelték, hogy az RMDSZ politikai célkitűzése a következő évre a szövetség bel- és külpolitikai pozícióinak megerősítése kell hogy legyen. Meg kell erősíteni a területi szervek jelenlétét a politikai döntésekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 684. sz./

Gyásznap volt de. 17-én Temesváron, emlékeztek az 1989. dec. 17-22-e között elesett tüntetőkre. /Új Magyarország, dec. 18./

Az Európa Tanács három jelentéstevője /Gunnar Jansson, Walter Schwimmer és Josette Durieu/ Romániába érkezett. /Magyar Nemzet, dec. 18./

Újabb értékkel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó. Az 1922 és 1942 között megjelent Magyar Kisebbség új folyamát az alapítók azzal a céllal indították útnak, hogy bemutassák a politikai erő- és törésvonalakat. A második számánál tartó folyóirat olyan témákat taglal, mint a kisebbségi jogok nemzetközi garanciarendszere, Románia alkotmányos helyzete. Az Erdélyi Híradó kiadásában, kitűnő nyomdatechnikával előállított folyóirat főszerkesztője Tamás Sándor, szerkesztőbizottságának tagjai között van Molnár Gusztáv, Bíró Gáspár vagy Takács Imre, a felelős kiadó Szőcs Géza. Tőkés László méltatta a nemzetpolitikai szemle megjelenését. /Új Magyarország, dec. 18./

Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Román Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy II. János Pál pápa Romániába látogathat-e. Daniel metropolita nyilatkozott: szerinte a pápa jelenléte Romániában egyelőre nem időszerű. /Magyar Nemzet, dec. 18./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./ "

Dec. 18-án az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői /Gunnar Jansson, Josette Durrieu és Walter Schwimmer találkoztak az RMDSZ képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az ET rapotőreinek legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén, állítását a tanügyi törvény diszkriminatív jellegével, az anyanyelv használatának korlátozásával, a gazdasági vezetésben részvétel terén levő diszkriminációval, az egyházi javak visszaadásának megtagadásával, az etnikai alapon elítéltek helyzetével támasztotta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 685. sz./

A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./

A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./

Az Európa Tanács jelentéstevői dec. 19-én találkoztak a történelmi magyar egyházak vezetőivel, akik tájékoztatást adtak az elkobzott egyházi javak helyzetéről, a felekezeti iskolák kérdéséről, a vallásügyi törvény hiányáról, a felekezetekkel szemben tanúsított megkülönböztetésről, és átnyújtották a Jussunkat követeljük című, ötnyelvű kiadványt, amely 60 elkobzott egyházi ingatlan leírását tartalmazza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 685. sz./

Csalással és visszaéléssel vádolták meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert a helyi tanács ellenzéki tagjai. A periratot a helyi bírósághoz terjesztették be, amely azonban nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást. Az ellenzéki tanácsosok most Románia főügyészéhez nyújtották be a dossziét, a főügyészség hamarosan beindítja a pert. /Magyar Hírlap, dec. 19./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ brassói fiókszervezetének 189 tagja van. Dec. 9-én tartott éves közgyűlésükön minden magyar iskola képviseltette magát. Nedeczky László országos RMPSZ-alelnök tartott beszámolót. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes és Aranyosi István tanfelügyelő leváltásával szinte megszűnt a közvetítés a tanfelügyelőség és a magyar oktatási hálózat között. A helyi RMPSZ tovább harcolt a brassói Áprily Lajos Líceum termeinek visszaszerzéséért, de eredményt nem tudtak elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Az elmúlt héten Szatmárnémetiben tartotta a MISZSZ kongresszusát, amelyen új vezetőséget választottak: elnök Kiss Gábor, a Bihar megyei MIDESZ ügyvezetője, a négy alelnök: Nagy Pál (Székelyudvarhely), Salló László (Temesvár), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Szakács Levente (Kolozsvár). Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISZSZ tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSZ-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

"Kádár Gyula rövid idő alatt elkészítette és továbbította az illetékeseknek a "nemzetiségi történelmünk, hagyományaink" tananyag vázlatát. Remélhetően a jövő év első hónapjaiban eljuthat az ötödik-nyolcadik osztályokban tanító tanárokhoz ez a tanterv. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

Megjelent a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság első, összevont évkönyve. A könyv bemutatóján, a bukaresti Calvineumban jelen volt a társaság elnöke, Lőrinczi Gyula is. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Marosvásárhelyen a Bernády Kultúrközpontban dec. 14-től Pedagógus Klub indult, hogy a tanároknak módjuk legyen szakmai beszélgetésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozata dec. 22-én ünnepi műsor keretében tiszteleg a 70 éves Hunyadi András rendező előtt, aki 1956 óta tagja az akkor még Állami Székely Színháznak nevezett társulatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

A budapesti Magyar Hírlap gyűjtést hirdetett meg a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtárának pótlására. A Romániai Magyar Szó csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, szintén gyűjtést indít. A segítségüket felajánlók névsorát is közölni fogja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./