Az 1989 decemberi forradalom dec. 21-i marosvásárhelyi megemlékezésén ismeretlenek sárba dobták az RMDSZ koszorúját és leszakították róla a piros-fehér-zöld szalagot, annak ellenére. hogy mellette ott volt a román nemzeti színeket viselő szalag is. A koszorúzásról a román televízió tendenciózus riportot közölt, amelyben felhívta a figyelmet a magyar trikolórra, de a román nemzeti színű szalagot nem mutatta. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a történteket, tiltakozva az ellen, hogy a tragikus eseményt a többségi nemzet forradalmának tüntessék fel. Marosvásárhely lakóinak a fele magyar, azonkívül az 1989-es sortűz hat halálos áldozata közül négy magyar volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ A romániai magyar nemzeti közösség fenntartja magának a jogot arra, hogy megemlékezésein szabadon használhassa nemzeti szimbólumait. /Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 27./

Bukarestben Ceausescu kivégzésének hatodik évfordulóján a diktátor ghenceai katonai temetőben levő sírjánál többszázan gyűltek össze, a szónokok elítélték a jelenlegi vezetőket, majd szétosztották az egykori pártlap, a Scinteia újabb kiadásának számait. /Magyar Hírlap, dec. 27./

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök november utolsó hetét az Egyesült Államokban töltötte. Először járt Amerikában, eleget téve az Amerikai Magyarok Szövetsége meghívásának. Idén 35. alkalommal tartották meg az Amerikában élő magyarok kongresszusát, ezúttal Clevelandben. Részt vett az Árpád Akadémia 30. jubileumi ülésszakán, továbbá a Szent László Lovagrend új tagjainak beiktatásán. Egy kicsit a múlt igézetében élnek, állapította meg a püspök. /Új Magyarország, dec. 27./

A román televízió felmérése szerint a megkérdezettek 92 %-a óhajtja a történelmi megbékélést Románia és Magyarország között, továbbá 94 %-os arányban nyilatkoztak a NATO-ba való felvétel és a Nyugat-Európához való közeledés mellett. /Új Magyarország, dec. 27./

"Gazda Árpád írásában /Temesvár szerepe a forradalmi forgatókönyvben/ megállapítja, hogy az 1989-es eseményekkel foglalkozók legszívesebben elfelejtenék a Temesváron történteket. Maga Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló szenátusi bizottság elnöke jelentette ki: véletlen, hogy Temesváron, Tőkés László kapuja előtt indultak az események, mert ekkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérbolt előtti sorbanállók között is kirobbanhatott volna. Gazda Árpád azonban hangsúlyozta: "Objektív okai vannak annak, hogy az ország több százezer hús-, kenyér- és tejsorából egyben sem robbant ki népfelkelés. E sorokba összeverődött emberek ugyanis nem képeztek közösséget, nem ismerték egymást. A temesvári református egyház pedig nem `89 decemberében kezdte az ellenállást, hanem legalább egy évvel korábban." 1989 szeptemberében Újvárossy Ernő személyében már mártírhőse is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

A Romániában két éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték 1995. dec. 31-én érvényét veszti. Az illeték személyenként 15 ezer lej volt. /Új Magyarország, dec. 27./

"Iliescu elnök a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában élesen bírálta Kohl kancellárt, mert szerinte az EU-nak előbb a Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magába foglaló visegrádi csoport felvételéről kellene döntenie, s csak után a többi országról. Ez az eljárás megosztottságot okozna, jelentette ki Iliescu. Az alapszerződések kérdéséről úgy vélekedett, hogy Romániának jó a viszonya Magyarországgal. "A kisebbségek kérdése probléma, de ez minden állam belügye." A román elnök leszögezte, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem helytálló. /Népszabadság, dec. 27./ "

"Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Marián Antal. Az 1995. év tevékenységét címszavakban összefoglalta az érsek: papképzés, hittanárképzés, iskolai- és felnőtt hitoktatás, liturgiai tevékenység, szentség-kiszolgáltatás, templomfelszentelések, beteggondozás, börtönpasztoráció, caritas-tevékenység, stb. Évtizedek óta segítik papokkal a temesvári egyházmegyét. 1994 óta Kárpátalján is szolgál egy erdélyi pap. - A kassai szentté avatással Erdély megkapta első szentjét, az alvinci születésű Pongrácz Szent István jezsuita vértanú személyében. Egyben ő az első nem Árpád-házi magyar szent is. - A bukaresti Apostoli Nunciatúra a római pápát képviseli, védi a kisebbségek jogait is. - Az érsek természetesnek tartja, hogy az erdélyi egyházak együtt tárgyalják meg közös ügyeiket. -Az erdélyi római katolikus provincia felállítását 1990-ben kérte a négy erdélyi történelmi magyar egyházmegye főpásztora. A Szentatya a kérés első részét 1991-ben teljesítette, Gyulafehérvárt kivette Bukarest fennhatósága alól, a második lépés, hogy az erdélyi magyar püspökségek egy tartományt alkossanak, várat magára. - "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia, harmadszor román állampolgár. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet" - vallja Jakubinyi érsek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./ "

"Tabajdi Csaba az elmúlt év folyamatait vizsgálva megállapította: "Az elmúlt évben a magyar kül- és kisebbségpolitika egyértelműen jelezte: nem Magyarország a stabilitás hiányának és a békétlenségnek a forrása Közép-Európában." - Megfelelő partneri viszony alakult ki a határon túli magyarok szervezeteivel. Az egyeztetés technikája és tartalmi határai pontosítandók. - A magyar külpolitika alapvető dilemmája az, hogyan illeszthető Magyarország szomszédsági rendszere és a határon túli magyarok jogainak védelme az euroatlanti integrálódáshoz. - Magyarországon deficitje van a nemzettudatnak, nemzeti identitásnak, addig egyes szomszédainknál ez túlteng, sőt, a nacionalizmus a politikai legitimáció egyik fő eszköze lett. "A román és szlovák elit számára kérdés: ér-e nekik az euroatlanti integrálódás annyit, hogy érte lemondjanak a beolvasztó kisebbségpolitikáról..." - A nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer mély hullámvölgyben van. - Ki kell dolgozni egy olyan érvrendszert, amely bemutatja a határon túli magyarság problémáját és az egész kelet-közép-európai kisebbségi kérdést. "Minden jogsértésre nem szabad reagálni, de asszisztálni sem szabad hozzájuk." Magyarországnak "szakosodnia kell" a kisebbségi kérdésre: minden tudásanyagra szüksége van. - "A szlovákiai nyelvtörvény fordulópont lehet. Nagyon határozott kiállásra van szükség a magyar kormány részéről." /Tabajdi Csaba: Kisebbség, autonómia, nemzetállam. = Magyar Nemzet, dec. 28./"

A karácsonyi ünnepek előtt átirat érkezett Bukarestből: a városi és községi polgármesteri hivataloknak kötelező előfizetni a kormánylapra /Vocea Romaniei/. A polgármesteri hivataloknak a nagyobb értékű árveréseket is kötelezően a kormánylapban kell meghirdetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Dec. 18-án Budapesten, a Kisebbségek Napján kiosztották a Kisebbségi Díjat, az egyik díjazott, Gabriel Andreescu így összegezte elképzelését: biztosítani kell a magyar-román határ átjárhatóságát, és belső gazdasági könnyítésekkel Erdély számára a régiók dinamizmusát. - A magyar kisebbség, Magyarország és Románia olyan hármaspillér, mely régiószemléletet tételez. Andreescu Romániában azt a civil társadalmat szólítaná meg, amely szembeszállt a türelmetlenséggel és erőszakkal, megmentve a román társdalom becsületét. Ide tartozik a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a 22 című folyóirat, az Írószövetség, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Román Helsinki Bizottság és munkahelye, a Nemzetközi Kutatóközpont, ahol kollégáival, Renate Weberrel és Valentin Stannal a magyar kisebbség helyzetéről készítettek tanulmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Majd ötéves szünet után Nagyváradon, dec. 20-án az RMDSZ-székházban működő Tulipán könyvesboltban újraéledt az Ady Kör. A nyitó összejövetelen Gittai István költő-újságíró mutatta be a Fagyöngy `95 versantológiát, majd az abban szereplő négy nagyváradi költő /Szűcs László, Dénes László, Patali István, Zudor János/ olvasott fel verseiből. Az Ady Kör legvirágzóbb időszaka 1971 és 1990 közötti évekre esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A szakadár Dnyeszter menti Köztársaság választópolgárainak nagy többsége a dec. 24-én népszavazáson jóváhagyta a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A választópolgárok 52 %-a vett részt a népszavazáson és 90 %-uk erre az új alkotmányra, illetve a Független Államok Közösségébe /FÁK/ önálló államként való belépésre voksolt. A moldovai hatóságok törvénytelennek tartják a népszavazást. Az egyidejűleg tartott parlamenti választás eredményét később hozzák nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Szinaján dec. 20-22-e között rendezték meg a Tolerancia 1995 tábort. A résztvevők a kisebbség problémaköréről beszéltek. A Szerbiából, Bulgáriából érkezettek saját helyzetükről számoltak be. A nemzeti kisebbségek helye az 1989 utáni Európában címmel Gabriel Andreescu és Renate Weber tartottak előadást. A megjelentek többsége kifogásolta az RMDSZ politikáját, a szervezetet szélsőséges pártnak nevezve, Gabrielescu dokumentumok alapján cáfolta ezeket az állításokat. A Nagy-Románia Párt képviselője azt állította: bizonyítékai vannak az RMDSZ románellenes politikájáról. - Románia minden nemzetisége képviselve volt, egyedül az RMDSZ maradt távol. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Kijevben évzáró, egyben kiértékelő konferenciáját tartotta a Nemzetközi Béke és Biztonság Akadémiája A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek címmel. A magyarországi kisebbségi gondokat Simon Edina mutatta be, a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek mai helyzetéről Pataki Gábor Zsolt, a párizsi Geopolitikai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt. /Magyar Nemzet, dec. 28./

Szatmár megye több településén is új templomban tartották a karácsonyi szentmisét a római katolikusok, így Batizon, Adorjánban, Egriben és Avasújváron. Ugyanakkor Krasznaterebesen, Túrterebesen, Krasznagyörgyön, Reszegén, Gilvácson és Nagymajtényban felújított templomban. - A református falvakban pedig kántálni indultak a fiatalok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Hargita megye polgármesterei búcsútalálkozóra jöttek össze, jövőre új helyhatósági választások lesznek. Sok helyen épülnek új házak, ami azt jelzi, hogy a magyarországi vendégmunka jövedelme visszakerül Székelyföldre, sok új vállalkozás is indul. A földgáz bevezetése Csíkszereda magánházai után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és a nagyközségekbe folytatódik. Megindultak az útkorszerűsítések is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

"Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte Udvardy Zoltán, a lap munkatársa, milyennek látja az eltelt évet. Az RMDSZ életében fontos esemény volt a Kolozsváron tartott negyedik kongresszus, kedvezőtlen esemény viszont az oktatási törvény elfogadása. "Nem tekintem ugyan az RMDSZ kudarcának, de kétségtelenül kudarc. Arra késztet minket, hogy újragondoljuk politikai cselekvéseinket." "Amikor az új magyar kormány megalakult, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalára ebben a formában nem lenne szükség. A HTMH szerencsére bizonyított, és számunkra fontos a velük folyó konzultáció." Markó Béla hangsúlyozta, hogy a nemzetközi intézmények részéről határozottságot várnak. /Új Magyarország, dec. 30./"

Dec. 4-én Bukarestben tárgyalt Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GYOSZ/ elnöke, eleget téve George Paunescu, a román GYOSZ elnöke meghívásának. Paunescu kifejtette, hogy szerencsétlen dolog volt szétverni a KGST-t, most egyszerűbb helyzetben lennénk. Elmondta, hogy a románok a Fekete-tenger környékén található országok között akarnak létrehozni egy minden tekintetben együttműködő szövetséget. Tervbe vették a fekete-tengeri parlament felállítását is, elsősorban a jogharmonizáció miatt. - Széles Gábor egy órát tárgyalt Iliescu elnökkel is. Elemezték a volt Jugoszláviában lehetséges közös beruházási, fejlesztési és újjáépítési lehetőségeket. Hasonló fejlesztési lehetőségek kínálkoznak Romániában is. Az elnöki fogadás idején az újságírók csak néhány percig lehettek jelen, majd egy szobába terelték őket, ahol három órás szobafogságban maradtak, mert elfeledkeztek róluk. Széles Gábor a magyarországi újságírókkal még felkereste az RMDSZ bukaresti székházát, ahol a szervezet vezetőin kívül jelen voltak az erdélyi magyar vállalkozók. /(szendrei): Üzlet a bukaresti hóviharban. = Magyar Nemzet, dec. 30./

"Markó Bélával készített interjút Kurcz Béla, a lap munkatársa. "Néha az az érzésem, hogy nincs is a világon másfajta magyar, csak kisebbségi, olyan, aki kisebbségben van egy elképzelt európai többséggel szemben. Rendkívüli hozzáértéssel tápláljuk egymásban az elesettség, a megvertség tudatát." - "Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem is hagyják, hogy elfelejtsük. Ám 75 esztendő alatt fel is morzsolódhattunk volna. Nem morzsolódtunk." - "Az autonómiát egyébként jó gyógyírnak tartom a magunk számára."- nyilatkozta Markó Béla. Az Európa Tanács jelentéstevőinek az RMDSZ a romániai magyarság helyzetére vonatkozó összefoglalót adott át, belevéve azt, hogy Románia az 1993 szeptemberi felvételekor vállat kötelezettségeiből szinte semmit sem teljesített. Iliescu megbékélési nyilatkozatáról kifejtette: ha a megbékélésre lenne igazi akarat román részről, nem kellene rá évekig várni. A hangzatos kijelentések mögött továbbra sincs tényleges szándék a romániai magyarág helyzetének rendezésére. Még a problémák meglétét sem akarják elismerni. /Magyar Nemzet, dec. 30./ "

"Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna."

A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.

Benkő Levente: Szárazajta, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1995. Kalála Könyvek/ című könyve előszava szerint: A század negyvenes éveinek Erdélyében kísérteties kongása támadt néhány falunévnek: Ipp, Ördögkút, Szárazajta, Csíkszentdomokos... Itt ártatlan embereket gyilkolt a vad düh. 1994 szeptemberében állítottak emlékművet Szárazajtán, melyre felvésték az 1944. szeptember 26-i vérengzés áldozatainak névsorát /akiket az Olteanu vezetésével bevonuló román szabadcsapat tagjai megöltek/: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Béniám, Szép Albert, Szép Albertné szül. Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László. A kivégzettek közül két áldozatot lefejeztek.

Jan. 1-től megszűnt Romániában a határátlépési illeték. Eddig román állampolgároknak minden egyes kiutazás alkalmával 15 ezer lejt kellett fizetni. /Magyar Hírlap, jan. 2./

"A nemzetpolitika, szomszédságpolitika és Európa-politika szentháromságán alapuló Antall-doktrína - szociálliberális stílusban továbbfejlesztett változatával együtt - mára nyilvánvalóan zsákutcába vezetett. Új kitörési pontot kell találni. Az új kitörési pont neve: geopolitika - írja Molnár Gusztáv. - A nemzetállamok szétesnek emberi méretű lokális államokká, a nemzeti sajátosságok helyett fokozatosan az egy meghatározott területen vagy régióban élők érdekközössége válik vezéreszmévé. - "Attól a pillanattól kezdve, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, beavatkozik a Balkánon, Magyarország geopolitikai szerepe nyilvánvalóan felértékelődött." - Romániában és Szlovákiában azok az erők szítják a magyarellenességet, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak a Nyugathoz csatlakozni. Magyarország szomszédságpolitikájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy segítse ezeknek az országoknak a Nyugathoz való közeledését. Molnár Gusztáv szerint az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok helyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani /nyelvhasználat, oktatás, kétnyelvű feliratok, decentralizáció/. Minderről a határon túli magyarokkal nyílt párbeszédet kell kezdeni. /Molnár Gusztáv: Új külpolitikai stratégia. = Magyar Hírlap, jan. 2./"

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága visszautasította Katona Ádámnak az Erdélyi Napló dec. 13-i számában megjelent támadásait az RMDSZ szövetségi elnöke és tisztségviselői ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 3., 689. sz./

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1993-ban a Nagyváradon megtartott MISZSZ-kongresszuson kivált a szövetségből a Reform Tömörülés, a megmaradt rész azóta keveset hallatott magáról. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ 1995. dec. 16-17-én Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán leváltották a régi vezetőséget. Kis Gábor, a MISZSZ új elnöke, a nagyváradi MIDESZ ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács konkurenciát jelent a MISZSZ-nek, azt az RMDSZ hozta létre, hogy az ifjúságnak szánt pénzek elosztása követhető legyen. - A jelenlegi helyzet nem kedvező: a fiatalok fele elkerüli az ifjúsági szervezeteket, kis hányaduk egyszerű tag, mert valamikor belépett. Kevés az aktív fiatal. A legtöbben csak azt nézik, van-e hasznuk abból, ha belépnek. /Varga Eleonóra: A MISZSZ új arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./